Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-28 / 9. szám

1 ťftlditifhres 1954. február 28. A nemzeti bizottságok munkájának további HAZÄNKBAN a nemzeti bizottságok törvényjavaslatéiról szóló vita egész népünk ügyévé vált. Csupán Szlová­kiában 20.648 nyilvános gyűlést és beszélgetést rendeztek, amelyeken 584.240 polgár vett részt, akik a tör­vényjavaslatokkal kapcsolatban 18.920. a nemzeti bizottságok munkájával 56.377 hozzászólás hangzott el. Ezen­kívül ť'bb mint 40.000 hozzászólás volt, amelyek közéletünk további sza­kaszaira vonatkoznak. A viták során dolgozunk százezrei konkrét tények­kel alátámasztva bizonyították be azt a meggyőződésüket, hogy milyen ösz­­szthaso Hthatatlanul jobb és boldogabb dolgozóink élete államunkban, ahol nincsenek gyárosok, nagybirtokosok, ahol az államhatalom igazi forrása és hordozója a nép, mint, amilyen volt eze'.őt az élet a masaryk-beneši köz­társaságban, ahol a hatalom ez uraké volt és akik arra használták fel hatal­mukat, hogy a dolgozó népiét e lehető legjobban kizsákmányolják. A VITÁK SORÁN az érdeklődés köz­pontja a nemzeti bizottságok munkája képezte, t nyilvános gyűléseken érté­kelték, hogyan irányították * nemzeti bizottságok hatáskörükben a gazdasági és kulturális építést, hogyan tudták meg valósi tani a helyi viszonyok között kormányunk irányelveit és határoza­tait, amelyeknek célja a dolgozók anyaöl és kulturált szükségletének egyre nagyobbméretű kielégítése. A dolgozók megismerkedtek a nemzeti bizottságok munkamódszereivel, aho­gyan ezekről a törvényjavaslatok is szólnak. Az országos vita teljesítette nagy feladatát, főleg azáltal, hogy a polgárokban tudatosította azt, bogy a nemzeti bizottságok munkájában tar­tós javulást, csupán úgy lehet elérni, ha a px)!gárok naponta támogatják a nemzeti bizottságokat, szüntelenül ér­deklődnek működésük iránt, vagy's foglalkoznak a nemzeti bizottságoknak a dolgozó tömegekkel való sokkal szo­rosabb kapcsolatával. TAPASZTALATAINK azt bizonyítják, hogy ahol a vitát gondosan előkészí­tették, ahol az előadó alaposan ismer­te a helyi viszonyokat és gondosan felkészült előadására, ott a dolgozók * legnagyobb érdeklődést tanúsították a törvényjavaslatok iránt ée nagy­számban bekapcsolódtak a vitába. Száz és száz példát lehetne felhozni ezzel kapcsolatban. Vegyük csak azonban Szimő közréget. A főelőadó itt Bajtkó elvtárs volt. A vita napján idejében kment a községbe és mégegyszer ala­posabban megismerkedett a helyi vi­szonyosai. Megtette a szükséges In­tézkedéseket arra, hogy a falu dolgo­zói a lehető legnagyobb mértékben résztvegyenek a vitaesten. Az ered­mény az lett, hogy annak ellenére, megjavításáért hogy a terem, amelyben a vitát tar­tották jéghideg volt, mégis a falu dol­gozóinak túlnyomó többsége eljött, hogy közelebbről megismerkedjen a törvényjavaslatokkal. Mivel Bajtkó elv­társ előadása, szemléltető, érdekes és tanulságos volt, a dolgozók mindvégig a legnagyobb figyelemmel hallgatták. Az előadás után sok értékes vita fel­szólalás hangzott el, melyekben a fel­szólalók értékelték a nemzeti bizott­ság eddigi munkáját, rámutattak hi­báira stb. GONDOSAN előkészítették a nemze­ti bizottságok törvényjavaslatairól szó­ló vitákat a nagymegyeri járás közsé­geiben is. Ebben természetesen nagy érdeme van a járási nemzeti bizottság­nak, éppúgy, mint az egyes községek helyi nemzeti bizottságainak is. Ne­­mesócsán, főleg a faiatok képviseltet­ték magukat szép számban a vitaestén, ami annak is köszönhető, hogy a helyi CsISz szervezet jó! működik, a fiata­lokat öntudatosítja és neveli. Ennek következtében a felszólalók között is számos fiatal hozzászólt a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos legfontosabb kérdésekhez, A másik oldalon, ahol nem fordítot­tak kellő figyelmet a viták elkészíté­sére és az előadók nem készültek "el kellőképpen az előadásra, a vita nem hozta meg a várt eredményt. így volt ez például a kékkői járásban lévő Da­­csókesziben, ahol a dolgozók nem ta­núsítottak ob'an érdeklődést a viták iránt, mint hazánk számos más közsé­gében. Hiányosak voltak az előkészü­letek Qúta községben is. így előfor­dult, hog„ a vitát az eredetileg kitű­zött napon nem tarthatták meg a ke­vés részvétel miatt. SZUl’SÉGES tehát, hogy a nemzeti arcvonel tömegszervezetei e ROH a CsISz, a Nószövetség, stb. levonják a tanulságot az eddigi tapasztalatokból és harcot indítsanak minden egyes dolgozónak a választás előtti kampány további menetébe való bekapcsolására. Az országos vita jelentős mértékben teljesítette küldetését abban, hogy a • nemzeti bizottságok plénumáinak tag­jait aktivizálta a gazdasági szakaszon végzett munka terén is. Az országos vitának a konkrét építő feladatokkal való helyes eg у bek a pcsoláse a nemzeti bizottságok tagjainak a dolgozókkal való személyes kapcsolatával megvaló­sított tömegpolitika; és ’ szervezést munka eredménye számos helyen meg­mutatkozott a begyűjtés a szétírás javulásában és értéke., kötelezettség­vállalásokban. A naoykaposi járásban például nagyon szép kötelezettségvál­lalások születtek a termelés fokozá­sára. AZ ORSZÁGOS VITA tehát tovább­fejlesztette és elmélyítette a nép leg­szélesebb rétegeinek politikai aktivitá­sát, megszilárdította a dolgozóknak a nemzeti bizottságokba vetett bizalmát, biztosi. >tte a dolgozók segítségét a nemzeti bizottságok munkájának megjavításában. Most az a fontos fela­datunk, hogy « lehető legjobban fel­használjuk a beterjesztett hozzászólá­sokat. A vitairánvító bizottságok már túlnyomó részben befejezték a hozzá­szólások feldolgozását és osztályozását és beterjesztették a járási nemzeti bizottságokhoz megtárgyalás céljából. A járási nemzeti bizottságok tanácsai ezek =>' ipján már orvosoltak is szám«» szakas m bizonyos hibákat. Ez azon­ban még nem elég. Nem szabad meg­engedni, hogy egyetlen egy hozzászó­lás is válasz nélkül mai adjon. Ebben az irányban példás kötelezettségválla­lást tett a szobránci járási nemzeti bizottság tanácsa, amely vállalta, hegy a legrövidebb időn belül válaszol a dolgozók összes megjegyzéseire és ugyanakkor felhívja őket, hogy lelki­­ismeretesen ellenőrizzék ennek a kö­telezettségvállalásnak a teljesítését. A bratislevai kerületi nemzeti bizottság már szintén számos hozzászólást rea­lizált és a továbbiakra fokozatosan vá­laszol eajtószervében a „Bratislavské Novoet‘”-ban. EZEKBEN A NAPOKBAN a nemzeti bizottságok feladatainak a súlypontja a többi kormányhatározatok mellett a dolgozóknak az országos vita Kereté­ben elhangzott hozzászólásai megtár­­gye’ásán és elintézésén van. Az akció eredményének megismeré­se céljából az írásbeli válaszokon ki­­vül fel kell használni a nyilvános be­szélgetéseket is és be kell kapcsolni a népi igazgatás bizalmiait is ebbe a munkába. Ez e munka hozzájárul a dolgozóknak a nemzeti b’zottságokba vetett bizalmának és megbecsülésének fokozásához a tömegekkel való kap­csolatok elmélyítéséhez, ami jelentős előfeltétele további, még gyorsa oh elő­rehaladásunknak. A VÄLAS/.TÄSOK előtti kampány további fontos szakaszába lépünk. Az a feladatunk es ez mindenekelőtt a nemzeti bizottságokra, valamint a tö­megszervezetekre vonatkozik, hogy a pert segítségével a dolgozók legszéle­sebb tömegeit bekapcsoljuk a kam­pányba, s hogy a dolgozók segítségé­vel, azoknak egyenes részvételé tel nemzeti bizottságaink a szovjetek pél­dáját követve a választásokon keresz­tül olyan nemzeti bizottságokká válja­nak, amelyek a legapróbb részletekig teljesíteni tudják feladatukat a gazda­sági és kulturális építés irányítását, a párt és a kormányhatározatok helyes keresztülvitelét, egész dolgozó népünk egyre fokozódó anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése érdekében. Épülő szép hazánk hírei A bánovcei Zornica A könnyűipari nemzeti vállalat dol­gozói Csehszlovákia Kommunista Part­ja X. kongresszusa tiszteletére össz­­tizemi kötelezettségvállalást tettek, hogy 1954. augusztus 30-ig az egész üzemben bevezetik a chozraszcsotot, tehát a fióküzemekben is Bratislavá­­ban, Pöstyénben, Bytčán és Nagyszom­batban. A termékek minőségének ál­landó javítására szocialista szerződést kötöttek a rybárpolei V. I. Lenin gya­potüzemekkel. Hogy következetesebben teljesíthessék dolgozóink összes köve­telményeit az 1953. szeptemberi 15—i kormánynyilatkozattal megegyezően a fogyasztókkal beszélgetéseket, az új gyártmányokból pedig kiállításokat ren­deznek. Nem feledkeztek meg a nor­mán felüli készletek csökkentéséről sem, melyeket június végéig belső fo­gyasztással és árusítással csaknem 850.000 koronával csökkentének. Hogy a házj textilanyagalapot kiszélesíthes­sék, kötelezettséget vállaltak arra, hogy brigádmunkával az EFSz-eken és I az állami birtokokon 20.001 órát dol­goznak le a kender és a len gondozá­sára fordított munkák keretében. így megteremtik annak előfeltételeit, hogy dolgozónkat egyre jobbminöségú, Íz­lésesebb és olcsóbb termékekkel lás­sák el. Emelkedik az egészség­­ügyi oolgozók száma Az ötéves tervben emelkedett az egészségügyi iskolák, főiskolák, vala­mint a többi iskolák száma is, s ezzel egyenes arányban nőtt a szakosítás is. Ez lehetővé tette számos új egészség­­ügyi dolgozónak a kiképzését is. \z orvosok száma például 6000-el nőtt. Míg 1948-ban 1157 polgárra egy orvos esett, -ddig 1953-as év végéig már esak 770 p>ólgár jutott egy orvosra. Megváltozott az orvosok felépítése is az egyes szakokban, különösen a gyer­mekorvosok és a hygienikusok száma emelkedett jelentősen. Az ötéves terv­ben megkétszereződött a középegész­ségügyi dolgozók száma is; iskolázta­tásokon és tanfolyamokon több mint 27 ezer ápolónőt, gyermekápolónőt, bábaasszonyt és laboránsnőt képeztek ki. A nováki bányászok terven telüli szénteitése Jozef Tesla, a Központi Szakszerve­zeti Tanacs első titkára felhívására a nováki oányászok február 21-én, va­sárnap három műszakban dolgoztak. A hónap kezdete óta mutatkozó több mint 5000 csille hiányt. a vasárnap reggeli műszakban már részben behoz­ták 1240 csille szén fejtésével, ami több, mint 8 vagon szenet jelent ter­ven felül. A vasúti forgalom biztonságáért A vasutasok a legjobb pépbrigád, címéért szocialista munkaversenyt in­dítanak. Ennek a munkaversenynek segítségével a vasúti forgalom rend­szerességét, biztonságát és gazdasá­gosságát akarják elérni. A munkaver­seny már az elején jó eredményeket mutatott. Januárban a legjobb munka­­csoport a ČSD Bratislava föpalyaudvar gépparkjában dolgozó Emil Kollár bri­gádja volt. Teljesítette a verseny ösz-Az, hogv földműveseink nagyon éld nyös hitelekben részesülhetnek, nagy segítséget jelent számukra, hogy idejé­ben és rendesen teljesítsék termelési leladataikat a mezőgazdaságban. Az egyik ilyen hitel, amely jobb gazdái kodást tesz lehetővé földműveseink számára, a hizlalni való sertések és takarmány bevásárlására nyűi tett rö­vidlejáratú hitel. AZ állami takarék pénztár a földművelésügyi miniszté­szes föltételeit és így a bratisiavai vasútvonalak körzetében az első hely­re került. Ezt a figyelemreméltó ered­ményt a szovjet szakirodalom tanul­mányozásával és a tomszki vasútvonal vasúti mérnök technikusának, N A Lunin módszerének érvényesítésével érte el. Kollár brigádja egy hónap alatt 42 százalékkal csökkentette a javítá. ok tervezett százalékát. Ezaiatt az idő alatt üzemben tartotta a gépet, ami lehetővé tette, hogy 9222 vonat­­kilométert fusson be baleset és üzem­zavar nélkül. Az egyénileg dolgozó porasztok jó erer ménye A Kolin melletti Poboriban a kis- és középparasztok egyénileg gazdálkod­nak. A múlt évben 16 pobori paraszt terven felül 28.977 liter tejet szolgál­tatott be. Az állam iránti kötelességnek ebben a példás teljesítésében a legnagyobb része Ján Vmiéeknek volt, aki 4 640 liter tejet adott be terven felül és Jo­zef Srbnek, aki 3.005 litert adott be terven felül. Váelav Zahradniŕek, Fran­tišek Zelinka, Jozef Matúša és meg sokan mások szintén jóval túlteljesí­tették beadási kötelezettségüket. A pobori kis- és középparasztok a tejbeszolgáltatás túlteljesítéséért pénz­jutalmon kívül még 217 mázsa takar­mányt is kaptak. fiúmmal való megegyezés alapján az egyénileg gazdálkodó földműveseket és azokat a tenyésztőket részesíti ebben a hitelben, akik ugyan a földdel nem rendelkeznek, de akiknél meg vann.tK az előfeltételei annak, hogy a hitelből következő kötelességeiket rendesen teljesíteni fogják. Ezekre a tenyész tőkre ugyanazok a feltételek érvé­nyesek. amelyek a kis- és középföld­­muvesekre. f Újabb hitel földműveseinknek Asszonyaink készülnek a Nemzetközi Nőnapra Hazánk dolgozó asszonyait alig eg у hét választja el attól, hogy megün­nepeljék az egész világ békeszerető asszonyainak nagy ünnepét, a Nemzet­közi Nőnapot. Asszonyaink már most készülnek erre a nagy ünnepre. Érté­kelik eddigi munkájukat, amelyet a szocializmus építésében fejtettek ki gyermekeik boldogabb jövője érdekében. Jó munkájukkal hálálják meg pár­tunknak és kormányunknak, hogy államunkban egyre fokozódik az anyákról és a gyermekekről való gondoskodás. A gyermekekről való gondoskodás különösen nagy méreteket ölt az egészségügy terén. Az ötéves terv alatt a gyermekkórházakban megkétsze­reződött a fekvőhelyek száma. A szülőotthonokban pedig háromnegyedével emelkedett az ágyak száma. A falvakban 24 új szülőotthont létesítettek. A dolgozó édesanyák teljes mértékben kihasznliák a bölcsődék nyújtotta előnyöket, amelyeknek a száma négyszeresére emelkedttt. Különösen nagy haladást jelentett pártunk és kormányunk 1952. évi határozata egészség­ügyünk megjavításával kapcsolatban. Az ország járásainak túlnyomó részé­ben, a határozatot teljesítve, biztosították a nőorvosok állandó rendelését. Gyermekorvos pedig már kivétel nélkül minden járásban van. Hogy hazánkban egyre jobban érvényesül a gyermekekről való gondos­kodás, s hogy nálunk minden gyermek, minden fiatal számára biztosítva van a jövő, az arra kötelezi asszonyainkat, hogy jó munkájúkkal még jobban harcoljanak a még kanitaiista országokban sínylődő anyák gyermekeiért is, hogy az éhséget, a nyomort és a bizonytalanságot náluk is felváltsa a bol­dog, ragyogó élet. A Nemzetgyűlés bizottságai befejezték az 19il 4. évi állami költségvetés tárgyalását A nemzetgyűlés bizottságai február 18-án ée 19-én folytatták az 1954. évi állami költségvetés tárgyalását. Az al­kotmányjogi bizottság megtárgyalta a főügyészség fejezetét, amelyet dr. Zde­­nek V.cha képviselő ismertetett. Az al ко tmám jogi bizottság továbbá meg­tárgyalta ez egyházi ügyeket intéző állami hivatal című fejezetet, amelyet Andrej Žiak képviselő, a Nemzetgyűlés alelnöke terjesztett be. A költségvetés és gazdaLsági tervellenörzési bizottsá­gokkal rendezett közös ülésen az al­kotmányjogi bizottság meg tárgyalta az állami ellenőrzési minisztérium című fejezetet, melyet dr. Kornél Heim kép­viselő adott elő. A tárgyalások befe­jező i szében Oldrich Bérén, az állam; ellenörzésügy minisztere beszélt. A külügyi bizottság a költségvetési és a gazdasági tervellenörzési bizott­sággal tartott közös ülést, melyet dr. Jirí Hájek képviselő, a külügyi bizott­ság elnöke irányított. Ezen az ülésen a külkereskedelemügyi minisztérium cí­mű fejezet volt napirenden, amelyet Ján Uš a.k képviselő ismertetett. Az ezzel a fejezettel kapcsolatos tárgya­lások befejező részében Richard Dvo­­fák, külkereskedelmiügyi miniszter szólalt fel. A külügyi bizottság további ülés keretében megtárgyal­ta a külügyminisztérium című fe­jezetet, amelyet Ida Ertinfjerová kép­viselőnő terjesztett be. A tárgyaláson részt vett Váelav Dávid, külügyminisz­ter, aki befejezésül beszédet mondott. A költségvetési bizottság, amelyen Andrej Žiak, képviselő elnökölt, a gyű­lésen megtárgyalta a kerületi nemzeti bizottságok költségvetéseit. A kjjltség­vetési bizc tság ugyanezen az ülésen megtárgyalta az 1954. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavaslatot mellékleteivel együtt és az összes költ­ségvetési fejezeteket, amelyről Jozef Való képviselő, a Nemzetgyűlés alel­­nöke tartott beszámolót. Ezzé', a Nemzetgyűlés bizottságai megtárgyalták az 1954. évi állami költ­ségvetést és jóváhagyás céljából a Nemzetoyűlés plénuma elé terjesztet­ték. Országos konferencia a gőzhntlanok és turbinák gyártására Február 18-án nyitották meg Prá­gában a Rádiópalotában a gőzkatlanok és turbinák gyártásával kapcsolatos kétnapos konferenciát, amelyet a ter­melési ág dolgozói részére a qépipar­­ügyi minisztérium rendezett. A tár­gyaláson részt vett Karel Poláček gép­iparügyi miniszter helyettesével, to­vábbá Zdenek Vinzenz mérnök, a kohóipari és ércbányaügyi miniszter helyettese, Bohumil Srámek. a tüz"­­lö- és energetikaügyi miniszter he­lyettese, František Cihák, a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom melletti gépipari üzemek alkalmazottai szövet­ségének elnöke, Váelav Krouza akadé­mikus, a prágai cseh technikai főis­kola képviselője. Csehszlovákia Kom­munista Pártfa Központi bizottságának képviselője, a köztársasági elnöki iro­da kiküldötte, az érdemrendek viselői és a legjobb dolgozók. A konferen­ciának feladata, hogy megtárgyalja az energetikai berendezések gyártásának fokozására vonatkozó kérdéseket, ame­lyek az elsőrendű nemzetgazdasági feladatok egyike. Karel Poláček gépiparügyi minisz­ter beszédének bévezetö részében ele­mezte a katlanok és turbinák gyártási tervének teljesítését a múlt érben. A továbbiakban aztán a termelés fejlő­désének (őirányvonalaival foglalkozott a nehézipar ezen ágazatában és azzal az új iránnyal, melyhez szükséges igazodnunk a termelési terv teljesí­tésénél, az oly fontos gépipari beren­dezések termelési terve teljesítésének biztosításánál ebben az évben. A tárgyalások folyamán Ján Skar­­píšek mérnök, a technikai igazgató­ság vezetője beszélt a katlanok is a turbinák technológiájában és szerke­zetében az új irányvonalok róí ec az új munkaformákról. Jozef Simon mér­nök, a gépipari minisztérium terme­lési ilgyosztáhfának pezetője tartott ezután beszámolót a termelés irányí­tásának új formáiról és szervezéséről. A vita . keretében az élenjáró üze­mek számos dolgozója beszélt, akik hozzászólásaikkal elősegítették a gőz­katlanok és turbinák gyártását. Rámu­tattak arra is, hogy hogyan kell kikü­szöbölni az eddigi hiányosságokat, ho­gyan kell leleplezni és célszerűen fel­használni a rejtet tartalékokat és íny megjavítani ezeknek a berendezések­nek gyártását. A konferencia délutáni tárgyalásán részt vett Viliam Široký miniszter­elnök, akit a konferencia részr'er öi érkezésekor szívélyes ovációban része­sítettek. Az első napJ vitabefejező részében felszólalt Viliam Široký mi­niszterelnök. A jelenlevők a miniszterelnök be­szédét lelkes helyesléssel fogadtuk. — Utána a tárgyalást a Munka dalával fejezték be. Fordítsunk nagy gondot a vemhes állatok gondozására A gazdasági állatok számának nö­velése és termelőképességük fokozá­sa szorosan összefügg a növendékeit helyes nevelésével megbetegedésük <=> elhullásuk megelőzésével. Hogy erős szervezetű és egészséges ivadékot kaptunk, már jóval világra jöttük előtt gondoskodni kell róluk A Szovjetunió Állattenyésztési Inté­zetének kísérleteiből kiviláglik, hogy a fiatal állatuk életereje nemcsak n vembe* anya tartási viszonyaitól tügg. hanem a megtermékenyítésre fel has; nált hím ondójának minőségétől is Azok a tenyészhimek. melyeknek >z ondója tároláskor tovább marad hasz­nálható, életképesebb gyorsabban fej lődd ivadékokat nemzenek Az anyák и meg az apákat tehát már pároztutt időszakában kell előkészíteni hogy , kialakuló magzat életet ős legyen ' e> gyorsan fejlődjék. A magzat fejlődése az anya méhé­­ben megy végbe. Hogy a magzat erős szervezetű, egészséges és gyorsan fej­lődő legyen, a\ vemhes anyákat meg­felelően kell takarmányozni. biztosí­tani kell számukra a rendszeres moz­gást. A kancut mentesítsük a nehéz munka alól. A tehenet már nappal az elles előtt külön ellető helyiségbe ked vezetni A gazdasági állatok ellésekír legyen ott állatorvos, vagy zootechni­­kus. hogy rendellenes, ég esetén vagy nehéz szülésnél segítséget nyújtson az anyának meg az újszü'ött állatnak- A borjakat az első hetekben külön helyiségben, úgynevezett „profilaktó­­riumban” kell tartani. A borjú neveld helyiségben meg kell tartani mindazo­kat a zootechnikai rendszabályok it melyek meggátolják a betegségek el­terjedését. CAP JÁNOS. Lele г

Next

/
Thumbnails
Contents