Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-12 / 37. szám
Д szocialista faluért! Jza fa u t Földműves A FÖLDMŰVEL ÉSDGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. szeptember 12. Ára 40 fillér V. évfolyam 37. szám. LAPUNK TARTALMÄBÖL: Komárom város büszkesége Begyűjtési intézkedések az 1955-ös évre A mezőgazdaság forradalmára Szeptember 9. — Bulgária felszabadulásának napja Ahol az „enyém” helyett a „mienk” vert gyökeret A szimői EFSz-ben jól terem a föld, mert alkalmazzák az új módszereket A gépállomások feladata a magasabb hektárhozamok elérésének érdekében Lelkiismeretesen és idejében végezzük el a mezőgazdasági termelés tervének szétírását Irta: JINDRICH UHER miniszterlenökhelyettes, földművelésügyi miniszter А X. kongresszuson e mezőgazdasági termelés leközelebbi két-három éven belül való lényeges növelésére kitűzött irányelvek nagy feladatéit nem tudnánk teljesíteni az egyénileg gazdálkodó parasztok, a szövetkezeti tagok és a többi mezőgazdasági dolgozók alkotó kezdeményezésének széleskörű fejlesztése nélkül. A mezőgazdasági termelés új tervezési módszeréről szóló kormányhatározat a beadási normák meghatározása és az 1955-re vonatkozó szerződések megkötésének módja újabb jelentős intézkedés, amely elősegíti a mezőgazdasági termelés fejlődését. Az eddigi szigorú összpontosítás elapján felépülő mezőgazdasági termelés nem adott elég lehetőséget a helyi szerveknek, a szövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztoknak, hogy a helyi adottság oknak megfelelően és bevált tapasztalatok alapján fejleszthessék a termelést. A tervezés túlzott központosítása és az a törekvés, hogy pontosan meghatározzák minden egyes gazdaság összes termelési feladatait, azaz vetéstüreltét, hektárhozemeit, állatállományát és állatainak hasznosságát, elkerülhetetlenül hibák elkövetésére vezetett, ami természetesen kedvezőtlen hatást gyakorolt a mezőgazdasági termelésre. Sok helyen ellentéteket okozott a termelési feladatok és a termelési feltételek között. Ez a helyzet odavezetett, hogy a tervet gépiesen írák szét, nem hozták összhangba a termelési beadási feladatokat, szétaprózták a vetési területet. A központilag meghatározott terv, és gyakran gépiesen végzett szétírása nem engedte, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok és a szövetkezeti tagok teljes mértékben érvényesíthessék és felhasználhassák tapasztalataikat és sokhelyen a bevezetett vetési eljárások megszegésére vezetett. A mezőgazdasági terv túl nagy terjedelme és mutetószámainak túlméretezett mennyisége rendkívül sok adminisztratív munkát igényelt. A CsKP X. kongresszusa rámutatott ezekre a hiányosságokra. A kongresszuson jóváhagyott irányelvek alapján lényegesen megjavult a mezőgazdasági termelés szervezési rendszere ügy. hogy az 1955-ös tervet már az új módszer alapján dolgozták ki és írták szét a kormány által történt jóváhagyás után. A magasabb típusú EFSz-ben ezen szervezés: módszere a mutatószámok menynyiségének lényeges csökentéséből indul ki. A mutatós zámok at az állami gazdaságoknál egy-negyedére az egyénileg gazdálkodó parasztoknál egyötödére csökentettük. A termelési mutatószámok közül csak a legfontosabbakat hagyták meg. Példa: a két hektárnál nagyobb területen gazdálkodó földművesek és alacsonyabb típusú EFSz-tagok növénytermelésében csak a fő ipari növényeket: cukorrépát, cikóriát, olajoenövényeket, közülük a repcét és a mákot, továbbá a lent, kendert és в dohányt írják szét. A zöldségtermelésben csak hat föfejtát: zellert, petrezselymet, sárgarépát, elrekásra alkalmas uborkát, hagymát, fokhagymát írják szét. Az állattenyésztési termelésben a baromfin kívül csak a gazdasági állatállományt írják szét, A megasabbtípusú EFSz-ben ezen növényeken kívül szétírják még a kenyérgabona, a burgonya összes termelési feladatait, az újonnan bevetett területeket, a többéves növénykultúrákat és a termőtalejbövítési feladatokat. E- zenkívü! a szétírás meghatározza még a legfontosabb termények hektárhozemeit és az állatállomány hasznosságát. Az EFSz-ek tervmutató számainak ezen kibővítése azért fontos, mert itt nem szétaprózott kisüzemi termelésről, hanem már nagy földterületeken gazdálkodó, közös állatállománnyal dolgozó szocialista üzemekről van szó. Az EFSzeknek azért van szükségük ezekre e mutetószámokra, hogy kidolgozhassák egészévi termelési terveiket és így jobban biztosíthassák a közös szövetkezeti gazdálkodás tervét. Az állami terv egyáltalán nem írja szét a két hektárnál kisebb mezőgazdasági terület és a háztáji gazdaságok termelési feladatait. A mezőgazdesáqi termelés új tervezési módszerének tovább fontos újítása abban van, hogy az állami terv jövőévi feladatait nem decemberben, januárban és februárban írja szét, hanem már moet, az őszi munkáik megkezdése előtt, hogy a gazdasági állatállományt a baromfiakon kívül az idén először tervezik október elsejei időponttal, eltérve a múlt évek gyakorlatától, midőn december 3l-ét vették tervezési időpontul. Jövő évre olyan intézkedéseket foganatosítunk, hogy a mezőgazdasági termelés tervét már júliusban szétírják. Nyilvánvaló, hogy a tervezésben beálló változások megteremtik a mezőgazdasági termelés fejlődésének kedvező feltételeit. A termelési mutatqszámok mennyiségének csökkentése e szántóföldnek csak kis részére vonatkozik, úgyhogy a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok a többi szántóterületen széles körben érvényesíthetik kezdeményezésüket és gazdag tapasztalataikat, s olyan terményeket termeszthetnek, melyekre meg vannak a legjobb termelési feltételek. Főként takarmánynövényeket termeszthetnek az állattenyésztés fejlesztésének biztosítására. Hogyan biztosítjuk azoknak a terményeknek termelését és begyűjtését, amelyeket az EFz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára nem terveznek? Azoknál a terményeknél, amelyekre normák alapján kötelező beadási mennyiséget róttak ki, mint pl. a búzára, rozsra, árpára, burgonyára stbl, maga a beadási norma fogja késztetni a parasztokat arra, hogy termeljék ezeket e mezőgazdasági terményeket és szabott 'áron eladják az államnak. Az olyan növényekre, amelyekre nincsenek kiróva szilárd beadási normák, a termelő és a begyűjtő, a felvásárló egymás között közvetlenül szerződést kötnek a termelésre és beadásra, Világoe, hogy a szövetkezeti tagok ée az egyénileg gazdálkodó parasztok teljes megértéssel fogadják a mezőgazdasági termelés tervezésének egyszerűsítését, mert ez elősegíti a CsKP X. kongresszusa irányelveiben kitűzött feladatok teljesítését és túlteljesítését. Jelenleg mindenekelőtt a nemzeti bizottságoktól függ, milyen gondosan végzik el az állami terv feladatainak szétírását, amit a napokban már megkezdték és szeptember folyamán be kell fejezniök. Ez ugyan nem hosszú határidő, azonban a mezőgazdasági termelés tervezésében javasolt módosítások mellett teljesen elég a szétírás idejében való és jó elvégzésére. A mezőgazdasági termelés tervezésében eszközölt módosítások nem jelentik azt, hogy lekicsinyelhetjük ezt a komoly feladatot. Ellenkezőleg, az új tervezési módszer azt jelenti, hogy a nemzeti bizottságok felelőssége a tervezésért rendkívüli mértékben fokozódik. A járási nemzeti bizottságok, e gép- ée traktorállomások agronómial és zootechnikai szolgálatának kötelessége, hogy megismerje az egyes községek és EFSz-ek termelési feltételeit, hogy elmélyítse velük eleven kapcsolatát, hogy a vetési eljárások betartására, megfelelő takarmánynövények termesztésére, a haladó agrotechnikai és zootechnikei módszerek intenzívebb alkalmazására serkenthesse őket. Nagyon sok függ a pártszervek és szervezetek, de minden egyes kommunista aktivitásától, attól, hogyan karolják fel a mezőgazdasági termelés új tervezési módszeréről és a jövő évi kötelező beadási normák megállapításának új módszeréről szóló kormányhatározatot és hogyan gondoskodnak arról, hogy a falusi lakosság legszélesebb rétegei is megismerjék a kormányhatározatot. Különösen fontos, hogy jó' készítsék elő a falusi pártszervezetek állami gazdaságok, nemzet: bizottság szervek, begyűjtési szSiSKjzetak, oép(Folytatás a 2. oldalon.) Parasztságunk a kongresszusi irányelvek teljesítéséért Új szövetkezetét alakítottak Ezekben a napokban a nagykaposi járásban lévő Bés község tizenkét kis- és középföldmüves kezdeményezésére megalakították az egységes földművesszövetkezetet. A szövetkezetesek több mint 100 hektár földön fognak gazdálkodni. A földek műszaki-gazdasági rendezését, valamint az őszi munkákhoz való előkészületeket már most végzik, hogy ezzel biztosítsák a szövetkezet jövő évi gazdag termését. Megválasztották a szövetkezet vezetőségét, valamint a háromtagú ellenőrző bizottságot. Juhász Bartalomot választották meg elnöknek. A bési EFSz megalakítása a legjobb bizonyítéka annak, hogy Bésen helyesen értelmezték a párt és a kormány politikáját. Ez évben 81 taggal bővült az alistáli EFSz Amikor 1950-ben megalakult az alistáli szövetkezet, 60 tagja volt csupán. Ez a szám elenyésző száma volt csak a falu lakosságának. Azóta ez a szám nagyon megváltozott, mert évről évre nő a tagok létszáma. A lelkes szövetkezeti tagok jó munkájuk eredményeivel meggyőzik azokat is a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, akik még nem tagjai a szövetkezetnek. Ebben az évben 81 kis- és középparaszt lépett az EFSz-be. A szövetkezet tagjai jól, becsületesen dolgoztak, bő termést takarítottak be. A traktorállomás dolgozói is mindig idejében rendelkezésre állnak a szövetkezetnek. így aztán érthető, hogy ilyen gazdálkodás mellett az űj tagok lelkesen bekapcsolódnak a közös gazdálkodásba. Számos helyen megkezdték már az. ősziek vetését. A gépcsoportok alkalmazása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az őszi vetést technikai határidőre elvégzik. A balázsfaí EFSz az őszieket keresztes sűrűsorosan veti Szövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó parasztjaink még nem régen fe jezték be az aratást és a cséplést s máris hozzáláttak a jövOévi bő termés megalapozásához. Szemel Ott tart. ják azt, fyogyha a gabonát az agrotechnikai határidőben vetik el, akkor sokkal nagyobb kilátás van a magasabb termésre. Sőt már arról is számos szövetkezet meggyőződött, hogy az új vetési módszer mellett tudják csak valóban emelni a magasabb hektárhozamot. Éppen ezért szövetkezeteink megtesznek mindent annak érdekében, hogy a X. pártkongresszus határozatai alapján növeljék a mezőgazdasági termékek termelését. Ezt tartják szemelOtt a balázsíai szövetkezetben is, ahol az összes gabonát szűk- és kéresztsorosan vetik. Már ezidáig 8 hektár ősziárpát és 16 hektár rozsot vetettek el. Ezt mind szűksoros géppel végezték. K. N. Tapasz( alafairtk bizonyítják, Az új módszerek alkalmazása többtermeléshez vezet Szövetkezeteinkben, mag ángazdálkodóink körében igen sok szó esik az új módszerek alkalmazása körül. Vannak már olyan szövetkezeteink is, ahol ezeket a módszereket bátran és merészen alkalmazzák, ott meg is van az eredmény. Azonban vannak még olyanok is, ahol még mindig a régi a jó, nem akarják az újat, haladót elismerni. Éppen ezért szeretném a szövetkezetünkben elért eredményeket felsorakoztatni, amit az új módszerek alkalmazása mellett ezévben is elértünk. A szűk- és keresztsoros vetés eredménye Szövetkezetünkben az idén a Cl jelzésű parcellán, amelynek területe 48 hektár, a keresztsoros vetés alkalmazása mellett 29 mázsás hektárhozamot értünk el árpából. A szűksorosan vetett árpa pedig 23.31 mázsa hektárhozamot adott. Világos példák ezek, melyek mind arról tanúskodnak, hogy az új, a haladó mindig előnyösebb, hasznosabb mint a régi. Bizonyíték erre szintén a Dl jelzésű parcella, ahol 61 hektár árpánál nem alkalmaztuk az új módszereket. Ezt a területet két csoportra osztottuk. Az egyik csoport szemcsés műtrágyát vetett az árpára. A másik viszont nem. Ennek az lett ez eredménye, hogy az a csoport, amelyik szemcsés műtrágyát vetett, az 22.85 mázsás hektárhozamot ért el, a másik pedig csak 18.03 mázsát termelt ki hektáronként. Tehát nem elég a műrrágya a magas hektárhozam eléréséhez, ha nem tartjuk be az agrotechnikai szabályokat, ha nem alkalmazzuk a kereszt- vagy szűksoros vetést. Érdemes a földet jól megművelni, megadni neki mindent, amire szüksége van, mert ennek eredményét a termés betakarításánál látni. A bő termés kihat mind a szövetkezet erősödésére, mind a tagok jövedelmének fokozására. Jó érzéssel beszélget erről Lackó János csoportvezető, aki csoportjával együtt a szűk- és keresztsoros vetéssel elért eredményeik után 108 mázsa árpa pótjutalmat kapott csoportja részére. A gépi munka előnye Az idei aratás próbára tetté a gépál; lomás dolgozóit. A gyakori esőzés nagyban késleltette a munkát, Szükség volt I tehát a gépek legtökéletesebb kihasználására, hogy a gabona betakarítását idejében elvégezzük. Nem volt. ez köny- I nyű feladat, de a V munkaszervezés j minden nehézséget megoldott. A kombájnok, az önkötözőgépek helyes karbantartása mellett az aratást idejében és a legkisebb szemveszteséggel elvégeztük. A gabonát az állam részére a tervezett időben beadtuk. Mindezt aj zonban csak a gépek segítségével ér* hetjük el. Szövetkezetünk tagjai szeretik a gépet és tisztában vannak azzal, hogy a mezőgazdaságban a gépi munka a dolgozók munkáját nagyban megkönynyíti és a termést növeli. Éppen ezért igen nagy súlyt fordítunk arra, hogy szövetkezetünk a gépeket minél szélesebb munkaterületen felhasználja. Az utóbbi időben egy trágyarakógépet kaptunk, ami körülbelül 10 ember helyett végzi a munkát. Ez nemcsak, hogy megkíméli dolgozóinkat a nehéz munkától, de meg is gyorsítja azt. Ezáltal betarthatjuk az előírt agrotechnikai szabályokat, így magasabb termést érünk el. Szinte csodálkozva nézték tagjaink a sok emberi erőt megkímélő gépet, amint az munkáját végezte. Többen meg is jegyezték: — Okos ember volt, aki ezt a gépet kitalálta — mondogatták. — Sokkal több esze van az olyan embernek, aki azon töri a fejét, hogyan, lehetne minél jobban megkönnyíteni dolgozóink életét, mint azoknak, akik gyilkoló eszközöket gyártanak az ,emberek elpusztítására, nyomorba döntésére. Eddigi tapasztalataink meggyőztek minket s ezért a jövőben még bátrabban fogjuk alkalmazni az összes haladó módszereket. Látjuk, hogy csak így tudjuk igazán növelni mezőgazdasági terményeinket. Ez pedig kötelességünk, mert csakis többtermelés által emelhetjük eaját magunk és dolgozóink életszínvonalát, amit a X. pártkongreszszus határozata tőlünk, földművesektől el is vár. Az őszieknél még bátrabban alkalmazzuk az új módszereket Amint azt az idei termésünk is bizonyítja, az új módszerek alkalmazása a földművelésben a többtermeléshez és a nagyobb jövedelemhez vezet. így elhatároztuk, hogy az összes őszieket szűk- és keresztsorosan vetjük el. Szemcsés műtrágyát 100 hektárra , vetünk. Az összes mélyszántást előhántós ekével végezzük. Ennek a munkamódszernek az előnyeiről szintén a tapasztalat folyamán győződtünk meg. Az előhántós eke eokkal tökéletesebben porhanyót és lényegesen jobb minőségű munkát nyújt, ami aztán kihat a hektárhozamok növelésére is. Meggyőződésünk, hogy az űj munkamódszerek alkalmazása mellett még nagyobb eredményeket is el tudunk érni s ezáltal gazdagabb lesz szövetkezetünk, szebb, jobb lesz életünk. ESEK JÓZSEF — CSÜZ
