Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-14 / 7. szám

to 195-í fcb.’uár 14. Wlűműves Szakértelemmel, szorgalommal a magas terméshozamért Korábban érik a tavaszi gabona, nagyobb lesz a termés - ha jarovizálunk A bratíslavaí Kerületi Méhész Egyesület új vezetőséget választott A bratislavai Kerületi Méhészegyesü­let fol^ó év január 10-én tartotta ren­des évi közgyűlését. Az alapszabályok szerint e vezetőség beszámolt az utób­bi évek eredményeiről. Bratislava á­­rosában az egyesületnek 415 tagja van, míg a kerületben lakó tagokkal együtt a tagok számé 789-re növekedett. Szép eredmény ez, ha számbavesszük, hogy 1946 év végén — ahogy azt Ochrnjal elnök mondotta — csak 75 tagja volt az egyesületnek. Meg kell említenünk azt a nagyfontosságú tényt, hogy szö­vetkezeteink is kezdenek méhészked­­ni. A bretislavai kerületben e 789 taqnak összesen 7120 méhcsaládja van. Tehát minden méhészre kb 9—10 család esik’. A járásban 5 EFSz-nek van méhészete, összesen 73 családdal. Tehát a szövet­kezeteken van most a sor, hogy neki­fogjanak a méhészkedéshez. Ezért fon­tos, hogy az egyesület szaktanítói meg­győző és oktató munkát fejtsenek ki szövetkezeti tagjaink között! A jövő évre a pozsony-püspöki és a pozsonv-szöllösi szövetkezetek terve­zik a méhészet bevezetését 30. illetve 50 családdal Felhívjuk » többi szövet­kezetek figyelmét, hogy fektessenek A méhtefűről Szijjártó Gyula, méhésztanítö, a „Szabad Földműves” 1954, január 17-én megjelent számában a méhtetüvel kap­csolatban Írja: „Jelentősen káros hatás­sal nincs a méhekre, csak izgatja őket, különösen ez anyát... He csak az anya tetves, leszedjük róla mézes gyufával, vagy marokba rekesztve dohányfüst­tel megfüstöljük.” Továbbá a naftalín és n radicsomlev"' %almezásáról ír. Ezeke* az eljárásokat én is kipró­báltam és jobb módszer után kutat­tam. Ezt sikerült meg is találnom. A méhtetű az anyán jelenik meg először és róla nehezen tágít. A dolgozókról leszedi a virágok kelyhe. A neftalin­­szagú méhek megtámadják egymást és nagyon idegeskednek. Jó méhész nem engedi meg a méhtetű elterjedését, de maga a természet sem. Az anyáról mézes gyufával nem lehet e méhtetűt leszedni, mert azok nagvon odatapadtak az anya potrohához. Az anyát marok­ban füstölni nem szabad, mert az anya más szagúvá válik a kezünktől és sok esetben a tulajdon családja öli meg, A méhek rendellenes fejlődése (Leipziger Bienenzeitung, 1953. 9.) Méhe'nknek m*zet, állatainknak takarmányt nyú t! nagyobb súlyt a méhészkedésre, amely növelné jövedelmüket és gazdagítják élelmiszerellátásunkét az értékes méz­zel. Továbbá szó volt a gyűlésen a méhek egészségi állapotáról a kerületben. Ez általában kielégítő. A szomszédos ke­rületekben előfordultak infekciós meg­betegedések. így a nagyszombati, gál­­góci és malackai járásokban. Manyasz elvtárs, a Méhészegyesület vezetője bejelentette, hogy a bratisla­vai kerület a méz és viaszbeszolgálte­­tás terén bizonyos könnyítéseket kap, tekintettel az utolsó két év rossz ter­mésére. Az új elnökséget a jelenlévő tagok egyhangúan megválasztották. A válasz­tás eredménye a következő': Elnök Svancer, alelnök Kestler, titkár Fásunk elvtársak lettek. Azonkívül 12-tagú vá­lasztmányt is választottak. Az új választmány programmjában benne van a rendes szakoktatás beve­zetése. így már a legközelebbi gyűlé­sen érdekes szakelőadást tartanak. Fontos problémája lesz az új választ­mánynak a méhlegelő kérdésének meg­oldása is. Sik István különösen ősszel, hordástalan időben. Tavasszal is veszélyes. A dohányfüst alkalmazása jó és a fűzfetapló szin­tén. Jő hordás id »-'én, amikor a méhek nagy r ze a mezőn var könnyű az anyát megta’^ni a kereten. Ha az a­­nyán tetű van, keretestül kernelem a kantárból. A keretet kissé megdütve megtámasztom. Egy pohárral betaka­rom az anyát a körülötte levő mének­kel együtt. Majd e poharat egy milli­méter maoessápba megemelem és egy tiszta papírt betolok a pohár alá úgy, hogy a méhek az anyával a papírra ke­rüljenek. Mikor ez meovan, a pohár alá füstöt fújok és a mébtetük a pa­pírra peregnek. A poharat felemelem, a méhek tovább mennek a kereten és a papíron mara * tetveket elpusztítom. Kellemes vagy kellemetlen szagú kábí­tószerekkel ne próbálkozzunk. A füst Í6 kábít, de mégsem olyan, mint a szesz, partom, naftalín vagy a paradi­csomlevél. Csurilla József nak, a fiasítás egy része takaratlen marad s vagy teljesen elpusztul, vagy gyenge, korcs ivadék fejlődik belőle. A mesterséges anyenevelésnek is a leg­főbb szabálya a kielégítő meleg bizto­sítása. Athűlt, vagy túl sokáig fejlődő álcából csak értéktelen, vagy kis tel­jesítményű anya bújik ki. A termésátlagok emelésére Liszenko szovjet akadémikus Igen eredményes módszert dolgozott ki. Ezt a módszert, mely 20—30 százalékkal emeli a növé­nyek terméshozamát, jarovizálásnek nevezik Nézzük meg. mi is ez a jarovizálás, s hogyan végezzük éi a tavaszi búzánál és a tavaszi árpánál ? A tavaszi búza jarrvizálásához a le­hető legkorábbi vetésidet elözöen há­rom héttel, a tsvuszi árpánál pedig a legkorábbi vetésidó előtt két léttel kezdjünk hozzá A művelet elvégzésé­hez olyan padiós, téglás vagy betonos helyiségre van ,szükség, amelyben ál­landóé.. biztosítani tudjuk e plusz tC—12 fokos hőmérsékletet. A jarovi­­záláshoz szükséqes egy hőmérő, a he­lyiség és a terménygermada nőfoká­nak ellenőrzésére, ezenkívül egv mér­leg. ponyva, dézsa, falapét és gereb'ye Minden mázsa vetőmaghoz négy deka formalint kel! beszerezni, hogy a ja­­rovizálássa! egydöben elvégezhessük e forme in<js osávázá.st is. A jarovizá'ás két munkaszakaszra aszlik. A bened­­vesitésre és a tulajdonképpeni iarovi­­zálásre A nedvesítéshez csak annyi vizei szabed használni, amennyi e csí­rázás beindulásához feltétlenül szük­séges. de kevés ahhoz, hogy a csíra a maghéjat áttörj. Egy mázsa ;avaszi búzához 33. egy mázsa tevesz' árpához pedig 35 liter vizet szabad esek ned­vesítésre felhasználni. Első feladat, hogy a vetőmagot és az öntözővizet a kijelölt helyiség be visszük, s addig ott tartjuk, emig e víz is, a vetőmeg is átveszi a helység 10—12 Celsius hőfokát. A tavaszi oúzát mázsánként először 12 liter, másodszor 11, harmadszor pedig 10 liter vízzé öntözzük meg. \г árpa nedvesítéséhez mázsánként először 13, másodszor 12, harmadszor 10 liter vizet kell felhasz­nálni. Nedvesítés közben e vetőmagot á'landó-in forgatjuk, lapátoljuk, majd 25—30 centi vastag garmadába rakjuk össze, s letakarjuk ponyvával. Közben azonban két-három óránként átlupátol­­juk. Tizenkét óra múlva elvégezzük a második nedvesítést, s egyúttal a csá­vázási is. Csávázáshoz száz liter víz­hez 33 deka formaiint keverjünk. A második nedvesítés után két-három órá'g ponyva alatt kel] tartani a gar­madát, hogy a formalingőzök az. üszög­­spórákat elpusztítsák. Ezután többször átlapáloljuk, s közben ügyelünk, hogy a hőmérséklet 10—12 C fokon marad­jon. Néhány hét múlva megindulhat a tavaszi munka, s megkezdődhet a csa­ta a nagy termésért. A munkák meg­kezdéséig is rendkívül sok a tenniva­ló, különösen a mulasztások behozásá­ban és az előkészületek elvégzésében. 1. Be kell fejezni a mélyszánást Ahol még nem teljesítették a mély­­szántási tervet, minden rendelkezésre álló géni és fogatos erőt munkába kell állítani és a mélyszántást jó minőség­ben és a legsürgősebben el kell vé­gezni. A télvégi idő erre jó lehetősé­geket nyújt. A gépállomások minden kijavított, üzemképes traktorukat küld­jék ki a mélyszántás lehető legsürgő­sebb elvégzésére. 2. Felkészülés az őszi vetések fejtrá­­gvázására Az Ä-zi és a téli vízállásoktól sanyar­gatott vetéseket a tavasz kezdetekor fejtráqyázással kell feljavítani. A ter­melőszövetkezetek és az illetékes tanácsi szervek már most mérjék fel a rendel­kezésre álló műtrágya- és helyi trágya­készleteket. A szovjet tapasztalatok szerint a baromfitrágya, trágyalé, sőt megfelelő formában a komposzt és érett istállótrágya is alkalmas a le­gyengült vetések felsegélyezésére. A simítózás az őszi szántások tava­szi (vetéselötti) művelésének egyik legfontosabb rés^e. Jelentőségét első­nek Viljamsz sz*fvjet akadémikus tárta fel, s azóta elterjedt az egész Szovjet­unióban. Ma már nálunk is a kötelező agrotechnikai teenaők közé tartozik. A simítózás szerepe az, hogy az ösz­­szel felszántott talajban felgyülemlett őszi és téli csapadékot konzerváljuk vele a későbbi tenyészidőre. A meg­ülepedett és megbontatlan hajszálcsö­­vességű szántáson ugyanis a párolgás koratavesszal igen jelentős, kát. hol­danként 4000—6000 hektoliter víz is elpárolog, ami pl. kukoricából kát. hol­danként 2—3 mázsa terméstöbbletet jelentene. A második nedvesítés után 10—12 órával harmadszor is benedvesítjük a magot úgy, ahogy első alkalommal csi­náltuk. Az első '"«nedvesítéstől számí­tott 32—36 órán belül a csírázás rend­szerint megindul, de néha előbb is Ezért az első nedvesítés után 28 óra múlva vizsgáljuk meg a magvak duz­zadását, s ha a szemek hári'm-négy százalékában a köldökrészen kis repe­dést látunk, az első munkaszakasz be­fejeződött. A jarovizálás második részében a ta­vaszi búzát húsz napon keresztül ál­landóan 6—8 Celsius fokon, a tavaszi árpát pedig 14 napig 2—5 Celcius fo­kon tartjuk. Az első szakaszhoz szükséges 10—12 Celsius fokú hőmérsékletet ne egy­szerre, h’nem fokozatosan csökkent­sük. s a jarovizálás alatt álló vetőma­got gyakori átlapátolással, a garmada 10—12 centi vastagra valö szétteríté­sével és a helyiség szellőztetésével oldjuv meg. Az első napun kétóránként végezzük az átlapátolást. a következő nepokor pedig egyszeri átlapátolás is elegandc' A tavaszi búzát és a tavaszi árpát, a jarovizálás befejezése után nyomban vethetjük. Ha azonban az időjárás, vagy a talajelökészités miatt kel! várni a vetéssel, a jarovizált vetőmagot ros­tálással. szeleF%sel szárítsuk meg, de ne merjük zsákba, hanem kiterítve, rendszeresen forgatva tároljuk. Ha a vetés ideje a jarovizálás befe­jezése előtt ér bennünket, a jarov zá­­lási idő utolsó harmadában nyugodtan vethetjük mert a jarovizáciő a föld­ben befejeződik. Jarov'zált magból 10—15 százalékkal többet kell vetnünk, hogy a duzzadt szemekből ugyanannyi jusson a földbe. Tehát tavaszi búzából 70—75 szemet, tavaszi árpából pedig 60—65 szemet vessen a gép folyóméterenként. A tavaszi búza és a tavaszi árpa vetőmagjának jaroz'zálása nem ördön­­gős dolog. Elvégezheti azt minden ál­lami gazdaság, minden termelőszövet­kezet, de még egyénileg gazdálkodók is kipróbálhatják. A jarovizált vetőmag gyorsabban kél ki, erőteljesebben bokrosodik, hama­rább szökik szárba és a nyári forrősá­­gok élőt rendszerint kikalászol. így nem fenyegeti annyira az aszály veszé­lye. Végső eredményként kimondhat­juk, a jarovizált vetőmag korábban aratható és bővebb termést ad, tehát érdemes ezt a munkát elvég ezni. 3. A tavaszi vetőmagok biztosítása Tavaszi vetéstervüket határidőre és teljes területen teljesíteni kell. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a vetőmag minden növényből, minden területre a szövetkezeti üzemterveknek és községi vetésterveknek megfelelően rendelke­zésre álljon. Hasonlóképpen fontos, hogy a meglévő vetőmagkészleteket gondosan tárolják, óvják a keyeredés­­töl. beázástól, vagy egyéb veszteségek­től. A vetőmagvak csírázóképességét csírazási próbával még februárban meg kel! állapítani. A vetőmagtételeket gondosan ki kell ťsztĺtani, s amely­nél szükséges, fel kell készülni a csá­­vázás elvégzésére is. 4. Felkészülés a tavaszi talajniunkákra A mélyszántások első tavaszi mun­kája, amint a föld felszíne megpirkadt, a simítózás. A múlt évi tapasztalat sze­rint nem áll elegendő simító rendelke­zésre, pedig a simítót házi anyagokból bárhol el lehet készítem. A szövetke­zetek kovács- és bognárműhelye is sür­gősen láseon hozzá, hogy az első tava­szi talejmunkához elegendő simító ide­jében rendelkezésre álljon. Magától értetődik, hogy ezt a káros párolgást meg kell akadályozni. Ho­gyan? Ügy, hogy a talaj felületén apró morzsákból álló vékony, laza szigetelő réteget hozzunk létre, amely — mivel hajszálcsövesséqi kapcsolata az alatta lévő talajréteggel megbomlott — meg­szünteti a talaj nedvességének párol­gását. A szigetelőréteggel mintegy be­takarjuk a talajt. A szigetelőréteg megteremtésének eszköze a simító. Ha az ős» szántás tavaszra erősen temődött ás be is iserepesedett. a kö­zönséges simítóva! nem érünk célt. Ilyenkor szöges simítót használunk. Agronómusa/nk legközelebbi feladala Legjobb szövetkezeteink — bátran mondhatjuk — már mesterei a gabo­natermelésnek. Az elmúlt ősz és a téli időjárás azonban még a legjobbak szá­mára is új feladatokat hozott, ame­lyeket csak atapos felkészüléssel, a szükséges anyagok, eszközök és mun­kaerő tervszerű biztosításával lehet megoldani. Fokozottan vonatkozik ez azokra a szövetkezetekre, ahol az el­múlt őszön nem megfelelően előkészí­tett talajba, igen nagy területen csak megkésve vetették el az őszi gabona­féléket. Február első felében a vetésállapot felmérése, állandó ellenőrzése és a ta­vaszi tennivalókra való felkészülés •» legfőbb feladat. A vetések ápolásának, felsegélyezésének minden lehető mód­jára fel keil készülni, hogy amikor a munka megkezdhető, egyetlen napot se késsünk. A legelső feladat az, hogy minden szövetkezet ismerje meg őszi vetései­nek állapotát. Az agronómus a brigádvezetőkkel együtt jelöljön ki a gabonatáblákon minél f'bb, egy-egy négyzetméteres m ntateret, ahol még a (|ó eltakarítása árán is azonnal megállapítható a vetés állapota. Ezeken a múitatereken meg­öl vasba tó az egy-egy négyzetméter-n, vagy méginkább az egy folyóméter hosszú,ágú sorban kikelt növények száma, de ha a föld állapota megen­gedi, megszámolható a csirában lévő. még ki nem kelt és csírázásnak sem indult magvak száma is. Ezt az ellen­őrzést az agronómusnk, brigádvezetők az idő előrehaladtával, az időjárás és talajállapot változásainak megfelelően sűrűn ismételjék meg. Az ellenőrzés­nél necsak a jó, hanem a gyenge táb­larészeket is vegyék figyelembe, ne­hogy egv-egy jobb tábla adatai téves, a valóságnak nem megfelelő értékelést adjanak. A növényzet fejlettsége, be­­állottsaga, sűrűsége alapján lehet azu­tán felkészülni a kitavaszodáskor so­­ronkövetkező munkákra: a fejtryágyá­­zásra, a tavaszi hengerezésre, boroná­­lásra, de szükség esetén egyes táblaré­szek feiüivetésére is. A második fontos feladat jól felké­szülni a tavaszi munkákra. Itt is első helyen ál) a fejtragyázáshoz szükséges trágyaanyagok előteremtése. A műtrágyák jelentős részét, külö­nösen a nitrogén műtrágyát ezért el­sősorban az őszi kenyérgabona vetés­­területre kell összpontosítani. Minde­nekelőtt. a rossz elővetemény, későn lekerült kukorica után vetett őszi bú­zavetések szorulnak iejtrágyázásra. Ezeket holdanként legalább 50—60 kg., sőt helyenként 100 kg pétisóval kell tavasszal fejtrágyázni. Azokat a veté­seket pedig, ahová nem jut műtrágya, erre a célra előkészített szervestrágyá­val, komposztta , érett istállói ragyá­val kell felsegíteni. Az apróra vágott istállótrágya igen alkalmas az őszi vetések tavaszi felül­­szórására, ha megfelelően elkészítik és a trágyázandó tábla szélére már most kihordják. Leghelyesebb, ha a túlérett, kapával és villával elaprózott érett is­tállótrágyát ebben az időszakban priz­mákba, csomókba hordják ki a trágyá­zásra kerülő tábla szélére. A prizmá­kat úgy keli méretezni, hogy egy-egy holdra 40—50 mázsát számítva, 5—8 hold felülszórására elegendő trágya jus­son egy csomóba. Az így méretezett trágyacsomókat a tábla szélén úgy kell elhelyezni, hogy a széthordás minél egyszerűbben, minél kevesebb fogat­munkával elvégezhető legyen. A kihor­dott trágyacsomókat félérett, vagy szalmás trágyával védjék meg a fagy­tól. A teljesen sík területű, hófúvástól mentes őszi gabonatáblákon az apróra elosztott, komposztszerű szervestrágya kiszórását már a hótakaróra kell elvé­gezni. A hótakaróra kiszórt apró szer­vestrágya a hóolvadás során beszivá­rog a talajba és a kitavaszodás legkez­­detén már tápanyagokkal segíti a fej­lődésben visszamaradt növényeket. Az előkészület fontos része a mun­kák megtervezése. Már most kell felkészülni a korata­vaszi hengerezésre, boronálásra. A szö­vetkezeti agronómusok, brigádvezetők vizsgálják meg, hogy rendelkezésre áll—e a szükséges számú henger és bo­rona, hogy amikor a munkát el kell végezni, ne kelljen keresgélni és kap­kodni, hanem azonnal megindulhasson a vetésápolás. A terveket egyeztetni kell a gépállomással, hogy a szükséges eszközöket és erőgépeket akkor bo­csássa a szövetkezet rendelkezésére, amikor a munkát legkorábban és a legjobb minőségben el lehet végezni. Az éveken át használt fiasításos lép sejtjeiből hovatovább kisebb méhek kelnek ki. A méhek satnya fejlődésé­nek azonban nem mindig a régi lép az okozója. Koratavasszal, vagy ősszel teljesen kifogástalan lépekböl kelnek ki elkorcsosodott testű, vagy hibás szárnyú méhek. Ezt a megfelelő meleg hiánya okozza. Ha a hőmérséklet hir­telen csökken, a méhek összehúzód-A facélifl kétségtelenül a legkiválóbb mezőgazdaságilag termeszthető méze­lő növények egyike. Nagy mézelőképes­ségén kívül kimagasló előnye még. hogy egész nyáron vethető. Hosszú ideig tart virágzása, mert 5—6 héten át folyton nyílik, Amikor megnő, a növény a szárazságot is jól tűri, s ilyen kor­ban már a gyom sem tudja ellepni. A facélia vetés élőt jól megmunkált földet kíván. Ha mélyre vetjük a ma­got, a kikelő növényke ezt igen meg­sínyli, tehát gépi vetés esetén súlyok' nélkül, nagy körültekintéssel szórjuk a földbe a magot, mert e könnyű, érdes mag könnyen felekadhat. Gabonasortá­volságra, vagy „kapásnak” 35 cm sor­távolságra vethető. Kapásként virágzik legdúsabban és maghozama is így a legjobb. Magszükséglet: szórt vetésnél hol­danként 6 kg, gépi vetéssel 5.5 kg és kapásnak 35 cm sortávolsára 4.5 kg holdanként. Gyors, egyenletes kelés a talaj nedvességének megőrzésével, te­hát kora tavaszi fogasolással, simító­zással, vetés utáni hengerezéssel biz­tosítható. A rhegtermés sikeres betakarítása nem könnyű feladat. Az aratást virág- 1 zásának legvégén meg kell kezdeni, mert egyébként a meg javarésze el­vész. Legszebben úgy takarítjuk be, ha nyüjjük, mint a lent. De kaszával is arathatjuk, azonban csak éjjel, amed­dig e harmat tart. Ha napközben arat­juk, a szemek peregnek, a kalász letö­redezik és a mag nagyrésze a tarlón marad. Vethető korai tarlóban is június vé­gén, július elején. A későbben vetett és szeptember vége fejé nyíló virágnak méheink már nem sok hasznát vehetik. Ez azonban mezőgazdaságilag jól hasz­nosítható, mert a sikerült késői vetést fel lehet használni kitűnő silőtakar­­mánynak, vagy zöldtakermánynak, amit az állatok egy-két napi szoktatás után nagyon szívesen elfogyasztanak. Ö6zJ zöldtrágyának Is kiváló. A racélie a talajban nem válogatós, de legjobban jó erőben lévő középkö­tött, vagy bamahomokon díszük. Ha akác utáni virágzást kívánunk, aján­latos már március 20-ra elvetni. Leg ­jobban mézel 30 C fok körüli, vagy ennél nagyobb melegben. Páfrényszerü leveleivel, pompázó kék virágaival kert­ben szegélynövényként, vagy ágyasok­ban is szemet gyönyörködtető. Készüljünk fel a tavaszi vetésterv teljesítésére A simítózás, az első tavaszi munka a mezőn

Next

/
Thumbnails
Contents