Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-24 / 43. szám

1954. október 24. Jtjj&gßjf f^Abäv<cs MШАМ! &Д\No.А» SAVGDIÍ МNoВ. Két váltásban végzik a mélyszántást a kassai kerületben a kassai kerületben lévő állami gazdasagok közül a mélyszántásban a legjobb eredményt a negylomnici ud­var érte el, amely szántási tervének már több, mint a felét elvégezte. A negylomnici udvar dolgozói a mély­szántás elvégzésére jól felkészültek. A trágyát még az ősz elején kihordták és ezáltal a géppket mentesítették a későbbi elfoglaltságtól. A szántás meg­kezdésével megszervezték az éjszakai műszakot. Kerületi viszonylatban a mélyszántásban azonban mégis lema­radás mutatkozik. Hiába igyekeznek a negylomnici traktorosok, he a kerület többi dolgozója nem követi példájukat. A legtöbb udvar csak most lendült neki a mélyszántásnak. A buzitai részlegen csak egy DT-54-es végzi a mélyszán­tást. Nagy Pál és Fancsavszky József a lánctalpas traktorral éjjel-nappal két műszakban dolgoznak. A nap 24 órá­jából huszonkettőt szántanak, két érát pedig karbantartással töltenek el. Nagy Pál már öt éve dolgozik ez állami gazdaságban. Ő az udvar legjobb lánc­talpastraktor vezetője. Eddig csupa öregebb géppel dolgozott és akárho­gyan is karbantartotta őket, nem tu­dott velük olyan eredményt elérni, mint amilyent mások a DT 54-es lánctalpassal elértek. — Hej, ha én egyszer új gépet kap­nék! — sóhajtott fel sokszor Nagy Pál. Két hónappal ezelőtt teljesült Nagy Pál óhaja. Vadonatúj DT 54-es é 'ke­zeit a buzitai udvarba. Nem mondot­ta senki, melyik traktoros kapja meg a gépet, az udvar dolgozói azonban mind tudták, hogy a szerencsés veze­tő csak Nagy Pál lehet. Ogyis tör­tént. Öröme azonban még fokozódott, amikor megtudta, hogy az új lánctal­pashoz új előhántós ekét is kaptak. Az új lánctalpassal naponta 12 hek­tárt szántanak fel. A mélyszántási terv szerint ez udvar traktorosainak 349 hektárt kell megszántaniuk. A számí­tás szerint a 349 hektár megszántáse két műszakban 22 napig tart. Ezt a tervet mega a lánctalpas is tudná teljesíteni, de a gazdaság vezetősége úgy határozott, hogy a mélyszántás elvégzésének biztosítása érdekében rövidesen még négy S-30-as gépet is bevetnek. A négy Skoda-gép egyéb­ként napi 2,5 hektár tőidet szám meg, vagyis naponta összesen 10 hektárt. Ezzel az intézkedéssel a mélyszántást minden bizonnyal még az agrotechni­ka1 határidő lejárta előtt befejezik. Kupec Ferenc, a buzitai udvar ve­zetője csak késő este tartózkodik az irodában. Nappal künn jár-kel a me­zőn és ellenőrzi a munka menetét. Arra a kérdésre, hogy az előhántós ekével végzett mélyszántás előnye ho­gyan mutatkozik meg a hektárhoze­­mokban. a következőképpen válaszolt: Előhántós ekével kifizetődik dolgozni — A gyakorlat azt mutatja, hogy' azokon a dűlőkön, amelyeken a szán­tást előhántóval végeztük, nagyobb termést értünk el. Éz végeredmény­ben megmutatkozott az 1953. évi zár­számadásoknál is, amikor megalapí­tottuk, hogy gazdaságunk az előhán­tós ekével végzett mélyszántás ered­ményeképpen jelentős hozamemelke­dést ért el. Kupec elvtárs a továbbiakban ta­pasztalatairól beszél és értékes észre­vételeket közöl: — Ne gondolja senki, hogy a trak­toros csak úgy kimegy a földre és egyszerűen elkezd 22 centiméter mé­lyen szántani. Ez így nem helyes Sok táblán már 14—16 centiméter szán­tásnál azt vesszük észre, hogy a ta­laj még pihent és még sohasem mű­velték meg olyan mélyen. Ilyenkor az ekét sekélyebb szántásra állítjuk és csak ezután, évről ' те fokozatosan mélyítjük a szántást. Már többízben akadtunk ilyen talajra. Ez különösen olyan dűlőkön fordul elő, amelyeket valamikor egy forgató szegény parasz­tok müveitek. • Az udvar egyébként 1062 hektár szántóval rendelkezik, amely 59 par­cellában fekszik. Négy vetésforgóval dolgoznak. A növénytermelési munká­latokból e-z asszonyok is kellőképpen kiveszik nés-züket. A növénycsoport munkaerőinek egyharmadát asszonyok , képezik. Közülük különösen Parzig­­nát Ilona, kétgyermekes családanya tűriik ki. Az állami gazdaságban már öt éve dolgozik. Havi keresete csúcs­munkák idején meghaladja az 1300 koronát. Ősz vége felé, am :or már a kepásr vények betakarítása is végét­ért, havi 800 koronát keres. Ugyan­ilyen kér seti lehetőséggel rendelke­zik az udvar 22 dolgozónője is, akii mind a növényápolásban, mind a be­takarítási munkálatokban a férfiakká1 versenyezve méltóképpen megállják helyüket. A kapásnövények ápolását az egyes dolgozók között osztották fel és mindenki felelősséggel tartozott az elvégzett munkáért. Nem kis részben ennek köszönhető, hogy a cukorrépa betakarítását már október 14-én be­fejezték. A burgonyát a meglévő bur­­qonvaekékkel szántják ki, amelynek betakarítását szintén a napokban fe­jezik be. Az idei őszi munkák a tavalyi évvel szemben sokkal job­ban haladnak. Az említett lánctalpas gépen kívül megfelelő mennyiségű keskenysoros, 7 centiméter sortávol­ságú vetőgépet kaptak. Így az őszi gabonáikat csak keskenysorosan vetik Ugyancsak nagy segítséget jelentenek a most érkezett tárcsázó gépek, ame­lyeket rögtörésre használnak. A buzitai jdvar dolgozói most ra.r,­­den figyelmüket az őszi munkák mie­lőbbi befejezésére fordítják. Nagy el­foglaltságuk ellenére sem feledkeznek meg a szocialista munka verseny meg­szervezéséről. Főképpen a növény: és az állattenyésztési csoport vezetői járnak elől jó példával. Különösen az őszi munkák megindulásával emelke­dett a párosverseny jelentősége. En­nek köszönhető, hogy mind a cukor­répát. mind a burgonyát már betaka­rították. Most a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulójá­nak az emlékére kötelezettséget vál­laltak, amely főképpen a talajművelési munkák minőségére és azok technikai határidőben történő elvégzésére irá­nyul. í-y. dunna fejönő követKezetesen alnalmazza a szovjet módszeredet Jurina Petronela, a gabántai állami gazdaság állatgondozónője a taksonyi részlegen 10 fejőstehénnél napi 15.3 liter tejhozamot er el darabonként. A taksonyi részlegen napi 10 liter a tejátlag. Ez a siker sok évi munka eredmé­nye volt. A növendékállatokat a Stej­­marm-féle ketrecekben nevelik, a fia­tal állatra az időjárás igen nagy ha­tással van. így egészsŕ' - és a be. teqségekkel szemben ellenálló állomány nevelkedik fel. A friss levegőn való tartózkodás igen jó hatással van a fel­nőtt állatokra is, melyek kora tavasz­tól késő őszig a nap túlnyomó részé­ben, sőt egész éjszakákon át a legelő­kön és a kifutókban tartózkodnak. A taksonyi részleg tehenei nemcsak a magas tejhozammal, de a 600 kilo­grammot meghaladó súlyukkal is ki­tűnnek. Gyenge szervezetű tehénnek kevesebb a vére s ezáltal kevesebb tejet termel. Ezzel tisztában vannak a taksonyi részleg dolgozói. Ezért fokoz­zák az állatok étvágyát szabad moz­gással és a takarmányok helyes adago­lásával. így az állat állandóan éhsé­get érez s ha új adagot kap, azt jó­ízűen elfogyasztja. Ennek aztán ered­ménye az, hogy testi felépítésük egyre emelkedik s a súlygyarapodás túlha­ladja a napi egy kilogrammot. Ezek az atapok tették lehetővé a szép eredmények elérését. Pontosan, tervszerint takarmányoz. nak: reggel 4 órakor van a takarítás és az első takarmányozás. Naponta há­romszor etetnek s a takarmányozásban szemestakarmány is szerepel. Reggel hét órakor az állatok kimennek a le­gelőre. Tizenegy órától déli tizenhárom óráig tart a déli takarmányozás. Utána újból a legelőkön, vagy a kifutókban legelnek az állatok. Az esti fejes és a takarmányozás 16-tól 19 óráig tart és reggelig a kifutókban maradnak a tehenek A nyári időszakban a takar­mányadag alapja a következő: 45 ki­logramm zöldtakarmány, 1 kg szabna és pelyva. 0.41 kilogramm olajos po­gácsa, 0.40 kilogramm melasz takar, mány és 0.40 kilogramm korpa, vagy takarmányliszt. A téli takarmányadag abban külön­bözik a nyáritól, hogy siló- és száraz, takarmányt is tartalmaz, de a takar­­mánvalnp távértéke lényegében nem változik. Azt. mondják: ,.ha nem adsz a te­hénnek takarmányt, — nem ad tejet.’’ De nem minden tehén fizet egyfor­mán azért, amit elfogyasztoU. Minden tehén annyit kap, amennyit hasznos­sága után megérdemel. Taksonyban minden nyolc literen felüli tej után 40 dkg. szemes takarmányt adagolnak. A szemes takarmányt nem szárazon, de ital formájában osztják el. Ezt úgy csi­nálják, hogy egy kilo korpa, vagy más takarmányra 3 liter vizet öntenek és ezt a tehén hasznossága szerint ada­golják. Jurina Mat gondozónő ugyanúgy la. karmányozza az állatokat, mint a töb­bi gondozó. Szép eredményeit Meg a helyes fejésnek köszönheti. Malínyina módszerét nemcsak, a takarmányozás­nál, été a fejésnél is alkalmazza. Min­­den fejes előtt alapos tőgymasszást végez. Hogy ezt mennyire helyesen te­szi, arra a következő példa világít rá a legjobban: egyik legszebb tehene él­lés u-tán annyira elvesztette a tejét, hogy naponta csak 2 litert adott. A csoportveeető annak a tenyésztésből való kizárását ajánlotta. Jurina elv­társnő eäenben mindent megpróbált és egy pár hónapon belül annyira felja­vította a tehén állapotát, hogy nm már 12 liter napi tejhozama van. Ilyen eredménye van MaMnyim módszer he. lyes alkalmazásának. A legnagyobb figyelmet az éllés előtti tehenek és üszők tőgymasszirozására fórdétják. $©k esetben ettől függ, hogy elles után milyen tejhozama lesz a tehénnek. De nemcsak Jurina, hanem Pavlí­­ková, Pék és a többi gondozók is W literes hozamot érnek el a rájuk bí­zott teheneknél. Itt mutatkozik meg gyakorlatban a szovjet haladó módsze­rek nagy előnye. Augusztus végéig$25.000 liter tejet adott be terven felül a taksonyi rész­leg. Jurina évi tervezett tejhozama 4015 liter tej darabonként. Szeptem­ber végéig 13.000 liter tejet adott be terven felül, ez valóban szép teljesít.' meny, hiszen 26.000 gyerek réseire napi fél liter tejet biztosított. A ,tak­sonyi részleg dolgozói így vélekednek. ,.Teljesítjük а X. Pártkongresszus irányelveit, biztosítjuk dolgozóink élet­­színvonalának emelkedését.” És milyen igaz ez! Városi dolgo­zóink megkapják egyik legértékesebb élelmükét, a tejet, mezőgazdasági dol­gozóink pedig a megérdemelt jutalmat Jurina ábbatgendozónő havi jövedelme 1700—2000 koronát tesz ki. Igen kevesen gondolnak arra, akik tejet, vajat, stb- vásárolnak, hogy mindezt Jurina elvtársnönek és a hoz­zá hasonló szorgalmas dolgozóknak kö­szönhetik. M. S. Egésaeégesebb lesz állományunk ha friss levegőre tereljük a sertéseket. 9 Kövessük a legjobbak példáját a cukorrépa betakarításában A nyitrai kerületben lévő állami gazdaságok — a cukorrépa és a bur­gonya betakarításában szép eredmé­nyeket értek el. Kerületi viszonylat­ban a cukorrépa 54 százalékát beta­karították. A cukorrépa kiszántása a bajcsi állami gazdaságban -halad a legjobban, ahol a cukorrépa több, mint háromnegyed részét betakarítot­ták. Л cukorrépa szállítását legjobban a nyitrai állami gazdaság szervezte meg. Л kiszántpt1 cukorrépa három­negyed részét már az állomásra szál­lították. A betakarítást mindenütt SKEM-3 szovjet kombájnok segű lé­gével végezték. Az állami gazd ■•ag és a gépállomás kombáinosai közül a legszebb eredményt Polozsani István, a nánai állami gazdaság traktorosa érte el, aki társával Štcfanovič János­sal 52 óra alatt 16 hektár cukorrépát szántott ki. A burgonya betakarítását a privi­­gyei járás kivételével az összes gaz­daságok befejezték. 54 ezer liter tei a nagy évforduló tiszteletére A közelmúltban foglalkoztunk a garamlöki állami gazdaság ered­ményeivel, ahol a szovjet módsze­rek következetes alkalmazása ré­vén nagymértékben emelték az állatállomány termelékenységét. A helyes takarmányozás most is meghozta az eredményt, mivel a tervezett 8.97 literes tejhozamot több. mint 2 literrel lépték tűi. Egy hónappal ezelőtt azt írtuk, hogy a gazdaság fejögulyásai nem­csak a tejtermelés tervét, hanem a beadásokat is teljesítik. Most ismét arról számolhatunk be, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére újabb 54 ezer liter tej kitermelésére vállaltak kötelezettséget. Igen nagy ered­mény ez, annál is inkább, mert egész évi feladatukat már szep­tember végén teljesítették. Szabó elvtárs, a gazdaság kiváló fejögulyása nagymértékben hoz­zájárult a siker eléréséhez. Au­gusztusban az átlagos tejhozamot 18.44 li.erre emelte. Munkájában következetesen érvényesíti Mali­­nyinova szovjet fejönő etetési és fejési módszerét, amit híven visz­­szatükröz a magas tejhozam A garamlöki gazdaságban a fe­jőgulyások között szocialista mun­kaverseny folyik és ez ad lendü­letet a többi állatgondozónak is, hogy a tejhozamot még magasabb­­re emeljék. A tojástermelés szép eredménye A terezini állami gazdaság a hodo­­nini járás és a gottwaldovi kerület legnagyobb tyúktenyészetével rendel­kezik. Ez'a részleg nemcsak kiterje­désében a legnagyobb, hanem a jö­vedelmezőségben és a to.jáshozamuan is az elsők között jár. A tyúkfarmon dolgozók helyes munkaszervezése kö­vetkeztében az eredmények is figye­lemreméltóak. Állami gazdaságaink többségében igen f-ájó post a tyúk-tenyésztés, fő­képpen a tojástermelés. Ezzel szem­ben a terezini farmon olyan ered­ményedet érnek ei, amelyek példa­ként ál'lthatnak többi gazdaságunk előtt. A-z idei keltetést csibékből olvan jéreék fej!"eltek, amelyek több, mint 70 száaeléka már elkezdte a tojást. Ez a farm saját csibékéi,tetővel ren­delkezik. Februárban 1000 csibét, márciusban ' 500-at, áprilisban pedig 1200 darabot, soroltak be továbbte­­nyésztésre. A tenyésztésre kiválasz­tott szárnyasok leghorn fajtájúak; ezeket tenyésztik a legszívesebben a terezini farmon. A továbbnevelésre alkalmas káscsi­­béket nagy gonddal ápolják. A Kis állatokat mindennap kiterelik a lege­ikre. ahol összeszedik a kukacokat és ezáltal nagymennyiségű’ fehérjét halmoznak fel testükben. Amikor a négyhektáros területet küegeiték. Bo­leslav Fic, a farm vezetője a tarlókra terelte a kiscsibéket. A legelésen kí­vül a csibék darát és szemes takar­mányt kapnak. A februári és a márciusi csibék már megkezdték a tojástermelést. Augusztusban több, mint 5000 db.-os volt a ’tojáshozam, ami átlagban ’4.3 darab tojást tesz ki. Szeptemberben már 14.160 tojást termeltek a fiatal jércék. A hónap végén pedig a beál­lított tvúkok több, mint háromnegye­de kezdett tojni. De október is szép eredményekkel kecsegtet. Több. mint 20.000 darab tojásra számítanak. Ezzel szemben a tavaly októberben elért tojáshozam ugyanilyen számú tojónál csupán 12.000 darabot tett ki, süt 1952 ugyan­ilyen időszakában alig haladta túl a 8.000 darabot, Trapl elvtárs, a farm zootechnikusa nagy figyelmet szen­tel a jércék előkészítésének, hogy a téli tojáshozamot is biztosítsa. A farm tyúktenyésztői szívesen olvasnak, fő­leg a szovjet szakirodalom műveit tanulmányozzák. Ez adott alapot töb­bi között arra. hogy a fiatal csibék­ből felnevelt tyúkok korán elkezdtek tojni, silt a téli hónapokban is meg­tartják toiástermelési színvonalukat. Egy értékes tapasztalat Ipari növényeink közül, különösen a len termelésének nagy a jelentősége. A lennek — mint minden más növény­nek — legnagyobb ellensége a gyom, amely a növényzetet elfojtja és aka­dályozza a jó termés létrejöttét. A gyakorlat azt mutatja, hogy ahol a len gazos, még a len nyűvése sem halad olyan jól, mint a gyommentes földeken. A kassai állami gazdasághoz tarto­zó buzitai udvar dolgozói az idén na­gyon egyszerű és eredeti módon vé­dekeztek a len elgyomosodáse ellen. Ez a munkamódszer nagyon jól be­vált és ennek ez újításnak a beveze­tését — amint Kupec elvtárs, a bu­zitai udvar gazdasági intézője mondja — ajánlja az összes lentermelő gazda­ságoknak és szövetk zeteknek. A len elgazosodásánek megakadá­lyozására a kikelt lenre kihajtották a juhokat. A juhok a zsenge gyomot nagyon szeretik, de emellett — ami a legérdekesebb — a lenhez hozzá sem r-ulnak. A gyomok között elég­gé- gyakran található az úgynevezett keserű lapu is. A juhok még ezt a ■keserű növényzetet is elfogyasztják, de a lent érintetlenül haayják. Kupec elvtárs a továbbiakban el­mondja, hogy sok állami gazdaságban nem foglalkoznak juhtenyésztéssel, de még ezeknek is ajánlja, hogy a len qvomtalanításáre kérjenek kölcsön iwbnyájet. amely aztán a lent a gyom­tól megszabadítja. He a növényzet el­éri a 8—10 centiméteres megesságot, a legeltetést be kell szüntetni. Ezj‘án a növényzet már olyan erős, hogy a g.yomosodásnek saját erejéből is el­len tud állni, elfojtja és megakadá­lyozza terjedését. A juhokat azonban nem szabad csak úgy hűbelebalázs-módra a fejlődő, nö­vésben levő lenre hajtani. Be kell ve­zetni a szakaszos legeltetést és ezt a lehető legkisebb területre kell kor­látozni, A juhok így minden négy­zetmétert megszabadítanak a gyomtól. Még egy előnye van az ilyen legel­tetésnek. A föld repedéseit, ami kü­lönösen nagy szárazság esetén ked­vezőtlenül befolyásolja a len növését, a juhok éles körmükkel betömik és így megakadályozzák a talaj nedves­ségének elpárolgását. Az idei len betakarításakor azokon a dűlőkön, ahol a lent juhokkal gyom­­talanították, a nyűvögép egy nap al^tt 7—8 hektárt is betakarított, a gyomos táblákon azonban, ahol a len gyom­talanítására nem fektettek kellő súlyt, a napi teljesítmény ritkán neladta meg a két hektárt. Kupec elvtárs, a buzitai udvar ve­zetője végül azt tanácsolja, hogy a juhokat ne egy, hanem né.qy-öt pász­torra bízzák, akik aztán a juhokat .da terelik, ahol e gyomtalanításra szük­ség van. Még így is sokkal kevesebb költségbe kerül a len gyomtalanítása, mintha azt munkaerőkkel végeznék f. V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents