Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-24 / 43. szám
10 1954. október 24 ^Mhnüvies ^VADÁSZATI SZEMLE Safotáki&i Vacfaezvécfegyfefefz Országos Szö-Vefsédének kiitaíaírs Cupj Tavaszi fejlődés a méhcsaládban (IH/l.) 1. évfolyam 5. szám 1954. október 24. A vadászterületek bérösszege Magasvadas területek bérösszegét ez eddigi rendszertől eltérő módon számítják ki. A bérösszeg két részből áll. Az alapbérből és a teljes bérösszegből. Az alapbért a minőségi osztály a'apián rögzítik hektáronként, s emellett ez őzvedas területek külön elbírá'ás elá esnek s ugyanígy a negyvadas terítetek is. Az őzvedas terüietek bére 10 fillértől 50 fillérig, a magesvadas (szgrves) területeké pedig 5 fUllértő! 45 fiiérig terjed hektáronként. Emellett mindkét rangú terület könnyen, nehezebben s nehezen hozzáférhető területekre oszlik. Olyan terület, emeiy legföljebb 5 kilométernyire van e legközelebbi vasútállomástól, könyn.ven hozzáférhető, a 10 kilométernvire fekvő, a közepes s a 10 kilométernél távolabb fekvő terület már a nehezen hozzáférhető osztályba tartozik. A távolságot a területnek ez állomáshoz legközelebb eső széléig száminak, A tulajdonképpeni, azaz teljes bért a hivatalosan jóváhagyott lelövés1 terv alapján számítják ki, alapul véve a hirdetmény 6. paragrafusának 3. bekezdésében megállapított átlagos súly’ .s a hivatalos felvásár'ási vadárakat Az így kiszámított bérösszegből le kell vonni a hirdetmény 6. paragrafusának 5. bekezdésében közölt leszállítást, amely a bér 5—45 százaléka. A lelövési te vbe nem vett vadnemek után a bért .utólag számítják ki. (vaddisznó). Ugyanez a helyzet rendkfvü'i lelövés engedélyezése esetén is. A bérösszeget akkor is meg kel! fizetni, ha a terv szerint előirányzott vadmennyiséget nem lőtték le. Például: A közepesen hozzáférhető terület, amelyen magasvad (szarvas) van. 1500 hektárnyi terjedelmű. Az alapbér hektáronként 40 fillért tesz ki (II. minőségi osztályú területrő' van szó). Az 1500 hektárért tehát öOO Kčs az évi alapbér. A teljes bér a tervezett nyolc der-ib szerves, 'cárom darab őzvad és 5 darab vaddisznó !e'övésénél a hivatalos árt számítva 1.715,70 Kčs, amely összeg a ved teljes értékének (2.45U— Kčs) 30 százalékkal való leszállítása után ma"*dt fenn. Az egész bérösszeg, tehát az alapbér s a teljes bér, összesen 2.315 korona 70 fillért tesz ki. Hogyan kell fizetni a bért? Az alapbért mind a kisvadas, mind a nagyvadas és őzvadas területeken minden év január 15-ig meg kei! fizetni. A tényleges bért a felszólítástól számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni. A terület tulajdonosa a lelövési terv jóváhagyása után, de legkésőbb 15 nappal a lelövés megkezdése előtt, illetve ennek jóváhagyása e'ötí is (ha a bér alapját a lelövési tervjavaslat alkotja), követelheti a valóságos bér megfizetését is. Ha a bérlő i bért nem fizeti meg határidőre, a kérdéses területen a vadászati jogot nem gyakorolhatja. A bérbeadó kárérítést követelhet a bér meg nem fizetése esetén, ha ebből kfolyólag a 'erület minősége romlott, sőt e tervezett lelövést a bérlő felelősségére mással is elvégeztetheti. Természetesen a bér meq nem fizetése feljogosítja a bérbeadót a bérlet felmondására. A bérlet biztosítására a bérlő köteles az egyévi bér összegéig terjedő biztosítékot letétbe helyezni. Az új hirdetmény a területek minősítési osztályzatán alapszik, ami eddig nálunk Szlovákiában nem volt g>okorlatban. Összes védegyleteink azonnali közreműködésére szükség .esz, hogy a járási tanácsok illetékes ügyosztályával együttműködve megállapítsák a járás területeinek bérét, s megállapítsák a területek távolságát a legközelebbi vasútállomástól s ennek alapján kiadják a terület nyilvántartási lapját. Hr. A. Henkel 1. Amint a tél túlhaladta tetőfokát és a levegő megenyhül, a sűrű gomolyagban telelő méhek tétlenségükből ébrednek”. Kis méretben megindul a petézés. Nehezen várják azt az alkalmat, hogy hosszú idő után kirepülhessenek és megszabaduljanak a felgyülemlett sok bélsártól. (Egészséges családok rendes körülmények között a kaptárban nem ürítkeznek, akármilyen hosszú is a tél.) A kiürítkezés a méheket tevékenységre serkenti. Utána a petézés egyre nagyobb terjedelemben megindul. Ilyenkor a mézfogyasztás napról napra fokozódik. \ fiasított állomány etetésével a virágporfogyasztás is fokozódik. A több élelem fogyasztásával a hőmérséklet a szükséges 35 Celsius fokig emelkedik. A méhcsalád egyetlen biológiai egység, melynek léte, fejlődése és jelentősége természetes törvényszerűségekhez alkalmazkodik. Egy méhecske egymagában nem tud létezni, egy anya vagy egy here még kevésbbé. Ehhez a kollektív egységhez még hozzátartozik természtesen az építményük (lépek) meg az élelmük (méz és virágporkészlet) s ennek alapvető törvényszerűségeit a méhésznek ismernie kell, pl. a viaszépítést, élelemraktározást, telelést, levegöszükségletet, a vegetáció időszakának hatását a fejlődésre, az élelem fogyasztását, a különböző körülmények között és időszakban gyakorolt bánásmódot stb. Az első petézés abban a középső léputcában történik, ahol a hőmérséklet a legkedvezőbb, legmelegebb; ez többnyire a harmadik léputca. Később az anya átmegy petézni a másik két utcába is: jobbra meg balra, tehát a petézés a középponttól kiszélesedik. A külső és belső körülmények szerint a petézés tavasszal fokozódik Ezt a fokozódást kedvezően befolyásolják: a fiatal, jóminöséqű anya, a sok fiatal dajkaméh, a meleg, az elég méz és virágpor (különösen, ha van egy kis hordás), de a víz is fontos. Ezeket a feltételeket a méhész biztosítani tudja, de erről már az előző évben kell gondoskodni! Ellenben, ha az anya öreg, aránylaq kevés a fiatal dajkáméit, rossz a kaptár, rossz és kevés az élelem; ezekből az okokból egy is elég, hogy a fejlődés erősen fékeződjék. A túlkorai petézés sem jó, mert sokszor még beállnak a hidegek, ekkor a méhek összehúzódnak és takaratlanul maradhatnak a fiasításos lépek, úgyhogy elpusztulnak. Továbbá a sok virágport fogyasztó méhek a szükséges kiürítkezést nem vihetik véghez künn és esetleg a kaptárban ürítkeznek, amire a méhek nagvon kényesek. Ilyenkor nyugtalanok, ezáltal a mézfogyasztás újból fokozódik és ezzel szervezetük is „kopik” De szabályos eljárással mindezt elkerülhetjük. (Folytatjuk) A szeredi vadászati védegylet példás munkám Betelelt méhekkel a tél felé Augusztus 20-án megtartott választ. máinii ülésén az egylet olyan hati.•<>. zetokat holott, melyek példát mutat, hatnak az összes többi védegyletnek, hogyan kell a vadászat érdekében dolgozni s a vad védelmét' felkarolni Holub elvtárs. az egylet kultúreíöadójg utasítást kapott. hogy a politikai szakelőadások második szakaszához készítse elC a munkatervet. Zsungovsky és Istók elvtársakat megbízták, hogy világosítsák fel azon tagokat, akik a Poľovnícky obzort, illetőleg Szabad Földművest vagy Kölnieké noviny-t visszaküldik, hogy ezek a lapok országos szövetségünk hivatalos lapjai és előfizetésük kötelező. Az egylet tagjai segédkeztek az aratási munkánál és most az Őszi munkákba is bekapcsolódnak. A vadászgazdák a vad kőtelező beadósá. ra vonatkozó szükséges utasításokat megkapták és figyelmeztették Okét. hogy az első vadászzsákmány a kést illeti s csak azután következik az egyéni érdek. A vadászgazdák kötelezettséget vállaltak, hogy ezt teljesí. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 1954. szeptember 1-én kelt ŽV- 48 71 1954. számú körlevele alapján az összes vadászterületeket újra felbecsülik, mert az eddigi becslések nem felelnek meg a tényleges helyzetnek. Sokszor csak a zöldasztalnál végezték cl azt a feladatot, azonkívül a tényleges vadállomány alapján ejtették meg a becslést, amikor az állomány leromlott s nem vették tekintetbe a régebbi állományt, azaz a terület vadellátó minőségét. Vannak viszont erdei területek, ahol tekintettel az erdőgazdálkodás érdekeire, alaposan meg kell apasztani az állományt s így a terület értékét is ennek alapján kell majd felbecsünl ,!A rendelet szerint a területeket hat osztályba sorozták a-zerint, milyen a vadállomány, illetve milyen az az állomány, amely a területen megél anélkül, hogy a mezővágy erdőgazdaságnak ez kárára lenne. A becslés megejtésével a kerületi nemzeti tanácsok földművelési osztályait bízták meg. Az osztályok vezetői a szlovákiai vadászati védegyletek országos szövetségének közreműködésével a kerületet több szakaszra osztják a talajvi zonvok (mocsaras, ükvidék, dombos, bokros, erdős stb.) szerint. A szakaszokat azután még több csoportra osztják s minden ilyen oeoport teoaléMr* hiromutgú bizotttik. Az őzradnál ez már meg is történt s a beadási kötelezettséget WO százalékban teljesítették. A vadászterületek minőségi felbecsülése még nem történt meg s ezért Zsungovsky és Istók elvtársakat megbízták, hogy ezt a járási bizottságnál ‘sürgessék meg. Továbbá megbízták Okét, hogy a Hadseregbarátok Szövetségének (Svázarm) adják át az egylet tagnévsorát. amelynek alapján az egyes körzetekben beszervezhetik « vadásztársakat a szövetségbe, ami különösen a céllövészet terén nagyon szükséges. Határozatot hoztak, hogy a politikai szakoktatás П. sorozatának keretében megejtik a kötelezd fegyvervizsgálatot, amikor az összes tagtársak elhozzák vadászfegyvereiket, amelyet a helyszínen egy szakember vizsgál majd felül. Zsungovsky elvtárs megbízást kapott az összes vadászgazdák egybehívására a lőtt károsvad lő jeleinek bemutatása céljából. Mindazok a tagok, akik nem vettek reszt a június 20-án megtartott kötelező gyakorlólövésen, 30 korona rendbírságot fizetnek. Ságot neveznek ki. Ezek a bizottságok szakemberekből állnak, akik ismerik a viszonyokat s az erdő-, illetve mezőgazdaság érdekeit is. A kinevezett becslóbizottságoknak minden területet be kell majd jámiok a terület megbízott személyével (vadászgazda, bérlő, stb.) és a bérbeadó képviselőjével együtt. A bérlő, illetve bérbeadó köteles a bizottságnak rendelkezésére bocsátani a becslés megejtéséhez szükséges adatokat (lőtervek, etetés, esetleges betegségek stb.). A becslést tekintet nélkül a mostani vadállományra úgy ejtik majd meg, hogy a területen tartható vadállományt veszik majd tekintetbe, azonkívül az ivararányt is szabályozzák. A rendeiet szerint a becslésnek 1955. szeptember 30-ig meg kell történnie. A becslések menetéről a bizottságok 1934. december 31-én, 1955. június 30-án ée 1935. szeptember 30- an jelentést tenni kötelesek. Minden vadászgazda érdeae, hogy erről a rendeletró; az illetékes járási vadászati védegyletnél érdeklődjék A védegylet megkapta a rendeletet egész terjedelmében s egyúttal országos szövetségünk kellő utasításokkal is ellátta. A vadászterületek bérösszegét a becslések alapján állapítják meg S. Parnický J. elvtársunk az országot, szövetség gyű jl eményét gyön yöril vadmacska preparátummal gazdagította- A vadmacskát Bujakovon. a breznobánvai járásban Hitte 1937-ben. Swyu 13 kg 90 deka, hotatza 109 centiméter volt. Ezen az úton is köszönjük Parnický elvtárs szép ajándékát, mellyel vadászgyüjteményünket gyarapította. Fontos figyelmeztetés tagjainkhoz! A Szlovákiai Vadászati Védegyletek Országos Szövetségének vadbmege szakosztálya figyelmezteti az összes vadászgazdákat, hogy a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal felemelte az élőnyúi vásárlására a segélyt, s igv egy élőnyúl ára 1954. december 3t-ig 35.—, 1955 január 1-től pedig 39 — Kčs lesz. Külön felhívjuk figyelmüket arra, hogy a vadat már decemberben telepítsék ki, mert január és február hónapokban már elsősorban kivite’re kell dolgoznunk, s így telepítésre való szállításra nem jut időnk. ★ A Hadsereggel EgyüttműkOdük Szövetsége (Svázarm) vette át az ebtenyésztés (kvnőlógia) szervezését. Ebbe a szövetségbe olvadt be vadászati kv. nológiai szakosztályunk. Figyelmeztetjük összes egyleteinket, tagjainkat, különösen pedig azokat, akiknek vadászkutyájuk van. hogy a „Svázarm utalja ki a kutyák eleségét, ez adja a kiállításhoz, vizsgákhoz, szemlékhez a segélyeket s ezért saját érdekük/ и. lépjenek ebbe a szervezetbe is, hogy élvezhessék az általa nyújtott előnyöket. Ez vadászati kvnológiánknak is elsőrendű érdeke. s. Letelt e méhészkedés ideje. Melleinket elkészítettük a télre, sőt a jó tavaszi fejlődésre is. A magem részérő! ezt e következőképpen végeztem el. A téli ételem fel pótlását már augusztus 29-én megkezdtem. Az etetést 3:2 arányú sziruppal (3 kg cukor. 2 liter víz) végeztem, család ónként nem egyformán, hanem külön minden család szükséglete szerint. Egyszerre 2 liter szirupot adtam, amelyet elég jól elhordták a méhek, de előfordult o'yan család is, amely nem mutatott hajlandóságot a szirup él-hordására és ezt kénytelen voltam üres lépbe önteni, ahonnan azután gyorsan el is hordták. Az etetést szeptember 13-ra fejeztem be, ami még nem volt késő, mert a napok elég melegek voltak. A méhek a szirupot rendesen feldolgozhatták s azt szépen le is fedték. Az etetés elvégzése után hozzáfogtam az őszi átvizsgáláshoz, amiről pontos jegyzéket is készítettem. Az átvizsgálásnál tekintetbe vettem e méhek erejét (hánv lépet takarnak) az é-’elmet, mézet és virágport, a Hasítás terjedelmét, az anyát és az egészségi állapotot. Az egyes családok mézmennyisége 7—12 kg-ig terjed. A családokat erejükhöz mérten leszűkítettem, annyi A gondos méhész családjai október hónapban már megfelelő élelemmel ellátva várják a téli nyugalom idejét. Ez a hónap már a telelés kezdetét jelenti. Nincs már fiasitás, a kirepülés már csak a déli órákra korlátozódik. A jól betelelt családot most már kaptárbontással ne zavarjuk, mert a hűvös idO miatt a méhek á széthúzott keretekrül lehullhatnak. A kantárakra tegyük fei. a fogas szükítőket, hogy az egér be ne telepedhessen, mert rágcsáiásával. bűzös szagával állandóan zavarja a csalad nyugalmát. A nyugodt telelést biztosítani kell a külső behatásokkal szemben is. (Háziállatok zavarása ellen.) Vizsgáljuk át kaptáraikat, hogy azokon nincs-e repedés, amelyen keresztül a szél besüvíthet. A kaptárak beiáróiát ne tegyük ki az északi hideg szélnek. Méheink lehetőleg szélvédett cél veri teleljenek. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, állítsunk fel mesterséges sz védőt. Nagvon alkalmas erre a most bőségben levő kukoricas/.ár, lépre, ahányat takartak. Általában 8 kereten helyezkednek el. A leggyengébb család 6 lépet takar, de az ilyen esetek az állománynak körülbelül csak 10 százalékát teszik ki. A szűkítést deszkával végeztem és az üres helyet papírral vagy szabnepámával töltöttem ki. Fiasitás is volt bőven, bár szeptember második felében voltunk. A Hasítás október elejéig tartott. Az ősszel kikelt fiatal méhek első feltételei • jő tavaszi fejlődésnek, mert ezek lesznek az első dajkaméhek. Élettik is hosszabb, mert a korán feletetett cukor feldolgozásával nem fáradoztak, tehát nincsenek kimerülve. A fészek takarását is elvégeztem, mégpedig úgy, hogy a fészek fölé közvetlenül e keretek tetejére deszkát raktam, amely egészen takarja. Erre 5 cm vastagságú sz-almapámát helyeztem s úgy rek-tem fel a kaptár tetejét. A kijárónyílásokat téliesen leszűkítettem. Azt szeretném, ha méhésztárssim hozzám hasonlóan beszámolnának munkájukról a Szabad Földműves méhészrovatán keresetül, hogy egymás tapasztalatait és módszereit felhasználva a jövőben jobb eredményeket érjünk el. Bubenko Imre, méhész — Chym azonban ne érintkezzék közvetlenül a kaptár falával. A kaptárai? tetejét rögzítsük, hogv az erős szél le ne se. dórja. A fészket megfelelően takarni kell. Nyugalmi időszakban elégséges a rostaszövetre bőrlemezt, vagv méginkább szalmapárnát tenni, mert ez a kaptárban keletkezett nedvességet felszívja. A takarót ne közvetlenül a keretekre fektessük. így a felsO méhjáratot is biztosítjuk. Az erfis takarás a fiasitás megindulásakor szükséges. A kijáró, nyílást erősen ne szűkítsük le, mert a méheknek a nyugodt béleléshez fontos a levegő. Amennyiben nem seed tűk még ki a család fészkéből a felesleges üres kereteket, azokat távolítsuk el. A családok fészkét csak egy.két kerettel hagyjuk nagyobbra, mint amennyit az összehúzódott méhtömeg takar. (penészedés.) Sok híve van az olyan téli fés. leszűkítésnek, amely kizárólag csak a méhek által szorosan takart ke. retekre kori átoalaik. A vadászterületek felbecslése Jó, ha tudják a méhészek
