Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-24 / 43. szám

12 pííiAes 1051 október 24 \ Tovább szilárdul a szovjet és kínai nép nagy barátsága ivrtáit ui:;:; ■e***««*"» "»{ЯК! A? NDK lakossága nagy lelkesedéssel vett részt a választásokon Az elmúlt hét legnagyobb politikai eseménye a Szovjetunió kormány, küldöttségének látogatása volt a Kínai Népköztársaságban. Pekingben több. mint egv hétig folvtak a szovjet-kínai kapcsolatokra és a nemzetközi hely­zetié vonatkozó tárgyalások. A tár­gyaláson resztvettek Hruscsov, az SzKP Központi Bizottságának első tit­kára, Bulganin, a Szovjetunió minisz. tertariácrinak első alelnöke és a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének több tagja. A Kínai Népköztársaság részéröl a tárgvalásokon resztvettek: CsouEn-iái külügyminiszter. Mao fe-tung. a Kí­nai Népköztársaság elnöke és a koi­­mánv többi tagja. A tárgyalások a kölcsönös megérte» jegyében és őszinte baráti légkörben folvtak. A két ország kormányképvi­selői nyilatkozatokat dolgoztak ki a szoviet-kinai kapcsolatok, a nemzet, közi helyzet és a Japánnal való kap­csolatok kérdésében, továbbá a set kormány közös közleményt adott ki Port-Arthur katonai tengerészeti tá­maszpont kérdésében. Ezenkívül egyezmény jött létre a két kor­mány között arra vonatkozólag, hogy a Szovjet­unió kormánya 520 millió rubel hosz­­szúlejáratú kölcsönt folyósít a Kfvni Népköztársaságnak s jegyzőkönyvet írtak alá, melv szerint a Szovjetunió kormánya összesen több. mint zpo millió rubel értékű segélyt nyújt a Kínai Népköztársaság kormányának további 15 ipari vállalat felépítésére s az újabb ipari felszerelések szállítá­sára vonatkozólag előzőleg megkötött egyezményben szereplő 141 vállalat számára szállítandó felszerelések vo­­lumenjének növelésére. A kínai nép történelmi jelentőségű győzelme és a Népköztársaság meg­alakulása óta eltelt öt év alatt szoros kapcsolatok alakultak ki a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság között. Ezek mindenben megfelelnek az 1950 február 14-i barátsági, szövetségi, es kölcsönös segélynyújtási szerződés elő­írásainak. Ez a szerződés a kínai « a szovjet nép ama őszinte óhaj-in alapszik, hogy- segítsék egymást, köl­csönösen hozzájáruljanak a két ország gazdasági és kulturális haladásához, testvéri barátságuk megszilárdításához és további fejlesztéséhez, s hogy — az Egyesült Nemzetek célkitűzéseinek és elveinek megfelelően — ilyen for­mán hozzájáruljanak a Távol-Kelet és az egész világ békéjének s bizton­ságának megszilárdításához. A két kormány ezentúl is résztvesz min ’-n olyan akcióban, amely a béke megőrzésére irányul. A genfi értekez­let, amely az indokínai hadműveletek megszüntetését eredményezte, lehető­séget nyújtott, hogy az ottlakó néoek nemzeti érdekeinek megfelelően ren. dezzék a helyzetet. A zovjetunió és a Kinai Népköz­­társaság elítéli a délkelet-ázsiai ag­resszív katonai tömb megalakítását mert ez a tömb csak kezdeményező lének, az imi-'-Yialistáknak célját szol­gálja. Ezenkívül az ázsiai országok biztonsága és a csendesóceáni övezet békéié ellen irányul. A két kormánv szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a? ázsiai övezetben ?s a Csendesóceán övezetében lévő úszásokkal továbbra is a szuvereni­tás, a kölcsönös megnemtámadás. az agvmás belügveibe va’ó kölcsönös tje­­nemavatkozás, valamint a békás avüttélA elvére támaszkodnak ami ’ehetőségeket nvujt a nemzetköz’ '■evüttmüködés fejlődésére. A két kor­mány mindent elkövet, hogv elősegítse i, megoldatlan nemzetközi kérdések ■ndezését. beleértve až Äzsiáť érdek ч kérdéseket is Japánt amerikai katonai támasz­pontok hálózzák be A két kormány többek között lef­okozott a ianáni kérdéssel is. A potsdami egyezmény értelmében Ja­­nánnak a második világháború befeje­zése után el kellett volna nvernie tel­jes nemzeti függeUenségét. Ezve’ szemben az Amerikai Egyesült Álhi­tnek, mint a Japánt megszálló egV’k főhatalom, nviltan megszegte ezeke* a határozatokat Janán a háború be. felezése óta eltelt 9 év alatt nem nyerte vissza függetlenségét és, to­vábbra is félig megszállt ország ma­radt. Tfrüfetét teljesen behálózzák az amerikai katonai támaszpontok. Ja­pán ipara és pénzügyei az amerikai katonai megrende'ésekttl függnek. Mindez csak sérti a japán nép nem­zeti érzelmeit, a bizalmatlanság lég­körét terjeszti a japánok körében es bilincsekbe veri a nép sokoldalú te­hetségét. A Szovjetunió és a Kínai Népköz­­társaság népei rokonszenvüket fejezik ki az idegen érdekek diktálta nehéz .helyzetbe került japán nép iránt. A két ország népei meg vannak győ­ződve. hogy a japán népnek lesz ele-Erich Ollenhauer, a Német Szociál­demokrata Párt vezetőségének bonni ülésén kifejtette a párt felfogását a Saar-kérdéssel kapcsolatban. Ollen­hauer a következő öt pontban loglal­­ta össze pártjának álláspontját: I a Saar-vidék Németország területének elválaszthatatlan része; 2. a Saar­­vidék lakossága számára azonnal biz­tosítani kell a nemzeti és demokra­gendü ereje arra. hogy az idegen füg­gőség iármát lerázza és újjáteremti hazáiét. A két kormány kijelenti, hogy hal­landó akciót indítani Japánnal való kapcsolatainak rendezésére és nogv ■Japán számíthat törekvéseinek támo­gatására. A Szovjetunió a Kínai Népköztár­saság rendelkezésére bocsátja Port-Arthurt Tekintettel a koreai háború meg­szüntetése és az indokínai béke helv '■eá'lítása folytán megváltozott távol­­keleti nemzetközi helyzetre és fig.ve­­lembevéve a Kinai Népköztársaság védelmi képességének megerősödését, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­ság kormánv megegyeztek abban, hogv a szovjet katonai egységeket visszavonják Port-Arthurból. Az -ezen a területeken levő berendezések fize­tési kötelezettség nélkül átmennek a Kinai Népköztársasüg kormányának tulajdonába A szovjet kormánv lehetővé teszi továbbá, hogv a Kínai Népköztársaság a szovjet tapasztalatok hasznosításával növelje népgazdaságának eredményeit Miután a Kínai Népköztársaság hely­reállította gazdasági életét és sikerrel teljesíti első ötéves tervét, a kínai gazdasági szervezetek megszerezték a szükséges tapasztalatokat és maguk is képesek a vegyes társaságok válla­latainak vezetésére. A szovjet-kínai vegvestársasághoz. tartozó vállalatok Ívképpen teljes egészükben a Kma Népköztársaság állami vállalataivá vál­nak. Ez az elhatározás megfelel a rét ország baráti kapcsolatainak és előse­gíti gazdasági együttműködésük továb­bi megerősítését. A tárgyalások során a Szovjetunió küldöttsége aláírta a műszaki tudo­mányos együttműködésre vonatkozó szovjet-kínai szerződést. — Továbbá egyeesnénv jött létre a Lancsizsou- Urumesi-Alma-Ata közötti vasútvonal építéséről és a közvetlen közlekedés megszervezéséről. tikus jogokat; 3. a Német Szociálde­mokrata Párt elutasítja a Saar-vidék eurőpaizálásának tervét; 4. Francia­­országnak a Saar-vidékkel kapcsolatos jogos gazdasági igényeit figyelembe kell venni és ki kell elégíteni; 5. a Saar-vidék kérdését a Németország­gal kötendő békeszerződésben keH véglegesen rendezni. Vasárnap reggel pontosan 8 órakor a Német Demokratikus Köztársaságban és Berlin demo­kratikus övezetében megkezdőd­tek a népi kamarai és kerületi képviselőtestületi választások. *A városok és a falvak ünnepi díszbe öltöztek ebből az alkalomból. Stalinstadtban a kohászok és a vasutasok műszakkezdés előtt le­szavaztak a. bekére és az egységes Németország boldog jövőjére. Az Odera-Frankfurt körzetben Neu- Rochiitz és Wolitz községekben a szavazás már 7 óra 45 perckor be­fejeződött. Geba faluban mind a 95 választásra jogosult 7 óra 40 percig leadta szavazatát. Berlin demokratikus övezetében 8 órakor kezdődtek a választások. Pontosan 8 órakor szavazott le Wilhelm Pieck, a Német Demokra­tikus Köztársaság elnöke, akit a választóhelyiségben gyermekek és úttörők üdvözöltek. Korán reggel szavazott Otto Grotewohl miniszterelnök és Wal­ter Ulbricht, a minisztertanács el­nökhelyettese, az ENSZEP köz­ponti bizottságának első titkára is, akiket az úttörők szintén dallal és virágokkal köszöntöttek. Az ENSz poiiiikai bizottságának határozata Az ENSz különleges politikai oi­­zottsága október 15_én befejezte Bur­ma panaszának tárgyalását. Burma a Koumintang-bandák agresszív cselek­ményei miatt emelt panaszt. A bizott­ság egyhangú határozatot hozol t. umelv kimondja: ,.A Burma területén tartózkodó Kounrin lang-csapatokul le kell fegyverezni és internálni kell. ' A határozat biztosítja Burma kor­mányát arról, hogv a közgyűlés „to-Lemondott a finn kormány Hivatalos jelentések szerint a le­mondás oka „gazdasági problémákra vonatkozó ellentétek”. A „Työkensan Senomat” című finn lap ezzel szemben rámutat arra, hogy a válság okai nem a gazdasági kér­désekkel kapcsolatos nézeteltérések­ben rejlenek, hanem abban, hogy a jobboldali körök nem voltak megelé­gedve a lemondott kormány kü’.poli-Ahoi törvényes A Délafrikai Unióban, ahol Ita­lán „fajvédő” kormánya az úr, a börtönökben ..törvényes alapon” botozzák a foglyokat. A foglyok természetesen едуШ-egyig nége­rek. vagy éppen hinduk. Az ország börtöneiről némi fogalmat alkot­hatunk a „Melbourne Herald” e­­gyik híre alapján: „Port Elisabeth, ben a foglyok botozását — amely eddig az új törvényszéki épület udvarán zajlott le — ezentúl egy távolabbfekvő rendőrállomáson kell végrehajtani. A megbotozottak ü_ völtése ugyanis behallatszik az épületbe és zavarja a törvényszéki tar gi /olásokat.” vábbra is helyesli és támogatja ennek a kormánynak ezen komoly kérdés végleges megoldására irányuló erőfe­szítéseit.” — A határozat kérést tar­talmaz minden államhoz, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a Burmában tartózkodó Koumintang­­csapatok segítésének megakadályozá­sára. A Koumintang képviselője nem vett részt a szavazásban. irkájával és kereskedelmi politikájá­val. Ezzel kapcsolatban a lap emlé­keztet ez utóbbi időkben e Kekkonen külügyminiszter ellen elhangzott tá­madásokra. A Kekkonennal szemben elhangzott bírálatok különösen foko­zódtak azután,, hogy Tuomioja, a Finn Nemzeti Bank vezérigazgatója vissza­érkezett az Egyesült Államokból. a botbüntetés Misem könnyebb, mint börtönbe jutni a Délafrikai Unióban, ahol tucatjával hozzák az afrikai la­kosság jogait csorbító, törvényeket. Ilyen többi között a „menetleve­lek" rendszere, amelyek nélkül nem szabad munkahelyet változ­tatni, „tilalmi időután az utcán járni újra csak nem szabad, fehér lakónegyedek szomszédságában lakni sem szabad. Mindmegannyi „nem szabadi” Az afrikai lakósság az élet minden területén valami­lyen tiltó rendelkezésbe ütközik és a legkisebb mtség vagai kihágás kö­vetkezménye: börtön. A Német Szociáldemokrata Párt álláspontja a Sваг-kérdésben A dollár árnyékában TAJVÄN FELSZABADÍTÄSA A KlNAI nép szent, történelmi hivatása. — mon­dotta a közelmúltban Csu En-laj kül­ügyminiszter. A sajtó hasábjain, külö­nösen a nyilatkozat elhangzása óta, igen sok szó esik a délkeletázsiai szigetről. E sziget felé fordul a népek tekintete azért is, mert napról-napra világosabb, hogy az Egyesült Államok most éppen Tajvant állította távolkeleti agresszív célkitűzéseinek középpontjába. Az ame­rikai agresszorok fennállása óta már három irányból próbálták és próbálják fenyegetni a Kínai Népköztársaságot: Korea, Indokína és Tajvan felöl. A ko­reai fegyverszünet megkötése és az indokínai béke helyreállítása súlyos csapást mért az Egyesült Államok ag­resszív területére, és ilyen körülmények között az amerikai kormánykörök most a Tajván szigetére menekült tsang Kaj-sek klikkre igyekeznek Kína-el­­lenes terveikben támaszkodni. Ezért rendkívül jelentős a Kínai Népköztár­saság számára Tajván felszabadítása, mert e kérdés megoldása felszámolná az Egyesült Államok jelenleg legfonto­sabb Kina elleni támaszpontját. NEM ÜJKELETÜ az a fokozott ér­deklődés, amelyet az idegen agresszo­rok Tajván iránt tanúsítanak. Ez az ős­régi kínai sziget már évszázadokkal ez­előtt magára vonta a figyelmet. Az ér­deklődés mindenekelőtt annak tulajdo­nítható, hogy a Tajvan feletti uralom rendkívül előnyös stratégiai hídfőállást biztosit az ázsiai szárazföld közvetlen közelében, különösen a Kína területére való behatolás szempontjából. A kapi­talizmus hajnalának időszakában Taj­ván nagy gyarmatosító hatakna kia­padhatatlan területszerzési vágyának a tárgya lesz. Hollandok, spanyolok, por­tugálok, franciák, japánok igyekeztek egymásután meghódítani a szigetet, a kínai őslakosság azonban mindannyiszor elűzte a gyarmatosítókat. Ezernyolc­százkilencvenötben egy igazságtalan szerződés alapján Tajván és a Penhu­­ledao (Pescadores) szigetcsoport a fran­cia gyarmatosítók kezébe került. A lakosság ismét egy-emberként lázadt fel és véget vetett a francia megszál­lás rövid dicstelen időszakának. Taj­vanban kikiáltották a köztársaságot, a japán hódítók azonban leverték a la­kosság hősi ellenállását és a szigetet saját birtokukba vették. A japán ura­lom kerek ötven esztendeig tartott, de a fél évszázad alatt egyetlen pillanatig sem szünetelt a szigeten a felszabadí­tómozgalom. Ezerkilencszá/negyvenháromban a kairói nyilatkozatban és az 1945. .július 26-1 potsdami egyezményben a nagy­hatalmak ünnepélyesen megfogadták, hogy a militarista Japán leverése után Tajvant azonnal visszaszármaztatják Kínának. Ez azonban nem így történt. Л Kínai Népköztársaság kik áltása után az Egyesült Államok vezető körei el­határozták, hogy nem vesznek tudo­• mást ezekről az egyezményekről. Ezer­­kilencszázötvenben Tajvánt a nemzet­közi jog legelemibb szabályainak sem­mibevételével megszállták, hogy lega­lább e szigeten biztosítják bábjuk, Csang-Kaj-sek uralmát. AZ AMERIKAI MONOPÓLIUMOK ké­sedelem nélkül rátették kezüket a szi­get gazdasági életére. A petróleum kitermelésétől kezdve a szén, arany, kén és wolframm-bányászatig, jelenleg, minden lényegesebb gazdasági ágat ók ellenőrzik. A dolíármitHornosok közel négyszáz ipari vállalatra vetették ki há­lójukat, s egyre újabb katonai rendel­tetési vállalatokat építőnek. A „Rey­nolds” cég nagy alumíniumüzemet lé­tesített és azt tervezi, hogy az üzem termelőképességét rövid idő alatt 25.000 tonnára emeli. Erre nyilvánvalóan a sziget bombázó repülőgépipara miatt van szükséq. Az amerikai tőke karmai­ban tartja a cementipari is, az itt gyár­tott cementet az USA csendesóceáni támaszpontjai használják fel. Az „Uni­versal Oil Products Company” petró­­leumfinomítókat állít helyre és újakat épít. Az amerikai tőkét mindenekelőtt a nemzetgazdaságnak azok az ágai vonzzák, amelyek valamilyen formában az Egyesült Államok agresszív tervei­hez kapcsolódnak. így alakítják át az amerikai impéria- I listák a szigetet agresszív főhadiszál­lásukká. Céljuk a támadás a Kínai Nép­­köztársaság ellen, amelynek létrejötte gyökeres eltolódást jelentett a nemzet­­! özi erőviszonyokban a béke és a de­mokrácia tábora javára. És az ameri­kaiak nem elégedtek meg a gazdasági uralommal. Amerikai tanácsadók, kato­nai szakértők és kiképzőtisztek ezrei lepték el Tajvánt. Hatalmas két köz­pont telepedert meg itt, amely kémek, diverzánsok és szabotörök tucatjait dobja át a szárazföldi Kínába. Szinte végnélkül sorolhatók fel a'- Kínai Nép­­köztársasággal szembeni támadó ak­ciók. ISMERETES, HOGY CSAN-KAJ-SEK tajvani kikkje mindnagyobb részt kap az Egyesült Államok költségvetésének abból a hányadából, amellyel Amerika zsoldosait „segélyezi" Csan-Kai-sek klikkje 1955-ben ismét kilencven mil­liós „segélyt* p. A Kínai Népköztársaság természete­sen nem hajt fejet a jelenlegi állapo­tok előtt. Nem :örődhet bele abba, hogy Kína területén olyan erők létezzenek, amelyek alig várják, hogy lecsapjanak a szárazfödli Kína területére. Ezt a tényt szögezte le világosan a közel­múltban Csu-En-laj is, amikor kijelen­tette, hogy Tajván Kínához tartozik, amerikai megszállása tűrhetetlen és fel- ' szabadítáea nem egyéb, mint Kína szu­verenitásának gyakorlása, Kína belügye, amelybe senki sem avatkozhat bele. Kína külügyminisztere az egész kínai nép és a kínai kormány nevében jelen­tette ki, hogy ha a támadók megkísé­relnék megakadályozni Tajván felszaba­dítását, ha megmerészelnék sérteni Kí­na szuverenitását és területi épségét, ha bemerészelnének avatkozni belügvei­­be, magukra kellene, hogy vállalják tá­madó cselekedetük valamennyi súlyos következményét. A KÍNAI NÉP A KÖZELMÚLTBAN népes nagygyűléseken juttatta kifeje­zésre szent elhatározását, hogy min­den erővel támogatni fogja a kormány erőfeszítéseit Tajván felszabadítására. Sanghajban 6 millió dolgozó fogadta meg, hogy újabb és újabh sikerekre törekszik, valamennyi munkatermei en szüntelenül erősíti éberségét és segít­ségére lesz a Néphadseregnek, hogy győzedelmeskedjék a kínai nép felsza­badító harca. Hasonló szellemben, kom­mentálta az eseményt valamennyi kí­nai lap. A GUANINŽSIBAO vezércikk­ben írt a demokratikus pártok és tö­megszervezetek közös nyilatkozatáról, majd közben leszögezi, hogy Tajvan fel­szabadítása a 600 milliós kínai nép el­határozása, az igazság hangja, amely a föld legtávolabbi sarkába is elhallat­­szik. „Az USA védőszárnyai a.att meg­búvó Csan-Kaj-seküta banditák napjai — írja befejező ül a lap — meg van­nak számlálva ” Szabad Földműves, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja, — Kiadóhivatal, Bratislava. Krizkova 7. — Teiefon 332-29 . — Szert-s/to- g. Br»>i« «va. Krížková 7. — Telefon 243-46 — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Štát. pôdohosp n.ikíadatelstvo”. n. -., závod Bratis'av.i Krizáévá 7. — — Nyomja Merk mMn ■ tlačiarne, n. p. zz„ Bratislava. Ul. NSr. Povstania 41 — Irányító postahivatal: Bratislava, 2. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 A lap felmondható minden é v végén okt. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. D-51652

Next

/
Thumbnails
Contents