Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-26 / 52. szám

12 flídüiöves 1954. december 25 Hogyan fokozzuk a burgonya termelését Széleskörű népi tiltakozás közepette készül a francia kormány a ratifikációs vitára Az össz-sziovákiai burgonyatermelők első tátrai értekezletén a fészkes­­négyzetes termelés módozatait, eddig eléri eredményeit vitatták meg. Ezt az ülést Magas Tátrában a Morava szállóban tartották. A főbeszámoló; Hlavaes elvtárs mérnök, a kassai ke­rületi mezőgazdasági kísérleti es ku - tatóinlézet dolgozója tartotta. Beszá­molójából az alábbi részleteket ra­gadtuk ki; A burgonyatermö területek kiszé­lesítését egyéb más növények rová­sára nem ajánlatos végrehajtanunk. A termelés fokozását csupán a hala­dó agrotechnikai eljárások betartásá­val biztosíthatjuk. A trágyázás foko­zása és a jő talajművelés, ezek azok a módszerek, amelyek segítségével jelentős mértékben növelhetjük a bur­gonya terméshozamát. A X. pártkong­resszus'a burgonya termelését ille­tőleg 15 százalékos emelkedést tűzött ki mezőgazdasági dolgozóink elé. A BURGONYA ALACSONY HEKTÁR­­HOZAMAINAK OKAI Tapasztalataink azt mutatják hogy a burgonya alacsony terméseredmé nyeit az agrotechnikai irányelvek helytelen alkalmazása okozza. Terme­lőink kevés figyelmet szentelnek з burgonya termelésének. Főképpen a talaj előkészítésénél követünk el sú­lyos hibákat, de nem kisebbek azok a hibák sem. amelyeket a bürgonya vetésénél és az ápolásánál észlelhe­tünk. Számos állami gazdaság és egy­séges földmüvesszövetkezetünk par - celláin győződhetünk meg a fent em­lítettek helyességéről. Hasonlóképpen megnevezhetjük a növényápolásnál e­­löforduló hibákat is. Az elburjánzó gyomok fojtogatják a növényt, elszív­ják előle a tápanyagot és a földet ’s alaposan kiélik, kihasználják. A nö­vényápolásnál azonban még egy hi­bára rá kell mutatnunk. Ez a talaj­­nedvesség elpárolgása, amit a kapá­lással meg tudnánk menteni. A rossz burgonyatermelőt tavasz­­szal ismerhetjük meg leginkább. Az elkészített talaj többet mond min­den szónál. Az, aki nem igyekszik a talajt legalább 10—15 cm mélységig morzsalékossá tenni, aki nem töreke­dik arra, hogy minden szem burgonya kellő mélységbe kerüljön, aki nem tartja be az előírt ültetési távolságot azt az egyént nem nevezhetjük jó burgonyatermelőnek. Nagy hibát követ el az is, aki nem tartja be a sortá­volságot. Ezzel a gépi művelést aka­zzu, egyszersmind növeli a ter­­,i kiadásokat is. a burgonya négyzetes ÜLTETÉSÉRŐL a a burgonyát ekével vagy gép­egyirányú sorokba ültetjük el, a ényápolást is csak egy irányban űzhetjük. Így igénybe kell vennünk Kézierőt is. Ha azonban nedves, is idők állnak be, a burgonyát nem adjuk megfogasolni s a gyom foko­zatosan elburjánzik, elnyomja a fej­lődő növényt. Ezért nem felel meg a burgonya ültetésének régi módszere Sem szövetkezeteink, sem állami gaz­daságaink nem rendelkeznek még je­lenleg kellő számú munkaerővel s ez­ért a kézierővel való művelést sem tudják idejekorán elvégezni. Ezzel szemben a burgonya új töltési mód­szere — a pégyzetes vetési eljárás — igen kedvező termelőink számára. A kétirányú burgonyasorok, amelyeket nyomban az ültetéskor hozunk létre, lehetővé teszik a növény két irányú művelését is. Ha tehát négyzetesen ültetjük el a burgonyát, még az esős időszakok sem gátolhatnak • bennünket ; növényápolásban. Mert, ha netalán íégsem végezhetjük el idejekorán a övényápolást. később ekekapákkal, raboló vaf keresztben-hosszában­vorsan meglazítjuk a talajt. Ezzel tejét vesszük az elgyomosodásnak Ezt a régi eljárás szerint ülteted fületeken természetesen nem tud­­k végrehajtani burgonya négyzetes ültetésének ■^Qjönyéiröl tapasztalataink győznek ■g. Kerületünkben, Kassán, az 1954 .--c. tavasza igen csapadékos volt Nem lehetett idejében az ekekapálást sem elvégezni, sőt a szükséges fogasolás­tól is el kellett tekintenünk. A vetés­területek ezáltal igen elgyomosodtak és nem lehetett a gyomok ellen való harcot sem megindítani, csupán ak­kor, miután ■ a növény 15 cm-re ki - nyújtotta hajtásait. Ilyen körülmé­nyek között a sarabolást keresztben végeztük el azokon a parcellákon, a­­hol a burgonyát is ugyanilyen eljárás szerint ültették el. Azokon a parcel­lákon ellenben, ahol közönséges ül­tetési módszert alkalmaztunk, csupán egyirányú sarabolást végezhettünk. Az első sarabolásnál a kapákat úgy állítottuk be, hogy a növénytől 5 cm távolságra lazítsák a talajt. Most az a kérdés, mennyi terület maradt mű­veletlenül az egyirányú és- a kereszt - ben-hosszában való sarabolásnál? Az első egyirányú sarabolás után a terü­let 16 százaléka maradt a kapáktól érintetlenül és a gyom csaknem 16 százaléka élősködőt tovább a növé­nyeken. Nézzük most a keresztben­­hosszában történő sarabolás előnyeit ? Ezzel az eljárással csupán nyolc szá­zalékát tette ki a területnek az a i része, amelyen a sarabolók nem íu­­; tottak végig és a gyomok százalék­­; aránya is az előbbi 16-ról alig nyolc j százalékra csökkent. E két talajmű­­! vetési módszer aztán a hektárhoza- i mokban is különböző eredményekei hozott. A kétirányú növényápolás e­­j redményeként 211, míg a közönséges í művelés révén csupán 90 mázsa bur- 1 gonva termett. MŰSZAKI LEHETŐSÉGEINK A NÉGYZETES ÜLTETÉSNÉL A burgonya négyzetes ültetését kü­lönféle eszközökkel végezhetjük, eke után, SKG-4 jelzésű burgonyaültetö­­gép után. amelyek gyártását a követ­kező évben még fokozni fogjuk Ahol azonban nem állanak rendelkezésünk­re az említett eszközök, az ültetés műveletét kettes ekével is elvégez­hetjük. Főképpen Dél-Szlovákiában a­­jánlatos ez a módszer, ahol a talaj­­nedvesség az igen kedvezőtlen időjá­rási viszonyok hatása alatt könnyen elpárolog. Az ültetés e mindhárom módszere alkalmazható tehát. Csupán annyi eltérés van köztük, hogy míg ekével és sorolók után főleg egyenes, síma felületű talajokon végezhetünk jóminőségű munkát, addig az SKG géppel egyenetlen talajon is akadály­­mentesen folytathatjuk a burgonya vetését. MILYEN HIBÁK FORDULTAK ELŐ EBBEN AZ ESZTENDŐBEN? A négyzetes burgonyatermelésnél a talajt igyekezzünk minél mélyebben morzsalékossá tenni és minél egye­nesebb sorokat húzzunk termeszt0 parcelláinkon, hogy a sorok jól látha­tók legyenek. Bizony ebben az eszten­dőben ezekről az alapvető fontos ten­nivalókról elfeledkeztünk Ismert tény. hogy a hosszába nyúló barázdákai igen sekélyre hagytuk és ezáltal в ' burgonya majdnem a felszínre kerüh Amikor viszont fogasolni, vagyis ta­karni akartuk a sorokat, kitűnt, hogv ez nem megy, mert nem végeztük el következetesen, az előírásoknak meg­felelően a kisorolást. A fogasolást vi­szont nem ajánlatos elmulasztanunk még a négyzetes eljárás alkalmazásá­nál sem. A hosszába nyúló barázdákat legalább 10 cm-re keli kimélyítenünk A keresztbarázdákat elég csak megje­lölnünk: ez nem oly fontos követel­mény. A barázdák egyenletes összekötése a négyzetes ültetésnél többféle mó­don lehetséges A talaj kijelölésér­­kibarázdálására háromsoros nyomjelző­ket ajánlatos alkalmazni, úgy, hogy a sortávolság 60—65 cm-re essék. Ez traktorral is lehetővé teszi a baráz­dák kijelölését. A háromsoros nyom­jelzőt azonban fogatokkal is vontat­hatjuk. hiszen a keresztbarázdák hú­zása, kijelölése traktorral nem is le­hetséges. Itt csakis lófogatot kell al­kalmaznunk. Ennél egyszerűbb módszer az eké­vel való négyzetes ültetés. Ebben az esetben a talajt jól simítóznunk ke'i és a barázdákat viszont ajánlatos ket­tes ekével kijelölni és ott, ahol a két barázda találkozik, keresztezi egymást, helyezzük el a burgonya­­gumókat. Légyegesen fokozhatjuk a burgonya terméseredményeit, ha pontosan be­tartjuk a szabályokat. Bár az időjárá­si viszonyok minden egyes kerületben csaknem különbözőek, egy követel­ményt azonban minden egyes helyen be kell tartanunk. Mégpedig azt. hogy a talaj eléggé morzsalékos le­gyen, és hogy elejét vegyük a gyom elburjánzásának, mert ez a burgonya legnagyobb ellensége. A művelést pe­dig a növény fejlődésével egyidőben kell megejtenünk, hogy a talajt ál­landóan" porhanyósan tarthassuk és megőrizhessük morzsalékosságát. Láthatjuk tehát, hogy a termelés emelése saját kezünk munkájától kezdeményezésünktől függ. Kövessünk el mindent a jó termés érdekében. A tátrai burgonyatermelő konferen­cia tapasztalatait lapunkban folyama­tosan közölni fogjuk. Kérjük olvasóin­kat, figyeljék erről szóló cikkeinket és esetleges kérdéseikkel bizalommal for­duljanak szerkesztőségünkhöz. A francia kormányhoz intézett szov­jet jegyzék, — amely hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezmények ratifiká­lása összeegyeztethetetlen a francia­szovjet szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződéssel — mély be­nyomást keltett a francia társadalmi és politikai körökben. A párizsi lapok bőven kommentálják a jegyzéket. A jobboldali sajtót rendkívül aggasztja az a hatás, amelyet a jegyzék kelt­het a francia közvéleményben és a nemzetgyűlés képviselőiben. A FIGARO-nak a szovjet jegyzék komoly érvelése okoz gondot. A COMBAT rámutat: tévednek azok az államférfiak, akik „őszintén hiszik, hogy a tárgyalások újrafelvétele Ke­lettel könnyebb lesz, ha a Nyugat szilárd katonai védelmet teremt, vagy-A Szovjetunió írökongresszusa de­cember 15-én nyílt meg. December 16-án a Szövetségek Házának törté­nelmi oszloptermében ülésezett, amely­nek márványfalai többször visszhan­gozták Lenin, Sztálin, Gorkij hatalmas hangját. Ebben a teremben tartották meg 1934 nyarán a Szovjetunió Írói­nak első kongresszusát. Az elnöki emelvényen, amelyről akkor Gorkij hívta harcba a szovjet írókat, a világ valamennyi haladó íróját és valameny­­nyi becsületes emberét a fasizmus, az imperializmus háborús készülődé­sei és provokációi ellen, most Gorkij bronzba öntött mellszobra áll, fölötte hatalmas olajfestmény, Lenin és Sztá­lin kettős portréja. Ezen a történelmi helyen, a nagy kérdésekhez méltó szenvedélyességgel és a nagy kérdések megoldásához szükséges mély tudással és szigorú tárgyilagossággal vetik fel a szovjet nép írói a szovjet irodalom és az egész haladó irodalom időszerű kér­is, ha Németországot felfegyvérzik”. A LE MONDE írja: „Felfegyverezni Nyugat-Németországot Németország egyik fő legyőzőjének akarata ellenére annyit jelent, mint hivatalosan tör­vényesíteni a szövetség felmondását. Az oroszok teljes joggal állíthatják, hogy a párizsi egyezmények által előJ idézett ilyen „helyzetváltozás" össze­egyeztethetetlen az 1944-es szerződés cikkelyeivel. Hogyan lehet beszélni egy olyan ország felfegyverzésének „védelmi" jellegéről, amelynek hatá­rait még meg sem állapították hiva­talosan?" A baloldali lapok közül a l'HUMA • NITÉ így ír: „A francia képviselők előtt csupán két út van: a londoni és párizsi egyezmények elvetésének útja, a tárgyalásokhoz vezető út. De egyre nagyobb nyugtalansággal szemlélik a nyugat-német háborús e­­lőkészületeket a nyugati országokban is. És teljesen jogos az aggodalom, mert a háború nem kímélte meg tíz évvel ezelőtt sem a nyugat-európai országokat. A vérengző német hadsereg feltá­masztása ellen emelt szót nemrégiben Hamond, a francia köztársasági tanács tagja is, aki a „Le Monde” című fran­cia lapban közölt cikkében megálla­pítja, hogy a német felfegyverzésre irányuló párizsi egyezmények jóvá­hagyása esetén a nyugat-német ve­zetők maguk alá rendelik Franciaor­szágot és Franciaország elveszti po­litikai önállóságát. Bevan, egykori angol miniszter, aki jelenleg az Angol Munkáspárt alsóházi képviselője, választási beszédében azt követelte, hogy Nyugat-Németország törekvő erőkkel szembehelyezzenek egy még nagyobb erőt, amely képes megvédeni népeik biztonságát, orszá­gaik határát, Ha Franciaország kor­mánya ratifikálná a párizsi egyezmé­nyeket, ebben az esetben „a szovjet kormány számára nem marad más hátra, minthogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa EI­Nemcsak Európában, de Ázsiában is kemény küzdelmet kell folytatni a béke védelméért. December 8-án Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztere nyilatkozatot tett, amelyben szót emelt áz Egyesült Ál­lamok újabb háborús tette ellen. Az Egyesült Államok kormánya ugyanis tekintet nélkül a kínai nép ismételt tiltakozásaira és figyelmeztetéseire, megkötötte az úgynevezett kölcsönös biztortsági szerződést a Tajvan-Szig t­­re menekült Csang Kaj-sek „kormá­nyával”. Ennek a szerződésnek azon­ban semmiféle törvényes alapja nincs, a szerződés tehát érvénytelen. De, ha déseit — nemcsak az írók, tudósok és művészek, hanem az egész szovjet nép lázas érdeklődése mellett. A szov­jet sajtó első oldalain közölte tudósí­tásait az írókongresszusról. A moszk­vai rádión kívül Szurkov előadását közvetítette a kievi, a minszki, a tbi­liszi és a rigai rádió. December 17-én több moszkvai üzem klubjában ismer­tették ezt az előadást. December 16-án a délelőtti ülésen Borisz Polevoj számolt be a Szovjet­unió ifjúsági és gyermekirodalmának helyzetéről. Utána Szamed Vurgun tartott előadást a szovjet költészet­ről. Az esti ülésen Szimonov tartott előadást a drámairodalom helyzeté­ről. December 17-én délelőtt megkezdő­dött a vita az elhangzott négy elő­adásról. A vitához többek között Hja Erenburg és Alekszandr Fagyejev is i hozzászóltak. Fagyejev több hetes sú­lyos betegsége után először jelent meg a nyilvánosság előtt. amelyen haladva. Franciaország a Szovjetunió barátságára támaszkod­va elfoglalhatná az őt megillető he­lyet a nagyhatalmak között, vagy pe­dig a ratifikálás útja, amely Francia­­ország elszigetelődéséhez vezet. °pp’n akkor, amikor szemben áll a német militarizmussal. Harmadik út nincs“ A LIBERATION vezércikkében írja: „A ratifikálás a francia-szovjel szer­ződés érvénytelenítésével járna. A Szovjetunió tehát nem lenne többé köteles segítséget nyújtani Francia­­országnak, ha utóbbit Németország részéről támadás érné. Ily módon pon­tosan akker, amikor Németország megkezdené a fegyverkezést, mi elve­szítenénk az egyetlen komoly katonai garanciát a, németek negyedik fran­ciaországi betörésével szemben . . Európaszerte növekszik a Nyugat-Németország felfegyverzése elleni tiltakozó mozgalom jegyzék Franciaországhoz A szovjet írók II. kongresszusáról Az USA ismét fenyegeti Ázsia békéjét felfegyverzése előtt tárgyalásokat kell folytatni a Szovjetunióval. A „Contact“ című svájci folyóirat többi között ezt írja Nyugat-Német­­országról: „Hogyan lehetne bízni egy olyan rendszerben, amelyben legalább négy év óta virágzik a nácizmus és amely számára az ország egyesítésé­nek kísérlete mindig csak ürügy volt arra, hogy rosszindulatú politikát folytasson?” Erősödik a tiltakozó mozgalom a német nép körében is. A Német De­mokratikus Köztársaság egész sor városában a tüntetők százezrei hatá­rozatokban szólították fel Nyugat- Németország vezető politikusait, hogy szüntessék be a fegyverkezési hajszát és fogadják el a demokratikus Né­metország kormányának megegyezési javaslatait. nöksége elé javaslatot terjesszen a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és a Francia Köz­társaság közötti szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés hatálytalanításáról." Ha Franciaország a háború előidé­zésének útjára tért, vállalnia kell érte a felelősséget. törvénytelen is ez a szerződés, veszé­lyes, mert a Kínai Népköztársaság belúgyeibe való beavatkozást, Kína el­len irányuló háború előkészítését je­lenti. Csou En-laj elvtárs hangsúlyozta: „A kínai nép határozott ellen­zője a háborúnak, de nem lehet a háború fenyegetésével térdro­­kényszeríteni. Ha valaki minden áron háborúba akarja sodorni a kínai népet, akkor a kínai nép habozás nélkül elszánt és súlyos csapásokkal fog visszavágni a be­tolakodóknak és provokátorok­nak“. Elnapolták a karlsruhei terrorper tárgyalását Lapunkban már egy ízben hírt ad­tunk arról, hogy Adenauer kormánya terrorpert indított Németország Kom­munista Pártja ellen — azon párt ellen,’ amely bátran harcol Nyugat- Németország felfegyverzése ellen. A legfrissebb hivatalos jelentések most arról adnak hírt, hogy dr. Kául. Németország Kommunista Pártja jogi megbízottja indítványozta: Az alkot­mánybíróság mondja ki, hogy nem illetékes a bonni kormány vádindítvá­nyának elbírálására és szüntesse be о kommunista párt elleni eljárást. Dr. Dix, az Adenauer-kormány kép­viselője fenyegetőzésekkel próbálta terrorizálni a bíróságot, hogy utasítsa el Németország Kommunista Pártja megbízottjának indítványát Wintrich tanácselnök azonban, » bíróság tagjaival folytatott rövid meg­beszélése után kihirdette, hogy a karlsruhei alkotmánybíróság a Német­ország Kommunista Pártja elleni per tárgyalását 1955. január 31-ig elna­­í polja. A bíróság január 31-én közli j majd, hogy folytatja-e a per tárgya­lását, vagy pedig megszünteti a Né- I metország Kommunista Pártja elleni I bírói eljárást. Mostanában az egész világ haladó közvéleményét mindinkább egy dolog foglalkoztatja: vessünk gátat az új háborúnak, védjük rneg a békét! Et­től visszhangzik öt világrész, ennek érdekében emelik fel tiltakozó sza­vukat az emberek milliói a földkerek­ség minden zugában. Európa népei jól emlékeznek arra, hogy alig egy évtizeddel ezelőtt meny­nyi szenvedést okozott a felfegyver­zett hitleri rablóbanda. Szinte minden­egyes embernek személyes Ugye, hogy e pusztító horda ne támadjon fel. Va­lamennyi európai országban növekszik az a mozgalom, amely „megállj”-t kiált a háború előkészítőinek. A til­takozók között a béke élharcosa, a szovjet nép hallatja legerélyesebben a hangját s vele együtt küzd a béke megvédéséért a töbi szabad európai ország, közöttük hazánk népe is. Szovjet Az elmúlt napúkban a szovjet kor­mány jegyzéket küldött Franciaor­szág kormányához. A jegyzék ke­mény hangon vádolja a francia kor­­mánvt. amely a háborús készülődé­sek útjára tért. A francia kormány nemcsak hogy elutasította az össz­európai értekezleten való részvételt, hanem még azt is igyekezett meg­akadályozni, hogy más nyugateuró­pai országok elmenjenek a moszkvai tárgyalásra. „Ezzel Franciaország kormán у a olyan álláspontra ' helyezkedett, — hangsúlyozza a szovjet iegyzék. amely arról tanúskodik, hogy nem törekszik megállapodásra más európai államokkal a béke megszilárdítása érdekében, és akadályokat gördít a hatásos európai biztonsági rendszer meg­teremtése elé." A szovjet kormány kijelenti, hogy amit Franciaország ma tesz, az - el­lentétben áll az 1944-ben kötött francia—szovjet szerződéssel, amely újabb német támadások ellen irá­nyul. Ebben a helyzetben a Szovjet­unió és más békeszerető országok kénytelenek késedelem nélkül min­den szükséges intézkedést megtenni j annak érdekében, hogv a háborúra I Szabad Földműves, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal. Bratislava Križková 7. — Telefon 332-29. Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Štát. pődohoep nakladateľstvo" n. ., závod Bratislava. Križková 7. — — Nyomja — Irányító postahivatal: Bratislava, 2. — Évi előfizetés Kés 2C.80. félévre Kés 10.40 A lap felmondható minden é v végén okt. — Szerkesztősig. Bratisl eva, Križková 7. — Telefon 243-46, — Merkantilné tlačiarne, n. p. zz., Bratislava, Ul. Nár. Povstaní* 41. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. A—*5.139 BIBLIOTHECA HUNGARICA Samaria- Somorja - Žamnrin

Next

/
Thumbnails
Contents