Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-14 / 7. szám
to 195-í fcb.’uár 14. Wlűműves Szakértelemmel, szorgalommal a magas terméshozamért Korábban érik a tavaszi gabona, nagyobb lesz a termés - ha jarovizálunk A bratíslavaí Kerületi Méhész Egyesület új vezetőséget választott A bratislavai Kerületi Méhészegyesület fol^ó év január 10-én tartotta rendes évi közgyűlését. Az alapszabályok szerint e vezetőség beszámolt az utóbbi évek eredményeiről. Bratislava árosában az egyesületnek 415 tagja van, míg a kerületben lakó tagokkal együtt a tagok számé 789-re növekedett. Szép eredmény ez, ha számbavesszük, hogy 1946 év végén — ahogy azt Ochrnjal elnök mondotta — csak 75 tagja volt az egyesületnek. Meg kell említenünk azt a nagyfontosságú tényt, hogy szövetkezeteink is kezdenek méhészkedni. A bretislavai kerületben e 789 taqnak összesen 7120 méhcsaládja van. Tehát minden méhészre kb 9—10 család esik’. A járásban 5 EFSz-nek van méhészete, összesen 73 családdal. Tehát a szövetkezeteken van most a sor, hogy nekifogjanak a méhészkedéshez. Ezért fontos, hogy az egyesület szaktanítói meggyőző és oktató munkát fejtsenek ki szövetkezeti tagjaink között! A jövő évre a pozsony-püspöki és a pozsonv-szöllösi szövetkezetek tervezik a méhészet bevezetését 30. illetve 50 családdal Felhívjuk » többi szövetkezetek figyelmét, hogy fektessenek A méhtefűről Szijjártó Gyula, méhésztanítö, a „Szabad Földműves” 1954, január 17-én megjelent számában a méhtetüvel kapcsolatban Írja: „Jelentősen káros hatással nincs a méhekre, csak izgatja őket, különösen ez anyát... He csak az anya tetves, leszedjük róla mézes gyufával, vagy marokba rekesztve dohányfüsttel megfüstöljük.” Továbbá a naftalín és n radicsomlev"' %almezásáról ír. Ezeke* az eljárásokat én is kipróbáltam és jobb módszer után kutattam. Ezt sikerült meg is találnom. A méhtetű az anyán jelenik meg először és róla nehezen tágít. A dolgozókról leszedi a virágok kelyhe. A neftalinszagú méhek megtámadják egymást és nagyon idegeskednek. Jó méhész nem engedi meg a méhtetű elterjedését, de maga a természet sem. Az anyáról mézes gyufával nem lehet e méhtetűt leszedni, mert azok nagvon odatapadtak az anya potrohához. Az anyát marokban füstölni nem szabad, mert az anya más szagúvá válik a kezünktől és sok esetben a tulajdon családja öli meg, A méhek rendellenes fejlődése (Leipziger Bienenzeitung, 1953. 9.) Méhe'nknek m*zet, állatainknak takarmányt nyú t! nagyobb súlyt a méhészkedésre, amely növelné jövedelmüket és gazdagítják élelmiszerellátásunkét az értékes mézzel. Továbbá szó volt a gyűlésen a méhek egészségi állapotáról a kerületben. Ez általában kielégítő. A szomszédos kerületekben előfordultak infekciós megbetegedések. így a nagyszombati, gálgóci és malackai járásokban. Manyasz elvtárs, a Méhészegyesület vezetője bejelentette, hogy a bratislavai kerület a méz és viaszbeszolgáltetás terén bizonyos könnyítéseket kap, tekintettel az utolsó két év rossz termésére. Az új elnökséget a jelenlévő tagok egyhangúan megválasztották. A választás eredménye a következő': Elnök Svancer, alelnök Kestler, titkár Fásunk elvtársak lettek. Azonkívül 12-tagú választmányt is választottak. Az új választmány programmjában benne van a rendes szakoktatás bevezetése. így már a legközelebbi gyűlésen érdekes szakelőadást tartanak. Fontos problémája lesz az új választmánynak a méhlegelő kérdésének megoldása is. Sik István különösen ősszel, hordástalan időben. Tavasszal is veszélyes. A dohányfüst alkalmazása jó és a fűzfetapló szintén. Jő hordás id »-'én, amikor a méhek nagy r ze a mezőn var könnyű az anyát megta’^ni a kereten. Ha az anyán tetű van, keretestül kernelem a kantárból. A keretet kissé megdütve megtámasztom. Egy pohárral betakarom az anyát a körülötte levő ménekkel együtt. Majd e poharat egy milliméter maoessápba megemelem és egy tiszta papírt betolok a pohár alá úgy, hogy a méhek az anyával a papírra kerüljenek. Mikor ez meovan, a pohár alá füstöt fújok és a mébtetük a papírra peregnek. A poharat felemelem, a méhek tovább mennek a kereten és a papíron mara * tetveket elpusztítom. Kellemes vagy kellemetlen szagú kábítószerekkel ne próbálkozzunk. A füst Í6 kábít, de mégsem olyan, mint a szesz, partom, naftalín vagy a paradicsomlevél. Csurilla József nak, a fiasítás egy része takaratlen marad s vagy teljesen elpusztul, vagy gyenge, korcs ivadék fejlődik belőle. A mesterséges anyenevelésnek is a legfőbb szabálya a kielégítő meleg biztosítása. Athűlt, vagy túl sokáig fejlődő álcából csak értéktelen, vagy kis teljesítményű anya bújik ki. A termésátlagok emelésére Liszenko szovjet akadémikus Igen eredményes módszert dolgozott ki. Ezt a módszert, mely 20—30 százalékkal emeli a növények terméshozamát, jarovizálásnek nevezik Nézzük meg. mi is ez a jarovizálás, s hogyan végezzük éi a tavaszi búzánál és a tavaszi árpánál ? A tavaszi búza jarrvizálásához a lehető legkorábbi vetésidet elözöen három héttel, a tsvuszi árpánál pedig a legkorábbi vetésidó előtt két léttel kezdjünk hozzá A művelet elvégzéséhez olyan padiós, téglás vagy betonos helyiségre van ,szükség, amelyben állandóé.. biztosítani tudjuk e plusz tC—12 fokos hőmérsékletet. A jarovizáláshoz szükséqes egy hőmérő, a helyiség és a terménygermada nőfokának ellenőrzésére, ezenkívül egv mérleg. ponyva, dézsa, falapét és gereb'ye Minden mázsa vetőmaghoz négy deka formalint kel! beszerezni, hogy a jarovizálássa! egydöben elvégezhessük e forme in<js osávázá.st is. A jarovizá'ás két munkaszakaszra aszlik. A benedvesitésre és a tulajdonképpeni iarovizálásre A nedvesítéshez csak annyi vizei szabed használni, amennyi e csírázás beindulásához feltétlenül szükséges. de kevés ahhoz, hogy a csíra a maghéjat áttörj. Egy mázsa ;avaszi búzához 33. egy mázsa tevesz' árpához pedig 35 liter vizet szabad esek nedvesítésre felhasználni. Első feladat, hogy a vetőmagot és az öntözővizet a kijelölt helyiség be visszük, s addig ott tartjuk, emig e víz is, a vetőmeg is átveszi a helység 10—12 Celsius hőfokát. A tavaszi oúzát mázsánként először 12 liter, másodszor 11, harmadszor pedig 10 liter vízzé öntözzük meg. \г árpa nedvesítéséhez mázsánként először 13, másodszor 12, harmadszor 10 liter vizet kell felhasználni. Nedvesítés közben e vetőmagot á'landó-in forgatjuk, lapátoljuk, majd 25—30 centi vastag garmadába rakjuk össze, s letakarjuk ponyvával. Közben azonban két-három óránként átlupátoljuk. Tizenkét óra múlva elvégezzük a második nedvesítést, s egyúttal a csávázási is. Csávázáshoz száz liter vízhez 33 deka formaiint keverjünk. A második nedvesítés után két-három órá'g ponyva alatt kel] tartani a garmadát, hogy a formalingőzök az. üszögspórákat elpusztítsák. Ezután többször átlapáloljuk, s közben ügyelünk, hogy a hőmérséklet 10—12 C fokon maradjon. Néhány hét múlva megindulhat a tavaszi munka, s megkezdődhet a csata a nagy termésért. A munkák megkezdéséig is rendkívül sok a tennivaló, különösen a mulasztások behozásában és az előkészületek elvégzésében. 1. Be kell fejezni a mélyszánást Ahol még nem teljesítették a mélyszántási tervet, minden rendelkezésre álló géni és fogatos erőt munkába kell állítani és a mélyszántást jó minőségben és a legsürgősebben el kell végezni. A télvégi idő erre jó lehetőségeket nyújt. A gépállomások minden kijavított, üzemképes traktorukat küldjék ki a mélyszántás lehető legsürgősebb elvégzésére. 2. Felkészülés az őszi vetések fejtrágvázására Az Ä-zi és a téli vízállásoktól sanyargatott vetéseket a tavasz kezdetekor fejtráqyázással kell feljavítani. A termelőszövetkezetek és az illetékes tanácsi szervek már most mérjék fel a rendelkezésre álló műtrágya- és helyi trágyakészleteket. A szovjet tapasztalatok szerint a baromfitrágya, trágyalé, sőt megfelelő formában a komposzt és érett istállótrágya is alkalmas a legyengült vetések felsegélyezésére. A simítózás az őszi szántások tavaszi (vetéselötti) művelésének egyik legfontosabb rés^e. Jelentőségét elsőnek Viljamsz sz*fvjet akadémikus tárta fel, s azóta elterjedt az egész Szovjetunióban. Ma már nálunk is a kötelező agrotechnikai teenaők közé tartozik. A simítózás szerepe az, hogy az öszszel felszántott talajban felgyülemlett őszi és téli csapadékot konzerváljuk vele a későbbi tenyészidőre. A megülepedett és megbontatlan hajszálcsövességű szántáson ugyanis a párolgás koratavesszal igen jelentős, kát. holdanként 4000—6000 hektoliter víz is elpárolog, ami pl. kukoricából kát. holdanként 2—3 mázsa terméstöbbletet jelentene. A második nedvesítés után 10—12 órával harmadszor is benedvesítjük a magot úgy, ahogy első alkalommal csináltuk. Az első '"«nedvesítéstől számított 32—36 órán belül a csírázás rendszerint megindul, de néha előbb is Ezért az első nedvesítés után 28 óra múlva vizsgáljuk meg a magvak duzzadását, s ha a szemek hári'm-négy százalékában a köldökrészen kis repedést látunk, az első munkaszakasz befejeződött. A jarovizálás második részében a tavaszi búzát húsz napon keresztül állandóan 6—8 Celsius fokon, a tavaszi árpát pedig 14 napig 2—5 Celcius fokon tartjuk. Az első szakaszhoz szükséges 10—12 Celsius fokú hőmérsékletet ne egyszerre, h’nem fokozatosan csökkentsük. s a jarovizálás alatt álló vetőmagot gyakori átlapátolással, a garmada 10—12 centi vastagra valö szétterítésével és a helyiség szellőztetésével oldjuv meg. Az első napun kétóránként végezzük az átlapátolást. a következő nepokor pedig egyszeri átlapátolás is elegandc' A tavaszi búzát és a tavaszi árpát, a jarovizálás befejezése után nyomban vethetjük. Ha azonban az időjárás, vagy a talajelökészités miatt kel! várni a vetéssel, a jarovizált vetőmagot rostálással. szeleF%sel szárítsuk meg, de ne merjük zsákba, hanem kiterítve, rendszeresen forgatva tároljuk. Ha a vetés ideje a jarovizálás befejezése előtt ér bennünket, a jarov zálási idő utolsó harmadában nyugodtan vethetjük mert a jarovizáciő a földben befejeződik. Jarov'zált magból 10—15 százalékkal többet kell vetnünk, hogy a duzzadt szemekből ugyanannyi jusson a földbe. Tehát tavaszi búzából 70—75 szemet, tavaszi árpából pedig 60—65 szemet vessen a gép folyóméterenként. A tavaszi búza és a tavaszi árpa vetőmagjának jaroz'zálása nem ördöngős dolog. Elvégezheti azt minden állami gazdaság, minden termelőszövetkezet, de még egyénileg gazdálkodók is kipróbálhatják. A jarovizált vetőmag gyorsabban kél ki, erőteljesebben bokrosodik, hamarább szökik szárba és a nyári forrőságok élőt rendszerint kikalászol. így nem fenyegeti annyira az aszály veszélye. Végső eredményként kimondhatjuk, a jarovizált vetőmag korábban aratható és bővebb termést ad, tehát érdemes ezt a munkát elvég ezni. 3. A tavaszi vetőmagok biztosítása Tavaszi vetéstervüket határidőre és teljes területen teljesíteni kell. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a vetőmag minden növényből, minden területre a szövetkezeti üzemterveknek és községi vetésterveknek megfelelően rendelkezésre álljon. Hasonlóképpen fontos, hogy a meglévő vetőmagkészleteket gondosan tárolják, óvják a keyeredéstöl. beázástól, vagy egyéb veszteségektől. A vetőmagvak csírázóképességét csírazási próbával még februárban meg kel! állapítani. A vetőmagtételeket gondosan ki kell ťsztĺtani, s amelynél szükséges, fel kell készülni a csávázás elvégzésére is. 4. Felkészülés a tavaszi talajniunkákra A mélyszántások első tavaszi munkája, amint a föld felszíne megpirkadt, a simítózás. A múlt évi tapasztalat szerint nem áll elegendő simító rendelkezésre, pedig a simítót házi anyagokból bárhol el lehet készítem. A szövetkezetek kovács- és bognárműhelye is sürgősen láseon hozzá, hogy az első tavaszi talejmunkához elegendő simító idejében rendelkezésre álljon. Magától értetődik, hogy ezt a káros párolgást meg kell akadályozni. Hogyan? Ügy, hogy a talaj felületén apró morzsákból álló vékony, laza szigetelő réteget hozzunk létre, amely — mivel hajszálcsövesséqi kapcsolata az alatta lévő talajréteggel megbomlott — megszünteti a talaj nedvességének párolgását. A szigetelőréteggel mintegy betakarjuk a talajt. A szigetelőréteg megteremtésének eszköze a simító. Ha az ős» szántás tavaszra erősen temődött ás be is iserepesedett. a közönséges simítóva! nem érünk célt. Ilyenkor szöges simítót használunk. Agronómusa/nk legközelebbi feladala Legjobb szövetkezeteink — bátran mondhatjuk — már mesterei a gabonatermelésnek. Az elmúlt ősz és a téli időjárás azonban még a legjobbak számára is új feladatokat hozott, amelyeket csak atapos felkészüléssel, a szükséges anyagok, eszközök és munkaerő tervszerű biztosításával lehet megoldani. Fokozottan vonatkozik ez azokra a szövetkezetekre, ahol az elmúlt őszön nem megfelelően előkészített talajba, igen nagy területen csak megkésve vetették el az őszi gabonaféléket. Február első felében a vetésállapot felmérése, állandó ellenőrzése és a tavaszi tennivalókra való felkészülés •» legfőbb feladat. A vetések ápolásának, felsegélyezésének minden lehető módjára fel keil készülni, hogy amikor a munka megkezdhető, egyetlen napot se késsünk. A legelső feladat az, hogy minden szövetkezet ismerje meg őszi vetéseinek állapotát. Az agronómus a brigádvezetőkkel együtt jelöljön ki a gabonatáblákon minél f'bb, egy-egy négyzetméteres m ntateret, ahol még a (|ó eltakarítása árán is azonnal megállapítható a vetés állapota. Ezeken a múitatereken megöl vasba tó az egy-egy négyzetméter-n, vagy méginkább az egy folyóméter hosszú,ágú sorban kikelt növények száma, de ha a föld állapota megengedi, megszámolható a csirában lévő. még ki nem kelt és csírázásnak sem indult magvak száma is. Ezt az ellenőrzést az agronómusnk, brigádvezetők az idő előrehaladtával, az időjárás és talajállapot változásainak megfelelően sűrűn ismételjék meg. Az ellenőrzésnél necsak a jó, hanem a gyenge táblarészeket is vegyék figyelembe, nehogy egv-egy jobb tábla adatai téves, a valóságnak nem megfelelő értékelést adjanak. A növényzet fejlettsége, beállottsaga, sűrűsége alapján lehet azután felkészülni a kitavaszodáskor soronkövetkező munkákra: a fejtryágyázásra, a tavaszi hengerezésre, boronálásra, de szükség esetén egyes táblarészek feiüivetésére is. A második fontos feladat jól felkészülni a tavaszi munkákra. Itt is első helyen ál) a fejtragyázáshoz szükséges trágyaanyagok előteremtése. A műtrágyák jelentős részét, különösen a nitrogén műtrágyát ezért elsősorban az őszi kenyérgabona vetésterületre kell összpontosítani. Mindenekelőtt. a rossz elővetemény, későn lekerült kukorica után vetett őszi búzavetések szorulnak iejtrágyázásra. Ezeket holdanként legalább 50—60 kg., sőt helyenként 100 kg pétisóval kell tavasszal fejtrágyázni. Azokat a vetéseket pedig, ahová nem jut műtrágya, erre a célra előkészített szervestrágyával, komposztta , érett istállói ragyával kell felsegíteni. Az apróra vágott istállótrágya igen alkalmas az őszi vetések tavaszi felülszórására, ha megfelelően elkészítik és a trágyázandó tábla szélére már most kihordják. Leghelyesebb, ha a túlérett, kapával és villával elaprózott érett istállótrágyát ebben az időszakban prizmákba, csomókba hordják ki a trágyázásra kerülő tábla szélére. A prizmákat úgy keli méretezni, hogy egy-egy holdra 40—50 mázsát számítva, 5—8 hold felülszórására elegendő trágya jusson egy csomóba. Az így méretezett trágyacsomókat a tábla szélén úgy kell elhelyezni, hogy a széthordás minél egyszerűbben, minél kevesebb fogatmunkával elvégezhető legyen. A kihordott trágyacsomókat félérett, vagy szalmás trágyával védjék meg a fagytól. A teljesen sík területű, hófúvástól mentes őszi gabonatáblákon az apróra elosztott, komposztszerű szervestrágya kiszórását már a hótakaróra kell elvégezni. A hótakaróra kiszórt apró szervestrágya a hóolvadás során beszivárog a talajba és a kitavaszodás legkezdetén már tápanyagokkal segíti a fejlődésben visszamaradt növényeket. Az előkészület fontos része a munkák megtervezése. Már most kell felkészülni a koratavaszi hengerezésre, boronálásra. A szövetkezeti agronómusok, brigádvezetők vizsgálják meg, hogy rendelkezésre áll—e a szükséges számú henger és borona, hogy amikor a munkát el kell végezni, ne kelljen keresgélni és kapkodni, hanem azonnal megindulhasson a vetésápolás. A terveket egyeztetni kell a gépállomással, hogy a szükséges eszközöket és erőgépeket akkor bocsássa a szövetkezet rendelkezésére, amikor a munkát legkorábban és a legjobb minőségben el lehet végezni. Az éveken át használt fiasításos lép sejtjeiből hovatovább kisebb méhek kelnek ki. A méhek satnya fejlődésének azonban nem mindig a régi lép az okozója. Koratavasszal, vagy ősszel teljesen kifogástalan lépekböl kelnek ki elkorcsosodott testű, vagy hibás szárnyú méhek. Ezt a megfelelő meleg hiánya okozza. Ha a hőmérséklet hirtelen csökken, a méhek összehúzód-A facélifl kétségtelenül a legkiválóbb mezőgazdaságilag termeszthető mézelő növények egyike. Nagy mézelőképességén kívül kimagasló előnye még. hogy egész nyáron vethető. Hosszú ideig tart virágzása, mert 5—6 héten át folyton nyílik, Amikor megnő, a növény a szárazságot is jól tűri, s ilyen korban már a gyom sem tudja ellepni. A facélia vetés élőt jól megmunkált földet kíván. Ha mélyre vetjük a magot, a kikelő növényke ezt igen megsínyli, tehát gépi vetés esetén súlyok' nélkül, nagy körültekintéssel szórjuk a földbe a magot, mert e könnyű, érdes mag könnyen felekadhat. Gabonasortávolságra, vagy „kapásnak” 35 cm sortávolságra vethető. Kapásként virágzik legdúsabban és maghozama is így a legjobb. Magszükséglet: szórt vetésnél holdanként 6 kg, gépi vetéssel 5.5 kg és kapásnak 35 cm sortávolsára 4.5 kg holdanként. Gyors, egyenletes kelés a talaj nedvességének megőrzésével, tehát kora tavaszi fogasolással, simítózással, vetés utáni hengerezéssel biztosítható. A rhegtermés sikeres betakarítása nem könnyű feladat. Az aratást virág- 1 zásának legvégén meg kell kezdeni, mert egyébként a meg javarésze elvész. Legszebben úgy takarítjuk be, ha nyüjjük, mint a lent. De kaszával is arathatjuk, azonban csak éjjel, ameddig e harmat tart. Ha napközben aratjuk, a szemek peregnek, a kalász letöredezik és a mag nagyrésze a tarlón marad. Vethető korai tarlóban is június végén, július elején. A későbben vetett és szeptember vége fejé nyíló virágnak méheink már nem sok hasznát vehetik. Ez azonban mezőgazdaságilag jól hasznosítható, mert a sikerült késői vetést fel lehet használni kitűnő silőtakarmánynak, vagy zöldtakermánynak, amit az állatok egy-két napi szoktatás után nagyon szívesen elfogyasztanak. Ö6zJ zöldtrágyának Is kiváló. A racélie a talajban nem válogatós, de legjobban jó erőben lévő középkötött, vagy bamahomokon díszük. Ha akác utáni virágzást kívánunk, ajánlatos már március 20-ra elvetni. Leg jobban mézel 30 C fok körüli, vagy ennél nagyobb melegben. Páfrényszerü leveleivel, pompázó kék virágaival kertben szegélynövényként, vagy ágyasokban is szemet gyönyörködtető. Készüljünk fel a tavaszi vetésterv teljesítésére A simítózás, az első tavaszi munka a mezőn
