Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-09 / 2. szám
s földműves 1955. január 9. „Amit megspórol a réven, elveszti a vámon Nagyobb gondot fordítsunk a gördülő csapágyak átvizsgálására ti Egyes gépállomásokon, hogy az önköltségeket csökkentsék, vagy hogy az anyagbeszerzés ne okozzon gondot, 40—50 százalék használhatóságú csapágyakat is visszaszereltek a kijavított gépekbe. A csapágyak szerelés közben helytelen ütögetésektől is veszítenek erejükből. Az ilyen takarékosságra a régi közmondás megmondta a kritikát: „Amit megspórol a réven, elveszti a vámon.” A köbölkúti gépállomáson ennek az ellenkezőjét látjuk, ősszüzemi gyűlésep anyagbeszerzők és javítók vitatkoztak a gördülő csapágyak kérdésében A traktorosok is közbeszóltak míg végül is abban állapodtak meg. hogy a 60—?0 százalékos gördülő csapágyakat kicserélik. Mezőgazdasági gépeknél nagy számban (traktor, kombájn stb.) kerülnek alkalmazásra a gördülő csapágyak. A gépek üzemeltetés közben előforduló hibáinak jelentős része csapágytörésekből ered, ezért a javítások alkalmával nagyobb gondot fordítunk a gördülő csapágyak átvizsgálására. A csapágyak megrongálódásának leggyakoribb okai: 1 kifáradás: A csapágy futópályáin hámlás és kigödrösödés jelei láthatók Ha ilyenkor nem cserélik ki a csapágyat akkor a kigödrösödés üteme fokozódik, ami a csapágy hirtelen tönkremenetelét eredményezi. 2. Szennyeződés okozta kopás A kopásnak ez a fajtája a mezőgazdasági gépeknél nagyon gyakori Ezt elsősorban az idegen anyagoknak (homok, por, piszok) csapágyba jutása idézi elő. Az idegen anyagok bejutását a rossz tömítés, vagy a szennyezett kenőanyag okozhatja. Az ilyen csapágyakat a gyűrű és a gördülő test között lévő hézag hirtelen növekedése és a futópályák elfénytelenedése jellemzi. 3. Kenőanyaghiány A csapágy üzemeltetése során fejlődő hőt ez esetben a kenőanyag nem tudja elvezetni, a csapágy felhevü! elveszti eredeti keménységét, kilágyu1 Az ilyen csapágyak elalaktalanr dnak, a gyűrűk és golyók elvesztik eredeti alakjukat. 4 Helytelen szerelés A csapágyak gondatlan szerelése szintén a csapágy gyors elhasználódásához vezet. Az olyan csapágyaknál, ahol a gyűrűk külön szerelhetők, figyeljünk arra, hogy a gyűrűk, futópályák külön meg ne sérüljenek. Erős ütésekkel, vagy túlzott feszítéssel végzett szerelés a csapágy v deformálödásához, esetleg gyűrűrepedéshez vezethet. A téli gépjavítások alkalmával a mezőgazdasági gépek gördülő csapágyainak átvizsgálásához nagyszámú csapágy ki- és beszerelésére van szükség, célszerű tehát a csapágy szerelés kérdésével bővebben foglalkozni A csapágy helyes szerelése előfeltétele a csapágy megbízható működésének. Ügyeljünk arra, hogy szerelés közben magát a csapágyat ne üssük, mert az ütések következtében a gyű- i rűkön repedések keletkezhetnek Az ütéseket .feltétlenül réz- vagy ólomalátét közvetítésével alkalmazzuk. A gördülő csapágyak kiszereléséhez különböző lehúzó készülékek szükségesek. Ilyen lehúzó készülék akkor használható célszerűen, ha a csapágy mellett a belső gyűrűvel érintkező elmozdítható alkatrész van (pl. fogaskerék). 'yen esetben a csapágy csak a vele szomszédos alkatrésszel együtt húzható le. A készülék házilag is könnyen elkészíthető. Tengelyre szerelt csapágyat lehetőleg mindig a belső gyűrű közvetítésével húzzuk le. A külső gyűrűre kifejtett erővel csak olyan kivételes esetekben huzunk le csapágyakat, ha az ágyazás lehetetlenné teszi a csapágy belső gyűrűjére kifejtett erővel történő leszerelést. A külső gyűrű segítségével történő csapágylehúzás különös óvatosságot •igényel A lehúzó erőt a külső gyűrű homlokfalára, egyenletesen és pontosan merőlegesen fejtsük ki. Csak ennek a feltételnek pontos megtartásával érhetjük el. hogy a futópályán ne maradjanak''golyónyomok. Nagyobbméretű csapágyak leszerelésénél célszerű a csapágy belső gyűrűiét 90—100 fokos kenőolajjal felmelegíteni. Ilyenkor a lehúzó szerszámot előre felhelyezzük a csapágyra és kissé meghúzzuk. Amikor a belső gyűrű kellőképpen átmelegedett és kitágult. a lehúzó feszítése közben elmozdul a helyéről, azután a lehúzóval könnyen eltávolítjuk. A csapágy-gyűrű és a tengely közötti hőmérsékletkülönbség biztosítása érdekében a tengelyt takarjuk le azbeszttel, kéregpapírral, hogy arra forró olaj ne juthasson. A csapágy tengelyreillesztéséhez használt legegyszerűbb szerszám a rézből vagy egyéb lágy fémből készült tuskó és kalapács. A csapágy tengelyreillesztése könynyebb a háziag készíthető szerelőcsővel. A cső lágy' fémből készül és a belső átmérője valamivel nagyobb a csapágy-fúrat átmérőjénél. Falvastagsága pedig valamivel kisebb, mint a belső gyűrűk falvastagsága. A csőrchegesztett karima megakadályozza a szennyeződések bejutását a csapágyba. A cső felső végébe helyezett dugó feladata, hogy a kalapácsütéseket egyenletesen eloszlassa a csapágygyűrün. A szerelőcső és tárcsa segítségével egyszerre illeszthető a csapágy a tengelyre és a fészekbe. A tárcsa gyűrűalakú kiálló részeit pontosan munkáljuk meg, úgy, hogy azok egy síkban feküdjenek, hogy mindkét csapágy-gyűrűre egyenletesen vigyék át az erőt. A nagyobb méretű csapágyakat szerelés előtt célszerű olajban 60—80 fokra melegíteni. A melegítésre szolgáló edényben, az edény aljától 50 - 70 mm-re rostélyt helyezünk és erre helyezzük a felmelegítendő csapágyakat. A rostély azért szükséges, mert az olajból szennyező anyagok rakódhatnak az edény aljára, s a lánggal közvetlenül érintkező felület hőmérséklete magasabb, mint az olajé. Eredményes ezenkívül a csapágyfészek felmelegítése is. A gördülő csapágyak szerelésénél szem előtt tartott felsorolt szempontok lehetővé teszik a gépek üzemeltetés közben előforduló hibáinak jelentős csökkentését. Milyen legyen a kismalacok téli szállása? Minden falusi gazdasági udvar nélkülözhetetlen tartozéka a sertésól Téli időben nagyrészt ezeknek a sertésólaknak állapotától, tisztaságától, hőmérsékletétől függ, hogy a benne tartott jószágok milyen egészségesek, milyen gyorsan nőnek és híznak. Gyakran tapasztalható, hogy ősszel az idő hidegebbrefordultával a sertésólakat szalmás trágyával rakják körül a gazdák. Ez különösen ott fordul elő, ahol kismalacok vannak. Azt mondják, a szalmás trágya azért szükséges, mert meleget tart, megóvja a jószágokat a hidegtől. Az is megtörténik, hogy a trágyát nem szedik ki naponta a sertésólból, hanem csak rászalmáznak. így aztán a trágya addig gyűlik, míg néha a fél méter vastagságot is eléri... Vajon helyesen cselekednek-e azok a gazdák, akik ilyen módon óvják állataik egészségét? Nincs igazuk, sőt az esetek többségében nagy kárt tesznek önmaguknak is, meg a köznek is. Az állati szervezetet többi között a napfény, mozgás erősíti és fejleszti. Az ól köré rakott, vagy a malacok alatt hagyott trágya viszont nagyon is megrontja a levegőt. Az igaz, hogy meleget ad, ugyanakkor azonban nyirkosán, párásán tartja a levegőt. Az ilyen ólakban tartott kismalacok szőre, bőre állandóan nedves. Ha kinyitjuk rájuk az ajtót és megcsapja őket a hideg, azonnal megfáznak, tüdőgyulladást kapnak, köhögnek, belázasodnak, étvágytalanok lesznek és néhány nap alatt el is pusztulnak. De még ha átvészelik is a betegséget, megállnak a fejlődésben és sohasem lehet őket gazdaságosan tartani. A gazdaságos sertésnevelés, a télen is erős és egészséges malac száraz, huzatmentes szállást kíván. Erre nagyon jól megfelel a deszkaól, amelyet szigorú tél esetén leveles kukoricaszárral vagy szalmafonattal vehetünk körül. Tetejére nádat vagy szalmát tegyünk vigyázva arra, hogy be ne ázzon. Még a téglából készült sertésólat is lehetőleg náddal fedjük be, mert az jól szigetel, ugyanakkor a páramentességet is biztosítja, a legtökéletesebb szellőztető. A malacok alomszalmáját naponta cseréljük, de a többi sertését is frissítsük legalább hetenként kétszer. A száraz, huzatmentes helyen tartott és jól takarmányozott malac megedződik és a leghidegebb időben sem történik semmi baja. Ezzel az egyszerű és mindenütt megvalósítható gondossággal, jóformán teljesen megakadályozhatjuk a malacelhullást P. J. Egy aratógép sóhaja ... Egész nyáron mezön háltam, Sok gabonát lekaszáltam. Lekaszáltqm. fel is köttem. Boldog voltam munka közben. Ügy örültem, úgy nevettem, Aranykalász dalolt bennem... De vége lett a munkámnak, A nyárnak, az aratásnak. Rám se néztek jó sokáig. Azt hittem, hogy jövö nyárig.. Kórót vágni felkerestek. Ez adott még egy kis kedvet. De azóta, ahogy tél lett, Az emberek rám se néznek. Rozsdásodom összefagyva, Igolybéli mezön hagyva. Jobb lenne már a műhelyben. Brigádom, ha szánna engem; Hazavinne megzsírozna, Aratásig rendbehozna,. OSURILLA JÓZSEF A gépek téli karbantartása A Moszkva területén lévő zvenigoródi GTÁ-nak 75 traktora, 12 kombájnja és sok egyéb mezőgazdasági gépe és eszköze van. A gépek oktő - bér végén vonulnak be tárolóhelyükre, a központi majorba. A gépészek megtisztítva, lemosva, olajozva adják át a gépeket a GTÄ főmérnökének. A gépet átvizsgálják, megállapítják, hogy milyen javításra szorul, milyen állapotban van és minden gépet kísérőjeggyel látnak el, amely feltünteti a téli javítás előírásait. Ezzel a kísérőjeggyel kerül a gép téli tárolóhelyére. 0 A traktorokat 15-ször 80 m nagyságú, három oldalon zárt, fedett színben helyezik el. A színben kétsorosán állnak a traktorok, a két sor között 4 méter közlekedő út van, a traktorok kivontatására. A vontatást egy, a, javítóműhelynél szolgálatot teljesítő DT-54 típusú traktor végzi. A gépészek gondosan előkészítik traktoraikat a téli tárolásra. Nemcsak alaposan lemossák a gépeket, hanem a fémes felületeket zsírral kenik be, az üzemanyagot és a kenőolajat minden tartályból kiszivatják, a motorhengerekbe pedig a gyújtógyertyák nyílásán át hengerenként 20 gramm különleges olajat töltenek. A levehető részegységekre, mint pl. karburátorra, mágnesre, üzemanyagszivattyúra stb. címkéket tesznek, amely a traktor számát és a traktoros nevét tünteti fel. Télen a gépészek havonta kétszer átvizsgálják a traktorokat és körülforgatják a forgattyústengelyt. A kerekek alá 40—50 cm-es bakokat tesznek. A kombájnokat 15—60 m-es olyan színben tartják, amelynek mind a négy oldala zárt. A gépek keresztben állnak a színben, úgy, hogy hozzájuk lehessen férni. Mit kell tudnunk a főjavításokról? A traktor főjavítása a gép teljes szétszereléséből, kijavításából, összeszereléséből áll. A motort és a traktor összes megkopott szerkezeti részeit, alkatelemeit kicserélik, az elkopott részeket esetleg kijavítjuk. A főjavításkor a traktoron elvégezzük a hengerfúrást, új dugattyút készítünk és főtengelycsiszolást végzünk. A hengerfúrásra és főtengely-csiszolásra szoruló traktoroknál vizsgáljuk át és javítsuk ki valamennyi szerkezeti részt. Különösen nagy gonddal ellenőrizzük a főtengely forgattyú csapját, nehogy kisebb legyen a megengedett méretnél. A főjavításra kerülő gépeknél elsősorban a hengerkopást és a henger ovalitását vizsgáljuk meg. A hengerfúrást, dugattyúkészítést 2-ütem.ű és izzófejes motoroknál akkor végezzük, ha a henger 0,8—1 rnm-es ovalitást ért el. Ilyenkor vizsgáljuk meg a főtengely oválissá válását' is és ha az több, mint 0,15 mm, akkor köszörüljük meg. Négyütemű motoroknál feltétlenül hengerfúrásra van szükség, amennyiben a hengerkopás meghaladja a 0,5—0,6 mm-t. Ilyenkor a motort szereljük szét és összes alkatrészeit vizsgáljuk meg. Szereljük szét a hűtőberendezést, az izzókúpot, hengerfejet, dugattyút, hajtórúdat, főtengelyt, tengelykapcsolót, légszűrőt, adagolószivattyút, központi olajozót, víz-szivattyút és üzemanyag-tartályt. Vizsgáljuk meg és szereljük szét a traktor járószerkezetét és erőátviteli szerkezetét is. Az alkatrészeket íe kell mosni, de vigyázzunk, hogy mérésüknél a mosás ne akadályozza a mérés pontosságát és az alkatrészeken ne legyen' szennyeződés. A tagság bevonásával dolgozzuk ki a EFSz évi termelési tervét Az EFSz egészévi tervének alapját azok a feladatok képezik, amelyeket a nemzetgazdasági tervbe foglaltak. A legutóbbi párt- és kormányhatározatok olyan irányvonalat tartalmaznak, melynek célja a hektárhozam emelése és a • takarmányalap kiszélesítése, valamint az állatállomány menynyiségének és hasznosságának fokozása. Ezek tehát azok a központi kérdések, melyek figyelembevételével állítsuk össze az egészévi termelési tervet. Az egészévi termelési terv felállításánál főként arra ügyelünk, hogy az EFSz termelési képességeit helyesen értékeljük, tehát reálisan kell felállítanunk, a lehetőségeken belül, de figyelembe kell venni a szocialista munkaversenyt és a szövetkezet' dolgozók alkotóképességét, valamint a gazdag szovjet tapasztalatokat. Az egészévi terv felállítását előkészítő munka előzi meg, melynél a következőket kell figyelembevenni. 1. Értékelni keli az összes teljesítményi normákat, úgy az állattenyésztésnél, mint a növénytermesztésnél, i felülvizsgált normákat pedig a taggyűlés elé kell terjeszteni jóváhagyás végett. 2. Felül kell vizsgálni a munka megszervezését a munkacsoportoknál az előző évi tapasztalatok alapján, meg kell vizsgálni, ' hogyan voltak a szövetkezeti dolgozók anyagilag érdekeltté téve a termelésben. 3. Az ellenörzőbizottság végrehajtja a szövetkezet gazdálkodásának felülvizsgálását, számbaveszi a szövetkeze' leltárát az évvégi állomány szerint Itt figyelembe kell venni az épületek és gépek állapotát, hogyan használták ki őket és milyen állapotban vannak. Felülvizsgálja a készleteket, különösen a vetőmag, takarmány- és tartalékkészleteket. 4. Utánanéznek az EFSz pénzügyi gazdálkodásának, ellenőrzik az állami banknál folyószámlán lévő pénzkészletet, mert ezen keresztül kell, hogy a szövetkezeti dolgozók előtt világosan álljon, milyen pénzügyi eszközökkel lépnek az új gazdasági évbe Ezenkívül felülvizsgálják, hogyan teljesítették az egészévi termelési tervet a múlt év folyamán. Ha nem teljesítették, miért nem. Különösen a növénytermelés és az állattenyésztés tervét vizsgálják felül, mennyiségi és minőségi szempontból. Felülvizsgálják, hogy az elmúlt gazdasági évben betartották-e a vetésterület tervét és a hektárhozamtervet, valamint az agrotechnikai és zootechnikai intézkedések tervét. Ezután sor kerül a terv kidolgozására, melyet javaslat formájában a taggyűlés elé terjesztenek s mely elfogadása után pedig törvénnyé válik az EFSz számára. Az egészévi termelési terv két részből áll: A. A növénytermesztés és az állattenyésztési terv. B. Az állandó munkacsoportok és pénzügyi terv. A növénytermesztés tervének felállításánál az EFSz mindenekelőtt az állam által megállapított tervből indul ki. Ennek teljesítése érdekében nagy figyelmet szentel a vetési terv betartásának, valamint az. agrotechnikai intézkedések végrehajtásának. A föld gazdaságos kihasználását, a takarmányalap és a szövetkezeti alap kiszélesítését, a munkaegységekért járó természetbeni járandóság biztosítását is szem előtt tartja. A vetési eljárás tervében megszabja az egyes növények vetési terüle tét, ennek kijelölésénél figyelembe veszi a növény igényeit, melyek döntő fontosságúak a hektárhozam emelésénél. A vetési terület elosztásáról szóló határozatokat a legrövidebb időn belül közük a munkacsoportokkal. Az állandó munkacsoportok között a vetésterületet úgy kell felosztania, hogy minden csoportot egyformán terheljünk meg. A vetési eljárás terve kiegészül a trágyázásnak és magának a vetésnek tervével. A trágyázás és a vetés terve pontos normamegállapí tás szerint történik, mégpedig .íz előző évi tapasztalatok alapján. Ennek megállapítása a föld minősége, nagysága, valamint a vetés módja szerint történik. További fontos kiegészítő terv a hektárhozam terve, melynél az EFSz az állam által megállapított átlagos hektárhozamból indul ki Fi! gyelembe kell venni a múltévi eredményeket és azokat a lehetőségeket, amelyeket az agrotechnikai intézkedé- I sek és a szövetkezeti tagok jó mun' kájával el lehet érni. A hektárhozamok nagyságát a munkacsoportoknál egyformán kell meg - állapítani, ha azonos minőségű földeken dolgozunk. A munkacsoportok teljesítményének fokozásánál nagy szerepet játszik a pótjutalmak helyes elosztása, melyet a terv túlteljesítésénél adunk. A növényi termesztés tervét ki keil egészíteni az agrotechnikai idő tervével, melynek betartásától nagyban függ a hektárhozam nagysága is. Az állattenyésztés tervével egybenjár az állatállomány növelésének maximális nagysága, mely megfelel az állattenyésztés további fejlődésének. Ugyancsak beterveztük az állatok hasznosságának fokozását. Ez nagyban függ a takarmányalaptól. Pártunk és kormányunk határozatai arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az állattenyésztés lemaradásának legfőbb oka a takarmányalap elégtelensége. Ezért az állattenyésztés tervébe beletartozik a takarmánytermesztés terve is Ebben a tervben megszabjuk a takarmány mennyiségét és fajtáit, melyre szükség van a tervezett időszak alatt. A takarmánytermelés tervében megállapítjuk, mennyi a közvetlen takarmány és tartalékszükséglet. Különö sen nagy figyelmet szentelünk a zöldtakarmány tervezésének. Minden szövetkezet úgynevezett zöld futószalagot készít, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy ■ tavasztól őszig a zöldtakarmány különböző fajtáival etetik az állatokat. Ahhoz, hogy a takarmány ne pocsékolódjék, pontosan megállapítják az egyes állatok takarmánynormáit egy napra, melyeket a zootechnikai terv alapján számítanak ki. Az egészévi termelési terv második B. részében megvan az állandó munkacsoportok terve és a pénzügyi terv. A munkacsoportok terve arra irányul, hogy időben és minőségileg végezzünk el minden mezőgazdasági munkát. Ezt úgy étjük el, hogy a csoportok feladatát pontosan megszabjuk (a munkacsoport egy bizonyos dőre megkapja a földet vetésforgóra). A munkacsoportok tervét a vetési fokozatok szerint dolgozzák ki. Meg ke'! állapítani a hektárhozamokat, az agrotechnikai időpontokat, valamint • л munkacsoportok megkapják a gazdasági állatokat, szerszámokat, fogatokat. A tervet szétdolgozzuk brigádokra, sőt egyes személyekre is. A munkacsoportok terve megszabja a feladatokat és a jutalmazást is. A munkacsoport tervét az egészévi termelési terv alapján dolgozzuk ki. A termelési értekezleten az elnök, agronómus és a csoportvezetők a csoportok legjobb dolgozóival kidolgozzák a csoportok termelési tervének javaslatát. A tervet azután megvitatják a csoport gyűlésén, majd a taggyűlés elé terjesztk jóváhagyásra. A csoportok tervének teljesítése érdekében megszervezik a brigádok, valamint az egyes csoportok közötti munkaversenyt. Felelősségteljes feladat hárul itt a csoportvezetőkre, mert az ő kezdeményezésüktől és példás munkájuktól függ (Folytatás a 9. oldalon.'.
