Szabad Földműves, 1954. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1954-08-29 / 35. szám
6 1954. augusztus 29. Földműves Nagyobb segítséget vár a nyényei EFSz a nemzeti bizottságtól Д kékkői járás szövetkezetei közül a nyényei harmediktípusú EFSz áll az -első helyen. Erről tanúskodik a járás; versenyzászió is, amely ott ékeskedik a szövetkezet- irodájában. Sok szépet, sok jót hallottunk már erről a szövetkezetről, így tehát ismerjük meg közelebbről is. A nyényei szövetkezet 511 hektár szántóföldön gazdálkodik. Erre a területre 75 tagja van a szövetkezetnek. Állatállományuk szarvasmarhából a tervezett 205 helyett, csak 155. Sertésállományukat a tervezett 290-ről 409-re emelték. Meg kel! mondanunk azt is, hogy ezen szövetkezet sertéshúsbeadását már egész évre 100 százalékra teljesítette, sőt már 60 mázsát terven felül is beadott. Ez a szép eredmény, különösen Vasas Sándor sertésgondozó jó munkájának tudható be. Pedig Vasas elvtá.s pótjutelmezást sem kap a terven felül elért eredmények után és mégis szorga’masan végzi munkáját.. Szereti az állatokat, ezért gondosan ápolja őket — Régóta végzem én már ezt a munkát — mondja Vasas elvtárS Azelőtt u „báróknál" vo'tam sertésgond”-' zó. Hej1 csakhogy még akkor más volt az, élet — sóhajt föl, majd folytatja. — Nem ismerték el munkánkat, bármenynyit is dolgoztunk. így nem is kaptuk meg érte a .jutalmat.’ Vasas elvtárs a sertéseknél végzett munkája után két munkaegységet kap minden napra. Ez glég szép, azonban a szövetkezet vezetőségének a 'pótjuta - mazás bevezetésével tovább keli fejleszteni az igyekezetei e sertésgondozókban. Híves Vincénél, a szövetkezét könyvelőjénél a munkaszervezésről érdeklődtünk, aki készségesen elmondta’ — Az utóbbi időben igen megromlott a munkafegyelem a szövetkezetben. Ez pedig abból eredt, hogy sem ez elnök, sem az agronómus nem végezte munkáját rendesen. Nagy hiba ez, melyet e jövőben okvetlen ki kell küszöbölnünk, ha azt akarjuk, hogy szövetkezetünk tovább fejlődjön. Híves Vince könyvelő gondos számadást végez, hogy megállapíthassa az gjért hektárhozamokat. Munkáját azonban nem végezheti tökéletesen, mert a cséplés még mindig folyik. Anynyit viszont már megállapított, hogy a beadást 100 százalékra tudják telj&iteni. Biztosítják a szövetkezeti a'apokat, meglesz a vetőmag és a tagok is megkapjál? a., ledolgozott munkaegységekre a természetbeni járadékot. A szövetkezet eredményei azonban még jobbak lehetnének, de nincs minden a rendjén a nyényei szövetkezetben. Nemcsak a munkaszervezés rossz, hanem el van terjedve a szövetkezetben az egyenlősdi. Ennek az lett az eredménye, hogy e tervezett munkaegységeket magasan túllépték. A növények egészévi ápolására tervezett munkaegységet, már az első kapálásnál kimerítették. Ez mind abból származott, hogy Zatykó László, a szövetkezet elnöke „püffre” osztotta a munkaegységeket Nem ellenőrizte a munkát, sem- az elnök, eem az ellenőrző bizottság. De nem is ellenőrizhették, me$t az ellenőrző bizottság elnöke Tóth József, aki mit sem törődik a szövetkezet vagyonával. Zatykó László pedig úgy gondolta, hogy a szövetkezet elnökének lenni nern nagy feladat, így elfogadta a nemzeti bizottság elnök’ funkcióját is. Azonkívül, ő az elnöke a Nemzeti Arcvonalnak is. A sok funkciónak pedig az lett a vége, ’'ogy egyiket sem végezte rendesen. A napok múltak. A szövetkezetben egyre rosszabb lett a munkafegyelem. A tagok egyáltalán nem bíztak meg az elnökben, Kialakult az ellenségeskedés, Ez jogos is volt. mert az elnök a takarmányt kiadta a magángazdáknak részből lekaszálni Sőt azt is megtette, hogy mind a vezetőség, mind a tagok tudta, nélkül kiadott 5 hektár árpát ötödikért learatni. Ez mind káros jelenség volt. A tagok a járási nemzeti bizottsághoz fordultak panaszaikkal, ahol megha’lqatásra is találtak. Zatvkó László, iúlius 2-a óta már n - m elnöke a nyényei szövetkezetnek Most a szövetkezet egyik kocssa lett Ez az eljárás még idejében történt Már most az elnöknek mód iában lesz az elmulasztottakat pótolni. Mint a nemzeti bizoítsáq elnöke nagyon soké’ segíthet a szövetkezet veze'öségé nek az EFSz megszilárdításában. Szavai azonban nem nyugtatnak meg. melyeket a vele való beszélgetés sorár, hallottunk — Még most csak megy a munka — ahogy megy a sző’ etkezetben, de majd ezekután nézze meg akárki, hogy fog menni — mondja Zetykó László, a nemzeti bizottsáq elnöke. Ez a kijelentés nem azt mutatja, hogv Zatvko elvtárs rendezn’ akarja azt hibát, amit mint EFSz-elnök elkövetett és hogy a szöveti zeti fegyelem megszilárditásáan akar dolgozni, pedig ez e nemzeti bizottság elnöki funkciójábó; eredő halaszt íetatlan feladat Г/ álazi Lajos kdzépparaszt lett a szövetkezet új elnöke. Rendet teremteni egy olyan szövetkezetben, ahol ezidáig trenden ellenkezőleg ment, nem könnyű feladat, De Kálazi Lajos ettől nem fél. Erős akaratot érez magában a jövőre vonatkozó munkához. Az új elnök máris észrevett ^gy káros jelenséget, amit a szövetkezet munkafegyelme nem tűrhet. Ugyanis, a kocsisok kora reggel és este fuvaroznak a kulákoknek. így történi* * ezután, hogy az egyik reqgel az elnök ellenőrző útja alkalmával négy pár lovat nem talált az istállóban. Ott ma-adt, megvárta, míg я kocsisok visszajönnek feketc útjukról. Hét óra volt. mikor megérkeztek. Zatykó László, a régi elnök s köztük volt. Kálazi Lajos f'gyelmeztetése mindenkire hatott, de Zatykó Lászlóra nem. Azt mondta, hogy ó munka után odamegy a lovakkal, ahova akar. Zetykó Lászlónak, mint volt szövetkezeti elnöknek, és a helyi nemzeti bizottság elnökének tudnia kellene, hogy ez a szövetkezet munkájának a rovására megy. Ahelyett, hogy példát mutatna a szövetkezet tagjainak, ö jár az élen a munkafegyelem megsértésében.. Persze a .myakelaj” .vonzza a kocsisokat, amit kapnak a kulákoktól. Kálazi Lajosnak tehát ébernek keil tennie s keményen helyt kell állnia, ha rendet akar teremtem a jó hírnévvel rendelkező szövetkezetben. — Először is, az a fontos — mondja az új elnök — hogy a vezetőségben olyan emberek legyenek, akik munkájukkal példát mutatnak a tagoknak -és a szövetkezeten kívülieknek is. Nem szabad megen edni, hogy e vezetőségben azért legyen valaki — jegyzi meg — hogy a munkaegységet pazaroljuk az illetőre. Ez teljesen igaz és az is biztos, hogy a nyényei szövetkezet vezetőségében vannak olyanok is, ukik n szövetkezetét valami „vegveskereskedésnek” tekintik. Ilyen például Tóth József (Ondro). e szövetkezet zootechnikusa, Tóth József 8,43 hektár földdel lépett a szövetkezetbe. A múlt év őszén azonban azzal rukkolt a vezetőség elé, hogy adjanak ki neki 2,t>0 hektár földet e szövetkezetből. Hogy terve sikerüljön, beadta kilépését, azzal az indokkal, hogyha a vezetőség nem hajlandó a kért földet kiadni, akkor felbontja taqságát. yi mdenesetré a vezetőség, Zatykó Lászlóval az élen. ezen kérésének eleget tett és a kért földet kiadták Most már Tóth József nyugodt. Min-x' den napra megkapja az 1.25 munkaegységet. Földjé* pedig „titokban” dolgoztatja в szövetkezet kocsisaival. Hogy ez így van. bizonyítja Szliacky tehénqondoző is. — Tótji József, a gabonát is a szövetkezet kocsisaivá] hordatte össze — mondja Szí lack . Természetes, a zootechnikus helytelen viselkedését meglátták a tagok :s és ez nagyban kihat a munkafegyelem további rosszabbodására Az új elnök mindezeket a káros jelenségeket orvosolni akarja, hogy a szövetkezet fejlődjön, szilárd legyen Jő példára vall az az elhatározása is. hogy még ezévberi 150 férőhelyes sertéshizlalda felépítését vették tervbe Az őszi vetéseket is szűk- és keresztsorosan vetik ’ A* földet már mos: készíťk a vetés alá. Már felszántottak 200 hektárt és meg is tárcsázták. Ősz! ier.dekből 15 hektárt vetnek el. A munkaszervezés terén s az elnöknek újabb tervei vannak a jövőre vonatkozólag. — Edd!gi tapasztalatainak azt bizonyítják, — mondja — hogy a legjobb munkamódszer az, ha a növények ápolását felosztjuk egyénekre. Ehhez azonban először is az a fontos, hogy a tagokat csoportokba osztjuk és e csoportok élére olyan vezetőket állítunk akik azon iparkodnak, hogy minél nagyobb eredményeket érhessenek el. Е/ még eddig nem volt meg a szövetkezetünkben Éppen ezért — folytatja tovább — az a tprvem, hogy a föÍdekaT csoportokba, a növényeket egyénekre osztjuk fel mindjárt az év elején. Megszervezzük a szocialista munkave-rsenv' és bevezetjük a pótjutalmazást. Az elnök tervei szépek, azonban csak ekkor teljesíthetők, ha a nemzeti bizottság is segítségére lesz ebben о munkában és mind a szövetkezet vezetősége, mind a tagok közös erővel, közös megértéssel harcolnak a szövetkezet további megszilárdításáért. Zatykó József. erősebb szövetkezetünk Évről évre Soraimmal a közös munka eredményeire akarok rámutatni. Szövetkezetünk 1950. február 10-én alakult meg s ma, amikor már 5 éve fennáll, bátran mondhatom, hogy az elsők között vagyunk. 1950-ben a szövetkezet vezetősége tapasztalatlanságának következtében, a szövetkezet termését az egyénileg gazdálkodók vitték szét legnagyobb részt, munkájuk részesedéseként, s így nem tudtuk a szövetkezet alapját kellően megszilárdítani. így hát az első esztendőnek nem is voltak eredményei. De ennek ellenére sem zártuk gazdasági évünket veszteséggel, mert 30.000 koronát még így is megtakarítottunk, mely összeget a szociális alapra helyeztünk el. Az 1951- es évet, bár volt már egy kis tapasztalatunk s bizonyos hibákat ki is tudtunk már küszöbölni, mégis rosszabbul zártuk, mint az 1950-est. Ezt annak tulajdonítottuk, hogy egyes elemek a szövetkezet megrontására törekedtek, s így 280.000 korona veszteséggel zártuk le ezt az évet. 1952-ben ellenben kiküszöböltük előző évi hanyagságainkat és 150.000 korona nyereséget könyvelhettünk el. Ezt a pénzt ugyancsak a szociális alapra helyeztük. 1951- ben az év végén, megtisztítottuk a szövetkezetei azoktól, akik káros munkát fejtettek ki. Ezzel szövetkezetünk új lendületet kapott és új életet kezdett. 1953-ban megkezdtük gazdaságunk új alapon való építését. Már a kora tavaszi munkákat agrotechnikai határidőben és a legnagyobb rendben végeztük. Még 1951-ben új istállóba költöztettük állatainkat. 1953-ban kihordtuk a két éven át felhalmozott trágyát. A sok érett trágya nagyban emelte a hektárhozamokat. A zárszámadás kimutatta, hogy mennyi esik a tagokra, milyen osztalékot kapnak majd az év végén. Nagy volt a megelégedés, amikor 52.000 korona került elosztásra, vagyis egy munkaegységre 2.50 koronát fizettünk ki. Így egyes dolgozóink 1.900, sőt 2.000 koronát is kaptak az elszámoláskor. Azért még így is hibáztunk abban, hogy kukoricánkat a szövetkezeten kívül állók segítségével szedettük le. Ha ezt a munkát egyedül végeztük volna,/ több jutott volna a tagoknak. Ebből is tanultunk, s a/, idén már nem fog ilyesmi előfordulni. Hogyan fog festeni az 1954-es év mérlege, még nem tudjuk, habár termésünket már betakarítottuk. Csak arra a hibára akarok itt rámutatni, amit a vezetőség elkövetett azzal, hogy tervbevették, miszerint az anyabirkákat fejni fogják, s ez 28.000 korona jövedelmet jelentett volna a szövetkezetnek. A fejest nem vezették be, s ez csökkenti a munkaegységek értékét. Ugyancsak a tojásbeadást is csak 50 százalékra teljesítettük. Ez további 15.000 korona csökkentést jelent. Hatásos volna, ha a szövetkezet vezetősége komolyan foglalkozna a pénzügyi terv pontos betartásával, mert akkor a tervszerűit! munkaegységeket is be tudjuk 100 százalékban tartani, ami a szövetkezet megerősödését ép a tagok teljes megelégedését hozza magával. Tehát elég sok hibát követtünk el ae 1954- es évben, de igyekszünk ezeket még most helyrehozni, s azokat az 1955- ös évben kiküszöbölni. De e hibák elkövetése ellenére is sikerült csökkenteni kiadásainkat. Jobb volt a takarmánykészletünk, s így a takarna- » nyon hozzuk be azt, amit a munkában elhanyagoltunk. Úgy számítjuk, hogy ebben ez évben 70—80.000 korona kerül osztalékra. Igyekszünk a fent felsorolt hibákat kikerülni és a jövőben elovigyazaiosabbak leszünk, s jobban betartjuk pénzügyi tervünket. Megvan bennünk az ; erős akarat és becsületes tnunkakedv, hogy ez így is lesz. Posvanc Béla Kispaka Képek szövetkezeteink életéből Vígan folyik a dohánytörés a szarvasi szövetkezet dohányföldjén. Húsz hektár már elég nagy tábla, van dolga a csoport tagjainak. Farkas elvtárs a csoport vezetője betanította a dohánytörő lányokat, s így munkájukat szorgalmasan és ügyesen végzik. Kockás Kálmán és Iván Lajos csoportja a paprika szedésével foglalatoskodik Szép nagyok a paprikák, s van ЬеШе bőven, szaporán telnek a ládák. Kell is, mert a szövetkezetnek 380 mázsa paprikát kell beadni. Ebből már több mint 100 mázsát beadtak. Törés tán szekerekre kerül a dohány,beviszik a szárítóhoz és nekifognak a fűzéshez. A nagy tű gyorsan jár a lányok kezében, telik a zsinór s egy kettő 2 méter hosszú lesz. A rossz, hibás leveleket selejtezik a jók közül, s külön fűzik. A telt zsinórok bekerülnek a műszárítóba, ahol szépen megszárad és nemsokára lehet is értékesíteni. xĎudjátok, bogy . a szovjet természetbúvárok megfigyelése szerint az ősszel délnek vándorló mókusok átúsznaik olyan széles vizeket is, mint amilyen a Volga, Európa legnagyobb folyója. * * * . a föccstej azért is rendkívül értékes, mert hashajtóhatású és megtisztítja a kisborjú beleit a bélszuroktól. * * * . Dél-Afrika őelakói a busmanok, jóformán sohasem isznak vizet, hanem a vizesbélű gyümölcsökből és húsos növényrészekből szívják ki a nedvességet. * * * . még a XVIII. század végén is az angliai Liverpool kikötőjének 132 hajója foglalkozott rabszolgakereskereskedelemmel. \ * * * .a búza őshazája a Földközitenger keleti partjainál lehetett. * * * . az erdei fák közül legtöbb fényre a vörösfenyőnek an szüksége, utána a nyírfa, az erdei fenyő, a rezgőnyárfe, a fűz, a tölgy következik. Legkevesebb fényre a jegenyefenyőnek van szüksége. * * * ma már senkinek sem mondhatunk azzá. újságokat, hogy a Föld égitest, hogy yömbalakú. forog a tengelye körül, kering a Nap körül, halad a naprendszerrel együtt. Ezeket a tényeket, sőt bizonyítékaikat is, nagyon kan smerik, jobbára még az iskolából. ' t . nem ritkaság, hogy a szülő dacos, engedetlen gyermekét megveri, hog;, kiverje belőle a „rosszaságot”. Az eredmény ilyenkor nem egyforma. Aszerint változik, hogy milyen a gyermek egyénisége, azaz idegrendszeri típusa. * * * . a rizs a legősibb kultúrnövényeit egyike. Őshazájában, Délkelet-Azsiában termesztése 5000 éves múltra tekint vissza. Történelmi adatok szerint Kína és India népeinek mát időszámításuk előtt 2000—2800 évve a dalokban megénekelt és vallásos szertartásokban részesített legfontosabb és legbecsültebb jaépélelmezést cikke volt a rizs. * * * . a szekrényt az egyiptomi embe: még nem ismerte. Helyette Iádat használt. Láda volt még a kopbrsóje is. Az ősegyiptomi bútorokat gyakorta udvari és vallásos jelenetei;, díszítették. * * * a párnákkal kényelmesebbé tett változatos formájú ülőbútorok mellett a kárpitozás csak a XVII. század második félében kezd elterjedni. * * * . a selyemhernyó tenyésztésével má. igen régóta foglalkoznak. Kínában időszámításunk kezdete előtt 3000 évvel már tenyésztettek selyemhernyót. TSieinte nem is a selyemszövetért tenyésztették, hanem a gitárokhoz szükséges húr előállítása céliából.
