Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-12-19 / 51. szám

2

PSídműves

1954. december 19

A köztársasági elnök a Csehszlovák Köztársaság

Az új nemzetgyűlés megválasztásával kapcsolatban a Csehszlovák Köztársaság kománya 1954. december 12- én beadta lemondását a köztársasági álnöknek. A köztársasági elnök elfogadta a kormánv lemondását es VILIAM SIROKÝT kinevezte az új kormánv elnökévé Javaslatára kinevezte az új kormány tagjait:

Dr. JAROMIR DOLANSKÝT a miniszterelnök első helyettesévé.

Dr. ALEXEJ CEPICKA hadseregtábornokot, nemzetvédelmi miniszterré. a miniszterelnök első helyettesévé.

VACLAV KOPECKÝT a miniszterelnök helyettesévé.

LUDMILLA JANKOVCOVÄ mérnököt. a miniszterelnök helyettesévé

Dr. VACLAV SKODÁT miniszterelnökhelvéttesé.

RUDOLF BARÁKOT belügyminiszterré.

OTAKÁR ŠIMUNEK mérnököt miniszterré, az Állami Tervhivatal el* nőkévé,

Dr. JOZEF KYSELÝT..a helyi gazdaság miniszterévé,

Dr. .JOSEF PLOJHART egészségügyi miniszterré.

Ďr. EMANUEL SLECHTA mérnököt építészeti miniszterré,

VÁCLAV DÁVIDOT külügyminiszterré,

JÚLIUS DURIST pénzügyminiszterré

FRANTIŠEK KRAJCÍRT belkereskedelemügvi miniszterré.

JOSEF KROSNART erdő- és faiparügyi miniszterré.

BOŽENA MACHACOVAT begyűjtési minszterré,

ZDENEK NEJEDLÝ akadémikust, miniszterré.

KAREL POLÁČEKET gépiparügyi miniszterré.

LADISLAV STOLLT a kulturális ügyek miniszterré,

JINDftICH UHERT élelmiszeripari miniszterré,

OLDftICH BERANT állami ellenőrzésügyi miniszterré.

JOSEF JÓNÁST tüzelőanyag- és energetíkaügvi miniszterré.

JOSEF REITMAJERT kohó- és ércbánvaügyi miniszterré,

kinevezte ú| kormányát

MAREK SMIDAT földművelésüg\: miniszterré.

Dr. JAN BARTUSKÁT igazságügyminiszterré

RICHARD DVORAKOT külkereskedelemügyi miniszterré,

Dr. FRANTIŠEK KAHUDÁT iskolaügvi miniszterré

ALOIS MALEKET könnyűiparügyi miniszterré.

JÚLIUS MAURERT miniszterré,

Dr. ALOIS NEUMANT távösszeköttetésügyi miniszterré.

VÁCLAV NŐSEKET munkaügyi miniszterré.

ANTONIN POSPISILT közlekedésügyi miniszterré,

JOSEF PÚČIK mérnököt vegyiiparügyi miniszterré.

Az újonnan kinevezett kormány 1954. december 12-én a prágai várban letette az alkotmánvban előírt esküt a köztársasági elnök kezébe. Az eskütételnél jelen voltak L. Novák. a köztársasági elnöki iroda vezetője, és R. Hradec, a kormányelnökségi hivatal veaetője.

Pártunk és kormányunk segítsége nyomán

Pártunk és kormányunk novemberi kormányhatározatában módot adott arra, hogy leírás útján nyerjenek rendezést az 1953-as év beszolgáltatási lemaradásai azoknál az EFSz-eknél, kis- és középföldműveseknél, akik az

1954-es év során teljesítették, vagy teljesítik a szerződéses gabonaneműek, burgonya és cukorrépa beszolgáltatását.

Skarba elvtárs, a nyitrai Begyűjtési Minisztérium kerületi meghatalmazotta erre vonatkozólag megemlítette, hogy általában a kerületben csekély volt a nem teljesítők száma, sok esetben túl is lépték kötelezettségeiket. így többek között a sellyei járás szövetkezetei a magneműek és burgonya beadását 100 százalékra, a cukorrépát pedig 165.2 százalékra teljesítették. Továbbá az ekeli EFSz, a komáromi járásban burgonya-beadását 100 százalékra, a gabonáét 102.6 százalékra és a cukorrépáét 110 százalékra teljesítette. Vannak azonban olyan szövetkezeteink és egyénileg gazdálkodóink, akik különböző termelési akadályok folytán legjobb igyekezetük mellett sem tudták vállalásaikat 1953-ban teljesíteni. Itt aztán gyakorlatilag mutatkozik meg pártunk és kormányunk segítséget nyújtó intézkedése.

A legjobb bizonyíték és példa erre a nyitrapereszlényi EFSz. Ez a szövetkezet az idén 100 százalékra teljesítette a magneműek beadását, pótteljesítéssel rendezte burgonyabeadási kötetezettségét is (122 mázsa marhahúst adott át burgonya helyett) és túllépte a cukorrépa szerződéses beadását is. Megteremtette tehát előfeltételeit a kormányhatározat gyakorlati alkalmazásának. Az 1953-as lemaradások leírása révén 30.000 tojás, 24.000 liter tej, 80 mázsa gabonanemű és 15 mázsa széna hátralékát rendezte az új módosítás következtében. Hasonló a helyzet a tapolcsányi járás Vámosladánv községében. Itt is teljesítették a kormányhatározat. gyakorlati alkalmazásának előfeltételeit és így leírás révén rendezték az 1953-as év lemaradását, mely 40 mázsa sertéshúst, 51 mázsa marhahúst és 27.000 liter tejet tett ki.

A kormányhatározat értékes gyakorlati kihatásai azok a kötelezettségvál-Epül az új

A Torna—Rozsnyói vasútvonalon az elmúlt vasárnap a vasútépítő .munkások nemzeti műszakot szerveztek. A vasutasok vígan fogtak a munkának 'és örömteljes daltól visszhangzott a környék. Az usztici munkavonat együttese és a brünni vasútépítők dallal és felköszöntéssel ünnepelték a nagy győzelmet. Az utolsó pár vágányt 3 nappal hamarabb lefektették, mint ahogy azt eredetileg tervezték.

lalások. melyeket, ennek nyomában a nyitrai kerületben tettek. Így az érsekújvári járásban a szimöi EFSz a sertéshúsbeszolgáltatás tervét rendben teljesítette, sőt kötelezettségvállalásként 50 mázsa sertéshússá' túl is teljesítette, míg az andódi EFSz hasznos marhát vásárolt és gyoishizialásba adta át, azokat a szarvasmarhákat, amely csak feleslegesen fogyasztották a takarmányt.

Skarba elvtárs beszélgetése végén még megemlítette, hogy szétírási és kivetési eljárásai során egyetlen egy eset sem fordult elő. hogy valaki a kivetéseket nem fogadta volna el. Ez igen fontos körülmény az 1955-ös beszolgáltatás — és beszolgáltatási fegyelem szempontjából. M. L.

vasútvonal

December 30-ig a vonalat már anynyira megépítik, hogy azon csökkentett sebességgel a vonatok is közlekedhetnek. Az uszteci munkavonat együttese nem egész egy hónap alatt 5.600 folyóméter sínpárt fektetett le és ebből több mint a felét az alagútban. A legnagyobb teljesítmény amit eddig elértek-. 600 méter na*ponta.

A fiatal micsurin-követők országos versenyén a gútai nyolcéves iskola tanulói érték el a legszebb eredményt. Képünkön Nagy Péter pionír a saját maguk termelte hatalmas méretű takarmánytököt cipeli.

* * *

A Komárom melletti „Barátság hídja” építkezésének dolgozói a szerelést már befejezték. .A magyarországi szerelők 14 nappal hamarább végezték el a szerelési munkálatokat. De az ostravai kohászati szerelőüze n dolgozói F. Kupka vezetése alatt szintén határidő előtt teljesítették feladataikat. A „Barátság hídját“ december 19-én üzembe helyezik.

Értékes ajándékot kapott a csehszlovák nép a Lengyel Népköztársaság kormányától a kulturális egyezmény aláírásának alkalmából. A XV. és a XVI. századbeli becses régi történelmi cseh kéziratokat és sajtótermékeket a lengyel nagykövet adta át a csehszlovák kormány képviselőinek.

* * *

A Csehszlovák Köztársaság elnökének 70. születésnapja alkalmából a Csehszlovákiai írók Szövetsége, a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Csehszlovák Társaság, valamint Prága központi nemzeti bizottsága városi népkönyvtára december 14-re kiállítást készít elő Antonín Zápotocký irodalmi műveiből.

A pelsöci vasutasok lettek a csehszlovák magyar nemzetközi szocialista munkaverseny győztesei. A harmadik negyedévben 15 százalékkal jobban teljesítették a versenyfeltétele- 1 két mint a miskolciak

Sikeresen alkalmazzák Pavlov tanítása alapján az alvással való gyógykezelést. Az új kezelési módszerrel már elegendő ismeretekre és tapasztalatokra tettek szert. A Purkyň nevű csehszlovák orvostársaság az egészségügyi minisztérium tudományos szakosztályával és a Csehszlovák- Szovjet Intézettel együtt országos értekezleten kiértékeli az altatóterápiávali gyógymód eddig elért eredményeit.

* * »

Az 1953-as szeptember 15-i kormányhatározat nagy hatást gyakorolt az eperjesi kerület gazdálkodására. Oj lakatos-, bádogos-, villanyszerelő-, rádiójavító-műhelyeket létesítettek. Megnövekedett a szabó- kárpitos-, és cipészműhelyek száma is Kerületi viszonylatban a helyi ipari vállalatok a globális tervet 106 százalékra, a termelékenységi tervet 108 százalékra teljesítették.

* * *

A kukoricacsutkákból előállított

deszkákat a ligetfalusi Preglejka-üzem alkalmazottai mezőgazdasági épületek építésénél használják fel. Már néhány prototípust előállítottak, mim például egy szétszedhető barömfiólat méhest, stb.

* * *

Megjutalmazták a galántai járás élenjáró 'anítóit. A járásban negyven tanítót tüntettek ki, 25.000 koronát kapott a tanfelügyelőség, hogy az arra érdemeseket megjutalmazza.

* * *

Az építési vállalatok megjavítják az árvíz által megrongált Duna-gátakat. Október és november folyamán a ČSAD gépkocsivezetői mintegy 47.600 tonna földet szállítottak el.

* * *

A Technoplast dolgozója Tichý mérnök beszámolt a plasztikus anyagok fejlődésében bekövetkezett forradalmi fordulatról. Elmondotta. hogy most például eg hat méter hosszú. 2 méter széles csónakot állítottak elő egyetlen, önálló, préselt műanyagból.

* * *

A Chemosvit nemzeti vállalat üzem alkalmazottai befejezték az évi tervet. A termelés gazdaságosabbá tételével mintegy 200.000 koronát takarítottak meg. Az évi terv idő előtti teljesítése lehetővé teszi számukra, hogy az év végéig többszázezer korona értékű terméket gyártsanak terven felül.

Az egységes földművesszövetkezetekben a termelési és szervezési alapegység az állandó munkacsoport. A munkacsoportok állandóak és szilárdak, emellett olyan nagyok legyenek, hogy a GTÄ segítségével a kiosztott földeken, vagy a rájuk bízott gazdasági állatlétszám körüli valamennyi munkát elvégezhessék.

A tagokat a csoportokba úgy osztjuk be, hogy a fiatalok, öregek, egészségesek és testileg gyengébbek férfiak, asszonyok szétosztása egyenletes legyen. Emellett legyünk tekintettel egyesek kívánságaira. Könnyebben jönnek össze például azok a csoportok, amelyeknek tagjai a falu egyik végén laknak. A csoportok személyi összetétele csak igen nyomós ok miatt változtatható meg. Munkában a tagok jól ismerjék és szokják meg egymást. Ez megszilárdítja a csoportban a közösségi szellemet, emeli mindenkiben a személyi felelősség érzetét a csoportra vagy közösségre bízott feladattal szemben.

A csoport nagysága a kiosztott föld mennyiségétől, a gazdálkodás belterjességétől, a gépesítés fokától és a vezető nagyobb munkásegyüttesre is kiterjedő irányítóképességtől függ. Szovjet tapasztalatok szerint a mezei csoportok átlag 50—70 tagúak, az állattenyésztési csoportok létszáma körülbelül ennek a fele. A trencséni járás ivánházai EFSz-е az 1953. évben 656 ha mezőgazdasági, ebből 466 ha szántóföldön gazdálkodott és a terv szerint két 65—65 tagból álló munkacsoporja volt megszervezve. Minden csoporthoz 20 lovat osztottak be.

Mielőtt döntenénk a csoportok, a csoport tagjainak száma és összetételére vonatkozólag, először is szét kell osztanunk a tagokat egyes termelési ágak szerint.

Hogy a szövetkezeti termelés egyas ágazataiban helyesen tudjuk szétosztani a szövetkezeti tagokat a munká-Segítünk EFSz-einknek a termelési tervek kidolgozásában

A munkacsoportok jó szervezésétől függ a munka időben való elvégzése

hoz, ismernünk kell a szövetkezeti tagok létszámát, vagy az illető ágazat, esetleg melléküzem termelési tervének teljesítéséhez szükséges munkanapok számát.

Az egész állattenyésztési termeléshez szükséges szövetkezeti taglétszámot az állattenyésztési termelés fejlesztésének terve, valamint a Földművelésügyi Minisztérium által meghatározott teljesítménynormák alapján állapítjuk meg.

A tapasztalat és a feladatok terjedelme szerint állaoítjuk meg a tagok számát az iparosműhelyekben és adminisztrációkban.

így az üzemterv alapján közvetle - nül meghatározhatjuk az embereknek ezekben az üzemágazatokban gyakorlatilag egész éven át és megszakítás nélkül szükséges létszámát.

A növényi termelés számára szükséges szövetkezeti taglétszámot (mezei, zöldségtermesztési, takarmányozási, különleges és hasonló csoportok) nem határozhatjuk meg közvetlenül a termelési terv alapján, mert a mezei . csoport üzemtervében csak azoknak | a normáknak szükségletét állapítjuk j meg, amelyek a tervezett feladatok ' teljesítéséhez szükségesek. Ahhoz, hogy bizonyos munkák elvégzéséhez szükséges normák számmennyisége alapján megállapíthassuk a szövetkezeti tagok szükséges létszámát is, a normák számát el kell osztanunk a napoknak azzal a számával (agrotechnikai határidő), amely alatt a munkákat el kell végezni.

Ha például 100 ha gabona vetéséhez igásfogattal 60 napi normatelje - sítményt kell teljesítenünk (20 öthektáros normát a vetőgép igáinak ki- *

j szolgálására, 20 öthektáros normát a I vetögép kiszolgálására, 3 normát 200 j q tavaszi búza kiszállítására, 17 hat- I hektáros normát vetés utáni boronáj lásra), s a munkát 5 munkanap alatt ; kell elvégeznünk, ezekhez a munkák- I hoz 60:5 = 12 tagot osztunk be. j Azonban ugyanabban az időszakban,

1 amikor a gabonaféléket vetjük még más munkákat is el kell végezni: hengerezést, talajelőkészítést kapások alá, műtrágyák szétszórását és hasonlókat, úgy ahogyan azt a mezei munkacsoport termelési terve meghatározza. Ezeknek a munkáknak ь teljesítéséhez szükséges normákat össze kell adnunk, el kell osztanunk az agrotechnikai határidővel — a teljesítésükhöz szükséges napok számával — és igy megállapítjuk a mezei csoport dolgozóinak számát, mely a tervezett munkának a megszabott agrotechnikai határidőben való elvégzéséhez szükséges.

Ez a módszer szempontjából hasonló eljárás, mint a növénytermelésben a GTÄ segítsége tervének meghatározása. A növénytermelésnél igényelt munkaerők szükségletét a legmagasabb idénymunkacsúcs határozza meg. A növények csoportosítsa, a növényzet vegetációjának lefolyása szerint

— különböző természeti feltételekben

— eltérő a munka terjedelme és időtartama s eltérő azoknak a ’dolgozóknak száma, akiket a mezei munkacsoportokba vagy az egész növénytermelésbe egyáltalában be kell osztanunk. Az egyes hetekben és > hónapokban szükséges dolgozók számát a növénytermelésben grafikusan egy hullámvonal ábrázolja. A mezei munkacsoportban a? idénycsúcs idején

szükséges tagokra nincsen naponta szükség az egész éven át, az egész idényben, ezért a dolgozók beosztásánál a növénytermelésben számolnunk kell azzal, hogy:

a) a legnagyobb idényszerü munkaerőkifejtés időszakában (répaegyelés, aratás, cséplés, kapások begyűjtése) a szövetkezet valamennyi tartalékai bevetjük a mezei munkába, úgymint az adminisztratív erőket — az elnök és könyvelő, valamint a képzett szakerők, mint az agronómus, zootechnikus kivételével — és minden kézművest (a kézművesek munkáját ágy tervezzük, hogy a műhelyekben a legnagyobb munkacsúcsok időszakában kevés, vagy ha lehetséges, semmi munkájuk se legyen és így az idénycsúcs időszakában teljesen bevethessük őket a mezei munkába);

b) minden tag számára, aki előzetes megállapítás, tudakozódás és tapasztalat alapján nem dolgozik majd naponta megszakítás nélkül a szövetkezetben (csecsemőkről gondoskodó anyák, ha nincs bölcsőde a községben, a HNB elnöke, vagy a községben, a járásban tisztséget betöltők és hasonlók), hanem csupán a taggyűlé- | sen megállapított minimális munkaegységet dolgozza le, meg kell hatá - roznunk. hogy minimumát éppen a csúcsmunkánál dolgozza le.

Hasonlóan kell eljárnunk a tagok beosztásánál takarmányozási, zöldségtermelés, vagy más különleges, például dohánytermelő szőlőművelő csoportokban.

Az igaerő, lovak és ökrök száma, melyeket a munkacsoportokhoz kell beosztanunk, a munkák egész terjedelmétől és attól függ. mennyit tervez a csoport elvégezni a GTÄ gépeivel és mennyit saját igaerőivel. A növényi termeléshez szükséges lovak és fogatok szükségletét a „GTÄ -egítsége a növénytermelésben” megnevezésű terv kidolgozásánál határoztuk meg. Ott számítottuk ki fogatok felhasználását az egész növénytermelés számára és az egyes csoportoknak annyit osztottunk ki az igaerők egész létszámából, amennyi megfelel a növénytermelésből nekik kiosztott feladatnak.

Az iga létszáma a más, főképpen állattenyésztési csoportok részére a munka megszervezésétől (az állatok egy istállóban vagy több istállóban vannak-e elhelyezve), az itatás módjától (önműködő itatás vízvezetékkel, vagy ped vizhordás), a távolságtól, amelyről a takarmányokat szállítjuk, a tejszállítás megszervezésének módjától és hasonlóktól függ. Tehát ezeknél a csoportoknál az igaerő létszámát a szövetkezet konkrét gazdasági feladatai szerint állapítjuk meg.

A csapatoknak az egész gazdasági évre olyan terményeket, vagy részlegeket (terepen kijelölt dűlőrészeket) jelölünk ki, amelyek sok kézierőt igényelnek. Az állattenyésztési termelésben munkacsapatokat alakítunk s ha az állattenyésztési termelés aránylag kisebb terjedelmű, az egész termelés ellátására csupán egy munkacsoport alakul, az egyes tenyészeteket pedig csak munkacsapatok gongozzák. Tehát a csapatok száma a csoportokban a kézierőre igényes termékek termelésének mértékétől, a gépesítés fokától (olyan szövetkezetekben, uhol a burgonya ültetését ültetőgéppel, a begyűjtést kombájnnal végzik, nem szükséges a burgonya területét felosztani a csapatok között, azonban eke után való ültetésnél, ekével való kiszántásnál célszerű felosztani a területet a csapatok közöt' és az állattenyésztési termelésben egyes tenyészetek nagyságától füo'