Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-17 / 16. szám
Földműves 1955. április ff. 10 (I. éret 15. szán VADÁSZATI SZEMLE A SZLC VÄKIA1 VADÁSZVÉDEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE. Versenyeznek a rimaszombati és losonci vadvédőegyesület к A verseny egész esztendőn át tart Pontjai: káros vad lelövése, közélelmezésre való vadbeadás, normalizált vadtelepítés, valamint a tagok politikai, lövészeti és kynolőgiai oktatása. A káros vad lelövésének pontozása: héja 5 pont, kóboreb 5 pont, macska 5 pont, egyéb szárnyasvad darabjáért 2 pont. Az egyletek minden tagja köteles legalább 20 pontot elérni. Ha valamelyik tag elérte a 20 pontot, az egylet javára külön 100 pontot írnak. Ha ezt nem éri el, minden elmaradt pontért az illető egylet 1-1 büntető pontot. kap. Viszont, ha a megkívánt pontszámot túllépi, az egylet minden további pont után 2 pontot kap. Minden vadásztársaság köteles a vadbaedását darabonként számítva 100 százalékra teljesíteni. Az egyesület a 100 százalékos teljesítésért külön 50 jó pontot kap, ha pedig lemaradt, minden százalékhiány után 10 pontot veszít. Száz százalékon felül minden százalék 5 jó pontot jelent. Mindkét egylet azonnal gondoskodik a vadászterületek felbecsléséről (bonitáció), egyben meghatározzák a vadászterületek törzsállományát is. Ott, ahol a becslés alapján nem éri el a vadállomány a törzsállomány megkívánt létszámát, még ebben az esztendőben nyúl, fogoly és fácán kitelepítésével pótolják. A normalizált törzsállománynak az összes vadászterületeken való eléréséért az illető egylet külön 100 jó pontot kap, ha nem egészítette ki a megkívánt állományt, vagy nincsen meg az előírt norma, az illető egylet csak akkor szerezhet jó pontot, ha Valamennyi vadásztársaság telepített ki vadat, s akkor is csak annyi pontot kap, ahány kitelepítést végzett. Ha a vadásztársaság nem telepített ki vadat annak ellenére, hogy a hiányos vadállomány kiegészítésére szükség volna, az illető egylet minden vadásztársaság után 20 pontot veszít. Az egyletek kötelesek tagjaikat politikailag oktatni. A politikai nevelést elsősorban előadásokkal és filmek vetítésével biztosítják. Amely egylet havonta egyszer politikai vagy szakelőadást tartott, és azon az összes vadásztársaságok képviselői résztvettek, (akik az otthonmaradt vadászokkal közlik a tanultakat), azonkívül négy filmelőadást rendezett, 50 jó pontot kap. Az elmulasztott gyűlésért, illetve előadásért az egylet 10 pontot veszít. Eddig sem a rimaszombati, sem a losonci védegylet nem tudta elérni, hogy az összes vadászgazdája jó vadászkutyákat tartson. Ezért a verseny további feltétele, hogy kisvad hajtására minden 5 vadászra egy jó hajtókutyát neveljenek. Amely egylet ezen feltételt teljesíti, 100 jó pontban részesül. Minden hiányzó vadászkutya után pedig 10 büntető pont jár. További 50 jó pont szerezhető a vizsla idomításáról és vezetéséről megtartott előadáson való részvételért. Ojabb 50 pontot kap az az egylet, amelynek kynolőgiai referense végrehajtja a kynolőgiai szakosztálynak a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének keretében való megalakítását. Mindkét egylet közös helyi lövészversenyt rendez. Rimaszombaton, vagy Losoncon, agyaggalambra, futó nyúlra, kispuskával, nyírfajd-, vagy rókacéltáblára. A győztes csoport minden megnyert versenyszámért 20 jó pontot szerez egyletének. A versenyt 1956-ban értékelik a rimaszombati és losonci védegyletek elnökeinek, titkárainak, vadászgazdáinak, valamint a besztercebányai védegylet és a Vadvédőegyletek Országos Szövetsége képviselőjének jelenlétében. Az értékelés helyét a két egylet közösen állapítja meg. A madárnap A csalitok, erdők, mezők és kertek éneklő madárkái sok kártékony ‘rovart elpusztítanak és szép dalukkal felvidítják a dolgozó embert. Ezért a sok szépért és jóért eddig nagyon keveset adtunk až éneklő madaraknak. Nekünk vadászoknak is kötelességünk, hogy segítsük őket és életüket megvédjek. Nagyon sok kárt tesznek bennük a ragadozók és legtöbbet a róssz gyerekek. Nekünk vadászoknak, akik sokat járunk a természetbe és falvakra, kötelességünk, hogy megtegywnk mindent a madárkák védelmére. Minden háznál meg kell tudnunk, hogy van-e légpuska és ha van, mire ’’nvd'dö-nek a gyerekek. Hányán mondják, hogy csak a haszontalan verebeket lövik le velük! Jó kifogás! A ■ szegény haszontalannak becsmérelt verebek között, azonban mindig akad néhány éneklő madár, leggyakrabban cinke. A veréb is hasznos! Tavaszkor a verebek mennyi hernyót, pontdrót, bogarat hordanak a kicsinyeiknek! - Mennyi veszélytől védik meg gy ömöl - esőseinket és a mezők inrágzó növényeit! A gyerekek számára ha mindenáron meg akarják tanulni a mozgó célokra való lövést — ott van a szürke varjú és a többi káros ragadozó madár. Tanuljanak azokon! Figyeljük meg a szérűket, fákat, bokrokat, nincs-e rajtuk madárfészek Ahol van, vegyük védelembe. Ha nincs tüskésdrótunk, megfelel a fa törzséhez hegyével lefelé odakötött rözse — vagy tüskésakácágköteg. Ezzel megakadályozzuk a macskákat a fáramászásban és a fészeklakók elpusztításában. A kis madarak ismert ellensége még a szürke varjú és a gyermekek által annyira kedvelt bozontos farkú mókus: ezek nagyon sok kárt tesznek a madárfészkekben. Vadásztársaink minden községben kapcsolódjanak be a madárvédelmi mozgalomba. Hívják segítségül a tanítókat, a helyi nemzeti bizottság tagjait és a földműveseket. És végül nagyon jót tennénk, ha vadászterületünkön a madaraknak is kis csalitot létesítenénk. Minden vadász szívügye legyen a madárvédelem. — Példás együttműködésével buzdítsa fiatalságunkat. Jó eredményeket lehet elérni ha bizonyos dijakat osztunk ki a gyermekek között, akik résztvesznek a madárvédelmi munkában. Egy-egy szép könyv, esetleg futball, vagy más játékszer megörvendezteti őket. A kis éneklő madárkák szép nótával és о bogarak, hernyók pusztításával sokszorosan visszafizetik munkánkat. ★ Létesítsünk csendereseket A vadvédő egyletek szövetségének vadászati szakosztálya ez évi munkatervébe felvette a remizek, csenderesek létesítését. Erre a célra a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal szükséges pénzügyi támogatásba részesíti a vadvédő egyesületeket. Az előirányzott pénzből fogják megtéríteni a vadásztársaságok, illetve a vadászklubok által vásárolt ültetvények (bokrok, facsemeték) árát, továbbá a parlagon heverd területekre vásárolt vetőmag árát is. Az összes vadászati védegyletek részletes utasítást kapnak majd ennek az akclőnar. a feltételeiről és módjáról. Azonkívül értesítik őket, hol lehet beszerezni a szüksé es bokrot, csemetéket, vetőmagot és hogyan kell a csendereseket célszerűen elültetni. A segélyakció részletes feltételeit, melyek alapján az egyesületek a segélyt megkaphatjuk, közölni fogjuk. A csendereseket, kis csalitok létesítése nagyban elősegíti majd a vadászterületek hasznosságát. V. A. A sertésőrző pásztorok jó disznókutyát nevelnek A vaddisznó hajtásához a kutya nevelése és idomitása sok gondot és fáradságot okoz a vadásznak. Nehéz úgy megszöktetni, hogy a kutya ne vegyen fel más nyomot, ne hagyja el a sertevad nyomát, még akkor sem, ha más vad ugrik fel előtte. A tervszerű idomítás csak hosszú fáradságos munkával érhető el. A sertevadra a legkönnyeben a kopók idomíthatok, de a kis foxi is nagyon tanulékony és nem igen marad el a véreb mögött. Valamikor sertevadra a sertésőrző pásztorok idomították a vadászkutyát. Egyszerűen rábízták a fiatal kutyát a kanászra, aki azután a konda terelésére használta éppúgy, mint a saját kutyáit Az ilyen kutyára vigyázni kellett, hogy más vadat ne üldözzön, mert ha rákap, akkor vége az idomítás tudományának. A kutyának csak disznót szabad hajtania, terelnie, ami persze nem nehéz do-Védiük meg a kis nyulakat A somorjai járásban már február 25-én kis nyulakat találtak a mezőn. Melegebb, védettebb helyeken voltak elvackolva. Akadt olyan szalmakazal is, melynek tövében 6 vacok is volt. Abban a határban, ahol néhány kazal szalma és trágyadomb is volt, ott a Ids nyulak nagyobb része megmaradt. Ahol azonban nem került nekik szá-Mér«e7ett tojás a Értesítjük vedásztársainkat, hogy sikerült a szarkák és szürke varjak irtásához szükséges mérgezett tojás gyártása. Eddig már 17.000 dorab tojos méi oezéséhez szükséges sztryehninünk van, a napokban várjuk a további szállítmányt. Ha idejében megkapjuk a szükséges mérget valamennyi rendelésnek eleget teszünk. A mérgezett tojásokat a ágv«‘ sei kamrázóállomásunkon fogják gyártani- A tojás darabjának ára körülbelül 1—1.20 korona lesz. A vadvMŐ egyletek szövetsége 80 százalékos segélyt nyújt a vadásztársaságnak és log, hiszeni egész kondára való van állandóan a közelben s rendszerint van egy-két öreg kanászó eb s, amely azután az újoncot bevezeti' a disznóterelés tudományába s ezek a kutyák nem törődnek a vaddal, rivéve persze a sertevaddal, melynek szintén megvan a kondaszaga. Egy nyári kondaszolgálat után a legtöbb kutya teljesen megbízható kanászó ebbé vált, tehát csakis a sertevadat hajtotta. Legutoljára hagytam a kis tacskót; ezt gyakran használják vaddisznóra is, mivel azt tartják felőle, hogy erre a célra a legjobb, de sokan más véleményen vannak. A kis tacskót bizony hátizsákban kell cipelgetni, kissé lassú, de emellett nagyon kitartó és furfangos. Nem vagyok ellene, de a gyorsan rohanó Időkben a vadászat közben’ Is gyorsabb mozgásra van szükség. Aki jő disznőkutyát akar, bízza rá egy nyáron át fiatal kutyáját a sertésörző pásztorra. ráz, védett hely, ott az olvadó hóban átnedvesedtek és elpusztultak, főképpen tüdőgyulladásban. Dacára jnnak, hogy márciusban sok nyúl odaveszett, még mindig maradt belőlük. Ezeket a fiatal nyulakat meg kell menteni a pusztulástól. Védjük meg őket a kóbor kutyák, macskák és káros vadaktól. károsvad irtására kluboknak a mérgezett tojás vásárlására. Minden vadásztársaság illetve klub. mely vadászterületén mérgezett tojást akar használni a megrendelést „Svä7 poľovní'kých ochranných sdružení na Slovensku” Bratislava, Jlrásková ul. é. 3 — címre küldje A megrendeléseket legkésőbb április 15-ig küldjék be, mert “zen határidő után érkezett rendelések elintézését nem biztosíthatjuk. A rendeléseket beérkezésük sorrendjében Intézzük. A szerk. Korszerű kaptárkészítés házilag X. A kaptár vásárlására jelentékeny befektetés szükséges. Nagy segítséget jelent, ha a méhész megfelelő kaptárt tud készíteni. Fontos, hogy a kaptár gazdaságilag és a méhek életének megfe'elő, vagvis olcsó, ió, szigetelő, tartós, könnyen kezelhető és szállítható legyen. Különböző fajtákkal most nem foglalkozunk. Erről szó volt az 1954/42. számban, ahol mindegyiknek előnyeit és hátrányait ismertettük. Most csak röviden akarom leírni az olyan kaptár készítésének módját, amely sokkal olcsóbb a többi kaptárnál és mégis előnyös, úgy gazdasági, mint szakmai szempontból. Én is ezeket csinálom, beváltak, és ezért merem másoknak is ajánlani. A kaptár falait gyékényből (kákó) préselem. Ez a legolcsóbb és mégis iól szigetel. A gyékény-kaptár készítésének módja A prés fenekére helyezem a méretre leszabott lécet, rá gyékényt rakok, majdnem a prés tetejéig, aztán a gyékényre a másik lécet is ráteszem és lepréselem. Két helyen pontos méretre lerögzítem. Az a'só és felsO lécet vastag dróttal 2 Q-szeg segítségével mindkét oldalon összekötöm. aztán a függőleges drótokat vékonyabb dróttal összevarrom. Ha mind a négy falat elkészítettem, falcolva a sarkait 2—2 borító-léccel öszszekötöm. Következik a fenék (a'ldeszka) elkészítése. Egy sor colos deszka alá egy sor ruberoidot, 20—30 sor u.jságpapirost és 5—7 centiméteres gyékénypámát teszek. A kaptártetőt deszkából csinálom és pléhvel, ruberoidda1, vagy kátránypapírral befödöm A kaptárnak alsó röpnyílása „törve” van és szükség szerint szabályozható. Kis lépcsőt is alkalmazok benne, melynek segítségéve' a méhek könnyen elérhetik a keretet. A kaptár lábait 2—2 számvas csavarral erősítem fel a kaptár sarkain lévő borítólécekhez, hogy vándorláskor könnven leszerelhető legyen, A mézteret a költőtérhez hasonlóan gyékényből készítem. Serjjártó Győtkt A méhcsaládok tavaszi fejlődése A méhcsaládok tavaszi fejlődésétől gyakran függ az egész évi méhészkedésünk sikere. Nem csoda, hogy ez a kérdés állandóan foglalkoztatja méhészeinket. Lapunkban is már több ízben esett szó róla. A virágpor pótlása a fészkek szűkítése és takargatása, a melegvizű itatás, a serkentő etetés, mind, mind ezt célozza. Szinyev A. F. orosz méhész a Pcselodovsztvo hasábjain értékes cikket közölt. A kaptárban csak annyi lépet hagy bent, amennyit a méhek tömören takarnak. A méhek által el nem foglalt mézeslépeket is kiveszi s a felhasználásig zárt helyiségben tárolja. Ugyanakkor a benthagyott mézeslépeken mintegy 4 kilogrammnyi mézet fémfésüvel felnyitogat. A fészek két szélére 1-1 felnyitott mézeslépet helyez. Ezeknek a lépeknek barnáknak kell lenniök, elegendő petézésre alkalmas üres sejt is legyen bennük. — A fiasítást a fészek közepén, a kijáró nyílásnál tömöríti. — A kijárót 2-3 méhnagyságúra szűkíti. Végül a fészek léputcáit 8-9 mm-re szorítja össze. Az így elrendezett fészket nagy vattapámával takarja le. A kaptárak lombbal, szalmával, mohával töltött ládikákra vannak helyezve, vagy a kaptárakat tartó karok közét tömi ki ilyen anyaggal. Ezzel a fenék felőli lehűlés ellen is védve vannak. A 10-15 naponként megismételt vizsgálatok alkalmával újabb 2-2 felnyitott mézesléppel bővíti a fészkeket, de csak akkor, ha a fedőlépekben már kevés a méz és van bennük pete. A lépeket beadás előtt felmelegtti. Több évi kísérletei szerint az Hyen módon két-háromszori méznyitogatással serkentett családok átlag 20- 25 százalékkal több fiasítást nevelnek, mint a hasonló erősségű és egyébként azonosan kezelt olyan családok, amelyeknél mézes lépeket nem nyltogatott fel. (A hasítás mennyiségét 12 naponként ismételt számlálással állapította meg.) A melegen tartott fészekben a méhek tevékenyebb állapotba kerülnek; a felnyitott mézet kezdik összehordani a fiasításhoz; közben bőven táplálkoznak. A fokozottan táplálkozó méhek az anyát is bővebben etetik, és az többet petézik; a családok r„har’osan népesednek. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a családoknak tavasszal legalább 12 kilogramm tartalékélelme és' két évesnél nem idősebb jól petéző anyja legyen. A mézeslépek felnyitása és a fészkek vattapárnával való takarását Szinyev A. F. a gyümölcsvirágzás kezdetéig folytatja, azután már csak közönséges takarókat használ. A serkentés hatására megerősödött családoktól már a fűzről pergetni szokott. Szinyev A. F. és F. Z. cikke nyomán. Cs. J. Távolítsuk el a sehjtlépeket Tavasszal a méhek körül széthagyott selejtlépek a viaszmoly legkedvesebb tanyája. Olyan hamar elszaporodnak rajta, hogy a lépeket rövid idő múlva teljesen tönkreteszik. Az ilyen lép elveszti víasztartalmát. A moly tovább megy hernyó, vág, lepke formában és az egészséges családok építményeit megfertőz'. Ha nincs időnk a lépek kiolvasztására, melegítve gomolyába gyúrjuk vagy elzárva kénezzük. Sok helyen a selejtlépet nemcsak, hogy szétszórják, hanem szabadtéri etetésre is felhasználják. Ebből gyakran rablás származik és később a viaszmoly fészke lesz. Cs. J. Véd űk meg a repceporzó méheket Őszi repce vets'Mfnk egyik legnagyobb kártevője a földi bolha. Sok bel ven késve védekeznek ellenük — Virágzáskor DDT-norral szólták le a repcetáblákat. A méhek örömmé' járták a virágzó repcét, de mint a többi rovarok, elpusztultak. Ezért hívom fel ideiében a gazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy ez évben idejében virágzás előtt permetezzünk. Védjük meg méhe nket a ODT méregtől' A méhek nemcsak a méhésznek hoznak hasznot, hamm a gazdáknak is. A szakemberek többször kimutatták, hogv mennvlve! emelkedik a repce hektárhozama, ha e egendő méh látogatja a virágzó repcét, Lukács Nándor, a nagy daróci EFSz elnöke.
