Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-11-07 / 45. szám
2 K^íefmtBŕvAs 1954. november 7. Képviselőjelöltek választóik között A választási körzetek biztosítéka a jelöltek, képviselők és a választók legszorosabb kapcsolatának Baxa, burzsoá jogi tudós az 1933- ban a közjogról megjelent tankönyvében velőben jellemzően határozta meg a képviselőknek a választókhoz való viszonyát a burzsoá köztársaság ben. A tankönyv 17. oldalán többek között ezeket írja: „Nálunk tehát a népnek a saját ügyeiről való döntési joga arra korlátozódik, hogy .tépviselőket választ. Amint megválasztotta képviselőit, i jog azokra száll át, akik pedig csak akkor térnek vissza a néphez, amikor a törvényhozó időszak letelt, vagypedig, ha a képviselőtesüitetet szétoszlatták, természetesen csak abból a célból és arra az időre, amig e választások lezajlanak.” A burzsoá köztársaságban a képviselők a néphez való viszonyának ehhez a nagyon jellemző meghatározásához nincs sok hozzátennivaló. A burzsoá képviselő választói felől csak a választások előtti időszakban érdeklődik. A választás előtti időszakban a választókkal vató kapcsolata a legezorosabb s a jelölt úgyszólván széttépi magát a gyűléseken, an összejöveteleken, füt-fát Ígérget, csakhogy sikerüljön kalitkába fogni a verebeit. Amint azonban lezajlott a választás, a képviselő úr a füle botját sem mozgatja azoknak ez ügyében, akiket hazug ígéretekkel sikerült rávennie arra. hogy őt megválasszák. Azután pedig a következő választási kampányig a képviselő úr csak a saját zsebével törődik és pártját, a burzsoáziát szolgál.ja. 'A mi választási rendszerünk, s annak minden egyes intézménye 3zt a célt szolgálja, hogy nálunk valóban népi, a népből származó, a néphez rendíthetetlenül hű és a nép ügyeit szolgáló képviselőket válasszunk, akiknek tevékenységét maga a nép következetesen ellenőrzi. Képviselőinknek ezt e jellegét többek között a választási törvénynek a választású körzetekről szóló része biztosítja. A nemzetgyűlési és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások alkalmával annyi választási körzet alakul, hogy minden 35.000 lakosra egy választási körzet essen. Elemezzük, hogy ez az érthető és egyszerűen kifejezett el’v mit jelent a gyakorlatban. Mindenekelőtt magába foglalja az egyenlő szavazó jog elveit. A szavazás tehát nem különböző spekulációk alapján, amelyek a burzsoázia érdekeit szolgálták és ahogy az a burzsoá' köztársaságban volt, és ma is fennáll e kapitalista államokban, hanem kizárólag a lakosság száma szerint történik, a nemzetiségre, nemre- vallási meggyőződésre és vagyoni helyzetre való tekintet nélkül. Minden 35.000 lakos egy választási körzetet alkot. így például Szlovákiában 104 választási körzetünk van. közösen a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokra. Minden választási körzetben csupán egy képviselőt választanak a Nemzetgyűlésbe és egyet a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Helyetteseket nem választanak, de ha bármilyen oknál fogva megüresedik egy hely a Nemzetgyűlésben, vagy a Szlovák Nemzeti Tanácsban, rendes kiegészítő választásokat rendeznek az illetékes választási körzetben. A München előtti köztársaságban ez egészen másként volt. A burzsoázia abban e törekvésben, hogy a népet félrevezesse, hogy ne ismerje azokat a képviselőket, akiket ő ráerőszakol, hatalmas választási kerületeket alakított, amelyekben minden párt, tíz és tíz jelöltet jelölt. Ezek a kerületek nem igezódtak a lakosság száma szerint, hanem olyan nagyok voltak, hogy meglegyen a bizton sítéka annak, hogy a burzsoázia jelöltjeit megválasszák. Míq nálunk minden 35.000 ember egy képviselőt választ, eddig a München előtti köztársaságban, azokban a választási kerületekben. ahol nagyobbrészt munkások laktak, a képviselő megválasztásához csaknem mégegyszer annyi szavazat volt szükséges, mint azokban a kerületekben, ahol a burzsoázia fölényben volt. Az 1953-as évben például a prágai választási kerületben a képviselő megválasztásához 26 000 szavazat, ugyanakkor az ungvári kerületben 56 ezer szavazat volt szükséges. Vagy vegyük például a Francia Nemzetgyű'ésbe való választásokat. Franciaországban egy képviselőt átlagosan 75 ezer választó választ meg. Ugyanakkor az Afrikában lévő Csad nevű francia gyarmaton 1.902 lakos szavazata szükséges egy képviselő megválasztásához. A nvitrai állami gazdaSágok dolgozói október 27-én elvégezték a cukorrépa betakarítását, elszállítását. Ezzel az eredményükkel a kerület gazdaságait megelőzve az első helyre kerültek. A gazdaság több, mint 63 ezer mázsa cukorrépája már feldolgozás alá került a nvitrai cukorgyárba. A répabegvüjtés munkáit eredetileg november 8-án kellett volna befejezniük. így a1 tervet 12 napal korábban teljesítették. A dolgozók igyekezete itt is megnyilvánult. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalt kötelezettségek pedig még iobban serkentették a dolgozókat a munkák mielőbbi elvégzésében. A hektárhozamok emelésében a kis-A mi választási rendszerünk aránylag kicsi választási körzeteket alakít, amelyek azonban nemcsak a választások előtt működnek, hanem állandó jellegűek. A körzetek keretében valósul meg a jelölt megválasztásáért folyó kampány, itt mutatkozik be, a jelölt a választóinak. megismerkedik körzetének szociális, egészségügyi és más kérdéseivel. Tanácsokat és feladatokat fogad el a választóitól és ami a legfontosabb, megválasztása után jogerősen képviseli' választóit a Nemzetgyűlésben, vagy a Szlovák Nemzeti Tanácsban, és rendszeresen beszámol választóinak a munkájáról; A képviselő számára a választási körzet tehát állandó munkaterületet jelent,. ahol a nemzeti bizottságok tagjaival együtt a nép megválasztott képviselőinek tesületét alkotják, amelynek egy a célja: a körzet további felvirágoztatása, a választók érdekeinek képviselete, a törvényeknek, valamint a párt és a kormány határozata r ak megmagyarázása, és a dolgozók irányítása e határozatok teljesítésében. Ezek tehát népünk képviselőinek feladatai. Amennyiben a képviselő ezt elhanyagolja. a választók bármikor viszszehívhetják funkciójából és új Képviselőt választhatnak a legfelsőbb törvényhozó szervekbe. A választási körzet tehát egyenlő számú lakosságot magábafogla'ó területi egység, amelynek keretében az összes választások előtti kezdeményezések megvalósulnak, s amelyben a polgárok bizalmával megválasztanak egy képviselőt a Nemzetgyűlésbe, eg.vet pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsba és végül, amelyben a megválasztott képviselő köteles rendszeresen beszámolni munkájáról. emőkei részleg dolgozói érdemelnek dicséretet. Hektáronként átlag 34 0 mázsát termeltek. Ezek az eredmények sohasem születhettek volna meg. ha a répaterületeket nem osztják fel egyének között. Ez aztán még inkább fokozta a felelősségérzetet és a dolgozók minden munkát igyekeztek ideiében elvégezni. Érdemes megemlíteni még, hogyan említett, gazdaságok a cukorrépa betakarításának munkái mellett a többi őszi munkában js élen jártak a kerületben. November 7-ke tiszteletére a gazdaságok dolgozói is megfogadták. hogy november 20-ig elvégzik a mélyszántást, minden talpalatnyi földet felszántanak. (Gebar) A janosmajori gazdaság szerény kis kultúrtermet épített, amely jó alkalmat nyújt a gazdaság dolgozóinak munkájuk után a szórakozásra. Esténként öregek, fiatalok töltik el olvasással és szórakozással az idejüket a kultúrteremben. Az elmúlt héten kiemelkedő esemény zajlott le ebben a kis teremben, Az egyik napon az ebédszünetben ifiak, lányok és öregebb dolgozók töltötték meg a termet. A lányok ünneplő ruhába öltöztek, elfoglalták helyüket az első sorban. Utánuk a legények helyezkedtek el. A férfiak és az ifjú munkások munkaruhában jelentek meg, úgy, ahogy dolgoztak. Látni rajtuk. hogy nem sokkal előbb hagyták abba a gépek javítását, vagy a mezei munkát. Itt láttuk az állatgondozókat is. Többek között jelen volt Vojcsák Ignác traktoros is, aki a nyári gabonabetakarítás ideje alatt napi 7.5 hektár termését aratta le. A fejőgulyások soraiban Torna József, Furcsák Margit, Nagy Gyula hallgatták nagy érdeklődéssel az ünnepi műsort. Eljö'tek a gépjavítók is, élükön Fása elvtárssal. Brunclik és Mészáros fogatosok ugyancsak megjelentek, akiknek teljesítménye igen magas színvonalon, 129 százalék körül mozog.- Aki csak tehette, résztvett a gyűlésen. Az érdeklődés annál is inkább fokozódott, mert megtudták, hogy körükbe a Nemzetgyűlés képviselőjelöltje, Zeman elvtárs hadseregtábornok és Török elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács jelöltje is megérkezik. Sok régebbi dolgozó nem tudta elképzelni, hogy a hadseregtábornok, akit képviselőül választanak, nem átall betekinteni a sertésszállásokra, az istállókba, ahol érdeklődik a tejhozam magassága, a borjak szellös nevelése és a hektárhozamok emelkedése iránt. Miért érdeklik őt mindezek a kérdések? Amikor a gyűlésen szólásra emelkedett, beszélt népgazdaságunk fejlődéséről, a vízierőmüvek kiépítéséről, amelyeket hazánk dolgozói olyan lelkesen építenek, azért, hogy megkönnyítsék fejögulyásaink nehéz, fárasztó testi munkáját. Többek között elmondotta életrajzát is, azt, hogy milyen körülmények között nevelkedett lel. Hiszen manapság a hadseregtábornokok sem olyanok, mint valaha voltak. Ma a nép fiai foglalják el hadseregünkben a vezető állásokat és a népet szolgálják. Zeman elvtárs beszédében egyebek között érintette a népi demokratikus államok és a Kínai Népköztársaság népének eredményeit. Sok élményt mondott el Kínában tett látogatásáról. Főleg a kínai földművesek és a szövetkezeti tagok életét méltatta, akik ugyanolyan szorgalommal és jövőbe vetett hittel építik hazájukat, mint állami gazdaságunk és falvaink dolgozó népe. Az idő azonban eljárt. El kell búcsúznia. Az állami gazdaság dolgozóira bizony még elég munka vár a mezőkön, a képviselőjelöltekre szintén nagy feladat választóik meglátogatása. A képviselőjelölt hadseregtábornok azzal az ígérettel távozott, hogy rövid idő múlva ismét meglátogatja Jánosmajor dolgozóit. Ez alkalommal még bővebben elbeszélget a dolgozók egyéb kérdéseiről is. Távozásakor büszke a gazdaság dolgozóinak elért eredményeire, amelyek a növénytermelésben és a hektárhozamok fokozásában mutatkoznak. A búza hektárhozamát például az 1950-ik évhez viszonyítva csaknem 50 százalékkal, 52.55 mázsára emelték. Ezenkívül jóval csökkentették a borjak elhullását és a kismalacok elválasztásában is eredményesen folytatják munkájukat. Zeman elvtárs hadseregtábornok és Török elvtárs eljöttek övéik közé, mint jelöltek. A gazdaság dolgozói örömmel fogadják őket, ha ismét körükbe látogatnak, mint a nép képviselőit. (D) Üdvözöljük az Októberi Forradalom 37-ik évfordulóját (Folytatás az Természetesen, vannak olyan EFSz- i eink is, amelyek nehézségekkel küz- | ködnek és nem a legjobban gazdái- | kodnak. De az élenjáró EFSz-ek — mint példának okáért a vistyuki, ru- t zsindoli, az , „Ifjúság falva”-i, az j ipolyviski, a haniszkai és más EFSz- \ ek — példája azt mutatja, hogy a szövetkezeti út az egyedüli helyes út, azonban, hogy ezen járhassunk, elsősorban a szövetkezeti tagok becsüle- | tes munkájára, a traktorállomások és a nemzeti bizottságok segítségére j van szükség. I 1. oldalról.) A szövetkezeti mozgalom eddigi sikerei, nemzetgazdaságunk általános nagy fejlődése, mindez az Októberi forradalom, valamint munkásosztályunk és dolgozó parasztjaink nagy harcának eredménye. Ök biztosították számunkra az örömteli jelent, a CsKP mesteri vezetésével. Munkásosztályunk, szilárd egységben a dolgozó parasztsággal, ezeket a vívmányokat mindörökre megvédelmezi és építő munkáját senkitől sem hagyja megzavarni. A jó munkát jó eredmények dicsérik A Nemzetgyűlés új törvényeket tárgyalt meg és fogadott el Szentén, október 27-én Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése 85. teljes gyűlését tartotta, amelyen a kormány törvényjavaslataink egész sorát tárgyalta még. Az ülésen részt vett V. Široký miniszterelnök, dr. Jaromír Dolanský, a miniszterelnök első helyettese, dr. A- lexej Čepička hadseregtábornok, a miniszterelnök első helyettese és nemzetvédelmi minszter, Václav Kopeeký, minszíerelnökhelyettes és a kulturális ügyek minisztere és a kormány további tagjai. Megjelentek továbbá Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott-. ságának titkárai, a csehszlovák nőbizottság képviselői, a csehszlovák földmüvesszövetkezetek képviselői, a közélet és kulturális élet kiváló képviselői, valamint a dolgozó és tanuló ifjúság képviselői. A népi szövetkezetekről és szövetkezeti szervezetekről szóló törvény megtárgyalásán részt vett a skót szövetkezetek küldöttsége. A napirend 1. pontjaként a nemzetgyűlés a népi szövetkezetekről és a szövetkezeti szervezetekről szőlő nagy fontosságú törvényjavaslatot tárgyalta meg, amelyről Vincent Kutík mérnök, előadó képviselő tartott beszámolót. A vita folyamán felszólaltak Václav Myška, František Beneš és Božena Macháčová-Dostálová képviselők. A nemzetgyűlés az előterjesztett törvényjavaslatot egyhangúlag jóváhagyta. A nemzetgyűlés továbbá megtárgyalta és jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely kibővíti az államjegy zőség hatáskörét, amelyről Ivan Štefánik előadó-képviselő tartott beszámolót Továbbá megtárgyalta az egységes földmüvesszövetkezeteknél és az egyénileg gazdálkodó parasztoknál végzett munkák biztonságáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel a ponttal kapcsolatban Jidrich Pešák előadó képviselő tartott beszédet. A nemzetgyűlés továbbá megtárgyalta azt a kormányjavaslatot, anely a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése elé terjeszti jóváhagyás véqett a nők polil ikai jogairól szóló megegyezést, amelyet 1953. március 31-én New Yorkban írtak alá és amelyről Marie Matej'ková előadó képviselő tartott beszámolót. A nemzetgyűlés ezután megtárgyalta és jóváhagyta azt a kormányrendeletet, amelyet a Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlesztésének 1954. évi állami tervéről szóló törvény alapján adtak ki, mégpedig a Zb. 19. számú 1954. április 6-án kelt kormányrendeletet, amely az ifjúságnak az állami munkaerőtartalékok tanulóhelyein kívüli foglalkozásra való toborzásáról és előkészítéséről szól, továbbá a Zb. 41. számú 1954. augusztus 3-án kelt kormányrendeletet az üzemek polgári ellenőrzéséről, továbbá a Zb. 44. számú 1954. augusztus 31-én kelt kormányrendeletet, amely a közlekedésügyi minisztérium keretén belül közszállítás megszervezéséről szól. A nemzetgyűlés továbbá mc-tárgyalta a Zb. 45. számú 1954. szeptem ber 21- én kelt kormányrendeletet, amely megváltoztatja és kiegyenlíti az állami arbitrázsról szóló kormányrendeletet, amely a fogyasztási és termelőszövetkezetek, valamint azok szövetségei által fizetett nemzetbiztosítási illetékek rendezéséről szól. A nemzetgyűlés végezetül meghallgatta Zdenek Fierlingernek, a nemzetgyűlés elnökének, a nemzetgyűlés tevékenységéről szóló beszámolóját Zdenek Fierlinger. a nemzetgyűlés elnöke beszámolójában összefoglaló jelentést adott a nemzetgyűlés válasz, tási időszakának tevékenységéiül. A nemzet,gyűlés s annak képviselik tevékenységük egész hat éves időszaka alatt a nép akarata szerint igazodtak, és az a szilárd elhatározás vezette őket, hogy a leheti! legnagyobb mértékben járuljanak hozzá a Nemzeti Arcvonal megszilárdításához. A nemzetgyűlés — mondotta a továbbiakban Fierlinger elvtárs — egész törvényhozó tevékenysége, a szocializmus oszthatatlan részeként egy célt szolgált, hazánk valamennyi dolgozója anyagi és kulturális színvonalának emelését. Törvényeink biztosították és megerősítették a nép alkotmányos és szabadságjogait s törvény formájában vetettük meg népi demokratikus jogrendszerünk szilárd alapjait. A nemzetgyűlés feladatait a köztársaság kormányával való legszorosabb alkotó együttműködésben teljesítette. Különösen jelentős volt mindig a kormánynyilatkozatok megtárgyalása és egyhangú jóváhagyása. Ezek mindig konkréten kifejezésre juttatták a szocialista építés f(5 feladatait az adott szakaszban, amelv feladatokat társadalmunk vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja tűzött ki. A nemzetgyűlés egész tevékenysége az elmúlt hat év alatt hozzájárult népi demokratikus köztársaságunk to. vábbi belső és külső megszilárdításához, nemzeteink állami függetlenségének és szabadságának biztosításához. Fierlinger elvtárs, miután röviden elmondotta a nemzetgyűlés tevékenységének ismérveit, rátért azok részletesebb elemzésére. Többek között felsorolta azokat a törvényeket, amelyeket a nemzetgyűlés hatéves tévé. kenysége alatt alkotott. Az első ötéves terv, az 1954 januárjában a népgazdaság 1954-re szóló fejlesztésének törvényei segítségével valósult meg a párt fO irányvonala a szocialista iparosításban, amint azt Gottwald elvtárs kitűzte és a CsKP IX. kongresszusa megállapította. A milliós tömegek alkotó munkája, amelyet egységes terv irányított, alapjaiban változtatta meg gazdaságunk összetételét is. A nép érdekeit szolgáló törvények közül meg kell emlékeznünk a múlt évi pénzreformról szóló törvényről, amely lehetővé' tette a szabad piacra való áttérést és megnyitotta az utat a kiskereskedelmi árak leszállításához. Az 1954. áprilisi árleszállítás az ipari árucikkek vásárlásánál évi 5.600.000.000 korona megtakarítást jelentett a lakosság számára. Mezőgazdaságunk szakaszán is számos olvan törvényt foganatosítottunk, amelyek gyökerében változtatták meg falvaink és mezőgazdaságunk helyzetét. Az egységes földmüvesszövetkeze. tekről szóló törvény kihirdetése után elkezdődött falvaink szocialista építése is. Ezt a törvényt 1953-ban a beadási kötelezettségek és a mezőgazdasági termékek felvásárlásáról szóló törvény is megerősítette. Nagyon fontos volt ez a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása szempontjából és népgazdaságunk célkitűzéseit is híven szolgálta. A mezőgazdaság és a szocialista ipar közötti szoros szövetséget juttatta kifejezésre a mezőgazdaság gépesítéséről szóló törvény, amellyel elsőízben rakták le a gép- és traktorállomások építésének szervezési alapjait. A növényi- és állattenyésztési termelés fokozásáról szóló törvény szintén fontos része volt a mezőgazdaság fejlesztéséről való rendszeres gondoskodásnak. Ezenkívül megteremtettük a mezőgazdaság fejlesztésének tudományos alapját a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémiával, a mezőgazdasági tudomány és kutatás legfőbb szervével. Még több törvény eredetéről emlékezett meg a továbbiakban Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, főleg a dolgozók fizetett szabadságának és a családi pótlék kifizetésének szabályozásáról szóló törvényt ismertette részletesebben. A polgárok teljes egyenlősége a törvény előtt szintén nagy lépést jelentett államrendünk megszilárdítása felé. A nemzetgyűlés azonban népünk akaratából .jóváhagyta a béke megvédését célzó törvényt is. Azzal, hogy országnukban büntetendő minden kísérlet, amely a nemzetek békés együttműködésének megbolygatására irányul. n.épi demokratikus államunk vitathatatlan bizonyítékát adta egész politikánk békeszerető jellegének. Zdenek Fierlinger ezután rátért a költségvetés tárgyalására, amellyel az ipar kiépítését, a mezőgazdaság fejlődését, a nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését és hazánk védelmét biztosítjuk. Ha öszszehasonlítjuk az állami költségvetés megtárgyalásának módját és tartalmát ma és a múltban, különösen szemléltetően láthatjuk, hogy milyen mély különbségek vannak a München előtti köztársaság és a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság között. Ha pedig visszatekintünk az elmúlt hat évre, akkor láthatjuk, milyen nagy sikereket értünk el országépítésünk minden szakaszán, annak ellenére, hogy sok nehézséget kellett leküzdenünk. November 28-án befejeződik ennek a nemzetgyűlésnek választási időszaka. Néhány hét mulya a polgárok megválasztják az új nemzetgyűlést, az új képviselőket. Az új nemzetgyűlésre vár az a feladat, hogy megtárgyalja és jóváhagyja a második ötéves tervről szóló törvényt. Mindezek a törvények fontos eszközzé válnak CsKP X. kongresszusa irányelveinek megvalósításában, amelyek egyedül népünk boldogságát tartják szem előtt. De ezekhez kitartó és áldozatos munkára van szükség. Feladatainkat, mint a nép hű szolgái, csak akkor teljesíthetjük, ha mindig szem előtt tartjuk a nép. a nemzet és az állam érdekét. Feladatainkat csak akkor teljesíthetjük, ha állandó kapcsolatban maradunk választóinkkal és hűen képviseljük azokat. A választásokon pedig a nép és a köztársaság győzelmére, a béke, demokrácia és szocializmus győzelmére fogunk szavazni.
