Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-12-26 / 52. szám
1954. december 26. földműves 3 0 К ■Quäl zik рш es virágul* szép Uazank к Nem kell messzire mennünk az országban, hogy megváltozott életünk és fokozódó élefszh .vonalunk bizonyítékaival találkozzunk. Hazánk valamennyi polgárának szinte naponta szemébe ötlik. Mindezeket megláthatjuk a robogó vonatokban, füstölő gyárkéményekben, az új családi lakásokban, a megvásárolt szebbnél-szebb bútorokban. a bölcsődékben, egyszóval minden boldog csatádban Ez vezeti kormányunkat arra, hogy országunkat a béketáborhoz tartozó többi testvéri ország népével a tartós béke megvédésére és hazánk kiépítésére irányítsa. Köztársságunk gazdasági és kulturális fejlődését főképpen Szlovákia hatalmas arányú fejlődésén keresztül mérhetjük le a legjobban. Az épülő Szlovákián keresztül láthatjuk meg a legközvetlenebbül népi demokratikus rendszerünk előnyeit a többi társadalmi formák előtt, amelyek ezelőtt egyáltalán léteztek. Ez a fejlődés annak a győzelmes és szívből jövő gondolatnak a diadala, amelynek szellemében új falvakat, városokat létesítünk és történelmünkben eddig soha nem látott mértékben építjük, szép hazánkat. Álljunk csak meg egy pillanatra a tények előtt, amelyek mindennél többetmondóan jellemzik azt a nagy változást és fejlődést, amit a múltban, akármilyen megteszített erővel is, elérni sohasem lettünk volna képesek. Vegyük fontolóra csak például, hogy a burzsoá köztársaság nem volt szegény elmaradott ország. Európa egyik legfejlettebb ipari állama volt és mégis — polgárai közül tízezrek, százezrek érezték a nyomort. Éhség, megpróbátatások egész sora tüdőmegbetegedések, felnőttek és kisgyermekek hatalmas arányú elhalálozása volt tapasztalható. A köztársaság kapitalista rendszere nem volt képes népét megvédeni a soronkövetkező gazdasági válságoktól. Annál inkább nem tudta biztosítani az ország gazdaságának fejlődését. Az ipar, az állami gazdaság legalapvetőbb ágazata szirtié hihetetlen, de igaz, 15 éven keresztül egyhelyen topogott és az 1933- as gazdasági válság idején az 1929. évi termelés színvonalától csaknem 60 százalékkal maradi el. Még nagyobb mértékben, az eredeti színvonal egyharmadára csökkent a külkereskedelem is. És mindennek az eredménye a munkanélküliek hatalmas tömege volt, akiknek a száma 1933. februárjában közel egy milliót tett ki. Ezáltal meg volt nyirbálva a bér, a polgárok élelmezése és kulturális fejlődése. Mindez viszont azért volt így, mert a München előtti köztársaságban az ártik különböző lajtájából bőség volt. de a százezres tömegek, munkások és földművesek alacsony vásárló képességük miatt csupán kirakatokban szemlélhették a számukra szükséges árucikkeket. És ma 7 1914-et írunk. A felszabadulás óta csaknem tíz esztendő telt el. De mi volt 1945-ben? A kapitalisták által elhagyott, kifosztott üzemek, falvak, városok maradtak ránk Ami épségben maradt volna, azt a kapitalisták fegyverei döntötték romba. A népgazdaság kifosztásához még a pénz elértéktelenedése járult. Ezekből a romokból építette szorgalmas és becsületes népünk újjá azt az országot, amelyet ma igazán magáénak mondhat. Fontoljuk csak meg, milyen hatalmas müveket építettünk, alkottunk nem egészen tíz év alatt! A csehszlovák ipari termelés a kapitalista termeléshez viszonyítva, megkétszerezte a szerszámgépek, mezőgazdasági gépek és egyéb fontos iparcikkek gyártását. Míg a munkanélküliség a kapitalista gazdálkodás jellemvonása volt, addig népgazdaságunk ezernyi és ezernyi munkaalkalmat biztosit hazánk polgárainak. Nemzeti jövedelmünk az ötéves terv alatt kétharmadával növekedett. Ennél- Ingva emelkedett a munkások keresete is, olyan mértekben, hogy munkásaink és kis- és középparasztjaink soha nem látott gazdasági és kulturális színvonalat értek el. Mindennél ékesebben tanúskodnak azok az eladott és dolgozóink által megvásárolt iparcikkek, amelyeket évről-évre mind nagyobb mennyiségben állít elő iparunk. A motorkerékpár ma már a falun sem újság. Ugyanúgy nem számít újdonságnak a mosógép sem. — Alig van olyan falu, ahol ne lenne filmszínház s ahol mégis hiányzik, azt a községet vándormozik keresik fel és ott azok mutatják be filmművészetünk remekeit és a külföldi filmművészet értékes alkotásait. Ilyen hatalmas méretű változások következtek be dolgozó népünk életében. De továbbra sem szűnik meg a fejlődés, minden év újabb és gazdagabb kilátásokkal kecsegtet, mert a szocialista gazdálkodásban a termelő erők növekedésével megsokszorozódnak a lakosság szükségleteinek kielégítésére szolgáló eszközök is. A munkásosztály és a szocialista ipar fokozott támogatása. amelyet a dolgozó parasztságnak nyújt, új alapra fektette hazánkban az eddig másodrendű mezőgazdaság fontos kérdését és államunk kulcsfeladatává változtatta. Az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozat óta jelentősen gyarapodott a mezőgazdasági gépi felszerelés száma. Tavaly szeptember óta ez év végéig az ipar több mint tízezer traktort szállított a mezőgazdaságnak, amelynek több mint négyötödrésze korszerű, lánctalpas traktort. Ezenkívül 300 gabonakombájnt, több mint 500 répakombájnt. több mint 100 lenkombájnt, ezren felüli háromcsöroszlyás répaekét, több mint ezer cséplőgépei, csaknem 9000 mütrágyaszórót, 300 islállótrágyaszórót. 850 istállótrágya rakodót. 200 légfúvós szecskavágót és több mint 5800 traktorhoz kapcsolt vetőgépet kapott a mezőgazdaság. Az iparosítás tehát fontos szerepel játszott Szlovákia jelenlegi fejlődésében. Szlovákiában is nagy lépést tettünk előre a mezőgazdaság fejlesztése útján. Azóta, hogu íalvaink dolgozó parasztsága elsajátította a mező Oazdasági termelés szocialista formáit, a Pépek segítsége folytán felszabadult a nehéz testi munkáktól és a termelést jelentős mértékben emelte — Míg a München előtti köztársaságban Szlovákiában minden 2768 mezőgazdasági egységre csupán egy traktor jutott, addig az ötéves terv végén minden 334 hektár területre esik 1 traktor. A mezőgazdasági munkák szervezésében is óriási változás észlelhető. Ennek köszönhetjük, hogy a termelés színvonala az 1936-os évekhez viszonyítva több mint 30 százalékkal növekedett és ebből, csupán az ötéves terv alatt, a mezőgazdasági termelés csaknem egynegyedével emelkedett. Ha az 1954-es esztendőt elemezzük, falvaink dolgozó népe saját életkörülményei megjavulásán érzi a nagy változást Népi demokratikus rendszerünk véget vetett földműves népünk szörnyű eladósodottságának is, amely csak az ú. n. szlovák állam idején az akkori hivatalos beismerés szerint 16 milliárd koronára rúgott. Ennek az adósságnak a kamatai címén kis- és középparasztjaink évente olyan összegeket fizettek melyeknek értéke 23.000 vagon búzával egyenlő. Ma kis- és középparasztjaink túlnyomó része a valóságban nem tudja mi az adósság. Óriási, valóban történelmi események azok a változások, melyeket falvaink a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt átéltek. Ezekre kell gondolnunk az év befejezésével. Tudatosítsuk azonban azt, hogy vívmányaink ellen törnek az imperialista háborús úszítók, akik Nyugat-Németország újrafelfegyverzésével ismét háborút szándékoznak kirobbantani. Népünk mindenkor kész szembeszállni a- támadókkal és abban a tudatban folytatja munkáját, hogy a jövő év még több örömet, sikert hozzon országépítésünkbe és az egyszerű családi házakba. Sz.- A-.
