Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-07 / 45. szám
Л1 SVvflVimiHfl’«S 1954. november 7. Befejeződtek a nyugati hatalmak párizsi tárgyalásai, amelyeken Nyugat-Némétország jövőjéről hoztak határozatokat. A tanácskozás „eredményét" a nyugati rádiók ezzel a sokatigérő mondattal találják el: „Nyugat-Németország önállóságot kapott" ... Az önállóság valóban szép fogalom. De vájjon mire kapott önállóságot Nyugat-Németország a párizsi határozatok nyomán? A jegyzőkönyvekből kiderült, hogy kizárólag fegyverkezésre. A nyugati hatalmak engedélyezték. hogy a bonni állam félmilliós hadsereget tartson, fegyvereket gyártson és belépjen az Atlanti Szövetségbe. Semmi egyéb nem jár a nyugatnémeteknek: a negszállás továbbra is fennmarad (50 esztendőre irányozták elő), Adenauerék változatlanul csak azt tehetik amit az amerikaiak parancsolnak. Az már más kérdés, hogy szívesen teszik-e, vagy sem ... A gyakorlatban tehát a nyugatnémet ■ lakosság olyan „függetlenséget kapott, amilyenre a legkevésbbé sem vágyódott. Most „függetlenül“ besorozhatják majd őket az egykori hitlerista tábornokok új hadseregébe, amely semmivel sem rejt magában kevesebb veszélyt, mint a régi. Bármilyen szép mázt is kennek a nyugati hatalmak a párizsi határozatokra, a valóság egy marad: Párizsban szentesítették a nyugatnémet háborús erők feltámasztását. Emiatt az aggódó emberek millióinak tiltakozásával kell szembenézniük. Persze a nyugati hatalmak ezúttal sem maradnak adósak a csillapító „érvekkel". Dulles szerint nem kell félni, meri „ellenőrzik a nyugatnémet hadsereget” ... Sovány vigasz! Hitért talán nem ellenőrizték?! Mégis rombadöntötte fél-Európát. Mi a biztosíték, hogy most jobb lesz az ellenőrzés?! A párizsi döntések — függetlenül attól, hoqy hosszúéletűek lešznek-e, vagy megbuknak a francia parlamentben a jóváhagyási vita során — mindenképpen gátolják a nemzetközi feszültség enyhítését. Németország békés. demokratikus egyesítését. Ha a nyugati hatalmak azzal is védekeznek, hogy „más kiút nem volt számukra”, a népek határozottan vallják: igenis, van megoldás a német kérdés ésszerű rendezésére! Ez a megoldás a Szovjetunió legutóbbi javaslataiban gyökerezik. A szovjet kormány a nyugati hatalmakhoz intézett jegyzékében abból az elvből indul ki, hogy csakis összeurópai bizontsági szerződéssel lehet tartóssá tenni Európa békéjét. Ezért javasolja, hogy novemberben hívják össze Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereinek tanácskozását, amelyen vitassák meg: 1. Németország egyesítését, a szabad össznémet választások megtartását. 2. A négyhatalom megszálló :sapatainak kivonását Németország területéről. 3. Összeurópai értekezlet összehívását áz európai biztonsági rendszer megteremtése érdekében Az ilyen értelmű határozatok elősegítenék a nemzetközi feszültség további enyhítését és elhárítanák azt a veszélyt, amelyet Nyugat-Németország felfegyverzése jelent. Két hét telt el azóta, hogy napvilágot látott a Szovjetunió jegyzéke. Ez az idő elegendő volt arra, hogy képet kapjunk arról, milyen hangulatot alakítottak ki nyugaton a szovjet javaslatok. Kétféle fogadtatásról beszélhetünk. Až egyiket a „Sunday Times” című angol konzervatív lap így fejezte ki: „Moszkva lépései új amerikai magatartást tesznek szükségessé.“ Vagyis okosabban mérlegeljék a Szovjetunió javaslatait. A másik véleményt Eugen Gerstenmayer, a bonni parlament külügyi bizottságának elnöke tolmácsolta: „Németországról csak akkor sz' bad tárgyalni Moszkvával — mondotta — ha már véglegesen jóváhagyták a Párizsban kötött egyezményeket.“ Ezt pedig nem lehet másképpen értelmezni, mint úgy, hogy kész tények elé akarják állítani a világot. Először felfegyverezik Nyugat-Németorsaágot, aztán majd beszélnek róla ... Sajnos, az amerikai kormány állásfoglalása inkább Gerstenmayeréhez hasonlít, hiszen Washingtonban megint a régi nótát kezdik fújni: „A szovjet jegyzék nem tartalmaz semmi újat.. .“ Ez kétségtelenül makacsságra vall! A makacsság pedig semmiképpen sem a jóindulat nyelve. A népek most több jóindulatot, több tárgyalási készséget várnak a nyugati politikusoktól. Bármennyire is „régi“ az összeurópai biztonsági szerződés gondolata, mégis célszerűbb és népszerűbb, mint a párizsi „újdonságok”: Nyugat-Németország felfegyverzése. Stockholmban tartják a Béke-Világtanács novemberi ülésszakát A Svéd Országos Békebizottság titkársága közli-A Béke—Világtanács elhatározta, hogy az idén november 18—23-ra kitűzött ülésszakát Stockholmban tartja meg. A Béke-Világtanács tagjain kívül az ülésszak munkájában több meghívott személyiség is résztvesz. A várakozás szerint körülbelül 450-en vesznek majd részt az ülésszakon. Az ülésszak napirendjének elsü pontja lesz — a Béke-Viíágtanács irodájának szeptember 15-i bécsi ülésén hozott határozat értelmében — valamennyi európai állam együttműködésének kérdése, az államok biztonságának megteremtésében. Az indiai-francia tárgyalások eredménye Hétfőn hajnalban Pondichéry és a többi indiai francia település kormánvépületére felhúzták az indiai lobogót. Ezzel véget ért a több. mint 250 éves francia fennhatóság, s az indiai francia gvarmatbirtokok viszszatértek Indiához. A hatalomátadás, amely a múlt hónapban megkötött francia-indiai egyezmény alapján történt, nagy elégtétel a települések lakosságának, amely fél év óta meg-megújuló tüntetéseken követelte, hogy visszatérhessen Indiához. ‘S nagv elégtétel Indiának is. amelynek testébe beékelődtek e kis francia birtokok s ha jelképesen is. de háfcáltatták teljes függetlenségének kivívását. A francia birtokok Indiához való visszatérése két fontos tanulságra hívjá- fel figyelmünket. Az egyik ~ ismét megmutatkozott, hogy Ázsiában lejárt a gyarmatosítás korszaka, s hogy egyetlen gyarmatosító hatalom sem képes már tartósan szembeszállni a függetlenségükért és szabadságukért harcoló ázsiai népekkel. A másik: ez az eset is bizonyítja, hogy minden vitás kérdést meg lehet oldani békésen, tárgyalások útján. Ui kezdeményezés a koreai kérdésben Amikor a genfi értekezleten a koreai agresszióban résztvett 16 ország képviselői felrúgták a Korea békés egyesítésére vonatkozó tárgyalásokat, a béketábor küldöttei hangsúlyozták, hogy ezzel a koreai kérdés egyáltalán nem kerül le a napirendről. S ime, alig négy hónap telt el azóta és máris újabb jelentős lépés történt a koreai kérdés rendezésére: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlése új tárgyalásokat javasol Észak- és Dél-Korea képviselői között. Az új koreai javaslatnak éppen az ad különös jelentőséget, hogy világosan megmutatja: a koreai kérdésben igenis meg lehet egyezni. Az új javaslat lépésről-lépésre előrehaladva akarja megoldani a koreai kérdést. Éppen ezért két értekezlet ősszel - vását javasolja: az elsőt 1955 februárjára, s ennek a Korea két része közötti gazdasági es kulturális együttműködést kellene előmozdítania; a másikat valamivel későbbre, Korea békés egyesítésének megtárgyalására. Mindkét értekezleten Korea két részének képviselői vennének részt. A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN a választásokon a választójogosultak 99.98 százaléka vett részt. A Mongol Népi Forradalmi Párt tagjai és a párton kívüliek tömbjének jelöltjeire a szavazásban résztvettek 99.99 százaléka szavazott. A köztársaságban összesen 32.140 küldöttet választottak a helyi szervekbe. E küldötteknek 31.50 százaléka a Mongol Népi Forradalmi Párt tagja, 68.41 százaléka pedig pártonkívüli. A megválasztott küldöttek 21.89 százáléka ntí. * * * A FRANCIA BÉKEMOZGALOM állandó bizottsága a következüket közli: A francia békemozgalom állandó bizottságának elnöksége elhatározta, hogy nagy országos népszavazást szervez az újrafelfegyverezés ellen és a négy nagyhatalom német kérdéssel kapcsolatos tángyalásainak ú.1- rafel vételéről. * * * OKTÓBER 28.-án szovjet tudósküldöttség utazott Moszkvából az Egyesült Államokba, hogy résztvegyen a Columbia egyetem alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A küldöttség tagjai Andrej Ursanov akadémikus és Borisz Ribakov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagia. ♦ * * JERKOVICS TENGERNAGY, a jugoszláv haditengerészet főparancsnoka Athénba érkezett, * * * A LONDONI RÁDIÓ JELENTÉSE SZERINT az iráni szenátus ratifikálta az úgynevezett nemzetközi olajkonzoreiumnial megkötött egyezményt. A sah aláírása után az egyezmény törvényerőre emelkedik * * * GYŐZELEMMEL) ÉRT VÉGET Koppenhágában a „Philips” rádiógyár munkásainak strájkja. A strájk szeptember 22-én kezdődött és a kimerítő munkarendszer bevezetése ellen folyt. * * * HÁRMAS TANÁCSKOZÁS LESZ A legutóbbi szovjet jegyzékkel kapcsolatban a jövü héten. Londonban összegyűl az Egyesült Államok, Nagybrittánia és Franciaország képviselőiből álló bizottság, hogy tanácskozzék a négyhatalmi tárgyalásokat javasló szovjet jegyzékrül. * * * NASSZER EZREDES. , egyiptomi miniszterelnök ellen kedden sikertelen merényletet követtek el Alexandriában, ahol a miniszterelnök beszédet mondott. A londoni rádió szerint a merényletet a Muzulmán Testvériség egyik tagja követte el. Az egyiptomi rendőrség a Testvériség sok tagját letartóztatta. A Nasszer-párti tüntetők felgyújtották a Muzulmán Testvériség székhazát. * * * A WASHINGTONBAN TARTÓZKODÓ ADENAUER pénteken beszédet mondott a nemzeti sajtóklubban. Adenauer a többi között támadta a Szovjetunió legutóbbi jegyzékét és azt hangoztatta, hogy a szovjet javaslatoknak az a céljuk, hogy „rábírják az Egyesült Államokat, ne törődjék az európai kérdésekkel”. Adenauer állítása szerint a Szovjetunió „olyan kollektív biztonsági szerződést szeretne létrehozni Európában, amelyben ő maga határozottan uralkodó szerepet játszana.” Hagy flmema, add ki Paul Robesonnak európai útlevelét! (ČTK) — A világ közvéleményének igyekezetéhez, hogy Paul Robesonnak, a híres néger művésznek és békeharcosnak az amerikai hivatalok visszaadják az útlevelét, most a csehszlovák művészek Is csatlakoztak. Václav Rabas, a híres cseh államdíjas festő két nappal halála előtt, a Paul Robeson útlevelét visszakövetelő new-yorki ideiglenes bizottságnak, a következő üzenetet küldte: „Nagy Amerika, add ki Paul Robesonnak európai útlevelét. ’ Az egész világ irigyli őt tőled. Üjabb és újabb nemzedékek vágynak arra, hogy megismerjék Paul Robeson nagy művészetét, szive hangját, amelyet a népek békéjéért vívott harcnak szentelt. Sötétbőrű kezet nyújtasz azoknak az embereknek, akik békében és barátságban kívánnak veled élni. De ez a kéz legnemesebbek közé tartozik, melyet Amerika valaha a világnak nyújtott“. VÁCLAV RABAS Csehszlovák akadémiai államdíjas festő. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszország életében nagy fordulópont volt. Kitépte Oroszországot a kapitalista rendszerből s teljesen új útra vezette, a szocializmus útjára. 1917 október 25-én (november 7- én) a győzelmes forradalom első napján V. I. Lenin ezeket mondta: „Ennek a fordulatnak fontosssága abban rejlik, hogy szovjet kormányunk lesz, önálló hatalmi szervünk, melyben nem kap helyet a burzsoázia. Az elnyomott tömegek egyedül ragadják magukhoz a hatalmat. A régi államrendet alapjaiban zúzzák össze s új közigazgatás létesül a szovjet szervezésben. Mostantól kezdve Oroszország történetében új korszak kezdődik és ez a harmadik orosz forradalom, végső eredményeivel el kell, hogy hozza a szocializmus győzelmét“. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eltávolította a kapitalisták és nagybirtokosok hatalmát és összezúzta a régi államgépezetet. Oroszországban proletárdiktatúra alakult. A leigázott tömegek a történelem folyamán először alkották meg önálló államukat, a munkások és parasztok államát, saját szovjet rendszerüket. A Szovjet állam, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalomból született, képes volt visszaverni a kizsákmányoló osztály támadásait, megvédeni a szovjet földet a belső és külső ellenségtől, megszervezte a szocializmus építését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a SzovA Nagy Októberi Szocialista Forradalom korszakalkotó jelentősége jetunióban a szocializmus győzelméhez vezetett. Az Októberi Forradalom megteremtette az állandó anyagi jólétet és a dolgozók kulturális színvonalának állandó emelkedését. A forradalom megnyitotta az utat a boldog szabad élet felé. Sztálin elvtárs a következőket mondja: „A mi forradalmunk az egyetlen, mely nemcsak összetörte a kapitalizmus bilincseit s népünknek szabadságot adott, hanem megadta a népnek az anyagi lehetőséget is a jóléthez. Ebben rejlik forradalmunk ereje és legyőzhetetlensége". Az Októberi Forradalom kiküszöbölte a nemzetiségi elnyomást. A Szovjet föld valamennyi elnyomott népe egyenrangú tagjává vált a nagy szovjet családnak. Az Októberi Forradalom megszüntette az asszonyok jognélküliségét. A dolgozó asszonyok voltak valamennyi lakos között a legjobban elnyomottak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megszabadította őket az elnyomástól s a társadalom egyenrangú tagjává tette őket, akik a szocializmus aktív építői lettek. Az Októberi Forradalom kimentette az országot a kapitalista háborúból. Mindörökre megszabadította a népet az orosz és a külföldi burzsoázia érdekeiért való vérontástól. Az Októberi Forradalom akkor tört ki, amikor Oroszországot az a veszély fenyegette, hogy elveszíti állami függetlenségét. Ha a munkások és parasztok a bolsevik párt vezetésével nem valósítják meg a szocialista forradalmat, Oroszország imperialista országok gyarmatává válik. Az Októberi Forradalom megmentette az országot az idegen hatalmak leigázásától s biztosította a hazának a szabadságot és függetlenséget. Megteremtette a kedvező feltételeket Oroszország elmaradottságának leküzdésére s ahhoz, hogy a világ leghaladóbb és legerőteljesebb országává váljék. Az Októberi Forradalom megnyitotta a történelem új korszakát. Az Októberi Forradalom óriási fontosságú nemcsak a szovjet föld, hanem az egész emberiség számára is. A Nagy Októberi Forradalom előtt minden változás úgy végződött, hogy a kizsákmányolok személye megváltozott, de a kizsákmányolás nem. Sztálin elvtárs megállapítja: „A nemzetek történelme nem e v forradalmat ismer. De ezek “bban különböznek az Októberi Forradalomtól, hogy valamennyi egyoldalú forradalom volt. A dolgozók kizsákmányolásának egyik formáját a másik váltotta fel, de a kizsákmányolás megmaradt. Egyedül az Októberi Forradalom tűzte ki célul, hogy megsemmisíti a kizsákmányolókat és az elnyomókat. Az Októberi Forradalom, ellentétben a többivel, leszámolt valamennyi kizsákmányolóval, s a hatalmat a legforradalmibb osztálynak, a proletariátusnak adta át. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség történelmében óriási változást jelent; elfordulás a régi, kapitalista világtól egy új szocialista világ felé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomig a kapitalizmus uralkodott az egész világon. Az Októberi Forradalom a kapitalizmus számára a legnagyobb földrész elvesztését jelentette, mely a földgolyó egyhatodát teszi ki. Ennek következtében a kapitalista rendszer már nem egyedüli, amely az egész világot uralja. A világ két táborra szakadt: kapitalista és szocialista országokra. Az új szocialista rendszer puszta létezése aláássa a világkapitalizmus hatalmát s aláaknázza alapjait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom elvetette a világ proletárjaiban azt a tudatot, hogy ereje nagy s harca győzelemmel fog végződni. A burzsoázia azt állítja, hogy a kapitalista tulajdon érinthetetlen, szent és örök. Az Októberi Forradalom elvette a kapitalisták összelopkodott vagyonát és a nép vagyonává tette. A burzsoázia azt állítja, hogy az emberiség egy felsőbb és egy alsóbbrendű csoportba sorolható, s ez utóbbi alá van vetve az előzőnek. A forradalom bebizonyította, hogy valamennyi nemzet sikeresen fejlesztheti gazdaságát és kultúráját, ha szabad. A szovjet hatalom kiküszöbölte a nemzetiségi elnyomást és megmutatta az elnyomott nemzeteknek a szabadság felé vezető utat. Az Októberi Forradalom leleplezte a megalkuvó pártok tanításait, amelyek azt állítják, hogy a szocializmushoz osztályharc nélkül a burzsoáziával való közös munka alapján el lehet jutni. Az Októberi Forradalom a világkapitalizmus csődjének elejét jelentette, a népek történelmében új korszakot nyitott: a szocializmus korszakát.” V. I. Lenin írta: „Joggal lehetünk és vagyunk büszkék arra, hogy abba a szerencsés helyzetbe jutottunk, hogy megkezdhettük a szovjet állam építését, s ezzel a világtörténelem új korszakát nyitottuk meg, új osztály kormányának korszakát, mely a többi kapitalista országokban elnyomott s éppen ezért vágyik az új élet a burzsoázia fölötti győzelem és a proletariátus diktatúrája után, s a népek felszabadítását kivánja a tőke és az imperialista háború járma alól“. Szabad Földműves, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížková 7. — Telefon 332-29. — Szerkesztőség, Bratislava, Krížková 7. — Telefon 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Štát. pôdohosp. nakladateľstvo”, n. c., závod Bratislava, Krížková 7. — — Nyomja: Merkantilné tlačiarne, n. p. zz„ Bratislava, Ul. Nár. Povstania 41. — Irányító postahivatal: Bratislava, 2. — Évi előfizetés Kčs 2C.80, félévre Kčs 10.40 A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. D-51764 Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió békejavaslatait és minden erőnkből harmlni fopiink megvalósításukért! Mire kapott önállóságot Nyugat-Németország
