Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-07 / 6. szám
1954. február 7. 3 Tíz korona osztalékot kapnak munkaegységenként Az okanyikfalvai szövetkezeti tagok az elmúlt évben jól gazdálkodtak. Olyan eredményeket értek el, melyeknek alapján az egészévi verseny kiértékelésénél a bratislavni kerületben, az első helyre kerültek. A szovjet tapasztalatok alkalmazásé vď és jó munkaszervezéssel túlteljesítették az árpa, búza, kukorica és a cukorrépa tervezett hektárhozamait, Ennek következtében gabonabeadási kötelezettségüket az elmúlt évben 68 százalékkal túlteljesítették. Az állattenyésztési termékek beadásában is jó eredményeket értek el. Tejbeadási kötelezettségüket példáid 35 százalékkal túlteljesítették. Egyidejűleg biztosították az 1954-es év első negyedére a sertés- és marhahúsbeadási kötelezettségük teljesítését. Az évvégi mérleg megmutatta, hogy a munkaegység értékét emelni lehet, mégpedig 19 koronára. így az évvégi taggyűlésen munkaegységenként még mindenki 10 korona osztalékot kap. Az élenjáró szövetkezeti tagok, akik az egész éven át szorgalmasan dolgoztak a szövetkezetben, must valóban gazdag jövedelemben részesülnek. Kólánk Lajos például a növénytermelésben 540 munkaegységet ledolgozott. — Így a végelszámolásnál 5490 korona osztalékot kap. Felesége a szövetkezet sertéstenyésztésében dolgozik. Anyánként átlagosan 13 malacot választott el. Összesen 608 munkaegyseget dolgozott le az elmúlt évben. Az évvégi elszámolásnál tehát 6082 koronát kap a természetbeniek mellett Branyeckiék családja pedig valóban rendkívüli magas osztalékot kap. Előzetes számítások szerint 17.600 koronával gyarapodik a család jövedelme. „Ennyi pénzem egyszerre soha az életben nem volt — mondotta Branyecki elvtárs — habár 7.3 hektáron gazdálkodtam Egész életemben dolgoztam mint egy állat, de pénzem mégsem volt. Ennyi pénzt csak azoknál láttam azelőtt, akik a mi verejtékünkből éltek." Példás termelési tervet készítettek Sajógömörön A szövetkezeti tagok iskolázása - a sikeres szövetkezeti gazdálkodás előfeltétele Szövetkezeteinkben most rakják le az 1954. évi sikeres gazdálkodás alapjait az egészévi termelési tervek kidolgozásával. A sajógömöri szövetkezeti tagok figyelmének a központjában is most az egészévi termelési terv kidolgozása áll. Először is a multévi gazdálkodásuk eredményeit értékelték. Hogy jói gazdálkodtak, arról mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a tervbevett 53 ezer munkaegységből 600-at megtakarítottak. Egy munkaegység tervezett értéke 20 korona volt. Eredményeik azonban lehetővé tették, hogy augusztusban ezt 24 koronára emeljék. Nehogy azt higyjük azonban, hogy ez a beadási, kötelezettség rovására ment. Ellenkezőleg. Miután a beadási kötelezettségnek rendesen eleget tettek, biztosították az összes szövetkezeti alapot is és azután emelték csak fel a munkaegység értékét. Az idei termelési terv kidolgozásánál az állami tervet veszik alapul. Először azonban a normák átvizsgálását végezték el. A legjob dolgozókat vonták be ebbe a munkába, majd a taggyűlés elé terjesztették a normák felülvizsgálásának ügyét. Megtárgyalták az egyes munkák elvégzésének módját is, mert az év folyamán a termelési terv szerint akarnak dolgozni, márpedig a túl alacsony, vagy túl magas normák ebben akadályoznák a tagságot. Ezért például a zöldségkapálás normáját csökkentették, de ugyanakkor megszilárdították az istállótrágya kihordásának normáját, mégpedig 110 mázsáról 115 mázsára. Az új tervek szerint a lehető legjobban kihasználják a szövetkezet lófogatait, mert ez is megtakarítást jelent a szövetkezet számára. Ezután pontosan összeállították a szövetkezet ingó és ingatlan vagyonának leltárát. Átvizsgálták a felszerelést, s amelyiken valamilyen rongálódást észleltek, javításba adták. Ezután kiosztották az egyes csoportoknak a földterületet és a szükséges felszerelést. Amelyik munkacsoport gyengébb volt, azt feltöltötték. Az idén négy munkacsoportot szerveztek. A termelési terv kidolgozásánál nagy A tapasztalatcsere, a legjobb dolgozók tapasztalatainak elsajátítása rendkívül nagy szerepet játszik az állattenyésztési termelés fokozásában. A bratislavai kerületben ezért számos EFSz elküldi zootechnikusát az< kba a szövetkezetekbe, ahol a szovjet tapasztalatok alkalmazásával magas tejhozamot, súlygyarapodást, röviden mondva, jó eredményeket érnek el. A közelmutban a nagylégi, bősi, vistuki és zelenveei szövetkezet zootechnikusai meglátogatták a palóci szövetkezetét, hogy elbeszélgessenek a sertésetetőkkel, fejőkkel, hogy kicseréljék tapasztalataikat, amelyeket a szovjet módszer alkalmazásával szereztek. Különösen nagy érdeklődéssel tanulmányozták a takarmány ízesítését és a borjak szellös nevelését. Német Ferenc, a pálóci szövetgondot fordítottak a vetésforgók és a vetési eljárások helyes tervezésére. Az agrotechnikai határidőket úgy állapították meg, hogy az egyes munkák szépen sorjában következzenek egymás után. Pontosan megállapították, hogy mely murákat fogja a traktorállomás végezni 4s mely munkákat valósítják meg maguk a szövetkezeti tagok így nem fog előfordulni az. ami az elmúlt évben, hogy a traktoráliomás feladatait " ak formálisan tervezték s aztán azt követelték, hogy a traktoráliomás még szántson fel nekik 50 hektár földet. A gömöri szövetkezet gazdálkodásának legfontosabb része az állattenyésztés. Ezért az egészévi termelési terv kidolgozásánál különös figyelmet fordítanak az állattenyésztés kérdéseinek Mindenekelőtt a helyes takarmányozás bevezetésére üg ’élnék. Azokat a teheneket, amelyek kevés tejet adnak, egy éven belül kisorolják a tenyésztésből és beadják közellátásra. A takarmányadagokat úgy állapítják meg, hogy az ál'atok hasznosságának fokozása az egész év folyamán biztosítva legyen. Megállapították, ’ 'gv mennyi takarmányra van szükség és eszerinf állították fel a takarmánytermelés tervét. Az építkezési munkákat úgy tervezték, hogy az építkezési csoport a legfontosabb növénytermelési munkák alatt is dolgozhasson. Ebhe a csoportba olyan tagokat osztottak be, akik már edd g is beváltak, így Molnár Andrást, Márton Andrást, Kis Istvánt stb. Ezek az elvtársak valóban szívükön viselik, hogy a szövetkezet épületei jók legyenek és idejében elkészüljenek. Az egészévi termelési terv oszthatatlan része a pénzügyi terv. Ezt úgy állították fel a gömöri szövetkezeti tagok, hogy biztosítsák a szövetkezeti termelést, a szövetkezeti tagok megelégedettségét, emellett természetesen betartva a takarékosság elveit. A szövetkezet tagjai tudják, hogy a terv kidolgozása még nem minden, hanem csak a munka kezdetét jelenti, Most szorgalmas és önfeláldozó munkára van szükség, s akkor a gömöri EFSz további nagy lépésekkel halad előre a felvirágzás útján. Haas V., Besztercebánya kezeiben az egyik legjob anyasertésgondozó, örömmel átadta tapasztalatait a vendégeknek. Hasonlóképpen Kamenický Gyula és Macsali Ferenc fejők is szívesen elmondották, hogyan dolgoznak, hogyan lakarmányoznak és fejnek. Német Ferenc szemléltetően beszámolt arról, milyen tisztaságot tart a fiaztatóban. Naponta rendesen kitisztítja és hetente egyszer mésszel fertőtleníti a fiaztatót. Pontos kimutatást vezet az egyes anyadisznók pároztatásáról és malacoztatásáról. Az összes anyadisznót, még a legnagyobb télben is, a kifutóban eteti, meleg takarmánynyal. A vendégek előtt így tisztán állt, mi annak a titka, hogy Német elvtárs egy-egy anyától átlagosan 14 malacot választ el évente. A fejők meg arról beszéltek, hofkabcef Földműves Járási szövetkezeti konferencia Nagymihályon Január 31-én tartották meg Nagymihályon a járási szövetkezeti konferenciát, amelyen több mint 250 szövetkezeti tag vett részt. Az EFSz-ek küldöttei mellett résztvett a konferencián Štefan Gažik, földművelésügyi megbízott és az eperjesi kerületi pártbizottság, valamint a kerületi nemzeti bizottság küldöttei is. Való János elvtárs, a járási nemzeti bizottság elnöke beszámolt a szövetkezeti mozgalom fejlődéséről. Rámutatott arra, hogy azoknak a szövetkezeteknek a tagjai, amelyek jól gazdálkodtak, meggyőződtek már arról, hogy számukra az egyedüli helyes út a közös munka, a közös gazdálkodás. A pozdisovcei szövetkezeti tagok az elmúlt évben 671 mázsa húst adtak a közellátásnak. Ugyanakkor az Oresszká és Szuché községek, amelyek ötször akkora földterjedelemmel rendelkeznek, csak 672 mázsa húst bocsájtottak közellátásunk rendelkezésére Egy másik példa: a veľké zsaluzicei és megyovoi S7övetkezetesek 170.000 liter tejet adtak be Ugyanakkor Szlámkovce, Budkovce, Topolany, Suché, Orezsszké és Lezsné községek együttvéve adtak be ugyanannyi tejet, habár ötször annyi tehenük van, mint a fentemlített két szövetkezetnek. Ez természetesen megmutatkozik a szövetkezeti tagok jutalmazásában is. A veiké zaluzsicei szövetkezetben felemelték a munkaegység értékét. Markuska Mihály etető ledolgozott munkaegysége1 után a természetbeniek mellett 16.000 koronát kapott. Megyovón Kübler András családja 1872 munkaegységet dolgozott ie, amiért 34.000 koronát és 10.000 korona értékű természetbeni jutalmat kaptak. VUágosan látszik tehát, hogy ahol a tagok rendesen dolgoznak, a szövetkezet jól működik, a tagság életszínvonala is emelkedik. A vta során a szövetkezetek küldöttei számos hiányosságot feltártak. Beszéltek a haladó munkamódszerek bevezetéséről is. Halasz Mária, a veiké zaluzsicei szövetkezet fejőnője a következőket mondotta : „Eleinte magrm is kételkedtem a Malinyinova-módszer alkalmazásának sikerében. Amikor azonban 3 literrel sikerült fotemelnem a tp'b:izamní. többi fejötársaim is követték példámat”. Egy példás állatorvos Nem is olyan regen a balázsjii EFSz-ben kényszervágásra Ítéltek egy fejőstehenet, mert nem tudott leb'V- jazrii. Az utolsó percekben közbelépett dr. Molnár Gyula a dunaszerdahelyi járási állatorvos. így szólt a balázs-ai szövetkezeti tagokhoz: „Kár ezért a szép tehénért, várjatok csak elv társak, hátha segíthetünk rajta." A tehenet szabályszerűen lefektették. és megkezdték a komoly műtétet, a császárvágást Egynéhány perc múlva Molnár elvtárs társaival együtt kiemelte a kis borjút. A tehénnél a sebek hamarosan begyógyultak. A szövetkezetnek megmentettek egy tehenet, mely az operáció után 9 liter tejet adott. Ilyen műtétet még Kisudvarnokon is végeztek. A császárvágás itt is sikerült és a tehén tovább használ a közösségnek. Mindezeken kívül Molnár elvtárs kísérletezésképpen a várkonyi EFSzben egy tehénnek a gyomrából fbendOjéből) a szeget operálta ki. Molnár elvtárs legutóbbi operációját január első hetében végezte. A solaryi kísérletező állómásról késő esti órákban egy juhot hoztak be, mely nem tudott megelleni. Molnár elvtárs nekilátott a munkának és egy kevés idő múlva császárvágással kivette a kis birkát így küzd a példás állatorvos a dunaszerdahelyi járásban minden ál'nt megmentéséért. Krajcsovics N. gyan állítják össze a tehenek takarmányadagját, amely naponta 44.5 kilogramm szemes- és gyomortöltő takarmányból áll. A pálóci fejők naponta háromszor fejnek, mégpedig minden etetés előtt. Pontos kimutatást vezetnek a tejhozamról és minden tehénnél külön megjegyzik, ha valamilyen változás áll be tejhozamában. Ez lehetővé teszi számukra, hogy azonnal közbelépjenek, ha valamilyen rendellenességet tapasztalnak. A zootechnikusok tehát értékes tapasztalatokkal és azzal az elhatározással tértek vissza szövetkezetükbe, hogy a palóciakhoz hasonlóan, még következetesebben fogják alkalmazni a szovjet tapasztalatokat, hogy ezáltal ők is magasab hasznosságot érjenek el állattenyésztésükben. Mezőgazdaságunk nagy feladat előtt áll. Fel kell emelnünk a mezőgazdasági termelést egész nemzetgazdaságunk színvonalára. Ennek pedig a legfontosabb előfeltétele az egységes földművesszövetkezetek politikai, szervezési és gazdasági megszilárditása. Ez a feladat szorosan összefügg a CsKp KB-а múlt év decemberi ülésének határozatával, amely kihangsúlyozza, hogy „az EFSz-ek gazdasági, szervezési és politikai megszilárdítása a párt egyik legfontosabb feladata, melynek teljesítése egész dolgozó népünk ügye”. A CsKP KB-а egyidejűleg megmutatta az utat is, hogyan biztosíthatjuk az EFSz-ek politikai, szervezési és gazdasági megszilárdítását- Megszilárdítani a szövetkezeteket annyit jelent, mint betartani az EFSz-ek alapszabalyzatait, az egészévi termelési terv szerint dolgozni és gazdálkodni Megszervezni a munkát állandó munkacsoportokban és anyagilag érdekeltté tenni minden szövetkezeti tagot a termelés fokozásában, még pedig azáltal, hogy a szövetkezeti tagok az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint kapják jutalmukat. Ha azt akarjuk, hogy szövetkezeteink szilárdak legyenek, ahhoz a fentieken kívül szükséges, hogy pontos könyvelést vezessenek, hogy ’-endszeresen ellenőrizzék a gazdálkodás menetét és hogy építsék a szövetkezet anyagtechnikai alapját, vagyis istállókat és más gazdasági épületeket. A munkaszervezésben gor.dolni kell a szocialista munkaverseny kiszélesítéséről Végül, de nem utolsó sorban, fontos előfeltétele a sikeres szövetkezeti gazdálkodásnak az, hogy a tagok szak- és politikai képzettségét állandóan növeljük. Soha a múltban nem volt kis- és középföldműveseinknek olyan alkalmuk, hogy díjtalanúl és ilyen előnyös feltételek mellett, sajá' érdekükben fokozzák tudásukat, mint most. Ellenkezőleg! A kapitalisták olyan feltételeket teremtettek, hogy a kis- és középföldműves r tanulásra mégcsak nen is gondolhatott. Ezt azért tették, mert a kizsákmányoló osztálynak a réme a művelt földműves, a művelt munkás volt. Ma 800-nél te bb alapiskolánk és csaknem 200 hároméves szövetkezeti munkaiskolánk van. Emellett a küönbőzó tanfolyamok százai várják a mezőgazdasági dolgozókat. Van már számos szövekezetünk melyeknek tagjai teljes mértékbei; felismerték, mennyire fontos szaK- és politikai képzettségük fokozása Ezért tömegesen vesznek részt az iskoláztatásokon, figyelmesen hallgatják az előadók szavait és feljegyzéseket készítenek, hogy a legfontosabb dolgok emlékezetükben maradjanak. Örömmel járnak például a szövetkezeti munkaiskolába a bártfai, a zólyomszlatinai. a cseklészi, az ipolyviski, a szebeni, és még más szövetkezetek tagjai Meggyőződtek már arról, hogy a szövetkezeti munkaiskola új és új ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagítja tudásukat. Belátták azt, hogy érdemes az űj módszerek szerint gazdálkodni, mert ezek elsősorban saját, de egész dolgozó népünk javát is szolgálják. A lakszakálasi szövetkezeti tagok is sokat merítenek a szövetkezeti munkaiskolán. A szakelőadások alapján elemzik eddigi munkájukat, feltárják, hol követtek el eddig hibát és az új ismeretek alapján kiküszöbölik azokat A szövetkezeti tagok örömmel beszélnek munkaiskolájukról. Sajnos azonban nem mindenüti értelmezik helyesen, hogy milyen előnyöket jelent számukra a szövetkezeti munkaiskola és a mezőgazdasági tanfolyamok. Mareeíházán például előfordult, hogy az előadón kívül alig. voltak keti.-nhárman az előadáson. Az ógyallai szövetkezetből lmelyre kellett áthelyezni az iskolát, mert az ógyallai szövetkezeti tagoknál nem mutatkozott kellő érdeklődés. Sajnos, számos ilyen példát lehetne felhozni. Természetesen ez rossz Ы- zonyítvány a szövetkezeti tagol; számára. De még rosszabb b zcnyítvány ez bizonyos járások és községek népi igazgatása dolgozói számára. Nekik kellene behatóbban hozzányulniok ehhez a kérdéshez és meggyőző munkával odahatniok, hogy a szöveti-ezeii munkaiskolák állandóan telve legyenek, hogy a tagok tanuljanak. Helytelenül jár el például az eperjesi kerületi nemzeti bizottság, amely a szövetkezeti munkaiski - Iákra nem fordított kelló figyelmet. A galgóci és bánovcei járási nemzeti bizottságok dolgozói nem teljesítették ezen a téren kellőképpen feladatukat. Fontos tehát, hogy a nemzeti bizottságok a CsKP-KB - határozatának alapján lényegesen megjavítsák munkájukat. A szövetkezeti munkaiskolák sikere természetesen nagy mértékben függ az előadóktól is. Ha az előadó jól felkészül és az elméleti részt kiegészíti gyakorlati példákkal, például talaj-, vetőmag-, műtrágyamintákat hoz, ha előadását filmmel színesíti, akkor a szövetkezeti tagok érdeklődéssel fognak figyelni és minden alkalommal megjelennek a munkaiskolán. Példás előadásokat tartott Vicék elvtárs, a bratislavai járási nemzeti bizottságból a cseklészi szövetkezetben. Nagy érdeklődéssel kisérték Klimko elvtárs előadását a bártfai munkaiskolán. Ezzel szemben a szebeni munkaiskolán Szabol elvtárs felkészületlenül adott elő, aminek az lett a következménye, hogy a tagok nem figyeltek és távolmaradtak az előadásokról. Az előadóknak tehát becsületbeli kötelességük, hogy minden előadásra a lehető legjobban felkészüljenek. Erről magának a járási nemzeti bizottságnak is kell gondoskodnia. Ellenőriznie kell az előadókat és ha hibát észlel, intézkedéseket kell hozni a hiányosságok kiküszöbölésére. A szövetkezeti tagok iskolázása a mezőgazdasági tanfolyamokon és a szövetkezeti munkaiskolában olyan feladat, amelyet erős kézben kell tartanunk. Nem egy esetben előfordul az, hogy ha a szövetkezetben a gazdasági eredmények nem kielégítőek, arra hivatkoznak az elvtársak, hogy „nincs szakember, nem tudtuk a munkát jól megszervezni, nem megfelelő műtrágyát választottunk, a vetésforgót helytelenül terveztük, az állatokat hiába etetjük, mégsem adnak több tejet”. Annak érdekében, hogy az ilyen jelenségek egyszer és mindenkorra eltűnjenek, szakembereket kell nevelnünk, kihasználva adott körülményeinket, a szövetkezeti munkaiskolákat, a mezőgazdsági tanfolyamokat. Csakis, ha elég szakemberrel rendelkezünk, akkor tudjuk fellendítem mezőgazdaságunkat 'egész nemzetgazdaságunk színvonalára. Elkerülhetetlen ezért, hogy az évvégi taggyűléseken és a szövetkezetek járási konferenciáin behatóan foglalkozzanak a szövetkezeti tagok iskoláztatásának kérdésével. Mélyebbre kell nyúlnunk a haladó tudomány ismereteinek kincstárába, szélesebb mértékben kell iskoláztatnunk szövetkezeti tagjainkat. Biztos út ez mezőgazdaságunk felvirágoztatásához, falvaink boldog életének fellendítéséhez. Értékes tapasztalatcsere Pálócon
