Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-28 / 48. szám
10 Földműves 1954. november 28. 1Г $ к évi. 10 «im j MMSZÄTI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADASZVÉDEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Törvényismertetés Serkentő etetés IV. 2. Vadászat közben, ültetve a vad által okozott károk A vadas./gazda köteles megtérítei: a) azon károkat, melyeket saját maga. a társaság tagjai, vadászvendégei, a személyzet, vagy a vadászkutyák okoznak vadászat közben a mezőgazdasági, vagy erdei ültetvényekben s a szőlőkben, (vadászati károk); b) azon károkat, melyeket a hasznosvad és a vaddisznók okoznak a le nem aratott mezei terményekben, az erdei ültetvényekben s a szőlőtermésben. (vadkárok), * * * A károkat nemcsak a vadászgazda, hanem a vadásztársaság minden egyes tagja közösen, ha pedig a területet saját kezelésében tartja az ÉFSz, ennek minden tagja közösen téríti. A fácánokat sokhelyütt estefelé, másutt viszont reggel engedik ki. Hogy tneiyik mód a jobb, azt a helyi körülmények határozzák meg. Vannak helyek, ahol reggel teljes nyugalom van s ilyenkor a vad kibocsátását s megtelepedését nem zavarja semmi, vüzom estefelé valami rendesen megismétlődő zaj, esetleg hazatérő munkások. járművek stb. Zaja, zöreie nagyon zavarja ezt az akciót. A legmegszokoftabb a délutáni kiengedés, de a reggeli is sikerrel jár, ha ilyenkor egy kis cselhez folyamodunk. A fácánokat egyenként kell kiszedni a kosarakból s kétkézre fogva meg kell őket magunk előtt forgatni (vízszintes irányban) 10—12-szer, hogy a fácán egy kissé elkábuljon. Azután rá kell tenni az eleséggel megszórt ösvényre, amely az etetőhöz vezet, fácán egyenesen elfut až ösvényen až etetőig, ahol rendesen meg is marad. Ha van már a területen fácán, amely az etető környékén tartó zko' 1- §• Idejében ott légy a gyülekező helyen és a hívatlan vendégeket hagyd otthon. Ha nem mehetsz, mentsd ki magad! 2. §. • Ne felejtsd otthon vadászjegyedet. vadászegyleti tagsági igazolványodat, fegyvered és lőszered pedig legyen rendben. 3. §■ Mindig ügy tartsd fegyveredet, — töltetlenül is — nehogy a csöve embertársad hasára, vagy egyéb testrészére meredjen. Ne feledd, hogy a halált hordozod kezedben. Fegyveredet csak az álláson, illetve a megadott jelzés után töltsd meg. Ha menés közben akadályt kell átlépned, vagy átugranod, szedd ki a töltényeket fegyveredből. 4- §■ Figyelj a vadászat vezetőjének utasításaira s különöser arra, hogy milyen vadra szabad vadászni! — Elégedj meg azzal a hellyel, melyet a vadászat vezetője kijelölt számodra! 5. §• Se nagy távolságra, se pedig a szomszédodra futó, vagy repülő vodra ne lőj. Nagy távolságra lőni meggondolatlanság, a szomszédra tartő vadra lőni pedig durva figyelmetlenség, A meglőtt vadat illő módon kell megölni. 6. §. Ne lőj oda. ahol emberek vannak, ne lőj olyasmire, amiről nem tudod, hogy micsoda, ne lőj a vackán fekvő nyúlra, sem a földön szaladó Nem kötelesek megtéríteni olyan területeken a vadkárokat, amelyik nem vadászterületeken, továbbá ápolatlan szőlőültetyényekben, bekeríttetlen gyümölcsösökben, kertekben, faiskolákban keletkeztek. Tovább nem kell megtéríteni az aratás vagy szedés után a földeken hagyott termésben okozott károkat, ha bebizonyul, hogy rendes gazdálkodás mellett ezeket a terményeket, el lehetett volna szállítani. Ha olyan terményről van szó, melyet kint a határban szoktak összehordani, de nem gondoskodtak róla, hogy a vad hozzá ne férhessen s kárt ne tegyen benne, Ha a károsult a kártétel után 14 napon be il nem jelenti be kárigényét a döntőbíróság elnökénél. dik, akkor teljes a siker. Ha délután alkonyat táján engedjük ki a fácánokat, akkor a kasokat óvatosan kell kinyitni s alkalmas, bokros, csalitos helyen, az etető közelében letenni. A kosár fedőzsákját körülbelül 40 méter hosszú zsinórral lehúzzuk a kosárról s így a fácánok teljesen szabadon, háborítatlanul mehetnek ki belőle. Nehogy a fácán a kibocsátáskor mindjárt szárnyra kapjon, bokros sűrű helyen kell a kasokat kinyírni, Így csakhamar felülnek a közeli fákra s másnap reggelig ott is maradnak. Az éhség azután 'lelem keresésére kényszeríti őket s ezt meg is találják. Az etetők felé több irányból ösvényeket kell vezetni s az etetőket állandóan megtöltve tartani, hogy н fácánok mindig találjanak elegendő eleséget. Nagyon szeretik a szemes takarmányt, elsősorban a kukoricát, de a takarmányrépát is igen kedvelik. szárnyas vadra. Lefuvás után ne lőj a körbe. Közös találat esetén n” vitatkozz a vad miatt, mert ilyent csak kezdő vadász tesz tudatlanságában. 7. §• Tarts rendet magad körül, a hajtókkal bánj szigorúan, de tisztességesen. Vigyázz, hogy a vadat el ne lopják, hanem ez kocsira kerüljön. Az általad elejtett vad mennyiségét becsületesen mondd be, a közösen lőtt vadról pedig csak megegyezés után nyilatkozz. 8. §. A körben ne csinálj se éket, se zsákot, ha vadat látsz, ne kuporodj le. A rendre ügyelj s a ráhajtásnál úgy állj fel, hogy a szomszédod is lőhessen. Feleslegesen ne beszélj, mert elegendő a kézjel is. 9. §. Kutyádat tarsd szíjon s feleslegese ne engedd a körbe. A meglőtt vad után csak akkor küld, ha más kutya nem ment volna utána. Kutyádat ne üsd, mert ez nem tartozik a vadászathoz. A meglőtt, elveszett vadat keresd a hajtás után, — ha ezt a vadászat vezetője megengedi. Ha nem keresheted, jelöld meg a lövés helyét. t 10. §. Légy tagja a vadászati védegyletnek s így biztosítva vagy baleset ellen és szavatosságra. Szervezetlen vadászokkal ne vadász. A koccintást hagyd az utolsó hajtásra, amikor már ráérsv koccintani, beszélgetni, anekdotázni, mert ilyenkor már nem zavarod a vadászatot. , A döntőbíróság elnökét és ennek helyettesét az illetékes járási bizottság nevezi ki, rendesen 6 évi időtartamra több egymássá! határos vadászterületre. A kinevezett döntőbírók s helyetteseik nevét az illető községekben közhírré kell tenni. Minden esetben a döntőbiróság kiszállása előtt meg kell kísérelni a kír kölcsönös megegyezés útján való megtérítését. Ha ez nem sikerülne akkor a döntőbiróság határoz. Egy képviselőt a károsult, egyet pedig a károkozó küld ki s a kinevezett döntőbirósági elnökkel együtt döntenek a kár megtérítéséről. Ragadozómadaraink ismertetése Felsősorban azokról fogunk írni, melyeket kímélni kell, mert ha tesznek is némi kárt, nagy hasznára vannak a földművelésnek. Itt van például a sikoltó. vagy egerész ölyv. Hosszúsága köriübeliil 60-65 cm. szélessége 145-150 cm. Nálunk mindenhol előfordul, kivéve a magas hegyvidéket. Leginkább az előhegységek táján s olyan rónaságokon szeret tartózkodni, ahol kisebb szálerdők vannak, ősszel leginkább a nagy síkságokon tartózkodik. Fákon fészkel. Színe különböző árnyalatú, leginkább sötétbarna, világos csíkozással. Farkát 10-12 fehér sáv díszíti. Leginkább egérrel, békával, gyíkkal táplálkozik, néha megfogja a kisnyulat is. de ezt csak egyes példányok, az úgynevezett specialisták teszik. Gyakran sikoltva köröz, néha egy helyben lebeg. Sokszor látni mozdulatlanul ülve magasabb helyeken. Röpte nehézkes ugyan, de szépen, nyugodtan köröz. A héjával szokták összetéveszteni. Ezt a madarat kímélni kell. Szakelőadás a Somorja járási vadvédelmi egyesületben Eolyo évi november hó 13-an a so- * mórjai vadvédelmi egylet tagjai szamára politikai szakelőadást rendezett. Az előadáson resztvettek az országos szövetség részéről Bankó Alexander, Hanzl Rudolf és Srámek István elvtársak. bankó Alexander elvtárs előadásában a vadászatnak politikai és gazdasági vonatkozású fontosságáról beszélt. Srámek elvtárs magyar nyelven ismertette a vadászat fontosságát és gazdasági jelentőségét, valamint az egyesületi élet szükségességét. Hanzl végül szlovák nyelven a vadászat és vadvédelem mai állapotáról tartott szakelőadást. Az előadást három hangosfilm ievetitésével tették változatossá. Az előadáson majdnem száz vadász vett részt. Hasonló előadások rendezésevei nagyban elő lehet segítem a tagok oktatását s a vadászmorál ja ulasát. Előadás után egyes tagok panasszal fordultak az előadókhoz, hogy a szaklapot nem kapjak rendesen. Van, aki kapja a szlovák lapot, azután mint traktorista kapja a magyar szaklapot, végül mint vadász mégegyszer ugyanezt a lapot. Ezen az úton is felszólítjuk valamennyi vadásztársunkat, hogy ha valami panaszuk van, közöljék országos szövetségünkkel „Sväz poľovníckych ochranných združení na Slovensk ’ Bratislava, Jirásková ul. 3.” címen hogy ügyüket azonnal rendbehozhassuk. Az etetés és serkentőetetés két különböző fogalom. Etetünk, ha a családnak nincs meg a minimális elesége, amely tavasszal és ősz felé legkevesebb 5—7 kg, nyáron kevesebb is lehet. Ilyen esetekben nagyobb, 1—2 kilós adagokban etessünk. Serkentő etetésnél meg kell lennie a minimális eleségkészletnek, de ha hordás nincs és azt akarjuk, hogy az anya intenzíven petézzen, akkor naponta körülbelül Vi liter vízzel 1:1 arányban hígított mézet, vagy cukrot adunk nekik. Ekkor a méhek az anyát jobban etetik és ennek következtében az anya petefészkében több pete fejlődik a kitojáshoz alkalmassá. Jegyezzük azonban jól meg, hogy a serkentésnek csak akkor van értelme, -a a család kellő mennyiségű virágporral is rendelkezik, azonkívül csak jó és fiatal anya petézik erősen. Mindehhez természetesen sok fiatal dajkaméh is szükséges. Ha tehát ezek az alapfeltételek megvannak és hordási lehetőség nincs, akkor serkentsünk. A serkentésnek is megvan az ideje s ez a hordás kezdésétől függ. Szükséges tehát, hogy az anya már legalább hat héttel a hordás előtt erősen petézzen, mert ezekből a petékből csak 40 nap múlva lesznek kijáró dolgozóméhek. Az első tavaszi hordásra azok a méhek alkalmasak, amely b még a múlt ősszel keltek, azért fontos tudni, hogy a tavaszi eredmény attól függ, miiyen állapotban mentek a méhek a télbe. Ha tehát még őszszel jól gondjukat viselték és ha van valamilyen hordási lehetőség, akkor gyorsan fejlődnek anélkül, hogy serkentenénk. Normális körülmények között minden rendes családnál már márciusban erősen megy a fiasítás és ezekből lesznek az akácmézhordó röpméhek. A májusi és júniusi Hasításból pedig a tarlóvirág idején lesznek röpméhek. Serkenteni különösen akkor a legfontosabb, ha hosszabb ideig nincs hordás. ITATÄS Az első tisztuló kirepülés után a fiasítás térfogata terjedt és ezáltal a A „Pcselovodsztvo” szovjet méhészszaklap ez évi nyolcadik számában nagy cikket közöl a méhészkiállításról Moszkvában. Ez a kiállítás egy részét képezi a nagy Mezőgazdasági Kiállításnak. A Szovjetuniónak igen kifejlett méhészete van. A párt és kormány érdeme, hogy a kolhozgazdaságok jövedelmük egy részét a méhészet sikeres gazdálkodásából nyerik. A kolhozgazdaságok kétharmadának van méhészete. A tengermelléki kerületben, ahol a legnagyobb méhészetek vannak, egy kolhozra 508 család esik. Erős méhészkerületek még a krasznodarszki 425 átlaggal és a sztavropolszki kerület, több mint 300 családos átlaggal. De nemcsak a kolhozokban, hanem a szovhozokban és parasztok, munkások és hivatalnokok magángazdaságaiban is gyorsan növekszik a méhészet. 1946 és 1953 között a Szovjetunióban a méhcsaládok száma az eredetinek másfélszeresére nőtt, 1954. év elején meghaladta a nyolcmilliót. A kolhozok és „zovhozok évente gyarapítják méhcsaládaik számát és ugyanakkor nagy mézfeleslegük marad, melyet pénzzé tesznek a piacon. A szovhozok és kolhozok tagjai ma már jól tudják, hogy a gabonaneműek, gyümölcsfák és zöldségek megtermékenyítéséhez feltétlenül szükséges a megfelelő nagyságú méhállomány. A Szovjetunióban két nagy gyár van, melyek méhészszükségletek gyártásával foglalkoznak. Több mint negyven viaszgyártó műhely van s ezek Kerethálózás műanyaggal. (Leipziger Bienenzeitung 1953. 11.). Meverhoff és Scheel fémsodrony helyett 0.4 mm vékony ..perion” műanyag-szálat ajánl i keret hálózására. A perion eléggé szilárd, 1 négyzetmilliméter vastag szál csak 28 kg megterheléstől szakad el. Beolvasztásakor vigyázni kell, mert 120 Celsius foknál magasabb hőmérséklet árt neki. Perion vagy más hasonló műanyag ■sak ott alkalmazható, ahol kevés keretet kel! hálózni A perion ugyanis rossz hővezető. Műlépbe olvasztása tehát időrabló. vízszükséglet is fokozódik. Sokszor még kedvezőtlen időjárásban is ki kell a méheknek repülni vizet keresni s ilyenkor sok elpusztul. Szükséges tehát itatóról gondoskodni. Gyakran előfordul olyan kedvezőtlen időjárás is, éppen tavasszal, márciusban, vagy áprilisban, amikor a petézés nagyban folyik, miáltal nagy a vízszükséglet. hogy a méhek két-három napig sem jöhetnek ki kaptáraikból. Ebben az esetben fontos a belső itatás (a kaptárban) melegített-édesített vízzel. Minden családot külön itatni elég sok munkát jelent. A jó méhész gondoskodik arról, hogy méheit kevesebb munka mellett is ellássa vízzel. A legcélszerűbb itatókat legújabban villannyal melegítik. Ez valóságos „melegítő“ itatóhelyiség, amelynek teteje és két oldalfala üvegből van. Északi fala pedig fekete színűre van festve, mert ez is gyűjti a meleget. Alulról a víz villannyal van melegítve. Ide a méhek még aránylag rossz*,’>b időben is eljárhatnak, mert közbe meg is melegszenek s mikor teleszívják magukat a meleg vízzel, könnyen visszarepülhetnek Az ilyen tökéletes itatót annyira szeretik, hogy „egymás hátán” járnak. Költséges, azért csak nagy méhészeti üzemek tehetnek rá szert. Ennél sokkal olcsóbb, egyszerű és megfelelő a közismert „csöpögő itató”; egy faállványra helyezzünk edényt (ezt fontos beburkolni szigetelő anyaggal). Az edény alsó részén csináljunk nyílást, amelybe egy kanócot bedugunk, így, csöpögtetjük a melegített vizet egy lejtős és rovátkás deszkára, ezt pedig a nap melegíti, így a víz meleg marad. Az itatót szélmentes helyre, a méhes közelébe állítsuk, ahová a nap reggeltől estig, állandóan odasüt. A melegített itatásnak tavasszal nagy jelentősége van. Fertőzés ellen gyakori tisztítással védekezzünk. Lehetőleg naponta mossuk meg a lejtős-rovátkás itatődeszkát. Allővizű itatókat ne használjunk, mert ezek a gyomorvészes és másféle fertőzést terjesztik. fedezik a méhészetek viaszszükségletét. Nagy figyelmet szentelnek a méhészkáderek nevelésének. Minden körzetben, minden kerületben és minden autonóm köztársaságban egyéves iskolák vannak a kolhozméhészek kiképzésére. Ezek az iskolák évente sokezer képzett méhésszel ajándékozzák meg a kolhozokat. A középképzettségű méhészeket a méhész-középiskolákon képezik ki, míg a legmagasabb* képzettségű méhészek a zootechnikus méhészek intézetét látogatják. Ezek a körülmények egyengetik útját a jövő méhészgenerációnak és lehetővé teszik, hogy jól fel legyenek készülve a feladatokra, amelyek őket az életben várják. A Szovjetunióban ugyancsak kiépítették a méhész tudományos és kutató intézetek egész hálózatát. Ezek arra vannak hivatva, hogy segítsenek a nemzeti vállalatok alkalmazottjainak a méhészetet elterjeszteni és továbbfejleszteni az országban. A méhészetek alkalmazottjai és a kolhozok és traktorállomások dolgozói részére méhészszaklapokat adnak ki. A legjobb méhészetek, a legjobb méhészek és a méhészettel foglalkozó tudósok jól vannak képviselve a Mezőgazdasági Kiállításon Moszkvában. Arról, hogy mi van a méhészeti kiállításon Moszkvában, a következő számunkban pontosabban beszámolunk, hogy méhészeink kíváncsiságát kielégíthessük, SÍK ISTVÄN Rajhoz csatlakozó sžomszédméhek. (Der Imkerfreund, 1954. 5.). Büdel megállapította, hogy egy rajhoz a tőle 5 méterre lévő, rajzásra nem készülő családból 500 g méh csatlakozót',. A család mérlegen állt, a hirtelen súlycsökkenés pontosan a másik család rajzásának idejére esett. A raj a méhes előtti fán ült meg, később valamivel arrébbvonult, aztán visszatért az anyakaptárba A hozzá csatlakozott idegen méhek egy része régi otthonába repült vissza a rajból: a mérleg hirtelen emelkedett. A fácán kitelepítése A társasvadászat íratlan törvénye Méhészet a moszkvai Mezőgazdasági Kiállításon KIS HÍREK
