Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-10-10 / 41. szám
6 Földműves 1954. október tó. Több kezdeményezést, jobb munkaszervezést a bátorkeszi EFSz-ben Й besztercebányai kerület teljesítette a gabonabegyüjtés tervét Az autóbusz széles kereke messzi fröcskölte az úton megállóit esővizet, A nap vérvörös sugarai egy-egy percre előtörtek a vastag lelhörétegek mögül, de egy újabb sötétszürke felhő eltakarta őket s megeredt ez eső. Az jtcái: emberek, lányok esőkabátokba bújva siettek, ki.e a maga dolgára. Nem volt kedve senkinek az utcán beszélgetni, álldogálni. Bálorkeszi nagyközség; Több mint négyezer lak .• ■ van. A kis- és közepperasztok szövetkezetbe tömörülve dolgoznak. A párkányi járás egyik legnagyobb szövetkezete ez. De nemcsak nagynak mondható, hanem jónak is. A szövetkezet vezetősége az esős délutánt arra használja Tel, hogy me gtárgyalja a fennálló problémákat, elbeszélgessen tjz eredményekről, próbá'jon segíteni . niányosságoken. A vezetőség a gazdaság irányításához tudása legjavát adja. Nagyon komoly feladat hárul rá, ha meggondoljuk, hogy a szövetkezét 3377 hektár földdel rendelkezik s minden talpalatnyi főidnek teremni kell, évről-"vre többet és többet. Ez nemcsak a földre vonatkozik, hanem ez állatállományra is. Az állatok hasznosságát pedig csak úgy tudják fokozni, ha észszerű gazdálkodással, az agrotechnikai szabályok betartásával fokozzák a termsst, hony legyen elegendő beadásra, maguknak és az állatok "észére is. A csoport tagjai örömmel törik a kukoricát Ez érthető is, mert e terven felüli mennyiségnek 25 százaléka az övék. Most látják csak, hogy érdemes volt külön jól kapálni. Kubovics András csoportjában van olyan tag, aki a tervezett 30 mázsa helyett 45—50 mázsát i s elér hektáronként. Kovács Károly csoportjából pedig Kiss Ernő családjává! együtt 9 és fél hektár kukorica munká'ását vállalta magára. Az egész család hajnaltól késő estig szorgalmasan dolgozott, de megérte. Most, ha a 9 és fél hektár kukoricát letörik, a rendes munkaegységekre járó részen kívül 25—30 mázsa pótjutüiomban részesülnek. Kiss elvtársnak nemcsak kukoricája lesz sok, hanem gabonája is. Hé*, hónapra 37 mázsa gabonát vitt haza. A fél hektár is bőven termett, van mit aprítani a családnak a tejbe, j, Süttö Lajos másodmagával hat hektár kukoricát kapál és szed le. Ezt örömme-1 végzi, mert munkájukat igazságosan jutalmazzák. Mindezekből világosan kitűnik, hogy az egyénekre "aló szétosztás és a pót jutalmazás jó ha• lássál'van a munka menetére. A kapások betakarításával egyidóben jól halad az ősziek vetése is. Bruder Dezső agronómus megjegyezte, hogy az összes gabonát kereszt- vagy sűrüsorosan vetik el. A vetőmagot, amit külön parcellán termeltek ki, éjjel-nappal tisztítják. Domonkos János ráktárnok és társai, akik a tisztítást végzik azon vauinak, hogy elsőrendű vetőmag Kerüljön e földbe. Nemesek a növénytermelő csopor ok szorgoskodnak, megy a munka a szőlőben is. Domonkos Lajos jól vezeti e munkát, érti a mesterségét. Szép szőlőfürtök lógnak a tőkékről, lesz bor а hét hektáron. Az eső közben ismételten megeredt. Mit sem zavarja ez a dohánnyal dolgozó lányokat. Ég a kezük alatt a munka, amit már abból is sejthetünk, hogy i niüszárítóból vidám nóta foszlányai szivárognak ki. Ilyen vígan csak a jólvégzett munka tudatában lenet dalolni. Szabadka János, a dohányos csoport vezetője büszkén számol be arról, hogy a dohánytörést és a szárítást már befejezték. — Most már a csomózást végezzük, — mondja — a tervezett termést 3 mázsával túlléptük, ami 30 hektárná’ 90 mázsát tesz ki. A szövetkezet dohánytermelése tellát jó úton halad. A csoport tagjai, de egyben az egész tagság büszke lehet rá. Ez évben 56-an kérték felvételüket az EFSz-be Az egyénileg gazdálkodók, mikor látták, hogy közösen, jobban és könnyebben megy a munka, nagyobb e termés és több a jövedelem*, gondolkodni kezdtek azon, hogy belépnek a szövetkezetbe. A gondolkodásnak és sokszor a töprengésnek az lett az eredménye, hogy ez évben 36 dolgozó belépett a közös gazdálkodásba. Köztük vanrak olyanok is, akik azelőtt az iparban dolgoztak. Örömmel tértek vissza most a földre és örömmel léptek a szövetkezetbe, hogy ott alapozzák meg új életüket. A szövetkezet fájós pontja Annak ellenére, hogy a bátorkeszi szövetkezet a járás egyik legjobb EFSz-e, méqis vannak oly un hibái, amelyéket- a továbbfejlődés érdekében elkerülhetetlenül ki kell küszöbölni. Ez Dedig a .takarmányt érmés z t és kérdése. , z állatoknak jóminőségű szénára, elegendő s iótukarmányra van szükségük. Ez bizony nincs rendben - bátorkeszi szövetkezetben. Varga Pá' takarmánycsoport vezetője nem szívesen beszél a takarmánykészletről. Enn<*k oké az, hogy ezidáig még keveset silózott a szövetkezet. Igaz, hogy 43 vagon lucerna és 3 és fél vagon széna kazlakban van, de ez nem elég, mert az állatállomány télen is megkívánja a vizenyős takarmányt, amit esek a lesavanyított, lesilózott zöldtakarmány nyújthat. A szövetkezetnek 672 darab szarvasmarha részére kell silótakarmányt biztosítania, terv szerint 2.000 köbmétert. Ebbő! ez'dáig 310 köbmétert silóztak le. Varga elvtárs ezt mondja, hogy nem tudnak silózni. mert nincs tépőgépük. Egy volt, olyan öreg, rozoga, az öszszetört, s így megállt a tudomány. Ebben hibás traktorállomás, de a szövetkezet vezetősége :s. Egy olyan nagy szövetkezetnek, mint az övéké, nem elég eg'y tépőgép. Ezért már tavaly, vagy a tavaszon kellett volna gondos-, kodniok legalább két* tépőgépről. De mit is szecskázna az? A kukoriceszánm kívül nincs mit silózni, s ez a legnagyobb hiba. A silózást nem most kell m°gkezdeni, hanem a kukoricaszárral kellene befejezni azt. Nem fektettek elég súlyt 9 silótakermányok vetésért Az a 18 hektár, amit időben silókukoricával bevetettek, szép volt, de zölden elfogyott. Nem számítottak arra, h'-gv а rengeteg állat óriási sokat fogyaszt. Ötven hektárról az első kaszá’.ású herét letekarították, a földet feltörték s azután bevetették, de a silókukorica nem nőtt meg, silány lett. Vetettek másodnövényként is silótakarmányt, de az sem fejlődött ki. Így történt ezután. hogy nem lett kielégítő mértékben sllótukarmányuk. Mindez annak tudnató be, hogy nem tettek senkit fele'óssé a takarmány biztosításáért. Erre Varga Pál volna hivatva, a tnkarmányozó csoport vezetője. De hogyan lehet ő felelős. mikor nem a csoportja, hanem a töbp: csoport veti, kaszálja, takarítja be az összes takarmányt. Az ő csoportja csak a zpldtakarmányt, kazlakból' pedig a szálastakermányt és az alomszelmát hordja be az állatoknak, meg szecskát vág az állatoknak stb. A hat mezeiesoporí-vezetö pedig el van foglalva — kiki a maga dolgával és így bizony nem sok gondot fordítottak .i takarmány biztosítására. Ebből tanúin' kell a jövőre a szövetkezetnek. A takarmánycsoportot úgy kell megszervezni, hogy ők vessék el uz őszi és tavaszi bükkönyt, silókukoricát, másodnövényt, ők gyűjtsék fel a herét és az egyéb takarmányt és ők kazelozzák is össze. Tehát, egyszóval a takarmányozó csoport vegye kezébe e takarmányok vetését, betakarítását, s biztosítsa eerisz éven keresztül az állatok takarmányeliátását. így lesz egy csoport felelős, melynek tagjai gondoskodni fognak, hogy legyen elég takarmány s nem fog előfordulni, hogy az állatállomány hiányos tekarmánykészlettel menjen a télnek. A silóhiány már most érezteti hatását Kora reggel Vankó Gábort, a .szövetkezet zootechnikusát már az istállóban találjuk. Vankó elvtárs Juhász Istvánnal, az állattenyésztés- vezetőjével beszélget. Az istállóban rend, tisztaság uralkodik. A tehenek jó húsban vannak. E- g.yik-másik hízónak is beiliene. Szép tehenek. Lehet itt sok tej. Azonban az istálló közepén elhelyezett négy kanna látására ez a feltevés szertefoszlott. Nyolcvan tehén és négy tejeskanna 1 Hiszen harminc-negyven tehénnek tele kellene adni ezeket a kannákat. — Kellene valamit csinálni — mondja Juhász Vankó elvtársnak. A tej napről-napra kevesebb. A múlt hónapban még ötliteres átlagunk volt, most csak három. Hiába, már a csatornádé sokat vesztet értékéből, száraz, nincs tőle tej. Valami más kellene. Korpa vagy szálastakarmány. De mi lesz, ha most nekifogunk a szálastakannánynak. Ennyi állat egy-két hónap alatt felfalja. Persze, Juhász elvtárs silótekarmányt nem nagyon emleget, pedig milyen jó volna a szecskához, pelyvához egy adag nedvdús silót keverni, mindjárt emelkedne a tejhozam. Nem hiányozna a srót, de még a széna sem. Igaz, hogyha felszedik a nyolcvan hektár cukorrépát, hát lesz fej, amitől szaporodik a tej, de meddig tart ez? Sokat pótol a 20 hektár takarmányrépa, a cukorgyártól visszakapott szelet ifc, de ez mind rrem elég s nem tart ki siló nélkül tavaszig Vankó elvtárs megemlíti, hogy lesilózzák az összes kukoricakórót, um: 400 hektárt tesz ki s lesz bőven silótakarmányuk. Ha ezt megvalósítják s tervszerűen fognak takarmányozni, a tejtermelés akkor sem éri el a kíván? mennyiséget, mert a fejők nem érdekeltek a többtermelés elérésében. Az egyenlősdi fékezi a többtermelést Az állatgondozók a fejéssel vannak elfoglalva. Lami Margit fejes közlőén víg nótákat énekel, amivel szórakoztatja többi feiőtársát. Hatan gondozzák, etetik és fejik az istállóban lévő nyolcvan tehenet. Közösen. Nincs szétosztva, együtt etetnek fejnek, almoznak. A teheneket sorba fejik. Az egyik szélén megkezdik, a másikon végeznek. A kifejt teje; öszszeöntögetik. közös kannákba és senk: sem tudja megállapítani, ki mennyit fejt. A keresetet egyenlő részben elosztják, így nem történhet meg az. hogy Rab Mihály többet keressen Töröttő Gizellánál, még akkor sem. ha többet fej. Juhász elvtárs ejmondja, hogy a feiök szorgalmasan dolgoznak. Havonta ötven-hatvan munkaegységet is szereznek. Ez m nd helyes, de biztos nem haragudnának meg azért, ha nyolcvan munkaegység után kaphatnának jutalékot. A tejtermelést fokozni csak úgy lehet. ha minden egyes fejő külön gondozná, etetné és fejné a részére kijelölt 12 vagy 13 tehenet. Itt nem :s beszélünk az egyedi takarmányozásró' és a tőgymasszázsról, pedig ez is szo- i rosan hozzátartozik a tejhozam emr’éj séhez. így meglenne, az egyéni fe'elős- I ségérzet és ki hogy dolgozna, ügy venné hasznát. Természetes, ha azután valamennyi fejő terven felül termelne, üzért pótjutalmazásban részesülne. EZ' kifejezésre juttatta Bettó Lajos fejő is. — Nincs tej, nincs kereset — nmndja. Éh elmegyek anyakocákat gondozni, ott lehet keresni. Persze, akik az anyakocákat gondozzák, pótjutaiomban részesülnek és jóval többet keresnek a fejőknél. A tehenek pedig szépek, hisz van közöttük hét-nyolc mázsás is. A fejők szorgalmasak, tehát semmi akadálya cirek, hogy a teheneket szétosszák és egyénileg gondozzák, akkor a tejtermeléssel egy időben növekedik nemcsak az •álk tgondozók, hanem a szövetkezet jövedelme is. Biztos, hogy jó munka - szervezéssel ezen lehet segíteni. Tehát nemcsak a silótakarmány hiánya, hanem az együttes gondozás és egybefejés is hátráltatja e tejtermelés fokozását. Az anyakocáknál más a helyzet Száraz elvtárs, a szövetkezet pénztárnoka pénzt fizet ki a következő nevekre: Gábriel Mária, Vicena Márton stb. Ez pótjutalom, méghozzá egy vagy két malat ára. Ugyanis az állatgondozók, ha egy-egy anyától több mint nyolc malacot választanak el, a többi az övék, amit a szövetkezet kilogrammonként tizenöt koronás árban megvesz tőlük. Ez a pót jutalmazási, rendszer azonban nem helyes. Mennyivel nagyobb lendítőerő lenne a termelésben, ha a pótjutalmazást úgý oldanák meg, hogy az össztervet vennék tekintetbe, nem pedig egy-egy koca átlagát. Mondjuk, ha a terv szerint tíz malacot kell egy-egy anyától elválasztani, és húsz anyát gondoz egy ember, akkor 200 darab után nem jár pótjutalmazás, csak azon felül. Akkor az állatgondozó nemcsak azokat az anyóka, fogja szeretettel gondozni, amelyek tíz, vagy tizenegyet ellettek, hanem e hat-hét malacosokat is. Sajnos, még azt is meg keli mondanunk, míg az anyasertés-gondozók pótjutalmezásban részesülnek, a hízósertés-etetők naponta megszabott munkaegységet kapnak. Ezek szerint ők sincsenek érdekeltté téve, hogy a hízók minél jobban gyarapodjanak, mert úgyis egyforma fizetést kapnak. Tehát nagyon tanácsos, hogy a hízóknál G bevezessék a pótjutalmazást. A hibákat orvosolni kell, mert jó takarmány nélkül az állattenyésztési nem lehet fokozni, pedig ebből eted fő bevétele a szövetkezetnek. A munka elosztása egyénekre és a pótjutalmazás, ahogy az a kukoricánál világosan megmutatkozik, hajtóerő a termelődbe«], ezért az állatállománynál is be kell vezetni azt. Mindezek elősegítik a többtermelést, ami által mind a szövetkezet, mind a tagság gazdagabb lesz. SÁNDOR GÁBOR Szeptember 30-án, 22 órakor jelentette a besztercebányai kerület állami gabonafelvásárlási tervének a kormám által kitűzött határidőben való 100 (H százalékos teljesítését és a kötelező beadási tervének 97.4 százalékos teljesítését. A besztercebányai kerület ezt a sikert a szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok munkafegyelmének köszönheti, akiknek nagyrésze beadási kötelezettségét, nemcsak teljesítette, hanem túl is lépte. A kormány által kitűzött határidő bearásában nagy érdeme van a pártfunkcionáriusoknak, a nemzeti bizottságok, a tömegszerveze-Sok járásban, sőt egész kerületekben teljes ütemben folyik már a burgonyatermés begyűjtése. Öt járás teljesítette eddig burgonyabegyűjtési tervét. E- zek közül három a brnó; kerületből Bučovice, Brno-iváros és Slavkov és kettő pedig az olomouci kerületből Kojetín és Prerov. A begyűjtés terén eddig a gottwaldi kerület vezet, ahol eddig már 81 százalékban felszedték a burginvár . ■. az északafrikai Algírban és Tuniszban éld kabiloknál — még, amikor háborúskodtak is egymással a különböző törzsek — tilos volt fegyveresen rálépni azokra az utakra, amelyeken az asszonyok vízért jártak. * * * ... a hangot valamilyen test rezgései keltik és annak másodpercenkint legalább 16 rezgést kell végeznie, hogy hangot halljunk. * * * ... a csuklási roham kezdetén különböze háziszerek és eljárások is beválnak (cukor evése, víz ivása, a ?élekzet visszatartása lehető hosszú ideig, különlegesen nyújtott feszes testhelyzet, például háttal a falnak támaszkodás magasba nyújtott kézzel igen mély lélekzés, stb.). Ha csuklás tovább tart, orvoshoz kell fordulni. * * * .. .ha lefújjuk a gyertyát és a kanóc fölé néhány centiméterre égő gyulát tartunk, akkor a felszálló gázok meggyulladnak és a láng leugrik a kanócra. * * * ... az iparban felhasznált jód leg. nagyobb részét a tengeri moszatból vonják' ki. * * * ... az úgynevezett „eleven szülő" növények magja érés után az anyanövényen kezd csírázni és csak a fiatal csiranövény válik le. hogy önálló éle. tét éljen. tek és a begyűjtőraktárak dolgozóinak, akik a nyári munka kezdetétől rendszeresen harcoltak a gabonabegyűjtési terv teljesítéséért. A kerület járásai közül a Selmecbányái járás határidő előtt 106,7 százalékra, a körmöcbányai járás 104.4 százalékra, a korponai 104.3 százalékra teljesítette a beadást. A besztercebányai kerületben tovább folyik a gabonabegyüjtés. A begyűjtési dolgozók a szerződések teljesítésére törekszenek, s főkép arra, hogy a kerület 100 százalékra teljesítse a kötelező beadást 100 százalékra teljesítették kukoricabeadási kötelezettségeiket. A surányi járásban Malomszeg és Nagysurány magángazdálkodói érték él a legszebb eredményt, amikor 100 százalékban eleget tettek beadási kötelezettségüknek, A nyitrei kerüelt a burgonya begyűjtésében is jól hatod előre. A begyűjtési dolgozók, most ezeknek a terményeknek a felvásárlására, valamint az állattenyésztési termékek begyűjtésére összpontosítják erejüket. vásárlása a Begyűjtési Minisztérium 1954. február 20-án kelt 47 H. 1. számú hirdetménye alapján történik. A felvásárlás három minőségi osztály szerint folyik. 1. A cirokszalma egyenes', hajlékony, vagyis rugalmas és erős. világossárga. vagy világoszöld legyen. A szakáll legkevesebb 40 cm hosszú, az elágazódás a száron lehetőleg egy helyből történik, 2. A cirokszalma szürkészöid, a szakáll pedig legkevesebb 30 cm hosszú. 3. A szakáll 30 cm-nél rövidebb, vagy ha a szalma hosszabb egyéb okokból nem felel meg az első, vagy második osztály minőségének. A begvtíjtö-üzem csak a fenti bárom minőségű szalmát veszi át. Az első osztály ára 100 kg-ként 300 Kčs, a második osztály 180 Kčs. a harmadik osztály pedig 100 Kčs. Amennyiben a termelő a szerződésben lekötött egész mennyiségét átadja. a mennyiség 90—100 százalékig terjedő részére 50 százalék prémiumot kap. A szerződésben lekötött mennyiségen felül átadott cirokért 100 száza, lékos felárat kap a termelő. M.' Falath A bratislavai Kefe.üzcmek dolgozója és beadási kötelezettségüket 50 százalékban teljesítették. Országos viszonylatban a krumpliterületek 41 százalékát már begyűjtötték és 15.9 százalékban eleget tettek az állam iránti beadásnak. A burgonya kapálását és begyűjtését azokban a járásokban szükséges meggyorsítani, ahSl a közeli napokban megkezdődik a cukorrépa betakarítása. ... ha a sportolók testgyakorlatokat végeznek, megváltozik vérnyomásuk, élénkül szívműködésük, sűrűbbé válik lélekzetvételük. * * * ... a szó, a beszéd egyik legnagyobb emberi kincsünk. Szókincsünket a maga tisztaságában megőrizni és fejleszteni legelemibb emberi kötelességünk. * * * ... az ausztráliai cserényépitő madár valóságos kunyhót épít s abban csillogó vagy élénkszín'd apró tárgyakat: csigákat, kagylókat, kavicsokat, bogyókat gyűjt össze. * * * ... a rendkívül apró, egysejtű élőlények minden 5—10 percben osztódnak, vagyis szaporodnak. * * * ... a férfiak általában 40, a nők.50 éves korukban érik el legnagyobb testsúlyukat. * * * ... a délamerikai yPeru államban olyan nyomorúságosak a dolgozók életviszonyai, hogy az emberi élet tar. tama. átlagosan mindössze 32 év. * * * ... a Mars vöröses fényében jelentős fényesség változásában és gyors járásában régen sokan a háború és egyáltalán mindenféle pusztítás szimbólumát látták: ezért kapta má.r az ókorban a rómaiak hadiistenének nevét. Most már a kukorica begyűjtésén a sor A nyitrei kerület begyűjtési szerveire, amelyek a gabonabegyűjtést köztársaságunkban elsőknek teljesítették, most újabb feladatok várnak: begyűjteni a burgonyát és e kukoricát. A nyitnál versenytáblán újabb és újabb számok beszélnek arról, hogy melyik járás, hogyan teljesíti » burgonya- és kukorica begyűjtési tervét. A kerület a múlt hét végéig 30 százalékos tervteljesítést ért el. A járások közül első helyen a surányi járás foglal helyet. A szövetkezetek közül október elején az elsóháji ét a beitek; EFSz-ek már M. L. — Nyitra, Idegében takarítsuk be a sepröcirkot bálokba préseljük. A cirokszalma fel-A seprőciiök nagyobb részt október hó első felében érik be. A cirok akkor érett, ha szakálla sárgulni kezd és magja a viaszérésen túl van. Ezzel egyidőben a Ívelek is megsárgulnak. A cirok aratasát úgy végezzük, hogy a növényt éles, hajlított késsel, vagy sarlóval talajszinten levágjuk. Ezt a munkát közönséges fükaszálógéppel is végezhetjük. de ilyenkor a géppei csak egv iránvbian iár.iunk. éspedig a szakáll hajlásiránvával ellenkezőleg. A levágás után a növényeket vékony ké. vökbe kötjük és egymáshoz támasztva, kúpokban, felállítjuk, mint a kendert, így hagyjuk a szántóföldön 2—3 napig száradni. Azután vágjuk le a cirok szakádét. Az eljárás a következő: a 40 cm-en felüli szakáidnál 10—15 cm-es, a 40 cm-en aluli szakállnál pedig olvsn hosszú szárcsonkot hagyunk, hogv ez a szakálla! együtt,, 50 cm legyen. Amint a cirokszakáll elég száraz, magját a bugaszakállról mielőbb ie. kell fejtenünk, mert a magkocsányok helyén támadt nyílásokon át a szakáll gyorsabban szárad és a penészedés veszélye kevésbbé fenyegeti. Ezt a munkát kisebb területeken kézzel, nagyobb területeken, géppel végezzük el. A rendesen megszaritott és csoportosított cirokszalmát 15—30 kilogrammos kévékbe kötjük, vagy 50—80 kg_os A csehországi járások a burgonyabeadás élén KDudjálok, hogy
