Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-18 / 29. szám
1954. július 18. ДЙЙв580 *TW AY 7/ AYIlllAYÍMIII ШЮАШУШК IHllíiRIEII Az ifjúság fiatalos lendületet visz a falu szocialista építésébe Üjabb tervek — újabb feladatok. - ígv jellemzi röviden Krupa elvtárs, a rimaszombati állami gazdaság politikai helyettese а X. kongresszus utáni helyzetet. A gazdaság dolgozói ielenleg — a kongresszus határozatához híven — a takarmányalap biztosítására törekednek. Kvas Gyula, az állattenyésztés vezetője tudatában van annak. hogy sikeres állattenyésztésről atakarmányalap bőséges biztosítása nélkül beszélni sem lehet. — Az idén annyi szénánk és tavaszi keverékünk termett — mondja, hogy ha ezt mind betakarítjuk, szarvasmarhaállományunkat bőségesen takarmányolhatjuk. A folytonos esőzés azonban a takarmány betakarítását gátolja. A fű. amelyet lekaszáltunk. ott ázik a réten. Amint az idő megengedi, tovább kaszáljuk és részben szárítókon, részben pedig anélkül megszárítjuk. — Kevés a szárítónk - panaszkodik Kvas elvtárs — jövőre azonban csak szárítókon fogunk szárítani. mert így a széna sokkal ízletesebb és a marhaállomány is szívesebben fogyasztja. A rimaszombati határban, amerre csak a szem ellát, mindenütt szénaboglyák láthatók. Kevés állami gazdaság dicsekedhetik olyan dúsantermö és jól ápolt rétekkel, mint a rimaszombati gazdaság. Ez a környék állattenyésztésre kiválóan alkalmas. De megterem itt a cukorrépa, tengeri is és így a marha tenyésztésen kívül sertéstenyésztéssel is foglalkozhatnak. Az állami gazdaság marhaállománya ugyan 100 százalékos, de tehénállományuk ezzel szemben még a tervszerinti állományt sem haladja meg, és ezen a téren van mit behozniok a gazdasag dolgozóinak Főképpen a fejőstehenek száma alacsony. A petresi gazdaság tehénállománya ugvan terven felül magasabb, de ezzel szemben a szabótelepi gazdaságon 23 százalékos lemaradás mutatkozik. Ugyancsak lemaradt a bátkai és a szombati gazdaság ik. A fejőstehenek átlag tejhozama 8.2 lit., a tejmennyiséget ózonban a fejőstehenek számának emelésével még jelentős mértékben fokozni lehet. A párt és kormány ama törekvése, hogy a mezőgazdaság részére az elkövetkezendő 1954—57. évben 320.000 munkaerőt juttat, már most érezteti Itatását. A rimaszombati állami gazdaságba naponta új erők, főképpen fiatal szakértők érkeznek. Most vizsgáztak a kétéves mezőgazdasági gépesítő szakiskola hallgatói és ezek tudással felvértezve nagy segítséget jelentenek. Az állami gazJ^ág összalkalmazottainak több mint a fele 35 éven aluli. Ez az arányszám a jövőben még kedvezőbben alakul. Az állami gazdaságok kapui nyitva állnak a tanulóifjúság számára, akik tudásukkal, szorgalmukkal, fiatalos lendületet visznek a falu szocialista építésébe. Kvas elvtárs maga is csak 24 éves és most került ki a kétéves mezőgazdasági szakiskolából. Krupa elvtárs pedig 27 éves. Mindketten tudásuk legjavát adják, azonban érzik azt is, hogy az iskolai képzettség nem pótolja az évek hosszú tapasztalatait. Amikor erről szó esik. Kvas elvtárs be is vallja: — Aminek a hiányát legjobban érzem és amire legnagyobb szükségem van, az — a gyakorlati tapasztalat hiánya-Kvas elvťars azonban érti a módját annak, hogy kell gyakorlati tapasztalatokra szert tenni. Állandóan ott szorgoske fik a tapasztaltabb dolgozók között és mi tagadás, lehet is tanulni tőlük eleget. Különösen ha olyan sertésgondozó akad a gazdaságban, mint Vaszil István. Vaszil István sertésgondozót azonban nem elég csak így, egy pár szóval bemutatni. Olyan ember 0, hogy az egész kerület róla beszél. Pedig már nem fiatal, de ha valaki azt meri állítani, hogy öreg, annak Vaszil bácsival gyűlik meg a baja. Igaz, hogy már 03 éves. de az is igaz, hogy tavaly nősült másodszor és korát meghazudtolva, o’lvan fiatalosan mozog, mintha csak most nősült volna először. Vaszil bácsi a kurinyeci gazdaság anyasertésgondozója. Becsületes munkájáért a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal most tüntette ki és 800 когоnával megjutalmazta. Negyvenegy • anyadisznót gondoz és itt akad bizony elég tennivalója. A legjellemzőbb azonban az. hogv Vaszil bácsi minden anvadisznóját ismeri, meg tudja őket különböztetni és mindegyikről tud valamit mondani. — Hát itt van például ez az anyadisznó — mondja - ezzel le is fényképeztek. Hat hónapos korában bebúgattam és tudjátok mi volt az eredmén"-’ Tíz malac! De milyen malacok' Szépen fel is neveltem őket. Vagy itt van ez a lógófülfí anyadisznó, ez tizenegy malacot ellett. A szoptatással azonban bajom volt. Az anyadisznónak sem annyi emlője, sem annyi teje nem volt. Erre én négy malacot szoptatáskor mindig odadugtam valamelyik más anyadisznó alá, ahol nem volt annyi malac és így neveltem fel őket. Később egv szép nagy anyadisznóra mutat és ezeket, mondja: — Ez a disznó valamikor nagyon sovány volt. Hiába igyekeztem és jobban etettem mint a többieket, sehogy sem akart megjavulni. Erre kutatni ke/d tem a soványság okát és etetés közben rájöttem arra. hogy a disznó tetves Az állatorvostól rovarirtó port kaptam amellyel kétszer-háromszor behintettem és a rovarok kipusztultak. Nemsokára a disznó kezdett jobban enni és itt van ni, a legszebb disznóim közé tartozik. Ki tudja még meddig beszélne disznóiról Vaszil bácsi, ha közben meg nem szakítjuk. Vaszil-bácsi dicsérete ... Nézze Vaszil bácsi — mondjuk — ezek az anyadisznók majdnem mind egyformák és maga mind a 41 -et meg Vaszil István, sertésgondozó tudja különböztetni. Ez a két disznó például, amelyik most itt van mellettünk, teljesen egyforma. Hát, hogy tudja ezt a két teljesen egyforma disznót megkülönböztetni? Vaszil bácsi azonban nem az az ember, akit nyugalmából olyan könnyen ki lehetne zökkenteni. Megtörli bajuszát, aztán incselkedve mondja: — Hát az elvtársaknak a két disznó teljesen egyforma? Hát nekem nem! Nézzenek csak ide! Először is ennek az elsőnek az orra sokkal szélesebb, mint a másiknak, a füle pedig hoszszabb és ráadásul a szőre is rövidebb mint annak a másiknak. A disznót aztán ha meg akarják különböztetni ne a hátára nézzenek hanem álljanak elé és Így jobban fei lehet ismerni. Ilyen lecke után nem nagyon faggatjuk tovább Vaszil bácsit. Látjuk, hogy érti mesterségét és mégcsak arra kérjük, beszéljen valamit munkamódszeréről. főképp pedig arról, hogy a malacok elhullását hogy -tudta ilyen alacsony fokra lecsökkenteni. — Ha egészséges malacot akarunk nevelni, — folytatja, — akkor nem is a malacok gondozására, hanem az anyaállat etetésére kell a fősúlyt fektetni. Az anyadisznót vemhessége ideje alatt bőségesen és jól kell etetni. Az anyadisznók testi és egészségi állapotától függ a jövendő malacok állapota is. Főképpen a malacozáskor kell résen lenni. Ha valamelyik tér-* hes anyadisznónak az emlőjéből tej kezd csepegni, ez azt jelenti, hogy a malcozás 24 órán belül bekövetkezik. Az ellésre különösen nagy gondot kell fordítani. Az anyadisznónak ellés közben legtöbbször láza van. Ha az ellés télen történik és az istálló nem elég meleg, az anyaállatot le kell takarni. Én erre a célra kétszeres pokrócot Készítettem, ellés közben ezzel takarom le őket, hogy meg ne hűljenek. Nyáron pedig langyos vízbe áztatott ronggyal takarom le és védem őket a hősé0 ellen. Vaszil bácsiból csak úgy ömlik a szó. Negyvenöt év gazdag tapasztalata áll mögötte és Kvas elvtárs. a fiatal zoológus jó helyen tapogatózik, ha tapasztalatokra akar szert tenni és Vaszil bácsira hallgat. A rimaszombati állami gazdaság dolgozóinak azonban ebben az évben a takarmányalap biztosításáról jobban kell gondoskodniok, mint a múlt évben. Főképpen az anyadisznók és a hízók ellátása elégtelen. Pedig a kismalacok — ahogy Vaszil bácsi is mondja — az illatos, pörköltárpát na gyón szeretik és ezt szokják meg legkönnyebben a szoptatásról letérő kismalacok. Az állami gazdaság vezetői tehát a X. kongresszus határozata alapján biztosítsanak állatállományuk részére bőséges takarmányalapot. Az idén az átlagosnál jóval nagyobb takarmánytermés Ígérkezik. Elegendő széna, here, lucerna, répa, tengeri és burgonyatermésre van kilátás. A gazdaság dolgozóitól függ tehát, hogy a Vaszil bácsi gondjaira bízott kismalacok mennyi illatos pörköltárpát kapnak a jövőben. FÜRY JÓZSEF Az új kenyérért Szomotoron A Szomotor környéki síkságon húzódnak az állami gazdaságok hatalmas gabonaparcellái, amelyeken a gabonaneműek sorjában mind beértek s várják az aratást. Ebben a gazdaságban jól felkészültek az aratásra, hiszen 400 hektár betakarítása alapos szervezőmunkát követel. A munkaszervezés főleg azért fontos, mert a gazdaság dolgozói az aratás elvégzését 15 napra tervezték. Ez pedig igen nagy munkát követel, különösen akkor, ha ismerjük a dolgozók aratásra tett kötelezettségvállalását. Most, amikor a kombájnok és az önkötözOgépek éles kaszái nyomán ölbe. hull a gabona és a hosszú keresztsorok a bő termésről tanúskodnak, önkéntelenül is biztató érzést kölcsönöz e vidék látogatójának. Az ember szinte azt sem tudja, kinek szorítsa meg előbb a kezét. Vitek elvtárssal, az egyik önkötözőgép legjobb kezelőjével találkoztunk, aki Gergely elvtárssal párosversenyben áll. Az érdeklődés középpontjában természetesen napi eredményük áll, bár igen nehéz körülmények között folyik az aratás, mégis több mint 4 hektár terület termését végzik el. Öröm látni azt a nagy igyekezetei, ami ezekben a hetekben a szomotori gazdasáa gabonaföldjein folyik. Az ember szinte megkönnyebbülten érzi magát, amint a határban serényen munkálkodó fiatalokat szemléli. Ezek a fiatalok a kézsmárki Pedagógiai iskola hallgatói. Két évvel ezelőtt is eljöttek és nagymértékben kisegítették a gazdaságot. Ebben az évben ismét eljöttek, hogy résztvegyenek az állami gazdaság kenyérbetakarítási munkálataiban. Az önkötözök után szaporán hordják keresztbe a kévéket. Ez az 0 munkájuk. A fiatalok igen vidámak. Munka után énekelnek és szórakoztatják a gazdaság dolgozóit. A fiatal brigádosok nem hoznak szégyent a gazdaságra, mert tudják, hogy munkájukra méltán számít a gazdaság vezetősége és ez még inkább kötelezi mindnyájukat A Szovjetunióban a gépesítés nagy fokon áll. — Képünkön, a széna kaszálását gépcsoportokkal végzik el. A nagyfödémesi állami gazdaság asszo nyai bebizonyították, hogy a mi asszonyainknak arany kezük van a mezöga zdaságban. A képen látható asszonyok méltó módon elősegítik a termés mielőbbi betakarítását. A kongresszus irányelvei köteleznek A galántai állami gazdasághoz tartozó brakonyi farm sertéstenyésztésében dolgozom, harminc anyakocát gondozók. Az év elejétől számítva 6.5 választási átlagot értem el. Minden elöféltételem megvan a malacszaporulat további emeléséhez. Elért eredményeimmel közel sem vagyok megelégedve. A kongresszus irányelvei engem Is arra köteleznek, hogy munkámat fokozzam olyképpen, hogy nagyobb mértékben alkalmazzam a szovjet mesterek módszereit. A jó eredményeket a sertések gondos ápolásával kívánom elérni. Állandóan figyelem az anyakocák bugását és a lehetőség szerint minden egyes darabnál a kettős búgatást alkalmazom. Ezenkívül igen nagy figyelmet szentelek a szoptatós kocák etetésének, mert tudón., hogy 6-8 1 tej kitermeléséhez az anyakocának nagymennyiségű fehérjére és egyéb tápanyagra van szüksége, ha 7—8 darab malacot akarok felnevelni. A kismalacokat szemesárpával is etetem. Ezt a módszert 10—14 napos koruktól fogva vezettem be. Gondoskodom arról is, hogy kétszer napjába zöldlucernát kapjanak a kismalacok. Tehát az élelmüket változatosan állítom össze. Ezzel a legfőbb törekvésem, hogy a választási átlag emelése mellett állandóan növekedjék a kismalacok súlyátlaga is. Ribánszky Ferenc sertésgondozó, Galánta Ahol a munkaverseny a dolgozók lelkesedésével párosul... Példás állami gazdaságaink elért sikereiket most a félév elteltével igen boldogan értékelték. Sok-sok munka, szorgalom kellett ahhoz, hogy a termelési feladatokat maradéktalanul teljesíthessék, sőt ezt a feladatukat jóval túl is lépjék. Ilyen jól gazdálkodó állami gazdaságok közé tartozik a nyitrai állami gazdaság is, ahol a szocialista munkaverseny nemes eredmények elérésére serkentette a magas termésért harcoló dolgozókat. No meg a X. kongresszus irányelvei is méltó visszhangra találtak a dolgozók munkalelkesedésében. Ennek köszönhető, hogy az állattenyésztési termékek beadását tejből 122, vágómarhából 132 — külön a borjúhúsból 110, sertéshúsból 109, vágószárnyasokból 130, tojásból 132 és juhsajtból pedig 158 százalékra teljesítették. Ezek az eredmények nem a véletlen folytán jöttek létre, hanem a kiváló élenjáró módszerek, a szovjet tapasztalatok széleskörű alkalmazása eredményeként születtek meg. A szovjet tapasztalatok mindjobban tért hódítanak a gazdaság ágazataiban, de főképpen a sertéstenyésztésben mutatkoznak meg az eredmények. A kenyérsütéssel, amelyet a hízók számára készítünk el, az első félévben 0.41 dkg súlygyarapodást könyvelhetünk el átlag darabonként. A tehenészetben alkalmazott Melinyma-etetési és fejési módszer alkalmazása is szép eredményekkel járt. Ezt a munkamódszert már minden farmon sikerrel alkalmazzuk, mégpedig igen • hatásosan. A Luzsianky-i gazdaságban például Stefanka János gulyás 6.914 literrel fejt ki több tejet gondozásában álló állataitól. Bublinec Antal a malántai farm fejőgulyása pedig terven felül 5.211 liter tejjel gazdagította közellátásunkat. Ha a terven felül elért összeredményeket összeszámítjuk, akkor ez a mennyiség 177.025 liternek fölei meg gazdasági méretünkben. A sertésetetők közül is kiemelünk egynéhány dolgozót, akik elősegítették a gazdaság termelési tervének teljesítését. Varga Petronella 0.52, Kostyál Ferenc 0.51 dkg-os súlygyarapodást értek el darabonként. De még több nevet sorolhatnék fel, most csupán az összgazdaságban elért eredményre utalok, amely 37. .85 kg sertéshúsnak felel meg. A hízómarhák gondozói is kitettek magukért. Mondoska elvtársnő napi 1.01 kg-os súlygyarapodást mutatott fel az első félévben, Belák Ferenc pedig hasonló eredményével ugyancsak kiérdemli a gazdaság vezetőinek megbecsülését. Mindnyájuk hozzáértő munkájának és hallatlan szorgalmának nagy része van abban, hogy félévig 31.276 kg marhahúst adtunk be terven felül. Nem kisebb teljesítményt mutatnak fel dolgozóink a malacelválasztásban. Bukovicky Mihály, feleségével együtt dolgozik az anyakocák körül. Félévi eredményük 8.5 választási átlagot tesz ki anyakocánként. Ha munkájukat továbbra is az elkezdett irányelvek szerint végzik el, akkor az évvégéig minden anyától átlagosan 17 darab kismalacot választhatunk el. Egyébként malechozemtervünket 100, míg az elválasztást 103 százalékban elkerült teljesítenünk. Állattenyésztésünk mellett a növénytermelés is gazdaságunk egyik igen fontos kérdése. S ez természetes is, hiszen sikeres növénytermelés nélkül nem érhettük volna el a fentebb elmondott eredményeket sem. Dolgozóink munkáját, az állatok termelékenységét főképpen az elvégzett munkák domborítják ki. Az emökei farmon például 20 hektáron olyanképpen végzik el a cukorrépa ápolását, hogy az a lehető legnagyobb hozamot biztosítsa. Az eredmény persze már most is kimagaslónak látszik. Előzetes számítások 500—600 mázsás terméseredményről tanúskodnak. Ebben a termelésben Adamec elvtárs csoportja vezet, amely az egyelést a tervtől eltérően, mintegy öt nappal hamarább elvégezte. A legjobbak közül Torna Rózsit, Jezvinsztky Ilonát említem, de dicséret illeti a csoport minden egyes tagját. A félévben elért eredményeink most arra köteleznek bennünket, hogy hírnevünkhöz méltó módon az aratást és az összes nyári munkákat is sikeresen elvégezhessük. Hogy minden munkát idejében befejezhessünk, ahhoz a szakszerű gépesítés adja meg az alapot, amelyet teljes erővel a gabonebetakarítási munkákba is bekapcsolunk. Traktoraink tökéletes kihasználását biztosítottuk, mert olyan derék traktorosaink vannak, mint Petruoha elvtárs, aki a javításokra előirányzott 9000 koronából eddig csupán 1.126 Kčs-t merített ki. Az aratási munkák teljes ütemben folynak gazdaságunkban és a többi farmokon. Az ősziárpát mind egy szemig sikerült betakarítanunk, de a többi gabonafélét is idejében learatjuk. Gabonaföldjeinken ezidén négy kombájn segíti elő a veszteségnélküli betakarítást, amelyek kifogástalanul működnek. Ez ad biztosítékot ahhoz, hogy a tavalyi nyári munkák eredménye értékeléséhez viszonyítva ezidén is az elsők között legyenek gazdaságunk dolgozói. Gebár, Nyitra
