Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-22 / 34. szám

1954. augusztus 22. Földműves 3 A nyitrai begyűjtési üzem hangja : Örülünk Komárom sikerének és mi is megindulunk felfelé a veťfcenytáblán . . . A nyitrai kerület begyűjtési üze­mei augusztus 9-ével „példás fel­­vásárlási hetet” vezettek be, mely igen jelentős mértékben fokozta az egyes járások begyűjtési mun­káját. Komárom a példás-hét so­rán szép eredményeket ért el. Ta­valy ugyan Komárom volt az első , az egész köztársaságban, az idén a galántai járás került az első hely­re. Komárom azonban ez évbeg is igyekszik a begyűjtéssel. Augusz­tus 14-ig, tehát a múlt hét szom­batjáig már 104.3 százalékos tel­jesítményt ért el. Javulás mutat­kozik a többi begyűjtési üzemek­nél is. Surány 90-3 százalékot, Ér­sekújvár pedig 89.1 százalékot ért el. Nem maradtak le a többi begyűj­tési üzemek sem, mint Aranyos­marót, Párkány, Nyitra, Léva, Gal­­góc, Ögyalla, Tapolcsány, Parti­zánske, Bánovce begyűjtési üze­mei. Gyönge az eredmény a privi­­gyei begyűjtési üzemnél. A nyitrai kerület legnagyobb begyűjtési üze­me a nyitrai. Az idén augusztus 14-ig ez az üzem a 9-ik helyen áll a kerületben. Molnár Géza, az üzem igazgatója, a következőket mondja a begyűjtési üzem munká­járól : — A mi üzemünk sokkal nagyobb mint a komáromi. Tavaly mégis si­került utolérnünk a komáromiakat. Nehéz munka volt ez, mert üze­münk nem csak a kerületben, de egész Szlovákiában, sőt úgy tud­juk. hogy az egész köztársaságban a legnagyobb befogadóképességű. Szívből örültünk Komárom sikeré­nek, de már mi is megindultunk felfelé a versenytáblán. A napok­ban olyan jól termő járásokat hagytunk el, mint Léva, vagy Ö- gyalla. Nem tagadom, szeretnénk az idén is hasonló eredményeket felmutatni, mint tavaly. Megtudtuk, hogy a komáromiak sikere nagyon felfokozta a nyitrai begyűjtési üzem dolgozóinak mun kakedvét. A munkások és hivatal­nokok ágit kettősökben látogatnak el azokba a községekbe, ahol nem eléggé teljesítik-a beadást- Csab községben kezdték meg először ezt a munkát, ahol egy délután négy és fél vagon gabona begyűjtése lett az eredmény. M. L. Nyitra Orömiinnep Jánokon A kassai kerületben az egyik leg­több EFSz, a jánoki szövetkezet. - Augusztus 15-én a szövetkezeti tagok közös gazdálkodásuk egyik legszebb napját élték át- A nyári munkák sike­res elvégzésének és szövetkezetük to­vábbi megszilárdtásának tudatában mindannyian közösen ünnepelték az új kenyeret. A jánoki szövetkezei négy éve mű­ködik. E négy év tapasztalatai, továb­bá a magas termést és magas hasznos. ságot elérő szovjet mesterek tapaszta­latainak alkalmazása megmutatkozik a szövetkezet egész gazdálkodásában. A lermésbetakarítást például a terve­zett határidő előtt elvégezték. Az első gabonát a géptől az állapinak adták. A szepsi begyűjtési üzemben már ter­ven felül beadtak egy vagon búzát. További három vagont a közeljövőben beadnak. A hektárhozamok egyes tér. meny fajtáknál nagyon szépek. így pél­dául az árpa a tervezett 17.5 mázsa helyett 27 mázsát fizetett hektáron­ként. Ilyen jó termésből nemcsak a beadás túlteljesítésére és a szövetke­zeti alapokra jutott, hanem maradt még elég gabona arra is, hogy a szö­vetkezeti tagok megkapják jól végzett munkájuk után a gazdag természet­beni jutalmat. Több, mint négy vagon gabonát osztottak szét a ledolgozott munkaegységek arányában-Jó eredményeket ér el a szövetke­zet a takarmánytermesztés terén is. Az őszi takarmánykeverékek vetése már folyamatban van. A here és a lucerna pedig szépen szárad. Hogy elegendő süótakarmányt biztosítsanak állataik számára a folyó hetekben, 900 köbméter takarmányt lesilóznak. A szövetkezet állattenyésztése ugyancsak szépen fejlődik. Dobák Ferenc 13 tehenet gondoz, napi tej. átlaga 11.5 liter tehenenként. Dobák István fejő csak nemrégen kezdte al­kalmazni Malinyina módszerét, amelynek alapján máris 10.5 literre sikerült felemelni a tehenek tejhoza­mát. Bátran mondhatjuk azt is, hogy a súlygyarapodás terén sincs szégyen­kezni valója a szövetkezetnek. Erről misem tanúskodik jobban, mint az, hogy a szövetkezet példásan teljesí­tette sertés- és marhahúsbeadási köte­lezettségét. Az új kenyérünnepen nagy érdek­lődésnek örvendett a kiállítás, melyen a látogatók megismerkedhettek a szö­vetkezet legszebb gazdasági eredmé­nyeivel. Gyönyörű búzát, lent, továb. bá a kísérletezésben elért eredménye­ket. mint ricinust, gyapotot, földi­­mogyorót állítottak ki-Az ünnepség csúcspontja az volt, amikor a szövetkezet élenjáró dolgo­zóit nyilvános dicséretben és jutalom­ban részesítették. így például kitün­tetést kapott Domin Pál, a harmadik munkacsoport vezetője, Verbőczi Ká­roly a IS éves traktoros és még töb­ben mások. Este pedig következett a legszebb meglepetés, a szövetkezet jó munka, jának legméltóbb értékelése, amikor is a községben először kigyúlt a villany­fény. A gépeknek köszönhetjük Két éye annek, hogy a kombájn elő­ször aratott Mercellházán a szövetke­zetben. A szövetkezet egyes tagjai e­­leinte bizalmatlanok voltak a soha nem látott gép iránt. Más volt azonban a nézetük, amikor megkezdte munkáját, szép sorjába vágta és csépelte a dús gabonát. Eben az évben szintén két kombájn aratta termésünket. Nekik köszönhető, hogy az aratást és a cséplést időbér elvégeztük. Kombájnoseink mindent megtettek, hogy a gabona mielőbb a rendeltetési helyére kerüljön. Jenki András ST-6-os gépével 141 hektáron aratta le és csépelte ki a gabonát. Fa­ragó János szintén jó munkát végzett. Ö is 120 hektárról takarította be a ter­mést. Nagy segítségünkre volt az aratásban a gépi erő. A gépi munkának köszön­hető, hogy az aratással egyidőben el­végeztük a tarlóhántást is. Itt meg kell mondanunk, hogy a traktorosok is hoz­zájárultak ehhez az eredményhez. Ká­­dek Kálmán munkatervét például már ezidáig 180 százalékra teljesítette. Ha­sonló jó munkát végeztek Liczki és Zsidek traktorosok, akik tervüket szin­tén 120 százalékra teljesítették. ) Jó munka folyt az idén a mercellhá- i zai szövetkezetben a termés betakar!- 3 tásáért. A jó munkát továbbra is meg- í tartjuk, különösen most, az őszi műn- j kák előkészítésénsl, mert tudjuk, hogy ] jövő évi termésünk az őszi munkák I idejében való elvégzésétől függ. ; Marikovec Aladár { Marcellháza. j Bogyó Imre csifári olvasónk a kö­vetkező levéllel fordult szerkesztősé­günkhöz: Hetvenkétéves ember vagyok. A szövetkezetben már nem tudok dol­gozni. Arra kérem a szerkesztőséget, írják meg, jár-e azért nekem a fél hektár föld háztáji gazdálkodásra. Sze­retném továbbá azt is tudni, hogy kö­teles-e nekem a szövetkezet adni ga­bonát maximális áron és ha fuvarra van szükségem, mondjuk takarmányt, vagy fát hazahozni a határból, tarto­zik-e nekem e szövetkezet fogatot adni”. Ezekre a kérdésekre az EFSz-ek alapszabályaiból kiindulva adjuk meg a választ. Háztáji gazdaságra a fél hek­tár föld azoknak a tagoknak jár, akik az év folyamán bizonyos mennyiségű munkaegységet, legkevesebb azonban 150-et ledolgozna«. Nem tudjuk pon­tosan, hogy Bogyó elvtársnak hány munkaegysége van. Ha legalább a fenti mennyiséget ledolgozta, természetesen jár a fél hektár föld. Ha azonban, nem, akkor a fél hektár földre sem tarthat igényt. Azt tanácsoljuk Bogyó elvtárs­nak, hogy kérjen a szövetkezettől olyan munkát, amit magas kora elle­nére is el tud végezni. Akad ilyen munka bőven minden szövetkezetben, így aztán meglesz a szükséges meny­­nyiségű munkaegység. Azt hisszük, nincs annak semmi akadálya sem, hogy Bogyó elvtárs kivegye a részét a szö­vetkezeti munkából, mert ahogy maga is írja, a háztáji gazdaságon tud dol­gozni. A többi kérdésben a szövetke­zeti taggyűlés hozhat határozatot. Akit nem érdekei a parasztprobléma ... Paraszt__ sokszor halljuk ezt a szót. Vannak, akik tiszteletüket feje­zik ki ezzel az illető földműves iránt, azonban vannak olyan egyének is, akik sokszor gondatlanságból használják ezt a megjegyzést. A közelmúltban a füle­­ki járásban lévő Sávoly község nem\eti bizottsága irodáját látogattam meg. A kis irodácska szépen rendezett. Palcsó József, nemzeti bizottsági titkár dol­gozott benne. Palcsó József titkárt a dolgozó nép állította ebbe a felelősségteljes funk­cióba, hogy becsületesen képviselje a község dolgozóinak az érdekeit. Ez nem könnyű feladat.. . Bizony sokszor nehézségeik is előfordulnak ebben a munkában. Ezt Palcsó titkár mind szé­pen el is sorolja ... Érdekes azonban, hogy a legnagyobb nehézséget abban látja, hogy a nemzeti bizottságra föld­műves újság jár. — Nem tudom megérteni, — mondja Palcsó József, — hogy minek jár ne­künk földmüveslap, mikor nálunk a nemzeti bizottságban nincs egyetlen­egy paraszt sem. így az újság oivasat­­lanul kerül a szemeteskosárba. Palcsó József ezt elég szépen meg­­montad. De meg-e tudná mondani azt is, hogy mit csinál az olyan nemzeti bizottság, amely nem foglalkozik a X. kongresszus után sem a paraszt­problémákkal, holott a faluban szövet­kezet is van. Vagy talán olyan jól megy minden, hogy a nemzeti bizottság se­gítségére nincs szükség? Nagyon is nagy szükség van. De Palcsó József, a nemzeti bizottság titkára nem ért eh­hez. Nem ért és nem is akar érteni. Ezt nem is titkolja a titkár. — Én egész életemben gyári munkás voltam — kezdi el, majd folytatja — így nem is értek a parasztproblémák­hoz. Az elnök Füleken a „Béke” üzem­ben politikai vezető. Ö szintén nem ér rá foglalkozni velük. A többi tagok is mind munkások, akik nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem látogatják az iro­dát. Már maga ez sem helyes, mert ahol földműveléssel foglalkoznak, ott kell, hogy a nemzeti bizottságban parasztok is képviselve legyenek. Nem tudjuk ezekután megérteni, hogy a sávolyi nemzeti bizottsgái ta­gok hogyan irányítják a földműveseket. Tisztában vannak-e azzal, hogy a nem­zeti bizottság munkájától függ a köz­ség dolgozóinak anyagi és kulturális jóléte. Tudják-e, hogy a nemzeti bi­zottságnak szorosan együtt kell mű­ködni a szövetkezet vezetőségével és azon iparkodni, hogy minél több kis- és középarasztot meggyőzzenek a szö­vetkezeti gazdálkodásról. Ezt nk nem teszik. De nem is tehetik, ha egyszer nem értenek a földműveléshez. És mit szól ehhez a járási nemzeti bizottság ? Palcsó József ne dobd el az újságot, hanem olvasd és tanulj belőle. Hisz magad mondtad, hogy nem értesz a pa­rasztproblémához. Nem fogod megbán­ni hidd el, mert csakis az taníthat, aki maga is tanul. Tudnod kell, hogy itt van már az ideje az őszimunkák előkészí­tésének. A repce, az ősziárpa és rozs alá már szántani kell. Ezt mind honnan fogod megtudni, ha nem olvasol? Már pedig, ha most nem iparkodtok idejé­ben a vetéssel, akkor jövőre vakarhatod a fejed. Ez neked is érdeked, mert ha gyönge lesz a termés, a beadás se fog menni. Azt viszont tudnod kell, hogy mi a többtermelésre törekedünk. Eh­hez pedig szükség van a tudásra és a szakképzettségre. Neki tehát Palcsó József a tanulás­nak, ha mint HNB titkár meg akarod állni a helyedet! Zatykó József Köszönjük a Szabad Kedves Elvtársak! Sietek veletek közölni az örömhírt, hogy segít­­ségtekkel szövetkezetünk megkap­ta az annyira szükséges blankbőrt. Vígan dolgozik most már a ' szíj­gyártó műhelyben mesterünk, ja­vítja a lószerszámokat. Nem lesz Földművesnek . . . már fennakadás ezen a téren sem. Egész tagságunk nevében köszö. nőm a szerkesztő elvtársak gyors és hatásos intézkedését. PAPP JOLÁN, a csúzi szövetkezeti tagok nevében. A helyes irányítás - a mezőgazdaság fellendítésének alapfeltétele Az egyik hiányosság, mely mezőgaz­daságunk fejlesztését hátráltatja, mező­gazdasági termelésünk vezetésében van. Ezeket a hiányosságokat erős kritika tárgyává tette a CsKP KB plenáris gyű­lése ez év március 29-én. A X. kong­resszus újból részletesen foglalkozott vele és a mezőgazdasági termelés 2—3 éven belüli emelésének irányelveiben, kötelességévé tette valamennyi párt és mezőgazdasági szervnek „alapjában megjavítani” a mezőgazdasági terme­lés vezetését a Földművelésügyi Mi­nisztériumtól kezdve a helyi nemzeti bizottságokig. Meg kell teremteni a szakemberek állandó kapcsolatát a szö­vetkezeti tagokkal és földművesekkel. Hatványozni kell a vezető szervek egyé­ni felelősségét a rájuk bízott részle­gért. A CsKP X. kongresszusa így világo­san megmutatja az utat, mire kell el­sősorban ügyelni a mezőgazdasági ter­melés irányításában: a vezetöszervek a termeléssel való állandó összekötte­tésére, az egyes vezetők egyéni fele­lősségére a rájuk bízott részlegért. A vezetöszervek és a termelés állan­dó összeköttetése nélkül nem lehet és nem is lesz sikeres a mezőgazdasági termelés vezetése. A legjobb és legki­­merítőbb körlevél sem helyettesítheti az élő szót, a közvetlen tanácsot, az egyenes bírálatot. Sajnos, mezőgazda­­sági szerveink még mindig elárasztják a falvakat, EFSz-eket, traktorállomáso­kat röpiratokkal. Véget kell vetni en­nek a káros jelenségnek, le kell csök­kenteni a lehető legkisebbre, s helyet­tesíteni kell közvetlen kapcsolattal — ez az első feltétele a mezőgazdaság vezetése megjavításának. Egy bizonyos változata a „körlevele­zésnek” a „tanácskozás”, mellyel egyes dolgozók a mezőgazdaság javítását a­­karják elérni. A kerületek és járások futószalagszerűen rendezték a különbö­ző tanácskozásokat. Egyszer a helyi nemzeti bizottság vagy az EFSz-ek el­nökeit hívták, majd a titkárokat vágy­­más funkcionáriust. Egyszer a tavaszi munkákat beszélték meg, máskor a be­gyűjtést. Egyszer az elnök beszélt, máskor az előadó és ez így ment kör­­be-körbe. Nem volt- ritkaság, hogy az EFSz elnöke vagy a gépállomás igaz­gatója havonta 10—15 napot töltött kü­lönböző gyűléseken. Nem lenne helyes, ha most azt a tanulságot vonnánk le az egészböi, mintha a gyűlések karosak lennének. Nem, ez helytelen lenne. Attól függ, mily gyakran vannak a gyűlések és miről szólnak. Ha a gyűlések nem túl gyakoriak, ha konkrét' eredményeket iehet várni tőlük, melyeket állandóan ellenőrizünk, akkor hivatását a gyűlés teljesítette. A legnagyobb felelősség a Földműve­lésügyi Megbízotti Hivatal dolgozóin nyugszik. Kell, hogy ők legyenek a kerületi és járási nemzeti bizottságok tanítói. Vitán kívül áll, hogy az utóbbi időben bizonyos javulás mutatkozik. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal vezető dolgozói részt vesznek a kerü­leti nemzeti bizottságok termelési ér­tekezletein, ahol a kerületi dolgozókkal együtt intézik el a legfontosabb kér­déseket. Hiba az, hogy ezt a munkafo­lyamatot nem továbbítják a kerületről a járásra és a járásokról a falvakba. Csak ha ez a folyamatos munkaátadás meghonosodik, akkor lehet eleget tenni a X. kongresszuson kitűzött feladatok­nak. A mezőgazdaság irányításában olyan dolgozók is vannak, akik azt hiszik, hogy csak a statisztikai adatok adhat­ják meg a munkák helyzetképét. Ez mindenesetre nem egészséges irányzat. A jelentések — vitán kívül fontosak, de megint csak szükséges kiemelni a közvetlen kapcsolat előnyeit. Emellett természetesen hangsúlyozni kell, hogy nem lehet ez a kapcsolat bármilyen. Nem lehet állítani, hogy a Megbízotti Hivatal már eddig is ne járt volna ki a falvakba, de sajnos a látogatásokra kiadott összegek soha sem voltak a­­rányban az eredményekkel. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a vezető szervek szakképzettsége még nincs azon a magaslaton, amilyenen lennie kellene, úgyhogy sokszor nem tudják hatásosan tanácsokkal ellátni az alá­rendelt szerveket. A másik oldalon a hibát ott is keresni kell, hogy az igaz­gatók, főmérnökök, továbbá a kerületi és járási nemzeti bizottságok mezőgaz­dasági osztályának igazgatói elégtele­nül ellenőrzik, hogy munkatársaik mit végeztek hivatalos útjukon. Ebben az irányban van szükség gyors segítségre. Mindenkinek pontosan meg kell hatá­rozni a munkakörét s az abból kifolyó felelősséget, ezenkívül a vezető dolgo­zók kötelessége, hogy pontosan ellen­őrizzék, hogyan teljesítik á kitűzött feladatokat. A meghatározott feladatok teljesítése így rá fogja kényszeríteni a dolgozókat, hogy szaktudásukat fej­lesszék, hogy mielőbb behozzák azt, amit eddig elmulasztottak. Azonkívül fejlődni fognak az irányban is, hogy önállóan fogják tudni elintézni a min­dennapos élet kézzelfogható praktikus problémáit. Egyszersmind ez elősegíti azoknak a munkatársaknak kirostálá­sát, akik nem valók a vezetőhelyekre s akiket aztán megbízható dolgozókkal kell helyettesíteni. Minálunk a mezőgazdasági irányítás legtöbb dolgozója a mezőgazdaság ke­retén belüli népszerűsítési munkát nem tartja méltó foglalkozásnak. Pedig a helyzet épp a fordítottját követeli. Szükséges, hogy a haladó munkamód­szereket népszerűsítse a mezőgazdaság irányításának minden dolgozója, min­den agronómus, zootechnikus, állat­egészségügyi dolgozó, könyvelő stb. Elképzelhetetlen például, hogy a szö­vetkezet dolgozói megértsék a négy­zetes ültetésnek fontosságát egy kör­levélből, melyben felszólítjuk őket, hogy 20 hektáron vezessék be ezt a munkamódszert. Csakis úgy fogunk el­érni jó eredményeket, ha az agronó­mus megmagyarázza, miben rejlik az ilyen módszerek előnye s mit várhatunk tőlük. A jó agronómus figyelmezteti a szövetkezeti tagokat, hol olvashatnak vagy hallhatnak erről a módszerről, esetleg elvezeti őket egy olyan szövet­kezetbe, ahol már az új módszert be­vezették. Körülbelül ebben rejlik a mezőgaz­daság jó tapasztalatainak népszerűsí­tése s ezzel a termelés vezetésénefc alapja. Látnunk kell, hogy a népszerűsítés­nek egyes formái — legyen az egy ki­váló EFSz látogatása, egy példás állami birtok vagy kísérleti állomás megtekin­tése, előadások, a szövetkezeti és üzemi iskolákban rendezett beszélgetések, szakfilmek pergetése, a Micsurin­­körök, falragaszok felhasználása, a já­rási földműves újságok röplapjainak terjesztése, a helyi vagy vándor hang­szóró kihasználása, mezőgazdasági ki­állítások rendezése stb. — mind ha­tásos segítőtársunk, mely egyike kell, hogy legyen irányító munkánk fő mód­szerének. A CsKP X. kongresszusának irány­elveit követni annyit jelent, mint tö­kéletesíteni a mezőgazdaság irányító munkáját. A mi kötelességünk, hogy ezen a téren is alaposabban és bátrab­ban merítsünk a szovjet tapasztalatok­ból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents