Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 4. szám

e

Wffí. Tumtdir Л.

A kistárkányi fiatalok példás munkája

az EFSz-ben

A lelőtt, ha a kistárkányiaknak ügyesbajos dolgaik miatt ki kellett mozdulniok a faluból, hát sokszor bizony bokáig érő sárban voltak kénytelenek megtenni az utat az állomásig. Mi a helyzet ma?

A csemői vasútállomástól — mely egyben határállomás is — nyílegyenes, új, kövezett bekötőút vezet Kistárkányba. De áldják is érte a falu dolgozói népi demokratikus kormányunkat és az útépítő-munkások kezét...

♦

Ameddig a szem pllát, olyan sík a táj, akárcsak ez asztal. A vidék képe önkéntelenül is Csallóköz rónáit inttatje eszünkbe azzal a különbséggel, hogy itt nem a vén Nagv-Duna. hanem a Tisza vize járja a maga megszokott útját.

Errefelé a természet nagyon szűkkeblűén. fukarul osztotta a vetésekre, traktonszántotta földekre a havat Mondja is eqv idősebb bácsi a batá-ban

— A vetésekre biz' több kéne belőle. Kevés rajtuk a takaró.

1 falu utcáján csilingelő szánok siklatlak egymás után Bánóczi Endre, a szövetkezet fooatosa szétvetett lábbal, magabiztosan él' a szán elején De nemcsak a szánon áll ilyen magabiztosan. hanem minden munkáját öntudatos dolgozóhoz méltóan végzi el. így van ezzel a szövetkezet több’ tagja is Bánóczi Endre és Tömöri János deszkáért mennek az építkezéshez, egyébként ők is a trágyát hordják, akárcsak , Petrik Gyula fogatos. akinek lovai nyakában vidáman csilingelnek a csengők.

— Ilyen zeneklséret mellett csak nem unatkozik a szánon? — szólunk j rá.

— A csengőre nagy szükség van — válaszolja — a szán nem olyan, mint a kocsi. Csengő nélkül könnyen elüthet valakit De a csengő hangjára — bárki legyen is az. ha csak nem süket, felfigyel, félre áll az útból.

A kistárkányi szövetkezet tagjai a téli napokat is jól kihasználják. A kihordott trágyát nem terítik szét, hanem a tábla végén szarvasba rakják. Innen azután tavasszal majd szaporán megy a trágyázás. Az így megtakarított időt azután más, sürgősebb munkák elvégzésére fordíthatják, ugyanekkor a trágya sem veszti -értékét, a szarvasban jól beérik.

NAGYON SZERETIK SZÖVETKEZETÜKET . . .

Vannak szövetkezetek, ahol még hírmondóként sem lehet fiatalokat találni Csupa idősebb: negyvenöt-ötven és még ennél is korosabbak képezik a szövetkezet tagságát Nem így van ez a kistárkányi szövetkezetben. A qvümölcstermelő csoport, a csoportvezető kivételével mind fiatalokból áll. főleg lányokból Az ő csoportjuk a legegységesebb Annyira megszerette« a közös munkát — annyira együvé kovácsolta ókét a társasán végzett munka. hogy a csoport fennállása óta csak kettő változtatta meg munkahelyet. Az is azért történt, merész egyik a szomszédos faluba ment férjhez, a másik pedig - szövetkezet könyvelője lett

— S mivel magyarázható az, hogy ilyen szép számban vannak fiatalok a szövetkezetben ? — tesszük fel a kérdést a szövetkezet elnökének. Az elnök helyett a szövetkezet pénztámoka válaszol ■

— A mi fiataljaink nagyon szeretik szövetkezetüket, falujukat és a Tiszepartot — Majd egy közmondással támassza alá szavait:

„Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza!” így mondják ezt Kistárkányban.

Mi a mondottakat kiegészítjük azzal, hogy döntő jelentőségű a fiatalok munkájának a szövetkezet tagjai által való megbecsülése; továbbá az, hogy a fiatalok megtalálják számításukat a szövetkezetben. A későbbiek folytán meg, tudtuk azt is, hogy a fiatalok kultúrj tevékenységet is fejtenek ki. Például most is a szövetkezet évvégi zárszá- I n,adásának tiszteletére egyfelvonásos ! színdarabot tanulnak Szűcs József helybeli tanító segítségével, továbbá a népi táncokat Mislai Eta tanítja.

Penckó Lajos mar nem éppen fiatal, mindamellett szereti a fiatalokat. Tóle telhetóleg igyekszik összetartani őket, ő a gyümölcstermelő csoport vezetője.

A fiatalok hozzá fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal, tanácsot kémek tőle. Ismeri a fiatalok szeszélyeit, lótulajdonságait s ennek megfelelően bánik velük. Ha a közös érdek megkívánja, szigorú is tud lenni, mert hát a közösségben rendnek, fegyelemnek keli honolni.

Az eredmény nem is maradt el. A gyümölcstermelő csoport jó munkája révén 420 ezer korona jövedelemhez juttatta 3 szövetkezetei, nagymértékben hozzásegítette a szövetkezet tagjait ahhoz, hogy most az évvégi zárszámadás keretén helül munkaegységenként 5—7 korona osztalékra számíthatnak.'

A szövetkezet tagjai között a ledolgozott munkaegységek arányában szétosztásra került a múlt évben 624 mázsa búza. 211 mázsa rozs, 126 mázsa Ima, 51 mázsa szilva, 180 mázsa káposzta. Ezenkívül a háztáji földben is termett 3—4 szekérre való kukoricája a tagoknak. továbbá munkaegységenként 2 kilő szénát és egy kiló szalmát is kaptak. Eszébe sem jut egyetlen szövetkezeti tagnak sem a kilépés gondolata, ellenkezőleg: a taglétszám, ha lassan is, de növekedik. Mindez azt mutatja, hogy ha a szövetkezet tagjai jól gazdálkodnak. akkor nemcsak a szövetkezet válik vagyonossá, hanem a tagok otthonába 1s beköszönt a jólét, a nyugodt, biztos élet és vonzó hatást gyakorol a még kívülállókra is.

A szövetkezet alapszabályzatának mindenegyes pontját, ha betartják a tagok, ha aszerint gazdálkodnak az új gazdasági évben — amelynek küszöbét már átléptük — akkor a királyhelmeci járás legjobb, leggazdagabb szövetkezetévé, milliomos szövetkezetté fejlődhet. Erre minden lehetőség adva van, csak élni kell vele.

Kovács István

I

i

lú vezetés - sikeres szövetkezeti gazdálkodás

Elmondotta: Guldán Béla a saltvagyarmati EFSx elnöke

Szövetkezetünkben új munkamódszerekkel dolgozunk. Már az elmúlt évben, is több, mint 100 hektáron alkalmaztuk a keresztsoiros és a szűksoros vetési eljárást. Ebben már némi gyakorlatot szereztünk az előbbi évek tapasztalatai alapján, mivel 15 hektár területen keresztsorosan búzát vetettünk. Átlagos terméseredményünk 34 mázsa volt hektáronként És ezt mind Micsurin és Liszenkó gazdag tanai elsajátításának köszönhetjük. Ezenkívül a cukorrépatermelésben is az új irányelvek szerint jártunk el, A csaknem 22 hektár cukorrépaterületünket félhektáro® parcellák szerint egyenlő részre felosztottuk Aztán tagjaink egymásközött sorsoltak, ki melyik részen végzi el a munkákat. Ezzel elejét vettük, nehogy tagjaink mondogassák, hogy egyik vagy másik jobb parcellát választott ki Bekapcsolódtunk a proszenvicei mozgalomba is és 10 asszony nyomban vállalta a répaterület ilymódon való megművelését. Az így ápolt öt hektár répaterületről 350—400 mázsás termést takarítottunk be. Még nagyobb is lehetett volna az eredmény, he a surányi cukorgyár jobbmmőségű vetőmagot ad szövetkezetünknek.

A szövetkezeti mintaalapszabályzattal minden becsületes tagunk tisztában van és eszerint is végezzük munkánkat. Azok ez EFSz-ek, amelyek csak felületesen ismerkedtek meg a szövetkezetek alapszabályaival, igen hanyagul gazdálkodnak. Példának említem meg a szomszédos kismányai szövetkezetei, ahol maga az elnök ée a könyvelő a szabályzattal ellentétben a közös vagyon szétlopkodására törekedett. Hogyan dolgozhatnak jó! ilyen esetben a tagok, ha maguk a vezetők nem járnak elöl jó példával?

Külön nagy súlyt helyezünk a pontos

vagyoni nyilvántartásra. Könyvelőnk é.. a raktámok mindent pontosan feljegyeznek, úgyhogy nem jöhet közbe meglepetés. Az ellenőrző bizottság, mely négy tagból áll, úgyszintén lelkiismeretesen végzi kötelességét. Soha лет tudni előre, mikor vizsgálják felül a gazdasag menetét. Az ellenőrzés eredményeit aztán megismertetjük tagjainkkal a havi taggyűléseinken. Ezenkívül alaposan megbeszéljük a legfontosabb kérdéseket is és a hibák okait elemezve, azokat sürgősen kiküszöböljük.

Még néhány szót az állattenyésztésről. Itt is minden munkát az elért hasznosság szerint jutalmazunk. Zootechnikusunk igen ügyes ember, aki felelősségteljesen oldja meg feladatát. Átlagos tejhozamunk tehenenként nyolc liter naponta. A fejest háromszor végezzük.

Szövetkezetünk tagjai szívesen és örömmel végzik munkájukat, mert látják, hogy a becsületes munkát gazdagon jutalmazzuk. Az elmúlt évben munkaegységünk értékének ötven százalékára is 10 koronát fizettünk ki. Ezenkívül minden egves ledolgozott munkaegység után 2,5 kg búza, 1.5 kg árpát sőt azon tagjainknak, akik háztáji gazdálkodásukban tehenet tartanak még 2 kg lucernát és 1 kg szénát juttatunk. Azok viszont, akiknek nincsen tehenük, ellenértékben tejben részesülnek.

Most már az elszámolást szorgalmazzuk. Munkacsoportvezetőink és azok. akiknek közös szerszám van birtokukban, ugyancsak szorgalmasan készülnek beszámolni arról, hogy mikép őrizték meg a közös vagyont vagy nem hiányzik-е valami. Ez azonban ki van zárva, mert з pontos feljegyzések revén minden egyezik az eredeti leltárral.

A szövetkezeti munkaiskolák hírei

A szepsi járásban lévő csécsi szövetkezeti munkaiskolában több, mint 25 EFSz-tag ismerkedik meg a haladó földművelés és állattenyésztés alapjaival.' Máté Gyula, az iskola igazgatója a talaj termőképességéről tartott értékes előadást. Szalai János zootechnikus pedig az állattenyésztés fontos

kérdéseivel ismertette meg az iskola hallgatóit.

Minden részvevő szorgalmasan tanul az iskolában és egymás között kicserélik a termelésben szerzett tapasztalataikat. A járás többi alaptan folyamainak ugyancsak nagyszámú látogatója van. Ezideig a jénoki EFSz-bő! 160 tag veszi ki részét az iskolázásból

A nap áttörte a szürke felhőtömegeket. elárasztotta fényével Vágsellye utcáit Ma nem kell a nagy kabátokba úgy bebújni, mint tegnap, mikor a szél úgy hordta a havat, mint orkán a sivatag homokját.

Valahogy ünnepélyes a járókelők arca. Pedig se ünnep, se vasárnap Vájjon miért jár a nép olyan derüli arccal ?

Az utcán zsákokkal megrakott szekerekkel találkozni k. Nemsokára utána traktor is jön. amelynek pótkocsin> szintén tele van zsákokkal. Az utcán álldogálók és jövő-menők megnézik a mearakott kocsit és vidáman odakiáltanak a zsákok teteién ülő derűsarcú embernek.

— Ne vidd el a házunk előtt Miklós. Fordulj vele az én udvaromba.

— Nektek is mérnek és ha jó! dolgoztatok, többet is, mint nekem — kiáll vissza a kocsiról Miklós.

A traktor befordul rakományával Fncsek Miklós portájára. Az udvaron sürgés-forgás, friss 'pecsenyeszag terjed. Úgy látszik disznóvágás volt a háznál. Dupla öröm.

— Nagy volt a disznó? — kérdezzük Fricsek elvtárstól?

— De nagy ám! Mi disznót vágunk és nem malacot.

Megkezdődik a zsákok lerakása, de hová? Hiszen összenyomja a padlást

— Nem. nem. a padlást nem fogja összenyomni — mondja Fricsek elvtárs. — Én nem tartok felesleget. — Minek? Az egereknek? Beadom az államnak. Kell az ipari és városi dolgozóknak, én meg felveszem érte a csomó pénzt.

Kell'az is a háznál. Megvettem ezt a házat, hát ki akarom fizetni ne legyek adósa senkinek A rádióm már régi. kiheg-knhög, újat veszek helyette Ki a fene bírja hallgatni, akkor szól ha akar

— Mennyi gabona jött ez évben a házhoz Miklós bácsi?

— Hát amint számítgattam. 39.2У mázsát tesz ki Ezenkívü még kaptam 4 mázsa buroorwt mákot és mézet Ha hozzáadom, a télhektár termeséi — a 16 mázsa kukoricát, 4.5 mázsa árpát, ч mázsa burgonyát, akkor öszszesen «б 79 mázsát tesz ki. Nem ü hasonlíthatom ezt a 3000 öl földem termeséhez, amivel a szövetkezetbe léptem. Akkor dolgoztom és dolgoztam, mire beköszöntött a tél, úgy maradtam, mint a tenyerem. Ha elmentem valamelyik gazdahoz, hogy segítsen, azt mondta: — hol dolgoztál a nyáron?

—' Hány munkaegységre kapta a rrandóságát Miklós bácsi?

Zárszámadás a vásfsellyei szövetkezeiben

— Nyolcszázai en dolgoztam, te, 36-ot pedig a feleségem. Kemény munka volt, igaz, megérte. Sertéseknél dolgozom Fizetésem súlygyarapodás szerint, kapom. Hízósertések 10 kg gyarapodásáért 0.30, növendékeknél 0.50 munkaegységet kapok. - Tehát nem jött magától a 800 munkaegység. Most azonban irigykedve néznek azok, akik csak 3—400 egységei dolgoztak le.

Ez a zárszámadás tanulsága. A végzett munka arányában részesül minden dolgozó az évi jövedelemben — Fricsek elvtársnak nagy összeg üti a markát. Már előlegként felvett 7.5 ?4 koronát, most pedig a végelszámolás nál kapott 3.469 koronát.

BŐVEN LESZ ÚJIG KÉNYÉÉ

ÉS SZALONNA.

Nagy Gyula elv-társsal az utcán találkozunk Kipirult arccal siet ő i a raktárépület felé Hogyne, hiszen 0 családjával 1.189 munkaegységei dolgozott, le az elmúlt évben Ezen pedig annt/i jár, hogy az sehogysem fér fel egy kocsira. Kitesz az 60 mázsát is. A félhektáron pedig bőven termett árpa. kukorica.

— Kihizlaltam a disznót — mond ja — olyan nagyra, hoqy lefogadok akárkivel, megnyerném a versenyt ha kiállításra vinném. Meg van ez már négy mázsán felül is. Bőven lesz kenyér zsír és szalonna Csak akkor vágom le a disznót ha n fiam. a, repülőmé chanikus hazajön szabadságra Vegyi ki részét ő is a disznóvágásbói Hadd lássa, hogy apja mekkora disznót nevelt Leányom traktoros, de most felőnő. 0gy látszik amióta férj hezment jobban szeret a férje mellett dolgozni az istállóban.

Keresetünkből évitettünk a fiataloknak családi házat. Bőven futja mindenre, sokkal jobban vagyunk, mint mikor a magam háromésfél hektárján gazdálkodtam.

Ez érthető is. mert a természetbe nieken kívül 9 korona előleget e> most a végelszámolásnál 4,15 koronái kapott minden munkaegységre.

A SZÖVETKEZET KOVÁCSA

Zörög az üllő, veri a vasat Nagy Lajos, a szövetkezet kovácsa. Ki-ki néz a műhely ablakán s figyeli a gabonával megrakott szekereket, a rajta

ülő mosolygo embereket. Ö is megy a maga részéért, ha elvégzi dolgát Örömmel gondol a ledolgozott 706 munkaegységére, ami után gazdag jutalomban részesül. Már ki is számította. mit is tesz ki egészévi jutalma.

— 2 70 kg búza, 0.70 kg árpa és

1.30 kukorica, a 9 korona előleg egy munkaegységre biztos volt, — mondja

— de a végelszámolás körül nagy volt a bizonytalanság. Még vár nappal ezelőtt azt suttogták egyesek, hogy nem is lesz elszámolás, egyesek meg azt mondogatták, hogy csaíc 2 korona vagy 2.50 lesz. És végül a kiosztásnál megtudtuk, hogy 4.15 koronát kapunk. Én szeretem a szövetkezetei és iól is érzem -ott magam. Sokkal több gondom volt a múltban. Leszereltem i926-ban, nem volt pénzem, nem tudtam mivel kezdeni. Nagynehezen kantám egt: műhelyt, amelyben 16 éven keresztül felébe dolgoztam. Fele keresetemet az tette el, akié a műhely volt. Végre összespóroltam annyi pénzt, hoqy megvettem ezt a műhelyt Azonban egy kovács nem kovács, segítséget kellett fogadnom. Csak ez hiányzott. Minden bevételem elment anyagra adóra, betegsegélyzőve. Nem bántam meg elhatározásomat. amikor beléptem a szövetkezetbe Most, ha azt mondanák, dolgozzak úgy mint régen

— nemet mondanék. Újra felvenni a gondokat?

MIT SZOLNAK A MAGAVGAZDALKODÖK A ZÁRSZÁMADÁSHOZ?

Kopácsek József négyhekláros magángazdái ко dót etetés közben az istállóban találtuk. Egy ló. csikó és h.ádom darab marha nyugodtan eszik az eléjük rakott eleséaet. Kérdésünkre, hogy mit szól a szövetkezet munkájához. van-e akkora jövedelme, mint egyes tagoknak, megfontolva válaszolt

— Hallom — mondja — hogy szépen jutott a tagoknak ez évben Elvitathatatlan. a szövetkezet jól gazdálkodik. Éppen ezért sokat gondolkozom a belépésen. Jobb lett volna talán ha Karolyra legjobb barátom szavára hallgatok, aki tavaly lépett 0 szövetkezetbe _ Én tudom, hogy jőve delmünk között nagy különbség van Azt is tudom. „ hogy az én disznóm amit lerágtam malac roír c.-> övé mellett. Mindez gondolkozásra késztet.

könnyen lehet, hogy a nyáron Károly barátom példáját követem.

Kopácsek Károlyt, aki egy évvel ezelőtt lépett a szövetkezetbe, felkeressük és megkérdezzük, hogyan érzi magát a szövetkezetben.

Gondolkodik, a választ nem hamarkodja eh- — Én — kezdi beszédét — tisztán léptem a szövetkezetbe négyésiét hektár földemmel. Jól gazdálkodtam, nem voltak adósságaim. Még ezidáig nem bántam meg elhatározásomat. Ez volt I a próbaév, azért még nem tudok töb! bet mondani, de jövőre majd többet I mondok.

, Ha nem is mondta meg véleményei Kopácsek Károly, elárulta legjobb ba I rátja, a magángazda. amikor azt I mondta hogy ő csak malacot. Károly : pedig nagy disznót vágott. Ezenkívül j a 670 munkaegység után szép jövedelemben részesült, amellyel biztosan i meg van elégedve

í Végül megnézzük Hucskó Máriát, aki a nők közül a legszorgalmasabban j dolgozott a nyáron

i Az udvar, a folyosó rendet és tisztaságot árul el A szobákban minden ragyog a tisztaságtól. Egy lakásban újdonságot látunk. ibolyapalánták zöldülnek, ékeskeanek szépen sorjában.

— Még télen sem maradhat nyugton — mondja Hucskó elvtársnő édesanyja — mindig a palánták járnak az eszébe, nem hiába a kertészetben dolgozott egész évben.

— Téved édesanyám — mondja a csinos Mária. — Arattam és csépeltem is Nem félek én semilyen munkától.

Ez így is van, mert nő létére ledolgozott 450 munkaegységet. Most köt, horgol díszíti vele az asztalt es az agyakat. A zárszámadás után együt 1 örül szüleivel, mert megkereste a,család egész évt kenyerét.

A SZÖVETKEZET FEJLŐ DESE.

Ha már megismerkedtünk a tagok lólétépel. fontos hogy megismertük a szövetkezetei és annak fejlődését is.

Kopácsek József, a szövetkezet el nőké mosolyogva beszél a szövetkeze’ eredményeiről és hiányosságairól.

— Harmincötén alakítottuk a szövetkezetét, — mondja — 1950 szeptemberében. A 8 darab tehenet, amit a tagok beadtak, azonnal összpontosítottuk javított istállóban. A lovakat azonban nem tudtuk elhelyezni, azért azok a tagoknál maradtak. A 280 hektár földhöz kevés volt állatállományunk. A beszerzett 13 anyakocát nem tudtuk jó helyen elhelyezni. A hideg, vizes, ideiglenes ólakban sok malac elpusztult, tönkrement. De öszszefogtunk és leküzdöttük a nehézségeket. Nekifogtunk az építkezéshez, az állatok felvásárlásához.

Az 1953-as évben már 106 család dolgozott a szövetkezetben 156 taggal, 541 hektár földön. Elértük a tervet állatállományban és építkezésben.

Az állatállományról Zsitnyák József zootechnikus számol be, aki kipirult arccal pár percre lépett az irodába.

— 73 anyakocánk van — mondja — növendék 440 darab. Tehén 92, marhanövendék 135, ló 26 darab es egy vár ökör. A beadást teljesítettük, sőt egyes terményből terven felül is adtunk. Sertéshúsból 94 mázsa, gabonából pedig 600 mázsával adtunk többet.

— Ezért szép összeget kaptunk - veszi át a szót Hatvani István agronómus, aki a könyvek fölé hajolva jegyezget. Ez az összeg, de különösen a kormányhatározatok révén kapott összegek nagyban hozzájárultak ahhoz. hogy 4.15 koronát kaptunk az évvégi elszámolása l. Ez az esztendő már sokkal biztosabb, mert ha csak annyi terem is. mint tavaly, akkor is sok jut a szabad piacra, mert kormányunk nagymennyiségit terményt engedett el a beadásból Már pedig több fog teremni, mert gabonavetésünk 100 százalékosan sűrű- és keresztsoros. A sertések es marhaállomány részére bőven van takarmányunk, így termelékenységüket fokozni tudtuk

Zsitnyák elvtárs mar ki и számítottá, mennyivel kevesebb tejet tojást disznót kell majd beadni Már le is szerződtünk hogy 100 darab hízót adunk el ez ét ben terven felül. Mindent egybevetve az 1953-as évben jól gazdálkodtunk. A tagok elégedettek s min den erőnkkel azon leszünk, hogy az

1954-es évet még szebb és jobb ered ménvekkel zárhassuk ]e.

ü/l NOOR GABOIi