Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-06 / 10. szám
19SS. március в. Földműves 5 Legfontosabb feladatunk - a mezőgazdasági termelés emelése ban sem. Hogyan magyarázzuk azt a tényt, hogy az eperjesi kerület, amely még 2—3 evvel ezelőtt Szlovákiában a legtöbb tejet termelte, ma komolyan lemarad a begyűjtésben, és hogyan magyarázzuk azt, hogy » mezőlaborct. svidniki és sztropkői szabadpiacon a begyűjtési árnál olcsóbban vásárolhatjuk a tojást, bár a begyűjtést nem teljesítik. Tavaly decemberben az volt a helyzet, hogy Eperjes ellátásának biztosítására a bratíslavai és nyitrai kerületből kellett szállítani a tejet. Nem tűrhetjük tovább a begyűjtési terv olyatén teljesítését, amint azt az ez évi eredmények mutatják, még azokban a kerületekben és járásokban sem, ahol az elvtársak abban bizakodtak, hogy ellátásukat a központ’ tartalékalapokból biztosítjuk majd. Ha a kerületben és a járásban nem teljesítik a begyűjtési feladatokat és ugyanakkor azt követelik, hogy a központi tartalékalapok terhére biztosítsák folyamatos hús- és tejellátásukat, akkor ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mások számlájára élnek. Az efféle gyakorlat semmi esetre sem biztosíthatja a termelési és begyűjtési feladatok teljesítését. Az említett elvtársak abban reménykednek, hogy bár ők nem is teljesítik a begyűjtési tervet, de az állam központi szervei kötelesek biztosítani a közellátást. Ez elsősorban a kassai és besztercebányai kerület egyes járásaira vonatkozik. Pártunk és kormányunk nagy előnyöket biztosít az EFSz-eknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, ezeket az előnyöket azonban nem használják ki megfelelően annak érdekében, hogy felkeltsék a parasztok kezdeményezését és biztosítsák a beadási feladatok teljesítését. A szövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a sertés- és marhahízlalási szerződések megkötésénél biztosított nagy előnyöket nem magyarázzák meg eléggé és e feladatot politikailag sem biztosítják kielégítően. A begyűjtési miniszter szlovákiai meghatalmazottjának munkatársai Is a szerződéses hizlalás politikai biztosítása helyett matematikai számításokkal bizonygatják, hogy a hizlalási szerződések megkötése nem fizetödik ki a parasztnak. Gyakran üzérkedés! nézetek és hangulatok uralkodnak el rajtuk. Távolról sem kielégítőek azok a ž eredmények, amelyeket a szarvasmarha-. borjú és sertéshizlalási szerződések megkötésében eddig elértünk A begyűjtési vállalatok és a helyi begyűjtési bizottságok mellett nag> szerepük van a begyűjtésben az élelmiszeripari, kereskedelmi, könnyűipari vállalatoknak és a fogyasztási szövetkezeteknek is. Valamennyiüknek különös érdeke kell. hogy fűződjék a begyűjtési terv teljesítéséhez. Az élelmiszeriparnak az eddiginél jobban kell gondoskodnia a hús, a tej és a tojás begyűjtéséről, mert e termékek begyűjtési tervének teljesítésétől függ az élelmiszeripar gyártási tervének teljesítése. Mindazok a dolgozók, akik kapcsolatba kerülnek a parasztokkal, viseltessenek irántuk őszinteséggel adjanak tanácsokat nekik és így erősítsék a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét A begyűjtési szervek, pártunk szervei és szervezetei, a nemzeti bizottságok érezzék magukat teljes mértékben felelősnek a begyűjtési terv teljesítéséért. Arra ösztönözzék a begyűjtési dolgozókat, hogy következetesen teljesítsék kötelességeiket ъ begyűjtés biztosításával kapcsolatos politikai és szervezési munkában. A begyűjtési dolgozók tartsanak fenn állandó kapcsolatot az EFSz-ekkel, a kis- és középparasztokkal és támcoassák őket a termelési feladatok elvégzésében. A mezőgazdasági igazgatóságok és szakosztályok dolgozói sem szigetelődhetnek el munkájukban, hanem váljék a mezőgazdasági termékek begyűjtése munkájuk 'lváiaszthatatlan észévé. Nem elég, ha csak számbelileg értékeljük a gazdasági állatállományt, hanem gondoskodni kell arról is, hogy döbeüleg is biztosítsuk a szarvasmarha és sertéshizlalást, valamint a mezőgazdaság egyéb piaci termelését A politikai szervezőmunka sürgős megjavításával a begyűjtés szakaszán meglesz minden feltételünk ahhoz hogy száz százalékra teljesíthessük и begyűjtési időtervet. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében jelentős szerepet játszanak EFSz-eink, sokuk már gyakorlatilag bebizonyította a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit Sok EFSz-unk gazdálkodásának eredménye igazolja a szocialista falu építésében ;övetett ütünk helyességét. Szlovákiában a statisztikai adatok szerint 1423 III. és IV. típusú EFSz van, amelyek 745 652 hektár mezőgazdasági termőterületen gazdálkodnak, vagyis az öszszes termőterület 27,5 százalékán ebből szántóföld 529 913 hektár vagyis az összes szántóföld 30 százaléka. Egyes típusok szerint a szlovákiai EFSz-ek száma a következőképpen oszlik meg: 94 IV. típusú EFSz. 1329 III. típusú EFSz. 27 II. típusú EFSz és 118 I. típusú EFSz. Az EFSz-ek fennállásuk néhány éve alatt megmutatták nagy előnyeiket, évről évre erősödnek politikailag és gazdaságilag egyaránt és megjavítják munkájukat A termelés növelése alapján rendszeresen ;melkedik a munkaegység értéke. A lemaradó szövetkezetek száma évről évre csökken. 1953-ban még 820 szövetkezet kért haladékot a hitelek törlesztésére, 1954-ben már csak 400-nál valamivel több EFSz nyújtott be hasonló kérelmet. Az EFSz-ek gazdálkodásának helyzete azonban sokkal jobb lehetne, ha nagyobb gondot fordítanának rájuk, ha következetesebben betartanák az EFSz-ek mintaalapszabályzatát. ha rendszeresen megvitatnák az EFSzek tagjaival és biztosítanák a párt és kormány határozatainak, a CsKP X kongresszusa határozatainak végrehajtását. Az EFSz-ekben végrehajtott ellenőrzések során megállapították, hogy nem tartják be elég pontosan a mintaalapszabályzatot és hogy a háztáji gazdaságokban még mindig 6548 szarvasmarhával és 8605 sertéssel többet tartanak, mint amenynyit a mintaalapszabályzat megenged. 274 EFSz-ben nem tartják be a mintaalapszabályzat rendelkezését a náztáji gazdaságok nagyságáról. Ez aláássa a munkafegyelmet, a szövetkezeti vagyon megdézsmálására vezet és kedvezőtlenül befolyásolja az EFSz gazdálkodását Ennek az állapotnak határozottan véget kell vetni A szövetkezeti mezőgazdasági termelés egyes ágazatainak fejlődése nem egyenletes, a lemaradás különösen az állattenyésztési termelésben tapasztalható, a növénytermesztésben a takarmánytermesztés helyzete a legkevésbé kielégítő. A végzett munkáért való jutalmazás szocialista elvének érvényesítése alapvető feltétele annak, hogy növeljük a munka termelékenységét és ezzel a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát is. A munkában elért eredmények szerinti szocialista jutalmazás bevezetése megszilárdítja a munkafegyelmet. megjavítja a munkaszervezést. fokozza a szövetkezet; tagok anyagi érdekeltségét a mun • kák idejében való és jő elvégzésében, a terv teljesítésében Szövetkezeteink az év folyamán még mindig nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy teljesítik-e a termelési tervet Nem értékelik és nem ellenőrzik rendszeresen az évi termelési terveket, a szövetkezeti tagok havi gyűlésein nem méltatják rendszeresen i termelési terv teljesítését. Ezért fokozott r gyeimet kell fordítani az évi termelési tervek teljesítésének ellenőrzésére. A havonkénti ellenőrzés biztosítja, hogy a tervteljesítés minden szövetkezeti tag ügye lesz. Természetes, hogy ezt a feladatot politikailag kell biztosítani Egyes EFSz-ekben tavaly az égés? év folyamán érezhető volt a munkaerőhiány, aminek következtében a szövetkezetek elkéstek bizonyos munkák elvégzésével Az EFSz-ekben tapasztalható munkáé főirány nem minden esetben indokolt. Nem beszélhetünk pl. munkaerőhiányról akkor, ha nem vonták be a munkába a űtluban t—nöílkezésre álló valamenny munkaerőt, nem kapcsolták be a mezei munkák elvégzésébe elsősorban a szövetkezeti tagok feleségeit és a többi falusi nőt. A CsKP X kongresszusa irányelveinek teljesítése, amely a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztését tűzte ki feladatul, az egész dolgozó nép ügye és az egész téli kampány arra irányul, hogy megmagyarázzuk a mezőgazdasági termelés növelésének jelentőségét és fontosságát, s már ez évben biztosítsuk e feladatot. E célnői dolgozzák ki az EFSz-ek hároméves terveiket is. Az EFSz-ek 1955 évi termelési terveinek is biztosítaniuk kell, hogy már az idén megkezdik az EFSz mezőgazdasági termelésének lényeges fejlesztését. A járási szövetkezeti értekezletek megmutatták, hogy a szövetkezeti gondolat ’ falvainkon mély gyökereket ver, hogy a szövetkezeti tagok büszkén számolnak be munkájuk eredményeiről és ezzel bizonyítják, bogy a CsKP X. kongresszusának határozatai nemcsak teljesíthetők, de túlszárnyalhatők Is, amint azt az EFSz-ek országos kongresszusa is igazolta. Most biztosítani kell. hogy a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok gondoskodjanak az EFSz-ek országos kongresszusán hozott határozatok konkrét kidolgozásáról valamennyi szövetkezetben, hogy minden szövetkezeti tag pontosan ismerje feladatát a kongresszusi határozat végrehajtásában. A párt szervei és szervezetei politikailag biztosítsák e feladat teljesítését és ellenőrizzék végrehajtását. Szövetkezeti tagjaink sorában már százszámra nőttek fel az új emberek, a mezőgazdasági termelés kiváló szervezői. A párt feladata, hogy nagyobb gondot fordítson a szövetkezeti tagok nevelésére. Mindenekelőtt nagyobb figyelmet kell fordítani a vezető szövetkezeti funkcionáriusok nevelésére, mivel ez a legfontosabb feladatok egyike, amely feltétele a mezőgazdasági termelés növelésének, a CsKP X. kongresszusán hozott határozatok teljesítésének. E téren még mindig nagy hiányokkal küzdünk például abban is, hogy a mezőgazdaság irányító szervei még mindig nem értékelik kellően a szövetkezeti munkaiskolák jelentőségét. Fokozni kell a vezető mezőgazdasági szervek felelősségét a szövetkezeti tagok nevelésében és oktatásában. Most pedig hadd emlékezzem még néhány szóval a védnökség i üzemelj munkájáról. A védnökségi üzemeknek fontos szerepük van a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdításában, az EFSz-ek alapításában és szilárdításában, tagságuk bővítésében cs a mezőgazdasági termelés feladatainak biztosításában. Segítségüknek elsősorban a munka irányításával és megszervezésével kapcsolatos kérdésekre, a haladó munkamódszerek bevezetésére és a szövetkezeti tagok nevelésére kell irányulnia. Szövetkezeteink a munkásosztály segítsége nélkül nem teljesíthetnék feladataikat. Meg kell jegyezni, hogy a védnökségi üzemek még nem teljesítik kielégítően feladatukat. Ebben azonban bizonyos mértékben mezőgazdasági apparátusunk munkájának is része van, különösen a járási szervek tevékenységének Az is előfordul, hogy a mezőgazdasági apparátus egyes dolgozóinak nincs áttekintésük a védnökség munkájáról, nem tudják, ,riel\ ík üzem melyik EFSz fölött vállalt védnökséget, stb. igy volt ez pl, a somorjaí járási bizottságon, ahol a járási bizottsági tanács földművelésügyi szakosztályának vezetője nem tudta, melyik üzem melyik EFSz fölött vállalt védnökséget. Pártunk valamennyi szervének és szervezetének törődnie kell az EFSz-ek megszilárdításával, gazdálkodásával, tagságuk gyarapításával. Elsősorban a járási pártbizottságoknak és a falusi pártszervezeteknek, a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunistáknak, a falvakon lakó és üzemekben dolgozó kommunistáknak kell sokoldalú támogatásban részesíteniük az EFSz-eket. A járási pártbizottságoknak szakítaniuk kell azzal a gyakorlattal, nogy csak általánosságban értékelik £FS?-eink és falvaink viszonyait. Az állami gazdaságok dolgozói, a cukorgyárak szakértői, a tudományos kutató intézetek dolgozói az eddiginél nagyobb mértékben támogassák tanácsokkal és gyakorlati munkával EFSz-einket a mezőgazdasági termelés biztosításában és fejlesztésében. Az eddigi támogatás, különösen a szakszerű segítség, amelyben az EFSzeket részesítették, nem volt kielégítő. A mi feladatunk az, hogy gondoskodjunk falvaink szövetkezeti nagytermelésének további felvirágoztatásáról. Ennek érdekében biztosítani kell. hogy a meglévő EFSz-ek vonzó mintaképek legyenek a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok előtt. A szövetkezeti tagok kötelessége, hogy támogassák az egyénileg gazdálkodó parasztokat termelési feladataik teljesítésében és az őszinte kölcsönös segélynyújtás alapján szorosabbra fűzzék kapcsolataikat. Ezért következetes politikai harcot kell folytatni minden szektáns irányzat ellen, amely a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok viszonyának kérdésében károsan éreztethetné hatását. Nem konzerválhatjuk azt, ami van, hanem biztosítanunk kell, hogy falvainkban egyre nagyobb méreteket öltsön a szövetkezeti gazdálkodás. Ehhez meg kell teremteni a szükséges politikai és gazdasági-politikai előfeltételeket. Szüntelenül szem előtt kell tartanunk e feladatot és biztosítanunk kell teljesítését. Mezőgazdasági termelésünk anyagi és műszaki bázisai a gépállomások. Gépállomásaink igen fontos szerepet töltenek be mezőgazdaságunk átalakításában. A legfőbb eszközül szolgálnak, amelynek révén munkásosztályunk támogatja a kis- és középparasztokat. A gépállomások jelentős szerepet játszanak falvaink új termelési viszonyainak fejlesztésében és megszilárdításában Az a feladatuk, hogy jő munkával biztosítsák a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapítását, a hektárhozamoknak és a gazdasági állatok hasznosságának a növelését, a haladó mezőgazdasági tudomány és a technika vívmányainak alkalmazásával. A gépállomás jó munkája hatással van a parasztok gondolkozására is és rávezeti őket a gazdálkodás szövetkezeti formáira. Mindehhez azonban elsősorban hathatós politikai és szervező munkába van szükség. Gépállomásaink e feladatot mind ez ideig elégtelenül teljesítik, noha már valóban nagy munkát végeztek falvaink szocialista átalakításában. A gépállomások üzemi pártszervezetei sem értették meg mindenütt a gépállomások jelentőségét mezőgazdaságunk átalakításában. Minden gépállomáson, különösen pártunk üzemi szervezeteiben még a tavaszi munkák megkezdése előtt részletesen meg kell vitatni minden kérdést, amely összefügg a kis- és középparasztoknak nyújtandó segítséggel és külön figyelmet kell fordítani az egyénileg gazdálkodó parasztok támogatására, amelyet az eddiginél nagyobb mértékben kell végrehajtani. Pártszervezeteinknek a gépállomások minden dolgozójában, a traktorosokban, az agronómusokban fel kell kelteniük annak tudatát, hogy nagymértékben az ő szakmai és politikai támogatásuktól függ, hogyan biztosítjuk a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Jelenleg a gépállomások legfontosabb feladata, hogy előkészítsék az öszszes gépeket és vontatott felszerelést segítséget nyújtsanak az EFSz-eknek a gépjavítások elvégzésében és jól felkészüljenek a tavaszi munkákra. A téli gépjavítások eddigi eredményei meglehetősen kielégítőek és már a gépállomásoknak több mint fele eleget tett e feladatának. A foganatosított intézkedések alapján megvan minden feltételünk ahhoz, hogy azok я gépállomások is, amelyek még nem teljesítették a téli gépjavítások tervét, munkájukkal a legközelebbi napokban elkészüljenek. A gépállomásokon a tavaszi munkák során és az év többi hónapjaiban jobban keli biztosítani a karbantartás és javítások elvégzését. Vándor javítóműhelyeket kell felszerelni, hogy azok közvetlenül a földeken helyrehozhassák az erő- és munkagépek kisebb üzemzavarait. Nem engedhetjük meg, hogy a traktorok jelentéktelen üzemzavarok miatt néha napokon át vesztegeljenek csak azért, mert nem szervezték meg eléggé tettrekészen a javításokat. A gépállomások dolgozóinak szüntelenül szem előtt kell tartaniuk, hogy szövetkezeti tagjaink, egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjaink az idei tavaszi és más mezőgazdaság: munkák során az eddiginél sokkal gondosabb és jobb támogatást várnak és kívánnak tőlük. Ugyanezt várja el a gépállomások dolgozóitól pártunk is. A gépállomások agronómusai élőt* az a halaszthatatlan feladat áll, hogy valóban a mezőgazdasági termelés szervezői legyenek és gondoskodjanak lényeges fejlesztéséről. A szakaszagronómusoknak meg kell szervezniük a munkát. szakszerű tanácsokkal és gyakorlati segítséggel kell támogatniuk EFSzeinket, kis- és középparasztjainkat. A járási pártbizottságaink, különösen pedig a gépállomások üzemi pártszervezetei, valamint a falusi pártszervezetek nyújtsanak az eddiginél sokkal hathatósabb segítséget a brigádközpontokban elhelyezett traktorosok irányításában és ösztönözzék őket arra, hogy mindennapi munkájukban kitartóan harcoljanak a bőséges termésért. Ezért a gépállomások, az üzemi pártszervezetek, a szakszervezeti és ifjúsági szövetségi csoportok kor .munista dolgozóinak és funkcionáriusainak az lesz a feladatuk hogy széleskörű szocialista munkaversenyt szervezzenek a munkák jó elvégzéséért az előirt agrotechnikai határidőkben, az üzemanyag megtakarításáért és a gépállások csökkentéséért. Gépállomásainkon még egy súlyot hibával állunk szemben: ez a gazdaságosság kérdése iránt megnyilvánuló közömbösség A gépállomások tavaly néhány tízmillió koronával maradtak adósai állami költségvetésünknek csak azért.- mert nem gondoskodtak arról, hogy megkapják a végzett munkák díját. Továbbá nincs rendben leltári nyilvántartásuk és könyvelésük sem. A gazdaságosság megjavítása érdekében a gépállomásokon és a brigádközpontokban az eddiginél határozottabban és nagyobb mértékben kell alkalmazni az üzemen belüli elszámolás rendszeréi, a dunahidasi brigádközpont példája szerint. A gépállomások dolgozóinak meg kell érteniök, hogy felelősséggel tartoznak a gépállomás gazdasági eredményeiért is, mert csak akkor taníthatnak gazdálkodni másokat, ha ők maguk is jó gazdák lesznek. Röviden szőlők az állami gazdaságokról is. A CsKP X. kongresszusának irányelvei az állami gazdaságoknak kötelességévé teszik, hogy már 1955-ben a következőképpen fokozzák termelésüket: búzából 13,6 Százalékkal, rozsból 26,5 százalékkal, árpából 24.5 százalékkal, cukorrépából 11,8 százalékkal, tejből 5,8 százalékkal, sertéshúsbői 9,6 százalékkal, gyapjúból 7,9 százalékkal, tojásból 14,1 százalékkal. E feladatok teljesítésére áliami gazdaságaink már ősszel aránylag jól felkészültek. A mélyszántás tervét száz százalékosan végrehajtották. Mindez azonban még nem elég ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célokat. Az állami gazdaságok dolgozóinak is gondoskodnak kell arról, hogy megteremtsék о hektárhozamok növeléséhez szükséges feltételeket, különösen tengeriben, burgonyában és takarmánynövényekben, amelyeknek termesztése az állami gazdaságokban aránylag alacsony színvonalon mozog és nem felel meg azoknak a termelési lehetőségeknek, amelyekkel állami gazdaságaink rendelkeznek. Az állami gazdaságoknak fokozott gondot kell fordítaniok elsősorban saját takarmányalapjuk biztosítására. ami annyira szükséges az állattenyésztési termelés további fejlesztéséhez és gyarapításához. Az állami gazdaságokban is biztosítani kell a mag- és silókukorica nagyobb termését. Lényegesen meg kell javítani a rétek és legelők gondozását és megművelését. Az állattenyésztési termelés szakaszán az állami gazdaságoknak ki kell egészíteniük a gazdasági áliatok, különösen a tehenek állományát, fokozott gondot kell fordítaniok a növendékállatok felnevelésére, hogy növekedjék a gazdasági állatok hasznossága az állami gazdaságokban. Szélesebb körben kell alkalmazni Malinyina, Ljuszkova és Surikov haladó munkamódszereit, valamint a többi b vált módszert a gazdasági állatok nevelésében és gondozásában. Az állami gazdaságokban még nem eléggé fejlett a fajtenyésztés és a kiváló minőségű állatok nevelése, bár ehhez állami gazdaságainknak megvan minden feltételük Az állami gazdaságok legyenek a legjobb fajtenyésztők és “légítsék ki nemcsak a maguk hanem az EFSz-ek és a többi kis- es középparaszt szükségleteit ís. Az állami gazdaságok dolgozóinak meg kell érteniük, hogy kis- és középparasztjaink tömege figyelemmel kíséri munkájuk eredményeit és azok szerint alkot magának véleményt a szocalista mezőgazdasági nagytermelésről. Ezért az állami gazdaságok jó gazdálkodása nagy hatással van a szocialista falu építésére. A kommunisták, az üzemi pártszervezetek, a szakszervezeti és ifjúsági szövetségi csoportok feladata, hogy az állami gazdaságok dolgozóit rávezessék feladataik teljesítésére, hogy állami gazdaságaink valóban példát mutassanak. Ezt el is várjuk állami gazdaságainktól. Pártunk és kormányunk rendkívül nagy összegeket fordít a mezőgazdasági beruházási építkezésekre. Mezőgazdaságunk beruházási építkezési célokra csak az utóbbi évek során több, mint egymilliárd 200 millió koronát kapott. Csupán az EFSz-ek 1172 új (Folytatás a 6. oldalon)
