Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-25 / 30. szám
íza&a d Д szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. július 25. Ara 40 fillér V. évfolyam 30. szám LAPUNK TARTALMÁBÓL: Kormányunk az árvízokozta károk kiküszöböléséért A közös gazdálkodás dolgozó parasztságunk számára a jólétet jelenti Malacok a kvarclámpa fényében Anton Pavlovics Csehov A parlag „Faluföldje” ma acélos búzát terem • Visszakerül-e a beadási versenyzászló Andódra? Jó szakember holtig tanul A Duna áradásánál helytállt a nép Szilárdítsuk meg és fejlesszük tovább szövetkezeteinket Gyorsítsuk meg a termés betakarítását .....................................................Illllll.....II....Illtlllllllllllllllllllllllllllllllllllllliuillllllllil......MIIIIIIIIIIIIIIIIII lllllllllllllllllliwillllllllllllllllll...................Illllllllin..........I....HIIIUIIIIIIIIIHII.......un A s. :nci állami gazdasághoz tartozó budmeňcei részlegben Karvas István cséplési munkacsoportja minden percet felhasznál a cséplés gyors befejezésére. A somorjai szövetkezet földjein az aratással egyidejűleg végzik a tarló. hántást is. A képen Czetneky Károty traktoros munka közben. Napi teljesítménye 7—8 hektár tarlóhántás. üzemi dolgozók és lelkes fiatalok a bösi határban Az elmúlt öt év alatt falvaink óriási fejlődésen mentek keresztül. Tegyük hozzá azt is, hogy ez a fejlődés történelmi jelentőségű, öt évvel ezelőtt, vagyis 1949. elején úgyszólván még nem volt egységes földművesszövetkezetünk. Az első szövetkezetek 1949. márciusában és áprilisában kezdtek megalakulni. Ma pedig az a helyzet, hogy több mint 1400 magasabb típusú és egész Csehszlovákiában 6600 közös gazdálkodással rendelkező szövetkezetünk van. öt évvel ezelőtt, 1949-ben Szlovákiában a búza átlagos hektárhozama 17,2 métermázsa, a rozsé 15,8, az árpáé 16,1, a zabé 12, a kukoricáé 19,3, a burgonyáé pedig 105,4 métermázsa volt. Ezzel szemben 1953-ban, amikor az EFSz-ek és az állami gazdaságok a .szántóföldterületnek már a 41,8 százalékát művelték meg, az átlagos hektárhozamunk a búzánál 20,2, a rozsnál 17,4, az árpánál 19,4, a zabnál 14,5, a kukoricánál 24,2, a burgonyánál pedig 117,6 métermázsa volt. Már ez az egy-két adat is világosan mutatja, hogy az elmúlt öt év alatt elért termésemelkedések annak köszönhetők, hogy a szocialista mezőgazdasági nagytermelés fejlődésnek indult. Csakis a szocialista nagytermelés teszi lehetővé a hektárhozamok emelését, mert annak keretében ki lehet használni a gépesítési eszközöket és a haladt agrotechnikát. Szemléltetöbb példával szolgál erre az elmúlt év eredménye, amikor is az EFSz-ek a magángazdákhoz viszonyítva búzánál 12,9, rozsnál 21, zabnál 20, a dohánynál pedig 12 százalékkal termeltek többet. Szem előtt tartva ezeket az eredményeket, Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa kihangsúlyozta, hogy „falusi politikánk központi problémája az EFSz-ek továbbfejlesztésének biztosítása”. Ezért az egyik oldalon minden igyekezetünkkel elősegítjük az EFSz-ek politikai és gazdasági megszilárdulását, a másik oldalon pedig arra törekszünk, hogy az EFSzek taglétszámát emeljük és hogy út szövetkezeteket alakítsunk mindenütt, ahol ennek előfeltételei megvannak, vagyis ahol meggyőztük a kis- és középföldműveseket arról, hogy a szövetkezetben jobban lehet gazdálkodni Arról, hogy a szövetkezetekben jobban lehet gazdálkodni, mint az egyéni kisgazdaságokban, évente ezer és ezer földművescsalád meggyőződik. A kapitalista köztársaságban egy öthektáros földműves évi jövedelme pénzben és természetbeniekben együttvéve alig érte el az 5.800 koronát. Ugyanakkor egy ilyen öthektáros gazdaságban legkevesebb 770 munkanapot kellett ledolgozni. Ez annyit jelent, hogy a földműves napi bevétele kb. 7,50 Kcs-t tett ki. Tavalyelőtt és tavaly a bratislavai Mezóqazdasági Ökonómiai Kutatóintézef felülvizsgálta ötven szövetkezeti család bevételét Szlovákia különböző részeiben. Megállapítást nyert, hogy efly-egy szövetkezeti család évi jövedelme átlagosan 18.944 Kés volt. Természetesen vannak szövetkezeti tagok, akik ma már ennél sokkal nagyobb jövedelmet érnek el becsületes munkájukkal a szövetkezetben. Így pl. Simlastyik János, zavarai szövetkezeti tag, az elmúlt évben 21.003 koronát, 40 métermázsa gabonát és több mint 6 métermázsa kukoricát kapott. Hasonló bevétele volt hazánkban száz és száz szövetkezeti tagnak. Ezt természetesen figyelik és látják a szövetkezeten kívül álló kis- és középföldmüvesek is. Ezért az elmúlt hónapokban szép számban voltak azok, akik elhatározták, hogy abba hagyják a nadragszíjföldeken való gazdálkodást és belépnek a szövetkezetbe. Így pl a párkányi tárásban lévő bátorkeszi szövetkezetbe az elmúlt év aratásától 96 új tag jelentkezett. Lényegesen megnövekedett a taglétszám a naszvadi, szentpéteri, radványi, ekecsi, nagyfödémesi és még sok más szövetkezetben. A nvitrai kerületben pl. az 1953-as é első felében több mint ezer új taggal gyarapodtak a szövetkezetek. Most az a feladatunk, hogy alapos meggyőzőmunkával szemléltető példákkal, megmutassuk az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseknek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és hogy ezen keresztül fokozatosan megnyerjük őket a szövetkezeti gondolatnak. A CsKP X. kongresszusának irányelvei arra köteleznek bennünket, hogy a szocialista fair kiépítésére egyre nagyobb gondot fordítsunk. Mit tegyünk, hogy ezt a feladatot sikerrel teljesíthessük ? Mindenekelőtt minden kerületben és minden járásban az aratási- és cséplési munkákkal kapcsolatban készítsünk a további kollektivizálásra részletes tervet. Itt természetesen szigorúan a helyi viszonyokból kell kiindulni. Falvainkban ma már számos olyan kis- és középföldműves van, aki szívesen belépne a szövetkezetbe, ha többi társa is belépne. Emellett természetesen nagy még az olyan földművesek száma, akik ingadoznak: be is lépnének, meg nem is, félnek attól, hogy milyen is lenne a szövetkezetben. E két csoport mellett megtaláljuk falvainkban a szövetkezet ellenségeit is. akiknek élén a kulákok vannak, akik iparkodnak befolyásuk alá hajtani az ingadozó földműveseket. A járási mezőgazdasági szerveknek tisztában kell lenniök azzal, hogy az egyes községekben milyen a viszonya a földműveseknek a szövetkezethez Ha alaposan ismerik a helyi viszonyokat, akkor meggondoltan kell munkához látni. A járás dolgozói a község funkcionáriusaival karöltve vizsgálják ki a lehetőségeket, pl. azt, hogy hol lehetne összpontosítani az állatokat, milyen gazdasági épületekkel rendelkezne a szövetkezet, melyik földműves, milyen munkaszakaszon állná meg legjobban a helyét, kik lehetnének a a funkcionáriusok, mekkora lenne a munkaegység értéke, milyen jövedelemre tenne szert egy-egy szövetkezeti család stb. Csakis a helyzet ilyen alapos elemzésére lehet építeni és csakis így lesz a kis- és középföldmüveseknek közelebbi áttekintésük arról, hogy milyen jövő vár rájuk a szövetkezetben. Igv tisztában lesznek lehetőségeikkel, de ugyanakkor kötelességeikkel is. Természetesen nem ér végett a munkánk akkor, ha már sikerült új tagokat szereznünk a szövetkezetekbe. Még egész sor gazdasági és szervezési intézkedést kell tennünk, hogy az új szövetkezetnek már az első időszakban meglegyen a pénze a munkaegységek után járó előlegek kifizetésére, műtrágya beszerzésére stb. Biztosítani kell a járási nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági kutatóintézetek tanácsadói munkáját is. Az agitációs munkát a földművesek között az élenjáró szövetkezeti tagok, öntudatos üzemi munkások, a legjobb * aktorosok és kombájnosok végezzék. A meggyőzésnek jó módszere az is, ha az egyénileg gazdálkodók számára tanulmányutat rendezünk az élenjáró szövetkezetekbe. Ebben a meggyőző munkában megtették az első lépéseket a nagyszombati járás és az eperjesi kerület dolgozói. Az első eredmények máris megmutatkoznak. A nagyszombati járasDar lévő klcsovan: szövetkezetbe 30 új tag jelentkezett. Ügyszintén az eperjesi kerületben lévő demöi EFSz is új tagokkal szaporodott. Rajtunk áll tehát, hogy meglévő szövetkezeteinket megszilárdítsuk és tovaobfejlesszük. #Az idei aratási- és cséplési munka akkor lesz valójában történelmi jelentőségű határkő, a szó cialista falu kiépítéseben, ha feladatainkat ezen a téren is teljesítjük. Elöl haladnak az aratásban —beadásban A kassai kerületben a királyheltneci járásban haladnak legjobban az aratási munkák, ahol már 3.379 hektár gabonát learattak. A leleszi, nagytárkányi, nagygéresi, bácskai, bodrogmezői és perbenyiki szövetkezetek már 70 százalékban elvégezték az aratást. Eredményesen fejezték be az árpa, rozs és búza aratását a leleszi szövetkezetben. Azt, hogy a királyhelmeci járás menynyire igyekszik idei termését minél gyorsabban és szemveszteségnélkül betakarítani, azt a legjobban az bizonyítja, hogy vasárnap július 18-án is egész nap kinn dolgoztak a földeken. A királyhelmeci járások szövetkezetében teljes ütemben folyik a cséplés. A járásban eddig már 435 hektár gabonát kicsépeltek gazdag termésükből becsületesen teljesítik áHamiránti kötelezettségüket. A királyhelmeci járásban a perbenyiki szö\ kezet volt az első, amely 40 mázsa árpát és 47 mázsa búzát beadott a földműves raktárszövetkezetbe. A gépednek köszönhetjük ... A balázsfai IV. típusú szövetkezet elvégezte az aratást, ami > 100 százalékos gépesítésének köszönhető. Öt kombájn és önkötözőgép végezte a a fáradságos munkát. Víg Lajos, a szövetkezet elnöke, már télen tervbevette a szövetkezet munkáinak 100 százalékos géppel való elvégzését. Gabonaszárítójuk, a szovjet „Kuzbaszgép naponta 90—100 mázsa gabonát szárít. A zsákokat sem keil már я szövetkezeti tagoknak a hátukon hordani. Ezt a munkát egy gabonafújógép végezte, amely a gabonát a padlásra juttatta. Iiyen jól Balázsfán 'még sohasem araitak.' K. N. A nagy borsai trak'orosok elsőként fejezték be az aratást A szenei járáshoz tartozó nagyborsai traktorosbrigád július 15-én elsőnek fejezte be az aratást. Hat nap alatt több mint 150 hektáron végezték el a betakarítási munkákat, a tervvel szemben pedig egy ncppal hamarabb befejezték. Ebben nagy segítséget nyújtott Formának Alajos kombájnos, aki S-4- es gépével, 6 nap alatt, 62 hektárt learatott és ’5 vagon gabonát kicsépelt. A brigád sikerében osztoznak a szövetkezet tagjai is, akik a munkát jól megszervezték és ha kellett, két műszakban dolgoztak. A nők közül 23 kévéket hordott és kereszteket rakott. A munkát úgy szervezték meg, hogy az önkötözőgépek által learatott gabonát még aznap összehordták és keresztbe hordták. Klestenec Mária vezetésével négytagú asszonycsoport a kombájn által kicrépelt gabonát tisztította és szárította. Ez a munkacsoport kézi tisztítógéppel 80 mázsa gabonát kitisztított. A jó munkaszervezés és a magas teljesítmények a nagyborsai szövetkezetnek lehetővé tették, hogy beadási kötelezettségének még az aratás tartama alatt 50 százalékban eleget tehessen. A termés megmentéséért folyó harcban a bösi szövetkezetesek nincsenek magukra hagyva. Az üzemek dolgozói most is segítségükre siett?k. Egri Pál elvtárs vezetése alatt a dunaszerdahelyi Dunostrov-üzem 27 tagú brigádja munkába kezdett. Czafik Gyula elviárs dunaszerdahelyi, özvegy Szabóné pedig pódafai, . de mindketten egyforma szorgalommal dolgoztak a bilsi szövetkezet földjén. Egri Pál elvtársról kitűnt, hogy a mezőgazdaságban is milyen otthonosan mozog. Tanítgatia a fiatal lányokat a keresztberakás nem könnyű mesterségére, melyben nemsokára Filkó Ilona, Kaprálik Eta, Sándor Editke és Bartalos Teri fiatalos akaratereje győzedelmeskedett. A Dunostrov-üzem dolgozóinak, példája igazán követésre méltó, egy. ben figyelmeztetés minden dolgozónak, hogy a termés betakarítása, a jövő évi kenyér biztosítása mindenkinek egyformán ügye. * * * A termés veszélyben van. „Veszély, ben van a dolgozó nép kenyere. Nekünk kell érte síkraszállni elvtár. sak” — mondotta Johancsik elvtárs, a bösi CsISz szervezetének elnöke. Szí. vai termékeny talajra találtak. Százhúsz fiatal állt munkába a félig talajvízben álló gabonaföldön. Nagyon n1héz munkába, de nagyon könnyű szívvel. Johancsik elvVárs, a járási nemzeti bizottság dolgozója, nem csak szóval biztatta társait, hanem jó mun. kával, példaként járt elöl. Hát bizony a kezdetben a hangulat nyonvAt mit. Az egyik elvtársnak már a gumicsizmájába folyt be a víz. Kijött a föld szélére, kiöntötte a vizet és visszament tovább dolgozni. Lassan aztán a hangulat feloldódott. Mit esi. nálnának hasonló helyzetben a szovjet komszomolisták? Énekelnének! ... és lassan, vontatottan felcsendült a nóta. Rövid idő múlva már zengett a vízben álló határ. Nótaszó, vidám tréfálkozás közben égett a kezük alatt a munka. Dolgozhatnak már nyűgöd, tan a gátszilárdítók, a termést megmentették. Búzával megrakott teherautók röpítették a jövö kenyerünket, el messze az áradástól. Cséfalvay Erzsébet, a JNB dolgozója, Dunaszerdahely. Jól haladunk a csépléssel A bátorkeszi szövetkezeti tagok nagy lendülettel aratnak. Nagy harc folyik az új kenyérért. Nincs itt gondolkodni való idő, mert 1650 hektáron kell elvégezni az aratást. Zúgnak a gépek a bátorkeszi határban. Tizenhat önkötözőgép és hat kombájn szorgalmas zakatolása visszhangzik. Mire e sorok megjelennek, büszkén mondhatjuk — befejeztük az aratást. Tagjaink tudatában vannak annak, hogy minden percet ki kell használni, hogy a tér mést megmentsék. Már hét cséplőgép végzi a borsó, lencse, repce é az árpa cséplését. Meg kell említenem a Gottwal dovból jött brigádot, amely kél kombájnt hozott magával. Gépeikre nagy gondot fordítanak, hogy szemveszteség nélkül végezzék az aratást. Szépen és tisztán dolgozik Goždová Miroslava, holšovi kombájnvezetőnő, aki nagy szakértelemmel kezeli kombájnját. Naponta 170—180 mázsát kicsépel. A kicsépelt gabonát a malom udvarára hordják, ahol egy cséplőgép végzi a gabona tisztítását, utána pedig azonnal a raktárszövetkezetbe helyezik Л. Már 15 vagon árpát beadtunk. A tisztítógép éjjel-nappal jár, az éjjeli műszokat négy szövetkezeti tag vállalta. Ezek este 5 óráig az építőcsoportban és este 6-tól éjjel 2-ig a tisztítógépnél dolgoznak. Nyers István, Pasztorek János, Bielokosztolszki József és Koskovics Gyula még egy vasárnapot sem pihentek az aratási és cséplési munkák alatt. Az idei aratási munkák üteme jobb volt, mint a tavalyi. A szövetkezet elnöke jól irányítja a munkákat. Szorgalmas fiatal lányok fáradságot nem ismerve, korán reggel és késő estig az önkötözőoépek után a kévéket hordják, nappal meg a dohánycsoporttal tördelik a dohányt. Meg kell még említenem az új nemzeti bizottság tagjait is, akik nagy odaadással kapcsolódtak bele az aratási munkák megszervezésébe és harcolnak a dolgozó nép életszínvonalának emeléséért. Nálunk Bátorkeszin tervben van egy artézikút, fürdő és halastó építése, továbbá az utcák kikövezése is. Az utóbbit már meg is kezdték, sőt egy részét már ki is kövezték. Bizonyítéka ez annak, hogy csakugyan a dolgozók legjobbjait választották a helyi nemzeti bizottságba, mert törődnek a falu életévek Vankó Gábor, Bátorkeszi
