Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-17 / 16. szám

Földműves 1955. április ff. 10 (I. éret 15. szán VADÁSZATI SZEMLE A SZLC VÄKIA1 VADÁSZVÉDEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE. Versenyeznek a rimaszombati és losonci vadvédőegyesület к A verseny egész esztendőn át tart Pontjai: káros vad lelövése, közélel­mezésre való vadbeadás, normalizált vadtelepítés, valamint a tagok politi­kai, lövészeti és kynolőgiai oktatása. A káros vad lelövésének pontozása: héja 5 pont, kóboreb 5 pont, macs­ka 5 pont, egyéb szárnyasvad darab­jáért 2 pont. Az egyletek minden tagja köteles legalább 20 pontot elér­ni. Ha valamelyik tag elérte a 20 pontot, az egylet javára külön 100 pontot írnak. Ha ezt nem éri el, minden elmaradt pontért az illető egylet 1-1 büntető pontot. kap. Vi­szont, ha a megkívánt pontszámot túllépi, az egylet minden további pont után 2 pontot kap. Minden vadász­­társaság köteles a vadbaedását dara­bonként számítva 100 százalékra tel­jesíteni. Az egyesület a 100 százalé­kos teljesítésért külön 50 jó pontot kap, ha pedig lemaradt, minden szá­zalékhiány után 10 pontot veszít. Száz százalékon felül minden száza­lék 5 jó pontot jelent. Mindkét egylet azonnal gondosko­dik a vadászterületek felbecsléséről (bonitáció), egyben meghatározzák a vadászterületek törzsállományát is. Ott, ahol a becslés alapján nem éri el a vadállomány a törzsállomány megkívánt létszámát, még ebben az esztendőben nyúl, fogoly és fácán ki­telepítésével pótolják. A normalizált törzsállománynak az összes vadászte­rületeken való eléréséért az illető egylet külön 100 jó pontot kap, ha nem egészítette ki a megkívánt állo­mányt, vagy nincsen meg az előírt norma, az illető egylet csak akkor szerezhet jó pontot, ha Valamennyi vadásztársaság telepített ki vadat, s akkor is csak annyi pontot kap, ahány kitelepítést végzett. Ha a va­dásztársaság nem telepített ki vadat annak ellenére, hogy a hiányos vad­állomány kiegészítésére szükség vol­na, az illető egylet minden vadász­­társaság után 20 pontot veszít. Az egyletek kötelesek tagjaikat po­litikailag oktatni. A politikai nevelést elsősorban előadásokkal és filmek vetítésével biztosítják. Amely egylet havonta egyszer politikai vagy szak­előadást tartott, és azon az összes vadásztársaságok képviselői résztvet­­tek, (akik az otthonmaradt vadászok­kal közlik a tanultakat), azonkívül négy filmelőadást rendezett, 50 jó pontot kap. Az elmulasztott gyűlés­ért, illetve előadásért az egylet 10 pontot veszít. Eddig sem a rimaszombati, sem a losonci védegylet nem tudta elérni, hogy az összes vadászgazdája jó va­dászkutyákat tartson. Ezért a ver­seny további feltétele, hogy kisvad hajtására minden 5 vadászra egy jó hajtókutyát neveljenek. Amely egy­let ezen feltételt teljesíti, 100 jó pontban részesül. Minden hiányzó vadászkutya után pedig 10 büntető pont jár. További 50 jó pont szerez­hető a vizsla idomításáról és vezeté­séről megtartott előadáson való rész­vételért. Ojabb 50 pontot kap az az egylet, amelynek kynolőgiai referen­se végrehajtja a kynolőgiai szakosz­tálynak a Hadsereggel Együttműkö­dők Szövetségének keretében való megalakítását. Mindkét egylet közös helyi lövészversenyt rendez. Rima­szombaton, vagy Losoncon, agyagga­lambra, futó nyúlra, kispuskával, nyírfajd-, vagy rókacéltáblára. A győztes csoport minden megnyert versenyszámért 20 jó pontot szerez egyletének. A versenyt 1956-ban értékelik a rimaszombati és losonci védegyletek elnökeinek, titkárainak, vadászgazdái­nak, valamint a besztercebányai véd­egylet és a Vadvédőegyletek Orszá­gos Szövetsége képviselőjének jelen­létében. Az értékelés helyét a két egylet közösen állapítja meg. A madárnap A csalitok, erdők, mezők és kertek éneklő madárkái sok kártékony ‘ro­vart elpusztítanak és szép dalukkal felvidítják a dolgozó embert. Ezért a sok szépért és jóért eddig nagyon ke­veset adtunk až éneklő madaraknak. Nekünk vadászoknak is kötelességünk, hogy segítsük őket és életüket meg­védjek. Nagyon sok kárt tesznek ben­nük a ragadozók és legtöbbet a róssz gyerekek. Nekünk vadászoknak, akik sokat járunk a természetbe és fal­vakra, kötelességünk, hogy megte­­gywnk mindent a madárkák védelmé­re. Minden háznál meg kell tudnunk, hogy van-e légpuska és ha van, mire ’’nvd'dö-nek a gyerekek. Hányán mondják, hogy csak a haszontalan verebeket lövik le velük! Jó kifogás! A ■ szegény haszontalannak becsmérelt verebek között, azonban mindig akad néhány éneklő madár, leggyakrabban cinke. A veréb is hasznos! Tavaszkor a verebek mennyi hernyót, pontdrót, bogarat hordanak a kicsinyeiknek! - Mennyi veszélytől védik meg gy ömöl - esőseinket és a mezők inrágzó növé­nyeit! A gyerekek számára ha mindenáron meg akarják tanulni a mozgó célokra való lövést — ott van a szürke var­jú és a többi káros ragadozó madár. Tanuljanak azokon! Figyeljük meg a szérűket, fákat, bokrokat, nincs-e rajtuk madárfészek Ahol van, vegyük védelembe. Ha nincs tüskésdrótunk, megfelel a fa törzséhez hegyével lefelé odakötött rözse — vagy tüskésakácágköteg. Ez­zel megakadályozzuk a macskákat a fáramászásban és a fészeklakók el­pusztításában. A kis madarak ismert ellensége még a szürke varjú és a gyermekek által annyira kedvelt bo­zontos farkú mókus: ezek nagyon sok kárt tesznek a madárfészkekben. Vadásztársaink minden községben kapcsolódjanak be a madárvédelmi mozgalomba. Hívják segítségül a ta­nítókat, a helyi nemzeti bizottság tagjait és a földműveseket. És végül nagyon jót tennénk, ha vadászterü­letünkön a madaraknak is kis csalitot létesítenénk. Minden vadász szívügye legyen a madárvédelem. — Példás együttműködésével buzdítsa fiatalsá­gunkat. Jó eredményeket lehet elérni ha bizonyos dijakat osztunk ki a gyermekek között, akik résztvesznek a madárvédelmi munkában. Egy-egy szép könyv, esetleg futball, vagy más játékszer megörvendezteti őket. A kis éneklő madárkák szép nótával és о bogarak, hernyók pusztításával sok­szorosan visszafizetik munkánkat. ★ Létesítsünk csendereseket A vadvédő egyletek szövetségének vadászati szakosztálya ez évi munka­­tervébe felvette a remizek, csendere­sek létesítését. Erre a célra a Föld­művelésügyi Megbízotti Hivatal szük­séges pénzügyi támogatásba részesíti a vadvédő egyesületeket. Az előirány­zott pénzből fogják megtéríteni a va­dásztársaságok, illetve a vadászklu­bok által vásárolt ültetvények (bok­rok, facsemeték) árát, továbbá a par­lagon heverd területekre vásárolt vetőmag árát is. Az összes vadászati védegyletek részletes utasítást kapnak majd en­nek az akclőnar. a feltételeiről és módjáról. Azonkívül értesítik őket, hol lehet beszerezni a szüksé es bok­rot, csemetéket, vetőmagot és ho­gyan kell a csendereseket célszerűen elültetni. A segélyakció részletes feltételeit, melyek alapján az egyesületek a se­gélyt megkaphatjuk, közölni fogjuk. A csendereseket, kis csalitok léte­sítése nagyban elősegíti majd a va­dászterületek hasznosságát. V. A. A sertésőrző pásztorok jó disznókutyát nevelnek A vaddisznó hajtásához a kutya nevelése és idomitása sok gondot és fáradságot okoz a vadásznak. Nehéz úgy megszöktetni, hogy a kutya ne vegyen fel más nyomot, ne hagyja el a sertevad nyomát, még akkor sem, ha más vad ugrik fel előtte. A tervszerű idomítás csak hosszú fá­radságos munkával érhető el. A ser­­tevadra a legkönnyeben a kopók ido­míthatok, de a kis foxi is nagyon ta­nulékony és nem igen marad el a véreb mögött. Valamikor sertevadra a sertésőrző pásztorok idomították a vadászku­tyát. Egyszerűen rábízták a fiatal ku­tyát a kanászra, aki azután a konda terelésére használta éppúgy, mint a saját kutyáit Az ilyen kutyára vi­gyázni kellett, hogy más vadat ne üldözzön, mert ha rákap, akkor vé­ge az idomítás tudományának. A ku­tyának csak disznót szabad hajtania, terelnie, ami persze nem nehéz do-Védiük meg a kis nyulakat A somorjai járásban már február 25-én kis nyulakat találtak a mezőn. Melegebb, védettebb helyeken voltak elvackolva. Akadt olyan szalmakazal is, melynek tövében 6 vacok is volt. Abban a határban, ahol néhány kazal szalma és trágyadomb is volt, ott a Ids nyulak nagyobb része megmaradt. Ahol azonban nem került nekik szá-Mér«e7ett tojás a Értesítjük vedásztársainkat, hogy sikerült a szarkák és szürke varjak irtásához szükséges mérgezett tojás gyártása. Eddig már 17.000 dorab to­­jos méi oezéséhez szükséges sztryeh­­ninünk van, a napokban várjuk a to­vábbi szállítmányt. Ha idejében meg­kapjuk a szükséges mérget vala­mennyi rendelésnek eleget teszünk. A mérgezett tojásokat a ágv«‘ sei kamrázóállomásunkon fogják gyárta­ni- A tojás darabjának ára körülbe­lül 1—1.20 korona lesz. A vadvMŐ egyletek szövetsége 80 százalékos se­gélyt nyújt a vadásztársaságnak és log, hiszeni egész kondára való van állandóan a közelben s rendszerint van egy-két öreg kanászó eb s, amely azután az újoncot bevezeti' a disznóterelés tudományába s ezek a kutyák nem törődnek a vaddal, ri­­véve persze a sertevaddal, melynek szintén megvan a kondaszaga. Egy nyári kondaszolgálat után a legtöbb kutya teljesen megbízható kanászó ebbé vált, tehát csakis a sertevadat hajtotta. Legutoljára hagytam a kis tacskót; ezt gyakran használják vad­disznóra is, mivel azt tartják felőle, hogy erre a célra a legjobb, de so­kan más véleményen vannak. A kis tacskót bizony hátizsákban kell ci­­pelgetni, kissé lassú, de emellett na­gyon kitartó és furfangos. Nem va­gyok ellene, de a gyorsan rohanó Időkben a vadászat közben’ Is gyor­sabb mozgásra van szükség. Aki jő disznőkutyát akar, bízza rá egy nyá­ron át fiatal kutyáját a sertésörző pásztorra. ráz, védett hely, ott az olvadó hóban átnedvesedtek és elpusztultak, főkép­pen tüdőgyulladásban. Dacára jnnak, hogy márciusban sok nyúl odaveszett, még mindig maradt belőlük. Ezeket a fiatal nyulakat meg kell menteni a pusztulástól. Védjük meg őket a kó­bor kutyák, macskák és káros vadak­tól. károsvad irtására kluboknak a mérgezett tojás vásár­lására. Minden vadásztársaság illet­ve klub. mely vadászterületén mér­gezett tojást akar használni a meg­rendelést „Svä7 poľovní'kých ochran­ných sdružení na Slovensku” Bratis­lava, Jlrásková ul. é. 3 — címre küldje A megrendeléseket legkésőbb április 15-ig küldjék be, mert “zen határidő után érkezett rendelések el­intézését nem biztosíthatjuk. A ren­deléseket beérkezésük sorrendjében Intézzük. A szerk. Korszerű kaptárkészítés házilag X. A kaptár vásárlására jelentékeny befektetés szükséges. Nagy segítséget jelent, ha a méhész megfelelő kaptárt tud készíteni. Fontos, hogy a kaptár gazdaságilag és a méhek életének megfe'elő, vagvis olcsó, ió, szigetelő, tartós, könnyen kezelhető és szállít­ható legyen. Különböző fajtákkal most nem foglalkozunk. Erről szó volt az 1954/42. számban, ahol mindegyiknek előnyeit és hátrányait ismertettük. Most csak röviden akarom leírni az olyan kaptár készítésének módját, amely sokkal olcsóbb a többi kaptár­nál és mégis előnyös, úgy gazdasági, mint szakmai szempontból. Én is ezeket csinálom, beváltak, és ezért merem másoknak is ajánlani. A kaptár falait gyékényből (kákó) préselem. Ez a legolcsóbb és mégis iól szigetel. A gyékény-kaptár készítésének módja A prés fenekére helyezem a mé­retre leszabott lécet, rá gyékényt ra­kok, majdnem a prés tetejéig, aztán a gyékényre a másik lécet is ráte­szem és lepréselem. Két helyen pon­tos méretre lerögzítem. Az a'só és felsO lécet vastag dróttal 2 Q-szeg segítségével mindkét oldalon össze­kötöm. aztán a függőleges drótokat vékonyabb dróttal összevarrom. Ha mind a négy falat elkészítettem, fal­­colva a sarkait 2—2 borító-léccel ösz­­szekötöm. Következik a fenék (a'l­­deszka) elkészítése. Egy sor colos deszka alá egy sor ruberoidot, 20—30 sor u.jságpapirost és 5—7 centiméteres gyékénypámát teszek. A kaptártetőt deszkából csinálom és pléhvel, rube­­roidda1, vagy kátránypapírral befö­döm A kaptárnak alsó röpnyílása „törve” van és szükség szerint sza­bályozható. Kis lépcsőt is alkalma­zok benne, melynek segítségéve' a méhek könnyen elérhetik a keretet. A kaptár lábait 2—2 számvas csa­varral erősítem fel a kaptár sarkain lévő borítólécekhez, hogy vándorlás­kor könnven leszerelhető legyen, A mézteret a költőtérhez hasonlóan gyé­kényből készítem. Serjjártó Győtkt A méhcsaládok tavaszi fejlődése A méhcsaládok tavaszi fejlődésétől gyakran függ az egész évi méhész­­kedésünk sikere. Nem csoda, hogy ez a kérdés állandóan foglalkoztatja méhészeinket. Lapunkban is már több ízben esett szó róla. A virágpor pót­lása a fészkek szűkítése és takarga­­tása, a melegvizű itatás, a serkentő etetés, mind, mind ezt célozza. Szinyev A. F. orosz méhész a Pcse­­lodovsztvo hasábjain értékes cikket közölt. A kaptárban csak annyi lépet hagy bent, amennyit a méhek tömö­ren takarnak. A méhek által el nem foglalt mézeslépeket is kiveszi s a felhasználásig zárt helyiségben tárol­ja. Ugyanakkor a benthagyott mézes­­lépeken mintegy 4 kilogrammnyi mé­zet fémfésüvel felnyitogat. A fészek két szélére 1-1 felnyitott mézeslépet helyez. Ezeknek a lépeknek barnák­nak kell lenniök, elegendő petézésre alkalmas üres sejt is legyen bennük. — A fiasítást a fészek közepén, a kijáró nyílásnál tömöríti. — A kijá­rót 2-3 méhnagyságúra szűkíti. Vé­gül a fészek léputcáit 8-9 mm-re szorítja össze. Az így elrendezett fészket nagy vattapámával takarja le. A kaptárak lombbal, szalmával, mohával töltött ládikákra vannak helyezve, vagy a kaptárakat tartó karok közét tömi ki ilyen anyaggal. Ezzel a fenék felőli lehűlés ellen is védve vannak. A 10-15 naponként megismételt vizsgálatok alkalmával újabb 2-2 fel­nyitott mézesléppel bővíti a fészke­ket, de csak akkor, ha a fedőlépek­­ben már kevés a méz és van bennük pete. A lépeket beadás előtt felme­­legtti. Több évi kísérletei szerint az Hyen módon két-háromszori méznyitoga­­tással serkentett családok átlag 20- 25 százalékkal több fiasítást nevel­nek, mint a hasonló erősségű és egyébként azonosan kezelt olyan csa­ládok, amelyeknél mézes lépeket nem nyltogatott fel. (A hasítás mennyisé­gét 12 naponként ismételt számlá­lással állapította meg.) A melegen tartott fészekben a mé­hek tevékenyebb állapotba kerülnek; a felnyitott mézet kezdik összehor­dani a fiasításhoz; közben bőven táp­lálkoznak. A fokozottan táplálkozó méhek az anyát is bővebben etetik, és az többet petézik; a családok r„­­har’osan népesednek. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a családoknak tavasszal legalább 12 kilogramm tartalékélelme és' két évesnél nem idősebb jól petéző anyja legyen. A mézeslépek felnyitása és a fész­kek vattapárnával való takarását Szi­nyev A. F. a gyümölcsvirágzás kez­detéig folytatja, azután már csak kö­zönséges takarókat használ. A ser­kentés hatására megerősödött csalá­doktól már a fűzről pergetni szokott. Szinyev A. F. és F. Z. cikke nyomán. Cs. J. Távolítsuk el a sehjtlépeket Tavasszal a méhek körül szét­hagyott selejtlépek a viaszmoly legkedvesebb tanyája. Olyan ha­mar elszaporodnak rajta, hogy a lépeket rövid idő múlva teljesen tönkreteszik. Az ilyen lép elveszti víasztartalmát. A moly tovább megy hernyó, vág, lepke formában és az egész­séges családok építményeit meg­fertőz'. Ha nincs időnk a lépek kiolvasztására, melegítve gomo­lyába gyúrjuk vagy elzárva kénez­­zük. Sok helyen a selejtlépet nem­csak, hogy szétszórják, hanem sza­badtéri etetésre is felhasználják. Ebből gyakran rablás származik és később a viaszmoly fészke lesz. Cs. J. Véd űk meg a repceporzó méheket Őszi repce vets'Mfnk egyik legna­gyobb kártevője a földi bolha. Sok bel ven késve védekeznek ellenük — Virágzáskor DDT-norral szólták le a repcetáblákat. A méhek örömmé' jár­ták a virágzó repcét, de mint a töb­bi rovarok, elpusztultak. Ezért hívom fel ideiében a gazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy ez évben idejében vi­rágzás előtt permetezzünk. Védjük meg méhe nket a ODT méregtől' A méhek nemcsak a méhésznek hoznak hasznot, hamm a gazdáknak is. A szakemberek többször kimutat­ták, hogv mennvlve! emelkedik a repce hektárhozama, ha e egendő méh látogatja a virágzó repcét, Lukács Nándor, a nagy daróci EFSz elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents