Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-12-26 / 52. szám
19Wt. (tecemfe- 26. Шйшйíves 9 Tanuljunk a palárikovói mesterektől Seeifert Ferenc traktoros és képviselő: „Nem lehel az időt vesztegelni" A palárikovói állami gazdaság nem ismeretlen előttünk. Már a múltban is sokszor emlegettük. Igaz, akkor nem abban a vonatkozásban mint ma. Főképp akkor esett szó róla, ha valaiTľ elrettentő példára akartunk ’•ámutatni. Körülbelül a következőképpen beszéltünk róla: éppen olyan rosszul gazdálkodnak, mint Palárikovom És tényleg, abban az időben rosszul gazdálkodtak. Két évvel ezelőtt még 160,000.000 Kés teher nyomta gazdaságukat. A palárikovói állami gazdaság nen.csak Szlovákia, de az ország legrosszabbul gazdálkodó állami azdasagai közé tartozott. Két év alatt azonban sok minden megváltozhat. Nagy változás történt a palárikovói állami gazdaságban :s. Matejov Antal személyében új igazgató érkezett ás vele együtt új szellem költözött az állami gazdaság valamennyi részlegébe. Hogy ez a személycsere mit jelentett, azt az idei gazdasági év mutatta meg legjobban A palárikovói állami gazdaság nemcsak Szlovákia, hanem a köztársaság legelső gazdaságai közé küzdötte tel magát. Ez év III. negyedében elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium és az állami gazdaságok alkalmazottai szervezetének központi bizottsága által adományozott Vörös zászlaját. Mivel érdemelték meg a palárikovói állami gazdaság dolgozói ezt a magas kitüntetést? Talán"azzal, hogy az idei tervezett j gabona-hozamokat átlagosan 103 százalékra, vagy repcetermelésüket majd- | nem 200 százalékra teljesítették? Vagy talán azzal, hogy a tejbeadást ez év III. negyedében 102 százalékra, a sertéshúsbeadást 106 százalékra, a marhahúsbeadást 110, a tojásbeadást 106, a gyapjúbeadást pedig 170 százalékra teljesítették? Tagadhatatlan, hogy a beadási kötelezettségek ilyennemü teljesítése nagyban hozzájárult a nagy kitüntetés elnyeréséhez. Hiszen végeredményben arról van szó, hogy a dolgozóink asztalára több élelmiszer jusson. De, ha csak ezt a körülményt vették volna számításba, aligha nyerték volna el a vándorzászlót. Hiszen az országban sok oly állami gazdaságunk van, amelyek a beadási kötelezettségüknek épp ilyen jól eleget tettek, a zászlót azonban mégsem nyerték el. Mi volt tehát az a döntő tény, amely következtében a palárikovöiak elnyerték a Vörös zászlót? Mindenekelőtt a gazdaságos termelés. Tény az, hogy a palárikovói állami gazdaság ma nemcsak többet, de sokkal olcsóbban termel, mint az ország bármelyik más gazdasága. Soroljunk fel csak néhány példát. A marhahús mindenegyes kg-ját 6.21 Kés-el olcsóbban állították elő, mint ahogy azt eredetileg terveztéK. A sertéshús kg-t 1.83 Kés-el termelik olcsóbban. A tejtermelés költségét literenként J 0.32 Kés-el csökkentették. A tojás darabját is 0.26 Kés-el olcsóbban termelték, mint azt az év elején tervezték. A fentiek eredményeképpen ez év III. negyedében az állati termékek előállítására 2,512.000 Kés-el kevesebbet költöttek, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Hasonló eredményeket értek el a növénytermelés terén is, ahol a tervezett költséget 5,830.000 Kés-el sikerült csökkenteni. Tehát nemcsak néhány korona megtakarításáról van szó, hanem több millió koronával gyarapították az állam bevételét, a dolgozók vagyonát. Itt a bizonyíték: mi mindent, lehet két év leforgása alatt megvalósítani! Hogyan érték el ezt a palárikovöiak? A Földművelésügyi Minisztérium vándorzászlajának átadása alkalmával elhangzott beszédekből megállapítható, hogy sikereiket jobb munkaszervezéssel, a szocialista munkaverseny széleskörű alkalmazásával, a szovjet haladó munkamódszerek bevezetésével. valamint ezeknek a növénytermelésben és az állattermelésben való alkalmazásával, a dolgozók anyagi érdekeinek fokozásával, a béralap naponkénti ellenőrzésével stb. stb. érték el. A palárikovói állami gazdaság dolgozói a szocialista munkaversenyben segítséget látnak és úgy fogadják mint legjobb segítőtársukat és miért? Az emberek természetében rejlik hogy szívesen veszik, ha a nyilvánosság előtt megdicsérik őket. Nagy dicsőség az. ha valaki az első helyre küzdi fel magát, akár fejesben, akár sertéshizlalásban. Magától értetődik, hogy Kolár László társaival együtt JOZEF INOVECKÝ nagyon megörült annak, amikor október elején megtudta, hogy szeptember hónapban ő volt az állami gazdaság legjobb fejője és a legnagyobb eredményt érte el. Tizenkét tehéntől a tervezett 3.960 liter tej helyett 5.256 liter tejet fejt ki, ami tehenenként 14.6 liter átlagot jelent. A közélelmezés céljaira mindenegyes tehéntől 13.5 liter tejet adtak. Ugyanígy megörült Ozorák Mihály is, amikor megtudta, hogy szeptemberben ő volt a gazdaság legjobb etetője és a gondjaira bízott sertéseknél 0.53 kg súlyszaporulatot ért el. Hasonló érzés fogta el a többi dolgozókat is, akiket az értékelésnél kitüntettek. A verseny iránti érdeklődés A szakszervezet és a pártszervezet szigorúan ügyel arra, hogy a szocialista munkaversenyt, amelyet az egyes csoportok között megszerveztek, minden héten, a részlegek közt folyó munkaversenyt pedig minden hónap végével értékeljék. A gazdaság dolgozói tehát a verseny kimeneteléről állandóan érdeklődnek. A verseny iránti érdeklődés következtében a dolgozók 80 százaléka bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe és 13? csapatban, 43 munkacsoportban és 10 részlegben versenyeznek. A termelékenység fokozásában nem kis része van a haladó munkamódszerek érvényesítésének, az agrotechnikai hatái idők betartásának, valamint az állattenyésztésben alkalmazott újításoknak. A palárikovói részlegen például 37 hektáron keresztsorosan vetettek és műporzást alkalmaztak, hektáronként 30 mázsás rozstermést értek el. A miklósi részlegen pedig, ahol az agrotechnikai intézkedéseket teljes egészében alkalmazták, 17 hektáros dűlőn hektáronként 42.79 mázsa búzát termeltek minden hektáron. A mezőgazdasági állatok hasznothajtóságának emelésében nagy része van a bevált zootechnikai intézkedéseknek. A Malinyina módszert az eddigi 295 tehén helyett 479 tehénnél alkalmazták, a Surikov módszert a tervezett 1.250 sertés helyett 2.892 sertésnél vezették be, a borjak hideg nevelését, amelyet eredetileg csak 30 százalékban akartak kísérletképpen bevezetni, most az összes borjaknál bevezették. A legnagyobb eredményt azonban azzal érték el, hogy dacára annak, hogy a tervezett állományt sem marhában sem sertésben nem érték el, a beadási ‘kötelezettségüket nemcsak teljesítették, de jelentős mértékben túl is haladták. Az első sikerek arra ösztönzik nz állami gazdaság dolgozóit, hogy a haladó munkamódszereket még jobban érvényesítsék és még nagyobb mértékben alkalmazzák. A palárikovói állami gazdaság elsőnként ismerte fel Szlovákiában a hozraszcsot jelentőségét és üzemükben meg is honosították. Legelőször a miklósi részleg dolgozói a teheneknél kezdtek kísérletezni a hozraszcsot bevezetésével. Az eredmények csakhamar megmutatkoz tak. Gulís elvtárs csoportja például szeptemberben a tervezett napi 8.5 liter tej helyett 10.2 liter tejet fejt ki tehenenként. Ezenkívül takarékosságra tettel- szert és néhány dolgozó 600 koronát is megtakarított havonként, amely összegből jutalomképpen 30 százalékot kaptak. Amikor ezt о többi dolgozók látták, ők is hajlandónak nyilatkoztak a hozraszcsot bevezetésére. így kezdtek el dolgozni a fiatal szarvasmarhák hizlalásánál, a sertéshizlalóknál a palárikovói részlegen és fokozatosan a többi részlegekben is. A dolgozók öröme Nagyon sok további tényt lehetne felsorolni, amely világosságot derítene arra, miért fogtak oly nagy lendülettel a gazdaság termelékenységéneK és hasznothajtóságának eléréséhez. Öröm volt figyelni a dolgozók arcát amikor átvették a Földművelés;igvi Minisztérium Vörös zászlaját. Visszatükröződött az a megelégedettség, amelyet a nagy kitüntetéssel kapcsolatban éreztek. Még nagyobb öröm volt hallgatni azokat a dolgozókat, akik az eszmecsere folyamán felszólaltak és megelégedésüknek adtak kifejezést. Milyen büszkén jelentette be Kecskés elvtárs, a csúzi részleg ! dolgozója, hogy eddig 2.200 malacot darabonként 163.45 korona költséggel választott el és az év végéig még 441 malacot választ el, emellett a malacok nevelésének költségét 136.21 koronára csökkentik. Amely végeredményképpen 11.980 Kčs megtakarítást jelent. Az év kezdetétől számítva ily módon a tervezett költségvetésen kívül 221.205 koronát megtakarítottak. — „Ez az összeg a mi kötelezettségvállalásunk és egyúttal ajándékunk a kormánynak, a pártnak és az öszszes dolgozóknak — jelentette ki nagy taps közepette Kecskés elvtárs, a csúzi részleg dolgozója. Hasonló viszhangra talált Kmet elvtárs felszólalása is, aki többek között bejelentette, hogy a gondjaira bízott 54 hektáron 1.141 mázsa cukorrépát 210 mázsa takarmányrépát, 3.200 kg dohányt, 360 kg napraforgót és 6.200 mázsa tengerit termelt terven felül. Ezzel pedig nemcsak az állami gazdaságot, hanem a nemzetgazdaságot is 69.606 koronával gazdagította. Mindezeken felül vállalást tett, hogy a jövő évben még többet termel és a termelés költségét 10 százalékkal csökkenti. A palárikovói állami gazdaság dolgozói jó gazdákká fejlődtek. Az ország valamennyi állami gazdasága sokat tanulhat ezektől az öntudatos dolgozóktól. Vízvezető alagutat építenek a Duna alatt Budapesten A múlt télen sok gondot okozott Budapesten a vízellátás. A vízműhálózat korszerűsítésére, bővítésére a kormány az idén már nagy összeget. — a fővárosban mintegy 30 és félmillió forintot — juttatott. 1954-ben eddig 53.2 kilométerrel bővült a vízvezetéki csőhálózat, megépült a szigetszentmiklósi 800 milliméter belsőátmérőjű, 7.2 kilométer hosszú, öntöttvas főnyomóvezeték is. Budapest vízellátásának további javulását biztosítja, hogy a Szentendrei szigeten elkészült az úgynevezett medergaléria, amelynek mintegy 20.000 köbméter a napi vízhozama. Ugyancsak eben a hónapban készül el Dunakeszi határában az a kútcsoport, amelynek napi vízhozama meghaladja az 5000 köbmétert. Budapest vízfogyasztása azonban állandóan növekszik, újabb és újabb víznyerési lehetőségekről kell tehát gondoskodni. Szigetszentmiklóson és a Szentendrei szigeten kívül a legjobb víznyerőterület a Margitsziget, ezért itt két újabb csáposkutat építenek Egy-egy ilyen kút vízhozama naponta 10.000 köbméter. A kutak építése gyors ütemben halad. A tervek szerint a Margitszigeten még három, négy ilyen kút épül. Az itt nyert vizet azonban egyre körülményesebben lehet a szigetről Pestre átjuttatni. Most olyan vízvezető alagutat építenek, amely a Duna alatt húzódik, a Margitsziget és a pesti Dunapart között. Ezen keresztül a Margitszigeten nyert vizet átvezetik a pesti oldalra, ahol szivattyúk nyomják be a főnyomóvezetékbe. A vízátvezető alagút építése természeteden hosszabb időt igényel s először a függőleges aknákat kell megépíteni: ezeknek az aljából indul majd ki vízszintesen az alagút. A függőleges akna mélyítése már megkezdődött. Az ifjúság résztvesz a mezőgazdaság fejlesztésében M. Vecker, a CsISz К. B. titkára a nemzetgyűlés megnyitása alkalmával kialakult eszmecsere folyamán rámutatott arra, hogy a kormány által kitűzött feladatok teljesen azonosak az ifjúság célkitűzéseivel. Az ifjúság — mondotta többek között Vecker elvtárs — a kormány által kitűzött feladatok teljesítésében nagy segítséget nyújthat azáltal, hogy elfoglalja azokat a helyeket, ahol munkaerőhiány mutatkozik. Az ifjúság feladata mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés új munkaerőkkel való megerősítése. Široký elvtárs a kormány programjában kijelentette, hogy például a mezőgazdaság gépesítése terén olyan haladást kell elérnie, hogy a Szovjetunió után a mi mezőgazdaságunk legyen a leggépesítettebb az egész világon. Az ifjúság feladata tehát a gépek kezelésének elsajátítása, a kombájnok és más egyéb gépek kezelésének megismerése abból a célból, hogy velük dolgozhassanak. — A mi ifjúságunk — mondotta végül Vecker elvtárs — mindent elkövet a kormány programjának teljesítése érdekében. Ezzel járul legjobban országunk szabadságának és a világ békéjének megőrzéséhez. Ugyanakkor azonban felkészül hazája védelmére is. Baj ex környékén a legkisebb gyermektől kezdve a legöregebb emberig mindenki tud valamit mondani Szettert Ferencről, a híres kombájnosról, de azért mégis nehéz megtalálni. — Elvtársak.1 Nézzétek meg a gazdaság központi műhelyében! Ott ja-Szeifert Ferenc, traktoros és képviselő vította a traktort — tanácsolta egy fiatal ember, akit először megkérdeztünk. Szeifert kombájnos valóban Bajcson volt, a központi műhelyben, de a traktort megjavította és elment. — Bizonyára vacsorázik — mondta egy másik dolgozó — a műszakját már régen ledolgozta, ideje volna megpihennie. Ez az út vezet Harasztiba, csak hogy négy, és (él kilométer odáig. Az út pbboldalán van egy kis tanya, ott lakik a kombájnos. Bajoson sokáig nem érdeklődtünk, mert esteledett. Útnak indultunk, de csak gyalogszerrel. Szerencsére utolért egy traktoros és felvett a traktorára. Így is elég későn érkeztünk Harasztiba. Koromsötét éj borult a kis tanyára és a körülötte elterüld rónaságra. Szerencsére a gazdaság irodájában még dolgoztak. Többen is ajánlották, hogy elkísérnek Szeifertékhez. A dolgozók kedvessége nemcsak nekünk szólt, hanem inkább annak, akikről érdeklődtünk. Szeiferték ablakából a villany fénye messze besugárzott az éjszakába. Úgy ragyogott, mintha a sötétségei akarná széjjeloszlatni.... A csinos hálóban megvetett ágyak pihenésre várták gazdájukat. Este tíz felé jár az idd, de még senki sem alszik. —• Nincs otthon a gazda. A konyhában három gyermek tanul: egy fiú és két leány. A legkisebb leányka nagy hajasbabával játszik. — öltözteti, vetközteti és bíztatgatja. — Csí. baba ... esi... jön apa, ne sírj!.... Óh. dehogyis sir! A hajasbaba nem tud sírni. Ezt talán a kis dajka is tudja, de 0 már mindent úgy teszvesz, mint ahogy szüleitől látja. — Apukája soknak segít, hát ő is segít a babájának... Más családban az ilyen gyermeket még dajkálni szokták. De ez a kicsi „apja lánya". — így mondják róla a szomszédok. Ha a lány ilyen okos, milyen lehet az apja? — Még nem láttuk. Mi is csak hírből ismerjük... A gyerekek tovább folytatják a tanulást, a játékot. Édesanyjuk a tűzre tesz, hogy a vacsora meleg legyen. A fürdőszobát elrendezi... tiszta ruhát, papucsot készít elő a férjének. — A kis szoba csendjét súlyos léptek zaja és az ajtó nyikorgása töri meg. Hazajött a munkából Szeifert Ferenc kombájnos. — Apu!... Apu!... hazajöttél? Hol voltál? _ Gyere vacsorázni! Csí baba... Csl... Itt van apa, ne sírj! A vaskos, magastermetű kombájnos nem győz felelni gyermekeinek. Sorba öleli, csókolja őket. A legkisebbet babájával karjára veszi... Aztán együtt mosakodnak, közösen vacsoráznak. Feküdni is együtt indulnak. De amikor a legkisebb is elaludt és a nagymama elszenderedett a kombájnos visszajött. A fáradságos munka után is jókedvű és bőbeszédű Szeifert kombájnos. de mikor ő róla érdeklődünk, szófukarrá válik. Nem lenne jó szemébe megdicsérni, pedig dicséretre méltó ember. Kérdezünk . ■ Ö felel... Nehezen tudjuk meg, amire kiváncsiak vagyunk, hogy Szeifert kombájnost mi tette híressé? ... Ha már magáról nem beszél, majd beszél a gépéről és munkatársairól. — gondoltuk. Úgyis volt. Elmondta, hogy a gazdaság traktorosai nem akármilyen emberek. Nyáron a mezön, télen a műhelyben dolgoznák. Bajoson ezek szerint még most is nyár van mert a traktorosok a mezőn szántanak. — Három új lánctalpast . kaptunk, ezeket akarjuk bejáratni még ez évben — újságolja a kombájnos. Sz&fert elvtárs az új gépek miatt késett el a vacsoráról. A mílhelybol egyenesen a mezőre ment megnézni, hogyan dolgoznak, nem melegedneke be az új gépek. A 295 órás bejáratást nagy szakértelemmel végzik. A traktorok teherbírása, élettartama sokszor ezen múlik. Újkorában, ha valamelyik gépet túlterhelnek, az hamar bemelegszik. A bemelegedett dugattyúk kidörzsölik a henger falát és a gyűrűk mellett a karterba szökik a robbanó anyag nagy része. Ezáltal nem bír a traktor annyit dóldozni. amennyit elvárunk tőle. Szeifert elvtárs a gépeket úgy őrzi, akárcsak gyermekeit. A részleges javítási módszert még a múlt évben bevezették. A javításokból ő is jócskán kivette részét. Január, február hónapokban a kerekes traktorok elejét és fékeit javította. Azonban, ha saját munkájával előrehaladt, szívesen segít a többi csoportoknak, ahol motor kiegyenlítőmüvet, vagy sebességváltót javított. Márciustól az aratás megkezdéséig a kombájnokat hozta rendbe. Ebben az évben három új kombájnt is kapott a gazdaság. Azokra is. mint a régiekre a kopkázó szerkezet helyett szalmaprést szereltek. Ez az új gépkapcsolat Szeifert kombájnos ' találmánya. Az aratáskor két embert felmentett a kombájnnál és a földről, is könnyebben takarították be a bepréselt bálákat, mint az előtt a felkopkázott szalmát. А X. pártkongresszus tiszteletére Szeifert elvtárs versenyre hívta köztársaságunk összes kombájnosát az aratási idénybe. Bízott gépében, ahogy ő mondja és legjobban Szakái Ottóban, hozzája beosztott munkatársában. Ki is ez a Szakái Ottó? .. • Róla már szívesen beszél a kombájnos. — Ezermester! CsISz-tag, nagy sportember. Parasztnyelven mondva, „fából vaskarikát is tud csinálni". A hires kombájnos velünk mosolyog, amikor 'ezeket elmondja. Ami igaz, hát igaz. A tanítvány nem akar lemaradni a mesterétől. A két jóbarát, a hűséges munkatársak Csallóközben kezdték meg az aratást és a határvidéken végezték. Negyvennyolc nap alatt 458.5 hektárt arattak le és 97 vagón 35 q termést csépeltek ki a learatott gabonából. A szocialista munkaversenyben mindig az élen voltak. A verseny kiértékelése könnyen ment és naponta tájékozódhattak felőle. Egy hektár gabona learatása két pontot és tíz mázsa termés kicsépelése egy pontot jelent. E szerint szeptember 25-ére, amikor az aratást, abbahagyták. 1880.5 ponttal elsők lettek. A második helyezett Urbánek Ladislav cseh kombájnos 1539-2 pontot ért el, ugyanerre az időre. A határvidéken meg tovább is lehetett aratni, mert a zab ott nagyon későn érik. Szeifert elvtárs azonban hazajött. Dolgozó népünk képviselőnek jelölte. Minden faluban várták, hogy 0 maga mondja el élete történetét... A szegény' cselédsorból nagy emberré nőtt. Mezők, városok, gépek, hivatalok ismerték meg őt munkáján és újságok hasábjain keresztül. — Fárasztó az irodai munka, amit télen végzek, mondta mosolyogva •... de majd megpihenek aratáskor... Nála a kombájnnal való aratás üdülést jelent. Még sokat beszélt a gépekről, barátairól és amikor belemelegedett, önmagáról is mondott egy keveset. Soká tartana az életét leírni.Az idő későre járt, mi is aludni mentünk. Szeifert elvtárs úgy feküdt le, mint dolgát jól végezte traktoros! — Másnap reggel azonban felesége fél ötkor, mint képviselőt keltette fél. Egy negyedóráig öltözködött és reggelizett. Amilyen gyors a munkában, olyan volt az evésben és az öltözködésben is. — Nem lehet az időt vesztegetni — mondja nekünk. A feleségét megcsókolta és útnak indultunk. — Bratislavába hívták — folytatta beszédét útközben — még ma ülésezünk. Amikor Harasztiból elindultunk a bajcsi országúton, a vonat indulásáig már csak egy félóra időnk volt. Nem jött utánunk traktor, ami felvegyen. A négy és fél kilométeres utat így is megjártuk egy fél óra alatt. - Helyesebben Szeifert képviselő járta, mi pedig szaladtunk mellette. Tegnap még a műhelyben és a mezőn vívta békeharcát, másnap Bratislavaban családjáért és az egész világ valamennyi becsületes dolgozójáért folytatta a küzdelmet az eszmei fronton. CSUSíLLA JÓZSEF
