Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-07-18 / 29. szám
A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVÉ LÉSOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. július 18. Ara 40 tiller V. évfolyam 29. szám LAPUNK TARTALMÁBÓL i Teremtsenek nemzeti bizottságaink szoros kapcsolatot a tömegekkel Minden percért, minden gabonaszemért harcolnak a felsőpatonyi aratók Szovjet élet Régi cséplés — régi nyár A jó gazda holtig tanul A gépesítés mezőgazdaságunk fejlesztésének kulcskérdése Az ifjúság fiatalos lendületet visz a falu szocia lista építésébe Készüljünk fel a kukorica pótbeporzására Aratással egyidőben lássunk hozzá a csépléshez Hazánk minden dolgozója ezekben a betekben Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa irányelvei teljesítésének jegyében él. Kétszeresen érvényes ez dolgozó parasztságunkra, mert a CsKP X. kongresszusa éppen a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fektette a fősúlyt. Az a feladatunk, hogy az elkövetkezendő 2—3 év alatt lényegesen emeljük a gabonafélék, ipari növények, a takarmányok és főleg a kapások, mint a cukorrépa, kukorica és burgonya hektárhozamát; továbbá, hogy lényegesen kiszélesítsük a mezőgazdasági földterületet. Mindezek alapján jelentősen emelnünk kell állattenyésztési termelésünket, még pedig annyira, hogy 1957-ben 26 százalékkal több húst, ebből 51 százalékkal több sertéshúst és zsírt, továbbá 51 százalékkal több teje és 41 százalékkal több halhúst termeljünk. Ha ezeket a feladatainkat teljesítjük, ez annyit jelent, hegy életünket falvainkban es városainkban egyaránt szebbé, gazdagabbá és örömteljesebbé tesszük. A CsKP X. kongresszusa által kitűzött minden egyes feladat teljesítése újabb és újabb előnyöket jelent szövetkezeti tagjaink és egyénileg gazdálkodóink számára, annak alapján, hogy több terményt adhatnak el, amiért több jövedelemre tesznek szert. Ugyanakkor azonban egész népünknek is nagy könnyebbséget jelent a közellátás megjavításán keresztül. Természetesen a kongresszusi irányelvek magukban véve még ,\em biztosítják a mezőgazdasági termelés emelését, a szövetkezeti tagok és a többi földműves magasabb jövedelmét és egész doigozo népünk közeitátásának megjavítását. Most az a fontos tehát, hogy a kongresszusi irányelveket bevezessük, élő valósággá változtassuk mindennapi munkánkban. Meg kell teremtenünk azokat az előfeltételeket, amelyek teljesítésükhöz szükségesek. Már pedig ezeket az előfeltételeket is elsősorban mi, mezőgazdasági dolgozók teremthetjük meg. Az egyik nagyon fontos határkő, a kongresszusi feladatok teljesítésében az idei aratás. Attól, hogyan tudjuk elvégezni az aratást, mennyire tudunk harcolni a veszteségek ellen, — nagymértékben függennek további sikereink. Az idei aratás nem könnyű. Elsősorban is későn láthattunk munkához, mert a téli időszak nagyon kinyúlt. Hátráltatja a munkát a gyakori esőzés is. A gabona több helyen nag.^>n megdőlt. Legújabban pedig a Duna vizének emelkedése, sőt, az árvíz is fenyegeti gabonatermésünket. Mi nem hatjhatjuk meg fejünket ezek előtt az akadályok, nehézségek előtt. Az a feladatunk, hogy minden nehézség ellenére szorgalmas munkával, veszteségnélkül betakarítsuk gazdag termésünket. Hogyan érhetjük ezt el? Elsősorban is az a fontos, hogy minden percet felhasználjunk. Ezen a téren p?ldát vehetünk a csicsói szövetkezeti tagoktól vagy a jánosmajori állami gazdaság dolgozóitól. Ezek a dolgozók, amikor csak lehet, végzik az aratást: ha kora reggeli órákban van a szép idő, akkor nem sajnálnak,, akár hajnalban kelni. Sőt az ebédidőt is felhasználják. Előfordult az is, hogy még éjszaka is kint dolgoztak a határban, hogy csak a gabona minél előbb fedél alá kerüljön. Ezek a szövetkezeti tagok és állami gazdasági doloozók szembeszálllak „a nyolc órás munkaidő elméletével”, mert hiszen az ilven nagy munkaidőben, ez csak az ellenség elmélete lehet. A becsületes dolgozók érdeke azt kívánja, hogy minden kedvező percet ki kell használni a termés megmentésére. Nagyon fontos tehát az, hogy a többi szövetkezetekben és állami gazdaságokon se engedjék meg a nyolc órás elmélet érvényesülését, hanem, hogy a traktorállomás segítségével mielőbb elvégezzék az aratást. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy erőnket most ne sajnáljuk. A veszteségnélküli betakarítás sikere természetesen attól is füyg, hogyan tudjuk kihasználni a munkaerőket, de egyúttal attól is, hogyan használjuk ki a gépeket, kombájnokat, önkötözőket, Nem szabad belenyugodni abba, hogy a gabona megdőlt és nem lehet géppel aratni. Ez is csak az ellenség elmélete. Gépeink, ha elláttuk őket különleges emelőszerkezettel, nagyszerűen learatják még a megdőlt gabonát is. Traktorállomásainkon nincsen hiány ilyen emelőkészülékekböl. A komba jnosoknak és a traktorososnak kell ügyeskedniük, hogy jól tudjanak bánni ezekkel a készülékekkel. Mindez azonbar nem azt jelenti, hogy a kézikaszára nincsen szükség. Vannak olyan helyek, ahol a gabona tényleg nagyon megdőlt. Itt aztán igénybe kell venni minden kézikaszát. A kézikaszálásnál nem szabad megengednünk, hogy bárhol is érvényre jusson egyes spekulánsoknak az a törekvése, hogy kilencedik, vagy hetedik részét akarnak aratni. Veszélyes jelenség ez, amely például a tornaijai és poltári járásban már felütötte fejét, de határozottan harcolnunk kell ellene. Semmivel sem kisebbek feladataink az idei cséplésben sem. A cséplés rendszerint tovább tart, mint maga az aratás. Ennek alapján a cséplésnél — ha nem vigyázunk, jobban ki vagyunk téve a veszteségeknek, mint az aratás alatt. Az elmúlt években a cséplés főleg azért tartott soká, mert nem használtuk ki kellően a cséplőgépek teljesítőképességét. Előfordult bizony az is, hogy a nagy gépeken is alig tudtunk kiesépelni 80—100 mázsa gabonát naponta annak ellenére, hogy 250, sőt 300 mázsát is kicsépelhettünk volna. Az alacsony cséplési átlagnak az oka mindenekelőtt a rossz munkaszervezés és az volt, hogy későn kezdtük meg a cséplést. Az idén sajnos nem bízhatunk állandó kedvező időjárásban. Azoknak a veszteségeknek, amelyeket a kedvezőtlen idő okozhat, csak .ikkor tudjuk elejét venni, ha a gabonát asztagokba hordjuk és a munkát úgy szervezzük meg, hogy a cséplőgép már reggel 4-5 órakor munkához lásson é egészen a késő esti .órákig dolgozzon. Sőt nagyon ajánlatos, hogy az éjjeli cséplési műszakokat is megszervezzük. A kispakai szövetkezeti tagok az elmúlt évben 200 mázsát, a pázsiti EFSz tagjai 273, a ruzsindoli szövetkezeti dolgozók pedig 300 mázsa gabonát kicsépeltek naponta. A jó munkaszervezés és minden kedvező perc felhasználása — út a cséplés gyors elvégzéséhez és előfeltétele annak, hogy betartsuk a jelszót „Első gabonát a géptől az államnak”. Minden szövetkezetnek és minden egyénileg dolgozó kis- és középföldművesnek hazafias kötelessége, hogy a beadási kötelezettség gyors teljesítésével hozzájáruljon dolgozó népünk zavartalan élelmiszerellátásához. A beadási kötelezettségek gyors teljesítése egyben alapja annak is, hogy pártunk és kormányunk még jobban fokozza mezőgazdaságunknak nyújtott segítséget és hogy egyre jobban érvényesülhessen a munkás-parasztseövetség megszilárdulásának áldásos hatása. Még egy nagyon fontos dolgot kell szem előtt tartanunk. Az idei aratással egyidejűleg rakjuk le a jövöévi termés alapjait is. Itt mindenekelőtt a tarlóhántásra gondolunk. Arra kell törekednünk, hogy ahol nincs takarmányalávetés, azonnal a kasza után végezzük el a tarlóhántást, még pedig legtöbb 7 centiméter mélyen. Az idén több helyen még nagyon gyomos a gabonánk. Ennek az az oka, hogy nem végezték el idejében és rendesen, vagy pedig teljesen elhagyták a tarlóhántást. A jövő évi jó termés érdekében az idén ne engedjük meg, hogy egy talpalatnyi tarló is hanta*, lanul maradjon. Nappal arassunk, éjjel pedig végezzük a tarlóhántást. Ez legyen az elvünk, ez most napjaink legfontosabb feladata. Az aratás alatt sem szabad megfeledkeznünk az állattenyésztési termelésről. A sikeres állattenyésztés alapja a gazdag takarmányalap. A gyakori esőzés, amely az egyik oldalon hátráltat bennünket a munkában, a másik oldalon nagyon kedvező előfeltételeket biztosít, a másodnövények, a tarlótakarmányok termelésére. Az is nagyon kedvező körülmény, hogy van elég vetőmagunk. Az idei aratás és az egész termésbetakarítás mezőgazdaságunkat nagy feladat elé állította. Ezek a feladatok nagyok, de teljesíthetők. Minden a dolgozóktól függ. Inovecký J. Mentsünk meg minden szem gabonát iiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiuiiiHiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiMiiMiHiiiiiiiiHiiiiiMiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiMuiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHNimHiiNiiiiiiiiiHmimiiiiiiiimHiimmMHiiimiinuHuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiim Napjaink legfontosabb feladata, hogy veszteség nélkül magtárba juttassuk a termést. Nem csak az aratásnál, hanem a cséplésnél is nagyon kell vigyáznunk, hogy gazdag termésünkből semmi se vesszen kárba. Iparkodjunk tehát a csépléssel, vezessük be az íjjeli műszakokat és a legszélesebb mértékben alkalmazzuk a Bredjuk-féle módszert.---------------------------------------------------------------★ ------------------------------ ------. Minden percet felhasználunk az aratásra Az ógyallai járás három EFSz-ének kenyércsatája Az elmúlt napokban terhes felhők húztak végig országunk felett és bizony sokszor megnyíltak az ég csatornái és zúdult az eső a földre, akárcsak öntötték volna- fi. kapásvetemények növekedtek, megnyúltak örömükben. \ kukorica címerével egyidőben előbújt a cső is és szemlátomást fejlődik. .4 napraforgó sem dl már egymagában, meonövekedett a feje, szétbomlottak virágai. Más a helyzet a gabonáwl. Az íratás nem mehetett folyamatosan, az esők után melegen felsütött a nap, a gabonák egyszerre, mind beértek. Most úgy lenne célszerű, ha minden táblán gépek dolgozhatnának. Azonban iámnak olyan szövetkezetek, ahol erre nincs szükség. Az elmúlt héten, habár sok eső volt, mégis learatták gabonájuk nagyrészét. Szövetkezetünkben négy kombájnnal és Š öúkötözőgéppel teljes ütemben folyik az aratás. A munka jól halad. A kombájn után azonnal géppel rostáljuk a gabonát. Az utóbbi esőtől a föld kicsit megpuhult, így kézikaszával aratunk addig, amíg a talaj fel nem szárad, mert nem akarjuk, hogy a gépek a fiatal herét kitépjék a tarlóból. - Termésünk, mind búzából, mind bármilyen gabonaféléből jónak ígérkezik. Az aratással egyidőben elvégezzük a tarlóhántást is. takarmányunk van bőven, azonban a másodnövények vetéséről sem feledkezhetünk meg. — Amióta fejősteheneinket zöld takarmánnyal etetjük, azóta 100—120 literrel emelkedett a napi tejhozam. KONTÁR JENŐ, Felsőszéli ★ Az első gabonát az államnak adták Június 22-e örömteli nap volt az érsekújvári begyűjtési üzemben. A járásban megkezdődött az idei gabonabegyűjtés. Ügy ahogy az elmúlt esztendőben, ezidén is, az andódi szövetkezet 15 feldíszített szekeren több mint 300 mázsa árpát hoztak be. Ezzel egészévi beadásuknak több mint egyharmadát teljesítették. Az andódi szövetkezeti tagok büszkén mondták, hogy nemcsak teljesítik ezévi gabonabeadásukat, de azt magasan tű! is teljesítik. Szorgalmas munkájukkal biztosították a gabonafélék magas hektárhozamát. Huszonhat hektáros árpatáblájukat kombájnnal aratták le és 30 mázsás átlagos hozamot értek el rajta. ★ Kombájnnal aratják a megdőlt gabonát A nagymihályi járásban a gyakori esők következtében nagyon megdőlt a gabona. Hogy ennek ellenére elkerüljék a szemveszteséget, a kombájnosok a vándbrműhelyek dolgozóinak segítségével emelökészüléket szereltek и leombájnokra. Hasonló készülékekkel látták el az önkötözögépeket is. Petras Pál és Loukota kombájnosok nagyón szép eredményeket érnek el a kombájnokkal Ma reel liá/.a az élen... Jancsik György, a marcelházai szövetkezet elnöke nem nyugtalankodik, bizakodóan figyeli a kereplő aratógépek munkáját, hisz nagyon jói dolgoznak. Teljes mértékben meg vagyok elégedve a gépek munkájával — mondja. — Hogyne, mikor a sarkaláson Kívül emberi erő nem kell a kaszához, mind learatják a gépek. Közösen a gépállomással jól megszerveztük a munkát és a traktorosok a vasárnapot is kihasználják az aratásra, — folytatja tovább Jancsik elvtárs. — Összes aratnivalónk 680 hektár és ebből a múlt héten július 11-ig learattunk 100 hektár rozsot. 230 árpát és 30 hektár üszilendeket. Tehát csak a búza van hátra. Ha nem esik. a hét utoljára végzünk az aratással. A cséplést e hó 14-én kezdjük meg négy cséplőgéppel. Az aratás, a cséplés alatt is zavartalanul folyik tovább, mert a learatott gabonát lányok és asszonyok rakják keresztbe. Amint a cséplést megkezdjük, az autók a gabonát azonnal a raktárszövetkezetbe szállítják, hogy kiírt beadásunknak legelőször eleget tegyünk. Helényen is megvannak a lehetőségek A két szövetkezet gabonatábláit csak egy fasor választja ketté. Egyik falu a másiktól öt kilométerre fekszik. Szomszédok tehát, meg volt annak a feltétele, hogy Marcelháza egész évi versenyre hívja a hetényieket. De valahogy ez a verseny elaludt, csak papíron van meg, csak egyszer értékelték ki a tavasz folyamán, azóta csendben, értékelés nélkül folyik a verseny. Csintalan István, a hetényi szövetkezet agronóm use és Henc Miklós elnök figyelemmel kísérik a mareelháziak munkáját. Most ez alkalommal még jobban nézzenek bele a marcelháziak terveibe, mert úgylátszik lemaradnak tőlük, mind az aratással, mind csépléssel és a másodnövények vetésével is. Csintalan elvtárs ugyan bizakodva beszél, de arról biztos nem tud, hogy ha nem esik Maréelházán, 14—15-tn megindulnak a cséplőgépek és ők csak július 20-ára tervezték a cséplés megkezdését. Ezek szerint a beadással is le fognak maradni, ha sürgősen nem kezdik meg a cséplést. Ha már az aratással le is maradtak, a csépléssel dízony nem kell, hisz homokos a földjük. teljesen érett a gabona. Igaz a cséplést két váltásra tervezték, úgy, ahogy tavaly jól bevált. — Reggel 4-КЯ 12-ig és 12-tfil este 9-ig. Ez nagyszerű megoldás, habár még így sem érik el a marcélháziakat, akik hat nappal előbb kezdik a cséplést. Viszont ha a marcelháziak elgondolkoznak és Ok is bevezetik a kétváltásra való cséplést, bizonyára a csépléssel legelsőnek végeznek a .járásban. Jobb munkaszervezést Szentpéteren A« esőre hivatkoznak, no, de Marcelházán is esett. Két kombájn vitorlája csillan meg a napfényben a szentpéteri határban. Nyelik a levágott gabonát, a kemény árpaszemek megtöltik e tartályokat. — Csak lejjebb, lejjebb a kaszát — állítja meg a kombájnt Bohus János, a szentpéteri brigád agronómusa. — Sok kalász letörik, a földön marad. A kaszákat leengedik, mindjárt nincs akkora szemvesztesség. Az is hiba, hogy a gépek egymás után mennek. Ha az elsőnek baja akad. várnia kell a másiknak, harmadiknak is. Ez sem helyes. Hiába állnak egymással versenyben, kötelezettségvállalásukat sem fogják tudni teljesíteni, ha nem szervezik meg jobban a munkát. Minden gép, mind a kombájn, mind az önkötözök külön-külön parcellán arassanak, mert csak így alakulhat ki a verseny. ütemesebb lesz a munka, s az aratást gyorsabban befejezik. SÁNDOR GÁBOR
