Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-07 / 6. szám

i 1954 február 7. frátra d Földműves /Я vér {ilka Úgy. ahogy a szovjet filmművészet­ben nálunk is Csehszlovákiában, uz életrajzok műfaja került előtérbe. A „Hajnal hírnöke", „Fiatal évek", „Mi­kuláš Aleš’’ é etrajzfilmek után. eqy szép, színes figyelemreméltó film je­lenik meg mozgóképszínházainkban „A vér titka" címmel. Martin Frič államdijjal kitüntetett rendezőnek ez a munkája. Jansky orvos-tudós életéről, a vércsoportok titkának natív felfedezőjéről, decemberben a CsKP KB. teljes ü'ésén V. Kupecký elvtárs ku'túrminiszter joggal mondhatta ,,Sok szép fi’műnk. lesz mostanában, de a „Vér titka”, Frič alkotása egyike a legszebbeknek”. MUDr. Ján Janskýnak 1921-ben a prágai Károly egyetem neurológiai klinika professzorának jelentősége mint orvosnak, elsősorban abban van hogy elsőként dolgozott a biochémia' lés a szerológiai felfedezésben és az agy velő folyadék ’ 'vizsgálósban, s fel­találója lett a vércsoportok összeté­telének. A téma szerzője Vladimír Neif, valamint a film rendezője Mar­tin Frič minden figyelmüket Ján Jan­­skýra, a kutató-tudósra összpontosí­tották. Az első kéneken, a fiatal, ke­rékpárversenyen győző Janskpt lát­juk, aki azonnal a verseny után si­kerrel teszi le egt’ik legszigorúbb ta­nárjánál a vizsgát. Ezután az öntu­datos fiataT orvos, akinek eddig min­den sikerűit. összeütközésbe kerül az osztrák bürokráciával és az irigy or­vos-nagyságok haragiával. Habár dr Janský szü'etett sebész, de mivel nin­csen protekcióba, nem sikerül, sem a sebészeten, sem a nőguógvnszafon el­­helnezkednfe. Meg kell elégednie a nyomorúságosán felszerelt psichiátri­­ai k'inikán karott kis állással. Ebben az időben a psichiátriát még nem tar­tották komoly orvosi szaknak. És ép-A csehszlovákiai magyar dolgozók kui túrigényeinek kielégítéséről két szín­ház is gondoskodik: az egyik a Komá­romban székelő Magyar Területi Szín­ház, 8 második a pozsonyi Falu-szín­háznak magyar együttese. A MATESZ január 31-én volt egyéves (1953. ja­nuár 31-én mutatta be Komáromban első darabját: a ,,Tűzkereszteég”-et). A Falu-színház magyar együttese pe­dig most aratja első nagy sikerét Szig­ligeti: „Liliomfi"-jáve!. Kettős alkalom ahhoz, hogy megvizsgáljuk, mit tett a két magyar színház a faluért és hogy kapcsolódott bele a falu szocialista épí­tésébe. Felkerestük mindkét színház igazgatóját és nyíltan feltettük nekik a kérdést. Lelkiismeretes és részletes választ kaptunk mindkét helyen, ami­ből az is következik, hogy mind a két színház tudatában van annak, milyen jelentős szerepe van a magyar színját­szásnak a szocializmus építésében ha­zánkban. Elsőnek Fellegi elvtársat, a MATESZ igazgatóját kerestük fel Komáromban. — A mi színházunk nincs közvetle­nül a falura beállítva, mondotta Tech­nikaiig sem vagyunk eléggé felkészül­ve. Természetesen ez kcéntsem telen­­ti azt, hogy nem kapcsolódtunk b?'e a szoc alizmus építésébe a falun. Sőt' Elég mindjárt kedzetben rámutatni ar­ra, hogy színházunkat a „Tüzkereszt­­séo"-gel nyitottuk meg, tehát olyan da­rabbal, mely a szociJliste falu építésé­nek egyik legfontosabb problémáját, a középparaszt helyzetét tárgyalja. A bemutatóra 60 jegyet tettünk félre a környékbeli EFSz-eknek, amelyek a legiobb dolgozóikat küldték be a be­mutatóra. Azóta kapcsolataink a ma­gyar faluval egyre mélyü’nek. Ma már ott tartunk, hogy a ČSAD egyenesen színházi járatokat vezetett be, hogy a f3'us’ do'gozók résztvehessenek a szín­ház előadásán. Előfordult, hogy az egyik állami birtok egyszerre harminc jegyet is rendelt, így akarta megjutalmazni legjobb do'go7óit. s gondoskodott a lá­togatók óda-visszaszállításáról is. Per­sze figyelmünk nem terjedt ki csupán a komáromkömvéki dolgozókra. Szín­házunk szlovák ai látogatásai alkalmá­ból, a városokon kívül, igen sok magyar falut látogatott meg Csallóköztől egé­szen Kaseá g Nemcsak a „Tűzkereszt­­ség"-gel, de a többi darabunkkal is; Gogol’ Leánynéző-jével. Szimonov: Orosz kérdés-évei, és Vidám színház; eset-évei, Csehov A körök, és Móricz Zsigmond • „Kend a pap", egyfelvoná­­sos vípjátékaival. Mast pedig sikerrel mutatjuk be a magyar falvak előtt Sz g­­ligeti népszínművét: „A csikós”-t. Mindezek a darabok lerántják a leplet a o írzsoa társadalomról és szórakozá­son keresztül tudatosítják falusi dolgo­zóinkkal a szocializmus jelentőségét & mu'ttal szemben. A falvak érdeklődése olyan nagy, hogy Jás/ón szabadtéri elő­adást rendeztünk. A falu építette fel a színpadot, s előadásunk a szabadép alatt éjfélig tariott. A falu annyira '- deklödik színházunk iránt, hogy ma­pen ezen a klinikán végzett működé­se közben lön rá Janský a vérössze­tétel törvényeire. Dr. Janský barátjá­val Dr. Kozderrel és a klinika pro­fesszor főnökével Dr. Kultnerrel együtt az elmebaj előidézésének okait a vér ben keresi, ezt ugyan nem találta meg de ehelyett rájön a különböző vér­csoportokra. Ebben a szakban végzett munkája világviszonylatban első he­lyet biztosit neki ezen a téren Amint ismeretes dr. Janský a gya­korlatban nem használta ki felta'á­­lásat betegeken végzett vérátömlesz­téssel. A téma szerzője V. Nett ebben az irányban költött eoizódokat alkal mázott Kolčakov vérének átömleszié sevel egy tábori kórházban Később, amint Jansky eziranyú munkássága1 sikerült jobban megismernie, rájött hogy Jansky valóban fog'alkozott vér­­atomiesztési kísérletekkel. így talál­kozott afkö'tő fantázia tónak igaza n?. élet igazságával, a nagy cseh tudós munkáiéban. *, A ,,Vér titka” című film alkotói elsősorban szükségesnek látták a fűm főalakjainak korhű arculatát bemu tatm, s azok dialektikus fejlődésén keresztül megismertetni bennünket dr. Jansky valóban nagy munkájával- Femekül kidomborítja a régi Osztrák- Magyar Monarchia visszataszító lég­körét, amelyben a tehetséges tudós ki voH szolgáltatva a bürókrácit pro. tekció és megvesztegetés kénye-ked­­vére. Hasonló mesteri módon mutat rá и fűm befejező része az első köztársa­ság embertelen, burzsoa társadalmá­ra, s annak szerveire. Ez Pavik ápo­ló esetében jut leginkább érvényre, aki nem tudja a haldokló .lanskýt megmenteni, mert gyanút kelt két rendőrben. A „Vér titka” című film bebizo­­---------- ★ -------------­gam voltam tanúja annak, hogy a csa­lád az ebédnél megbeszéli, hogy ki menjen máma színházba, az öregek, vagy a fiatalok, mert hát a jószágra is vigyázni kell. Az aratási időszakban Rimaszombaton járt a társulat. Rögtön­zött tarka műsort állítottunk össze, s a környékbeli községeket felkerestük, s az aratás helyszínén szórakozttetuk a falu dolgozóit. Ugyanúgy valamivel később Rozsnyó környékén és a Csal­lóközben. Minden faluba sajnos nem mehetünk. Nincs hozzá időnk, másrészt némely faluban nincs alkalmas hely, még a kuliszák felállítására sem. Azt azonban mondhatom, hogy az 1954-es év folyamán kapcsolatainkat a magyar faluban még szorosabbra fűzzük, hogy a színház a maga munkájával is hozzá­járuljon a falu neveléséhez és a szo­cializmus építéséhez — fejezte be a beszélgetést Fellegi elvtárs, a MATESZ igazgatója. A másik magyar színiegyüttes, a Fa­lu-színház igazgatója, Ivó L chard elv­­társ, a bratislavai nemzeti színház volt tagja. — A Falu-színház magyar együttese — mondta Licherd igazgató, 1950 au­gusztusában alakult, de 1952-ben a színészek nagy részét átengedtük’ a ko­máromi Magyar Területi Színháznak, mely akkor volt alakulóban. Társula­tunkat azonban újjászerveztük, s ma sorra járjuk a magyar falvakat. Nem könnyű munka, amit a faluszínház vé­gez, de nemes és hasznos feladat. El­múltak már azok az idők, amikor a magyar falura csak tizedrendű csepü­­rágók jutottak el. Ügyeltünk arra, hogy a magyar együttes színvonala művészi legyen. Ma már a színháznak több, min' 100.000 nézője volt. A 100.000-ik néző* a színház rádiókészülékkel és a magyar irodalom több remekművével ajándé-Január 20-án meghalt Borisz Gor­batov ismert szovjet író é„ filmdra­maturg. Gorbatov 1908-ban a Donyec medencében született és műveinek többsége a donyeci kőszénmedence egyszerit embereinek életéről szól. Gorbatov egyszerű munkásként kezdte pályáját Gyalus volt. Irodalmi tevékenységgel először 14 éves korá­ban kezdett foglalkozni. Első könyve — ,,A sejt" — 1928-ban jelent meg A harmincas években a szociálist.v építésről írt cikksorozatot, 1933-ban kiadták „Nemzedékem” című regé­nyét. Borisz Gorbatov szeretett utazni Repülőgépeken utazásokat tett az Északi-sark vidékén. Erről szól a ,.Sarkvidéki hétköznapok” című kön у ve. A háború 'veiben Borisz Gorba tor mint tudósító a fronton tartózko ] dott. Ott volt Berlin elfoglalásánál és [ a hitleri Németország kapitulációjáról ' szóló szerződés aláírásánál. Járt Ja­nyitotta, hogy alkotói sokat tanultak a szovjet eietrajz-fümekböl, ameny­­nyiben óvakodtak a polgári életraiz hibáktól és óvakodtak attól, hogy összpontosítsák a cselekményt csupán dr. Janský fiatalságára, amikor ismert prágai sportoló és világfi volt. A „Vét titká’’-ból látjuk, hogy a film alap­elemét a tudós lelkesedése munkája iránt képezi, s ez csak megerősíti & elmélyíti a nézők érdeklődését a tu­dós élete iránt. Többek között nagy előnye a filmnek drámai feszültsége Vladimír Ráz meggyőzően játsza a nagy tudós dr. Janský példamutató, mélységesen emberi alakját. Dr. Kozdera feledhetetlen egyéni­ségét Vlastimil Brodský alakítja. Ti Ián a legmegrázóbb Zdenek Stepánek államdíjas művésznek alakítása Kuli ner professzor tipikus szerepeben A velencei nemzetközi fümfesztiv - Ion a film bemutatása alkalmával i nézőknek az volt a benyomásuk, hóin a film főalakja és cselekménye egy­aránt kitalált, s hogy feladata csak a vércsoportok létezését, valamint a vérátömlesztés fontosságát népszerű­síteni. Hogy dr. Janskýról nem tudott a világ, annak az volt az oka. hogy túl kis ország alattvalója volt. Ez az új cseh szinesfiim közelebb hozta hozzánk Pultunknak egy nagy emberét, és dr. Janský e művészi füm­­a’kotás által, új életünk serkentő ere­jévé válik. A négy vércsoport felfedezése nagy csapást mért a fajelméletre, mart mind a négy csoportot megtaláljuk a világ minden fajában. A „vér titka' ■ nak s^'kere újból bebizonyította, hogy a művészi életrajzfilmekkel hasznos, meggyőző munkát lehet végezni és nevelni az építő szocializmus úi em­berét. IVAN BONKO. faluért kozta meg. Műsorunkból ki kell emel­nünk Jirásek: Apá-ját, Gogoly: Leány­néző-jét, Szkalke: Kecsketej-ét, Arbu­­zo,: Hat szerelmes-ét. Most mutatjuk be Szigligeti: Liliomfi-át, mellyel’eddig mindenütt sikert arattunk. A kultúrház mindenütt zsúfolásig megtelt, rtost fogjuk bemutatni Muchtarov: „A család becsülete" című színművét és egy me­sejátékot sí játszunk a legfiatelabbak­­nak, a „Hemupipőké”-t. — Örömmel mondhatjuk el — foly­tatja, hogy a magyar közönség már níegszerette együttesünket. Az új esz­tendőben igyekszünk minél több falut felkeresni, hogy népnevelő munkánkkal elősegíthessük a szocializmus építését falvainkban — fejezte be mondani­valóját a másik színházigazgató. Magunk részéről még csak azt kell megjegyeznünk, hogy a „Liliomfi” mű­sorba iktatása valóban szerencsés öt­let volt, mert a darab amellett, hogy a fordulatok és a kacagtató jelenetek egész özönét tartalmazza, igen oktató is, mert kifgurázza a burzsoa társadalom minden jelentősebb alakját, így első­sorban a régi haszonleső, a nép bőrét nyú7ó és mindenkit becsapó falusi korcsmárost. A színészeket, elsősorban Bella Antalt, Ondrás Lászlót, Németh Violát, Gombos Ilonát, Szentpéten Arankát, Nádasdy Károlyt, Rapkay Ilo­nát, Palotás Gabriellát és Kovács Ottót elismerés illeti, s valóban a színház oly telt házakat ért el városban, falu­ban egyaránt, ami minket is kellemesen meglepett. A két igazgató nyilatkozata igazolja, hogy mindkét magyar színiegyüttes joggal és sok reménnyel indul az idei színiévad elé. mert fejlődő művészi tö­rekvéseiket a falu dolgozóinak szeretete kiséri. Mártonvölgyi László. pánban és a Fülöp szigeteken. Ezek­ben az révekben több elbeszélést irt. Nagy sikert aratott „Akiket nem lehet leigázni” (Tavasz és családja) című elbeszélése, melyet a Szovjetunió több népének nyelvére és mintegy 30 kül­földi nyelvre is lefordítottak. Az el­beszélés alapján filmet készítettek í* Dmitrii Kamalevszkij operát írt belő­le. Gorbatov írta a „Donyeci bányá­szok" című film sz vegkönyvét is. Az ,Akiket nem lehet leigázni” című el­beszéléséért és a „Donyeci bányászó-:” című filmért Sztálin - díjat kapit.t. Utolsó nagy müve a „Donyeci bá­nyászok" című regénye volt. Borisz Gorbatov nagy társadalmi -és politikai tevékenységet fejtett ki A Szovjetunió Legfelső Tanácsa és uz OSZSZSZK Legfelső Tanácsa küldöt­te volt. A szovjet* irodalomnak tett nagy szolgálataiért Gorbatovot három érdemrenddel tüntették ki. Színházaink a magyar Meghalt Borisz Gorbatov szovjet író KUCZKA PÉTER: S фпИ bácsinak Pali bácsi, az apám engem oktató szóval úgy nevelt, hogy mindig előre köszöntsem, tiszteljem az öregeket, és ér. nagyon jól megtanultam, hogy, akinek haján a dér feh.r^dik, mint h'deg hajnal télen, a dombok tetején, akinek zuzmarás a bajsza s homlokán ráncok árka fut, akinek sok volt baja, qondja, — tiszteljem a tiszteskorút. Most már nemcsak apám szava, a tapasztalás is tanít, hiszen bennem is rójja már az idő konok jeleit, és tudom jól, hogy nem az ősz haj vívja ki a tiszteletet, hanem az emberséges munka és makulátlan becsület. Nem az éveid számát nézem, most, hogy feléd küldöm szavam, minek is nézném, hisz tudom jól, hogy a száznak sok híja van, s én száz jó esztendőt kívánok, munkás és derűs éveket, s kezed nyomában kivirágzott emberi szíveket, neked, Életed az, mi szóra indít s munkád, nem őszülő hajad, szememben te a jó emberség fiatal példaképe vagy, mert semmiség, ha homlokunkat megüli fehéren a hó. Én nem a ház tetejét nézem, hanem, hogy milyen a lakó, s ha becsületes, ifjú lélek néz ki a szemek ablakán, — engem arra nevelt az élet, hogy azt tiszteljem igazán. Apám is biztos így gondolta, a tanítását nyújtva át, csak én még kicsiny gyerek voltam s nem értettem jól a szavát. A Komintern III. kongresszusán történt... Amikor az ember még nagyon fia­tal és nagyon felnőttnek érzi magot, természetesen más a véleménye a vele történt dolgokról, mint később érett korában és különösen abban a korban, amikor ifjúságunk valósága már csak emlékeinkben él. Az emlékképek ilyen­kor már néha úgy tűnnek, mintha nem is magunkról lenne szó. Hajla­mosak leszünk ifjúságunk emlékeit, mint tőlünk régen elszakadt kedves rokont gyengédséggel idézni és azt, amiről fiatalkorunkban álmunkban sem gondoltunk volna, hogy egyszer majd emlékként feljegyezzük, azt a kegyelet nem egyszer teszi később megőrzésre méltóvá. A Komintern III. kongresszusán még csak tizenkilenc éves voltam és a meglett férfi tanú jele, a beretaa még inkább mint hiú vágy és nem mint használati tárgy szerepelt éle­temben Két évvel ezelőtt élettapasztalataim­nak még Angyalföld szabott korláto­kat. itt nőttem 'fel. Iskolai képzett­ségemet a nem éppen hiánytalanul lá­togatott hat elemi adta meg. A Komintern Ili. kongresszusa ct Kremlben a volt cári trónteremben tartotta üléseit. A trónt eltakarta az előtte felállított elnöki és szónoki emelvény. Ezt a termet építették ”f később a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa számára. A kongresszus alatt az egyik ebéd­szünetben felébredt bennem az an­gyalföldi inasgyerek kíváncsisága. Be­nyitottam a terem végébe nyíló ajtón amely a cári lakószobák és egyéb he­lyiségek egész sorát kötötte össze egy­mással. Nem mertem a szobákban megállni, közben mind messzebbre iutotttam a ■ folyosószerű építmény ben. Végül egy csukott ajtó zárta el utam. Benyitottam. Ez pont az á he lyiség volt, ahová a cár is gyalog szo­kott járni. Nagyon elcsodálkoztam Még nem is olyan régen azt hittem hogy a kiráhjeknuk nincsenek ilyen testi szükségleteik. De most mégsen azon csodálkoztam hoay ilyen helyi spgre bukkantam, hanem azon. hogy tt semmisem volt arannyal meg gye mávttnl kirakva. Ez a fel fedezés or némi csalódást okozott Ebből a helyi­ségből eqy ajtó a hálószobába nyílt Csalódásom itt még csak fokozód'":t, mivel a párnák nem voltak selyemb 'l meg aranytollból, és a matrac is csat lószőrből készült. Ráadásul, ahogy a matracot felemeltem, elővillant egy réztábla, amely elárulta, hogy a dr ágyát sem csodás varázslók, ham m újpesti asztalosok készítettek. Vissza­felé haladva a szobákon, amelyek egy­másba nyíltak, az egyikben beléüf­­köztem egy trónszékbe, itt volt a cár kistrónterme. Csalódásaim most mar bizalmatlanná tettek és felmerült ben­nem a gondolat, hogy talán a trón ts csak amolyan fotelféle, amilyenekben a mi Tanácsköztársaságunk idején már nem egyszer ültem. Közben már fenn is voltam a trónon és elmélyülve próbálgattam, hogy hogyan rugózik uz illése. Nem tudom meddig tartott 'z az elmélyült tapasztalatérzes. Elfog­laltságomból arra ocsúdtam fel. hogy a forradalom nemzetközi vezérkari­nak egy csoportjától körülvéve, Lenin állt a teremben. Én megdermedve néz­tem rá. Éreztem, hogy hideg veritek üt ki rajtam Szédültem. Valami re­­ménytnyújtó bíztatást kerestem a ko­moly arcokon. Lenin kissé szétvetett lábakkal állt az elvtársak'csoportjában és láttam kezének magához hívó tn-tz­­dulatát. Intett, hogy menjek oda. Nem tudom, hogy kerültem le a trónról Ott álltam Lenin előtt és most már a határtalan szégyen forróságg égette az arcom. Lenin oroszul szólt hozzám. Nem értettem szavait és bár akkor még németül is csak pár szót tudtam le hajtott fejjel németül mondtam, h"oy nem értem. Ekkor Lenin németül m ol­dott valamit, miközben gyöngéden magához vont. és simnyatóan megütö­­gette az arcom. AVamnál fogva mu­tatóujjával felemelte lehórqasztott •>­­lem. Egyidejűleg felhangzott az elv­társak felszabad’tó nevetése Én csak egy pillanatig tudtam tisr tán, világosan Lenin drágp. meb oen •agyoqó szemébe nézni, mer* azt ma’ csak könny fátyolén keresztül láttam imikor távozás közben balkezei zse' redugva, felemelt jcbbkezevel tref'.r fenyegetéssel nevetve felém intett. ÉK SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents