Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-07-11 / 28. szám

195í. július 11.

Hatred

Földművese

з

A kombájn nyomában, Ebeden

Szövetkezeteink a baladó módszerek bevezetésével növelik jövedelmüket

Alig egy hete még csak, hogy új kombájn érkezett az ebedi traktorosbrigádra Ez a gépcsoda a faluban óriási érdeklődést váltott ki, hiszen még a szövetkezetnek nem volt szerencséje önarató-cséplövel betakarítania termését. Így hát természetes mindenki alig várta, hogy az új gép elkezdje munkáját.

Amint a nagv táblák napról-napra szökültek. eleredt az eső. a falu népe és a szövetkezet tagjai bizony borúlátóan néztek az aratás megkezdése e'é. Nehéz lesz az idei aratás — mondogatták a faluban és a puha talajon még a kombájnt sem vethetjük be — vélekedtek a szövetkezet tagjai. A kedvezőtlen időjárás azonban pár napi tombolás után csaknem teljesen megszűnt. Morvay elvtárs. a szövetkezet elnöke és a tagság úgy döntöttek: megkezdik az aratást.

Kosa Pál kiváló fiatal kombájnvezető. a szakszerűen elkészített gépet begyújtotta és megindult vele a határba. hogy e'ösegitse az ebedi szövetkezet tagjai egészévi fáradsága eredményének betakarítását. Ünnepi kifejezés, a boldog várakozás ült az arcokon, amikor a gép óvatosan beleszelt a ringó harminchektáros ősziárpa táblába. A gép motolója egyöntetű forgásaival hárította a dús ka'ászokat a kasza élére. A kombájn cseplőszerkezete működésbe kezdett és a kanalak szaporán öntögették a nagy vastartályba a fejlett gabonaszemeket. Kotra Istv'n, aki a zsákolást végezte, alig pár méter után földre eresztette az első zsákot, a közös munka, a gépi segítség elsü gyümölcsét.

Az önarató-esépldgép a puha talajon is biztosan és a szövetkezet tagiai legnagyobb megelégedésére haladt tova a nagv gabonatáblán és hagyta magaután a telt gabonazsákokat.

Ha a talaj még egyenletesebb volna — szól közbe Laca József segédkombáj nvezető — sokkal gyorsabban haladhatnánk. Így azonban csak közepes sebességgél folyathatjuk az aratást. -Bizonyára okulnak majd ebből a szövetkezet tagjai és a jövőben simára művelik azokat a parcellákat, ahol kombájnnal szeretnék elvégezni a ga-1- na betakarítását.

Ezidén Ebeden úgy számítanak, hog\ a kombájnnal több. mint 140 hektárt aratnak le, de jövüre a szerzett 11 pasztalataik alapján bizonyára ezt a mennyiséget legalább megkétszerezik Ezt tükrözik vissza Csurgali János szövetkezeti tag szavai is. akinek igen nagyon tetszik a géppel végzett munka. Hát hiába, géppel gyorsabban éi sokkal kevesebb szem veszteséggel vihetjük véghez a betakarítást — teszi hozzá — miközben az önarató cséplő csak egv órai munka után immár háromszor kerülte meg az érett árpatáblát. _

Dehát nemcsak a kombájnra vár további derék munka, hanem a szövetkezet munkacsoportjaira is. akik a többi galonanemüek learatásához ugyancsak gépisegítséget — önkötözüket kapnak, hogy mielőbb befejezhessék a kenyérbetakaritást. A szövetkezet főleg asszonyi kezek szorgosságából tevődik, bizakodó a hangulat a tagság -között. Igaz, a paraszti élet szívós küzdelmei alatt itt Ebeden is megedződtek az asszonyok, akik nemcsak a főzökanál, hanem a többi mezei munkának is igazi nagy mesterei.

Könözsi elvtárs. a szövetkezet könyvelője nem gvőzi sorolni azoknak a kiváló dolgozónőknek a nevét, akikre biztosan támaszkodhat a szövetkezet. Többek között saját felesége is egyike azoknak, akik fáradhatatlanul végzik a reájuk eső feladatokat. Ez pedig a többieket is arra serkenti, hogy még jobb munkát végezzenek, aminek persze csakis saját maguk látják hasznai.

Egyébként mielőtt a szövetkezet tagjai megkezdték volna az aratást, arra törekedtek, hogy elvégezzék a növénvápolási munkákat. De nemcsak a kapálások ápolását fejezték be, nanem a takarmányt is betakarították, hogy teljes erővel a gabona Maratásának szentelhessék minden idejüket. Így is van ez jól. mivel az aratás idénymunka, amelyet nem lehet halogatni. Ebben a tudatban indul él minden nap a szövetkezet, a falu dolgozó népe, hogy idejében és szemveszteség nélkül betakarítsa egész°vi fáradságos munkájának gazdag termését. (Sz. A )

iOkok elemér:

Magadnak aratsz

Nemn'U uteč/ Kutaknak vágtad a rendet, meg-megálltai, hogy markodba töröld gyöngyöző verejtéked, Elnyúltál szúrós szalmaágyon, lihegtél fulladt pajták szegletén, keserűn rágtad risznyád száraz kenyeret Ma magadnak aratsz. Szisszen a kalász, vágja a kombájn kése; Látod elvtárs,

így arat ma a földek népe. Ma tiéd a szőke mező, a susogó erdő, a csobogó patak.

Tiéd minden amit látsz. /Állj őrt, légy éber elvtárs ne fogjon rajtad a kulák-ravaszság, ha az ellenség bújtogut. öklöd, mint a villám sújtson le rá, ne félj, veled a Párt.

Ki Íey — ki úgy

Orosz Viktor kaposvajkóci (nagykaposi járás) 4 hektáros gazdálkodó egészévi beadási kötelezettségét sertéshúsból 125, marhahúsból 155, tojásból 100, tejből 50 százalékra teljesítette.

Beadási kötelezettségének példás teljesítésével egyben kifejezésre juttatja népidemokratikus rendszerünk iránti szeretetét is.

Nem így cselekszik Horváth Erzsébet kaposkelecsényi 14 hektáros kulákasszony. Ahelyett, hogy tej és tojásbeadását teljesítené, Királyhelmecre hordja hamisított tejtermékeit. így például a tejfelt liszttel keverte össze, s így árusította a dolgozóknak. Biztonsági szerveink azonban leleplezték, s igazságszolgáltatásunk keze lesúlyt rá és mindazokra, akik még ma is dolgozóink becsapásából, megkárosításából szeretnének tökét kovácsolni, dologtalan, könnyű életet biztosítani maguknak.

E két példa kiáltó ellentét. Világosan kitűnik belőle, hogy kik fáradoznak élelmiszerellátásunk zavartalan biztosítására: a becsületes kis- és középföldművesek-e, avagy a falu dolgozóinak megátalkodott ellenségei, a kulákok? (k.)

Pártunk X. kongresszusa nagy, de örömteljes feladatokat tűzött elénk:

2—3 éven belül emelni kell a mezőgazdasági termelést. Ezek a feladatok azért örömteljesek számunkra, mert tudjuk, ha teljesítjük őket, hazánk minden dolgozójának emelkedni fog életszínvonala, s ezzel a világbéke ügyét is előbbre visszük. Mi a dunaszerdaheiyi járásban a kongresszus irányelveivel lelkiismeretesen foglalkoztunk, hiszen ezek mutatják a helyes utat a mezőgazdasági termelés emeléséhez. Vannak még bizonyos hiányok, de ezeket fokozatosan kiküszöböljük s biztos lépésekkel haladunk előre. Az állattenyésztésben új, különösen szovjet módszereket vezetünk be. Tíz EFSz-en Surikov módszer, négyen Malinyina metódus és kettőn Ljusková módszere honosodott meg. Fokozatosan bevezetjük a borjak szellős nevelését s kiterjesztjük a haladó módszerek ha nálatát az összes EFSzen. A szövetkezeti tagok már ismerik ezek előnyösségét mind az állattenyésztésben mind a növényápolásban. A mihályfai szövetkezetben világosan megmutatkoztak a Malinyina módszere eredményei, a hol a féléves tejbeadáson felül 20.000 liter tejet adtak be feláron. A nagyudvarnoki szövetkezetben a sertéshúsbeadás tükrözte vissza a haladó módszerek előnyét, mert a tagok már teljesítették egészévi beadásukat. Ilyen példa nem egy akad. Ezenkívül minden szövetkezetben be-Az osztravai kerület egyik EFSzben, a Beszkidek lábánál fekvő Pržno községben, a szövetkezeti tűgok kötelezettségvállalást tettek, hogy ebben az évben 15.000 liter tejjel többet adnak be közellátásunknak, mint beadási kötelezettségük előírja.

Popelár Emília szövetkezeti tag ebben az évben elhatározta, hogy egy istállózott fejőstehéntől 3.100 liter évi átlagos hozamot ér el. Az 1953-as évben a tervezett átlaghozamot 44.000

vezetjük a teto.iek háromszori etetését, amivel emelni fogjuk a napi tejátlagot.

A növénytermelésben TMra maradunk le. A tavaszi munkák első és második szakaszát agrotechnikai időben befejeztük. Hogy ezt a munkát a szövetkezeti tagok megtehették, értékes kötelezettségvállalásaiknak köszönhetik, melyeket a X. kongresszus tiszteletére tettek. 676 hektáron elvégezték a cukorrépa másodszori kapálását, ebbel 250 hektárt proszenicei mozgalom alapján müveinek meg. A kukorica másodkapálását is befejezték, valamint a dohány elsőkapálását. A lucerna és lóhere kaszálásával is végeztek s a lóhereféleségeket már mind boglyába rakták.

A tavaszi munkák befejeztével készen állunk az aratásra. Hogy idejében learathassunk, ki kell használnunk a szovjet módszerek gazdag tárházát, különösen a Bredjuk cséplést koU bevezetni. Ki kell használni minden percet. Az aratási és cséplési munkák ezidén már sokkal könnyebben fognak lefolyni, mert több a szovjet kombájnunk, melyet a testvéri Szovjetuniótól kapunk.

Munkánk számbavevése még több erőt ad nekünk az aratás és cséplés befejezéséhez s ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a X. kongresszus kitűzte feladatokat: emelni a mezőgazdasági termelést.

Krajcsovics N.

literről 57.123 literre növelte. Ez azt jelenti, hogy egy istállózott fejőstehén 9.75 liter tejet adott naponta átlagosan. Ez évben munkája eredményeként, melyet csoportja segítségével Malinyinova módszere szerint végez, elérte azt, hogy a terven felül vállalt tejnek felét már beadták. Az elmúlt napokban az istállózolt fejőstehenek napi átlagos tejhozatna 10.58 liter volt.

Popelár Emília asszony a talpán

Д CsKP X. kongresszusa határozatai teljesítésének biztosítása Szlovákiában

(Folytatás e 2. oldalról)

lyeznünk az eddig már kiépült belterjes és fokozottan trágyázott gazdaságokat és kiszemelt területeken újak építését kell kezdeni.

A hegyvidékeken dolgozó elvtársaknak a szakemberek segítségével részletesen ki kellene használniuk a magasan fekvő hegyi legelők fiatal marhák legeltetésére való felhasználásának lehetőségeit.

A kongresszus anyaga a műtrágyatermelés növelésére is kitér. Ez helyes. Majdnem min. den egyes EFSz-ben előfordul, hogy a szövetkezeti tagok ezzel állnak elő: „Adjatok több műtrágyát", emellett azonban az istállótrágyát széthányják a szövetkezeti udvar széltében-hosszában, a tehenek latyakban topognak, mivel nein vezetik el a trágyalét, amely végigfolyik az egész falun át és fertőzi a levegőt. A trágyával való ilyen gazdálkodás nem helyes. E tekintetben a parasztoknak maguknak kell rendet teremteniök.

A mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi két-három éven belül való növelésére vo. natkozó, a kongresszuson elfogadott irányelvek számítanak a szántóföld területének 200.000 hektárral való bővülésére, emellett az irányelvek kidolgozásakor Szlovákiában 12.700 hektárra, ebből 1955-ben csak 700 hektárra számítottak. Nézetem szerint többet is elérhetünk, ha megkezdjük a parlagon heverő föld, a kevésbbé termékeny legelők és rétek feltörését, melyek Szlovákiában több tízezer hektárt ölelnek fel.

Nagyon fontos probléma a megművelt föld rendes nyilvántartása. Az idén 62.100 hektár fold után nem volt kiróható beadási kötelezettség. A Központi Bizottság áprilisi tárgyalása után e területből 26.800 hektárt újra megműveltek, azonban még mindig 35.000 nektár az elveszett föld, melynek tulajdonosa ismeretlen. Az említett 35.000 hektár földön átlagtermés mellett annyi takarmány termelhető, amivel 9—10.000 tonna sertéshúst tudunk kitermelni.

Ezért fontos, hogy a CsKP X. kongresszusa irányelveinek értelmében minden egyes községünkben rendbehozzuk a földtulajdonosok nyilvántartási lapjait, hogy ezzel szilárd alapot nyerjünk a termelési és beadási felada. tok szétirására. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy a falusi pártszervezetek, nemzeti bizottságok községeikben elbánjanak azokkal, akik eltagadják földjüket.

Földterület nyeréséhez fontos az is, hogy alkalmazzuk a Szlovákiában jelentősen elhanyagolt talajjavítást. Egyedül Kelet-Szlovákiában a keletszlovákiai folyók szabályozásával több mint 50.000 hektár termőföldet, valamint további 50.000 hektár jó legelőt és rétet nyerünk. Ennek elhanyagolását látjuk Oroszváron is. Csáky gróf annakidején egész öntözőrendszert építtetett itt a birtokán. Tökéletesebben épültek fel itt a vizvezetöcsatomák, mint pl. a guta! rizstermelőtelepen. Az öntözőrendszer ma elhanyagolt és azok a földterületek, amelyeket elláthatna vízzel, kiszáradt legelőkké változtak. Hasonlóképpen elhanyagoltuk a vízlevezető csatornarendszert Dél-Szlovákiában. Hetven évvel ezelőtt kb. 1880 körül vízlevezető csatornarendszer épült a Csallóközben. Ma kevés figyelmet szentelnek ennek a csatornázásnak, a vízgazdasági szövetkezet munkáját nem ellenőrzik kellőképpen és egyes helyeken, ahoi ötven évvel ezelőtt még gazdag termőföldek terültek el, ma mocsarak terpeszkednek. Hasonló a kérdés egész Csallóközben is és sok az olyan hely, ahol a Dunának minden egyes alkalommal történő emelkedésekor talajvíz veszélyezteti a termést. Hasonló a helyzet a keletszlovákiai síkságon is.

A X. kongresszus határozatainak értelmében az állati termékek termelésének a következőképpen kell növekednie: marhahús 14.1 százalék, sertéshús 55.1 százalék, tej 34.3 százalék, tojás 49.3 százalék, gyapjú 71.1 százalékkal.

E feladatok teljesítésének érdekében a takarmánynövényekről való gondoskodáson kívül fontos, hogy:

Bővítenünk és javítanunk kell a szövetkezetek és az állami gazdaságok közös állattenyésztését. Ezt azzal érjük el, hogy érdekeltekké tesszük az állatgondozókat az elért eredményekben, elegendő takarmánnyal látjuk el az állatokat, nem pazaroljuk a takarmányt és nem lopunk el belőle, hogy megakadályozzuk a fiatal marhák elhullását és a helyes takarményadagok betartásával jó minőségű takarmányt teszünk el télire.

Az elvtársak talán azt mondják, hogy ez már mind ismert dolog, hogy erről már sok.

szór szó volt és hogy valami újat kell mondánunk. Nem, nincs semilyen ismeretlen csodarecept, amellyel csodaszerüen megszüntethetnénk minden hanyagságot és minden gondatlanságot, amellyel biztosítanánk a marhaállomány rendes takarmányozását. Ilyen csodák nincsenek. Midőn egy szövetkezetben tett látogatásom alkalmával megkérdeztem az állatgondozót, miért etet nyáron száraz lóherét, és nem fáj-e a szíve, midőn látja milyen állapotban van a marhaállomány, hogy egyéni gazdaságában így takarmányozta-e, így gondozta-e az állatokat, azt felelte, hogy nem,' hogy marháit mindig jó karban és rendben tartotta. Arra a kérdésemre, miért nem törődik most így a, szövetkezeti marhákkal, hisz ezek is az övéi, azt válaszolta, hogy ez nem egyedül tőle függ, és hogy ha a többi állatgondozók is száraz lóherét etetnék, noha mindenütt elegendő nedvdús zöldtakarmány áll rendelkezésükre, ez csak azért van, mert a száraz lóhere mindjárt az istálló közelében hever és nem kell behordani, így tehát ő is így cselekszik.

Ez a helyzet elvtársak! Természetes át kell vennünk az új módszereket a marhagondozásban, mint pl. a Malinyina-módszert, a legfontosabb azonban az, hogy érdekeltté tegyük az állatgondozót a hasznosságban, hogy a marhákat az előirt adagokkal rendesen etesse, hogy ne hagyja a marhákat a trágyalébe tapicskolni, hogy úgy törődjön minden darab marhával mint a sajátjával, hogy megértse: a közös szövetkezeti vagy állami tulajdon az övé és hogy ez a tudat általános javulásra vezessen a marhatenyésztésben és a sertéshízlalásban.

A természetben nem történnek csodák, állattenyésztésünk javulásáért szüntelenül és fáradhatatlanul küzdenünk kell.

Ez lényegében a sertéstenyésztésre is vonatkozik, amelynek nagy nehézségei vannak és számos megoldatlan problémája. A szopósmalacoknak az állami gazdaságokba irányuló szállítási tervét csak 46 százalékra teljesítették. Annak ellenére, hogy a politikai vezetőség már jó néhányszor kiemelte, hogy az állami gazdaságoknak gondoskodniok kell saját szopósmalactenyésztésröl, az anyasertések tervét tavaly csak 73.5 százalékra teljesítették. Márpedig az anyasertések tenyésztése csak az egyik alapvető feladat. A másik a szaporulat biztosítása. Az egy anyasértéstöl tervbe vett 10 malaccal szemben, az állami gazdaságok tavaly csak 8.09 malacot értek el. Ezzel szemben sok malac elpusz. tűit. Ennek következtében az állami gazdaságok sertésbeadási tervüket az idén csak

87.2 százalékra teljesítették. Tehát 18.000 mázsa sertéshússal adósak. Nyilvánvaló, hogy ha legalább az állami gazdaságok, amelyekre mint szocialista szektorra támaszkodunk és amelyek sok pénzünkbe kerülnek, teljesítenék kötelességükat, nem lennének zavarok a húsellátás terén. Végül is EFSz-eink és egyé. nileg gazdálkodó parasztjaink sem teljesítik sertésbeadási kötelezettségeiket. Az egyénileg gazdálkodó parasztok csak 56 százalékra teljesítették a beadási tervet. Májusban rendkívüli intézkedéseket foganatosítottunk. Szlo. vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkársága rendszeresen kiértékeli egyes kerületek szerint a begyűjtés teljesítésének minden egyes dekádját. Nincsenek azonban megbízható értesüléseink arról, hogyan ellenőrzik és biztosítják a kerületi pártbizottságok irodái és a járási pártbizottságok útján a kerületi begyűjtési vállalatoknál a begyűjtést.

Űgylátszik, hogy ebben elernyedtünk és nagy annak a veszélye, hogy megfeledkezünk a hús és a tej begyűjtéséről különösen azért, mert jön az aratás és a gabona begyűjtése. Ezért a kommunisták kötelessége, hogy a pártszervek ülésén az aratás biztosításával kapcsolatban újra megtárgyalják a gabona begyűjtésének kérdését és az aratás idején is biztosítsák a hús, a tej és egyéb állattenyész. tési termékek rendszeres, normális százszázalékos begyűjtését.

A CsKP X. kongresszusának okmányaiból Szlovákiára az a kérdés is vonatkozik, hogy javítsuk és bővítsük a juhtenyésztést. Szlo, vákiában erre minden feltétel megvan. A magasan fekvő vidékeken kellő mennyiségű eső és jóminöségü rétek vannak. A juhte. nyésztésben is vannak tapasztalataink. A probléma az, hogyan használjunk fel ma minden rendelkezésünkre álló legelőt, még az cjdei övezetek között is és javítsuk juhtenyésztésünket, hogy a juhok több és finomabb gyapjút adjanak.

(Folytatás a 4. oldalon}

I