Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1954-08-29 / 35. szám

6 1954. augusztus 29. Földműves Nagyobb segítséget vár a nyényei EFSz a nemzeti bizottságtól Д kékkői járás szövetkezetei közül a nyényei harmediktípusú EFSz áll az -első helyen. Erről tanúskodik a já­rás; versenyzászió is, amely ott ékes­kedik a szövetkezet- irodájában. Sok szépet, sok jót hallottunk már erről a szövetkezetről, így tehát ismerjük meg közelebbről is. A nyényei szövetkezet 511 hektár szántóföldön gazdálkodik. Erre a terü­letre 75 tagja van a szövetkezetnek. Állatállományuk szarvasmarhából a ter­vezett 205 helyett, csak 155. Sertésál­lományukat a tervezett 290-ről 409-re emelték. Meg kel! mondanunk azt is, hogy ezen szövetkezet sertéshúsbeadá­sát már egész évre 100 százalékra tel­jesítette, sőt már 60 mázsát terven felül is beadott. Ez a szép eredmény, különösen Va­sas Sándor sertésgondozó jó munkájá­nak tudható be. Pedig Vasas elvtá.s pótjutelmezást sem kap a terven felül elért eredmények után és mégis szor­­ga’masan végzi munkáját.. Szereti az állatokat, ezért gondosan ápolja őket — Régóta végzem én már ezt a munkát — mondja Vasas elvtárS Az­előtt u „báróknál" vo'tam sertésgond”-' zó. Hej1 csakhogy még akkor más volt az, élet — sóhajt föl, majd folytatja. — Nem ismerték el munkánkat, bármeny­nyit is dolgoztunk. így nem is kaptuk meg érte a .jutalmat.’ Vasas elvtárs a sertéseknél végzett munkája után két munkaegységet kap minden napra. Ez glég szép, azonban a szövetkezet vezetőségének a 'pótjuta - mazás bevezetésével tovább keli fej­leszteni az igyekezetei e sertésgondo­zókban. Híves Vincénél, a szövetkezét köny­velőjénél a munkaszervezésről érdek­lődtünk, aki készségesen elmondta’ — Az utóbbi időben igen megromlott a munkafegyelem a szövetkezetben. Ez pedig abból eredt, hogy sem ez elnök, sem az agronómus nem végezte mun­káját rendesen. Nagy hiba ez, melyet e jövőben okvetlen ki kell küszöbölnünk, ha azt akarjuk, hogy szövetkezetünk tovább fejlődjön. Híves Vince könyvelő gondos száma­dást végez, hogy megállapíthassa az gjért hektárhozamokat. Munkáját azonban nem végezheti tökéletesen, mert a cséplés még mindig folyik. Any­­nyit viszont már megállapított, hogy a beadást 100 százalékra tudják telj&i­­teni. Biztosítják a szövetkezeti a'apo­­kat, meglesz a vetőmag és a tagok is megkapjál? a., ledolgozott munkaegysé­gekre a természetbeni járadékot. A szövetkezet eredményei azonban még jobbak lehetnének, de nincs min­den a rendjén a nyényei szövetkezet­ben. Nemcsak a munkaszervezés rossz, hanem el van terjedve a szövetkezet­ben az egyenlősdi. Ennek az lett az e­­redménye, hogy e tervezett munkaegy­ségeket magasan túllépték. A növények egészévi ápolására tervezett munkaegy­séget, már az első kapálásnál kimerí­tették. Ez mind abból származott, hogy Zatykó László, a szövetkezet elnöke „püffre” osztotta a munkaegységeket Nem ellenőrizte a munkát, sem- az el­nök, eem az ellenőrző bizottság. De nem is ellenőrizhették, me$t az ellen­őrző bizottság elnöke Tóth József, aki mit sem törődik a szövetkezet vagyo­nával. Zatykó László pedig úgy gondol­ta, hogy a szövetkezet elnökének len­ni nern nagy feladat, így elfogadta a nemzeti bizottság elnök’ funkcióját is. Azonkívül, ő az elnöke a Nemzeti Arc­­vonalnak is. A sok funkciónak pedig az lett a vége, ’'ogy egyiket sem vé­gezte rendesen. A napok múltak. A szövetkezetben egyre rosszabb lett a munkafegyelem. A tagok egyáltalán nem bíztak meg az elnökben, Kialakult az ellenségeskedés, Ez jogos is volt. mert az elnök a ta­karmányt kiadta a magángazdáknak részből lekaszálni Sőt azt is megtette, hogy mind a vezetőség, mind a tagok tudta, nélkül kiadott 5 hektár árpát ö­­tödikért learatni. Ez mind káros jelen­ség volt. A tagok a járási nemzeti bi­zottsághoz fordultak panaszaikkal, ahol megha’lqatásra is találtak. Zatvkó László, iúlius 2-a óta már n - m elnöke a nyényei szövetkezetnek Most a szövetkezet egyik kocssa lett Ez az eljárás még idejében történt Már most az elnöknek mód iában lesz az elmulasztottakat pótolni. Mint a nemzeti bizoítsáq elnöke nagyon so­ké’ segíthet a szövetkezet veze'öségé nek az EFSz megszilárdításában. Sza­vai azonban nem nyugtatnak meg. me­lyeket a vele való beszélgetés sorár, hallottunk — Még most csak megy a munka — ahogy megy a sző’ etkezetben, de majd ezekután nézze meg akárki, hogy fog menni — mondja Zetykó László, a nemzeti bizottsáq elnöke. Ez a kijelentés nem azt mutatja, hogv Zatvko elvtárs rendezn’ akarja azt hibát, amit mint EFSz-elnök elkövetett és hogy a szöveti zeti fegyelem meg­­szilárditásáan akar dolgozni, pedig ez e nemzeti bizottság elnöki funkciójábó; eredő halaszt íetatlan feladat Г/ álazi Lajos kdzépparaszt lett a szövetkezet új elnöke. Rendet te­remteni egy olyan szövetkezetben, ahol ezidáig trenden ellenkezőleg ment, nem könnyű feladat, De Kálazi Lajos ettől nem fél. Erős akaratot érez magában a jövőre vonatkozó munkához. Az új elnök máris észrevett ^gy ká­ros jelenséget, amit a szövetkezet mun­kafegyelme nem tűrhet. Ugyanis, a ko­csisok kora reggel és este fuvaroznak a kulákoknek. így történi* * ezután, hogy az egyik reqgel az elnök ellenőrző út­ja alkalmával négy pár lovat nem ta­lált az istállóban. Ott ma-adt, megvár­ta, míg я kocsisok visszajönnek feketc útjukról. Hét óra volt. mikor megér­keztek. Zatykó László, a régi elnök s köztük volt. Kálazi Lajos f'gyelmezte­­tése mindenkire hatott, de Zatykó Lászlóra nem. Azt mondta, hogy ó munka után odamegy a lovakkal, ahova akar. Zetykó Lászlónak, mint volt szövet­kezeti elnöknek, és a helyi nemzeti bi­zottság elnökének tudnia kellene, hogy ez a szövetkezet munkájának a rová­sára megy. Ahelyett, hogy példát mu­tatna a szövetkezet tagjainak, ö jár az élen a munkafegyelem megsértésében.. Persze a .myakelaj” .vonzza a kocsiso­kat, amit kapnak a kulákoktól. Kálazi Lajosnak tehát ébernek keil tennie s keményen helyt kell állnia, ha rendet akar teremtem a jó hírnévvel rendelkező szövetkezetben. — Először is, az a fontos — mondja az új elnök — hogy a vezetőségben olyan emberek legyenek, akik munká­jukkal példát mutatnak a tagoknak -és a szövetkezeten kívülieknek is. Nem szabad megen edni, hogy e vezetőség­ben azért legyen valaki — jegyzi meg — hogy a munkaegységet pazaroljuk az illetőre. Ez teljesen igaz és az is biztos, hogy a nyényei szövetkezet vezetőségében vannak olyanok is, ukik n szövetkezetét valami „vegveskereskedésnek” tekin­tik. Ilyen például Tóth József (Ondro). e szövetkezet zootechnikusa, Tóth Jó­zsef 8,43 hektár földdel lépett a szö­vetkezetbe. A múlt év őszén azonban azzal rukkolt a vezetőség elé, hogy adjanak ki neki 2,t>0 hektár földet e szövetkezetből. Hogy terve sikerüljön, beadta kilépését, azzal az indokkal, hogyha a vezetőség nem hajlandó a kért földet kiadni, akkor felbontja taq­­ságát. yi mdenesetré a vezetőség, Zatykó Lászlóval az élen. ezen kérésének eleget tett és a kért földet kiadták Most már Tóth József nyugodt. Min-x' den napra megkapja az 1.25 munkaegy­séget. Földjé* pedig „titokban” dolgoz­tatja в szövetkezet kocsisaival. Hogy ez így van. bizonyítja Szliacky tehén­­qondoző is. — Tótji József, a gabonát is a szö­vetkezet kocsisaivá] hordatte össze — mondja Szí lack . Természetes, a zootechnikus helyte­len viselkedését meglátták a tagok :s és ez nagyban kihat a munkafegyelem további rosszabbodására Az új elnök mindezeket a káros je­lenségeket orvosolni akarja, hogy a szövetkezet fejlődjön, szilárd legyen Jő példára vall az az elhatározása is. hogy még ezévberi 150 férőhelyes ser­téshizlalda felépítését vették tervbe Az őszi vetéseket is szűk- és kereszt­­sorosan vetik ’ A* földet már mos: készíťk a vetés alá. Már felszántottak 200 hektárt és meg is tárcsázták. Ősz! ier.dekből 15 hektárt vetnek el. A mun­kaszervezés terén s az elnöknek újabb tervei vannak a jövőre vonatkozólag. — Edd!gi tapasztalatainak azt bizonyít­ják, — mondja — hogy a legjobb mun­kamódszer az, ha a növények ápolá­sát felosztjuk egyénekre. Ehhez azon­ban először is az a fontos, hogy a ta­gokat csoportokba osztjuk és e cso­portok élére olyan vezetőket állítunk akik azon iparkodnak, hogy minél na­gyobb eredményeket érhessenek el. Е/ még eddig nem volt meg a szövetke­zetünkben Éppen ezért — folytatja to­vább — az a tprvem, hogy a föÍdekaT csoportokba, a növényeket egyénekre osztjuk fel mindjárt az év elején. Meg­szervezzük a szocialista munkave-rsenv' és bevezetjük a pótjutalmazást. Az elnök tervei szépek, azonban csak ekkor teljesíthetők, ha a nemzeti bi­zottság is segítségére lesz ebben о munkában és mind a szövetkezet veze­tősége, mind a tagok közös erővel, kö­zös megértéssel harcolnak a szövetke­zet további megszilárdításáért. Zatykó József. erősebb szövetkezetünk Évről évre Soraimmal a közös munka eredmé­nyeire akarok rámutatni. Szövetkeze­tünk 1950. február 10-én alakult meg s ma, amikor már 5 éve fennáll, bátran mondhatom, hogy az elsők között va­gyunk. 1950-ben a szövetkezet vezetősége tapasztalatlanságának következtében, a szövetkezet termését az egyénileg gaz­dálkodók vitték szét legnagyobb részt, munkájuk részesedéseként, s így nem tudtuk a szövetkezet alapját kellően megszilárdítani. így hát az első esztendőnek nem is voltak eredményei. De ennek ellenére sem zártuk gazdasági évünket veszte­séggel, mert 30.000 koronát még így is megtakarítottunk, mely összeget a szociális alapra helyeztünk el. Az 1951- es évet, bár volt már egy kis tapasz­talatunk s bizonyos hibákat ki is tud­tunk már küszöbölni, mégis rosszabbul zártuk, mint az 1950-est. Ezt annak tulajdonítottuk, hogy egyes elemek a szövetkezet megrontására törekedtek, s így 280.000 korona veszteséggel zár­tuk le ezt az évet. 1952-ben ellenben kiküszöböltük előző évi hanyagságain­kat és 150.000 korona nyereséget könyvelhettünk el. Ezt a pénzt ugyan­csak a szociális alapra helyeztük. 1951- ben az év végén, megtisztítottuk a szövetkezetei azoktól, akik káros mun­kát fejtettek ki. Ezzel szövetkezetünk új lendületet kapott és új életet kez­dett. 1953-ban megkezdtük gazdaságunk új alapon való építését. Már a kora tavaszi munkákat agrotechnikai határ­időben és a legnagyobb rendben végez­tük. Még 1951-ben új istállóba költöz­tettük állatainkat. 1953-ban kihordtuk a két éven át felhalmozott trágyát. A sok érett trágya nagyban emelte a hektárhozamokat. A zárszámadás ki­mutatta, hogy mennyi esik a tagokra, milyen osztalékot kapnak majd az év végén. Nagy volt a megelégedés, ami­kor 52.000 korona került elosztásra, vagyis egy munkaegységre 2.50 koro­nát fizettünk ki. Így egyes dolgozóink 1.900, sőt 2.000 koronát is kaptak az elszámoláskor. Azért még így is hi­báztunk abban, hogy kukoricánkat a szövetkezeten kívül állók segítségével szedettük le. Ha ezt a munkát egye­dül végeztük volna,/ több jutott volna a tagoknak. Ebből is tanultunk, s a/, idén már nem fog ilyesmi előfordulni. Hogyan fog festeni az 1954-es év mérlege, még nem tudjuk, habár ter­mésünket már betakarítottuk. Csak arra a hibára akarok itt rámutatni, amit a vezetőség elkövetett azzal, hogy tervbevették, miszerint az anyabirká­kat fejni fogják, s ez 28.000 korona jövedelmet jelentett volna a szövetke­zetnek. A fejest nem vezették be, s ez csökkenti a munkaegységek értékét. Ugyancsak a tojásbeadást is csak 50 százalékra teljesítettük. Ez további 15.000 korona csökkentést jelent. Ha­tásos volna, ha a szövetkezet vezető­sége komolyan foglalkozna a pénzügyi terv pontos betartásával, mert akkor a tervszerűit! munkaegységeket is be tudjuk 100 százalékban tartani, ami a szövetkezet megerősödését ép a tagok teljes megelégedését hozza magával. Tehát elég sok hibát követtünk el ae 1954- es évben, de igyekszünk ezeket még most helyrehozni, s azokat az 1955- ös évben kiküszöbölni. De e hi­bák elkövetése ellenére is sikerült csökkenteni kiadásainkat. Jobb volt a takarmánykészletünk, s így a takarna- » nyon hozzuk be azt, amit a munkában elhanyagoltunk. Úgy számítjuk, hogy ebben ez évben 70—80.000 korona ke­rül osztalékra. Igyekszünk a fent felsorolt hibákat kikerülni és a jövőben elovigyazaiosab­­bak leszünk, s jobban betartjuk pénz­ügyi tervünket. Megvan bennünk az ; erős akarat és becsületes tnunkakedv, hogy ez így is lesz. Posvanc Béla Kispaka Képek szövetkezeteink életéből Vígan folyik a dohánytörés a szarvasi szövetkezet dohányföldjén. Húsz hek­tár már elég nagy tábla, van dolga a csoport tagjainak. Farkas elvtárs a csoport vezetője betanította a dohánytörő lányokat, s így munkájukat szor­galmasan és ügyesen végzik. Kockás Kálmán és Iván Lajos csoportja a paprika szedésével foglalatoskodik Szép nagyok a paprikák, s van ЬеШе bőven, szaporán telnek a ládák. Kell is, mert a szövetkezetnek 380 mázsa paprikát kell beadni. Ebből már több mint 100 mázsát beadtak. Törés tán szekerekre kerül a dohány,beviszik a szárítóhoz és nekifognak a fűzéshez. A nagy tű gyorsan jár a lányok kezében, telik a zsinór s egy kettő 2 méter hosszú lesz. A rossz, hibás leveleket selejtezik a jók közül, s külön fűzik. A telt zsinórok bekerülnek a műszárítóba, ahol szépen meg­szárad és nemsokára lehet is értékesíteni. xĎudjátok, bogy . a szovjet természetbúvárok megfi­gyelése szerint az ősszel délnek ván­dorló mókusok átúsznaik olyan szé­les vizeket is, mint amilyen a Volga, Európa legnagyobb folyója. * * * . a föccstej azért is rendkívül érté­kes, mert hashajtóhatású és megtisz­títja a kisborjú beleit a bélszuroktól. * * * . Dél-Afrika őelakói a busmanok, jó­formán sohasem isznak vizet, hanem a vizesbélű gyümölcsökből és húsos növényrészekből szívják ki a nedves­séget. * * * . még a XVIII. század végén is az angliai Liverpool kikötőjének 132 ha­jója foglalkozott rabszolgakereske­­reskedelemmel. \ * * * .a búza őshazája a Földközitenger keleti partjainál lehetett. * * * . az erdei fák közül legtöbb fényre a vörösfenyőnek an szüksége, utána a nyírfa, az erdei fenyő, a rezgőnyár­­fe, a fűz, a tölgy következik. Legke­vesebb fényre a jegenyefenyőnek van szüksége. * * * ma már senkinek sem mondhatunk azzá. újságokat, hogy a Föld égitest, hogy yömbalakú. forog a tengelye körül, kering a Nap körül, halad a naprendszerrel együtt. Ezeket a té­nyeket, sőt bizonyítékaikat is, na­gyon kan smerik, jobbára még az iskolából. ' t . nem ritkaság, hogy a szülő dacos, engedetlen gyermekét megveri, hog;, kiverje belőle a „rosszaságot”. Az eredmény ilyenkor nem egyforma. Aszerint változik, hogy milyen a gyermek egyénisége, azaz idegrend­szeri típusa. * * * . a rizs a legősibb kultúrnövényeit egyike. Őshazájában, Délkelet-Azsiá­­ban termesztése 5000 éves múltra tekint vissza. Történelmi adatok sze­rint Kína és India népeinek mát időszámításuk előtt 2000—2800 évve a dalokban megénekelt és vallásos szertartásokban részesített legfonto­sabb és legbecsültebb jaépélelmezést cikke volt a rizs. * * * . a szekrényt az egyiptomi embe: még nem ismerte. Helyette Iádat használt. Láda volt még a kopbrsóje is. Az ősegyiptomi bútorokat gya­korta udvari és vallásos jelenetei;, díszítették. * * * a párnákkal kényelmesebbé tett változatos formájú ülőbútorok mel­lett a kárpitozás csak a XVII. század második félében kezd elterjedni. * * * . a selyemhernyó tenyésztésével má. igen régóta foglalkoznak. Kínában időszámításunk kezdete előtt 3000 évvel már tenyésztettek selyemher­nyót. TSieinte nem is a selyemszöve­tért tenyésztették, hanem a gitárok­hoz szükséges húr előállítása céliá­ból.

Next

/
Thumbnails
Contents