Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-20 / 12. szám
2 földműves 1955. március 20. A szövetkezeti tagolt stoc ális biztosításáról Milyen előnyöket nyújt államunk a szociális és jövedelmi biztosításban a III. és IV. típusú EFSz-ben a földműveseknek A csúzi szövetkezet cukorrépatermeié ben versenyre hívja a szövetkezeteket és az álíami birtokokat (Folytatás az első oldalról.) A Zemedelské Noviny cseh nyelvű testvérlapunk kérdést intézett Evžen Urban elvtárshoz, a Nemzeti Biztosító Állami Hivatal elnökéhez, a szövetkezeti tagok és a magángazdálkodó földművesek szociális biztosításáról. Mivel gyakran érkeznek hozzánk olvasóinktól ilyen irányú érdeklődések, teljes egészében közöljük a Zemedelské Noviny cikkét, hogy ezen keresztül megvilágítsuk olvasóinknak miképpen gondoskodik népi demokratikus rendszerünk földműveseink szociális biztosításáról. Milyen előnyöket nyújt államunk a szociális és jövedelmi biztosításban a III. és IV. típusú EFSz-ben a földműveseknek? Hét évvel ezelőtt Antonín Zápotocký. mint a szaktanácsok központ bizottságának elnöke az üzemi tana. csők dicsőséges összejövetelén kijelentette: „Beleegyezünk abba, hogv a földművesek is foglaltatva legyenek egy nemzeti biztosításban és élvezzék annak előnyeit”. Ez va’óban meg is történt, pár héten belül a Győzelmes Február után A nemzeti biztos'tásról szóló törvény szerint, ma minden fő!dműves be van biztosítva és öregkorban, rokkantság esetén igénye van az ál!anr nyugdíjra, agkori, vagy rokkantsegé’vre, valamint a hátramaradottak özvegyi-, vagy árvák segélyére. А Ш. és IV. típusú EFSZ-ek keletkezése után kormányunk a szövetkezeti tagok e’őnyösebb nvugdíjbiztostását vezette be. A szövetkezeti tagok alacsonyabb biztosítási díjat fizetnek, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek, és előnyösebb feltété1 ek mellett magasabb nyugdíjra van igényük. A szövetkezetbe való belépésnél minden fö’dművesnek beszámítják az előző’eg fizetett biztosítási díjat, mintha elejétől fogva szövetkezeti tagként lett vo'na bebiztosítva. Ha az illető kívánja az átszámítást, át lehet vinni kisebb osztályra, mint, ami megfele ne az e’őzőleg fizetett biztosítási díjnak Azonban szükséges, hogy a szövetkezeti tag megfontolja óhaját, mert ezzel határozza meg az öregkori, valamint munkaképtelenség idejére családjának életszínvonalát. A szövetkezeti tagok e'térően a magángazdálkodó fölművesektől a járási nemzeti tanácsokkal kötött szerződések alapján betegsegélyzőre is be vannak biztosítva, mely szerződést az egységes fö’dmüvesszövetkezet kötött. A betegségéi уzö biztosítást szoc. alapvagyonból fizeti a szövekezet és tagjait a’ap- vagy magasabb betegségéiyzűj adóra biztosíthatja. A magasabb adóra való biztosítás mellett a szövetkezeti tagok igényt nyernek az ingyenes orvosi, kórházi és gyógyfürdő keze ésre, ingyenes orvosságra, operációra: továbbá igénvük van fogak csináltatására és műfogakra valamint orvosi, vagy intézeti segítségre szü’és esetén és gyerekkelengyére az újszülött számára. Mindemellett a szövetkezeti tagnak igénve van még az orvoshoz, vagv az intézetbe va’ó ingvenes beszállításra. A jól gazdálkodó szövetkezetek tagjaiknak ezenkívül a szociális a’apvagyonbó! járulékokat is adhatnak, így például: gyógyszerre, gyermekekre, nyugdíjhoz, betegség idején és i. t Amint, ezek az igények és előnyök melyek az EFSZ III. és IV. típusának tagságából erednek a szövetkezeti tagok részét«, úgyszintén a családi hozzátartozókra is kiterjednek Magától értetődik, ha kilépnek a szövetkezetből ezek az igények és pRínvök megszűnnek számukra. A szövetkezeti tag akkor is teljes nyugdíjra jogosult, ha tovább dolgozik az EFSZ-ben? А III. és a ÍV típusú EFSZ tagjainak, agkori. rokkanti ás özvegyi nyugdíja a szövetkezeti bebiztosítás részéről nem csökken, abban az esetben sem, ha az. illető tovább dolgozik az EFSZ-ben. Némely esetben a szövetkezeti tagoknak, vagy az EFSZ részére do'gozó jövedelmezőknek az a'ka!mazottak biztosításából van nyugdíjuk. Ez év márc’us 1-től e nyugdíj annak ellenére sem csökken, hogv az illető milyen magas eredményeket ér el munkája terén a szövetkezetben. Számos EFSZ kérésére el 'ett döntve, hogy ez évben sem csökkenien azok nvugdíia. akik munkator'ódás idején segítenek. Azoknak a jövedelmezőknek, kik a járás: nemzeti bizottság által elfogadott munkaviszonv a'aoján I955rben alka’mazva lesznek az EFSZ berendezésetek építésénél, a nyugdíja nem lesz elvonva sem pedig lecsökkentve abból kifolyó'ag, hogv m lyen keresetet érnek el e munka me'’ett. Ezek az e'őnvök más oldalról kötelezik a sző etkezeti tarokat, hogy az öreg, rokkant munkatársaiknak lehetővé tegyék a munkát korukra és egészségi á’’apotuk a mérten, va!am:'nt el ne fe’edkezzenek tudásukat és tapasztalataikat kihasználni. Abban az esetben, ha a szövetkezeti tag és felesége is különkülön jövedelmileg biztosítva van, mndegyik kap majd nyugdíjat? És van igénye nyugdíjra a jövedelmező özvegyének? A szövetkezeti biztosítás előnye1' azokra vonatkoznak, ak'k az EFSZ alapszabályai szerint te'jesítik köteezettséseiket. főképpen a munkaegységek minimumának ledo'gozását. A szövetkezeti tagok csa’ádjai. va’amint feleségei szintén, köte’ezően biztosítva vannak egyúttal szövetke. zeti tagok is és ledo'goz?ák az e'ő!rt munkaegysé'eKet. Igv tehát a férj és feleség az EFSZ rendes tagia mind a kettőnek egymástól fügéét !enü! igénve ven a nyugdíjra. Tehát, mind a ketten megkaphatják külön-ku ön saját aggkori, vagy rokkant! nyugdíj t. A iövede mező özvegyének is a feltételek teljesítése meľ ett igénye van az özvegyi nyugdíjra, mely el van ismerve tekintet nélkül arra, hog\ az özvegy szövetkezetben dolgozik-e vagv saját aggkori. eseťeg rokkant segélyét kapja. Azonban szükséges megem’iteni, hogv az özvegy, aki ílymódon két nyugdíjat kap. a kisebbik nyugdíj fe'ére csökken. Azoknak a szövetkezeti tagoknak, kik nem fizetik a biztosítást, vane Igényük a szociális jövedelemre? A szövetkezeti, valamint az egyénileg gazdálkodók biztosítása jövede'mének e'fsmeréséro f(5f el tétel a biztosítás rendes fizetése. Akinek a biztosítása be van fizetve és teljesít az aggkori, rokkanti. va'amint özvegység! feltételeket és i. t. az illető nyugdíját nem szabad megtagadni. A szociális jövede'cm I948-tó 1952-ig minden vagyonta’an öreg. vagy rokkant földművesnek elismerte hogv kapitalista éra alatt semmilyen jövede'mi biztosításuk nem vö t. Te kintette! arra, hogv ma már minden szövetkezeti tag iövede’müeg be van biztosivá, ezzel ezek részére megszűnt a szociális jövedelem meghatározott érvényessége. Tehát, nincs igénvük azoknak a szövetkezeti tagoknak és magángazdá'kódoknak a szocialista jövedeemre, akik saját tubájukból elhanyagolták a biztosítás fizetését és így kimaradtak a jövedelmi biztosításból. Azok a szövetkezetesek, akik nem voltak eléggé tájékoztatva, és a következmények ismeret1 enségébö! kifolyólag 1954 végéig elmaradtak a biztosítás befizetésével, a párt kezdeményezésére a hátra’ékckat a járás nemzeti bizottsággal megegyezett részletfizetési tervek szerint, kiegyenlíthetik. Ha a szövetkezeti tagok megkötnek ilyen részletfizetési egyezményt. és valóban betartják, biztosítva van saját, valamint családtagjaik igénve nyugdíjra. A szövetkezeti tagok biztosításának je’entős kérdéséhez még hozzá akarom fűzni, hogy nem «’esendő csupán az igények kedvezi! megjavítása ehhez még szükséges, hogv a szövetkeretesek he’vesen tájékoztatva 'egyenek igényeikről. Csak fgy teljesítheti feladatát a szövetkezeti biztosítás, és így válhat tevékenv támogatóvá a szövetkezeti nagyüzemi termelés szoc'a’ista kiszélesítésében Ezért aián'om az EFSZ-eknek, és a helyi nemzeti bizottságoknak, hogy a járási nemzeti bizottság szociá’is bebiztosításának osztályáról szaktanácsadót hívjanak ki, ki m nden egyes szövetkezeti tagnak és egyenleg gazdálkodónak megadia a ke’’ö fe’világosítást, és e me lett el intézi az * egyes kérdéseket vagy kérelmeket. ★ ★ * — Szőlőm már két éve nem kapott szervestrágyát. Most műtrágyázni szeretném. Arra kérem a szerkesztőséget, írja meg, hogy szervestrágya nélkül, szuperfoszfát és pétisó eredményesen használható-e? — kérdezi Nagy Gyula olvasónk. Pétisóval és szuperfoszfáttal szervestrágya nélkül is lehet növelni a talaj táperejét. Mivel azonban a szervestrágya fokozza a műtrágyák hatását, célszerűbb azt is használni. Erre a célra — egyéb híján megfelel az összevágott kukorieaszár is. Ezt fagymentes időben nyitás előtt ágyazza be a szőlőbarázdák között vont árokba. Ha szuperfoszfáttal és pétisóval műírágyáz, előbbit 100 százalékos, az utóbbit 40 százalékos arányban adja a szőlőnek. A kétféle műtrágyát azonban ne keverje össze mert így csökken az értékük. A szuperfoszfátot nyitás előtt a barázdákba, a pétisót nyitáskor a tőkéhez szórja. * * * Több olvasónk kérésére közöljük a vándorpatkányok elleni védekezést. A vándorpatkányok elleni védekezés fontos módja hogy életfeltételeiket megvonjuk. Élelmiszereket, ételmaradékokat a patkányok számára könnyen hozzáférhető helyen ne tartsuk Keressük meg a patkánylyukakat és tömjük be cementhabarccsal Irtására az ügyes patkányfogó kutya, vagy macska is sok helyen beválik. Gyógyszertárakban patkányirtásra alkalmas szert is lehet kapni Az erős rugókkal ellátott patkányesandák szintén eredményesen használhatók. A felsorolt védekezési módok közül egyik helyen ez, másutt amaz válik be. Am*g a h°lyileg legeredményesebb védekezési módjára rájövünk, néha többféle módszert Is ki kell próbálnunk. De érdemes, mert utána megszabadulunk a patkányoktól. * * * Kovács Gyula, Fekete Sándor és még több olvasónk aziránt érdeklődik, hogyan permetezze pajzstetüvel meglepett almafáit. A pajzstetfl elleni védekezés módját rövidesen ismertetjük A pajístetű bizony csaknem minden gvlimölcsfán megtelepszik A védekezésnél mely rügyfakadás előtti és utáni permetezésből áll, — tehát erre figyelemmel kel! lenni A permetezést gyümölcsfaohjjal, gyümölcsfa karbilöleummal. sárgaméreggel. més/kénlével, vagy nikotinnal végezhetjük. A gyümölcsfaolajos és karbollloneumos permetezést rügyfakadás előtt körülbelül 1—2 héttel végezzük. Gyengébb fertőzésnél rilgypattanáskor téli higitású mészkénlé, vagy 2 százalékos sárgaméreg is eredményes. Tavasszal és nyáron 100 liter vízben oldott, 100 gramm nyeren'kotlnos, 1 k*'ö káliszappanos oldattal védekezhetünk. * • • A vincellér-bogarak minden évben nagy pusztítást tesznek a határban Nagyon szeretném, ha a szerkesztőség megírná, hogyan védekezzünk ellenük — Írja Jakab János olvasónk. A vincellér-bogár ellen rügyfakadáskor történd mészarzénátos porozással, vagy permetezéssel védrk°zhetünk Permetezés esetén a jól közömbösített 0,5 százalékos bordói lébe 0,7 százalékos mészarzénátot keverünk. Ha azonban a szóló lucernással határos, nagyon ajánlatos a lucernát meredekfalű 30 centiméter széles és ugyanolyan mély árokkal elhatárolni, közvetlen a tél elmúltával. A vincellér bogár ugyanis a lucerna gyökerére szórja tojásait és lárvája mindvégig a fö'dben él A lucerna gyökéréi rágja és nem ritkán ezzel is jelentékeny kárt tesz innen rajzanak Id tavasz kezdetén a bogarak A lucernásból előkerülő és az árokban lehulló bogarakat rendszeresen szedegetni keli Nagyon jó védekezési mód a vincpllé' -boqa-aknak baromfiakkal pulykákkal való összeszedetése is. kilogramm cukrot kaptunk. Egy hektárnyi cukorrépa földről 7-604 korona pénzjövedelmünk volt. Természetes, hogy a jó cukorrépatermés nagy mértékben segített abban, hogy a szövetkezet tagjait megfelelően jutalmazhattuk és az állandó munkacsoportok összesen 44 763 korona értékű pótjutalmat kaptak. Bőséges takarmányalap A csúzi szövetkezetesek felhívásukban megemlékeznek arról, hogy a csoport- és taggyűléseken a szövetkezet tagjai aprólékosan megvitatták Široký elvtársnak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1955 február 10. és 11-i ülésén megtartott beszámolóját. Különösen részletesen foglalkoztak a beszámoló azon részével, mely azt foglalja magába, hogy a mezőgazdasági termelés kulcskérdése a takarmánybázis biztosítása. Ez annál inkább is fontos kérdés lesz a szövetkezet tagjai számára, mert a múlt esztendőben saját maguk Is meggyőződtek arról, milyen sokat segít a takarmánya lap biztosításában a cukorrépa termelése. Az elmúlt évben a pénzjövedelem mellett a csűziak több mint 168 vagon répaszeletet kaptak, azonkívül nagymenynyiségö melaszt, amely nagyon jő takarmány-izesitő. A cukorrépa levelét pedig a kukoricakoróval együtt lesilőzták, s Így elegendő mennyiségű silótakarmányt biztosíthattak az állatállomány részére. Ha az elmúlt évi eredmények igazán szépek Is, de a csűziak ezzel nem elégednek meg. Tudják, hogy a cukorrépatermelés minden lehetőségét kihasználva még növelhetik a cukorrépa hektárhozamát. Ezért az évzáró taggyűlésen elhatározták, hogy az udvardí szövetkezettel folytatott párosverseny mellett verseny, e hívják ki a cukorrépatermelésben az ország összes szövetkezeteit és állami gazdaságait. A falusi pártszervezet segítsége az eredmények elérésében A csűri szövetkezetesek felhívásukban nagyra értékelték a falusi pártszervezet segítségét, hisz a X. kongresszus határozatainak megvalósításában a kommunisták élenjáró szerepet töltenek be. „Mint minden fontos kérdésben — hangsúlyozzák — a termelés fellendítésében is, főképp pártszervezetünk segítségére támaszkodunk”. A kommunisták kezdeményezéséből született meg az az értékes kötelezettség vállalás is, amelyet a szövetkezet tagjai a cukorrépatermelés növeléséért felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére tettek: Lackó János munkacsoportja 20 hektárnyi területen 360 mázsás átlagos termést, Vrzala István csoportja ugyanilyen területen hektáronként 350 mázsát, Palkovics János csoportja szintén 20 hektárnyi területen 350 mázsát és Mitala Béla csoportja szintén 20 hektáron 365 mázsa cukorrépát termelt minden hektáron. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezet a 80 hektárnyi területen átlagosan 365 35 mázsa hektárhozamot ér el s így az össztermés 28 500 mázsát tesz ki. A szövetkezet előírt beadása öszszesen 13120 mázsa, tehát hektáronként 164 mázsa cukorrépát kell beadni. Ezek szerint csupán a tervezett beadásér t 192 812 korona jövedelmünk lenne. Már most, ha csak az egészévi termelési tervben tervezett 260 mázsás hektárhozamot érjük el, 407 640 koronára emelkedik a bevételünk a cukorrépából A kötelezettségvállalások szerint ez még többet jelent. Tehát a kitűzött feladatok szerint a szövetkezet a beadott cukorrépáért összesen 647 340 koronát nyer, ami annyit jelent, hogy hektáronként 8 091 korona jövedelem lesz a cukorrépából. Takarmány, 350 ezer liter tej kitermelésére Ez a gazdag bevételi forrás nem merül ki csupán a cukorrépa bead^sábő’ nyert jövedelemben, niszen a b°adás után a csűzi szövetkezetesek még 117.300 mázsa répaszelethez jutnak, azonkívül 11.200 mázsa répalevelet nyernek. 44.800 korona értékben, ami jő takarmány. Ogyszintén 181 mázsa melaszhoz jutnak, 8.045 kilogramm cukrot kapnak 4,80 koronájával, tehát kedvezményes áron. ami összesen 45.052 koronát tesz ki. Tehát, ha összegezzük, hogy a 80 hektár cukorrépaföldről mennyi terméshez jutnak, ez pénzben 762 848 koronát jelent, tehát egy hektárra 9.535 korona jut. Ha szövetkezet tagjai a répaszeletet és répalevelet kukoricaszárral lesilózzák, annyi takarmányhoz jutnak, hogy ebből 350 ezer liter tejet termelhetnek. Az évzáró taggyűlés azzal is törődött, hogy a becsületes munka után a tagok megfelelő jutalmazásban részesüljenek. így minden tag a terven felüli kitermelt mennyiségért 30 százalékos pótjutalomban részesül. Ezek szerint 71610 koronát számítanak a prémiumokra. Helyes agrotechnikával megtalálják számításukat A csűri szövetkezetesek azt is jól tudják, hogy kötelezettséget nem elegendő csak szavakkal vállalni, meg elmondani, hogy növelik a mezőgazdasági termelést, hanem ahhoz, hogy mindez megvalósuljon jő munkát kell végezni. Ezért a cukorrépa munkáit a talajelőkészitéstől a vetésig, a kapálástól a betakarításig annak rendje és módja szerint az agrotechnikai határidőkön belül végzik el. Arra is nagy gondot fordítanak, hogy a fó munkák mellett rendesen elvégezzék a simitőzást. boronálást, kultivátorozást és hogy a növényápolási munkák mindig idejében történjenek. Igyekeznek megőrizni a föld nedvességét és ügyelnek arra, hogy a gyom ne terjedhessen el. A föld előkészítésével egyidejűleg egy hektár területre 2.5 mázsa szuperfoszfátot, 2.5 mázsa kálisót és 2 mázsa ammóniumszulfátot szórnak el. Öt hektárnyi területen a surányi cukorgyártól kapott jarovizált vetőmagot tesznek a földbe. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a cukorrépa kártevői ne okozzanak kárt a fiatal, zsenge növényben. Ebben az igyekezetükben segítségükre sietnek a traktorállomás brigédközpontjénak traktorosai és a surányi cukorgyár dolgozói. A növény kezdeti fejlődési időszakáb:;n elvégzik a levéltrágyazást s minden hektárra 50 kilogramm mészsalétromot szórnak. A sorok között trágyalével trágyázzák a földet. A cukorrépa betakarítási munkáit a traktorállomás segítségével végzik s úgy szervezik meg a munkát, hogy elejét yegyék a különféle veszteségeknek. A csűziak így fejezik be felhívásukat „Annak tudatában, hogy a kötelezettségvállalások teljesítése nagyban hozzájárul szövetkezeti tagjaink életszínvonalának emeléséhez, mindent elkövetünk, hogy vállalásunk teljes egészében megvalósuljon. Ez azt jelenti, hogy ezzel nem csak a mi szövetkezetünk erősödik, hanem ha követik példánkat és többet termelnek a szövetkezetek és az állami gazdaságok, ezzel erősödik az egész ország. Ez lesz a legszebb hozzájárulásunk a béke megvédéséhez. Ezért hívjuk csatasorba az összes cukorrépatermelőket, hogy velünk együtt küzdjenek a cukorrépafeldek hektárhozamának növeléséért és az egész mezőgazdasági termelés fellendítéséért. Kérjük mindazokat, akik felhívásunkat elfogadják s részt vesznek a versenyben, jelentsék ezt szövetkezetünknek, hogy így a sa.itőn keresztül megszervezhessük a kölcsönös látogatást, illetve levelezés formájában kicserélnénk tapasztalatainkat s hogy kölcsönösen segítsük egymást elsőrendű feladatunk a mezőgazdasági termelés fellendítése munkáiban”. A csúzi szövetkezet évzáró taggyűlése
