Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-17 / 16. szám

8 Földműves 1955. äprflis W. Az állattenyésztési munkák gépesítése -örömteli munka A Csehszlovák Kommunista Párt X. kongresszusa a gép- és traktorállo­mások munkájának megjavítására több konkrét feladatot tűzött ki. Egyike ezeknek az egységes földművesszö­vetkezetek állattenyésztési munkála­tainak gépesítése. Szövetkezeti tagjaink már meggyő­ződtek a gépesítés előnyeiről s ezért most már maguk kívánják a gép- és traktorállomásoktől, hogy vezessék be szövetkezetükbe a gépesítést. Sajnos ezen a munkaszakaszon a gépállomá­sok még sokkal adósak szövetkeze­­teipknek. Minden erejüket arra (kell irányítaniok, hogy valamennyi munka­szakasz, mely érdekelt ennek a mun­kának elvégzésében, együtt munkál­kodva teljesítse kötelességét. Ily eset­ben aztán nem történhetne meg az, hogy a szövetkezetek a gyárból hiá­nyos berendezést kapnak, a feladó cég összecseréli az egyes szövetkeze­­^ .tek számára szánt küldeményeket, nem szállítja le a rendelt berendezést időben, vagy az is megesik, hogy mást küld, mint amit rendeltek. Az sem fordulna elő, hogy az épületeket nem pontosan a tervek szerint készítenék el s a gépesítés bevezetésekor a sze­relőknek oly munkákat kell elvégez­niük, amire máskülönben nem lett volna szükség. Az is szükséges, hogy az állattenyésztés bevezetésének vég­rehajtásához elég szakerővel rendel­kezzenek a gép- és traktorállomások, főképp olyanokkal, akik értik munká­jukat. Aa Földművelésügyi Megbízotti Hiva­tal *gép- és traktorállomás osztálya 1955. március 18-án Bratislavába hív­ta a szlovákiai gép- és traktorállomá­sok állattenyésztési munkálatainak gépesítőit, valamint a termelési üze­mek képviselőit, melyen a jelenlévők kölcsönösen nyíltan bíráló szemmel feltárták a hiányokat s megegyeztek a módon, hogyan lehetne ezeket ki­küszöbölni. Az állattenyésztés gépesítésénél a tormosi gépállomáson is nehézségek­kel küzdenek. Mindezek ellenére — hacsak 18 munkaerővel is — a ja­nuári és februári tervet teljesítették. Befejezték 5 önitató felszerelését a tehénistállóban, kettőt a lóistállóban, kettőt a növendékállatoknál, a fiazta­­tóban 12 vízvezetéki berendezést sze­reltek, továbbá 13 függő takarmány- és 9 trágyaszállítót helyeztek műkö­désbe. Befejezték már a vízvezeték lefektetését a különböző istálló épü­letekben is. Áprilisban a szakemberek száma hattal megnövekedett, ami va­lószínűleg jó hatással lesz a terv si­keres teljesítésére. A terv teljesítésének előfeltételeit Čechovič Rudolf, a gépállomás állat­tenyésztési munkálatainak gépesítője abban látja, hogy az Agroprojekt vál­lalat technikusa Kittler elvtárs be­tartja-e a negyedévi szerelési tervet. A hibásan elvégzett szerelést a szere­lőnek önköltségen meg kell javítani. A munkák minőséges elvégzésére nagy hatással van a szocialista munkaver­seny, mely a szerelő csoportok között folyik. A vicsápapáti szövetkezet fejői he­lyesen értékelik a gépifejés előnyeit és ezt a megbízható segítőtársukat többé nem akarják nélkülözni. A Veľ­ké Ostratice-i EFSz állatgondozói már türelmetlenül várják, mikor helyez­hetik el szarvasmarháikat a kilenc új istállóban, ahol már nem fog kelleni kosarakban hordani a takarmányt, talyigákon kiszállítani a trágyát s a vizet vedrekben cipelni. Az új tehén­istállóban függőkocsikon végzik el mindezt a munkát. Az önitató műkö-> dik. Hogy milyen megkönnyítést je­lent a gépesítés, azt legjobban a Be­­ladice-i szövetkezeti tagok tudják megmondani. Két hónapja szerelték fel a takarmány- és trágyaszállítót; — hét nehéz kosár silótakarmányt cipelni, reggel és este 12—13 talyiga trágyát kiszállítani, vagypedig a füg­gőkocsik segítségével ezt a mennyi­séget csak egyszerűen betolni nagy különbség — mondja Batya Károly tehéngondozó. Előre örül annak is, hogy nemsokára befejezik a trágyara­kodó gépezetet is s azzal is csökken luunkája. A zsitva-apátfalvai szövetkezeti ta­gok maguk meggyőződhettek arról, ha a tehenek nem kapnak elég folya­dékot, csökken a tejhozam. De leg­jobban azt érezték, mennyi munká­jukba került, amíg a tehenek számára elég vizet tudtak biztosítani. Az apátfalvai szövetkezeti tagoknak a gép- és traktorállomás azzal is se­gít, hogy gravitációs vízvezetéket sze­rel fel. 1700 méterre az épületektől 61 méter szintmagasságban, két évi megfigyelő munka után Lajos elvtárs forrásvizet talált, amely 37 liter vizet szolgáltat percenként. Ez a mennyi­ségű víz pedig elegendő valamennyi gazdasági állat számára. így az állat­­állomány mindig friss, tiszta vizet kap és nem lesz szükség arra, hogy az állatok beszennyezett vizet igya­nak. A 30 méter mély kútjuk, mely­ben nyáron alig 30 cm víz van, csak rossz emlék marad. A vizet a szövet­kezeti tagok a szárnyas jószág szá­mára is felhasználják és ebből a cél­ból bazént építenek, ahol a vizet tá­rolni fogják. A szövetkezetek áífettehyésztési munkálatainak gépesítése örömet je­lent az állatgondozóknak, hisz ez egyet jelent a nehéz testi munkától való megszabadulással. Dr. Belay István Az állattenyésztési munkák megkö nnyítését nagyban előse0ti a higiéni­kus gépi fejőberendezés. Takarmány és trágyaszállító berendezést szerelnek az áj, homeerű is­tállóba. A tengeri silózásáva! 47.271 Kčs-val emelik jövedelmüket Kukorica a legkiadósabb takarmány Soha nem hoztunk be kül­földről olyan nagy mennyiségű élelmiszert, mint az elmúlt évekbe . Igaz, soha annyit nem is fogyasztottunk. Ez az élet­­színvonal állandó növekedésének természetes következménye. — Növekedik a kereslet, e hús és más állati termékek iránt. A jövőben a kereslet még növe­kedni fog. A behozatalt termé­szetesen nem lehet a végletek­ig emelni, a mezőgazdasági ter­melés fokozására minden for­rást fel kell kutatnunk és fel­használnunk. Az ;lyen források egyike a kukorica bővebb felhasználása mezőgazdaságunkban. Ismere­tes, hogy a tengeri nagyban hozzájárul a sertések gyarapo­dásához, ha állatainkat kukori­cával etetjük és mint silótakar­­máirayt adagoljuk, elősegíti a szarvasmarhák növését, emeli a tehenek tejhozamát. A kukorica tápértéke sokkal magasabb, mint más szemes­­takarmányé. Például 10 száza­lékkal több a takarmányegysé­ge, mint az árpának. Igaz, hogy a kukoricánál sokkal magasabb hozamokat lehet elérni, mint az árpáméi Most a tavaszi mun­kálatoknál mindent számításija kell venni. A szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak pe az egyéni gazdálkodó földművesek­nek még időben jóminőségű ve­tőmagot kell előkészíteniük. Már most kell arról gondoskodni, hogy a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban hogyan osszuk szét megművelésre egyes szövetkezeti tagok és az állami ga -dasági dolgozók között a földet. Sokkal több kukoricát kell elvetnünk, minit az elmúlt években és a gépállomás segít­ségét jobban ki kell használni, külöv ösen a kukorica négyzetes­­fészkes ültetésénél. Ezzel lehe­tővé válik a növényzet gépesí­tett ápolása. A felszántott és kevéshozamú rétekbe is vethe­tünk silókukoricát. A több ku­korica termésével megerősít­jük takarmányalapunkat mező­gazdaságunkban és emeljük ál­lattenyésztésünket is. Több kukorica, több hús, magasabb jövedelem Minden nappal közeledünk a ku­korica vetésének agrotechnikai ha­táridejéhez. Éppen ezért már most meg kell teremteni minden előfelté­telt a magasabb hektárhozamok eléré­sére. A szövetkezeteink és állami gaz­dasági tapasztalataink azt bizonyít­ják,. hogy a kukorica négyzetes-fész­kes ültetésével a hektárhozam 10-20 maffiával emelkedik. Természetesen a négyzetes-fészkes ültetés egymagában nem elégséges, fontos a kukorica ápolása. is. De ép­pen atról van szó, hogy a négyzetes­fészkes ültetésnél jelentős mértékben a munka megkönnyül, meggyorsul és javul a talaj megművelése, a növény­zet ápolása. A fészkes ültetésnél min­den feltétel adva van gazdag termés elérésére. Nem csoda tehát, hogy a saövetke­­zetek és állami gazdaságok túlnyoeió része, de ezenkívül sok egyéniteg gazdálkodó földműves is jelentős te­rületet szándékozik négyzetes-fészkes módszerrel beültetni. Az ógyaMai gép- és tráktorálílomás például 96Ö hektár kukorica négyzetes-fészkes ültetését tervezi. A szövetkezeti tagok az el­múlt hét végéig 886 hektár tengeri ültetésére kötöttek szerződést. A szö­vetkezeti tagok érdeklődése a négy­zetes-fészkes kukorica ültetése iránt fokozódik és minden remény meg van adva, hogy a járási tervet túl­haladják. Örvendetes, hogy a bagotai egysé­ges földművesszövetkezet, — amely tavaly semmiféle gazdasági eredmény­nyel nem dicsekedhetett, különösein a sertéstenyésztésben — ebben az év­ben a sertéstenyésztésben és a kuko-: rica termelésében új módszerek ad,— kalmazására határozta el magát. A gépállomással 120 hektár kukorica négyzetes-fészkes ültetésése kötöttek; szerződést. A perbetei szövetkezet- 100 hektár kukoricát fittet az új mód­szer szerint A hetény.i szövetkezei 60 hektáron, a dunaradványi szövete kezet 20 hektáron vet négyzetesen. A marcelházi szövetkezet tagjai emA szemben a gépállomással a mai n,3-> pig 1 hektárra sem kötettek szerző-' dóst. A marcelhéeaü авруейюией tagoK és a többiek, akik azon gondolkodnak, ültessenek, vagy ne ültessenek-e ku­koricát négyzetes-féeekes módszerrel*, — vegyenek példát a bagotai szövete kezeti tagoktól, akik a kukorica öj módszerű ültetésével 40 hektáron 3Í0 mázsa többterméshez jutnak. Ha csak egy kicsit számolunk, site .jövünk, hops*'' ä kükörrea hdft­­■ tárhozamának fokozása kifizethetik, hiszen egy 130 kilogrammos sert«? kihizlalásara 5 mázsa szemesüűkariea elegendő. A bagotai szövetkezeti ta­gok a terven Ш termesztett ten­gerivel 48 darab 130 kg-os sertést hidalhatnak. Ей összesen, a közélel­mezés számára 6.248 kg húst jelent és csaknem 100 ezer koronát a szö­vetkezeti pénztárnak. Ne felejtsük el tehát, hogy a több kukorica, több húst és nagyobb jövedelmet jelenít. Erre még a vetés megkezdése előtt gondoljunk, mert most még alkalom kínáíkeeik a ku­­kpraeatemelés emelésére. ffteavdaj Átlagos htétér­hoxam q-han A szemestengeri kiadósságában még a legelterjedtebb szemestakarnfám/t — az árpát is — 1.500 takarmányegységgél túlhaladja a éüótengeri, több mint a félszeresével értékesebb és kiadósabb minden más takarmánynál. A grafikon szemléltetően mutatja a tengeri ds/fbbségét a többi terménru/d szemben. Tartsuk tisztán állatainkat A zsolnai kerület néhány szövetkeT zetében azt mondják, hogy náluk nem terem meg a tengeri, termelése nem fizetődik ki, sőt nem érdemes termelni még silózásra alkalmas tej­­érettségű tengerit sem. Ugyanebben a kerületben azonban vannak olyan szövetkezetek, amelyek már a múlt évben meggyőződtek arról, milyen nagy jelentőséggel bír a silótengeri termelése. Végeredményben még az Árva vidékén lévő Podbiely szövet­kezet is hasznos tapasztalatokat szer­zett. A tejérettségű silózásra alkal­mas tengeri termelésére határozták a1, magukat a mikulási járásban lévő Ploštine-i szövetkezet tagjai is, akik vállalásukban a következükről tesz­nek említést: A silótengeri termesztését főkép­pen azért határoztuk el, mert így hektáronként 250 keményítőegvséggel többet nyerünk, ami azt jelenti, hogy 2.800 liter tejjel többet fejünk, mint­ha ugyanazon a dűlőn hüvelyes, vagy zöld takarmánykeveréket termelnénk. A terv végrehajtása céljából a szö­vetkezet vezetősége a tagsági gyűlés jóváhagyásával, a munkacsoportok együttműködésével ebben az évben a következő intézkedések megtételére határozta el magát. 1. ) Hat hektáron silótengerit vet­nek. 2. ) A silótermék földiét műtrágyá­val megszórják és pedig 18(f kg ká­liumsóval, 150 kg foszforral és 120 kg nitrogénes műtrágyával. 3. ) Tekintettel arra, hogy a tenge­rit a késői fagyok miatt csak május első negyedében vethetnek, a kiszem­elt földet szabályos időközönként, dr legalább háromszor fogasolni és hen­gerelni fogják, hogy ezáltal a gyomot megsemmisíthessék. 4. ) A silótengerit 40 cm-es széles serokba ültetik és hektáronként 100 kg magot használnak. 5. ) Az 'így elültetett tengerit csok­­rosítják és egyszer sarabolják, feltöl­tik, majd virágzás elOtt salétromok műtrágyává'., vagv trágyalével meg­­trágvázzák. 6. ) A tengerit tejérettségi állapotá­ban betakarítják, ami körülbelül au­gusztus második felében történik. Az ilyen módon termesztett sho­­tengerit a hidegebb éghajlatú vidé­­ktn is 300 mázsa elsőrendű takar­mányhoz jutnak hektáronként, vagyis összesen 1.800 mázsához. A te lérett­­ségű kukorica szárát és egyéb anya­gét 250 köbméter befogadó képességű silógödörbe silózzák. amelyet maguk -^szítenek el. A silózás segítségével megnöveke­dett takarmánvadagokkal a tehem к tervezett tejhozamát a téli Hónapok­ban a terv szerint legalább 7 literre emelik. Ilyen módon a szövetkezet 47.271 Kčs jövedelemhez jut. Állataink szőrzetét és bőrét naponta kefélni és időnként mosni keli A farokbojtot gyaknabbea mossuk, hosz­­szú szőrét nyírjuk le és keféljük tisz­tára. Igen fontos a csülkök ápolása és idejében való rövidítése, hogy asz álla­tok járása, állása ne legyen fájdal­mas. A szennvfogó tec'‘'-két, így a fü'et és a szarvat, a fej szőrzetét na­ponta keféljük tisztára. Gyakran és bőven alamozzunk, naponta többször szellőztessünk. Nyáron gondoskodni kell a legyek irtásáról is. A tehenek mlné' többet legyenek a kifutóban és a legelőn. Az ápolá munkák közül legfonto­sabb a tőgv ápolása. A tőgyet legalább egyszer naponta jól mossuk meg szap­panos langyos vízzel és töröljük tel­jesen szárazra. A tőgyet fejőkenőccsel puhítsuk. A tőgv feiésre való előké­szítése száraz, vagy nedves módszer­rel történhet. — Nagyon helytelen tőgynek alomszalmával töröén© ,,tisz­títása”, mert e művelettel számos csírát viszünk a tőgy bőrére és.a No•* vegőbe. Ha mosás után szárazra tő-* röltük a tőgyet, kenjük be fertőtle­nítőszert tartalmazó fejőzsírraL, mivel ezáltal a csírák elpusztulnak. A gondos (ügykezeléshez ae is hoz­zátartozik. hogy a tehén tejének mi­nőségét rendszeresen ellenőrizzük. A fejést kövesse a tehenek etetése. (A porképződés miatt helytelen a fe­jes közben történő etetés). Azért he­lyes, a fejés utáni etetés, mert egyes takarmányok sajátos szag- és íz anya­gai rövid vegyi feldolgozás után a tejben is érezhetőkké válnak. Az istálló takarítása alatt a kifutó­ban. vagy a legelőn tartsuk a tehe­neket. Nagy Ferdinánd

Next

/
Thumbnails
Contents