Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-07 / 45. szám
1954. ľjoVember 7. IO földműves íj l. évi I - • o í ■ 9Z4 WĎŔSLm SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADÄSZVÉDEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Minden vadásznak tudnia kell: Mi a joga és kötelessége a vad beadásánál (Folytatás aiz előző számból) II. Minőségi feltételek. A hirdetmény szerint a vadászgazdák kötelesek e vedet kihűlve, romcsolatlan friss állapotban beadni. A csülkös vedná! be kell tértem az átlagos szerződéses sülymennyiséget, amely e vad korának és nemének megfelel a helyi viszonyok szerint. Trófea nélkül, kizsigerelve kell a csütkös vadat beadni. Áz átlagos súlyt következőkép állapították meg. a kifejlett csülkösvadnál: szerves 45, vaddisznó 40, őzved 8 kg. Ennél kisebb súlyú vadat a felvásárló közeg r.em köteles átvenni. Ugyanígy nem köteles a felvásárló átvenni az olyan vedet, melyet nem kezeltek rendesen, nem zsigereltek ki, evagy e lövésektől nagyon szétroncsolt, stb. A ved minőségére a vadászgazdának ügyelnie kell, mert ez nemcsak a kötött szerződés és hirdetmény alapján kötelessége, hanem a vadásztörvény is így rendelkezik. III. A beadott vad árának fizetése. A felvásárló az átvett vadért az átvételnél köteles megfizetni a hivatalos árat. A szerződésben külön kell intézkedni a fizetés módjáról, elsősorban akkor, ha a vadat vasúton szállítják. Amennyiben a szerződésben erre vonatkozólag nem volna külön megállapodás, a felvásárló köteles a vadért ez átvételtől számított 14 napon belül fizetni. Ez a határidő végleges. Amennyiben a vadat még felszólításra sem fizették ki a megállapított időre, a vad árát kamatostól kell behajtani. IV. A beadandó vad mennyisége és más vaddal való felcserélése A hirdetmény úgy rendelkezik, hogy a vadászgazda köteles a lőtt vadnak 60 százalékát beadni közélelmezésre. A 60 százalékot a jóváhagyott löterv alapján számítják ki. Rendkívüli engedély alapján lőtt vadat mind be кеН adná, amennyiben ez a lelövést a 114/1954. sz. hirdetmény szerint engedélyezték. A beadandó vad felcserélése csak akkor jöhet tekintetbe, ha legtöbb 4 darab őz vad, illetve 2 darab szarvasról van szó. Amennyiben a beadási kötelezettség meghaladná az előbb említett legnagyobb mennyiséget, a cserélés nincs megengedve. A vad cserélése csak úgy történhet, he 1 darab őzvedért 5 nyulat, egy darab szarvasért pedig 25 darab nyulat ad be a vadászgazda. Ebben a cikkben csak a csiilkösved beadásának módját tárgyaljuk. Ami a nyulat és fácánt illeti, erről külön fogunk írni. Ez a cikk vezérfonalként szolgál a vadászgazdák számára, hogy a szerződéstől eltérő vadbeadás miatt ne károsodjanak s külön figyelmeztetjük őket. hogy minden beadási szerződésben külön jelöljék ki a beadás módját és pontos helyét s ennek kifizetését, hogy elkerüljék az esetleges kellemetlenségeket s károkat. Dr. A. Henkel. A vadászatok megrendezése A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 1953-ban 505/54. Zb. ob. KNV sz. alatt körlevelet adott ki, mellyel szabályozta a vadászatok megrendezését. Mivel ez a körlevés érvényben van, ismertetjük főbb pontjait, hogy vadászgazdáink tudják idevonatkozó kötelességüket. I. Tilos: a) nyúlna, fácánra és fogolyra eflyenként (szólóban) vadászni, b) aiz egész területet levadászni (egy ötödét meg kell hagyni mint védterületet további tenyésztésre), c) olyan vadra vadászni, mely a vadászati tervbe beleesik s a vadászgazda ennek vadászatát nem tervezte, d) ugytnézőn a területen egynél többször, erdős területen kettőnél, fácánra háromnál többször vadászni. A lőtervet több mint 15 százalékkal az illetékes járási bizottság beleegyezése nélkül túllépni, e) a vadászatot a tervezett vedfogás, illetve a törzsállomány rovására űzni, f) bármilyen les kdsvedre, kivéve az üregi nyulat, vadrécét és vadiúdat,. a) a 18 évnél fiatalabb, valamint az olyan személyeknek részvétele, akik nem mutatnak elegendő fegyelmezettséget. II. A vadászgazdátoak meghagyjuk: a) az illetékes vadászati védegyletnél. illetve járási bizottságnál a vadászat előtt legalább öt nappal jelenteni a tervezett vadászat helyét és idejét. b) a vadászat megkezdése előtt megvizsgálni, megvan-e minden vadásznak a vadászjegye s az általuk használt vadászpuskák számuk és jelük szerint be vannak-e vezetve, a vadászjegybe, c) gondoskodni a vadászat' jó megrendezéséről, tapasztalt és elővigyázatos vadász vezetésével, d) bejelenteni az illetékes járási bizottságnál, (ONV), hogy mely területrészt hagyja meg a társaság, mint védelmi területet. e) a vadászat előtt 5 nappal bejelenteni a vadászat helyét és idejét az illetékes felvásárló vállalatnál,, illetve ennek közegénél, f) pontos jegyzéket vezetni a lőtt vadról és kimutatni, hogy kinek, mennyi vadat adott át. III. Az illetékes vadászati védegylet: köteles a vadászat bejelentését ellenőrizni, illetve átvizsgálni a lövészek számának helyességét, esetleg megtenni a szükséges változásokat, kiküldeni egy megbízottat a vadászatra, hogy ellenőrizze a vadászat szakszerű rendezését. A kiküldött megbízott csak a vedászgazde engedélyével vehet részt a vadászaton. Megjegyezzük, hogy a fenti előírások alól kivételt képeznek azon területek, mélyekre nem vonatkozik a kötelező vedbeadás. (Ilyenek például a kivételes állami vadászterületek.) Hogy ezidén ne vadászhassanak olyan területeken, ahol egy délelőttön csak 10—20 darab nyúl esik, továbbá. hogy az úgynevezett konyhára való vadászat megszűnjön, a fenti körlevél tartalmával minden Vadásztársaságot, illetve Vadászklubot és ezek tagjait meg kell ismertetni s követelni ezen körlevél pántjainak pontos betartását, másrészt ez esetleges kihágásoknál s rendelet be nem tartásánál a legszigorúbban eljárni. Az apróvad kötelező beadásáról tudni kell, hogy a lőtt vad 60 százalékát kell beadni. A lőtt vadat e felvásárló vállalattal kötött szerződésben megállapított helyen, legyen az akár a ve-, dászterüíet, vagy más meghatározott hely, emellett a lőtt nyulat 2 napon belül, a fácánt és foglyot 24 órán belül kell beadni a vadászat befejezése után.,. A nyúl minősége olyan leaven, hogy az idevonatkozó rendelet 11 paragrafusában meghatározott követelményeknek megfeleljen, azaz kii legyen nyomkodva, a fogoly pedig ki legyen belezve. Csak egészséges, roncsolatlen, (nem szétlőtt) friss, (nem pállott) kihűlt vadat szabad beadni. A felvásárlónak nem szabad az előírtnál könnyebb vadat átvenni, például a nyúlnak legalább 3 kilogramm, a fácánnak 70 dkg, a fogolynak legalább 18 dkg súlyúnak kell lenni. A felvásárló a,z átvett vadról elismervényt ad. amely. egyúttal .gazolja a beadás teljesítését s arról, hogy a vadat rendesen átadták. Ha a vadat rendkívüli lelövési engedély alapján lőtték, az így lőtt vadat teljes egészében le kell adni! Rámutatunk egyúttal a beadandó vad elcserélésének lehetőségére is, amint .azt a 114/54 sz. hirdetmény első tételében előírtak. Olyan területeken, ahol a leadási kötelezettség legtöbb 20 nyúl, nyúl helyett le lehet adni vaddisznót, vagy egyéb csülikösvad nőstényét. Azaz egy őz-sutát, négy nyúl helyett, egy szarvast ehenet 15 nyúl helyett és egy darab vaddisznót, melynek súlya legalább 40 kg, 15 nyúl helyett. ' Ór. A. Henkel Nyúl helyett tehenet lőtt Egy szép őszi délután beállított hozzám egy ilősebb, vidéki vadé'-- s nagy ijedtséggel elmondta, hogy egy kis kellemetlensége történt vadászat közben. Nyúl helyett ugyanis — tehenet lőtt. Majd hanyatt estem, annyira megijedtem magam is, ettől a kijelentéstől. Ez azután valóban nagy különbség. Meg is mondtam neki, hogy talán tréfált. De bizony nem tréfált. Szépen elmondta, hogy a vadászterületükön van egy nagyobb bozótos hely, ahová a nyúlik bejárnak, s ott lőnek ők a k mvhára »óv két fülest. Most is kellett neki ,-resztelőre két dareu, s kiment a kiserdőbe. Megállt egy fánál és várt. Egyszer csak megjelent valami barna folt, an ly ugrott egyet, azután eltűnt, majd újra megjelent. Abban a pillanatban a mi vadászunk odacserdített egy duplát. Nagy lelkendezve odafutott — hát nem nyúl feküdt ott, hanem egy szép barna tehén. A pásztor nem meszsze volt, s ahogy ezt meglátta, nagy riadalom támadt. A vadász ijedtében hamar kifizette a tehén árát, csak a felesége, meg a többi vadász meg ne tudja, hogy mily. i nyulak szaladgálnak a kiserdőben. . . Ezután nálunk jelentette az eseményt. A kárt bejelentettük, de figyelmeztettem, hogyha a biztosító becsülteti meg a tehén árát, csak a 'yit kap, .mennyit ők megállapítottak érte. így is történt. A vadász csak a biztosító által megállapított összeget kapta vissza. A több!t egyedül pótolta. Ebből az a tanulság, hogy ne lőjjünk vaktában akármire, ami valahol megmozdul, továbbá ne tárgyalj' nk a károsulttal. Ezt bízzuk a biztosító-intézetre, hiszen az fizeti a kárt! Ezért igen fontos, hogy pontosan fizessük a j tagsági díjakat, nehogy ezáltal ki- I maradjunk a biztosításból. S. A tornaijai vadászati védegylet vadvédelmi akció a Ez az egyesület már néhány szép akciót indított a vadvédelem érdekében. Ezidei akcióját, a károsvad lójeleinek ellenőrzését, azaz a károsvad pusztítási versenyét most fejezte be. Az egiilet ugyanis versenyt hirdetett tagjai között, mely szerint 4 díjjal jutalmazta a legtöbb löjelet beadó tagokat. Az ellenőrző bizottság a következő elvtársakat jutalmazta meg 1 díjat kapott Fejes Béla elvtárs 470 pontértékért, 400- Kčs összegben. Második lett Rencsok Sándor elvtárs 250 ponttal s 250,- koronát kapott, 3 díjat kapott Pásztor István elvtárs 150 ponttal, 150- Kčs összegben. míg negyedik Sándor Béla lett 100 ponttal, aki 100 korona jutalomban részesült. A pénzjutalmakon kívül elismerő levelet s könyvjutalmat is kapnak. S. Tavaszi munkák a méhekuéi III. 3. A hosszú tél folyamán a napok fokozatosan enyhülnek. A méhek várják a tisztulórepülésre való alkalmat. Némelykor már februárban, de többnyire márciusban szokott a hőmérséklet árnyékban 10—12 C fokot elérni. Az ilyen szép, csendes, napos időben, dél táján szoktaik a méhek lakásaikból elsőízben tömegesen kirepülni. Erre az alkalomra a méhésznek is készülnie kell. Gondoskodjon arról, hogy ezt az első kirepülést a méhek (családok) már azon a helyen végezzék, ahol állandóan lesznek. (Kivételt az az eshetőség képez, ha a méheket távolra akarjuk áthelyezni.) Ilyen alkalmas nap reggelén a telelőkből is ki kell hordani állandó helyükre a kaptárukat. Az első tisztuló kirepülést okvetlenül figyelni kell, mert ez majdnem mindent „megmond”. Következtetni lehet róla a méhcsaládok átteleléséről és állapotáról. Ilyenkor még ne nyitogassuk a kaptárukat, ezzel várjunk még alkalmasabb, melegebb időre. Jó, ha a kaptár fenekére ősszel behelyezett ruberoid-Iapot kihúzzuk, amelyen meglátjuk az elpusztult méhek számát, a telelő méhfürt terjedelmét, az esetleg elpusztult anyát és hogy körülbelül mennyi mézet fogyasztott el a család télen. Ha esetleg még hó van, távolítsuk el a méhes környékéről, mert a fehérszínű tárgyakra a méhek szeretnek rászállni, és azután a havon megdermednek. Felrepülni nem tudnak és sok méh elpusztul. Pedig épp ilyenkor, kora tavasszal, amikor még néptelenek a családok, sok a belső és a külső munkájuk, kár minden egyes méhecskéért. Sok belefullad a vízbe, hólébe, ezért, ha lehet, ezt is távolítsuk el, vagy legalább takarjuk be gyékényfélével és adjunk nekik melegített vizet megfelelő itatóból, szélcsendes helyen, (ha lehet vagy 10—15 m-re a méhestől). Azoknál a családoknál, amelyek fürgék, a röpnyíláson nagy a „forgalom” és tömegesen röpködnek, hordozzák ki a télen elhullottakat és normális állapotra következtetnek. Ilyen állapotban lévő családokat hagyjuk nyugodtan első átvizsgálásig, amelyhez legalább 14—15 C fok szükséges. Sókkal nagyobb gondot okoznak azok a családok, amelyek gyengén röpködnek, vagy lassan mozognak; ilyeneket azonnal át kell vizsgálni. A betegségre többnyire csak következtetni lehet, biztos megállapítást csak a kutatóintézet végezhet laboratóriumában, azért egy gyufaskatulyában küldjünk el megállapításra kb. 30 darabot, a kaptár számával megjelölve Célszerű még a vizsgált család állapotát röviden, értelmesen megírni. Előfordul, hogv némely család nem is repül ki, még nyugodtam telel és nem is érzi a tisztuló kirepülés fontosságát. Ezt hagyjuk nyugalomban. Csak az fontos, hogy elég élelmük legyen. Más esetben meg éhség-gyengeség miatt nem repülnek ki és a kaptár megütésére csak gyengén, vagy egyáltalán nem zúgnak fel, éheznek, vagy haldokolnak; ha pedig több ütésre sem zúgnak fel, elpusztultak. Az éhező családnak adjunk azonnal cukros-mézes „tésztát” cukorlepényt, amelyet könnyű elkészíteni: 4 rész cukrot és 1 rész mézet jól meg kell dagasztani és tegyük átlyukasztott hólyagpapirosban a méhfürt fölé a keretekre. A kaptárpára nedvétől felhígult részét a méhek szépen fogyasztják. Ez a segítség egyszerű és gyorsan elvégzendő. Áz ilyen családokat meg kell jegyezni és gyakran figyelni. Ha már beállnak a jobb idők, etetni kell 1:1 arányos cukorszörppel, vagy felhígított mézzel. A virágporszükségletet pedig finom szójabab-liszttel a legjobb pótolni. A laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják ennek magas tápértékét. A szomjazó család tartósan zúgni szokot. Ennek adjunk estefelé cukorszörpöt 1:1 arányban, ha esetleg még zúgnának, ismételjük meg. Minden kaptár fenekéről húzzuk ki a ruberoid betétet, ha ez nincs, kaparóvassal kaparjuk ki a viasztörmelékeket és olvasszuk meg. Egyik-másik méhész minden családból küld vizsgálatra a kutatóintézetbe. A vizsgálat díjmentes. Ez az eljárás nagyon ajánlatos. SZIJJÄRTÖ GYULA méhészeti szaktanító A méhcsaládok Több méhészeti kísérteti állomás foglalkozott a méhcsaládok őszi legyengülésének kérdésével. Megállapították, hogy a betelelés előtti időszakban (szeptemberben) e méhcsaládok népessége 30—60 százalékkal csökken. A szeptember elsején több mint 3 kg méhböl álló család egy hónap alatt 1,6—1,8 kg-osra gyengült. A 2 kg körüli családoknál a súlycsökkenés 0,6—0,8 kg volt. A csökkenés aránya az erős családoknál nagyobb. A méhcsaládok őszi gyengülése terőszi gyengülése mészetes folyamat. A méhésznek számolnia kell vele. Családjait tehát telelőképesség szempontjából nem szabad augusztusban úgy megítélnie, mintha már október lenne. SzámoJnia kell az őszi gyengüléssel is, hogy valóban kellően népes családokat telelhessen be. Másrészt — ez főleg a kezdőiknek szól — nem szabad megijedni és rögtön betegségre gyanakodni, ha méhcsaládjaink szeptemberben néhány léputcávall meggyengülnek. Ш \пг1 lu á tfe A KISELEJTEZETT ANYÁK FELHASZNÁLÁSA A MÉHCSALÁDOK ŐSZI FELERŐSÍTÉSÉRE. A baskír méhészeti kísérleti állomáson folytatott kísérletekkel megállapították, hogy a kiselejtezésre szánt anyák a méhcsaládok őszi felerősítésére nagyon jól hasznosíthatók. Az anyákat nem dobták el, hanem kölyökcsaládokban tartalékolták. Ezeket a kis családokat ősszel a törzscsaládokkal egyesítették. Az így kezelt családoknál 43 százalékkal több volt a fiasítás, és 28 százalékkal népesebben telelnek be. Különösen felhívjuk erre azoknak a kétanyás módszerrel méhészkedő méhésztársaknak a figyelmét, akik a családok egyesítésekor az egyik anyát meg szokták ölni. Tapasztalataink szerint az első akác előtt 1-2 fias léppel külön tett anya őszig egész szép családot fejleszt. Ez a család beteleléskor a törzsek megerősítét-.e nagyon alkalmas. Esetleg jó anyával ellátva még törzscsaládként is betelelhető * # a penicilín növeli a méhek ÉLETTARTAMÁT. (Pcselovodsztvo, 1954. 7.) Kísérletekkel megállapították. hogy a penicilinnel etetett gyomorvészes méhek tovább éltek, mint ízok, amelyek nenicilint nem kaptak. Élettartamuk a nem etetett egészeseknél is hosszabb voH. Kedvezi! hatású volt a penicilín az enyhébb költésrothadással fertőzött ■ -fok méheinek élettartamára is. VIASZFERTÖTLENÍTÉS ELEKTROMOS KÉSZÜLÉKKEL. A költésrothadásos lépek viaszából készült műlép a betegséget terjeszti. A viasz felfűzésével a kórcncozók nem pusztulnak el. A Szovjetunió egyik míílépüzemében új viaszfertütlenítő készüléket próbáltak ki. A készülék elektromos árammal dolgozik. Megállapították, hogy a kórokozók csak akkor pusztulnak el. ha a viaszt legalább 3 percig 150 C fokon tartják. Az ilyen viaszból készült műlép nem fertííz. Kezelés közben a viasz minősége nem romlik.
