Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-09-05 / 36. szám
6 Földműves 1954. szeptember 5. диммим® иг» Több, mint egymilió látogató. Alig egy hónap múlt el azóta, hogy megnyílt a moszkvai mezőgazdasági kiállítás, s mar eddig több, mint egymillió látogatója volt. A „Gabona”-pavilont például naponta több, mint száz látogatócsoport keresi fel. Ugyanennyi látogató fordul meg „A mezőgazdaság gépesítése és villamosítása" — és az „Ál!attenyésztés”-pevilonben. A kiállítási állványok előtt orosz, ukrán, üzbég, grúz, bjelorusz, kozák vendégeket látunk, a Szovjetunió valamennyi népének képviselőit. De ott vannak köztük a külföldi küldöttségek tagjai is. A kiállítás az élenjáró mezőgazdasági tapasztalatok sajátos iskolájává vált. A szovjet falu legjobbjai, az újítók felolvasásokat tartanak a nagy terméseredményeket biztosító módszerekről, az új agrotechnikáról, a gépek kihasználásáról, a legjobb állatgondozást módszerekről. A pavilonok egyre újabb kiállítási tárgyakkal bővülnek. Vlagyimir városból új „VTZ-24”-típusú, a kepásnövévények megművelésére alkalmas Diesel-traktort küldtek. E traktornak az a sajátossága, hogy szabályozni lehet az első és hátsó kerekek távolságát a növények ültetési feltételeitől függően. Emelkedett a bemutatásra kerülő állatok száma. Az „Űt a kommunizmus felé”-kolhoz sertéskondája az utóbbi napokban kétszeresére növekedett: három tenyészkoca egyenként 20-20 malacot fialt. A kosztrómei terület „Október 12 éve" kolhozának tehenei 7 borjút hoztak a világra. A lótenyésztő telep állatállománya több csikóval szaporodott. A kiállítás növényvilága napról-napra változtatja színeit, a részvevők készülnek a gazdag gyümölcsszüretre. A kertekben érik az alma, a körte, a szilva, a barack. Milyen elvek alapján nevelik az állatokat a kolhozokban? A kolhozok dolgozió az állattenyésztés terén is törekszenek a munka termelékenységének állandó emelésére, hogy minél jobban hozzájáruljanak kolhozgazdaságuk fellendítéséhez és ezzel saját élet- és kul túrszínvonaluk emeléséhez. Éppen ezért a kolhozokban mindenfajta állatot a haladó zootechnika legújabb módszerei alapján tenyésztenek, mégpedig a szovjet mezőgazdasági tudomány — a micsurini tudomány ismeretei alapján: ......emberi beavatkozással minden élőlény, vagy növény formáját meg lehet változtatni olyan irányban, mely az ember Számára kívánatos . ..” A kolhoztagok igyekeznek elérni azt, hogy az életfeltételek megváltoztatásával az állatoknál elérjék a hasznosság állandó emelkedését, éspedig az állatállomány olyan nevelésével, mint ahogy a kosztrómai tehénfajt sikerült kitenyészteni, mely a világ legjobb tehénfajtája. Az állattenyésztésben a kolhoztagok az évi termelési terv alapadataiból indulnak ki, mely a takarmányozási tér-, vet is tartalmazza. A kolhoz takarmányalapját a füves-vetésforgórendszer bevezetésével állandóan növelik. A kolhozok állattenyésztésében a zootechnikusok és állatorvosok segédkeznek a kolhoztagok munkájánál és ők ügyelnek arra, hogy az etetés legjobb módszerei érvényesüljenek. Ugyanúgy ügyelnek az állatok ápolására és arra igyekeznek, hogy a kolhoztagok valamennyien elsajátítsák ezeket a módszereket. A „Vörös Világítótorony” — kolhoz vizíszámyasfarmja. Ukrajna kolhozaiban a háborúelötti időszakhoz viszonyítva háromszorosára emelkedett a baromfiak száma. Mi az auronémisok és zootechnikusek feladata a kolhozokban ? A kolhozok agronómusai elsősorban arról gondoskodnak, hogy a kolhoztagok az agrotechnika ismeretei alapján műveljék a földet, a növényeket a leghaladóbb módszerek alkalmazásával termesszék. Az agronómusok, mint fontos tényezők, réeztvesznek az évi termelési tervek kidolgozásában. Ök indítványozzák a föld kihasználásának tervét, valamint mindazokat az agrotechnikai rendelkezéseket, amelyekkel a növénytermelés terve szerint, a kolhozok tervezett hozamait biztosítaniok kell. Gondoskodnak arról, hogy a kolhozban betartsák a vetési eljárást, a talajvizsgálatot, és a kolhoztagok tapasztalata alapján ajánlják a trágyázás módját, vetőmagok és ültetvények használatát. A kolhoznak az állami gépállomással történő szerződéskötése alkalmával a gépállomás agronómusáva! közösen ajánlják a talajnak traktorral való megművelési módját és ezután ellenőrzik a traktorosok és a kolhoztagok munkájának minőségét. Az agronómusoknek kísérletezési munkájukban laboratórium is rendelkezésre áll. Nagyon sok kolhozban az agronómusok kísérleteket folytatnak, sok esetben új növényfajtákat sikerül kitermelniök, megjavítják a telajművelés módját, stb. Az agronómusok nagyon fontos feladata, hogy állandóan segítsenek a kolhozistáknak szakképzettségük és tehetségük kifejlesztésében és kibővítésében. * A zootechnikusok hasonló munkát végeznek az állattenyésztés terén. Indítványozzák és tervezik az etetés módját, a takarmányozási terveket, gondoskodnak a fajállomány kibővítéséről, a tejelöképesség emeléséről és a sú!ygyarapodásró(, keresztezik az egyes állatfajokat és Ijerületük számára kitenyésztik a legalkalmasabb és leghasznothejtóbb állatfajokat. Villanytraktorral vontatott vetögépcsoporttal folyik a Cserkaszk-tartományl „Scsorsz” kolhoz végeláthatatlan tábláin az őszi kalászosok vetése. NY1KOLÁJ DORIZO: (Csodálatos út (Verssorok a Mezőgazdasági Kiállításról) Déli gyümölcsös ... Irtiszmenti rétek ... Szemed a hazát egybefogja, Minden csücskét könnyedén eléred: • Szállj fel a kéklő trollibuszra. Gyorsabban visz — repít a BajkáLtóig — Mint a repülő sebes szárnya. Kalászfüzéres, csöpp állomás bólint, A kalauz a lépcsőn állva Szibériát kiált a leszállóknak. És íme: büszke szarvascsorda Csörtet a gázlón, bor jak óvakodnak ..: Jakutföld — mint a térkép mondja- Ha még nem iánál soha Jakutfölden, Fordulj a széles, árnyas útra, S elibéd áll a messzi jurta. Megyünk tovább. Hová is? Turkesztánba Gyalogosan — ugrásnyira van. A fasort aranyló szökőkút zárja, Déli körték illata suhan. Gyapotgumók, mint bongyor bárányfelhők. Várnád: fehéren szárny rakapnak. A türkmén arany Moszkváig eljött. Rajta még a kizili harmat. Tizenhat ország Moszkva fénykörében. Tizenhat pompás pavilonban Mutatja kincsét, s erejét a népem. Az égre lombok zöldje lobban, Sudaras fenyők, tölgyek, nyírfaszüzek. Szívünk is velük emelkedne, A látogatók gondolatot fűznek A szépséghez: — mint intézetbe Jövünk, vagy mint a munka csarnokába, Hogy az itt látott úi kalászból Tenger dagadjon, nC'jjön nemsokára Ott, hol az Ural habja táncol. Hogy minden csodás, csodált almafácska Járja be földünk, mint a vándor. Tizenhat ország Moszkva fénykörében: Északi mezők, déli lankák. Itt vagytok együtt, forró közelségben. Hallgatjuk szívünk közös hangját’ Fordította: KOVÁCS BÉL* AZ UKRAJNAI ERDŐSÉG VALAHA, elhagyott, félreeső hely volt. Kuprin író itt hallotta az Olesa szomorú meséjét. Turgenyev is innen merítette „Látogatás az Erdőségben” c. elbeszélésének anyagát, melyben többek között ezeket írja: „Semmi közöm hozzád — mondja a természet az embernek — én uralkodom és te törődj magaddal, hogy éhen ne halj”. Az idők hitetetlenül megváltoztak. Az ember ma uralkodik a természeten. Az, ami az azelőtti földművesnek lehetetlen volt, ma a kolhozistának hozzáférhető lett. ... Konstantin Cybenko agronómus már évek óta az ukrán köztársaság földművelésügyi minisztériumában dolgozott. Középkorú ember, nagy tudással és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik. Egyszer a sosztkinszkei kerület sumszkei körzetében lévő Pogrebek községbe érkezett. Éppen két kis földmüvesszövetkezetböl megalakították a „Bolsevik” nevú kolhozt. A kolhozisták, akik idejöttek, panaszkodtak az agronómusnak, hogy a föld sovány és a gabonaterm s alacsony, úgy 10 mázsa hektáronként. Szívesen з legjobbak közé emelték volna kolhozukat. Az agronómus azt tanácsolta nekik, hogy alkalmazzák Micsurin tanításait és a kolhoz termelés, újítóinak módszereit. — NEM JÖNNE HOZZÁNK ELNÖKNEK? Tapasztalata és szaktudása sokban hozzásegítené kolhozunkat a termelés fellendítésében, — mondották ‘a kolhoztagok. Cybenko elgondolkozott. Miért is ne lehetne a kolhoz vezetője? Hiszen ez valóban lehetőséget nyújt egy agronómus alkotó képess geinek a kibontakozására. Sőt, itt még annál is inkább, mert az Erdőségben a föld homokos és sovány. Beleegyezett. A kolhoz taggyűlése egyhangúlag a kolhoz elnökévé választotta. Ez három évvel ezelőtt történt. A Agronómus a kolhoz élén Irta: POLYNSZLIJ „Bolsevik” kolhoz ma már teljesen más. A gabonafélék hektárhozama megháromszorozódott, tejhozamuk négyszeresre emelkedett és tavaly a kolhoz jövedelme 2 millió 774 ezer rubel volt, amely majdnem háromszorosa az 1950- es évnek. A munkaegységek után járó jutalom ötször nagyobb mint volt. Soha ezelőtt Pogrebekben nem vetettek őszi búzát. Most ' helyenként 20 mázsát, sőt 25-öt is betakarítanak hektáronként. A len képezi itt fő ipari terményüket. Azelőtt hektáronként legfeljebb két mázsa lenrostot takaríthattak be. Tavaly a lenrost átlagos hektárho^ame 11 mázsa 60 kilogramm volt. Egyes munkacsoportok 15—18 mázsa termést is kitermeltek hektáronként. CYBENKO KONSTANTIN MŰKÖDÉSÉNEK elejétől kezdve egész szorgalmát befektette főfeledatának keresztülvitelére — felemelni a kolhoz mezőgazdasági termelését és gazdaságát. Mindenekelőtt a- munkaszervezésre- fordít nagy gondot. Javaslatára hat kis mezei csoportból három nagyobb csoportot alakítottak. Mindegyik csoportban 170 munkabíró koíhozteg volt, akiknek 1000 hektár földjük volt a szükséges mezőgazdasági felszerelésekkel. A munk< csoportok élére a legnagyobb képességű embereket állította, olyanokat, akik leleményesek, tapasztaltak voltak, akik szerették munkájukat. Például Anna Ljochov, Pavel Sepel és Alexej Osznacs. Minden csoportnak megvolt az évi termelési feladata, melynek alapján összeállították az egyes mezőgazdasági kampányterveket — a vezetést, a növények ápolását és az aratást. A csoportokban nyilvántartást vezettek a növények hektárhozamáról. A hozam szigorú nyilvántartása lehetővé tette, hogy a kolhoztegokat az elért hektárhozam után jutalmazzák. Az a tag, amely szakaszát jobban és becsületesebben dolgozta meg, magasabb hektárhozamot ért el és a tervezett hektárhozamok túllépéséért а-z alapjutalmon kívül még pótjutalmat is kapott.. A mezőgazdaság színvonalának emelése érdekében Cybenko elvtárs az Ukrán Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézetből szakembereket hívott. Ezek a föld összetételéről kimutatást és részletes térképet készítettek. Most' megmutatkozott, hogy a föld háromnegyedrésze nagyon savanyú talajból áll. A FÖLD SAVANYÚSÁGÁNAK MEGSZÜNTETÉSE érdekében a legjobb módszer a meszezés. E célból mészkövet kezdtek keresni. Nem messze Drobyseva községben nagy rejtett rétegeket találtak és nemsokára innen elindultak a kőzetekkel megtelt kocsik. Az első évben 75 hektáron végezték, el a meszezést. Az utóbbi években egyre bővült ennek a munkának a mérete. Az Erdőség földjének sok állati hulladékra van szüksége. A kolhoz 20—30 tonnákban megkezdte a trágya kiszállítását. De az egész terület megtrágyázására kevés volt a trágyájuk. Parlagokat készítettek a zöld-trágyázásra. A zöld-trágyának csillagfürtöt vetettek. Egy hektár osillagfürt termése 40 tonna trágyát pótol. A kolhoznak ma már 300 hektár csillegfürtje van vetve e zöldtrágyázás céljaira. A mezőgazdaság magas színvonalra emelése elképzelhetetlen a füves vetésforgó-rendszer nélkül. Cybenko elvtárs további javaslatára két tízhektáros és három nyolchektáros területen vezették be a füves vetésforgó-rendszert. Komócsinnal és herével vegyesen vetett területek talaja jó termővé és epró-rögössé vált. * AZ AGRONÓMUS, AKI A KOLHOZ ELNÖKE LETT, t'sztában van azzal, hogy a növénytermelés nem hozhat jó eredményt fejlett állattenyésztés nélkül. A kolhoz dolgozói állandóan kísérleteznek, hogy az állatok hasznosságát feljavítsák. A kolhoz több mint 5000 hektáron gazdálkodik. Azelőtt mégis kevés volt a takarmány. Ezért most külön csoportokat szerveztek e takarmányok termesztésére. E csoportban 33 dolgozó van és Szergej Fatum elvtárs vezeti őket. A rétség azelőtt elhanyagolt, mocsaras, egyenlőtlen, bokros talaj volt. A takarmánycsoport a traktorosbrigád segítségéve! már jelentős részen elvégezte a tisztítást, nagyrészben felszántotta és elvetette a többéves takarmányt. A takermánytermesztő-csoport dolgozói többszáz hektáron állandó legelőt létesítettek, 'hol folyamatosan, különböző időszakokban, kezdve tavesztól-őezig többféle takarmánykeveréket vetnek. Bizonyos időközökben és előre megállapított terv szerint ezeket a növényeket zöld takarmányként adják állatok részére. A kolhoznak a tenyészfarmhoz legközelebb eső földjein két zöldtrágye- és két vetésforgós-rendszerű táblája van. Takarmánykapásoket, silótakarmányt, egyéves füveket és szárításra alkalmas szénát termelnek rajtuk. AZ ÉDES CSILLAGFÜRTŐT NAGYBAN termelik. Gyökerei és zöld levelei nagyon alkalmasak trágyázásra, magja viszont kitűnő fehérjetartalmú eleséget tartalmaz a marhaállomány számára. Egy mázsa osillagfürt magjának fehérjetartalma felér majdnem 5 mázsa árpa, vagy több, mint 6 mázsa zab fehérjetartalmával. A csillagfürt egy hektár átlaghozama 400 mázsa zöldtakarmányt és 15 mázsa magot tesz ki. így oldották meg az egyre növekvő i állatállomány részére a takarmány kér- I dését. Most a kolhoznak elegendő takarmánya van. S ez okból éppen a tehenek 1950-es napi átlagos tejhozama 8 literről 27 literre emelkedett. De Cybenko elvtárs nem érte be a takarmányelap biztosításával. Elhatározta, hogy megjavítja az állatok feji összetételét is. Javaslatára a taggyűlés jóváhagyta tenyész- és fajállatok felvásárlását. Most a kolhoz nagyréezben mageshasznosságú lebegyinszki fajteheneket és helyi krolovici fajtájú sertéseket tenyészt. A szaporulat gongos, szakszerű ápolásával és az állatok legkisebb elhullásával állandóan javítják és növelik állatállományukat. A magas hektárhozamok, valamint a tenyészállatok nagy hasznossága állandóan emelik a kolhoz jövedelmét. S ez lehetővé teszi számukra az építkezéseket és a nagyobb gépesítéseket is. A KOLHOZBAN RÖVID IDŐ LEFORGÁSA ALATT nagy gabonaraktárakat, tehénistállókat, tyúkfarmokat építettek, azonkívül 5 magtisztító ■ gépet vásároltak, 30 hektáron gyümölcsöst létesítettek, önműködő itetóket, a takarmány forrázására és. feldolgozására önműködő gépeket szereltek fel. Konstantin Cybenko a kolhoztagokkal és a Tudományos Kutatóintézet dolgozóinak segítségével a kolhoz fejlődésének érdekében néhány évre előre szemléltető tervet készítettek A terv, ben nem feledkeznek meg a termifö d minőségének megjavításáról, з ’öbbéves növények termeléséről és végül az ugarok megtisztításáról és műveléséről sem. További földeké* akarnet megtrágyázni, a g.yümöVsö.söket к; szélesíteni, halastavat, méhészetet Ír tesíteni és végül a selyemhernyó' /nyésztést bevezetni.
