Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-25 / 30. szám

1954 Július 25

faunra

FnldmMe

5

SAS ANDOR:

/Я ti lóit JDavlooics (3seliov

I860 -1904

A BÉKE-VII ÄGTANÄCS Anton Pavlovié* Csehov, а паду oros? elbeszélő éc színműíró halálának ezévl június

15-ére eső 50. évfordulóját kulturális emléknanjalnak sorába iktatta

Csehov, aki hivatásánál lógva orvos volt a XIX század utóik' negyedében és a huszadik szazad legelején, .kint a társadalom feudális szervezetéből eredő begvökeresedett és * kapitalizmus térfoglalásával kapcsolatos újszerű bsiok meoflavelöie, magas eszmeisógű műveivel a cári ' tkénvuralom a nagybirtokok és a bátortalan kispolgárság Oroszországéban munkára, örőmteljes te”ékenvsegre akarta serkenteni nemzetét és kortársait Maxim Gorkij azt írja Csehovról, hogy nem ismert embert, aki nála mélyebben átérezte volna, hogy a munka minden kultúra alapja Senki sem értette meg úgy, mint ő, a tespedtség és elfásultság tragikumát. És senki sem tudta Csehov előtt olyan kíméletlenül és élethűen megrajzolni az emberek szomorú életét a kispolgári hétköznapok szürkeségének közepette.

CSEHOVTÖL MAGYAR NYELVEN az első növeli. 1890-ben jelent meg a „Hét” című folyóiratban A múlt század utolsó évtizedében azért fordultak müve felé nagy érdeklődéssel az akkori magyar polgárság haladó írói, az olvasó értelmiség és a munkásosztály, mivel a századvégi kistehetségü utánzó irodalom mesterkéltségé-el, témáinak kicsinyességeivel és stílusának élettelenségével szemben Csehov realizmusa és bíráló szemlélet» az írók és a közönség számára frissítő, ösztönző élmény volt. „Nincsen Csehovban keresettség — Irta róla Mikszáth Kálmán 1906-ban — meglát egy ruhát poroló asszonyt az ámbituson, vagy a lovát hajszoló muzsikot az utcán és kész a téma, szóval az egyszerű dolgozókat bemutató igazi népiességre ad példát”

És jellemző "ulajdonságának tartja Csehov humorát, amellyel komoly témáit is bearanyozza.

Ez a hunw a múlt század 80-as éveibet uralkodó sajátsága Csehov novelláinak, könnved és szórakoztató, de hellvel-közzel megmutatkozik azokban a későbbi alkotásaiban is, amelyek az anekdot »szerűségről áttérnek a komoly társadalmi kérdéseket felvető és tipikus súritettségű ábrázolásra.

CSFHOVNAl A CÄR1 OROSZORSZÁG л ,7tálvellentéteinek következményeként állandóan feltűnik az a jellemtjpus. amelynek sajátsága az elégedetlenség az élettel, az égvén hivatásával É>; ezzel kapcsolatban megjelenik a? elkivánkozás az adott életkorból, tervek si’övése. jobban mondva álmodozás és tűnődés a tervekről, de egyszersmind képtelenség menvalósításukra akarathiány következtében, amely szinte hamletszerü fontolgatásban jut kifejezésre A hivatásávai, élete folyásával és önmagával is elégedetlen Ványa bácsi a hasonló cimű Csehov-darabban revolvert fog arra, akit törekvéseinek félresikerültsége miatt okol. de roszszul céloz ’ Majd öngyilkos akar lenni, ám a revolvert elveszik tőle. s mikor rájönnek, hogy mérget szerzett, az öngyilkosságnak ezt a módját is megakadályozzák E viharszerű és izgalmas válság után visszatér robotolásához. vezeti tovább azt a gazdaságot, amelynek jövedelmét sógora élvezi.

A különböző félszegségeket, amelyek a nyomasztó osztályviszonvokból erednek, Csehov éles szemmel rögzíti. Emberei túl akarnak emelkedni önmagukon és ez éppúgy válik nála humor és gúnyolódás, mint szomorú, megrázó fordulatok forrásává.

CSEHOV VILÄGIRODALMI JELENTŐSÉGŰ műfaja, amelyben egyedülálló remekeket alkotott, a rajz s a rövidebb és hosszabb prózai elbeszélés.

Ezek a novellák megannyi finommetszésü. kicsinyméretú tükör, vagy mondjuk társadalomábrázoló miniatűr, s a társadalom egészének é» egyes típusainak rendkívüli gazdagsága, legjellegzete a>bb vonásai sűritödnek össze bennük.

Csehovnak a magyar irodalomra gyakorolt hatása az első világháború előtt azért is volt jelentékeny, mert az akkori m gyár társadalom hasonló válságot élt át, mint amilyen Oroszországba.! volt, ami azután az 1905-ös forradalomhoz vezetett: A tárr dalmi elégedetlenség gyúitóanyaoa halmozódott fel mert a omladozó feudalizmus bilincseit még nem törték szét és a kapitalizmus nyomasztó következménye: mars jelentkeztek; a po'ifikai érvényesülésből a munkásságot és a polgárságot kirekesztették.

Amikor a Magyar Tanácsköztársaság eltiprása után a visszazuhanás bekövetkezett, a jelen század huszas és h rmincas év- ihen a feudálkapitalista állapotba, Csehov elbeszélő műveinek é drámáinak fordításai ismét sokasodnak. A felszabadulás után újabb Gsehov-fordítások jelent к meg.

Csehov hite rendíthetetlen volt a jobb .jövőbe, de hogv a menváltó holnap mikor és kinek a segítségével virrad fel. arra a cárizmus-korabeli legjobb értelmiségnek ez a kritikai látá- S" képviselője nem tudott választ adni Művészetének finomságait, harcos bátorságát nagvrabecsülte Gorkij-novellait és színműveit kedvelte. Csehov egyik legkiválóbb elbeszélésének „A tokbabújt ember”-nek főalakját, a minden újítástól húzódozó flnlszes professzort, mint a "olt jobboldali oppozíciót jellemző típust említi és idézi Sztálin a Szovjetunió Kommunista (b) Pártjának XVI. kongresszusán mondott beszédében.

A Csemadok csábi helyicsoportja több segítséget vár a helyi értelmiségi dolgozóktól

Két éve, hogy megalakult a csábi Csemadok helvi csoportja. Azóta mind a vezetőség, mind a tagok jó kultúrpolitikai munkát végeztek, emit a kővetkező tények is bizonyítanak.

A csábi Csemadok színjátszó csoportja két év alatt több színmüvet adott elő. A színdarabokat Jakab János és Czeleng István kultúrtársak tanították be esténként, akik nappal nehéz munkát végeztek A csábiak |ó! tudják, hogv a szocialista falunak m embereket kell nevelni, akik a fizikai és a kultúrmunkában egyaránt meg állják a helyüket.

Ez évben mégis nehezen indult meg a kultúru. ,nka a csábi Cserrudok helyicsoportban. Ami annak tud- '

ható be, hogy nem volt szakképzett káder, aki a kul túrmunkát irányította volna. A tanítók pedig ezen a lé. ren nem támogatják a műkedvelők-.-t A régi vezetőség is gyöngén működött. De amikor az, új vezetőség váltotta fel helyüket, minden megváltozott. minden újjá éledt. Mindezt misem bizonyítja jobban, mint a júniusi eredmények.

A kultúrházat a helyicsoort kezdeménvezésére a dolgozókkal karöltve teljesen átiavították. Ebben a munkában külön dicséretet érdemelnek a kőművesek ácsok és az asztalosok a javítási munkáknál és annak leveze tésénél Zatvkó Ferenc és Bartók Jenöné érdemelnek dicséretet. A másik júniusi siker a he’vicsoport kultúr-----------★ ------------brigád szervezése. Vendégszerepeitek Dacsókeszin, Lukanvénvén és Pótoron. Azonkívül otthon is négyszer felléptek. Minden szereplő iól látszott. azonban a legjobbak mégis Gvörgv László. Gvörgv József, Balga József, Jakab István. Simák Margit és Balga Mariska voltak. A kultúrbrigádot Bartók Jenöné tanítónő, Jakab Jánosné, Czeleng István és Zatykó Ferenc kultúrtársak tanították ne A tiszta jövedelmet a kultúrház és egvéb kuitúrcélokra fordítják.

A csábi helvicsoport jó úton halad, de a jövőben még szorosabban kell együttműködni a vezetőségnek a tagokkal és gondosabban kell kiválasztani a műsoranyagot

Balga István, Csáb

Dallal, táncai - jó munkával...

iiDiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiMiiiuiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiaiuiiiiiiiiiii

BATYALIK LÁSZLÓ:

I3ék ear alá s

Izzó nap csókolja aratók homlokát, sűrű rendre vágják szép hazánk aranyát.

Amott meg kombájn búg, s nyeli a gabonát, szekér — szekér után, telítik a hombárt.

Traktor is dohog már, hántja biz' a tarlót, s traktoros ráfestett kalapácsot, sarlót.

Mint tengerbe Duna, ömlik az aranyunk, hála néked szovjM nép, hogy szabadok vagyunk!

KÓNYA LAJOS:

Юс!

az и; кеиуег иинереге

ŠTEFAN 2ÄRY:

... Nem a grófok mél,,- zsebébe érlel kincset a nap fénye, nem üzletre, nem haszonra — teljen gyermekeink gyomra!

Sokat arattunk a nyáron, kezünk nyomán béke szálljon, világ felett szárnya lengjen, teljen, nőjön, fényesed jen!...

tOrakloros dal

Sok-sok levél van a fűzfán, ha szellő jön. megremeg. Vasból van az én paripám, véle szántok és vetek.

Nincsen szőre, sem sörénye, s nem viháncol. rúgkapái. Benzint iszik, hogyha éhes. Abrak nem kell néki már.

A kelő nap már ott leli

szövetkezetünk földjén •

Jó ló, munkák ed vvel teli, \

fáradtnak nem láttam ép.

/ ■ ■

■

Szorgosan végzi a dolgát, mégsem izzad sohasem.

Jutalmul, hogy hűen szolgált, ;

zászlókkal! feldíszítem. j

Fordította: FUgedl Elek ■

PABLO NERUDA:

J<£uba

Kubában gyilkolnak!

Megölték Menendez Jézust, négy gyalulatlan deszka jutott neki, semmi más.

Vezér volt, a nép vezére, pirosvérű herceg, ki gyökeréig kutatva a bajt, együtt élt a dolgozók ezreivel.

Felrázta az alvajárókat és évszázadok mulasztását pótolva, g.VÓgyítgatta a nép beteg lelkét.

Becsületet szerzett £ követ kikezdő emberi verejtéknek és a cukornádnak, a véráztatta ültetvények életet jelentő termékének.

Nem volt oly szegény hajlék, ahova ne tért volna be vigasztaló s bátorító szóval, egyetlen hangba sűrítve a vésztjósló csöndet —

Kuba elfojtottan rekedt kiáltásába.

■

■

■

■

I

■

:

■

■

■

■

■

:

■

:

■

■

:

■

:

■

:

■

■

:

■

■

■

■

:

■

j

:

Boldog Balázs fordítása.

* Apróságok Csehovról

a kortársak emlékei közül

A hegvekkel koszorúzott Kassa dimbes-dombos körnvékén elállt az eső. A nehéz búzaszemekkel megtelt kajszik még jobban hajladoznak a fold felé. A sötét felhők tova szálltak. Helyettük a nap aranysugarai ragyognak a nvári égen. Meleg van. de aratni még sem lehet hisz minden növénv csuromviz és a talaj is nagyon sáros Akaratlanul is a Csallóköz tája jut az ember eszébe, ahol az aratást már be is fejezik A cséplési munkák, tarlóhántás. másodnövénvek vetése pedig most van a csúcsponton.

Csallóköztől eltérően ezen a tájon egv héttel később érik a gabona, de már mindent elkészítettek itt is. hogv a betakritás gyors és sikeres legyen Néhánv községben. szövetkezetben már megkezdték az aratást.

Az idén a kassai járásban is a legtöbb gabonát géppel aratják. A puha tagion és ott. ahol a búza ledőlt, kézierőre van szükség, kaszáslegénvekre es marokszedő lányokra. A nehéz munka közben a gépnek yzemanvagot adnak a ió traktorosok, dolgozó parasztságunkat meg vidám kultúrelöadásokkal élénkítik a járás tömegszervezetei. A kassai járásban öt kultúrcsoport van: a szinai. migléci. avörkei. kassai és_ a kenvheoi. A kul túrcsoportok háromféle műsort kaptak. Az első kultúrműsort az aratás megnyitó ünnepségre, ahol 12—la tagú népiegvüttesek lennek fel. Ilven ünnepség nár volt Szinán és Miglécen. Az ünnepségen ott volt a falu apraia-naFvia. de még szomsz4d falubeliek is. Később ezeket a csoportokat 5—6 tagú csoportokra osztják azért, hogv minél több aratót tudjanak egy nap alatt meglátogatni.;.

— Van már az egyes csoportoknak kii'ön műsoruk is? ..

— Van. de ahogy a helyzet kívánja • úgv változtatnak rajta. Ahol kézzé' aratnak, az együttes kimegv arra a hel’ -e, ahová az aratók ebédre szoktak letelepedni. A korsókból a régi vizet kiöntik, helvette frisset hoznak Aztán megfogják a kaszát és 1—2 óré ig közösen aratnak. A rövid ismerkedés után következik a második bemutatkozó, ahol már az együttes s/.erszá maikat is megpengetik Hegedű cimbalom trombita, harmonika rázendít a ropogós nótákra. Táncra perdülnek a lestüzes»1 bek. Énekszámok, szavalatok. rövid jelenetek tarkítják a mű sort Később, akinek kedve támad velük táncol, velük mulat. Műsorukban visszaidézik a keserű múltat amikoi „nagykepéken” az urak birtokán csendült fel a kesergő ének A szegény részesaratók vigasztalását abban keres ték. hogv TJr-> lemegyek az Alföldre aratni...” Bizony sokan elmentek az Alföldre, de ott sem várt rájuk jobb sói Ott is a báróké, grófoké volt a föld. A szegényeknek meg a munka és a nyomor jutott osztályrészül. A múlt dalai keserűségről búról beszélnek, a jelen dalai vidámak: boldog új életünket visszhangozzák:

„Édesapám, ha kimegy a határba.

Büszkén tekint a zöldelő táblákra.

Maga földién, amit vetett, sej magának aratja

A hazának tartozását megadja .. ”

Szép ének. Mind a négy versszaka a ielenrő; beszél... Az édesapa, még kaszával megv a mezőre de a trak torosfia önkötözőgéppel vagv kombáin nal folytatja az aratási csatát. Erről a

kenyérharcról a kövtkező kedves la: ad hű képet:

„Sűrít csillag ritkán ragyog az égen ..dallamára Sitrü csillag ritkán ragyog az égen лг én rózsám kombájnos lett ez éven

Olyan szépen aratja és csépeli ki a búzát

Oda várja huncútszemí! babáját. Most van épp a búza teljes érésben Kasza alá hajlik súlyos fejével Nem pereg ki egyetlenegy aranyszem sem belül e

Csakúgy vonta a kombájnost előre Csoport élén jár a babám, nem enged

Ö vágja ki legkülönbül a rendet Tudja mért kell sietni a két műszakos brigádnak Szeme pereg a túlérett búzának. Az aratást elvégezzük időre A kombájnos büszkén néz a jövőbe Mikorra már a beérett búzasze'n peregne

Minden kalász ki is van már csépelve.

A kultúrcsoport műsorát minden nap gazdagítják egy-egv alkalmi vers sei, énekszámmal. A kassai járásbari már előre betervezték az új ken vei ünnepének sorrendiét is. A terv tel jesítés»írt négv tagú kultúrbizottsár felel. A bizottság 'agjai: Fedics Ján r Novotnv Jenőné, Kovács István ч Jakcsi Pál. — A kultúrbrigádokat diákok is segítik. Előadnak azokbó táncokból szavalatokból, melyeket > iskolában egész éven át tanultak ' kultúrbrigádok a népművelődési szakosztállyal ■ szorosan együttműködnek amely jármüvet biztosít az utazásra.

Csurilla József

„A mennyasszony”

Korrektúrában olvastuk Csehov új novelláját, „A mennvasszony”-t. An. ton Pavlovics megkérdezett:

— Nos? Hogv tetszik?

Őszintén kellett felelnem:

— A lánvok, Anton Pavlovics, nem igv készülnek a forradalomra. És olyanoknak mint az Ön Nágvája is nem sok részük lesz a forradalomban.

Figyelmesen, szinte szigorú szemmel nézett rám:

— A forradalomhoz különböző utakon érkezhetik el az ember..

H. D. Tvelesov író (szül. 1867) könyvéből: „Egy író feljegyzései”. 1943.

Az első írói honoráriumból..

Élő kacsát vett egyszer s az úton hazafelé, meg-meghuzígálta a tollát hogy minél hangosabban gágogjon:

— Hadd tudja meg mindenki — mondta, — hogy mi is eszünk.

Mihail Pavlovics Csehov, az iró bátyja.

A gúnyos Csehov egy íróról

Konflison mentem egyszer Csehovval: a kocsis sehogvsem tudott letérni a villamosműről, végül összeütkö zött a villamossal: riadalom, ijedtség, kiáltozás bajunk nem történt. Megszólaltam:

— íme egv pillanaton múlt, hogy meg nem haltunk.

— Meghalni, az semmi = mondta Csehov. — de Golcev tartotta volna sírunknál a gyászbeszédet — és az sokkal rosszabb !

Ettől függetlenül igazán nagyrabecsültük Golcevet.

V. V. Nyemirovics—Dancsens ко. V. A. Golcev író, egyetemi tanár (1850—1906.)

Orvostudomány és irodalom

Tatjána Ljvovna Scsepkina-Kupernyik írónő őrizte meg Csehovnak ezt

a szellemes mondását:

„Orvosként kezdte pályáját, s erről tréfásan, így beszélt:

— Az orvostudomány nekem törvényes feleségem, az irodalom — a szeretőm.”

A hamutartó

— Tudja-e, hogyan írom, kisebb elbeszéléseimet? ... Idenézzen.

Az asztalra nézett, kézbe vette az első tárgyat, amelyet megpillantott, — a hamutartó volt, — elém tette és így szólt:

— Ha tetszik — holnapra kész аг elbeszélés... Címe: „A hamutartó.”

Szeme vidáman csillogott. Ügy láttam. helyzetek, bonyodalmak, kalandok kezdenek rajzani a hamutartó fölött, még nem találták meg a formát. amelyet végül feltöltenek, de már jókedv és humor lengi körül őket... írja Csehov teremtő képzeletének jellemzéseként, egy látogatása kapcsán Csehov házában.

V. G. Korolenko.

Ф

1