Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 5. szám
Földműves TÜW janulr St. fenyő vagy jegenye) vágatunk nyolc darab négyszögletes 5X5 cm vastagságú vázfá< (2. ábra), (lehet 3X3 cm-es is) a hosszúságát olyanra szabjuk, amilyen méretű kaptárt akarunk készíteni. A vázfák becsapolását a nyolcból csak négy darabon hajtjuk végre, míg a töb(zsúp), káka (gyékény) préselt kaptár. Házilag is könnyen készíthető Beszerzőnk egy kaptárprést (1. ábra), amit a helybeli bognár és kovács elég olcsón elkészít Ha 4—5 méhész összeáll, csak koronákba kerül. tes ládát átalakított kaptárrá, amiben 80—70 cm-es kereteket helyezett el Egy másik méhész egy kivágott faderék korhadt belét faragta ki, szakaszokra osztotta és abban tartott méhcsaládokat. Több kezdő méhész ped'g teljesen mülép nélkül tette kaptárba méheit, ahol azok össze-vissza építettek Ilyenformán jobb, ha kassal kezdenek. Múlép nem kell hozzá, házilag könnyen és olcsón előállítható. Ezenkívül gondozni alig kell benne a méheket, úgy hogy a kezdő méhész nem sokat ronthat, fokozatosan beletanul a méhészkedésbe és a kasból kijövő rajokat már kaptárba helyezheti el. Előnye még az is, hogy minden évben áttelepítéssel (rajzás után 20 nappal) nyerünk egy és fél—két kg viaszt, ami múlépszükségletünket fedezi. Hogy a fent leírt nehézségeket kezA téli időszak legfontosabb feladatai Vetőmagbiztosítás: Az 1954. évi tavaszi vetésterveik maradéktalan teljesítésének előfeltétele, hogy a szükséges vetőmag rendelkezésre álljon. A szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók tavaszi vetőmagszükségletükről előre gondoskodjanak. Mivel a tavaszi vetőmagszükséglet biztosítása minden más — takarmányozás, étkezés, stb. — szükségletet megelőz, a rendelkezésre álló magkészletekből elsősorban a szükséges vetőmagot kell félretenni és gondoskodni arról, hogy azt szakszerűen, keveredésmentesen tárolják. A saját készletből nem biztostíható vetőmagszükségletet a szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók egymásközötti csere, illetve szabadpiaci felvásárlás útján is biztosítják. Vetómagtisztítás' A jőminőségű vetőmag biztosítása érdekében meg kell szervezni a vetőmagtisztítást. A vetőmagtisztítás határidőre és jóminőségben történő elvégzése érdekében haladéktalanul el kell készíteni minden községben a vetőmagtisztítási ütemtervet. A községekben az agronómusok tartsanak előadásokat a vetőmagtisztítás ■•endkívüli jelentőségéről. Jó szakmai és szervezési segítséggel biztosítani kell, hogy a szövetkezetek mellett az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is csak tökéletesen kitisztított vetőmagot vessenek. Gondoskodni kell a vetőmagtisztítási ütemterv maradéktalan teljesítéséről. Szervezett intézkedésekkel gondoskodni keH arról, hogy a vetőmagtisztítás a szövetkezeteknél és az egyénileg gazdálkodóknál a beütemezett napokon zavartalanul megtörténjen. A jő előkészítéshez tartozik az is, hogy a beitemezett napokat jóval, napokkal eőbb hozzák az érőekeitek tudomásába. A szelektorok mellett a rendelkezésre álló összés egyéb tisztítóberenlezést és eszközt is munkába kell álltán!. A vetőmag tisztítását úgy kell megszervezni, hogv a tisztítás legkésőbb február 15-ig befejeződjön Vetömagcsávázás- A tavaszi búza, tavaszi árpa és — a porüszöggel erődő méhészeink leküzdjék, fontos volna, ha megtanulnának házilag préséit kaptárt gyártani, hogy olcsón kielégítő méhlakásokhoz juthassanak. A legolcsóbb a már elterjedt szalma sen fertőzött helyeken, a zab csávázésa kötelező. Ezért ez első feladat a csávázószerszükséglet megállapítása. Ennek birtokéban gondoskodni kell a szükséoes csávázószerek beszerzéséről. Koratavaszi fejtrágyázás: Egyik legfontosabb tavaszi feladatunk a kenyérgabonafélék felültrágyázása. A megfelelő műtrágyák jelentős részét a kenyérgabona vetésterületére kell összpontosítani, A nitrogén műtrágyákkal azokat a gabonákat kell fejtrágyázni, amelyeket nem a legjobb elővetemények után vetettek. Ilyen pl, a kukorica után vetett búza, ahol a tavaszi fejtrágyázás során holdanként legalább Mezőgazdaságunkban nagy károkat okoz a jégkéreg. Számos körzetben, mikor nem takarja a földet vastag hótakaró, hirtelen hosszabb ideig tartó téli felmelegedések következnek be. Ilyen hirtelen felmelegedéskor a hótakaró felszíne megolvad, majd az éjszakai fagyok következtében jégkéreg képződik. Legnagyobb kárt a földdel öszszefagyott jégkéreg okozza, amikor a megfulladás mellett a jégkéreg meeha-Azokban a körzetekben, ahol vastag hóréteg borítja a földet és tavasszal túlságosan hirtelen olvad, különösen mélvebh fekvésű helyeken, víz gyülemlik össze Ezeken a helyeken a vetések teljesen kipusztulnak. Ezt nevezzük kiázásnak. A kiázás fiigohet még a talaj összetételétől is. Tehát azokon я helyeken, ahol a talaj vizát eresztőképessege esekélv, tőképpen az agyagos talajokon, a víz felgyülemlik és az ilyen talajokon gyakoribb a kiázás. megcsinálhatunk. (Vannak olyan prések is, amelyben egyszerre 4 fal készül). Lehetőleg kemény fát használjunk a prés készítéséhez. Most a kaptár vázához gömbfából, vagy vastag deszkából (legjobb a búrfenyő, vörösfűzía, nyárfa, közönséges 50—60 kg műtrágyát kell felhasználni. A fejtrágyázásnál óriási jelentősége van a helyi trágyák felhasználásának. Kom poszttal, érett istállőtrágyával, baromfitrágyával, a rossz elővetetnények után vetett és rosszul áttelelt gabonánál a termést jelentősen meg lehet növelni. Ezért ez őszi kenyérgabonafélék koratavaszi fejtrágyázása nagyon fontos feladat. A fejtrágyázás különösen ebben az esztendőben rendkívül nagyjelentőségű, mert a száraz őszi időjárás es a november-decemberi fagyok után vetéseink fejlődésben visszamaradtak. nikus hatása következtében pusztulnak a vetések. E káros hatás ellen úgy védekezünk, ha a jégkérget gyorsan eltávolítjuk, különösen akkor, ha meleg időjárás köszöntött be és a talaj a jégkéreg alatt felengedett. Könnyű eljárással úgy védekezünk ellene, ha felül a jégkérget hamuval vagy tőzegkorpával behintjük. Mint tudjuk, a sötét anyagok magukba nyelik a fényt és ennek következtében a jégkéreg elolvad. Ha a talajon összegyűl a hóié, a vizet minél előbb vezessük le a vetésekről. Erre a célra kisebb árkokat kell húzni a táblán. Ha mindezeket az agrotechnikai szári Ivókat betartjuk, nem fog előfordulni az az állapot, ami még sajnos nagyon sok EFSz-ben előfordul. Ennek következtében a vetések nem adnak olyan terméshozamot, amilyent tőle várunk Kalapos József, Lelesz bi négy darab véggel beleilleszkedik az előbb említett becsapolt részbe. Egy kaptárváz tehát 8 darab fából áll. Most a nyolc közül a két becsapolt (vagy két becsapolatlan) vázfák egyikét a prés aljára helyezzük. Ezután a prést fokozatosan megtöltjük szalmával, vagy kákával, hogy ez a prés magasságát érintse. Mire a prés megtelt, az alsó vázfa párját a káka fölé helyezzük. A vázlat a kákával együtt gyöngéden lenyomjuk, hogy a prés a vázfát is hozzászámítva színükig legyen. Most rátesszük a présre a szorítót (3. ábra)'és a rajta lévő csavarokkal behúzzuk annyira, hogy a prés oldalfalai szilárdan álljanak. Ezután kézzel lenyomjuk a felső fát, így helyet csinálunk a leszorítónak (4. ábra), ami egy darab fa, végén kampóval. A kapcsot beleakasztjuk a prés lábához odaerősített láncba és a felső fa felett (a szorító alatt) átszúrjuk, s lenyomjuk úgy, hogy a présben lévő felső fa és a káka lepréselődik olyan tömören, hogy a prés csak félig lesz vele. Ekkor egy szöget keresztülszúrunk a présen látható lyukon, ami nem engedi vissza a lepréselt kákát. Ezután a másik felét préseljük le. (A prés oldalfáin látható lyukakat szükség szerint megváltoztathatjuk a kaptár, vagy mézür métere szerint). Most 3—4 mm-es vastagságú drótot veszünk, darabokra vagdaljuk, amit U- szöggel beleverünk a felső és alsó váz alsó, illetve felső szélébe. A vastag drótot a falon négy helyen rögzítjük. A prést megfordítjuk és a fal másik oldalát is bedrótozzuk. A lelógó foszlányoktól megtisztítva kivesszük a tartószögeket, megengedjük a csavarokat és kivesszük a kaptár egyik kész falát a négy közül. (5. ábra). Ha a négy fal elkészült, összeállítjuk és nagyobb szögekkel *me<jrögzítjük. Ezután a borítódeszkákat a sarkakra hosszan lenyújtva rászögeljük (40 cm), ami a lábakat is helyettesíti. (6. ábra). Felső kijárónál elég, ha a láb 25 cm hosszú. A fenék dupla legyen. Két deszka közé vastag papírt helyezünk, ami tökéletesen szigetel, ezáltal a kaptár télen is meleg lesz. Ha vándorolni akarunk, lapos, ha otthon méhészkedőnk, magas kétoldalas kaptárfedelet készítünk. (7. ábra). Lehet préselni normalizált, Balogh, fekvő vagy bármilyen nagyságú, mintájú kaptárt is, megfelelő kaptárpréssel. A kijárónyílás a kaptáron elől az alsóvázon a fenék felett 20X2.5 cm lehet, afnit ki kell vágni még a bepréselés előtt. (Télre ellátjuk szúkítővel). Lehet felső kijárót is alkalmazni, de akkor a fal felső részén dupla fát kell használnunk, mert a két fa között lesz a kijárónyílás. A préselt kaptárnak sok előnye van az egysoros deszkakaptárral szemben. Olcsóbb, könnyen előállítható, télen meleg, nyáron hús, jó szigetelő, nem reped meg a nagy melegben és ha 4—5 évenként egyszer olajos festékkel befestjük, nem veszi be a vizet sem és eltart 20—30 esztendeig is. Ha magad csinálsz házilag kaptárt, olcsóbban méhészkedsz, a kaptárakat kedved szerint csinálod és örömöd lesz, ha saját készítésű kaptárakban sikereket érsz el. Ne sajnáld az időt és a fáradságot, munkádat biztosan siker •koronázza. SÁNDOR GÄBOR Hogyan védjük vetéseinket a jégkéreg ellen A vetések kiázása elleni védekezés S Orriy Készítsünk házilag kaptárakat Ezzel a préssel 1000 darab kaptárt is Minden méhészkedni akaró embernek az első gondolata, miből és hogyan csináljon kaptárt, hogy azután szerezhessen bele méheket. Hogy a kezdő méhészek munkáját megkönnyítsük, és mentesítsük őket nagyobb kiadásoktól, ismertetjük annak lehetőséget, hogyan készíthetnek magúknak házilag kaptárakat. Minden méhész tudja, hogy a kaptárkérdés (hogy> milyen nagyságú, álló, fekvő, rakodó, többanyás stb., tentkijárós, alsókijárós) fennforog és nem tudnak a méhészek rajta megegyezni, hogy melyik a jobb, mert úgy az egyiknek, mint a másiknak vannak előnyei és hátrányai. Lontos az, hogy a legelterjedtebb vagyis a legjobban bevált kaptárakat készítsük. Ezek a csehszlolépe nines, a kaptárt pedig nagyméretűre készíti, arra gondol, hogy sok méz elférjen benne Ha múlép nélkül vagy keskeny mulépszalaggal 11—12, sokszor 14 keretes kaptárba tesznek egy rajt, különösen, ha az nem is erős, nem ad rajt a jövő esztendőben, de mézet sem. A második évben is csak úgy építi ki lakását, illetve rajzik ki, ha jó hordási lehetőségek vannak. Ez a veszte a legtöbb kezdő méhésznek. Se raj, se méz és elmegy a kedve a méhészkedőVöl. Három-négy éven keresztül méhészkedik és méhállománya annyi, mint pialvel elkezdte, vagy még kevesebb. Ismerek kezdő méhészt, aki egy liszvák normalizált kaptárak. (A-B-C típusúak). Megjegyzem, a kezdő méhészek számára a szalmából készült kas sem megvetendő. Igaz, a tudomány a kast már kiszorította, de természetes rajzásra, vagyis a szaporításra jól bevált eszköz, ha az űrtartalma nem igen nagy. A kaptár is ad rajt. de ez körülménvesebb azért, mert a legtöbb kezdő méhésznek viasza — vagyis mú-
