Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-12-05 / 49. szám
6 Földműves 1954. december 5. Beszél & Uu zemetgyönyörködtető a zsíros fekete föld a bélai határban. — Mélyre szántották a brigád tagjai. Jó magágyat képez majd tavasszal s az összegyűjtött csapadékból jut a nyári száraz napokra is, amit meghálálnak a növények s megmutatkozik a hektárhozamoknál is. Az pedig természetes, hogy a bő termésből bőven futja mindenre. Nem okoz gondot a beadás teljesítése. a vetőmagszükséglet, takarmányozás, a munkaegységekre járó jutalom kifizetése sem. Igen ám. de aki észreveszi a felszántott földet, annál inkább meglátja a kukoricaszárat, ami az út másik oldalán már levél nélkül, szárazán áll egy egész táblán ahelyett, hogy a silógödörben lenne. Erről a területről már nem lehet elmondani, hogy szép látványt nyújt, sem azt, hogy biztosítva van róla a jövőévi Ы1 termés, különösen ha leesik a hó, befagy a föld és szántatlan marad. Ez azt jelenti, hogy a bélai EFSz nem teremtette meg előfeltételét annak, hogy összes földjein jövőre gazdag termést takarítson be s így a beadások teljesítése s azok túlteljesítése sincs biztosítva. Márpedig a beadás fontos, nemcsak a közellátás részére, hanem ízért is. mert abból ered az EFSz pénzbevétele s így természetes, hogy a szövetkezet pénzügyi helyzete a beadás teljesítésétől függ. Tóth István, a bélai szövetkezet könyvelője is sokszor elgondolkodik ezen, mikor könyveit lapozza. Közeledik az év vége s a tervezett pénzösszeg még nem futott be. Vájjon a lefektetett tervek alapján teljesítették-e beadásukat? A könyv pontosan megmutatja, csak bele kell tekinteni. ubonából 100-százalék, sőt a 'Jr magtermelő parcellákról 67 mázsával túl is teljesítették beadásukat. Kukorica, burgonya 100 százalék, kender 250, a cukorrépa pedig 160 százalék. A tejbeadást november 15-re 100 százalékra teljesítették, azóta terven felül szállítanak. Tojásbeadásukat 10 ezer darabbal toldották meg. Szép számok ezek s tisztán, reményteljesen sorakoznak a nagy könyv lapjain, de mégis megzavarja őket valami. Ez pedig nem más, mint a marha- és a sertéshús. Ugyanis marhahúsból 87, a sertéshúsból pedig csak 67 százalékra tett eleget a szövetkezet beszolgáltatást kötelezettségének. Tehát amit behoztak a réven, elvesztik a vámon. A biblia szavai szerint: a hét sovány tehén elnyelte a hét kövér tehenet. A terven fe7ül beadott tojást, tejet, napraforgót és még sok mindent amit. át lehetett szám'tani mind elnyelte a sertéshús s még így sincs biztosítva a sertéshúsbeadás 100 százalékra. Ezek szerint az egyéb tervenfelüli terményekkel pótolják a disznóhúsbeadást. így akaratlanul fis felmerül a kérdés, hogy hol a hiba a sertéstenyésztésben? Miért nem tudják kitermelni a beadásra előirt mennyiséget? Savrtka Márton zootechnikus és a könyvelő szavaiból kitűnik, hogy alacsony a malacszaporulat, a hízóknál nem kielégítő a súlygyarapodás, mindez pedig azért, mert a sertésgondozók naponta megszabott munkaegységei kapnak. Itt van tehát a kutya eltemetve. Hiába van árpájuk, kukoricájuk a sertések takarmányozására, az egyenlősdi, az egyforma jutalom nem viszi előre a termelést. A sertésgondozók nincsenek érdekeltté téve, hogy több malac legyen, hogy a hízók jobban gyarapodjanak, mert úgyis egyforma fizetést kapnak. Ezen haladéktalanul segíteni kell s szükséges, hogy felváltsuk az egyenlősdiséget az érdemszerinti jutalmazással. Milyen ю érzés töltené el a tagokat most az év végén, ha a 7.50 korona előleghez még megkapnák a tervezett másik 7.50 koronát is munkaegységenként. Azt pedig minden tagnak tudnia kell, hogy ez nagyrészben a sertésbeadáson múlik. Ez érthető is, mert először a sertések után nem jött be a tervezett összeg, másodszor az egyéb tervenfeliili termény nagyrészét átszámítják a sertéshúsra s nem kaphatnak éfte szabad árat. Mindez a helytelen munkaszervezés következménye. kukoricaszár is már rég silóqödfökben lehetne, hisz a kukorica szét volt osztva egyéni művelésre. Fél hektár jutott egy-egy tagra s erről a területről еду-két nap alatt mindenki letakaríthatja a kórót, különösen ha a családtagok is bekapcsolódnak a.munkába. Az EFSz vezetősége világosítsa fel a tagokat,'hogy saját érdekükben minél előbb takarítsák le a kukorica földet, hogy a traktorok a mélyszántást elvégezhessék. A jövőévi beadás teljesítésére pedig csak úgy tudnak kellően felkészülni a bélai EFSz tagjai, ha pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek gátolják az előrehaladást s a termelés fokozását. Ha a fentemlítétt hibákat orvosolni fogják, egy év múlva nagyobb örömmel várják majd a jutalékosztás napját. SÁNDOR GÁBOR Elén járnak a beadásban tudjátok, ■ . . az ember hetven éves koráig 140 köbméter kenyeret fogyaszt el. * * * . . . az Északi sarkra az amerikai Peary jutott el elsőnek 1909-ben, a Déli sarkra pedig a norvég Amundsen 1911-ben. *■ * * .. . a nagy tengeri sirály, az úgynevezett hering-sirály, őszi vonulása során 13 nap alatt 1000 km távolságra repül. * * * ... ha út vezetne a Napba, egy óránként 100 kilométeres sebességgel száguldó sínautóbusz is csak 170 év alatt érne el oda, * * * ... az emberi erővel végzett munka kereken százszor annyiba kerül, mint a villanyenergia felhasználásával végzett munka. * * * . , . kétezer évvel ezelőtt a német erdőségekben még élt a 3 méter .0 centiméter vállmagasságú őstulc' , amelynek egyik ázsiai változatából származik mai szarvasmarhánk. * * * ... a felöltözött ember átlagosan 15.30 liter levegőt hordoz ruháiban. * * * . . . a férfi halántékán a haj egy hónap alatt — az életkortól függetlenül — valamivel többet, mint 1 centimétert. 11 milimétert nő. * * * az árpa azért nem alkalmas kenyérsütésre, mert lisztjében kevés a sikér — a tésztát rugalmassá tevő fehérjeanyag. * * * a vipera sohasem támad mojg olyan élőlényt, amely nem tápláléka: kerüli az embert, de ha veszélyber érzi magát, természetesen védekezik Ha tehát váratlanul találkozunk vele, mozdulatlanul álljunk meg, adjunk neki néhány pillanatot, hogy nyelvét öltögetve, sziszegve, gyorsan elmeneküljön. * * * néhány évtizeddel ezelőtt falvainkon még alig ismerték a fémből készült kanalakat. Ma is vannak öreg emberek, akik osak fakanállal esznek, mert az a meleg ételtől nem forrósodik át. * * * a Jupiterre még senki sem tett kirándulást, de azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a Nap és a Hold után talán a Jupiter az a tagja bolygórendszerünknek, amelyet a legkitartóbb, leggondosabb vizsgálatoknak vetettek alá. Hogyan változtassuk napi étrendünket Az érdeklődés mindinkább népünk jó egészségi állapota felé fordul és azért az emberről való gondoskodás egyik jelentős része a helyes táplálkeket, vajat, túrót, sajtokat, írót, joghurtot. Puha sajtokat, mint téglát, krémsajtot (gervais) juhsajtot kenyérre vagy péksüteményre felken-A nagyfalusi EFSz dolgozói a kukorica és a burgonya beszolgáltatását már az elmúlt hetekben teljesítették. A kukoricát 109.4, a burgonyát pedig 130 százalékra szolgáltatták be. A járásban ez a szövetkezet már akkor kezdte szállítani a kukoricát és a burgonyát, amikor más szövetkezetek még alig kezdték meg ezek betakarítását. Az ipolyviski szövetkezetesek a kukorica és burgonya beadásukat 100 százalékra teljesítették. Az őszi munkákat is befejezték és most készítik a szövetkezet hároméves fejlődési tervét. A lisói szövetkezet — mivel nem kukoricatermő vidék — a kukoricabeszolgáltatást zabbal helyettesítette. így a lisói szövetkezet kukoricabeszolgáltatását 262 százalékra teljesítette pótteljesítés által. Rosszabb a helyzet a burgonya be- | szolgáltatással. Ebben a szövet- i kezeiben a burgonyát időben felszedték és ha a beadást nem hanyagolnák el, akkor ezt a szövetkezetei is a legjobbak közé lehetne sorolni az Ipolysági járásban. Az ipolysági szövetkezetben szép eredményeket érnek el a sertéstenyésztésben. Ezért Elek József és Miskolci István érdemel dicsére^ tét. Az ö érdemük, hogy szépen gyarapodik a szövetkezet jövedelme. Ebben a szövetkezetben a kukoricát 103 százalékra szolgáltatták be. A felsőszemerédi szövetkezetesek kukoricabeadási kötelezettségüknek 119 százalékra tettek eleget. Annál komolyabb hiányosság mutatkozik a burgonya beszolgáltatása terén. Ez igen rontja a szövetkezet jó hírnevét. Még nincs későn, még be lehet hozni a lemaradást. A szécsénkei szövetkezet is beszolgáltatta a kukorica előírt mennyiségét. Azonban burgonyabeadási kötelezettségének még ezidáig nem tett eleget. Pedig a burgonyának igen fontos szerepe van a közélelmezésben. Igyekezni kell tehát, hogy a burgonya mielőbb rendeltetési helyére kerüljön. A szúdi szövetkezetesek igen nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre, ami abból is látható, hogy a silózási tervet pontosan betartották. A saját szükségletükre is meghagyták a kellő mennyiségű szemestakarmányt és a kukorica beszolgáltatását 100 százalékra teljesítették. Nem tartoznak az államnak burgonyával sem, mert ugyanúgy mint a kukoricát, ezt is 100 százalékra szolgáltatták be. kozás céltudatos irányítása. Az ételek és élelmiszerek előkészítése úgy történjék, hogy az egészségi követelményeknek megfeleljen. A táplálkozás biztosítja a test sejtjeinek felépítéséhez szükséges anyagokat. Viszont a szervezet működéséhez szükséges energia termelését a j kielégítő táplálékfelvétel teszi lehe- I tövé. Nem elegendő azonban csak a kalóriaszükségletet fedezni, hanem fontos, hogy a táplálék biológiailag is értékes legyen. Azért szükséges, hogy a táplálék arányosan tartalmazza az állati fehérjéket és kellő mennyiségű ásványi anyagot és vitaminokat. Az állati eredetű fehérjéknél nem kell mindig húsra, vagy húskészítményekre gondolnunk, mert nagyon alkalmas és értékes fehérjéket tartalmaz a tej és tojás is. Az egészséges napi tápláléknak tartalmaznia kell tejet, vagy tejterméve fogyasztjuk el. A tejtermékekből és sajtokból sokféle ételt készíthetünk, «mint például felfujtakat és különböző sajtételeket, amelyek nagyon ízletesek és táplálók. Alant közöljük néhány ilyen étel elkészítési módját: Sajtpudding. Vi liter savanyú tejfel vagy tej, 18 dkg liszt, 4 tojássárgája, 10 deka reszelt sajt (ementáli, parmezán), 4 tojásfehérjéből hab. 'K* lisztet jól összekeverjük a tojássárgájával és tejfellel, hozzáadunk reszelt sajtot és végül a habot. A nyert anyagot beöntjük jól zsírral megkent zsemlyemorzsával meghintett formába, melyet beleállítunk egy vízzel élt edénybe és 30 percig főzni hagyjuk. Zsemlye és sajtfelfújt. 6 zsemlye, kb Vi 1 tej, 10 dkg reszelt sajt, 10 dkg zsír, 2—3 tojás, néhány darab vagdalt maradék hús vagy szalái li. A zsemlyéket felvágjuk szeletekre vagy kockákra, bemártjuk tejbe, de nem szabad feláztatni. Tűzálló edényt jól megzsirozzuk, beleteszünk egy réteg Segítünk EFSz-einknek a termelési tervek kidolgozásában A mintaalapszabályok szerint a vezetőség legkésőbb február 1-ig taggyűlés elé terjeszti az egészévi költségvetési javaslatot, az egészévi tervre vonatkozó javaslattal együtt. Mielőtt a vezetőség hozzáfoghatna a termelési terv kidolgozásához, az állami tervben megállapított feladatok alapján elő kell készítenünk a szükséges adatokat és el kell végeznünk az előzetes munkálatok egész sorát. Elsősorban a tapasztalat és a munkakimutatások alapján meg kell vizsgálnunk, hogy a szövetkezetben az előző évben érvényes normák megfelelnek-e a termelési feltételeknek, a tagok jártasságának, tapasztalatainak és hogy középarányosán haladó jellegüek-e. # A teljesítménynormákat a szövetkezetben minden évben újra kell szabályozni, bármennyire is úgylátszik, hogy az előző évben érvényes normákat helyesen állapították meg. A szocialista társadalomban kell, hogy a munka termelékenysége évről-évre emelkedjék. Ezt így parancsolja nekünk a szocializmus gazdasági alaptörvénye. A szövetkezetben is évrőlevre fokoznunk kell a munka termelékenységét a műszaki fejlődés emelésével, a haladó agro- és zootechnika s az új munkaszervezés érvényesítésével a mezőgazdasági termelésben. A normák megszilárdítását éppen azokban az ágazatokban kell megvalósítanunk, amelyekben megváltoztak a feltételek. Ha a szövetkezet bevezeti a gépi fejést, vagy az önműködő itatást, a normákat az állattenyésztési termelésnek műszaki újítással érintett részében kell megszilárdítania. Efféle intézkedések megvalósítása meglehetősen természetes A terv e! a szövetkezetben. A normákat azonban akkor is szabályoznunk kell, ha például takarmányozási alapjának és tenyészötulajdonságainak javulásával emelkedik a marhaállomány termelékenysége. Ha a tejelékenység évi 2500 literről 3500 literre emelkedik, arányosan kell megállapítanunk e,z egy állatgondozófa bízott tehenek számát is. A normákat akkor is szilárdítanunk kell, ha a szövetkezeti földek jobb megművelése következtében megcsappan a gyom mennyisége, elmélyül a szántóréteg, a talaj morzsalékos szerkezetűvé válik és hasonlók. A feltételek megjavulása nem mindig érinti egyenletesen a mezei munkák valamennyi nemét. A mezők elgyomosodásának csökkenése a normák megszilárdításának jogos oka a len gyomlálásánál, a körülkapálásnál stb., azonban már kevésbé jogosít fel erre olyan munkáknál, amilyetfek a répa kiszántása, a főszántás és hasonlók. Ezekre a munkákra inkább a szántóréteg elmélyülése, a talajszerkezet megjavulása hat. Lágy normák csökkentik a munkaegység értékét és lazítják a munkaerkölcsöt is, főként a nem régen alakult szövetkezetekben. Lágy normáknál a taggyűlésen a szövetkezet valamennyi tagjára vonatkozóan megállapított kötelező minimum csekélyebb mennyiségű munkát jelent, nem ösztönöz újítóeljárásokon való gondolkodásra és csökkentheti a lelkiismeretes dolgozók munkateljesítményeit is. A napi lágy teljesítménynorma teljeőkészí&ése sítésével a dolgozó valamiképpen megnyugszik abban a tudatban: „ma megtettem kötelességemet”. Ez csökkenti a tényleges napi teljesítményt, meghosszabbítja az agrotechnikai határidőket és ebből ered valamennyi egyéb hátrányos következmény. A kemény normák elkedvetlenítik a dolgozókat, akik tetemes fáradozással sem tehetnek eleget kötelességüknek és a normát nem eljesíthetik. A tűlmagas norma teljes, éséért folyó hajsza gyakran csökkentheti az elvégzett munkák minőségét. A dolgozók, napi normájuk teljesítése végett meggyorsítják munkájuk elvégzésének ütemét, még a munka minőségének rovására is. A legnagyobb kárt az okozza a szövetkezetben, ha némely norma kemény, némely pedig lágy. A külön. böző munkakörben dolgozó szövetkezeti tagok munkájának jutalmazása nem igazságos. Előnyben vannak azok, akik lágy normák szérint dolgoznak. Ez az igazságtalanság bomlasztja a szövetkezeti tagok összetartását. A tagok kerülik a kemény normájú munkákat. Ezeknek a munkáknak az elvégzése sokáig elmarad, ekként pedig elhúzódnak az agrotechnikai határidők, csökkennek a hozamok stb. Ezért az EFSz-ben valamennyi munkaműveletre vonatkozólag évente gondosan szabályoznunk kell a normákat. Mérlegelnünk kell, mennyire változtak meg a norma teljesítésének feltételei és sem a lágy, sem kemény, hanem közepesen haladó normát kell megállapítanunk minden egyes munkamű- I veletre. Közepesen haladó az a norma, amely magasabb az előző évben elért átlagnál, viszont nem olyan, mint az elért legjobb teljesítmény, vagyis valahol a középen kell lennie a kettő között, hogy a szövetkezet átlagos dolgozója teljesíthesse, amellett pedig növekedjen a munka termelékenysége ,a szövetkezetben az előző évvel szemben. Éppen a szövetkezet élenjáró dolgozóinak kell kezdeményezniök a normák megszilárdítását. Meg kell győznünk az ilyen tagokat, hogy a közepesen haladó norma nem csökkenti, hanem emeli a tagok életszínvonalát, mert növeli a munkaegység értékét és az elmaradókat a haladók utolérésére serkenti. A normák felülvizsgálásába elkerülhetetlenül be kell vonnunk a szövetkezet valamennyi tagját. A mezei munkacsoport dolgozóinak részt kell venniök a zöldségtermelési és az állattenyésztési csoportban dolgozók normáinak felülvizsgálásában. Viszont az állattenyésztési termelés dolgozóinak közre kell működniök a növénytermelés normáinak felülvizsgálásában. Csak így biztosíthatjuk, hogy egyik termelési ágazat dolgozói ne kapjanak meg nem érdemelt munkaegységeket más ágazat dolgozóinak rovására, a munka helytelen szabványosítása következtében. Ezért a normáknak valamennyi tag részvételével, kölcsönös segítségével és együttműködésével elvégzett felülvizsgálása és a szövetkezet valamennyi ágazata és munkaművelete számára a közepesen j haladó normák megállapítása az egészévi termelési terv és a bevételek és kiadások' költségvetésének kidolgozását megelőző legfontosabb előkészületi intézkedések egyike. ] zsemlyét, erre reszelt sajtot és a vagdalt húst, gyengén megzsírozzuk és újból egy réteg zsemlyét, sajtot, húst teszünk, legfelül zsemlyeszeleteket. Beletesszük a sütőbe és ha jól megsült leöntjük egy 1/8 liter tejben felhabart tojásokkal és végül behintjük reszelt sajttal. Megsütjük, amíg az étel aranyszínű kérget kap. A kész ételt zöldséggel vagy fejessalátával tálaljuk. Kirántott sajt. Zsíros kemény sajtokat, mint az ementálit, goudát lehet kirántani. Felvágjuk nagyobb darabokra (minden személyre számítunk 2 darabot) begöngyöljük lisztbe, tojássárgába és zsemlyemorzsába és kisütjük felolvasztott forró zsírban. Amennyiben a sajt már túlkemény, vagy kiszáradt bemártjuk a sajtdarabokat tejbe, aztán megszárítjuk és végül begöngyöljük a fent ismertetett módon. Ha sajtot lassan sütjük vagy sokáig, akkor szétfolyik. Kirántott sajtot behintjük vagdalt petrezselyemmel és rögtön burgonyakásával vagy zöldséggel tálaljuk. Sajtos burgonya-kroket. 30 dkg főzött, reszelt burgonya, 2 tojás, 10 dkg fogós liszt, 15 dkg reszelt sajt, kevés tej. A burgonyát héjában megfőzzük, lehámozzuk és szitán átnyomjuk. Hozzáadunk tojást, lisztet, 3 kanál forró tejet, hogy a tésztát jól megdolgozzuk. A végén sajtot adunk hozzá. Kroketteket csinálunk, amelyeket a sütőben megkent ptéhen megsütünk zsíron. Salátával vagy zöldséggel jó vacsora. G. J.
