Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-24 / 43. szám
4 ^«liiiÄves 1954. október 24. Az ipar segíti a mezőgazdaságot A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány határozatai a mezőgazdasági termelés emelésére nagy feladatok elé állítják az iparilag előrehaladott városok müszafii dolgozóit és értelmiségét. Ebben a tudatban fejti ki törekvéseit Gorkij-városi pártszervezete is, hogy az összes ipari munkásság és az értelmiség felsorakoztatásával elősegítse a kolhozok és a gépállomások munkájának megjavítását. Ez a segítség már eddig is sokoldalúan érvény re jutott. A párt és a kormány ezirányú határozatainak lerögzítése óta a városi pártszervezet számos pártmunkást, szakembert bocsájtott a mezőgazdaság rendelkezésére; csaknem 1000-en indultak el a falvakba és a gépállomásokra. Köztük számos mérnök, technikus és különböző szaktudással rendelkező dolgozó fogott hozzá a munkához A pártmunkások népnevelőmunkája eredményeként a fiatalok is tevékenyen kiveszik részüket a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséből. így csak Gorkij városából, több, mint ezer fiatal jelentkezett a mezőgazdaságba, akik a kazachsztáni elhagyatott földeket, ugarokat vették megmunkálás alá. Ezenkívül sokan jelentkeztek a volgamentére és Szibériába, ahol ugyancsak nagykiterjedésü területek várnak megművelésre. A munkásosztály képviselői, akik a mezőgazdaság fellendítését szorgalmazzák a kolhozokban és a fontos mezőgazdasági üzemekben, igen nagy és széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek a technika terén. Ez ad megbízható alapot ahhoz, hogy a gépek tökéletes kihasználásával még magasabbra emeljék ° termelés eddigi színvonalát. Az iparhoz hasonlóan egyre fokozottabban jut érvényre az úntás és a módosítás számos változata a mezőgazdaságban is. A városi munkássgá részéről mutatkozó segítség azonban más formában is érezteti hatását. Až ipari üzemek dolgozói védnökséget vállalnak a kolhoz-falvak és a traktorállomások felett. A közelmúltban pedig ez a mozgalom még inkább kiszélesedett. Hogy a kitűzött határozatok (mindinkább érvényre jussanak a városok és az üzemek szakdolgozói munkájukat a mezőgazdaság tökéletes gépesítésére irányítják. Gorkij-város üzemi dolgozói csak az eltelt negyedévet számítva több, mint félmillió rubel értékű alkatrészt gyártottak a 'raktorállomások szükségleteinek kielégítésére Ezenkívül számos kombájnt és a gépek különböző faitűit állítják elő és szerkesztik meg. Említést érdemelnek többek között a négyzetes burgonvaültetőgé . és még számos olyan alkotások, amelyek elősegítik az idei őszi munkálatok időben való elvégzését. Sokoldalú segítséget nyújtanak például a Molotov-automobilüzem dolgozói is a mezőgazdaságnak Ezidén a kolhozoknak több, mini 70 autóját javították meg, sőt a szerszámok tökéletesítéséből is kiveszik részüket. Igv valósul meg a város és a falu között egyre szélesebb alapokon való eovüttműködés a munkás-paraszt szövetség elmélvülése elvei alapján Az ipari munkásság döntő fontosságú ténykedése főkénoen a traktoráúomások segítségében tapasztalható. A sormoi-alkatrészgyár dolgozói például a védnökség) gépállomások részére csaknem 30 darab szerszámgépet készítettek. Ezenkívül számos villanymotort juttattak a gépállomások birtokába, majd 2.600 melepáovi rámát küldött szét a kolhozokba. Az üzem dolgozói a Gorkij-kerülethez tartozó kolhozfalvakba az említett seoítség mellett még 500 talajművelő eszközt juttattak Az üzem egyes részlegen az állattenyésztés gépesítésére is gondoltak. A forrasztó és hegesztő részlegen például elhatározták, hogy brioádmunka keretében, a Leninről elnevezett kolhozban beszerelik a vízvezetéket. Munkájuk nyomán ma már valóra vált a kolhoztagok régi vágya, friss vízhez Ui'gttak az állatok. Az ipari üzemek azonban nemcsak anyagi és műszaki segítségre alapozzák tevékenységüket, hanem elősegítik a szocialista munkaverseny kifejlesztését is. Ezt úgy biztosítják, hogy a munkaszervezé ben fennálló hiányosságokat a kolhozok és a gépállomások dolgozóival karöltve eltávolítják, Hogy mindez milyen mértékben nyilvánul meg, arra az aláhb'ak adnak hú feleletet. A szlobodkai gépállomás például nem rendelkezett hegesztővel s ennélfogva késlekedett a kombájnok kijavítása. A Molotov automobilüzem, amely védnökséget vállalt az említett gépállomás felett, látta a hiányosságokat és legjobb hegesztőit küldte ki, hogy a lemaradást hamarosan behozhassák. Burcev elvtárs hegesztő vezetésével a gépállomás több fiatal szakdolgozója sajátította el a hegesztés mesterségét, akik már önállóan végzik feladatukat. Minden, ami új és korszerű a kolhozfalvakban, a városi munkások nagy segítségének köszönhető. A gazdasági felemelkedés következtében egyre jobban szélesedik a népnevelő munka és a kultúrmozgalom a kolhozokban. Állandó előadók és kultúrbrigádok keresik fel a falvakat és a gépállomásokat, amelyek hasznos előadásokkal, fellépésekkel kedveskednek a mezőgazdaság dolgozóinak. A pártmunka ugvancsak meghozta az eredményt és a falvak rohamos gazdasági és kulturális fellendülésen mennek keresztül. A párt, mint a szovjet nemzetgazdaság lendítője, a dolgozók széles rétegein keresztül ezután is támogatja a mezőgazdasági dolgozók törekvéseit A jó eredmények nyomán pedig a termelésben eddig nem látott szorgalom és a dolgozók jókedve bizonyítják a szakadatlan fejlődést. A gyermekek boldogságáért A szovjet embér legnagyobb kincse a gyermek, akit már születése előtt félttl gondoskodással vesz körül. A jövendő anva rendszeres orvosi tanács, adásban részesül, nemcsak a terhességgel kapcsolatban, hanem az újszülött ápolására, táplálására, a 'fertőzések és más gyermekbetegségek megelőzésére vonatkozóan is. A gvermek születése pillanatától orvosi ellenőrzés alatt áll, eleinte az anya- és cseesemőtanácsadásokon. majd a poliklinikám A gyermekvédőnő állandóan látogatja, figyelemmel kíséri, hogv az anya megbírkózik-e bonyolult feladatával s az apróság meg. kapja-e mindazt, amire szüksége van. Ha az anya állásban van. gyermekét bölcsödébe adhatja. Nyugodt, inert tudja, hogy kicsinyét meleg szeretet, te! és féltő gondoskodással veszik körül. A bö1csődé igen . fontos időszak a gvermek életében. Vele egy korú akkal van. s így jobban fejlődik, megszokja a közös életet. Gyermekorvos és óvónő ügvel rá. Közös erőfeszítéssel biz. tos'tiák a gvermek testi és szellemi fejlődéséhez szükséges feltételeket. Hároméves koráig többmillió szovjet gyermek él az állandó és idén'/bölcsődékben. Még többen nevelkednek később az óvodákban, ahol a testi gyarapodástól egészen az esztétikai fejlődésig — s f*ínövekvő nemzedék harmonikus fejlődésének minden feltételét biztosítják számukra. Fokozott figyelmet fordítanak a gyengébbekre. Az ő egészséges fe.ilődéíiüket a gyermekszanatóriumok szolgálják. Iskoláskorukban a tanévet nyáron a gyerekek egészséges, teljes pihenése követi a városok környékén, festői vidéken elhelyezett úttörőtáborokban. Idén több mint két és félmillió iskolás töltötette így a nyári szünidőt. A szovjet nevelés egész rendszere Pavlov fiziológiai tanaira, tudományos alapokra épül. A gyermekek egészséges fejlődésének, a gyermekbetegségek megelőzésének és gyógyításának kér. déseit a Szovjetunió Tudományos Akadémiája gverrrfekgyógyászati intézetében. a leningrádi gyermekgyógyászati intézetben, a kievi anya. c, gyermekvédelmi intézetben tanulmányozzák. Az országban 18 tudományos kutatóintézet és ezenkívül az orvosegyetemek gyermekgyógyászati tan. székei foglalkoznak ezekkel a problémákkal A gvermekgvógvászatban a tudományos kutatás főiránva a gyermekbetegségek megelőzése. Vállvetve dolgoznak mikrobiológusok, járványkutatók. klinikusok, akik a skarlát, a ka. nvaró. a szám-’1' " 'és kifeőödésének és lefolyásának körü'ménveit, tanuimánvözzák. Az ilven együttes széles, körű’ eredményeként ie'enť'sen csökken a veszélyes fertőzésekből eredő gyermekhalandóság. Ebben nagy szerepe van annak is hogy a gyermekkórházakbán az egyes osztályokon a betegségek különbözőségének megfelelően csoportosítják és eszerint gyógyítják a kicsinveket. Ezzel a módszerre! kiváló eredményi két értek el a skarlát, a vérhas és más fertőző betegségek gyógyításénál. A szovjet orvosok már teljesen kiküszöbölték a skarlát- és egvhatvanadára csökken, tették a kanyaróokozta halálesetek számát. De önmagától beszél az a tény is. hogy a Szovjetunióban évente 3 és félmillióval növekszik a lakosság száma. De az eredményekkel még nem va. gyünk megelégedve. Még nem tudtuk tökéletesen megoldani a gyermeknevelés kérdéseit, főként kétéves korig. Falun nincs még elég bölcsőde, óvoda, iskola, gyermekkórház. Építenünk kell és nagvrészben már építünk is. Sok még a tennivalónk a reuma a' tüdőgyulladás. a torokgyík és más gyermekbetegségek gyógyítása terén. Részletesen ki kell dolgoznunk a gyermektorna, elsősorban a gyógytorna kérdéseit és a gvermekinté/ménvek fiatal kádereinek nevelésével összefüggő kérdéseket Az anyák az egész világon egészségesnek és boldognak akarják látni gyermekeiket. De ez csak olyan országban lehetséges, ahol a dolgozók már megszabadultak a kapitalizmus jármából. Nem az angol munkásasszonyok hibája. ha a gyermekük rosszul fejlődik, mert hiányos a táplálkozás, Amerikában hatalmas összegeket fordítanak fegyverkezésre. Az amerikai anyák azonban ezt sokkal jobb célra tudnák fordítani: tanulási lehetőséget biztosítanának azoknak a gyermekeknek, akik már 6—7 éves koruktól maguk keresik meg a kenyerüket. Japánban még ma: is mindennapos jelenség a gvermekkereskedelem. A japán nőnék férjhezmennie is veszélyes: könnyen kidobhatják emiatt a munkahelyéről. A gyarmati országokban még szörnyűbb a helyzet: Francia-Marokkóban 100 gyermek közül 75, Iránban 65 meghal. Maláj és Kenva dolgozói átlag 25—30 éves korukban befejezik az életüket. Az éhség, a betegség, a tudatlanság és a háború az emberiség ellensége. Harcolni ellenük: ez a béke védelmezőinek közös célja. A. Dobrohotová cikkéből * * * Bolt az iskolában Az ú? tanévben forma-ruhát kaptak a szovjet középiskolás fiúk: sárgasze. gélyü, femiesellenzCjü sapka, zubbony a felsőbbosztályosoknak, jól szabott rubáska a kisebbeknek, csattos fekete szí I?. . . A formaruha árusítását Moszkvábatt. húsz iskola épületében szervezték meg az áruházak, mert mihamarább új ; libába akarják öltöztetni a tanulókat Az ' számú moszkvai iskolában ez egyik tantermet rendezték be ideiglenesen boltnak. Szabályosan: volt ott pult az ablaknál pedig a pénztár. Négy eladó a szülők ellenőrzésével szolgálta ki a gyermekeket, akik busz. kén nézegették magukat a táblán elhelyezett tükörben. Az egyenruhákat egyenesen a ayárbó> szállították az iskolába. Szovjet nők az állattenyésztésben . . . A Sztálin-kolhoz Munkaérdemrendde! kitüntetett lejőnői E. Kapková és 3. Krasznolozskina az Üj Élet zootecni kusával, P. Fominoj elvtárssal beszélgetnek. Mellettük a Sznyegurku nevű tehén, melynek napi átlagos tejhozama 36 liter. Szűzföldi lakodalom A főkötö alá került leány: Olga Kapralova, csinos, szőke teremtés, karcsú mint a nádszál, szorgalmas is, szeretetreméltó is. A Ruszko-Poljan_ szkij szovhozban dolgozik március óta. mint felcser. A párt hívására ment keletre, hogy a szűzföldek és a parlagon hagyott földek megmüvelöinek egészségét óvja. Széles e határban ismerik, mert sűriin felkeresi az építkezésnél (épül a szovhoz) és a mezei szállásokon dolgozókat. Van még egy jó tulajdonsága: szeret szóra, kozni és szórakoztatni, vagyis részt_ vesz a kultúrmunkában, jó hangja van, szépen gitározik. A fiú pedig: Borisz Gorbaton, magas, barna fiatalember, gépkocsivezető. Korábban a moszkvai metro építkezé. sein dolgozott, jó utakon kocsikázott, mégis megbirkózott ennek a távoli területnek még járatlan, sáros, útjaival. Gyorsan és fennakadás nélkül szállította a vetőmagot és az üzemanyagot. A megművelt parlagon megkezdődött az aratás, elsőnek ő vitte a raktárba az új gabonát. Hogy miért szerette meg egymást ez a két derék fiatal, az talán követi tezik jelleműkből is, de nem érdemes ezen töprengem, tény, ami tény: elha. távozták, hogy összeházasodnak. Az új szovhoz lakói, szíves-örömest rendezik meg az első lakodalmat. Tágas, nagy sátrat állítottak fel. Több mint száz ember gyűlt össze. Ahányon, annyi területről valók, volt ott napbarnította kazah pásztor éppen úgy, mint kievi műszerész. Az asztalon: friss uborka, kárász tejfelben, piros paradicsom, vadashús, hurka, lazac, sütemény és bárányhús, sajt és hering. Gitárból, harmonikából, man. dolínból és balalajkából összeállított zenekar játszotta a moszkvai keringö. ket és a kazah népdalokat. S hogy a hagyomány se hiányozzék, ajándékokat adtak a fiataloknak. Ivanov szov. hozigazgató adta át ünnepélyesen az új házasoknak az új házat. A lakodalom örömén kívül aznap más öröm is érte a szovhoz lakóit, az erőmű először adott áramot, vagy a. hogy olyan szépen mondják: először gyúltak ki Iljics lámpácskái. . s Egy tévedés Szeptember 19-i számunkban ismertettük a Kv,nszomolszkája Pravda cikkét, amelyben a lap megbírálta Alexander Csernov udmurtköztársa. ságbeli fiatalember magatartását. Csernov. képzettséget szerezve nem akar visszamenni „elmaradott” falujába, hogv azt segítse. A Komszomol. szkája Pravda cikkének nagy visszhangja volt a Szovjetunióban, s a lap leközölte az olvasók levelének agy részét. Nem helyeslik Csernov magatartását. de barátilag tanácsokat is adnak neki. elmondják tapasztalataikat. Még röviden is érdemes feljegyezni egykét gondolatot: „Saját kezetekkel teremtsétek meg a boldogságot magatok és az emberek számára . . . Nemcsak a helv szépíti meg az embert, hanem az ember is azt a helvet, ahol él és dolgozik ... Az az ember igaz és szép ember, aki szereti munkáját. .” visszhangja A visszhangok között a legérdekessebbb és a szovjet életre a legjellemzőbb ama falu fiataljainak válasza, ahová Csernov nem akar hazatérni. Kiderül a válaszból, hogy az alatt a két esztendő alatt, amíg Csernov távol volt, nagyot f°;lődött az udmort falvacska. Jelentősen fejlődött a gépesítés, traktorral szántanak, kombájnokkal aratnak, az állattenyésztő telepen drótkötélpálya van, a vizet csöveken osztják széjjel, a kolhoznak teherautója és két nagy lokomobilja van. Egész sor új gazdasági épület készült el, a kolhozparasztok kényelmes házakban laknak és — bizoúy nem jól tudja Csernov — rádiójuk is van. Tavaly kétszerannyi jövedelmük volt. mint az előző évben, az idén még több. A levélírók végül szeretettel hívják vissza a mechanikus képzettséget szerzett Csemovot megszépült szülőfalujába. Hálás beteg Nem mindennapi „páciensről” ad hírt a Ogonyok. Az arhangelszki terület egyik kolhozában megbetegedett a Bölény nevű ló: erős gyomorfájása volt nem tudott enni, lefogyott, legyengült. Pável Baborin állatorvos „betegállományba” helyezte a lovat és gondosan kezelte, ápolgatta, míg meg nem gyógyult. Nemsokára azonban furcsa eset történt. Baborin éppen hazafelé tartott a városból (az állategészségügyi rendelő közelében lakott ) s alighogy belépett az ajtón, a felesége ezzel fogadta: — Egy ló mászkál itt már reggel óta a ház körül. Többször is megpróbáltam elkergetni, de nem ment, sőt, amikor közeledtem hozzá, toporzékol. ni, rugdalózni kezdett. . . Az állatorvos kinézett az ablakon, s látta, hogy a ló valóban ott áll, s le nem veszi a szemét az ajtóról. Baba. rin kilépett a tornácra. A ló halkan felnyerített, majd odajött hözzá és lejét a vállához dörgölte. — De hiszen ez a Bölény. — ismerte fel az állatorvos. — No, mi bajod. Qalambocskám? Megvizsgálta a lovat és megállapította. hogy kölikája van. Orvosságot adott neki. A 16 megnyugodott, majd szépen elindult az istálló felé. Azóta többször is megismétlődött az eset Valahányszor a ló megbetegszik, mindig felkeresi az orvosát.
