Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-18 / 29. szám
4 уЯлпшШшШЙ» >ога1Па1вв 1954. Július 18. Uj növényt alkotott a tudomány: A csicsóka és a napraforgó különös „házasságkötése“ AZ ODESSZA-VIDÉKI Troick nevű faluban Ludmilla Puskarjova tanítónő kertjében eddig soha nem látott, új növény ejtette csodálatba a falubelieket. Faluszerte beszéltek róla, egyesek azt is tudni vélték, hogy a vetőmagot, pontosabban a vetőgumót Harkovból kapta a tanítónő. A gumókat próbaképpen konyhakertjében ültette el, s azol kihajítottak. Az akkori év aszályos volt, Odessza környékén minden kiégett. Puskarjova új növénye azonban — mint oázis a sivatagban — messzire integetett friss, zöld leveleivél. A nyár végére elérte a négy méteres magasságot is. Az egész környékről csodájára jártak az ismeretlen növénynek. Tapogatták a szárát, finom, bársonyos leveleit tenyerükben morzsolgatták és elragadtatással beszéltek arról, hogy ennél jobb takarmánynövényt még álmukban sem tudtak volna kigondolni. De nem maradtak meg csupán a puszta csodálkozásnál, a járási tanácstól hamarosan levél ment Charkovba, hogy küldjenek egy vagon gumót ebből a csodálatos fajtából. S ezzel kezdődött az emberi kézalkotta új növény diadalútja. „Különös házasság“ Az előzményekhez forgassuk egy kissé vissza az idő kerekét. Ezerkileneszázharmincnégyben Leningrádban Nyikoláj Cicin, a hires mezőgazdasági tudós előadást tartott a búza — tarackbúza keresztezéséről. A hallgatók sorában ott ült egy fiatal aspiráns, Iván Marcsenkó, aki akkoriban a csicsóka nemesítési problémájával foglalkozott. A csicsókát, mint ismeretes, a természet bőségesen felruházta jó tulajdonságokkal. Bő termést hoz, tápanyagokban gazdag, az időjárással és a talajjal szemben igénytelen, gumója állati takarmánynak és emberi fogyasztásra kiválóan alkalmas. Csupán egyetlen „szépséghibája” van, az tudniillik, hogy a gyökerei a föld alatt messzire elágaznak, s így a gépi kapálás nehéz, ugyanakkor a talaj gyorsan gyomosodik általa. Sok tudós próbálkozott már a csicsóka nemesítésével, ezt a feladatot tűzte maga elé Iván Marcsenkó aspiráns is. Cicint hallgatva, Marcsenkó az Ő kedves csicsókájára gondolt. Ha a nemes búzát a gyommal, a tarackbúzával össze lehet párosítani, miért ne lehetne más növényfajtánál is megcsinálni az ilyen hibridizációt? Mi történne, például, ha a csicsókát egy közeli „atyafiával”, a naprafi raóval keresztezné? Erre gondolt Marcsenkó, s a gondolatok nyomán merész elhatározás fogamzott meg benne: megváltoztatja disszertációja (az egyetem egyes karain, doktori, íagántanári képesftés elnyerése céljából benyújtott tudományos dolgozat) témáját, s a gondolataiban kísértő, új növényről fog írni. Hamarosan le is költözött Délre, a inajkopi kísérleti állomásra, hogy ott írja meg — kísérletei nyorr án — kandidátusi munkáját. De ez a munka számos nehézségbe ütközött. A nem közvetlen rokonfajták keresztezésének kutatása akkor még gyerekcipőben járt. Kísérletezései során többezer napraforgó tányérján végezte el a mesterséges beporzást, állandóan változtatva a keresztezés módszereit és fogásait. Végül is sikerült egy hibridféle növényt létrehozni. Marcsenkó boldog volt: A csicsóka es a napraforgó „összeházasodtak”. Rég volt ez, a szovjet tudomány azóta a növények hibridizációjának új, tökéletes módszerét dolgozta ki. A „gyerekek“ története Marcsenkó — most már a mezőgazdasági tudotrrny kandidátusa — a legújabb tudományos ismeretekkel vértezve, továbbhaladt a megkezdett úton. A háború utáni években új, termékeny hibrid-fajtákat nemesített ki Harkov környékén, a Harkovi Genetikai Intézet kísérleti telepén. Itt a kísérleti parcellán látható az új hibrid egész „családfája”. Magas szárán, sárga arcát a nap felé fordítva, a szélben játékosan himbálódzva áll az „apa”, a sudár napraforgó. Mellette az „anya”, a csicsóka csillogtatja dús levélzetét. Körülöttük sorakoznak a „gyérekek”, az új hibridek. A szülőktől átörökölték a legjobb tulajdonságokat, A napraforgó-apától a széles leveleket, a magas szárat, az aránylag gyors érést és az aszályblrást, a csicsóka-mamától az igénytelenséget, a fagyállóképességet, a formás, arányos gumókat és a levélrozsda elleni fokozott ellenállóképességet. A legcsodálatosabb, hogy az utódokban ezek a tulajdonságok nemcsak egyszerűen megismétlődnek, hanem ugrásszerűen fel is fokozódnak. Például a hibridek magassága kétszerese-háromszorosa a napraforgó-apának, a zöldtömeg (levélszár) viszont háromszorosa az anya és csicsóka zöldtömegének. Az új növény felmérhetetlen jelentőségű a mezőgazdaság számára. Számtalan ukrán kolhoz és szovhoz tapasztalata bizonyítja, hogy hektáronként 500 mázsás gumótermést is el lehet érni ezzel a növényfajtával. S ugyanakkor 700 mázsás zöldtömeget ad hektáronként, tehát a takarmányellátást óriási mértékben megkönnyíti. Rokonainál édesebb A hibrid gumói — ellentétben a krumplival és csicsókává' — a földben Is áttelelhetők. Nem romlanak meg, sőt édesebbé, finomabbá valnak a saját fészkükben való telelés folytán. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem kevesebbet, mint azt, hogy a kolhozok a zöldfutószalagot az új növény gumóinak etetésével kezdhetik, s nem májusban, mint rendszerint, hanem két hónappal korábban. Az Új növényfajtára nemcsak a szovjet mezőgazdaság figyelt fel, hanem a szovjet Ipar is, Pavel Golovin akadémikus, kievi vegyésztudós évekkel ezelőtt kidolgozta már a gyümölcscukor kristályosításának elméletét. A gyakorlati lehetőség hiányában azonban (kevés volt a gyümölcscukor) ez a nagyjelentőségű felfedezés inkább csak elméletben Hódított. Most az új növényfajta, a csicsóka és a napraforgó hibridje nagy súlyt adott a régi felfedezésnek. A még névtelen növény ugyanis a cikóriánál, a györgyikénél és a csicsókáknál sokkal nagyobb mértékben tartalmaz cukrot, így például egy hektárnyi területen termelt gumóból 100 mázsa ”ukor állítható elő. Az emberi kéz alkotta új növény eme adottságai most már lehetővé tették, hogy a szovjet édesipar nagymértékben hasznosítja Golovin ptofes9Zor kristályosítási elméletét. Golovin professzor tervezése nyomán máris hozzákezdtek az első gyümölcscukorgyár építéséhez. Ázott tyúk az ernyő alatt Hát megkezdődött az aratás ?. de az eső is megeredt... Szemjonovics Szidor Gajevoj, a kolhoz elnöke felhúzta magasszárú csizmáját és felvet** az esőkabátját. — Esik, — sóhajtotta. De még hogyan esik! Az öszibúza már beérett, a tavaszibúza, árva és a zab is érik ... És egyre csak esik. — Apó! — fordult Szemjonovics Szidor a helyi barométerhez, Todoszovics Panykó SztA- chovhoz — mi a véleménye? ... Sokáig fog még esni, vagy sem ? Todoszovícs Panykó ledobta ô zsákot a sapkájáról, mely az esőtől védte, felnézett az égre, majd kihúzta zsebéből a dohányzacskóját, pipáját megtömte dohánnyal, tüzet csiholt hozzá. kipöfögte a füstöt, majd köpött egyet. — Azt kérdezi, hogy sokáig fog-e esni?... Ez sokféleképpen érthető. Az orósz-japán háborúban, amikor Kuro* patkin parancsot adott a visszavenni-, lásra, nagyon hevesen kezdett esni az eső... — Én azt kérdezem magától Apó, hogy eláll-e az eső, s maga a japánokról kezd beszélni! — szakította félbe dühösen Szemjonovics Szidor az Apót. — Azt kérdezi, hogy dáll-e az éső? — Azt hát! — Előfordul néha, hogy eláll. Az orosz-japán háborúban, amikor Kiiropatkin megparancsolta, hogy folytassuk utunkat, akkor valóban élállt az eső, — De Apó, mit akar folyton azzal az orosz-japán háborúval? Annyira esik. hogy nyakunkba szakad az ég.... ném tudunk csépelni, nem tudunk aratni sem... És maga csak Kuropat•* kínról beszél állandóan. Ezt a beszélgetést, amdyet a kolhoz elnöké és Panykó apó folytatott, meghallotta Sura, az ifjú brigádvézétő* nő és közbeszólt: — Várjon apó, Kuropatkinról, majd aztán beszéljen. Mondja meg nekem Szemjonovics Szidor *— fordult az elnökhöz — mit csinál kérem maga, hogy meg ne ázzon? — Én mit csinálok?... Hát ülök a szobában, konyhában, vagy előszobában! — Vonta fel ä vállát Szemjonovics Szidor. — Hát. ha ki kell mégis jönnie a konyhából az esőbe, akkor mit csinál, hogy bőrig ne ázzon? — kérdezősködött tovább Sura. — Mit,... hogy mit csinálok? - - csodálkozott az elnök. — Felveszem az esőkabátomat, — És, ha nincsen esőkabátja ? — Akkor zsákkal takarom be magam. hogy meg ne ázzak. — S ha nincsen zsákja? — Lepedőt dobok magamra, — S ha nincsen lepedője? — Mi van veled Surüf Ernyőm nincsen, egyszer talán azt iá vészek magamnak. Étidéig még nincsen. — De nem volna rossz ernyő alatt állni, s néztii, hogyan ázik a gabonánk az esőben, hogy a gyönyöríl terme, sünk hogyan rothad eí lábon1 — Csipkelődött Súra.-- Miért nem hagysz nekem békét? ... Mit akarsz táém? — haragudott nagyon Szemjonovics Szidor.— Hogy miért nem hagi/ók magának békét Szemjonovics? Mit akarok? Hát azt. hog'll tiszteletreméltó elnökünk meg né ázzon,- arra egypár tó módszerem is van: konyha, vagy szoba, előszoba, ahová eső élőt elbújik. De ha mégis ki kellene jönnie tisztelt elnökünknek at esőbe, akkor gurňikabátótf vagy ésőköpenyt. vagy lepedőt, vagy zsákot, esetleg ernyőt is vihet magával, hogy így bújjon meg az eső elől... — S te tálán azt szeretnéd, hogy bőrig ázzak, mi?! — Nem! Szemjonovics Szidor, ezt ném akaróm! — válaszolta Sura — dé azt akarom, hogy a gabonánk ne ázzon az esőben, hogy kárba ne veszszen. — Azt akarod, hogy talán ernyőt állítsak a mezőre,., vagy talán tepe. döt terítsek ä gabona fölé? — Nem Szemjonovics Szidor, nem akarom, hogy ernyőt helyezzen a gabona fölé, de azt akarom s mindnyájan azt akarjuk, hogy ne .feledkezzen meg a kormányhatározatról, s hogy az agrotechnikai előírásokhoz tartsa magát. — Tálán én elfeledkeztem rólaJ — Nem adok az agrotechnikai előírásokra; — dühöskődött az elnök. — Nézze, magának szobája, előszobája, konyhája, lepedője is vani de a termésünknek csak két fedett szérűre és egy gabona-szárítóra lenne szüksége. Ez minden. Mikot jelent meg erről a kormányhatározat? képen. Még jóval az aratás előtt. S maga mit Csinált ?... csak legyintett egyet a kezével, s azt mondta: „Átcsúszunk úgy. hogy tálán csak nem fog esni...” S most Sztricha apót kérdezgeti, eláll-e nz eső, vagy se? Sura kómszomaltag egészen bélevörösödött ä beszédbe... Most Tódoszovics Panykó Sztricha kivette a pipát a szájából s azt mondotta: — A szárító az valóban egy nagyon jó dolog. Még,■ amikor Kuropatkin elrendelte a visszavonulást, s mindig a csapat élén ment el öl, az eső előj a szárítóba bújt el. A kapitány minőig száraz volt, s mi pedig bőrig áztunk ... A szárító egy ... — Menjen már apó a mága Kupopatkinjái:(tl! — förmedt rá Sura. S mága Szemjonovics Szidor, maga nem elnök, hanem egy ázott tr/úk. Ázott tyúk az ernyő alatt. Még ma megkezdem ery fedett szérfí építését brigádommal együtt. Még nem lesz későn. És csépelni is fogunk a beadásunkat is idejében teljesítjük. Semmiféle esőtől nem riadunk vissza! SZOVJET ÉLET .................................................................................................................un...mi iiiiiiiiiiiiiiiiiihwiuiiiiu Néhány sorban ... Moszkvai színházak művészei vendégszerepeltek az Akáj vidékén, a szűzföldek megművelő! előtt. Mindenütt sokezres tömeg gyönyörködött a Művész Színház és a Sztanyiszlavszkij Opera tagjainak hangversenyéiben, * * * Nagy csoport szverdlovszki orvos utazott Kazahsztán új szovhozeibe, á felhántott szözföldekre. Sát akban rendelnek, őt't végzik a kisebb műtéteket is. A Kubány folyó vidékét a Szovjetunió egyik legfontosabb rizstermő vidékévé változtatják, A fel nem használt árterületeken 1960-ben már 5 millió mázsa rizst termelnek. A következő években 5 öntözőrendszert és 2 víztárolót építenek. * # * A Csehov-ünnepségek alatt, július közepén, 70 szovjet színház játszik Csehov-derabot, A jubileumi ünnepségeken külföldi vendégek is résztvesznek. Háztáji gazdaságok Július elsejéig a Szovjetunióban befejezték a háztáji földek adatainak összeírását és ellenőrzését. Minden dolgozó kolhoztagnak joga van háztáji gazdaságra. A tavalyi adótörvény értelmében kisebb adót kell fizetni érte, mint korábban. A föld jövedelmétől függetlenül fix-tételek alapján vetették ki az adót, Az adó meghatározása során a földterületből leszámítják az épület, cserjék, erdők, közutak, vízmosások és szakadékok területét. Érdekes, hogy nem minden kolhozparaszt tart igényt háztáji földre. Sokhelyütt olyan virágzó és sokoldalú a kolhozgázdaság, hogy biztosítja tagjainak mindenoldalú terményszükségletét, ezért a kolhozparasztok kérték, hogy csökkentsék háztáji földjük területét. Az ilyen kérelmeket a kolhozparasztok közgyűlése tárgyalja meg. Bár csak a dolgozó kolhoztag kaphat egyéni gazdaságot, ez nem azt jelenti, hogy az egyedülálló, dolgozni nem tüdő öreg kölhoztagok nem kaphatnak földet. Ezek a VolhOZparasztok valamenynyi jogát élvezik. Megtarthatták háztáji földjeiket a gépállomásokra beosztott traktorosok és gépkezelők is. Üzemek védnöksége a kolhozok és gépállomások fölött A dnyepropetrovszki terület több üzeme védnökséget vállalt egyes kolhozök és gépállomások fölött, A 17, számú építőipari tröszt megkezdi a dnyepropetrovszki szurszko-litovszki gépállomás ipari és lakóházépítését. Az erre fordítandó összeg hatmillió rubelt tesz ki. A MolotOV nevét viselő fémszerkezetek gyára vállalta, hogy a védnöksége alatt álló Dnyepropetrovszk kerületi Molotov kolhozban üvegházat, tehénistállót épít, kibővíti az öntözőrendszereket és berendezi a klubot. A Kari Liebkneeht-gyár segítséget nyújt az állattenyésztő telepek munkaigényes folyamatainak gépesítésében. Az aratás munkájánál jelentős feladat vár náltink is a védnökségi üzemekre. A gyors betakarítás fokozottan igénybeveszi a gépeket, hamarabb fordulhat elő törés, gépállás, amit gyors javítással, tartalékalkatrészek biztosításával ki lehet küszöbölni. A védflökséoi üzemek legyenek aktiv részései äz aratásnak, cséplésnek, mert nemcsak a parasztság arat, hanem az egész ország. fedett szérűk A oséplés és a behordáe munkáját nagyiban meggyorsítja a fedett szérű és a gabona asztegolásö. Nálunk még nem terjedt el a kolhozokban és szövhozokban egyre nagyobb teret hódító fedett szérű, Előnye, hogy bármilyen kedvezőtlen idő esetén is folyhat a caéplés a fedett Szétüti és a kombájnnal való aratás után a mag tisztítás és szárítás munkáját is az időjárástól függetlenül lehet elvégezni. A gyáť — a itlézögazdasáüHak A tibiiszi „Glävszeljelektrtť’-gjráť áz utóbbi időben a köztársaságban épülő vízierőművek számára sok technikai felszerelést készített. Itt végzik a transzformátorok, tfaktetmotőrok generáljavitásait, itt gyártanak a Kárpátalja, Bjelorusszia, Ukrajna és iflás köztársaságok gépállomásai számára földgyalukat stb. Nemrég Msvidobadze, Karamurza mérnökök és GuliaSvili ,-hatos egy elektromotorral felszerelt fafürészgépet tervezett. A gép könnyű, tartós és olcsó. Négy gépet már szét is küldtek Grúzia állattenyésztőtelepeire, ahól jó Crédmérlnyél használták a/ökät. EZ év végéig ebből a gépfajtából több tucatot fognak gyártani. A napokban készítették el a falusi kovácsmühelyek számára az új kürtőmintát. Az új gyártmány szériagyártásának előkészületéit befejezték. Nő a közszükségleti cikkek A Szovjetunióban az értékesítő szövetkezetek több mint 60.0ÖÖ fatüsi boltja látja el közszükségleti tikkekkel a kolhozpafdsztságcrt. Á közszükségleti Cikkek kereslete állandóan növekszik. Ez év elejétől több mint háfomSzofttnnyi közszükségleti cikket gyártottak, mint HMO-ben, az egész évben. A falusi vásárlók a legutóbbi kilenc hónap folyamán többszázezer rádióké Allékét, többszázmillió rubel értékíl könyvét, sportfelszérelésti képet, hangszett vásároltak. Az értékesítő szövetkezetek alkalforgalma a kolhožfalvakban 1 mazottai állandó kapcsolatot tartanuk fénn a vásárlókkal, érdeklődnek óhajaikról. A voronyezsi terület peszkovi áruházában például az elárusítók gondosan tanulmányozzák a helyi lakosság kívánságait. Rendszeres kimutatást vezetnék a kolhOztagokai legjobban érdeklődő árukról, s ennek alapján szerzik be a nagykereskedelmi szervektől d szükséges Cikkeket. Idén a Szovjetunió falvaiban háromezer éji közszükségleti cikkeket árusító üzletet nyitottak. Üj szakasz a kujbísévi építkezésen Nyár van Kujbisev felett, a Zsiguiihegyek mellett ifi, ahol a nagy volgai erőművet építik. A munka egyre gyorsul. Az óriási erőmű építésén már hosszabb időt dolgoztak, mint amenynyi még hátra van. A szovjet lapok azt írják, h "y az építkezésen megkezdődött a „nagy beton”, azaz megindult a nagyszabású betonozás. Május 29-én 24 óra alatt 10.77Ô köbméter betont építettek be. Ez a szám messze felülmúlja a szovjet építkezéseken eddig elért eredményeket, akár az idő rövidségét, akár i beton mennyiségét tekintjük is. Persze, megvan a lehetőség az ilyen tempóra, hiszen több háton gyár működik az építkezésen. Az egyik betöngyár 24 óra alatt 8 ezer köbméter betont tértnél. Nagy esemény volt az építkezésen a Volga feletti drótkötélpálya elkészítése. A Volga felett 70 méter magasságban szállítják e csillék a kavicsot a belparton lévő betongyáraiknaik. Leszállították a mozijegyek árát a Szovjetunióban Június l-töl a városi filmszínházakban átlag 18 falun 20 százalékkal olcsóbbak a hélyárák. Áz ifjúság a városokban 1 rubelért, a falvakban 50 kopekért válthat jegyet. A népezerűtudothányos és dók urneirtf fenékhez 1 rubelben állapították meg az egységes hely árat.
