Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-31 / 44. szám

12

1954. október 31.

vfôdmfives

A párizsi értekezlet elhatározta a revansiszta Wermacht feltámasztását

Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország, Olaszország, az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterei csütörtökön reggel értekezletre ültek össze a Chaillott-palotában. Az értekezlet napirendje három pontból állott:

1. Nyugatnémetország felvétele a „Nyugateurópai Unióba” (vagyis a brüsszeli szerződésbe) és a brüsszeli szerződésnek az atlanti paktummal való kapcsolata. Erről egv szakértő: csoport már Londonban kidolgozott egy tervet. A kilenc állam külügyminisztere ezt a tervet elfogadta.

2. Az új Wermacht létszámának megállapítása. Ebben a kérdésben már a londoni értekezleten megegyezés jött létre, és csütörtökön véglegesítették azt. a megállapodást, hogy az új Wermacht 500.000 emberből fog állni, illetve 12 hadosztályból. Ebből 6 páncéloshadosztály lesz. Ezenkívül a Wermachtnak 1500 repülőgéppel rendelkező légiereje és olyan hadiflottája lesz, amelyhez számos egység tartozik majd, de egyiknek űrtartalma sem haladhad.ia meg a 3000 tonnát. A 6 páncéloshadosztály 300 tankkal fog rendelkezni, tehát egyegy hadosztálynak kétszerannyi tankja lesz. mint Hitler egy-egy páncéloshadosztályának volt.

3. A szövetséges országok fegyverkezésének ellenőrzése. Londonban mái elhatározták, hogy egy nemzetközi ellenőrző tervet hívnak életre, melynek hatásköre az lenne, hogy szankciókat alkalmazna arra az esetre, ha a szövetségesek túllépnék a fegyverkezésre megállapított kereteket. Ezzel a napirendi ponttal- kapcsolatban kellett volna véglegesen határozni az amerikai hadianyagnak a tagállamok között történő szétosztásáról is, azonban ebben a kérdésben és a nemzetközi ellenőrző szerv kérdésében is új szövegezéssel egészítették ki a londoni határozatokat. Az angolszászok és a Benelux-államok ellenezték ezeket a kiegészítő rendelkezéseket. Dulles kijelentette, hogy az Egyesült Államok maga akarja szétosztani a hadianyagot, — vagyis az amerikai katonai segélyt — az érdekelt nyugateurópai országok között. Erélyesen tiltakozott az ellen, hogy az amerikai fegyvereket a brüsszeli

szervezet ossza szét. E tiltakozás után az értekezlet úgy döntött, hogy az amerikai hadianyag szétosztását később fogják pontosan megállapítani.

Az értekezleten Eden angol külügyminiszter nyomást gyakorolt Mendes Francéra, hogy halassza el a .fegyverkezési poolra" vonatkozó javaslatának előterjesztését arra az időre, amikor a francia parlament ratifikálja a londoni egyezményt. Értesülések szerint a francia miniszterelnök engedett Eden nyomásának.

Ami az ■ állítólagos „fegyverkezési ellenőrzést” illeti, a kilenc külügyminiszter csupán annyit tett. hogy hozzájárult ahhoz, amit Londonban elhatároztak.

Az értekezlet köréből szerzett értesülés szerint Mendes France a csütörtöki tanácskozásokon azt javasolta, hogy' az „európai védelmi közösség”ben szereplő „nemzetek feletti elveket” iktassanak be a végleges megállapodásba. Így például javasolta hogy a „koalíció jövőbeni tisztjei számára” állítsanak fel „közös európai katonai akadémiát”.

Ugyanebből a forrásból származik az az értesülés, hogy a kilenc külügyminszter egv „európai közgyűlés létrehozását határozta el”, amelynek célja állítólag az lenne, hogy „biztosítsa a brüsszeli szerződés demokratikus ellenőrzését.”

Az „AFP” a kilenchatalmi tanácskozás délutáni üléséről ezt jelentette:

„A kilenc hatalom képviselője csütörtökön 19.30 órakor a napirendet már kimerítette egy pont kivételével: a Nyugateurópai Unió tanácsának kapcsolatát az atlanti tanáccsal. Egyezmény jött létre mmden más pontról, beleértve a fegyvergyártás és szabványosítás jelentős kérdését is.”

Közlemény a négyes értekezletről

Csütörtökön délután Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és Nyugat-Németország külügyminisztere a nyugatnémet „szuverenitás” helyreállításának ügyében ülést tartott Párizsban. A négyes ülés után, közle•ményt adtak ki, amely szerint a négy miniszter között „teljes elvi megállapodás” jött létre a nyugatnémet „szuverenitás” kérdéséről.

Nyugatnémet hírforrások szerint az a megoldási forma, amelyben a négy külügyminiszter a németországi szövetséges csapatok állomásozását illetően megegyezett, azt indítványozta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a NATO között. írjanak alá megegyezést, amelynek értelmében a szövetséges csapatok Bonn kívánságára Ny ugat-Németországban állomásoznak és a NATO európai parancsnokságának hatáskörébe tartoznak.

Ami a szövetségesek számára „válság esetére” fenntartott jogokat illeti — amelyeket a bonni egyezmények említenek — a fenti forrásból közük, hogy a szövetséges beavatkozás ilyen esetben a „szövetségi kormány kérésére” történnék.

Adenauer Párizsba hívta Ollenhauert

Mint ismeretes, Adenauer kedden Párizsba hívta a bonni koalíciós párfok vezetőit, logy meghallgassa véleményüket a Saar-kérdés ügyében folytatott tanácskozásokkal kapcsolatban. A szociáldemokrata párt vezetősége méltatlankodva fogadta, hogy pártját mellőzték.

Csütörtök délelőtti jelentés szerint Adenauer Ollenhauert is meghívta Párizsba, hogv tájékozódjon a szociáldemokrata álláspontról. Az „AFP’ közlése szerint Ollenhauer elfogadta a meghívást. (MTI)

N, ugatnémet hadihajók amerikai zászlók alatt közlekednek

A „De Telegraaf” című lap közli, hogy öt nyugatnémet parancsnokság alatt álló hadihajó amerikai zászló alatt október 19-én befutott a holland vizekre, hogy holland hajókkal együtt megtisztítsa az aknáktól a Delfzijl és Emden közötti átjárót.

Ez az együttes akció bizonyítja — írja a lap — hogy az amerikai tengerésztisztek már titokban létrehozták Nyugat-Németország hadiflottájának magvát és a londoni határozatoknak a részvevő országokban történő ratifikálása után 24 óra 1 alatt a nyugatnémet flotta már kifuthat á tengerre.

Walter Monckton angol munkaügyi miniszter pénteken az alsóházban beszámolt a kikötősztrájk helyzetéről. — Monckton aggódva szögezte le, hogy a munkabeszüntetés továbbterjed. Eddig már az ország 52.000 kikötőmunkása állt sztrájkban. A hét nagyfontosságú angol kikötőben 400 hajó vesztegel, több mint 100 millió fontster- Hng értékű áru halmozódott fel.

* * *

Dionisio Encinát, Mexikó Kommunista Pártja főtitkárát pénteken letartóztatta a rendőrség. Az „AFP” szerint a letartóztatás ,,a vasutasok és az olajipari dolgozók között folyó szakszervezeti kampány következtében ho. zott biztonsági intézkedések keretében történt. A szakszervezetek hét tagját is letartóztatták.

* * *

Lapjelentések szerint az Indonéz hatóságok az utóbbi időben több csankajsekista ügynököt letartóztattak. Ezek az ügynökök bűncselekményeket követtek el Indonéziában. Az igazságügvminisztérium közölte, hogy több csankajsekistát kiutasítanak Indonéziából.

* * *

Az amerikai Snyder, a Fehér Ház sajtótitkár.helyettese közölte a laptudósítókkal, hogy Mendes-France, francia miniszterelnök november 18- án találkozik Eisenhowerrel. Mendes- France november 14-én Kanadába szándékozik látogatni és november 17-én utazik Kanadából Washingtonba.

* * *

Nyugati jelentések szerint az amerikai britt és kanadai kormány legfőbb atomszakértői bizalmas tanácskozásra ültek össze az amerikai fővárosban. A tárgysorozatba egyes atomtitkok kicserélésének lehetősége és az atomerő fejlesztéshez szükséges nyersanyagok beszerzésének problémája

szerepelt.

* * *

A pakisztáni fOkormányzó az egész országra kiterjedően kihirdette az ostromállapotot és elrendelte a parlament felosztását. Egyúttal arra is utasította Mohamed Ali miniszterei,

nököt. hogy alakítsa át kormányát. Az ostromállapot kihirdetésének az oka a múlt héten kirobbant belpolitikai válság.

* * *

A Reuter hírügynökség értesítése szerint Winston Churchill, angol miniszterelnök, egy laburista képviselő kérdéseire válaszolva. kijelentette, hogy nem vonja vissza további nyilatkozatát. mely szerint hajlandó megfelelő pillanatban találkozni G. M. Malenkovval, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökével.

* * *

A libanoni sajtók írtak a jordániai képviselői választások alkalmával lezajlott véres eseményekről. Egy tüntetés alkalmával, amelynek résztvevői tiltakoztak a választási eredmények meghamisításai ellen, 23 személyt megöltek, másik 300-at pedig megsebesítettek.

* * *

Az amerikai kormány a „kölcsönös biztonsági” egyezmény alapján két tartalékban lévő torpédórómbolót adott át Japánnak.

V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere október 23-án fogadta

L. Joxe urat, Franciaország moszkvai nagykövetét W. Hayter urat, Nagy- Britannia moszkvai nagykövetét és Ch. Bohlen urat, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét és átnyújtotta nekik a szovjet kormány válaszjegyzékét Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányának 1954. szeptember 10-i jegyzékére. Ez a jegyzék a szovjet kormány július 24-i és augusztus 4-i, a német kérdést és az európai biztonságot érintő javaslataira válaszolt.

A SZOVJET KORMÁNY JEGYZÉKE

A szovjet kormány 1954. október 23-i jegyzéke a többi között a kővetkezőket mondja:

A Szovjetunió kormánya július 24-i jegyzékében javasolta, Franciaország kormányának, valamint Anglia és az Egyesült Államok kormányának, hívjanak össze összeurópai értekezletet, az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése kérdésének megvitatása végett. A Szovjetunió kormánya augusztus 4-én azt javasolta Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányának, hogy ezt a kérdést előzetesen a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletén vitatják meg, továbbá, ezen az értekezleten folytassák a német kérdés megvitatását.

A tervezet javasolja, hogy Európában, olyan kollektív biztonsági rendszert létesítsenek, amelyben valamennyi érdekelt európai ország, tekintet nélkül társadalmi és állami rendszerére, egyesült erőfeszítések útján biztosítaná a béke fenntartását.

A francia kormány ellenvetésekkel élt ugyan e szovjet tervezettel szemben, de a maga részéröl, nem tett semmiféle javaslatot az európai kollektív biztonság biztosítására.

A francia kormány újból védelmébe vette az északatlanti katonai tömböt, mintha az védelmi célokat követne, holott számos tény bizonyltja, hogy ez a csoportosulás mai formájában agresszív jellegű. Ez a katonai cső-A szovjet kormány jegyzék? Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához

portosulás mindenekelőtt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányul: ezt az északatlanti tömb vezetői sem titkolják. A szeptember 10-i jegyzékben megkísérlik e tömb megalakítását azzal igazolni, hogy Kelet-Európábán „erős szovjet fegyveres csoportosulás” áll fenn. Ez az utalás teljesen alaptalan, mert ilyen csoportosulás a valóságban nem létezik. Az a tény, hogy jelenleg olyan tervek megvalósítására készülnek, amelyeknek célja Nyugat-Németország felfegyverkezése és bevonása az északatlanti csoportosulásba, csak megerősíti, hogy a csoportosulás agresszivitásának további fokozásáról van szó.

Ilyen körülmények között a szovjet kormány szükségesnek tartja újból felhívni Franciaország kormányának figyelmét arra, hogy a katonai csoportosulások alakítása nem segítheti elő az európai béke és biztonság megszilárdítását. Ilyen európai országokból álló a többi európai ország ellen irányuló csoportosulások létrehozása, a nemzetközi feszültség további fokozására vezet és szöges ellentétben áll az európai béke megszilárdításának érdekeivel.

Az európai biztonság biztosítása szempontjából döntő jelentőségű a német kérdés rendezése. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb és a leghalaszthatatlanabb feladat, Németországnak egységes, békeszeretö és demokratikus államként való helyreállítása és a német békeszerződés megkötése.

Ez év október 3-án végétért londoni kilenchatalmi értekezlet után a londoni határozatok megnyitják az utat a német militarizmus helyreállításához. A jövőben a nyugatnémet militaristák és revansiszták szabad kezet kapnak Európában agresszív politikájuk megvalósításához. Ilyen módon Nyugat-Németország Európában egy újabb háború veszedelmes tűzfészkévé válik.

A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a Francia kormány beleegyezése a londoni határozatok elfogadásába és végrehajtásába világosan ellenkezik az 1944. évi francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel, míg ez a szerződés mindkét felet arra kötelezi, hogy „együttesen tegyenek meg minden szükséges intézkedést bármely, Németország irányából kiinduló veszély kiküszöbölésére és akadályozzák meg az olyan cselekményeket, amelyek lehetővé tennék Németország részéről valamely újabb agressziós kísérletet” — addig a londoni határozatok egyenesen a német militarizmus helyreállítására irányulnak és így veszélyeztetik az európai népek biztonságát. Míg a franciaszovjet szerződés mindkét államot arra kötelezi, hogy ne kössön semmiféle szövetséget és ne vegyen részt semmiféle olyan koalícióban, amely a Magas Szerzódő Felek egyike ellen irányul”. — Addig a londoni határozatok megvalósítása azt jelentené, hogy Franciaország a feltámasztott német militarizmussal a Szovjetunió ellen irányuló katonai tömbbe lép.

A francia kormány azzal az eljárással — amely ellenkezik a franciaszovjet szerződés alapjaival — magára veszi a felelősséget.

A francia kormány szeptember 10-i jegyzékében bejelenti, hogy elő kívánja segíteni a leszerelés kérdésének megoldását. Csakhogy nem lehet egy és ugyanolyan időben javaslatot tenni a fegyverzet általános csökkentésére és felfegyverezm Nyugat-Németország ot. Ezek a cselekmények nem egyeztethetők össze.

Az utóbbi időben, mint — ismeretes — sikerült elérni a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülését.

A szovjet kormány abból indult ki, hogy mindéi békeszeretö népnek érdeke a nemzetközi feszültség további enyhülése. Am, de a londoni határozatok nemcsak nem segítik ezt elő, hanem ellenkezőleg, a nemzetközi helyzet kiéleződésére vezetnek.

A szovjet kormány a berlini értekezleten a német kérdés rendezésének elősegítése végett javasolta, hogy néhány szigorúan korlátozott létszámú kontingens kivételével vonják ki a megszálló csapatokat Kelet és Nyugat-Németország területéről. Ez a javaslat kapcsolatban állt a békeszerződés megkötésével és az össznémet választásokra vonatkozó javaslatával. Akkor ebben a kérdésben nem jutottunk megegyezésre.

A szovjet kormány arra törekedve, hogy megkönnyítse a feltételeket Németország két részének közeledéséhez és hogy megkönnyítse Németország helyreállításával kapcsolatos feladat megoldását, most javasolja Franciaország, Anglia és az amerikai Egyesült Államok kormányának, vizsgálják meg a megszálló csapatok Kelet- és Nyugat-Németország területéről való kivonásának kérdését és már most mindennemű haladék nélkül hajtsák végre a megszálló csapatok kivonását. Ez a döntés elősegítené a nemzetközi feszültség további enyhülését és az európai béke megszilárdulását.

E kérdés megoldásával együtt fel- ! merült annak szükségessége is, hogy ‘ a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok között a Német Demokratikus Köztársaság rész- j vételével megegyezés jöjjön létre a ’ német rendőrség különböző alakula- j tainak létszámára, elhelyezésére és fegyverkezésére vonatkozólag, mind i Kelet- mind Nyugat-Németországban. Ez véget vetne mindennemű aggodalomnak, mint Kelet, mint Nyugat-)

Németország felfegyverzésére vonatkozólag.

A fentiekből kiindulva a szovjet kormány, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányának javasolja: hívják össze az ez év novemberében Franciaország, Anglia az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereinek értekezletét a következő kérdések megvitatása végett:

1. Németország egységének békés és demokratikus alapokon való helyreálltása és az össznémet szabad választások megtartása.

2. A négy hatalom megszálló csapatainak kivonása Kelet- és Nyugat- Németország területéről.

3. Összeurópai értekezlet összehívása az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének megvitatása végett.

Ami az osztrák államszerződés megkötésének kérdését illeti, a szovjet kormány már ez év augusztus 12-én, az osztrák kormányhoz intézett jegyzékében javasolta, hogy Franciaország, Anglia az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagyköveteinek értekezlete Becsben, az osztrák kormány képviselőbei együtt vizsgálja meg az államszerződéstervezettel kapcsolatban megoldatlanul maradt kérdéseket és a többi kérdést is, amely összefügg a szerződés Ausztriával való megkötésével.

Az osztrák kormány október 12-i válaszjegyzékében közölte, hogy hajlandó résztvenni az említett értekezleten. Csakhogy a szovjet kormány ebben a kérdésben nem ismeri Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányainak álláspontját. A szovjet kormány szeretné tudni, hozzájárul-e a három hatalom kormánya, hogy nagykövetei résztvegyenek a bécsi tanácskozáson, amelynek célja az osztrák államszerződés megkötésével kapcsolatos kérdések megvitatása.

A szovjet kormány hasonló tartalmú jegyzéket intézett Anglia és az Egyesült Államok kormányához is.

Szabad Földműves, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížková 7. — Telefon 332-29. — Szerkesztőség, Bratislava, Krížková 7. — Telefon 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Štát. pöddiosp. nakladateľstvo”, n. p., závod Bratislava, Krížková 7. — — Nyomja: Merkantilné tlačiarne, n. p. zz., Bratislava, Ul. Nár. Povstania 41. — Irányító postahivatal: Bratislava, 2. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. D-51675