Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-10-10 / 41. szám

1954. október 10. Шмт 9 Á11AMK mitASÁGOK ШШ9 Állami gazdaságaink az őszi munkákban A hideg őszi szél belekapaszko­dik a falvakba és féktelenül süvít keresztül a szántóföldeken. A nap ritkán bújik elő, vízzel telt esőfel­hők vonulnak végig az ég boltján Szlovákia állami gazdaságai a ked­vezőtlen időjárás ellenére is teljes ütemben folytatják az őszi munká­kat. Az első hét eredményei azt mutatják, hogy szeptember 30-ig az ősziárpa vetését 114.1, a rozs vetését 83,5, búzából 26-1, takar­mánykeverékekből pedig a kitűzött feladatok több mint 75 százálékát végezték el. A talajelőkészítést állami gazda­ságaink, beleszámítva a középszán­tást több mint 83 százalékra elvé­gezték. Az őszi mélyszántásokat pedig több mint 10 százalékra tel­jesítik. A vetés és egyéb munkák mellett a burgonya kiszedését 42.9. a répa kiszedését 42-4, míg a ken­der begyűjtését 72 százalékra el­végezték. Mint a közelmúltban már arról hírt adtunk az ösziárpa vetésében a nyitrai, pozsonyi és a kassai ke­rület állami gazdaságai teljesítet­ték tervüket. A jó munkaszerve­zés, amely még jobban lelkesítette a gazdaságok dolgozóit, szép ered­ményekben tükröződik. Szlovákia gazdaságai ezekben a napokban kezdték meg az utolsó dohányle­velek betakarítását a rizs, cukor­répa és a kukorica begyűjtését. Érdemes megemlíteni, hogy szlo­vákiai méretben a kitűzött szem­­cséstrágyamennyiség csaknem 98 százalékát biztosították állami gazdaságaink. Az elmúlt év világo­san megmutatja, hogy az elért eredmények kétségkívül a haladó módszerek alkalmazásának köszön-Legfontosabb feladatunk: hetök. Keresztsoros eljárás szerint vetették el ősziárpájukat a nyitrai, pozsonyi és a zsolnai kerületekben. A rozs és a búza vetésterületeit pedig 90 százalékban vetik be ke­­resztsorosan. A kapásnövények betakarításá­nál a legszebb eredményeket a po­zsonyi kerület gazdaságai érték el. Jól halad a munka azonban a nyit­rai és a kassai kerületekben is, Eperjesen és Besztercebányán kis­sé elmaradoznak a kapásnövények betakarításával Állami gazdaságaink dolgozói jól tudják, hogy az állatok hasznossá­gát csupán elegendő és jóminőségű takarmánnyal emelhetjük. Ebben a tudatban fogtak hozzá a nagyme­gyeri igazgatósághoz tartozó új­majori részleg dolgozói a silózás­hoz. Nemcsak a szarvasmarhák­nak, de az anyakocák részére is készítenek lédús takarmányt. Ed­dig több mint 5 vagonnal silóztak le. Az etetési terv szerint a követ­kező eljárás mellett készítik el a takarmányokat: 40 százalék lucer­na 40 százalék silókukorica, 20 százalék takarmányrépa. Kezdet­ben minden egyes anyakoca napi adagja 3 kilogramm silótakar­mányt tesz ki, amelyhez még sós­vizet és különböző abrak-takarmá­nyokat vegyítenek. Bugár Antal pontos feljegyzéseket vezet a ko­cák egészségi állapotáról és a szo­pós malacok súlygyarapodásáról. Ez képezi majd az alapját a takar­mányadagok megállapításának. Az idő sürget, tehát a vetés mellett ne feledkezzünk meg a ka­pásnövények betakarításáról és a silózás folytatásáról. Újítás a budapesti kiállításon A budapesti mezőgazdasági kiállítás­nak azon a részén, ahol a magyar újí­tásokat tanulmányozhatták az érdeklő­dők, feltűnt egy nagy, pirosra festett kombájn is. Az első pillantásra semmi különöset nem lehetett rajta észreven­ni, ami megkülönböztetné a többi kom­bájntól. Legfeljebb talán a maggyűjtő alatt elhelyezett három legyürt-szélű zsák keltette fel a nézelődő figyelmét. A középső zsákban szép, tiszta bűza piroslott. És ez a tiszte bűza árulta el, hogy az egyik igen jelentős magyar ú­­jítással van dolgunk. Megtudtuk, hogy ez о kombájn olvan tisztára csépeli ki a gabonát, hogy nem szükséges utána szelektorozni. ★ Egyszerű újítás — milliós haszon A többit már maga ez újító, Molnár Lajos, a hevesi állami gazdaság szere­lője mondja el. Kiderül, hogy azért nem lehet semmi különösebbet észre­venni ezen a kombájnon, mert azt a bizonyos második megtisztítóberende­zést. amelynek segítségéve!1 ezt e nagyszerű eredményt elérik, a . gép maqgvűjtő-ládájában helyezték el. — Egyszerű szerkezet ez — magya­rázza az ügyes szerelő — lényegében egy rostából és egy gyorsfordulatú ven­tillátorból áll az egész. Mindezt olyan szerényen mondja, mintha nem is erről ez országosjelen­­tőségű újításról beszélne, amelynek raj­zát már sokszorosították és elkü'dték valamennyi állami gazdaságnak és gép­állomásnak, hogy jövőre minden kom­bájnunk ilyen szép tisztára csépelje a gabonát. ér Házilag is elkészíthető szalma­­gyűjtő-kocsi Ezenkívül még több új, nemes tulaj­donsággal rendelkezik Molnár Lajos kombájnja. A terelőmotollán tervsze­rűen lehelyezett kis karok annyira hasz­nosnak bizonyultak, hogy segítségükkel bármilyen dőlt gabonát lehet aratni. Az állami gazdaság egyik 20 holdas búza­táblája olyan dőlt volt, hogy a kis ké­zi kaszával dolgozó aratók nem merték vállalani az aratást. Molnár Lajos Kom­bájnja nagyszerűen megbirkózott ezzel a „nehéz" 20 holddal is. Ezek a kis ka­­rocskák a cséplőszerkezet egyenletes vezetését is biztosítják. ügyes módosítással azt is megoldot­ta Molnár Lajos, hogy a ferde-feihordó tengelyére nem csavarodik rá a gabona és a rendválasztónál sem szorulnak öesze a gabonaszárak. A kombájnhoz kapcsolt könnyű, házilag is elkészíthető szalmagyüjtö-kocEí ugyancsak az ő al­kotása. ♦ Ezeket a hasznos újításokat — ha meglévő kombájnjainkon mi ie alkal­mazzuk — évente többmillió koronás megtakarítást jelentenek népgazdasá­gunknak és ami még fontosabb' a kombájn még jobb segítőtársa lesz dol­­qozó parasztságunknak... Sz. F. Gyorsítsuk meg a vetést Az idei őszi munkákban atlanti .gazdaságaink példát mutatnak a szövet­kezeteknek és a?, egyénileg gazdálkodóknak. A vetésnél például meg van az előfeltétele annak, hogy az állami gazdaságok agrotechnikai határidőre el­végzik ezt a munkát A rozsot október elején 83,5 a takarmánykeverékeket 75,3, az ósziárpát pedig 114,1 százalékra vetették el. A búzavetésben is az állami gazdaságok járnak az élen Fontos, hogy a szövetkezetek is kövessék az állami gazdaságok példáját és lényegesen qyorsítsák meg a vetés ütemét. Hiszen október elejéig a szövet­kezetek a rozsnak 41.1 százalékát, a magánszektor pedig csak 21 százalékát vetette el. A takarmánykeverékek vetésénél az EFSz-ek 33, a magánszektor pedig 14 százaléknál tart szlovákiai viszonylatban. Az ösziárpa vetésénei is rengeteg behozni való van még mind az EFSz-ekben, mind a magánszektorban. A burgonyabetakarítás tervét szlovákiai viszonylatban október elejéig ~ЛЛ százalékra teljesítettük. Jobban kell iparkodni ezzel a munkává! főleg a bra­­tislavai és a kassai kerületekben. Nagyobb mértékben be kell kapcsolni a gé­peket a kapások betakarításába. A gombai gazdasag sertestenyeszete Elmondotta: DESZKÁCS FERENC, sertésgondozó A gombai állami gazdaságon mint anyasertésgondozó dolgozom. A terv. szétírás szerint 40 darab anyasertésem mn. amelyektől 480 darab malacot kell az év végéig elválasztanom. Ami. kor a tervfeiadatokkal megismerked­tem, а X. vártkongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltam, logy a ter­vezett 12 málacszavorulatot kocánként 15 darabra emelem Ez annyit jelent, hogy az év végéig terven felül 120 darab kismalacot nevelek fel. A kong­resszusi vállalásom teljesítettem, ami értékben jóval felülmúlta a 20 ezer koronát Most elmondom minek kő. szönhetem elért eredményeimet-Munkámban Ljusková. élenjáró szovjet sertésgondozónö módszereihez igazodom. Mindenekelőtt a sikeres ser. tésnevelés. ugyanúgy mint a szarvas­­marháknál. a takarmány alap biztosi, fásától függ. Az adagok összeállításá­nál nagy súlyt fektetünk a nedvdús takarmányokra. Ezekből a takarmá­nyokból mind a nyári mind a téli hó­napokra kellő mennyiséget biztosi, tunk. A nyári hónapokban lucerna­­bükköny keveréket, télen pedig ta­karmányrépát, szalmát erötakarmány. nak vedig korpát olajpogácsát me­laszkeveréket és zabsrótot etetünk. Biztosítjuk a kocák mozgási lehetősé, gét is. Napi négy órát tartózkodnak anyakocáink a szabadban. Háromszor etetünk. A malacszaporulat természetesen a fedeztetéstől is függ. A cél az, hogy az anyákat necsak fedeztessük, hanem ügyeljünk arra is. hogy megterméke­nyüljenek. Mi a kettOs-búgatást alkal. utazzuk. Minden anyasertésgondozó még két apaállatot ápol. Ezeket elkü­lönítve tartjuk az anyáktól és a ma­lacoktól. Pontos feljegyzéseket készítünk az anyakocák fedeztetéséről. így ponto­san tudjuk, hogy az anyák ellési ideje mikor következik be. Huszonegy nap. val a malacozás előtt az anyákat két. recekbe helyezzük melyeket elOre jól kifertötlenítünk. Főleg az elOhasú ko­cáknál tOgymasszázst allmlmazunk Amint a kocák leellenek, a kismala­cokat különválasztjuk és naponta 1—1 és fél óra közönként lerakjuk őket szopni. Amint megerősödnek, otthagy, iuk Okét az anyjuknál. Egyhetes korban hozzálátunk a kis­malacok etetéséhez. Árpát, vörösföldet és faszenet adagolunk. Kéthetes ко. ruktől fogva már átszitált zabsróttd folytatjuk az etetésüket amibdt те. leg víz hozzáadásával híg kását készU tünk. Folyamatosan aztán árpadarát, lucernasrótot nyáron pedig zöldlucer­nát keverünk az említ éti adag köze. A kismalacok etetését naponta négy. szer végezzük, sőt előfordult, hogy öt­ször is etettük. Itetés után kienged­jük őket a kifutóba. A malacnevelés igen fontos követel­­menye a tisztaság. A trágyát napon­ként kétszer is kihordjuk. A vályúkat vedig minden etetés után elvesszük a mdacok elől és meleg vízzel' kimos-. suk. A kutricákat minden hónapban egyszer, a folyosókat azonban napon­ként fertőtlenítjük. Ezek lennének azok az irányelvek melyek segítségével már csaknem tel­jesítettem az előirányzóit malacéivá_ lasztás tervéti ígérem, hogy a gomb.ai sertéstelepen nemcsak teljesítjük, ha­nem jóval túl is lépjük a tervet. Nagyobb gondot a silózásra Kispakán A kispakai szövetkezet*földjein nagy a sürgölödés. Vidám, mosolygós ^lá­nyok, asszonyok szorgoskodnak ; kapásnövények betakarítása körül. Ugyan­akkor a vetés is a legnagyobb ütemben folyik. Amikor ezeket a sorokat írom, örömmel számolok be arról, hogy a mi szövetkezetünkben a tagság megér­tette az őszimunkák ~ idejében való elvégzésének jelentőségét. A szövetkezet vezetősége már jóval előbb tervet dolgozott ki, mind a kapások betakarítására, mind a vetésre. így terv szerint az összes kapasnövényt, köztük a cukorrépát is október 31-ig betakarítjuk. A kapások betakarításába az idősebb asszonyok is bekapcsolódtak. A 60 éves Vargáné mindennapos munkaerő a krumpliszedésben, Lendel néni szintén 68 éves, de mégis szívesen résztvesz a szövetkezeti munkában. A vetés, amit a terv szerint október 15-ig fejezünk be, szintén jól halad, öszibükkönyünk 18 hektáron és rozsunk 6 hektáron már szépen zöldéi. Most a búza vetése körül folyik a lá„as munka Megvan arra minden előfeltétel, hegy a tervezett időre mind a kapásokat, mind a vetést el tudjuk végezni. Most pedig röviden szeretnék egy pár sorban említést tenni a szövetkeze­tünkben felmerülő hiányosságokról is. Először is hiba az, hogy a szövetkezet elnöke, zootechnikusa és agronómusa nem fordít kellő gondot arra, hogy állatállományunk részére elegendő silótakarmány legyen télire. Pedig ha a vezetőség csak egy kicsit is foglalkozna ezzel a kérdéssel, akkor egész köny­­nyen megoldhatná, mert megvan a takarmány, csak neki kellene fogni a siló­­zásnak. Nem helyes az az elgondolása a vezetőségnek, hogy van elég szálas­­takarmánya a szövetkezetnek, minek a siló. A herére és a lucernára nagy szükség lesz a tavaszi munkáknál is, tehát a szövetkezet vezetősége még ide­iében hasson oda, hogy a X pártkongresszus határozatához híven gazdag tá­­karmanyalappa! állattenyésztésünket fejleszteni tudjuk. POSVANC BÉLA KISPAKA A palárikovói gazdaság példája nyomán csökkentsük a termelési költségeket # A termelés gazdaságossága nagy he­test gyakorol nemcsak az ipar előreha­ladására, hanem a mezőgazdaság fejlő­désére is. ,„A nemzetgazdaság fejlesz­tését és az életszínvonal emelését sa­ját forrásainkból valósítottuk és való­sítjuk meg továbbra is. Ezért a gazda­ságosság kérdéseire a legnagyobb gon­dot kell fordítanunk.” Novotný elvtárs, a CsKP X. kongresszusán ezekkel a szavakkal hangsúlyozta a termelés ál­landó gazdaságossá tételének fontossá­gát. A kongresszus a mezőgazdasági termelés gazdeságossátételének útját az egész mezőgazdasági földterület a­­lapos kihasználásán, a hektárhozamok és az állatok hasznosságának emelésén keresztül mutatta meg. A gazdaságosság fokozásának egyik módszere a pénz forgásának meggyorsítása. Ez a módszer mezőgazdaságunkban egyre jobban az előtérbe kerül. Az állami gazdaságoknak példaként kell állniok a szövetkezetek előtt a mezőgazdasági termelés gazdaságosabbátételében, a hektárhozamok és az állatok hasznos­ságának fokozásával, a termelési költ­ségek csökkentésével és a pénz forgá­sának meggyorsításával. Van már több olyan állalmi gazdaságunk, amely a párt és e kormány által kitűzött feladato­kat a mezőgazdasági termelés két-há­rom éven belüli lényeges növelésével kapcsolatban, igyekeznek teljesíteni. Ezzel akarják behozni azt az elmara­dást, amely a mezőgazdaság részéről mutatkozik az iparhoz viszonyítva. A pénz forgása meggyorsításának kérdése az állami gazdaságokon s egy­általán a mezőgazdaságban különleges jeleket visel magán. Mind a növényi, mind az állattenyésztési termelés hosz­­szabb időtartamú folyamat. ■ Emellett a növénytermelésre bizonyos hatást gya­korol az éghajlat és más körülmények. Ezért az első pillanatra, úgy tűnik, hogy miattuk nem lehet a dolgozók igyeke­zetével meggyorsítani a pénz forgását. A magas termést és hasznosságot elérő mesterek tapasztalatai azonban azt mu­tatják, hogy igenis, a mezőgazdaságban is meg lehet gyorsítani a pénz forgá­sát. Számos esetben ugyanazzal^ a pénzfedezettel többszörösen nagyobb eredményeket érnek el. Ez ennyit je­lent, hogy a munka termelékenységé­nek fokozása igen nagy hatással van a pénz forgásának a meggyorsítására is. Hol kell tehat keresnünk tulajdon­képpen a pénzforgás meggyorsításának forrásait? A válasz egyszerű. Magában a termelésben. A növénytermelesben például a leghatásosabb módszerek kö­zé tartozik a tavasziasítás, a burgonya nyári ültetése, a vetőmagnemesítés, és maga a hektárhozamok céltudatos e­­me!ése is. A tavasziasítással elérjük, hogy a fejlődési idő lerövidül és előbb beérik a termés. Visszatérülnek tehál lényegesen előbb a termelési költségek is. Ha például takarmányról van szó, előbb betakaríthatjuk és' előbb feletet­hetjük, előbb híznak a sertések, több a tej, amit, ha eladunk, máris vissza­térőit a takarmány termelésébe befek­tetett összeg. A burgonya nyári ültetésével pedig a föld alaposabb kihasználását érjük el, mert egy és ugyanazon területről tulajdonképpen két termést takarítunk be. A koraifajtájú ültetvények, hason­lóképpen, mint a tavasziasításnál, előbb adják a termést. A hektárhozamok emelésével ugyan­csak a pénz forgását gyorsítjuk meg. Hs például összehasonlítunk két állami gazdaságot, melyek közül az egyik ala­csonyabb, a másik magasabb hektárho­zamokat ért eí, akkor meggyőződhe­tünk arról, hogv az első (vagyis, ahol a hektárhozem alacsonyabb volt), sok­kal több időt igényel ugyanolyan meny­­r.yiségű termény kitermelésére, mint a másik. Az a gazdaság, amely a Ga­bonaféléknél átlagosan 20 mázsás hek­­tárhozamot ért el, 5 év alatt termelhet ki 1 hektáron 100 mázsa gabonát. Ez­zel szemben az a gazdaság, amely 25 mázsás hektárhozamokat ér el, 100 má­zsa gabonát 1 hektáron 4 év alatt ter­me! ki. Az állattenyésztésben a pénzforgás ‘Meggyorsítását azzal érjük el, ha be­vezetjük a gyorshízlalást, ha magas hasznossáľ-ú fajállatokat tenyésztünk, s ha egyáltalá: fokozzuk a hasznossá­got. Hangsúlyozni kell, hogy a pénzforgás meggyorsítását és módszereinek teljes kihasználását csak akkor érhetjük el, ha alkalmazzuk a haladó agro- és zoo­technika! eljárásokat. Nem lehet pél­dául elképzelni a pénzforgás meggyor­sulását ott, ahol az agronomus és a zootechníkus nem tart fenn állandó szoros együttműködést, és ahol éppen ezek a dolgozók nem értették meg, hogy eppen az ő tevékenységüktől igenis nagy mértékben függ a termelés gazdaságosabbátétele. A fentemlített források mellett var, még egy módja e pénzforgás meg­gyorsításának állami gazdaságamkom. Ez pedig a normánfelüli készletek fel­számolása. Sok kihasználatlan lehetőséget találunk például a takarmánnyal, vetőmaggal, üzemanyaggal, stb. való gazdálkodás­ban. Ha észszerűen bánunk ezekkel az anyagokkal, jelentősen csökkenthetjük a termelési költségeket. A pénzforgás meggyorsításának az állami (^zdaságokon és, egyáltalán a mezőgazdaságban igen nagy jelentősége és egyben lehetőségei vannak Helyesen jártak el ezért a palárikovói állami gazdaság dolgozói, amikor a X. párt­­kongresszus tiszteletére indított szo­cialista munkaversenyben a fő irány* a termelési költségek csökkentésére vet­ték. Hasonlóan járnak el most is. ami­kor a Nagy Októberi* Szocialista For­radalom tiszteletére teljesítik kötele­zettség vállalásaikat. Az ilyen munkaverseny és az ilyen kötelezettségvállalások teljesítése nem­csak nemzetgazdaságunk számára jelent nagy előnyt, hanem a dolgozók szá­mára is, mert magasabb prémiumokban részesülhetnek. (VK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents