Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-11-07 / 45. szám

1954. ľjoVember 7. IO földműves íj l. évi I - • o í ■ 9Z4 WĎŔSLm SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADÄSZVÉDEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Minden vadásznak tudnia kell: Mi a joga és kötelessége a vad beadásánál (Folytatás aiz előző számból) II. Minőségi feltételek. A hirdetmény szerint a vadászgaz­­dák kötelesek e vedet kihűlve, rom­­csolatlan friss állapotban beadni. A csülkös vedná! be kell tértem az át­lagos szerződéses sülymennyiséget, a­­mely e vad korának és nemének meg­felel a helyi viszonyok szerint. Tró­fea nélkül, kizsigerelve kell a csütkös vadat beadni. Áz átlagos súlyt kö­vetkezőkép állapították meg. a kifej­lett csülkösvadnál: szerves 45, vad­disznó 40, őzved 8 kg. Ennél kisebb súlyú vadat a felvásárló közeg r.em köteles átvenni. Ugyanígy nem köte­les a felvásárló átvenni az olyan ve­det, melyet nem kezeltek rendesen, nem zsigereltek ki, evagy e lövések­től nagyon szétroncsolt, stb. A ved minőségére a vadászgazdának ügyelnie kell, mert ez nemcsak a kötött szer­ződés és hirdetmény alapján köteles­sége, hanem a vadásztörvény is így rendelkezik. III. A beadott vad árának fizetése. A felvásárló az átvett vadért az átvételnél köteles megfizetni a hivata­los árat. A szerződésben külön kell intézkedni a fizetés módjáról, elsősor­ban akkor, ha a vadat vasúton szállít­ják. Amennyiben a szerződésben erre vonatkozólag nem volna külön meg­állapodás, a felvásárló köteles a vad­ért ez átvételtől számított 14 napon belül fizetni. Ez a határidő végleges. Amennyiben a vadat még felszólításra sem fizették ki a megállapított időre, a vad árát kamatostól kell behajtani. IV. A beadandó vad mennyisége és más vaddal való felcserélése A hirdetmény úgy rendelkezik, hogy a vadászgazda köteles a lőtt vadnak 60 százalékát beadni közélelmezésre. A 60 százalékot a jóváhagyott löterv alapján számítják ki. Rendkívüli en­gedély alapján lőtt vadat mind be кеН adná, amennyiben ez a lelövést a 114/1954. sz. hirdetmény szerint en­gedélyezték. A beadandó vad felcse­rélése csak akkor jöhet tekintetbe, ha legtöbb 4 darab őz vad, illetve 2 da­rab szarvasról van szó. Amennyiben a beadási kötelezettség meghaladná az előbb említett legnagyobb mennyisé­get, a cserélés nincs megengedve. A vad cserélése csak úgy történhet, he 1 darab őzvedért 5 nyulat, egy darab szarvasért pedig 25 darab nyulat ad be a vadászgazda. Ebben a cikkben csak a csiilkösved beadásának módját tárgyaljuk. Ami a nyulat és fácánt illeti, erről külön fogunk írni. Ez a cikk vezérfonalként szolgál a vadászgazdák számára, hogy a szerződéstől eltérő vadbeadás miatt ne károsodjanak s külön figyelmeztet­jük őket. hogy minden beadási szer­ződésben külön jelöljék ki a beadás módját és pontos helyét s ennek ki­fizetését, hogy elkerüljék az esetleges kellemetlenségeket s károkat. Dr. A. Henkel. A vadászatok megrendezése A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatal 1953-ban 505/54. Zb. ob. KNV sz. alatt körlevelet adott ki, mellyel szabályozta a vadászatok megrendezé­sét. Mivel ez a körlevés érvényben van, ismertetjük főbb pontjait, hogy vadászgazdáink tudják idevonatkozó kötelességüket. I. Tilos: a) nyúlna, fácánra és fogolyra e­­flyenként (szólóban) vadászni, b) aiz egész területet levadászni (egy ötödét meg kell hagyni mint védterületet további tenyésztésre), c) olyan vadra vadászni, mely a vadászati tervbe beleesik s a vadász­­gazda ennek vadászatát nem tervezte, d) ugytnézőn a területen egynél többször, erdős területen kettőnél, fá­cánra háromnál többször vadászni. A lőtervet több mint 15 százalékkal az illetékes járási bizottság beleegyezése nélkül túllépni, e) a vadászatot a tervezett vedfo­­gás, illetve a törzsállomány rovására űzni, f) bármilyen les kdsvedre, kivéve az üregi nyulat, vadrécét és vadiúdat,. a) a 18 évnél fiatalabb, valamint az olyan személyeknek részvétele, akik nem mutatnak elegendő fegyelmezett­séget. II. A vadászgazdátoak meghagyjuk: a) az illetékes vadászati védegylet­nél. illetve járási bizottságnál a va­dászat előtt legalább öt nappal jelen­teni a tervezett vadászat helyét és idejét. b) a vadászat megkezdése előtt megvizsgálni, megvan-e minden va­dásznak a vadászjegye s az általuk használt vadászpuskák számuk és je­lük szerint be vannak-e vezetve, a vadászjegybe, c) gondoskodni a vadászat' jó meg­rendezéséről, tapasztalt és elővigyá­zatos vadász vezetésével, d) bejelenteni az illetékes járási bizottságnál, (ONV), hogy mely terü­letrészt hagyja meg a társaság, mint védelmi területet. e) a vadászat előtt 5 nappal beje­lenteni a vadászat helyét és idejét az illetékes felvásárló vállalatnál,, illet­ve ennek közegénél, f) pontos jegyzéket vezetni a lőtt vadról és kimutatni, hogy kinek, mennyi vadat adott át. III. Az illetékes vadászati védegylet: köteles a vadászat bejelentését el­lenőrizni, illetve átvizsgálni a lövé­szek számának helyességét, esetleg megtenni a szükséges változásokat, ki­küldeni egy megbízottat a vadászatra, hogy ellenőrizze a vadászat szakszerű rendezését. A kiküldött megbízott csak a vedászgazde engedélyével vehet részt a vadászaton. Megjegyezzük, hogy a fenti előírá­sok alól kivételt képeznek azon terü­letek, mélyekre nem vonatkozik a kö­telező vedbeadás. (Ilyenek például a kivételes állami vadászterületek.) Hogy ezidén ne vadászhassanak o­­lyan területeken, ahol egy délelőttön csak 10—20 darab nyúl esik, továb­bá. hogy az úgynevezett konyhára va­ló vadászat megszűnjön, a fenti kör­levél tartalmával minden Vadásztársa­ságot, illetve Vadászklubot és ezek tagjait meg kell ismertetni s követel­ni ezen körlevél pántjainak pontos be­tartását, másrészt ez esetleges kihá­gásoknál s rendelet be nem tartásánál a legszigorúbban eljárni. Az apróvad kötelező beadásáról tud­ni kell, hogy a lőtt vad 60 százalékát kell beadni. A lőtt vadat e felvásárló vállalattal kötött szerződésben megál­lapított helyen, legyen az akár a ve-, dászterüíet, vagy más meghatározott hely, emellett a lőtt nyulat 2 napon belül, a fácánt és foglyot 24 órán be­lül kell beadni a vadászat befejezése után.,. A nyúl minősége olyan leaven, hogy az idevonatkozó rendelet 11 pa­ragrafusában meghatározott követel­ményeknek megfeleljen, azaz kii legyen nyomkodva, a fogoly pedig ki legyen belezve. Csak egészséges, roncsolatlen, (nem szétlőtt) friss, (nem pállott) kihűlt va­dat szabad beadni. A felvásárlónak nem szabad az előírtnál könnyebb vadat átvenni, például a nyúlnak legalább 3 kilogramm, a fácánnak 70 dkg, a fo­golynak legalább 18 dkg súlyúnak kell lenni. A felvásárló a,z átvett vadról elismervényt ad. amely. egyúttal .ga­zolja a beadás teljesítését s arról, hogy a vadat rendesen átadták. Ha a vadat rendkívüli lelövési engedély a­­lapján lőtték, az így lőtt vadat teljes egészében le kell adni! Rámutatunk egyúttal a beadandó vad elcserélésének lehetőségére is, amint .azt a 114/54 sz. hirdetmény első tételében előírtak. Olyan területeken, ahol a leadási kö­telezettség legtöbb 20 nyúl, nyúl he­lyett le lehet adni vaddisznót, vagy egyéb csülikösvad nőstényét. Azaz egy őz-sutát, négy nyúl helyett, egy szar­vast ehenet 15 nyúl helyett és egy da­rab vaddisznót, melynek súlya lega­lább 40 kg, 15 nyúl helyett. ' Ór. A. Henkel Nyúl helyett tehenet lőtt Egy szép őszi délután beállított hozzám egy ilősebb, vidéki va­dé'-- s nagy ijedtséggel elmondta, hogy egy kis kellemetlensége tör­tént vadászat közben. Nyúl he­lyett ugyanis — tehenet lőtt. Majd hanyatt estem, annyira meg­ijedtem magam is, ettől a kije­lentéstől. Ez azután valóban nagy különbség. Meg is mondtam neki, hogy talán tréfált. De bizony nem tréfált. Szépen elmondta, hogy a vadászterületükön van egy na­gyobb bozótos hely, ahová a nyú­lik bejárnak, s ott lőnek ők a k mvhára »óv két fülest. Most is kellett neki ,-resztelőre két da­­reu, s kiment a kiserdőbe. Meg­állt egy fánál és várt. Egyszer csak megjelent valami barna folt, an ly ugrott egyet, azután eltűnt, majd újra megjelent. Abban a pillanatban a mi vadászunk oda­­cserdített egy duplát. Nagy lel­kendezve odafutott — hát nem nyúl feküdt ott, hanem egy szép barna tehén. A pásztor nem mesz­­sze volt, s ahogy ezt meglátta, nagy riadalom támadt. A vadász ijedtében hamar kifizette a tehén árát, csak a felesége, meg a töb­bi vadász meg ne tudja, hogy mi­ly. i nyulak szaladgálnak a kiser­dőben. . . Ezután nálunk jelen­tette az eseményt. A kárt bejelentettük, de figyel­meztettem, hogyha a biztosító be­csülteti meg a tehén árát, csak a 'yit kap, .mennyit ők megálla­pítottak érte. így is történt. A vadász csak a biztosító által meg­állapított összeget kapta vissza. A több!t egyedül pótolta. Ebből az a tanulság, hogy ne lőjjünk vaktában akármire, ami valahol megmozdul, továbbá ne tárgyalj' nk a károsulttal. Ezt bíz­zuk a biztosító-intézetre, hiszen az fizeti a kárt! Ezért igen fon­tos, hogy pontosan fizessük a j tagsági díjakat, nehogy ezáltal ki- I maradjunk a biztosításból. S. A tornaijai vadászati védegylet vadvédelmi akció a Ez az egyesület már néhány szép akciót indított a vadvédelem érdeké­ben. Ezidei akcióját, a károsvad ló­­jeleinek ellenőrzését, azaz a károsvad pusztítási versenyét most fejezte be. Az egiilet ugyanis versenyt hirdetett tagjai között, mely szerint 4 díjjal jutalmazta a legtöbb löjelet beadó tagokat. Az ellenőrző bizottság a kö­vetkező elvtársakat jutalmazta meg 1 díjat kapott Fejes Béla elvtárs 470 pontértékért, 400- Kčs összeg­ben. Második lett Rencsok Sándor elvtárs 250 ponttal s 250,- koronát kapott, 3 díjat kapott Pásztor István elvtárs 150 ponttal, 150- Kčs összeg­ben. míg negyedik Sándor Béla lett 100 ponttal, aki 100 korona jutalom­ban részesült. A pénzjutalmakon kí­vül elismerő levelet s könyvjutalmat is kapnak. S. Tavaszi munkák a méhekuéi III. 3. A hosszú tél folyamán a napok fo­kozatosan enyhülnek. A méhek várják a tisztulórepülésre való alkalmat. Né­melykor már februárban, de többnyi­re márciusban szokott a hőmérséklet árnyékban 10—12 C fokot elérni. Az ilyen szép, csendes, napos időben, dél táján szoktaik a méhek lakásaikból el­sőízben tömegesen kirepülni. Erre az alkalomra a méhésznek is készülnie kell. Gondoskodjon arról, hogy ezt az első kirepülést a méhek (családok) már azon a helyen végez­zék, ahol állandóan lesznek. (Kivételt az az eshetőség képez, ha a méheket távolra akarjuk áthelyezni.) Ilyen al­kalmas nap reggelén a telelőkből is ki kell hordani állandó helyükre a kaptárukat. Az első tisztuló kirepülést okvetle­nül figyelni kell, mert ez majdnem mindent „megmond”. Következtetni lehet róla a méhcsaládok átteleléséről és állapotáról. Ilyenkor még ne nyi­­togassuk a kaptárukat, ezzel várjunk még alkalmasabb, melegebb időre. Jó, ha a kaptár fenekére ősszel behelye­zett ruberoid-Iapot kihúzzuk, amelyen meglátjuk az elpusztult méhek szá­mát, a telelő méhfürt terjedelmét, az esetleg elpusztult anyát és hogy kö­rülbelül mennyi mézet fogyasztott el a család télen. Ha esetleg még hó van, távolítsuk el a méhes környékéről, mert a fe­hérszínű tárgyakra a méhek szeretnek rászállni, és azután a havon megder­mednek. Felrepülni nem tudnak és sok méh elpusztul. Pedig épp ilyen­kor, kora tavasszal, amikor még nép­­telenek a családok, sok a belső és a külső munkájuk, kár minden egyes méhecskéért. Sok belefullad a vízbe, hólébe, ezért, ha lehet, ezt is távo­lítsuk el, vagy legalább takarjuk be gyékényfélével és adjunk nekik mele­gített vizet megfelelő itatóból, szél­csendes helyen, (ha lehet vagy 10—15 m-re a méhestől). Azoknál a családoknál, amelyek für­gék, a röpnyíláson nagy a „forgalom” és tömegesen röpködnek, hordozzák ki a télen elhullottakat és normális állapotra következtetnek. Ilyen álla­potban lévő családokat hagyjuk nyu­godtan első átvizsgálásig, amelyhez legalább 14—15 C fok szükséges. Sók­kal nagyobb gondot okoznak azok a családok, amelyek gyengén röpködnek, vagy lassan mozognak; ilyeneket azon­nal át kell vizsgálni. A betegségre többnyire csak következtetni lehet, biztos megállapítást csak a kutatóin­tézet végezhet laboratóriumában, az­ért egy gyufaskatulyában küldjünk el megállapításra kb. 30 darabot, a kap­tár számával megjelölve Célszerű még a vizsgált család állapotát röviden, értelmesen megírni. Előfordul, hogv némely család nem is repül ki, még nyugodtam telel és nem is érzi a tisztuló kirepülés fon­tosságát. Ezt hagyjuk nyugalomban. Csak az fontos, hogy elég élelmük le­gyen. Más esetben meg éhség-gyengeség miatt nem repülnek ki és a kaptár megütésére csak gyengén, vagy egy­általán nem zúgnak fel, éheznek, vagy haldokolnak; ha pedig több ütésre sem zúgnak fel, elpusztultak. Az éhező családnak adjunk azonnal cukros-mé­zes „tésztát” cukorlepényt, amelyet könnyű elkészíteni: 4 rész cukrot és 1 rész mézet jól meg kell dagasztani és tegyük átlyukasztott hólyagpapi­rosban a méhfürt fölé a keretekre. A kaptárpára nedvétől felhígult részét a méhek szépen fogyasztják. Ez a se­gítség egyszerű és gyorsan elvégzen­dő. Áz ilyen családokat meg kell je­gyezni és gyakran figyelni. Ha már beállnak a jobb idők, etetni kell 1:1 arányos cukorszörppel, vagy felhígí­tott mézzel. A virágporszükségletet pedig finom szójabab-liszttel a legjobb pótolni. A laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják ennek magas tápértékét. A szomjazó család tartósan zúgni szokot. Ennek adjunk estefelé cukor­szörpöt 1:1 arányban, ha esetleg még zúgnának, ismételjük meg. Minden kaptár fenekéről húzzuk ki a ruberoid betétet, ha ez nincs, kapa­róvassal kaparjuk ki a viasztörmelé­keket és olvasszuk meg. Egyik-másik méhész minden család­ból küld vizsgálatra a kutatóintézetbe. A vizsgálat díjmentes. Ez az eljárás nagyon ajánlatos. SZIJJÄRTÖ GYULA méhészeti szaktanító A méhcsaládok Több méhészeti kísérteti állomás foglalkozott a méhcsaládok őszi le­­gyengülésének kérdésével. Megállapí­tották, hogy a betelelés előtti idő­szakban (szeptemberben) e méhcsalá­dok népessége 30—60 százalékkal csökken. A szeptember elsején több mint 3 kg méhböl álló család egy hónap alatt 1,6—1,8 kg-osra gyengült. A 2 kg körüli családoknál a súlycsök­kenés 0,6—0,8 kg volt. A csökkenés aránya az erős családoknál nagyobb. A méhcsaládok őszi gyengülése ter­őszi gyengülése mészetes folyamat. A méhésznek szá­molnia kell vele. Családjait tehát te­lelőképesség szempontjából nem sza­bad augusztusban úgy megítélnie, mintha már október lenne. SzámoJnia kell az őszi gyengüléssel is, hogy va­lóban kellően népes családokat telel­hessen be. Másrészt — ez főleg a kezdőiknek szól — nem szabad meg­ijedni és rögtön betegségre gyana­kodni, ha méhcsaládjaink szeptember­ben néhány léputcávall meggyengül­nek. Ш \пг1 lu á tfe A KISELEJTEZETT ANYÁK FELHASZNÁLÁSA A MÉHCSALÁ­DOK ŐSZI FELERŐSÍTÉSÉRE. A baskír méhészeti kísérleti állomá­son folytatott kísérletekkel meg­állapították, hogy a kiselejtezésre szánt anyák a méhcsaládok őszi felerősítésére nagyon jól haszno­síthatók. Az anyákat nem dobták el, hanem kölyökcsaládokban tar­talékolták. Ezeket a kis családokat ősszel a törzscsaládokkal egyesí­tették. Az így kezelt családoknál 43 százalékkal több volt a fiasítás, és 28 százalékkal népesebben te­lelnek be. Különösen felhívjuk erre azok­nak a kétanyás módszerrel mé­hészkedő méhésztársaknak a fi­gyelmét, akik a családok egyesí­tésekor az egyik anyát meg szok­ták ölni. Tapasztalataink szerint az első akác előtt 1-2 fias léppel külön tett anya őszig egész szép családot fejleszt. Ez a család be­­teleléskor a törzsek megerősíté­­t-.e nagyon alkalmas. Esetleg jó anyával ellátva még törzscsalád­ként is betelelhető * # a penicilín növeli a méhek ÉLETTARTAMÁT. (Pcselovodsztvo, 1954. 7.) Kísérletekkel megállapítot­ták. hogy a penicilinnel etetett gyo­morvészes méhek tovább éltek, mint ízok, amelyek nenicilint nem kaptak. Élettartamuk a nem etetett egész­eseknél is hosszabb voH. Kedvezi! hatású volt a penicilín az enyhébb költésrothadással fertőzött ■ -fok méheinek élettartamára is. VIASZFERTÖTLENÍTÉS ELEK­TROMOS KÉSZÜLÉKKEL. A költés­rothadásos lépek viaszából készült műlép a betegséget terjeszti. A viasz felfűzésével a kórcncozók nem pusz­tulnak el. A Szovjetunió egyik míí­­lépüzemében új viaszfertütlenítő ké­szüléket próbáltak ki. A készülék elektromos árammal dolgozik. Megál­lapították, hogy a kórokozók csak akkor pusztulnak el. ha a viaszt leg­alább 3 percig 150 C fokon tartják. Az ilyen viaszból készült műlép nem fertííz. Kezelés közben a viasz minő­sége nem romlik.

Next

/
Thumbnails
Contents