Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-25 / 30. szám
10 fxoupct fofdmMe 1954. Július 25. Késedelem nélkül végezzük el a tarlóhántést! A tarluhantás közvetlen célja a talaj gyommentesítése, a talaj vízgazdálkodásának előnyös befolyásolása, a kártékony rova-ok, gombák elleni küzdelem és a nyári talajaiét beindítása. Továbbá nagyon előnyös azért is, hogy a további talajinunkákat a legnagyobb szárazságban is lehetővé teszi és a vonóerőszükségletet lényegesen csökkenti. Az őszieknek időben való talajelőkészítését és vetését minden körülmények között biztosítja, ezáltal egész gazdálkodásunkra döntő mértékben kihat. A gyomok elleni harcot szocialista mezőgazdaságunk építésének most következő szakaszában, egyik legfontosabb kérdésnek kell tekinteni és kezelni. Viljamsz szovjet tudós szerint a gyomok ama hátrányos tulajdonságaival szemben, hogy magjuk jórészét a termelt növények beérése előtt hullatják el, továbbá, hogy nem csíráznak egyszerre — legeredményesebben a sekely és jól kezelt tarlóhántással védekezhetünk. A tarlóhántás rohammunka Aratás után a levágott termény beárnyékoló hatásának megszűnésével a talaj napokon belül kiszár d, elveszti beérettségét, megrepedezik s a gyomok tanyájává válik Nagymértékben fokozza a kiszáradást a levágás után visszamaradó milliónyi tarlőcsonk, mely mint megannyi szellőztető, szárító kürtő ontja bele a száraz, meleg levegőbe a talaj még meglévő nedvesség készletét. Ezért mondja Viljamsz, hogy a tarlóhántás „rohammunka”, melyet nemcsak. hogy közvetlen az aratás után azonnal meg kell kezdeni, hanem lehetőleg igen rövid idő alatt be is kell fejezni. Hogy a tarlóhántás elméletét és gyakorlatát megérthessük és főleg a mélység tekintetében дуакгап észlelhető túlzásokat elkerülhessük, tudni kell, hogy ha a talaj felszínén a sekély 4—6 centiméternél nem mélyebb hántással sikerül a tarló és a gyomok földfeletti csonkjait levágni és csak 4—6 centimétemyi összefüggő porhanyó, morzsalékos tarlóréteget készíteni a talaj felületén — a hántás máris elérte kitűzött célját. Éspedig sekély mélységre juttatja a talajba a gyom és kultúrmagvakat. Porhanyó takaró és hőszigetelő réteggel biztosítja a talaj vízkészletének megőrzését, valamint az újabb csapadék oyors beszivárgását. Megteremti az előnyösebb harmatképződés lehető igét és végül a kártevők letelepedésének lehetőségét is csökkenti. De ezentúl van még a sekély tarlóhántásnak egy nagyon lényeges előnye. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy a sekély tarlóréteg alatt a hántó eszközzel elvágott, a talajba beágyazott tömeges gyökérmaradványok szivattyú módjára szívják és szállítják továbbra ★ ★ ★ Is a talajnedvességet és adják át — de már nem a levegőbe — hanem a takaróréteg alatti talajnak, ahol a lefordított gyommagvak fekszenek A leggyakoribb és legnagyobb h ha. ha a tarlóhántást elmunkálatlanul hagyjuk. A száraz, össze nem függő, vagy rögös hántást el kell simítani, fogasolni és meg kell hengerezni, mert a haladó agrotechnika szerint — a régi felfogással ellentétben — az ilyen hengerezés a talaj kiszáradását korlátozza, s emellett a gyommagvak csírázását sietteti, sőt a talajélet kifejlődésének is kedvez. Ne hagyjunk egy talpalatnyi tarlót sem hántatlanul Amikor a tarlóhántásról beszélünk nem hagyhatjuk szó nélkül azt a maradi szoitást, amikor a tarlót hántatlanul hagyják azért, hogy az állatoknak legelőjük legyen. Ez a legnagyobb vétek, mert a magára hagyott tarló igen drága ide nem értékes) legelő, éspedig azért, mert a tarlóhántás felbecsülhetetlen előnyeit áldozzuk fel érte. De drága azért is, mert azon vajmi kevés takarmányt t-lál a jószág és rajta inkább lesoványodik az állat, mintsem gyarapodna. A takarmány növelésének ezt a kérdését nem a tarlólegelővel, hanem a minél kiterjedtebb másodvetésű tarlónövények vetésével kell megoldani, amire az idei csapadékos időjárás mellett kiváló alkalom kínálkozik. Nyáron se feledkezzünk meg az istállótrágya helyes kezeléséről! Sok szövetkezet és állami gazdaság, de egyénileg gazdái! odó paraszt is elhanyagolja az Istállótrágya helyes kezelését és etc ez értékes anyagot nem használja ki kellőképpen. A rosszul kezelt Istállótrágve tápértékének több mint felét elveszti azáltal, hogy elillan belőle a nitrogén és több más tápanyag. Ezenkívül nagy veszteségeket okoznak az esők is. amelyek a trágya értékes tápanyagait kilúgozzák. De e rosszul kezelt trágya nem is érik be rendesen, mivel benne a baktériumok nem kapják meg a megfelelő létfeltételeket, úgyhogy a trágya lassabban és helytelenül bomlik, végül oedig majdnem teljesen hiányoznak belőle a növényi tápanyagok. Ez a trágya azután nem sokat javít a talajon. Az istáliótrágya kezelésének már az istállóban kell kezdődnie. A gondos elmozás okvetlenül fontos. Az alomszalma leghelyesebb adagja, ha naponta 4—5 kg szalmát teregetünk е9.У_е9У szarvasmarha alá. A istállóból kihordott trágyát betongödrökben, vagy pedig ennek hiányában kazlakban ke1! tárolni, hogy a tárolási veszteségeket minél kisebbre szorítsuk. Legfőbb követelményként jegyezzük meg. hogy a tárolt istáliótrágya mindig nedves legyen és azt alaposan döngöljük meg. A jól ledöngölt istállótrágya megőrzi nedvességét, úgyhogy a beérési folyamat is gyorsabb Ha a tárolt trágya befülledés következtében eléri a kb. 70 Celsius fok hőmérsékletet. benne a gyommagvak elvesztik csírázóképeseégüket. Amikor az istállőtrágyát kazlakba rakjuk, a kazal tetejére legalább 20—30 cm vastagságban földet rétegezünk. A trágyakeza) körül kis csatornát készítsünk, a trágvatelep egyik sarkán pedig létesítünk gödröt, amelv a sok tápanyagot tartalmazó trágyáié v-et felfogja. Nyáron célszerű az istállótrágvát árnyékos helyen tartani, hogy megckadályozzuk az erős kipároigást. Sokat javíthatunk az istáliótrágya minőségén, he tárolás közben e trágya közé bizonyos mennyiségű foszforos műtrágyát keverünk. A trágya súlyának körülbelül 1—2 százalékában keverünk foszfort e tárolt istáliótrágya közié. De nem elég, ha csak az istá'lótrágya tárolására fordítunk gondot, hanem a felhasználás módja is fontos. Az a leglényegesebb, hogy a mezőre hordott istállótrágvát azonnal szántsuk be. vegvpedjg rakjuk a tábla szélén szarvasba. Ha az istállótrágyát hosszabb ideig kupacokban hagyjuk, kiszárad és igen sok tápanyag megy veszendőbe. Illés Bertalan Másodvetési útmutató A téli takarmány biztosításának fontos része a másodnövénytermesztés. Ebben az esztendőben az elmúlt pár hónap alatt bőven esett oeő s a telei megtelt nedvességgel. így rendkívül kedvezőek a másodvetés előfeltételei. Nem kell mást tenni, mint aratás után nyomban leszánta a tarlót és a legrövidebb idő alatt bevetni másodveteménnyel. Sok gazda azonban nem ismeri a másodvetésre alkalm s növények agrotechnikáját. bizonyára akadnak termelők, akik a másodvetésre leginkább alkalmas területek kiválasztására is tanácsot várnak. Általános elv, hogy e másodvetések termelésére elsősorban azokat a tarlókat kell kijelölni, amelyeket előzó évben istállótrágyáztunk, s ahová másodvetés után kepásnövények, vagy egyéves takarfnánvfélék kerülnek. Ezen szabály elő! kivétel a gyapot és a cukorrépa. Ha kevés az ilyen terület, akkor oda vessünk másodnövényt, ahol egyéb te-Növény A szántóföldim: Az üszöggel fertőzött gabonatételeket külön csépeljük el. Ezeket hagyjuk a cséplés végere, hogy az egészséges gabt á* meg ne fertőzzük. Borsót, lenesét és bükkönyt a cséplés után azonnal zsizsiktelenítsünk. A kukoricát, répát, dohányt, burgonyát, vagy más növényt pusztító mocskos pajort (vetési bagolypille hernyója*) szedéssel, vagy csalétekkel irtsuk A répán, nagrépán, borsón, lencsén, gyapoton, éde9 cslllagfürtön, vagy más növényen jelentkező levélt.etveket permetezzük káliszappanos nikotinnal, vagy parathlontartalmú szerrel. Hr a kártevő kedvezőtlen időjárás ellenére mégis répaaláaknázómoly előfordulna — permetezzünk parathiontartalmú szerrel. A répaféléken mutatkozó levéltrágya (cerkospóra) ellen súlyosabb fertőzés esetében permetezzünk 1 százalékos bordói lével. veszi vetésű növényt termelünk, de minden esetben vizsgáljuk meg a talaj táperejét s he úgy találjuk, hogy a talaj gyenge erőben van, érett istállótrágyával vagy műtrágyával pótoljuk a táperőh lányt. Búza és rozs előtt ne vessünk másodnövényt. A silókukorica vetőmagszükséglete hektáronként 70—90 kiló. sortávolsága 40—GO centiméter. A csalamádét kétszeres gabonesortávolságra vessük, 6—8 centiméter mélységre. A vetőmagszükséglet 150 —170 kilogramm hektáronként. A köles Vitésmélysége gabonasortávolságon 2—3 cm, a vetőmagszükséglet 30—35 kiló. Ugyanígy vessük a mohert is. Tarlórépa sortávolsága 36—40, vetésmélysége 2—3 cm legyen. Magszükséglet hektáronként 4—5 kiló. A takarmánykáposzta 70—80 cm sortávolságon. 2—3 om mélyre vetve adja a legbiztosabb termést. Л vetőmagszükséglet- 4—5 kiló. védelem Ht a répa szív- vagy szárazrothadásban, gyökér- vagy vörösrothadásban szenved, a beteg tőveket szedjük ki és semmisítsük meg. Az amerikai burgonyabogár keresését a legnagyobb éberséggel folytassuk Ha a csapadékos időjárásban a burgonyavész komolyabb kárt okozna, permetezzünk 1 százalékos bordói lével. A virusbeteg, fodros, sodrott, mozaikos, hervadásos levelű, valamint a fekete tőrothadásos burgonyatóveket távolítsuk el a burgonyatábláról. A mozaikbeteg dohányleveleket szedjük le és égessük el. Az aranka irtását lóherésben, lucernásba t folytassuk Ha magot még nem kötött, az arankás folt talaját jó mélyen forgassuk meg, vagy Irtsuk kuskután permetezéssel íe magot érlelt az aranka, kaszáljuk le és a foltot szalmával beterítve, petróleummal leöntve, égessük el. Napraforgó zöldtrágyánek, vagy silótakarmánynak úgy ad legnagyobb zöld tömeget, ha 40 centiméter sortávolságra 4—5 cm mélyre vetjük. A vetőmagszükséglet 40—50 kiló. A szeglet es lendek zöld takarmánynak kétszeres gabonosortávolságre vetve ígéri e legbiztosabb termést. A vetésmélység 6 cm, a vetőmagszükséglet pedig 150—180 kilő. A másodvetés sikere érdekében a 14—18 cm mélyen szántott tarlót fogassal aprómorzsásra munkáljuk el és a vetés után tüskeboronável simítsuk e! a talajt. A kukoricát nyáron is ápoltuk A kukorica nyári kapálása a riz megőrzése érdekében legalább annyira fontos, mint a tavaszi kapálás. A nyári kapálással nemcsak a víz megőrzését biztosítjuk, hanem a talaj hasznos élőlényei számára is kedvező viszonyokat teremtünk. A talajbaktériumok elszaporodnak és nitrogént te\ melnek. A nyári kapálással siettetjük a kukorica fejlődését, szemképzOdését és teljes beérését. A nyáron megkapáU kukorica után az Őszi gabonák is erőteljesebi ,-n fejlődnek. A kukoricaüszög ellen úgy kell védekezni, hogy az üsz ögdaga na toka í íelfakadásuk elOtt a növényi részekké: együtt qondosan levágjuk és elégetjük Az üszögdaganatokat óvatosan kell eltávolítani a főidről, hogy el ne hullathassa - porukat. Azután el kell égetni, vagy mélyen el kell ásni. Nagyón ajánlatos, hogy ezt megtegyü1: mert ha felfakadnak a daganatok, a sok millió spóra nemcsak, hogy a talajt megfertőzi, hanem az üszög még ugyanabban az évben - ha ícedve: neki az időjárás — új daganatokat fej leszt a kukoricán. Ez erősen csökken;' a termést Végezzük el a kukorica pótbep'n zását. Ennek az a célja, hogy biztosít' a jó megtermékenyülést. Szára: időben hu a nagy meleg gátolja a virágpor képződését, kiegészítő beporzás nélkül a csövek rosszul terméke nyűinek meg. Rendelet a mézbeadásról az 1954-es évre A Begyűjtési Minisztérium 1953. május 18-i 147 sz. 0. L. rendelete alapján megállapította a méhészek részére a méz beadását. A cseh körzetek részére a prágai Központi Méhész szövetkezetét, Szlovákia részére pedig a privigyei Méhész Szövetkezetei bízták meg a begyűjtéssel A mrzbeadást három kategóriában állapították meg, melyekbe az egyes járásokat beosztották. Tekintettel voltak a méhcsaládok számára, mert több méhcsaládtól magasabb volt a beadás is. Ez a rendelet ma is érvényben van. Csupán a 2. és 10. §-nál történtek a következő módosítások: 1. A 2. § meghatározása a következőképpen változik: A méz beadása a méztermelőktől Az egységes földművesszövetkezetek, s azok tagjai, az egyénileg gazdálkodó földművesek, valamint a méhészek kötelesek a felhatalmazott felvásárlónak (§ 3.) eladni mézüket a megszabott felvásárlási áron és pedig: a) az egységes földmüvesszövetkezetek minden méhcsalád után 0.75 kg-ot. b) a többi méhészek (még azok is, akik nem tagjai a méhészegyesületnek) pedig a méhészegyesület tervlapján feltüntetett mennyiséget. 2. A 10. § meghatározása a következőképpen változik: Azoiknek a méhészeknek, akik ezen rendelet szerint teljesítették kötelességeiket, joguk van méheik részére a cukor jutányos áron való felvásárlására. A cukrot mindig a május 1-ig áttelelt méhcsaládok számához szabják. 2. Ha nem teljesíti a méhész beadási kötelezettségét, esetleg kisebb az áttelelt méhcsalád, mint amilyenre a jutányos cukrot kapta, ilyen esetekben köteles a cukor jutányos ára és kiskereskedelmi ár közötti különbséget megfizetni. 3. Az az egységes földművesszövetkezet, mely nem teljesítette mézbeedási kötelezettségét, vagy kisebb méhcsaládok teleltek át, mint ahogy azt tervezték, köteles a cukor árának különbségét a begyűjtési minisztérium Állami Banknál lévő számlájára beküldeni ée egyidejűleg értesíteni a járási felhatalmazottat a cukor menynyiségéről. 4. A többi méhésztől, akik ugyancsak nem teljesítették beadási kötelezettségüket, a cukor árának különbségét a méhészeti egyesület szedi be, addig a határidőig, melyet a méz beadás' határidejének szabtak meg. 5. A mézeledás kötelességének nemteljesítését a 1114/1954. Sb. sz. kormányhatározata szerint Ítélik meg. A rendeletek szövegéből tisztán látható, hogy a mézeledás kötelességét teljesen más alapokra helyezték, mint az az 1953-as évben volt. A mézeledás kötelessége egyformán érvényes minden méhészre, tekintet nélkül arra, hogy kapott-e a méhész jutányos cukrot, vagy sem. A mézbeadás egyes családokra is különbözik az 1953-as évtől. A változás itt abban van, hogy a járások nincsenek iár kategóriákba osztva és hogy a méhcsaládra eső beadás egyforma, tekintet nélkül a méhcsaládok számára. Ezzel megszűnnek azok e panaszok, melyekkel a méhészegyesületekbez fordultak a helytelen szétirásért. A jövőben azon anyacsaládok, amelyeknek már r égvén a lehetőségük magasabb tenyésztésre, nem lesznek megbüntetve azzal, hogy az anyanevelő családjaik után mézet kelljen beedniok. A kerületi mézbeadás középnormája' egy méhcsaládra állami átlagban 1.5 kilogramm. Ezen norma és az egyes járások méhcsaládjainak száma alapján a kerületi méhészeti szakosztály a kerületi begyűjtési minisztérium felhatalmazottjával közösen állapítja meg az egyes járások beadási normáját. A beadási norma megállapításánál tekintettel vannak a mézelő körülményekre. A jól mézelő járásokban nagyobb, a rosszabbul mézelőkben azonban a beadás kisebb. A3 (gy megállapított beadási normák a járás egész területére érvényesek. A begyűjtési minisztérium meghatalmazottja a járási méhészet egyesület javaslatára kivételesen magasabb, vagy alacsonyabb beadási normát szabhat meg, abban az esetben, ha a mézelőviszonyok különböznek a járás átlagos viszonyaitól, de vigyázni kell ilyenkor arra, hogy ezzel a járás beadási normája ne legyen megrövidítve. A méhek etetésére való cukor felvásárlásával a 10. paragrafusban foglalkozik. Egy család után 7 kilogramm cukrot állapítottak1 ?тёд',' ezenkívül"-20i százalékot 0 rajokra. Az állaimi birtokok, állami erdők és ez EFSz-ek közvetlenül kapják a cukrot, míg a többi méhész az egyesületen keresztül. A méz beadási árát 18 koronára emelték, azért hogy méhészeink örömmel teljesítsék mézbeadásukat és méhállományukat pedig állandóan növeljék. (Včelafství 1954, jún. 1.) rossz A bö hordás titka a fiatal, jó anya Sok esetben a főhordás alkalmával az egyik család kevesebbet gyűjt, mint a másik. Sokszor 10—20 kg hordási különbség is van egvik vagy másik család között. Az ilven hordási arány nagyon is feltűnő és gondolkodóba ejti mind a tapasztalt, mind a kezdő méhészeket. Mi lehet ennek az oka? A tapasztalattal rendelkező méhész * -rmészetesen, különösen, he naplót is vezet, rájön az alacsony hordás okára. Ez a jelenség több okból eredhet, de legtöbbször ezt már több esetben is bebizonyították’ a salad anyja a főbűnös. Tehát méhészeink egyik legfontosabb munkái közé tartozik a napióvezetés, ezzel 0 család, illetve az tnya ellenőrzése. Két és fél, három évnéí idősebb anyát ne tűrjünk meg méhészetünkben. Amely család nem gyűjt kielégítőképpen, nem elég népes, vizsgáljuk át. Ha a fiesítás kevés, az anya szertelen, fekete, szárnyai rojtozottak és rövidek ez anya kiöregedett, tehát ki keli cserélni. Ha van, tartelékanyáva! pótoljuk, vagy anyabölcsővel, végső esetben napos Hasítással. Vegyük komolyan ezt e dolgot, még most nincs későn, de augusztus utolján, szeptemberben már csak anyát adhatunk, márpedig a legtöbb méhésznek csak napos fiesítás áll rendelkezésére. Az anyát zárkában csak a régi anya elvétele után, egy nap múlva adjuk (az anyebölcsőt szintén), mert akkora észreveszi a család az anyátlanságát. A friss, petés keretet az anya elvétele után azonnal beadhatjuk. А/ ilyen alkalommal az anyásítást felhasználhatjuk arra is, hogy a legjobb családjainktól vesszük el a frissenpetézett keretet s ezzel elérjük, hogy jóminőségű anyához jutunk. Tartsuk szem előtt azt, hogy a nagy hordás titka a jő és fiatal anya S. G.
