Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-22 / 34. szám
A szocialista faluért! ľza iŕa ä Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. augusztus 22. Ara 40 fillér V. évfolyam 34. szám LAPUNK TARTALMÁBÓL: A mezőgazdasági iskolák dolgozóinak becsületbeli feladata Örülünk Komárom sikerének és mi is megindulunk felfelé a versenytáblán A népidemokratikus országok életéből A „Rákóczi hadnagya” szlovákiai szemmel Az 1955. évi terv előkészítése váljon minden dolgozó ügyévé Többet ésszel, mint erővel ... Nem mehetne Muzslán jobban? Készülünk fel jól az ó'szi munkákra Az idei gazdag termés betakarítását Szlovákia déli járásaiban már befejezték Szövetkezeti parasztságunk a gabonabeadási kötelezettség teljesítése után íeltöltötte a közös, szövetkezeti alapokat, majd EFSz-einkben hozzáláttak a természetbeni jutalmak szétosztásához a ledolgozott munkaegységek arányában. Ahol egész éven át jól dolgozott a tagság, jól megművelte a földet és nem idegenkedett az új módszerek alkalmazásától, ott gazdag volt a termés. Jutott bőven, még terven felül is az államnak, de jutott arra is elég, hogy a tagok a jól végzett munka után teleszekér gabonákat kaptak. Hogy csak egy-két példát említsünk: Szabol János, az eperjesi kerületben lévő pozgyisovcei szövetkezet tagja az első félévre 14 mázsa kenyérgabonát kapott. A kissárói szövetkezet is gazdagon megjutalmazta jól dolgozó tagjait. Például Gergő János 652 munkaegységére 26 mázsa gabonát vitt haza. Rosík János családja a szódói szövetkezetben az első félév alatt 905 munkaegységet dolgozott le. Ezért 16,29 mázsa búzát és 9.05 mázsa árpát kapott. És így lehetne sorolni sok-sok példát arra, hogy ahol a tagság mindent megteti a magas termés érdekében, ott az eredmény sem maradt el. gazdálkodók szintén csakis jőminőségű vetőmagot tegyenek a földbe. Az őszi munkák egyik legfontosabb feladata a helyes és szakszerű talajelőkészítés. Ez az első к < a jövöévi gazdag termés alapjainak lerakásánál A helyes talajelőkészítésnek pedig legfontosabb láncszeme a vetőszántás. He! lyes vetőszántással és talajelőkészítés; sei nemcsak hogy jó előfeltételeket biztosítunk a növény fejlődése számára, i hanem a gépi aratás megkönnyítését : a szemveszteség elkerülését is bizto- I sítja a jól előkészített egyenletes talaj. ; Ügy kell igyekeznünk a munkával, hogy ! a szántás és a vetés között legalább 15 j napig érlelődhessen, ülepedhessen a ta- i laj. • Az idejében végzett jó vetőszántást \ a talaj beérése után nyomon kövesse a vetés. Az őszi-repcét számos helyen már el is vetették. Utána először az I ősziárpa, a rozs, majd az őszi takar- I mánykeverékek vetésére kerül sor. j A kongresszusi irányelveket betartva i most az őszön a vetésterületnek iega- i lább 90 százalékát kell kereszt- vagy i szűksoros vetési módszerrel bevetni. Az , új vetési módszerekkel egyenletesebb I tenyészteriiletet biztosítunk a növény-, i zetnek és ugyanakkor több napfényt ; kap a szárbaszökő vetés. Ami pedig a Vonatkozik ez az állami gazdaságokra, sőt az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldmüvesekre is. A vágsellyei járásban például nem egy magángazda magasan túlteljesítette állam iránti beadási kötelezettségét. Pedighát az idén a kedvezőtlen időjárás gyakran hátráltatta a munkákat. Az ember akarata azonban mégis győzött.' Levonhatjuk tehát a tanulságot, hogy „nem az időjárás, hanem az ember a gazda”. Minél tovább haladunk a fejlődésben, parasztságunk minél többet tanul és minél bátrabban alkalmazza az új termelési módszereket, annál jobban ura lesz a természetnek, vagyis annál jobban érvényesül az ember ereje a természet felett. Erre pedig az elkövetkezendő években igen nagy szükség lesz. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa ugyanis nagy feladatokat tűzött ki mezőgazdaságunk elé, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. A búza hektárhozamát például az elkövetkezendő két-három év alatt 1953-hoz viszonyítva 12 százalékkal, a rozsét 10, a burgonyáét 15, a repcéét 30, a len hektárhozamá! pedig 29 százalékkal kell emelnünk. Ha ezt a feladatot teljesítjük, abból egész dolgozó parasztságunknak, de egyben egész népünknek is nagy ‘baszna lesz Parasztságunk több termést takarít be földjeiről, többet adhat el, több pénzt kap érte s ennek alapján többet vásárolhat, vagyis jobban kielégítheti egyre fokozódó anyagi és kulturális szükségleteit. , Érdemes tehát minden erőt latbavetni a kongresszusi határozatok teljesítésének érdekében. Dolgozó parasztságunknak ez azonban nemcsak érdeke, hanem kötelessége is népi demokratikus hazánk, munkásosztályunk, egész népünk iránt. Azonnal munkához kell látnunk. Most, az őszi időszakban van pontosan az ideje annak, hogy megtegyük az első lépéseket a hektárhozamok kitűzött emelésére. Hogy ezek az első lépések, vagyis hogy az őszi munkák sikerrel járjanak, ahhoz jól kidolgozott, a dolgozókkal alaposan megtárgyalt tervre van szükség. Szövetkezeteinknek az őszi munkák tervét augusztus 30-ig kell kidolgozniuk az egészévi termelési terv alapián Szolgáljanak például itt a szered! járás szövetkezetei, amelyek példás őszi munkatervet készítenek. További sürgős feladatunk az, hogy biztosítsunk elegendő jőminőségű vetőmagot. Kutatóintézeteink, állami gazdaságaink és élenjáró szövetkezeteink érdeméből rendelkezünk elegendő ne* mesített vetőmaggal. Jó szeryezö és meggyőző munka kell csupán, főleg a kerületi begyűjtési vállalatok és magtisztító intézetek részéről, hogy parasztságunk idejében kicserélje, illetve beszerezze a szükséges vetőmagot. Szlovákiai viszonylatban 1.350 vagon őszibúzáról, 540 vagon rozsról, 65 vagon ősziárpáról és 10 vagon öszirepcérő! van szó. A vetömagcsere megvalósításánál nagy szerep jut nemzeti bizottságainknak is, főleg a magánszektor szakaszán. Helyi nemzeti bizottságaink hassanak oda, hogy az egyénileg legfontosabb, 3—4, sőt 5 mázsával is emelkedik a hektárhezam. Erről már csaknem minden állami gazdaságunk és szövetkezetünk meggyőződött. A ió taiajelőkészités nem képzelhető el szakszerű trágyázás nélkül Itt első sorban is az istállótrágyára gondolunk, melynek kihordása folyamatban van. Főleg az ipari növények alá adjunk istállótrágyát. Sokszorosan megtérül a fáradság a magas terméshozamokban Ami pedig a műtrágyát illeti. Szlovákia mezőgazdaságának az őszi időszakra rendelkezésére áll 2.000 vagon humuszos trágya. Szövetkezeteink és egyénileg gazdálkodóink nagyon előnyös feltételek mellett hozzájuthatnak és segítségével újra magastermővé tehetik azokat a földeket, amelyeken a nyár folyamán az árvíz nagy károkat tett. Emellett megnövekedett a • többi műtrágyafélék készlete is így például a múlt évhez viszonyítva 121 százalékkal több nitrogéné«, 40 százalékkal több foszfortartalmú és 121 százalékkal több káliumos műtrágya áll mezőgazdaságunk rendelkezésére. A műtrágya átvétele néhánr járásban már meg is kezdődött. A magas termés érdekében elkerülhetetlenül fontos, hogy mind a szövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodók átvegyék a szükséges műtrágya-mennyiséget. Egyénileg gazdálkodó kis- és középarasztjaink úgy nézzenek a műtrágya juttatásra, mint pártunk és kormányunk, mint munkásosztályunk nagy segítségére, tnellyei az: a célt követik, hogy a magángazdák földjein is több teremjen, s hogy ezen keresztül ők is többet adhassanak el és növekedjen életszínvonaluk Az őszi munkák nagy feladataiban dolgozó parasztságunk fokozott mértékben támaszkodhat traktorállomásainkra, melyeknek gépállományuk ma nagyobb, mint bármikor ezelőtt. Gépállomásaink ugyanis újabb 183 DT-54- es, 12 S-80-as, 39 RDP-35-ös, 160 KD- 35-ös traktort. 124 répakiszántó gépet, 715 szűksoros vetőgép ;t, számos műtrágyaszórót, ekét-, boronát és egyéb gépet kaptak. Mostmár tehát itt is csak az embertől, a traktorosoktól, agronómusoktól függ, hogy idejében elvégezzék, teljesítsék megnövekedett feladataikat. Először is traktorállomá - sainknak is jó tervet kell készítenie! és azt egybe kell hangolniok a szövetkezetek tervével. Minden dolgozónál előre kell tudnia, hol és milyen mun kát, mikor fog végezni. A tervek kidolgozásában a nagyszombati traktorállomás mutat példát, amely mintatér vet készít az őszi munkákra. A jó térannál is inkább fontos, mert traktor állomásainknak az őszön le kell rövidíteniük az agrotechnikai határidőket (például a mélyszántást mind össze kell elvégezniük), s emellett az eddigi nél sokkal nagyobb segítséget kei: nyújtaniok a magángazdáknak. Az idén a kapások betakarítását is fokozott gépesítéssel kell végezni. Van tehát feladat, és traktorálomásaínk jó munkájától függ, hogy ezek a feladatok hogyan lesznek teljesítve. Jó munkaszervezés egészséges szocialista munkaverseny, v dolgozók bátor kezdeményezése és edadó munkája- ez a siker titka. * A jó vetőszántás a gazdag termés egyik fontos előfeltétele. Ezért iparkodjunk gyorsan és szakszerűen elvégezni, hogy a vetésig a talaj még összeérhessen, leülepedhessen. A nyári tapasztalatokkal az őszi munkák elé Első termés a vök parlagföldről A szobránci traktorállomás dolgozó ez év tavaszán 420 hektár parlagot: beverő földet vettek megművelés alá. A talajt jól «tókészítették és bevefe: ték lennei, geDonável és más növényekkel. A termés szépen beérett. Most folyik a len betakarítása 3 kombájnnal Összesen 123 hektár lent takarítana^ Hasonlóképpen a gabona betakarítása is folyik. Ezt a munkát is kombájnokkal végzik. Húsz vagont már be is adtek közellátásunknak a volt parlagföldekről. A komáromi GTA teljesítette nyári tervét . Augusztus 14-én a komáromi trektorállomás, negyediknek a nyitrai kerületben, 6 nappai <: tervezett határidő előtt teljesítette nyári mumketervét, mégpedig 101,5 százalékra A traktorosok közül a tervteljesítéshez nagyban hozzájárult Веке László, aki Zetor 25- ös traktorán egyéni tervét 127 százalékra teljesítette. A DT-54-es traktoron Ferenci József érte el a legjobb eredményt 126,5 százalékos tervteljesítéssel. Köhídgyarmati magángazda — levelezünk írja: Tiszta, csávázott vetemaget tegyünk a földbe j Szakként, vekben. újságokban gyakran olvashatunk arról, hogy milyen fontos az. hegt,’ tiszta, cső. vázait vetőmagot tegyünk a földbe. A gyakorlat is erről tanúskodik, Steines, mégis gyakran előfordul, hogy a gazdálkodók erre nem for_ ■.irtanak megfelelő gondot. így pél-Kara Márton dóul az idei gabonabegyűjtésnél a kéméndi begyűjtő raktárba többen hoztak üszögös gabonát. Szerencsére Ruttkai Imre rakta, ros ezt idejében észrevette. Meg is mondtuk Feri bácsinak, hogy az nem szép dolog, hogy az államnak üszögös gabonát akar beadni. Azt is megkérdeztük tóié, hogy miért üszögös a gabonája. Erre Feri bácsi kereste a hibát a: őszben, a tavaszban, a rossz időjárásban, de magában bizony nem. Véleményem szerint a legnagyobb hiba pedig benne van, mert a vetőmagot nem pácolta be, vagyis nem csávázta meg. Mit szólna Feri bácsi ahhoz, ha minden beadott üszögös gabo. nát egy malomban megörülnének, és azoknak kellene belőle sütni és enni a kenyeret, akik ilyen gabonát adtak be. Azt hiszem, nem na. gyón tetszene ez egy gazdaasszony, nak, de magának Feri bácsinak sem. Véleményem szerint nem lenne egy gazdának sem rossz a gabonája, ha tanulnának, ha többet olvasná, nak szakkönyvekbül és újságokból. A tanulás a nyitja a dobognak. Csak annak alapján tudhatja az ember, milyen műtrágyát kell adni az egyes növényeknek, és mi. íven módszerekét kell használni ahhoz, hogy nagyobb legyen a termés. A hibákat könnyen el lehet távolítani. Tanuljunk többet és fő. leg most, az őszi. munkák elején ügyeljünk arra, hagy a talajt jól előkészítsük, a vetőmagot csávázzuk meg és idejében vessünk el. Kara Márton, földműves Kőhídgyarmat. ★ ★ ★ Ä zselizi Párásban is legyen» пшйепкшек ügye a beadás teljesítése A DAMÁSDI EFSZ is befejezte már a cséplést. Két géppel dolgoztak. Az egyik gépnél a fiatalság serénykedett, akik versenyre hívták ki a másik gép dolgozóit. Erre a versenyre a szövetkezet vezetősége 200 korona díjat tűzött ki. Ezt a versenyt a fiatalok nyerték meg, éspedig azért, mert munkájukat jól megszervezték, így két vagonnal többet csépeltek ki. Damásdon az idősebbek is megállják a helyüket. Ezek közé tartozik Králik János szövetkezeti tag, 73 éves dolgozó, aki előrehaladott kora ellenére minden nap ott van a munkában. ÚGYSZINTÉN NAGYSÁRÓN is elvégezték már a cséplést. Ez a szövetkezet mindjárt a cséplőgéptől szállította raktárba gabonáját, így időben 100 százalékra teljesítette beadását. A sáróiak eredményüket annak köszönhetik, hogy 2 váltásban csépeltek is a munkát jól megszervezték. Ebben a szövetkezetben kitűntek az asszonyok is, akik állandóan kivették részüket a munkából, a gabona betakarításában. Hasonló jó munkát végeztek a garamvezekényi szövetkezetben is. Itt is időbér elvégezték a cséplést. A gabonájukat idejében beadták. Ebben a szövetkezetben az aratással egyidőber. végezték a tarlóhántást. -~ örömmel mondják a szövetkezet tagjai. hogy a jó munka eredménnyel jár. Az aki becsületesen megállta a helyét a munkában, most gazdag jutalomban részesült, A ZSELIZI JÁRÁSBA Ki már 23 szövetkezet teljesítette beadási kötelességét Ezek közé tartozik a zsemlén szövetkezet .amely 124 százalékra, a vezekenyi szövetkezet 120 százalékra. a szódói és a mikulai szövetkezetek 105 százalékra tettek eleget eddig beadásuknak Nem maradtak le a szövetkezetek mellett a magángazdálkodók sem. -Nagyludicén Urbán János 100 százalékon felül teljesítette beadását. Isna j LajoS szintén terven felül adott be Lontón Horváth Kálmán, Stomlko Károly és Szikra András 15 mázsával adtak be több gabonát az állam részére. EZZEL SZEMBEN vannak még olyan magángazdálkodóink is, akik nem tettek eleget beadásuknak. Ilyenek például: Agón Pavko Lajos, aki még ebben az évben nem tett, eleget semmilyen beszolgáltatásának, továbbá Pavko Marék, aki 20 mázsa helyett egy és fél mázsa gabonát adott be. Hasonló példák vannak még Kuraliban is. Egyes magángazdálkodók itt sem tesznek eleget beadásuknak. Ezek közé tartozik Nagy Olved, aki mitsem törődik beadási kötelezettségével. — Ugyancsak ilyen Gacsa! János, aki közel 30 mázsa gabonával maradt el. Molnár József szintén 17 mázsa gabo-' nával, te.jjes, hússal és tojással tartó, zik még közellátásunknak. Ezek a magángazdák vegyenek példát a becsületesen dolgozó magángazdálkodóktól és azon igyekezzzenek, hogy ők is jól teljesítsék beadásukat Tóth Károly. Zsel'7
