Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-26 / 52. szám

19Wt. (tecemfe- 26. Шйшйíves 9 Tanuljunk a palárikovói mesterektől Seeifert Ferenc traktoros és képviselő: „Nem lehel az időt vesztegelni" A palárikovói állami gazdaság nem ismeretlen előttünk. Már a múltban is sokszor emlegettük. Igaz, akkor nem abban a vonatkozásban mint ma. Főképp akkor esett szó róla, ha vala­­iTľ elrettentő példára akartunk ’•ámu­­tatni. Körülbelül a következőképpen beszéltünk róla: éppen olyan rosszul gazdálkodnak, mint Palárikovom És tényleg, abban az időben rosszul gaz­dálkodtak. Két évvel ezelőtt még 160,000.000 Kés teher nyomta gazda­ságukat. A palárikovói állami gazda­ság nen.csak Szlovákia, de az ország legrosszabbul gazdálkodó állami az­­dasagai közé tartozott. Két év alatt azonban sok minden megváltozhat. Nagy változás történt a palárikovói állami gazdaságban :s. Matejov Antal személyében új igaz­gató érkezett ás vele együtt új szel­lem költözött az állami gazdaság va­lamennyi részlegébe. Hogy ez a sze­mélycsere mit jelentett, azt az idei gazdasági év mutatta meg legjobban A palárikovói állami gazdaság nem­csak Szlovákia, hanem a köztársaság legelső gazdaságai közé küzdötte tel magát. Ez év III. negyedében elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium és az állami gazdaságok alkalmazottai szer­vezetének központi bizottsága által adományozott Vörös zászlaját. Mivel érdemelték meg a palári­kovói állami gazdaság dolgozói ezt a magas kitüntetést? Talán"azzal, hogy az idei tervezett j gabona-hozamokat átlagosan 103 szá­zalékra, vagy repcetermelésüket majd- | nem 200 százalékra teljesítették? Vagy talán azzal, hogy a tejbeadást ez év III. negyedében 102 százalékra, a sertéshúsbeadást 106 százalékra, a marhahúsbeadást 110, a tojásbeadást 106, a gyapjúbeadást pedig 170 szá­zalékra teljesítették? Tagadhatatlan, hogy a beadási kö­telezettségek ilyennemü teljesítése nagyban hozzájárult a nagy kitünte­tés elnyeréséhez. Hiszen végered­ményben arról van szó, hogy a dolgo­zóink asztalára több élelmiszer jus­son. De, ha csak ezt a körülményt vették volna számításba, aligha nyer­ték volna el a vándorzászlót. Hiszen az országban sok oly állami gazda­ságunk van, amelyek a beadási köte­lezettségüknek épp ilyen jól eleget tettek, a zászlót azonban mégsem nyerték el. Mi volt tehát az a döntő tény, amely következtében a palárikovöiak elnyerték a Vörös zászlót? Mindenekelőtt a gazdaságos terme­lés. Tény az, hogy a palárikovói álla­mi gazdaság ma nemcsak többet, de sokkal olcsóbban termel, mint az or­szág bármelyik más gazdasága. Soroljunk fel csak néhány példát. A marhahús mindenegyes kg-ját 6.21 Kés-el olcsóbban állították elő, mint ahogy azt eredetileg terveztéK. A sertéshús kg-t 1.83 Kés-el ter­melik olcsóbban. A tejtermelés költségét literenként J 0.32 Kés-el csökkentették. A tojás darabját is 0.26 Kés-el ol­csóbban termelték, mint azt az év elején tervezték. A fentiek eredményeképpen ez év III. negyedében az állati termékek előállítására 2,512.000 Kés-el keveseb­bet költöttek, mint ahogy azt erede­tileg tervezték. Hasonló eredményeket értek el a növénytermelés terén is, ahol a ter­vezett költséget 5,830.000 Kés-el si­került csökkenteni. Tehát nemcsak néhány korona megtakarításáról van szó, hanem több millió koronával gya­rapították az állam bevételét, a dol­gozók vagyonát. Itt a bizonyíték: mi mindent, lehet két év leforgása alatt megvaló­sítani! Hogyan érték el ezt a palárikovöiak? A Földművelésügyi Minisztérium vándorzászlajának átadása alkalmával elhangzott beszédekből megállapítha­tó, hogy sikereiket jobb munkaszer­vezéssel, a szocialista munkaverseny széleskörű alkalmazásával, a szovjet haladó munkamódszerek bevezetésé­vel. valamint ezeknek a növényter­melésben és az állattermelésben való alkalmazásával, a dolgozók anyagi ér­dekeinek fokozásával, a béralap na­ponkénti ellenőrzésével stb. stb. ér­ték el. A palárikovói állami gazdaság dol­gozói a szocialista munkaversenyben segítséget látnak és úgy fogadják mint legjobb segítőtársukat és miért? Az emberek természetében rejlik hogy szívesen veszik, ha a nyilvános­ság előtt megdicsérik őket. Nagy di­csőség az. ha valaki az első helyre küzdi fel magát, akár fejesben, akár sertéshizlalásban. Magától értetődik, hogy Kolár László társaival együtt JOZEF INOVECKÝ nagyon megörült annak, amikor ok­tóber elején megtudta, hogy szeptem­ber hónapban ő volt az állami gazda­ság legjobb fejője és a legnagyobb eredményt érte el. Tizenkét tehéntől a tervezett 3.960 liter tej helyett 5.256 liter tejet fejt ki, ami tehenen­ként 14.6 liter átlagot jelent. A köz­élelmezés céljaira mindenegyes te­héntől 13.5 liter tejet adtak. Ugyan­így megörült Ozorák Mihály is, ami­kor megtudta, hogy szeptemberben ő volt a gazdaság legjobb etetője és a gondjaira bízott sertéseknél 0.53 kg súlyszaporulatot ért el. Hasonló érzés fogta el a többi dolgozókat is, akiket az értékelésnél kitüntettek. A verseny iránti érdeklődés A szakszervezet és a pártszervezet szigorúan ügyel arra, hogy a szocia­lista munkaversenyt, amelyet az egyes csoportok között megszerveztek, min­den héten, a részlegek közt folyó munkaversenyt pedig minden hónap végével értékeljék. A gazdaság dolgo­zói tehát a verseny kimeneteléről ál­landóan érdeklődnek. A verseny irán­ti érdeklődés következtében a dolgo­zók 80 százaléka bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe és 13? csapatban, 43 munkacsoportban és 10 részlegben versenyeznek. A termelékenység fokozásában nem kis része van a haladó munkamód­szerek érvényesítésének, az agrotech­nikai hatái idők betartásának, valamint az állattenyésztésben alkalmazott újí­tásoknak. A palárikovói részlegen pél­dául 37 hektáron keresztsorosan ve­tettek és műporzást alkalmaztak, hek­táronként 30 mázsás rozstermést ér­tek el. A miklósi részlegen pedig, ahol az agrotechnikai intézkedéseket teljes egészében alkalmazták, 17 hek­táros dűlőn hektáronként 42.79 mázsa búzát termeltek minden hektáron. A mezőgazdasági állatok hasznothajtósá­­gának emelésében nagy része van a bevált zootechnikai intézkedéseknek. A Malinyina módszert az eddigi 295 tehén helyett 479 tehénnél alkalmaz­ták, a Surikov módszert a tervezett 1.250 sertés helyett 2.892 sertésnél vezették be, a borjak hideg nevelését, amelyet eredetileg csak 30 százalék­ban akartak kísérletképpen bevezetni, most az összes borjaknál bevezették. A legnagyobb eredményt azonban azzal érték el, hogy dacára annak, hogy a tervezett állományt sem mar­hában sem sertésben nem érték el, a beadási ‘kötelezettségüket nemcsak teljesítették, de jelentős mértékben túl is haladták. Az első sikerek arra ösztönzik nz állami gazdaság dolgozóit, hogy a ha­ladó munkamódszereket még jobban érvényesítsék és még nagyobb mér­tékben alkalmazzák. A palárikovói ál­lami gazdaság elsőnként ismerte fel Szlovákiában a hozraszcsot jelentősé­gét és üzemükben meg is honosítot­ták. Legelőször a miklósi részleg dol­gozói a teheneknél kezdtek kísérle­tezni a hozraszcsot bevezetésével. Az eredmények csakhamar megmutatkoz tak. Gulís elvtárs csoportja például szeptemberben a tervezett napi 8.5 liter tej helyett 10.2 liter tejet fejt ki tehenenként. Ezenkívül takarékos­ságra tettel- szert és néhány dolgozó 600 koronát is megtakarított havon­ként, amely összegből jutalomképpen 30 százalékot kaptak. Amikor ezt о többi dolgozók látták, ők is hajlandó­nak nyilatkoztak a hozraszcsot beve­zetésére. így kezdtek el dolgozni a fiatal szarvasmarhák hizlalásánál, a sertéshizlalóknál a palárikovói részle­gen és fokozatosan a többi részlegek­ben is. A dolgozók öröme Nagyon sok további tényt lehetne felsorolni, amely világosságot derítene arra, miért fogtak oly nagy lendület­tel a gazdaság termelékenységéneK és hasznothajtóságának eléréséhez. Öröm volt figyelni a dolgozók arcát amikor átvették a Földművelés;igvi Minisztérium Vörös zászlaját. Vissza­tükröződött az a megelégedettség, amelyet a nagy kitüntetéssel kapcso­latban éreztek. Még nagyobb öröm volt hallgatni azokat a dolgozókat, akik az eszmecsere folyamán felszó­laltak és megelégedésüknek adtak kifejezést. Milyen büszkén jelentette be Kecskés elvtárs, a csúzi részleg ! dolgozója, hogy eddig 2.200 malacot darabonként 163.45 korona költséggel választott el és az év végéig még 441 malacot választ el, emellett a mala­cok nevelésének költségét 136.21 ko­ronára csökkentik. Amely végered­ményképpen 11.980 Kčs megtakarí­tást jelent. Az év kezdetétől számít­va ily módon a tervezett költségveté­sen kívül 221.205 koronát megtakarí­tottak. — „Ez az összeg a mi kötelezett­ségvállalásunk és egyúttal ajándékunk a kormánynak, a pártnak és az ösz­­szes dolgozóknak — jelentette ki nagy taps közepette Kecskés elvtárs, a csúzi részleg dolgozója. Hasonló viszhangra talált Kmet elvtárs felszó­lalása is, aki többek között bejelen­tette, hogy a gondjaira bízott 54 hek­táron 1.141 mázsa cukorrépát 210 mázsa takarmányrépát, 3.200 kg do­hányt, 360 kg napraforgót és 6.200 mázsa tengerit termelt terven felül. Ezzel pedig nemcsak az állami gazda­ságot, hanem a nemzetgazdaságot is 69.606 koronával gazdagította. Mind­ezeken felül vállalást tett, hogy a jövő évben még többet termel és a termelés költségét 10 százalékkal csökkenti. A palárikovói állami gazdaság dol­gozói jó gazdákká fejlődtek. Az or­szág valamennyi állami gazdasága so­kat tanulhat ezektől az öntudatos dolgozóktól. Vízvezető alagutat építenek a Duna alatt Budapesten A múlt télen sok gondot okozott Budapesten a vízellátás. A vízműhá­­lózat korszerűsítésére, bővítésére a kormány az idén már nagy összeget. — a fővárosban mintegy 30 és fél­millió forintot — juttatott. 1954-ben eddig 53.2 kilométerrel bővült a víz­vezetéki csőhálózat, megépült a szi­­getszentmiklósi 800 milliméter belső­­átmérőjű, 7.2 kilométer hosszú, öntött­vas főnyomóvezeték is. Budapest vízellátásának további ja­vulását biztosítja, hogy a Szentendrei szigeten elkészült az úgynevezett me­dergaléria, amelynek mintegy 20.000 köbméter a napi vízhozama. Ugyan­csak eben a hónapban készül el Du­nakeszi határában az a kútcsoport, amelynek napi vízhozama meghaladja az 5000 köbmétert. Budapest vízfogyasztása azonban ál­landóan növekszik, újabb és újabb víznyerési lehetőségekről kell tehát gondoskodni. Szigetszentmiklóson és a Szentendrei szigeten kívül a legjobb víznyerőterület a Margitsziget, ezért itt két újabb csáposkutat építenek Egy-egy ilyen kút vízhozama naponta 10.000 köbméter. A kutak építése gyors ütemben halad. A tervek szerint a Margitszigeten még három, négy ilyen kút épül. Az itt nyert vizet azonban egyre körül­ményesebben lehet a szigetről Pestre átjuttatni. Most olyan vízvezető ala­gutat építenek, amely a Duna alatt húzódik, a Margitsziget és a pesti Dunapart között. Ezen keresztül a Margitszigeten nyert vizet átvezetik a pesti oldalra, ahol szivattyúk nyomják be a főnyo­móvezetékbe. A vízátvezető alagút építése természeteden hosszabb időt igényel s először a függőleges akná­kat kell megépíteni: ezeknek az al­jából indul majd ki vízszintesen az alagút. A függőleges akna mélyítése már megkezdődött. Az ifjúság résztvesz a mezőgazdaság fejlesztésében M. Vecker, a CsISz К. B. titkára a nemzetgyűlés megnyitása alkalmá­val kialakult eszmecsere folyamán rá­mutatott arra, hogy a kormány által kitűzött feladatok teljesen azonosak az ifjúság célkitűzéseivel. Az ifjúság — mondotta többek között Vecker elvtárs — a kormány által kitűzött feladatok teljesítésében nagy segítsé­get nyújthat azáltal, hogy elfoglalja azokat a helyeket, ahol munkaerő­­hiány mutatkozik. Az ifjúság feladata mindenekelőtt a mezőgazdasági ter­melés új munkaerőkkel való megerő­sítése. Široký elvtárs a kormány programjában kijelentette, hogy pél­dául a mezőgazdaság gépesítése te­rén olyan haladást kell elérnie, hogy a Szovjetunió után a mi mezőgazda­ságunk legyen a leggépesítettebb az egész világon. Az ifjúság feladata tehát a gépek kezelésének elsajátítá­sa, a kombájnok és más egyéb gépek kezelésének megismerése abból a cél­ból, hogy velük dolgozhassanak. — A mi ifjúságunk — mondotta végül Vecker elvtárs — mindent elkövet a kormány programjának teljesítése érdekében. Ezzel járul legjobban or­szágunk szabadságának és a világ bé­kéjének megőrzéséhez. Ugyanakkor azonban felkészül hazája védelmére is. Baj ex környékén a legkisebb gyer­mektől kezdve a legöregebb emberig mindenki tud valamit mondani Szet­tert Ferencről, a híres kombájnosról, de azért mégis nehéz megtalálni. — Elvtársak.1 Nézzétek meg a gaz­daság központi műhelyében! Ott ja-Szeifert Ferenc, traktoros és képviselő vította a traktort — tanácsolta egy fiatal ember, akit először megkér­deztünk. Szeifert kombájnos valóban Baj­­cson volt, a központi műhelyben, de a traktort megjavította és elment. — Bizonyára vacsorázik — mondta egy másik dolgozó — a műszakját már régen ledolgozta, ideje volna megpihennie. Ez az út vezet Ha­rasztiba, csak hogy négy, és (él kilométer odáig. Az út pbboldalán van egy kis tanya, ott lakik a kom­bájnos. Bajoson sokáig nem érdeklődtünk, mert esteledett. Útnak indultunk, de csak gyalogszerrel. Szerencsére utol­ért egy traktoros és felvett a trakto­rára. Így is elég későn érkeztünk Harasztiba. Koromsötét éj borult a kis tanyára és a körülötte elterüld rónaságra. Szerencsére a gazdaság irodájában még dolgoztak. Többen is ajánlották, hogy elkísérnek Szeifert­­ékhez. A dolgozók kedvessége nem­csak nekünk szólt, hanem inkább annak, akikről érdeklődtünk. Szeiferték ablakából a villany fé­nye messze besugárzott az éjszakába. Úgy ragyogott, mintha a sötétségei akarná széjjeloszlatni.... A csinos hálóban megvetett ágyak pihenésre várták gazdájukat. Este tíz felé jár az idd, de még senki sem alszik. —• Nincs otthon a gazda. A konyhában három gyermek tanul: egy fiú és két leány. A legkisebb leányka nagy ha­jasbabával játszik. — öltözteti, vet­­közteti és bíztatgatja. — Csí. baba ... esi... jön apa, ne sírj!.... Óh. dehogyis sir! A hajasbaba nem tud sírni. Ezt talán a kis dajka is tudja, de 0 már mindent úgy tesz­­vesz, mint ahogy szüleitől látja. — Apukája soknak segít, hát ő is segít a babájának... Más családban az ilyen gyermeket még dajkálni szok­ták. De ez a kicsi „apja lánya". — így mondják róla a szomszédok. Ha a lány ilyen okos, milyen lehet az apja? — Még nem láttuk. Mi is csak hírből ismerjük... A gyerekek to­vább folytatják a tanulást, a játé­kot. Édesanyjuk a tűzre tesz, hogy a vacsora meleg legyen. A fürdőszo­bát elrendezi... tiszta ruhát, papu­csot készít elő a férjének. — A kis szoba csendjét súlyos léptek zaja és az ajtó nyikorgása töri meg. Haza­jött a munkából Szeifert Ferenc kom­bájnos. — Apu!... Apu!... hazajöttél? Hol voltál? _ Gyere vacsorázni! Csí baba... Csl... Itt van apa, ne sírj! A vaskos, magastermetű kombájnos nem győz felelni gyermekeinek. Sor­ba öleli, csókolja őket. A legkiseb­bet babájával karjára veszi... Aztán együtt mosakodnak, közösen vacso­ráznak. Feküdni is együtt indulnak. De amikor a legkisebb is elaludt és a nagymama elszenderedett a kom­bájnos visszajött. A fáradságos mun­ka után is jókedvű és bőbeszédű Szeifert kombájnos. de mikor ő róla érdeklődünk, szófukarrá válik. Nem lenne jó szemébe megdicsérni, pedig dicséretre méltó ember. Kérdezünk . ■ Ö felel... Nehezen tudjuk meg, ami­re kiváncsiak vagyunk, hogy Szei­fert kombájnost mi tette híressé? ... Ha már magáról nem beszél, majd beszél a gépéről és munkatársairól. — gondoltuk. Úgyis volt. Elmondta, hogy a gazdaság traktorosai nem akármilyen emberek. Nyáron a me­zön, télen a műhelyben dolgoznák. Bajoson ezek szerint még most is nyár van mert a traktorosok a me­zőn szántanak. — Három új lánctalpast . kaptunk, ezeket akarjuk bejáratni még ez év­ben — újságolja a kombájnos. Sz&fert elvtárs az új gépek miatt késett el a vacsoráról. A mílhelybol egyenesen a mezőre ment megnézni, hogyan dolgoznak, nem melegednek­­e be az új gépek. A 295 órás bejára­tást nagy szakértelemmel végzik. A traktorok teherbírása, élettartama sok­szor ezen múlik. Újkorában, ha va­lamelyik gépet túlterhelnek, az ha­mar bemelegszik. A bemelegedett dugattyúk kidörzsölik a henger falát és a gyűrűk mellett a karterba szö­kik a robbanó anyag nagy része. Ez­által nem bír a traktor annyit dól­­dozni. amennyit elvárunk tőle. Szeifert elvtárs a gépeket úgy őrzi, akárcsak gyermekeit. A részle­ges javítási módszert még a múlt év­ben bevezették. A javításokból ő is jócskán kivette részét. Január, feb­ruár hónapokban a kerekes traktorok elejét és fékeit javította. Azonban, ha saját munkájával előrehaladt, szí­vesen segít a többi csoportoknak, ahol motor kiegyenlítőmüvet, vagy sebességváltót javított. Márciustól az aratás megkezdéséig a kombájnokat hozta rendbe. Ebben az évben három új kombájnt is kapott a gazdaság. Azok­ra is. mint a régiekre a kopkázó szer­kezet helyett szalmaprést szereltek. Ez az új gépkapcsolat Szeifert kom­bájnos ' találmánya. Az aratáskor két embert felmentett a kombájnnál és a földről, is könnyebben takarították be a bepréselt bálákat, mint az előtt a felkopkázott szalmát. А X. pártkongresszus tiszteletére Szeifert elvtárs versenyre hívta köz­társaságunk összes kombájnosát az aratási idénybe. Bízott gépében, ahogy ő mondja és legjobban Szakái Ottóban, hozzája beosztott munka­társában. Ki is ez a Szakái Ottó? .. • Róla már szívesen beszél a kombáj­nos. — Ezermester! CsISz-tag, nagy sportember. Parasztnyelven mondva, „fából vaskarikát is tud csinálni". A hires kombájnos velünk mosolyog, amikor 'ezeket elmondja. Ami igaz, hát igaz. A tanítvány nem akar le­maradni a mesterétől. A két jóbarát, a hűséges munkatársak Csallóközben kezdték meg az aratást és a határ­vidéken végezték. Negyvennyolc nap alatt 458.5 hektárt arattak le és 97 vagón 35 q termést csépeltek ki a le­aratott gabonából. A szocialista mun­kaversenyben mindig az élen voltak. A verseny kiértékelése könnyen ment és naponta tájékozódhattak felőle. Egy hektár gabona learatása két pontot és tíz mázsa termés kicsépelése egy pontot jelent. E szerint szeptember 25-ére, amikor az aratást, abbahagy­ták. 1880.5 ponttal elsők lettek. A második helyezett Urbánek Ladislav cseh kombájnos 1539-2 pontot ért el, ugyanerre az időre. A határvidéken meg tovább is lehetett aratni, mert a zab ott nagyon későn érik. Szeifert elvtárs azonban hazajött. Dolgozó né­pünk képviselőnek jelölte. Minden faluban várták, hogy 0 maga mondja el élete történetét... A szegény' cse­lédsorból nagy emberré nőtt. Mezők, városok, gépek, hivatalok ismerték meg őt munkáján és újságok hasáb­jain keresztül. — Fárasztó az irodai munka, amit télen végzek, mondta mosolyogva •... de majd megpihenek aratáskor... Nála a kombájnnal való aratás üdülést jelent. Még sokat beszélt a gépekről, barátairól és amikor bele­melegedett, önmagáról is mondott egy keveset. Soká tartana az életét leírni.­­Az idő későre járt, mi is aludni men­tünk. Szeifert elvtárs úgy feküdt le, mint dolgát jól végezte traktoros! — Másnap reggel azonban felesége fél ötkor, mint képviselőt keltette fél. Egy negyedóráig öltözködött és reg­gelizett. Amilyen gyors a munkában, olyan volt az evésben és az öltözkö­désben is. — Nem lehet az időt vesztegetni — mondja nekünk. A feleségét meg­csókolta és útnak indultunk. — Bratislavába hívták — foly­tatta beszédét útközben — még ma ülésezünk. Amikor Harasztiból elindultunk a bajcsi országúton, a vonat indulásáig már csak egy félóra időnk volt. Nem jött utánunk traktor, ami felvegyen. A négy és fél kilométeres utat így is megjártuk egy fél óra alatt. - Helyesebben Szeifert képviselő járta, mi pedig szaladtunk mellette. Tegnap még a műhelyben és a mezőn vívta békeharcát, másnap Bratislavaban családjáért és az egész világ valamennyi becsületes dolgozó­jáért folytatta a küzdelmet az esz­mei fronton. CSUSíLLA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents