Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-27 / 13. szám

6 F^íéiSves 1955. március 27. Az összes kukoricái négyzetes-fészkes ültetési módszerrel vetik el A galantai járásban lévő palóci EFSz már a múlt évben is a legjob­bak közé tartozott, márcsak azért Is, mert járási méretben a legmagasabb eredményeket érte el a hektárak ho­zamánál Hogy a szövetkezet magas hektárhozamokat ért el, azt különö­sen a haladó módszerek bevezetésé­nek és azok helyes alkalmazásának köszönhető. Az elmúlt napokban Hrajnoha Ist­vánnal a szövetkezet elnökével, egy­ben nemzetgyűlési képviselővel be­szélgettünk. Elmondotta, hogyan akar­ják megvalósítani mindazt, ami a 3 éves fejlődési tervben le van fektetve. — A múlt évben az árpa vetése 6 napig tartott. Tudjuk, hogy ebben az évben későn tavaszodik, ezért le kell rövidíteni a vetés idejét. Az összes árpát szűksorosan 4 nap alatt vetjük el. Ügy tervezzük, hogy 3 szűksoros vetőgépböl egy agregátort állítunk össze, amelyet hernyótalpas traktor fog húzni. A talajt a vetés előtt már meg is szórtuk műtrágyával. Hektá­ronként 180 kg foszforos és 150 kg kálisót vetettünk el. Kora reggeltől, és ha kell még éjjel is vetünk, — jegyezte meg az elnök — mert min­den késés a hozamok csökkentését jelenti. A vetőgépek mellett a legjobb dolgozóink lesznek, mint Zsácsik és Streženicky elvtársak. Segítenek az álfal­­tenyésités gépesítésében A bratislavai kerületben lévő gép­állomások dolgozói még ezév elején vállalták a szövetkezeti istállók, ser­téshizlaldák gépesítését. Chlebovics J. vezetése alatt dolgozó munkacsoport az első két hónapban szép eredmé­nyeket ért el. amennyiben a terve­zett állattenyésztési munkálatok gé­pesítését 100 százalékon felül telje­sítették. Ezen idő alatt önműködtJ itatókat, a takarmány és a trágya szállítására függőt jáfyát szereltek és 30 EFSz-ben fejőberendezést létesí­tettek. Hogy minden járás az állattenyész­tési gépesítésére elegendő szakember­rel rendelkezhessen, a gépállomáso­kon tanfolyamokat szerveznek, mé­lyeken a dolgozók elsajátíthatják az ehhez szükséges szakismereteket. Türelmetlenül, jól kijavított gépek­kel várják már az alkalmat a trak­torosok, hogy teljes erővel hozzálát­hassanak a vetéshez, mert ők is az elért eredmények után kapják a fize­tést. Ez pedig a tervezett hektárho­zamok túltermelésére serkenti őket. — És hogyan akarják elérni a té­vézett hektárhozamokat a többi nö é­­ny éknél, például a Kukoricánál? — érdeklődtünk az elnöktől. — A kukorica termelésben kiváló eredményeket értünk el már a műit évben is. A tervezett 27 mázsa he­lyett 52 és fél mázsát értünk el hek­táronként. Ezt az eredményt úgy tudtuk elérni, hogy az összes kuko­ricánk négyzetes-fészkesen volt elül­tetve. — És a burgonya hektárhozamát miként fogják emelni? — tettük fel a kérdést. — Erre is megvan a kellő előfel­tétel — felelte. — Ezidáig már 30 mázsa burgonyát előcsiráztattunk. Természetesen, legfontosabb minden növénynél, hogy a talaj kellőképpen elő legyen készítve és az agrotechni­kai határidők pontosan be legyenek tartva. v j A palóci EFSz tagjait a kukorica négyzetes-fészkes ültetése következ­tében, elért műit évi eredmények ar­ra serkentik, hogy ez évben az ösz­­szes kukoricájukat ezen jól bevált módszer szerint ültessék el. I Krajcsovlcs N. Molnár Ilona megállja a helyét A napokban baráti beszélgetést folytattunk Molnár Ilona izsai szö­vetkezeti taggal. Beszélgetésünk közben szó volt sok mindenről. Amikor saját életére terelődött a szó, kissé szomorúan jegyezte meg: — A múlt rendszer alatt sokat szenvedtünk, nélkülöztünk. A munkanélküliség, a nyomor egyre jobban fokozódott és igy kényte­lenek voltunk férjemmel együtt idegenben kóborolni a mindennapi kenyér után. Igy vetett el a sors Framciaorszugba. Ahogy Molnár néni e szavakat mondja, arcán könnycseppek csil­lannak fel és elhalkulva folytatja tovább: — Távol az otthontól az élet szintén mostoha volt. Dolgoztunk látástól vakulásig, csaknem in­gyen. Férjem a sok gyötrelem és szenvedés közepette legyengült, súlyos betegségbe esett s meghalt. Egyedül elhagyatva maradtam a nagyvilágban, Ezek után még ke­serűbb volt az életem. Elmondotta Molnár néni azt is, hogy milyen nehézségek közepette tért haza szülőfalujába. A napi gyönge keresetből még a betevő falatot sem tudta fedezni. így a hazautazási költség nagy. gondot oko^tt számára. Azonban mind­ezt csak visszaemlékezéskép em­lítette. A felszabadulás alkalmá­val az ő élete is jóra fordult s a sok szenvedésre már csak annyit mond: — Az már mind a múlttá. És ami elmúlt, az soha többé nem jön vissza. Nem is kívánjuk és meg sem engedjük, hogy vissza­­jöjön. Ezért dolgozom én is és minden becsületes dolgozó. Molnár néni már hatvan éves. A munka azonban, azt lehet mon­dani: ég a keze alatt. Szeretik is őt a szövetkezet tagjai. Példás munkájáért és igyekezetéért a kö­zös gazdálkodás úttörőjének neve­zik Izsán. A .,Nők napja” alkalmából a nyítrai kerületi nemzeti bizottság ünnepélyes találkozót rendezett, melyen szovjet vendégek is részt­­vettek. A kerület legjobb dolgozó női jó munkájukért dicsérő okle­velet kaptak. Köztük Molnár По­­na példás szövetkezeti tag is. E megtiszteltetés örömére Ilon­­néni kötelezettségvállalást tett, hogy az eddiginél még szorgalma­sabban fog dolgozni a mezőgazda­ság fejlesz, sére irányuló felada­tok m jvalósításáért. Molnár Ilont példáját követve, vegye fel a harcot Izsán minden asszony a magasabb termésért, feladataink megvalósításáért, a jobb holnapért. Marikovec Aladár Szívük ügyévé tették Hazánk minden részében napról-napra nő azok száma, akik a CsKP KB és a CslSz II. kongresszusa határozata alapján megértik, hogy első és leg­sürgősebb feladatunk a mezőgazdaság fellendítése. A kassai kerületben is 700 fiatal fiú és lány jutott arra az elhatározásra1 „Elmegyünk a határvidékre, hogy az eddig parlagon hevert földek jó munkánk nyomán bő termést adjanak.” Ezekben a napokban már el Is indult az első 35 tagból álló brigád. A brigád tagjai között volt Vozár Milán, a kassai Stavomontaž tanulója és egyben a brigád vezetője, továbbá Vosek Anna, kétéves gazdasági iskola hallgatója, Babjak József, Matias Katarina, Urd Margit és még többen mások. Az ifjak arcán öröm és mosoly volt, amely ariól beszélt, hogy szívük ügyévé tették pártunk és korm nyunk felhívását, és néhánv nap múlva dolgos kezük alatt virágozni fog a természet. M. P. 15 udj átok-e 1 Az eledelnek legfeljebb 10 fokkal szabad melegebbnek, és legfeljebb 20 fokkal hidegebbnek lennie, mint a test hőmérséklete. * * * A Szovjetunióban több mint ötezer ember látását sikerült visszadni úgy. hogy hályogos szaruhártyájukat mű-* tét útján holttestből vett egészséges szarühártyával cserélték fel, * * * A harkályok a fák tavaszi erőtel­jes nedvkeringése idején szeretik át­lyukasztani a fakérget, hogy a küzi­­várgó édes nedvét megigyák. Sŕ * * A Vietnami Demokratikus Köztársaság dolgozói a fegyverszünet megkötése óta 1200 kilométer hosszú súlyosan megrongált utat hoztak rendbe és adtak át a forgalomnak. * * * A Föld legmelegebb forrásvize az algíri hammanmeszkutini, — 96 fo­kos. Lehűtve reuma és női betegsé­gek gyógyítására haszniáják. * * * A valamelyik szláv nyelvből át­vett „pákosztos” szavunk jelentése a századok folyamán így változott: ren­detlen — csavargó — csintalan — nyalánk. Ha egy kilogramm száraz talajban 3—5 gramm só van, akkor a szántó­­öldi növények egyáltalán nem tud­nak fejlődni benne. * * * Századunk elején a szakáll még a férfi díszének számított, s egy ameri­kai gépésznek a bíróság ezer dollár kártérítést ítélt meg azért, mert ba­rátai tréfából levágták a szakáll át. * * * A sínen haladó vonatok legnagyobb sebessége eddig óránkén* 243 kilo­méter volt. * * * Az ember szíve, — percenként 70 szívverést számítva — 70 esztendő alatt 2,575,440.000 lüktetést végez. * * * Az ember körmének növekedése éjszaka, aims közben teljesen szü­netel. * * * A legrégibb, — kereken 4200 éves — szerelmes levelet a mai Irak egy­kori területén épült Babilonból küld­te agyagtáblára vésve egy ifjú, imá­­dottjának. * * # New Yorkban 1954-ben 295.622 bűntettet és vétséget követtek el, többet mint bármely évben azelőtt. Az Ipolysági szövetkezet vezetősége bosszankodva nézte a József-napi hó­hullást. Bogdán István, csoportvezető az árpavetésre gondol, amelynek ag­rotechnikai határideje lejár. Tóth Jó­zsef zootechnikus a zöld futószalag miatt nyugtalankodik. Miskolci elnök pedig a múlt esztendő hibáira gondol és látja, mi mindent lehetett volna jobban csinálni, ha többet törődtek volna a szövetkezeti szabályzat betar­tásával. Nagyon fontos, hogy a szövetkezet vezetői elgondolkozzanak munkájuk felett, mert a jő vezetőtől függ a szövetkezeti gazdálkodás sikere. A jó vezető a maga beosztásában helyes munkaszervezéssel jobban fel tudja használni az emberi munkaerőt, a gé­peket, az igát, az esőt, a napsütést és minden más természeti adottságot. A Jó vezető tevékenysége különösen megmutatkozik most az elkésett ta­vaszi munkánál, mert jó szervezéssel be tudja hozni a késedelmet, amit az időjárás okozott. Az ipolysági szövetkezetben már látni ez irányban biztató kezdeménye­zést. Tavaly a legnagyobb nehézség a munkaerő körül volt. A szövetkezet férfitagjainak asszonyai nem jurták munkába még a legsürgősebb növény­­ápolás idején sem. E téren most gyö­keres változás történt, mivel 30 új tag lépett a szövetkezetbe, kikből 25 nő. Megalakították az állandó munka­­csoportot és az ötvenöt hektár kapást egész évi ápolásra felosztották az egyének között. A munkának e meg­szervezését helyesen összekötötték a pótjutalmazással. Pót jutalom ként öt­ven százalékot állapítottak meg a terven felül elért termés után. Mond­hatnánk, hogy nincs ebben semmi ;ü!önös, hisz ezt a munkamódszert •ok szövetkezet alkalmazta már eddig ;s kitűnő eredménnyel. De mégis van A munkaszervezés az ércJemszerinti juta mazással együtt hoz jó eredményt benne, ami figyelemre méltó, főleg azért, mert az ipolysági járásban ed­dig nem alkalmazták, tehát ebben látni a szövetkezeti tagság igyekeze­tét, a kongresszusi irányelvek meg­valósítása iránt. A szövetkezet veze­tőségének azonban további lépéseket kell tennie ebben az irányban. Tudnia kell összekötni a szervezést az igaz­ságos díjazással, mivel ez egymástól elválaszthatatlan és e kettő, együtte­sen adja a jó eredményt. Az igazsá­gos jutalmazással az is elérhető, hogy a naplopók nem bújhatnak meg a becsületes szövetkezeti tagok mögött. A szövetkezet múlt évi munkaszer­vezésében és jutalmazásában hiányos­ság volt. Ebből eredt aztán, hogy nem volt elég munkaerő a növény­­ápolásban és a takarmány begyűjtés­ben. így történt meg az is, hogy a szövetkezet értékes állatállománya számára majdnem az egész takar­mánytermés értéktelenné vált. A nö­vényi termelés sem hozott kielégítő eredményt, amivel lényegesen pótolni lehetne a takarmány elvesztett érté­két. A szövetkezet fontos bevételi forrását képezte eddig az állatte­nyésztés. Százhúsz darab szarvasmar­hájuk, 262 darab sertés és 198 darab juh-állományuk van. Ezenkívül nyolc pár lovuk. Az állattenyésztés fejlesz­tése és hasznosságának fokozása szin­tén megköveteli a jobb munkaszerve­zést és az igazságos jutalmazást. Itt is fellelhetők a kezdeti lépések. Hiba azonban, hogy a szervezés még nincs összekötve az igazságos jutalmazással ennélfogva az eredmény sem kielégít­hető. A szövetkezet új zootechnikusa Tóth József, aki mint magángazda öt hektár földjét mindig jól művelte és szép marhaállománya volt, nem tud megbékülni a szövetkezet jelenlegi állapotával. Igen jól ért a földműve­léshez, szakirodalmat olvas, ismeri a párt-határozatokat és így jól látja azokat a nagy lehetőségeket, amelye­ket a gondjaira bízott állatállomány­nál a szövetkezet tagsága javára el lehetne érni. A zootechnikus bízik, hogy az irányelvek minden pontját meg lehet és meg is fogják valósíta­ni. Szavaiból kitűnik, hogy tervei van­nak a jövő munkájára nézve. Határo­zott tiangon kijelentette, hogy az év végért; a szarvasmarhánál elérik a tervezett létszámot. A múlt évi 25 ezer liter tejjel szemben pedig ez évben több mint 60 ezer literrel fej­nek ki többet. Ezt alátámasztja a napi tejtermelés eddig emelkedő irányzata. Tóth elvtárs szervező in­tézkedései következtében mind a te­henészetben, mind a ba: omfiállomány­­nál javulás mutatkozik. A tehenészetben dolgozó szövetke­zeti tagok tejhozamát a gondjaikra bízott 42 tehénnél a december havi 2.470 literről, februárban 4.061 liter­re és a napi két liter átlagot 4 liter fölé emelték. A zoote-hnikus szerve­ző munka iában mégis csak a kezdet­­kezdeténél tart. de máris figyelemre­méltók az ered l ények. Ezt olyképp érte el, hogy 42 tehén közül kiválasz­totta a 15 legnagyobb hasznosságot Ezeknél a lehetőségekhez képest fel­javították a napi takarmányadagot, tehenenként 3 kg szemestakarmányt adagolnak. Ez az eljárás ugyan nem felel meg az egyedi etetés szabályai­nak, mert a takarmányadagok minő­ségi összeállítása és mennyisége nem olyan, amellyel a 15 darab tehén tel­jes hasznosságát ki lehetne aknázni. Azonban az elért eredmények figye­lemreméltók, amelyek bizonyítják a ../ovjet módszerek helyességét a szö­vetkezeti tagok előtt, hogy ezzel az eljárással rövid két hónap alatt az említett 15 tehénnél a napi átlagot 4 literrel sikerült emelniük. A 42 te­hénre átszámított átlag pedig 2 liter emelkedést eredményezett. A zootechnikus eljárást, hogy csak 15 tehénnél vezették be eddig a ta­karmányozás és a gondozás körülte­kintőbb, fontosabb és szakszerűbb el­veit, — a zootechnikus azzal magya­rázza, hogy ezidőtájt a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő takar­mányalappal. Az igazság azonban az, hogy a meglévő takarni Íny minőségét ízesítéssel meglehetne javítani, hason­lóképpen, ahogy egy tapasztalt és egy kevésbé tapasztalt gazdasszony egy és ugyanazon anyagból két különböző ételt tud készíteni. A tapasztaltabb gazdasszony által készített étel sza­gára és ízléses feltálalására szinte csurog az ember nyála, míg a másik gazdasszony összekotyvasztott főztje ellenkező hatást vált ki az embernél. Az ipolysági szövetkezet a jövőre nézve tele van rengeteg kiaknázatlan lehető egekkel, tartalékokkal, amelye­ket a szövetkezet vezetőségének fel kell ismernie. Tartsák azonban szem előtt, hogy új módszer bevezetése és szervezési intézkedések csupán össze­kötve az érdemszerinti jutalmazással hozzák meg a kívánt eredményt, A szövetkezetnek 206 hektár takar­­mányterültte van, amelyen a leg­gyöngébb termés esetén is 159 vagon szálastakarmány termelhető. Megvan a zöld futószalag, amelynek szaksze­rű kezelésére, jó betakarítására és gondos elosztására van szükség. Nem szabad kevésbé értékes takarmányt se úgy adagolni, ahogy azt az állat­tenyésztésben a borjaknál láttuk. Az adagolás, vagyis a feltálalás itt iga­zán hasonlított az említett rossz pél­dához. A szövetkezet környékén terül e! a takarmánybázis egy része a zöld fu­tószalag, a 16 hektár őszibükköny, a siló és egyéb takarmányok. Az állat­­tenyésztés vezetője jól ismeri a siló­zás jelentőségét. Sok szépet beszél róla. A szövetkezet könyvelője pedig, Löwy elvtárs elmondta, milyen szép összegekhez jatott a szövetkezet a múlt évben az állatállomány bevéteü­­ből. A szövetkezet ez évben még na­gyobb eredményeket mutathat fel az állattenyésztésben, ha kihasználják azokat a kedvezményeket, amelyeket kormányunk nyújt az eladott termé­nyek után. A szövetkezet már most élvezi a terven felül beszolgáltatott termények utáii kifizetett magasabb árat, hiszen már a tojást 509 száza­lékra teljesítették. Én úgy láttam, hogy az istállók és a szövetkezet házatája csupa kincses bánya. Tele van hússal, tejjel, tojás­sal, százasokkal és ezresekkel. Ha ezt a szövetkezeti tagok felfedezik, akkor össze is tudják gyűjteni és lesz bő­ven mit elosztani év végén. M.

Next

/
Thumbnails
Contents