Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-27 / 26. szám

fíattma Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelveiből *_____________________________________________Fňldmflw*__________________________ 1954. Június 27. (Folytatás a 3. oldalról.) 7. ) Ki kell bővíteni a tyúkfélék és a víziszár­nyasok tenyésztését, különösen az EFSz-ekben növelni kell a méhészetet. 8. ) Intézkedéseket kell tenni arra, hogy min­den EFSz-be és állami gazdaságba bevezessék a- állattenyésztési termelés munkamegszerve­zésének, az igazságos munkai utal mazásnak ne­­lyes módszereit, nevezetesen a termelési fel­adatok túlteljesítéséért való pótjutalmazást — Megfelelő feltételek mellett meg kell kezdeni a két műszakban végzett állattenyésztési termelés bevezetését. 9. ) 1955-ben három állandó kiképzőközpontot kell létesíteni a sertésetetők oktatására, vala­mint három kiképzőközpontot a fejük és a te­héngondozók oktatására. E kiképzőközpontok 30 hellvel rendelkezzenek a rövid tanfolyamok keretében való utólagos gyakorlati és elméleti oktatás megvalósítására. 10. j Erősíteni kell szakképzett munkatársak­kal a zootechnikai-állatorvosi szolgálatot és biz­tosítani kell az EFSz-ek és az egyénileg dol­gozó parasztok állattenyésztési termelésének növelésében nyújtott hatékony segítséget. Fo­kozni kell oltással a gazdasági állatok preven­tív védelmét a fertőzőbetegségek ellen. Meg kell javítani a mesterséges megtermékenyítés sei foglalkozó állomások munkáját. 11. j Rendszeresen fokozni kell a takarmánv­­termelést úgv hogy 1957-ben 1953-hoz viszo­nyítva. 32 százalékkal növekedjék, emellett a rétekről begvűitött széna és az évelt! takarmá­nyok teimelése 90 százalékkal, a nedvdús ta­­karmánvnöv vek termelése U százalékkal, a takarmánygabonáé 12 százalékkal, a hüvelyes takarmánvnövénveké 158 százalékkal, a takar­­mánvburgonváé 123 százalékkal növekedjék A rétek és legelők hektárhozamait 50 százalékkal az évelő takarmánvnövénvek hektárhozamait 24 százalékkal kell növelni. A rétek és legelők ter­méshozamainak növelésére jobban fel kell hasz­nálni a trágyáiét az istállótrágvát. a komposz­­tot. a meszet. a Thomas-salakot és tekintetbe kell venni a rétek vízviszonyainak rendezését. 1. ) A munkaerők számának emelkedését, a korarány meg.i rvítását és a minősítés fokozását valamint a mezőgazdaságban dolgozó személyek anyagi és kultúrál" viszonyainak megjavítását, a mezőgazdasági termelés lényeges emelésének biztosításához szükséges alapfeltételek egyiké­nek kell tekinteni a legközelebbi években. 2. ) Az 1954-57-ig terjedő években összesen 320.000 állandó, főleg ifjúsági dolgozót kell megnyerni a mezőgazdaságba, ebből az 1954 évben 105.000. az 1955. évben 85.000, az 1956. évben 70 000 és az 1957. évben 60.000 dolgo­zót. Ebből a célból ki kell szélesíteni, jobban megszervezni és támogatni a Micsurin-köröket ez iskoleügyi minisztérium hatáskörébe tartozó iskolákban, mivel ez fontos tényező az ifjúság­nak e mezőgazdaságba való megnyerése szem­pontjából. 3. A mezőgazdaságban tartósan dolgozók számát a határmenti járásokban az 1953. évhez viszonyítva legkevesebb 70.000 sze­méllyel kell növelni. Ki kell dolgozni a határvidék betelepítésének mindenegyes évi tervét, amely mssgeMfa « termelés, be­ruházás;. lalsíe, Äelmezés, egészségügy és A határmenti körzetekben az 1954. évben biztosítani kell a lakóházak gyors tatarozá­sát, azzal, hogy e körzetekbe összpontosít­juk a helyi gazdasági és az építőipari mi­nisztériumok szakmai dolgozóit, biztosítjuk a nemzeti bizottságok részéről nyújtandó mindennemű technikai segítséget, és e fel­adatra összipontosítjuk az állami munka­­erőtartalékok végzett növendékeinek és tanulóinak munkáját és a tömegszerveze­tek kezdeményezését. 4. A pártszervezeteket, a tömegszerveze­teket és az állami szerveket utasítani kell, tekintsék elsőrendű feladatuknak a szak­mai és politikai téren egyaránt fejlett dol­gozók toborzását a gép- és traktorállomá­sok számára, folytassanak széleskörű felvi­lágosító munkát a gép- és traktorállomá­sok hivatásáról és jelentőségéről, amelyek anyagi-technikai alapjai a mezőgazdasági termelés irányításának és magyarázzák meg, mily nagy hazafias feladatokat tűz pártunk és kormányunk a gép- és traktor­állomások elé. E célból különösen: a) meg kell erősíteni a gép- és traktor­állomások vezetőségét politikailag és szak­mailag fejlett ipari és mezőgazdasági dol­gozókkal; b) biztosítani kell az 1954. és 1955. év folyamán a gép- és traktorállomások ré­szére történő toborzást 4200 szakmai dol­gozó erejéig, ebből: 3100 magasabb- és ala­­csonyabbfokú szakmai képzettséggel bíró zettséggel bíró mérnöki-technikai dolgozót; c) az 1957. évig a gép- és traktorállomá­sok dolgozóinak számát 27.000-rel kell emelni A gép- és traktorállomások dolgo­zóinak kiválasztását a mezőgazdaság gépe­sítése céljából elsősorban az iparban kell végrehajtani, főleg az ipari és más olyan ágazatok dolgozóinak soraiból, akik falun laknak és gazdálkodnak. A hegyvidékeken évente legalább 14 hegyi­­gazdaságot kell létesíteni az állami gazdaságok­ban és EFSz-ekben 12. ) Népszerűsíteni és terjeszteni kell a ta­­karmánvvetési eljárások bevezetését: nagyobb mértékben kell kihasználni a sorközi takar­mánvnövénvek termesztését, úgymint a tarló­­répa és a hűvel veskeverékek vetését takarmány­­gabonába. Az egv hektáron a legtöbb zabegy­séget és élvezhető fehériét adó takarmánvnövé­nvek termesztésével biztosítani és fejleszteni keli a takarmánvalapokat. kell vezetni új. nagyhozamú takarmánynövények, főleg a ta­karmánykáposzta és a szudáni fű termesztését, bővíteni kell a kutatást más. különösen szára­zabb vidékeken. Rendkívül nagv igyekezetét kell kifejteni ér­tékes és nagvhozamú szilázsnövénvekből való téli szilázstartalékok létesítésére. Főleg hüve­­lyes-gabonakeverékekből kell silótartalékokat készíteni a tavaszi siiózásra, kukoricából, vagy­­pedig kukorica-napraforgó hüvelyes keverékek­ből a téli és őszi silózásra. A sertések hizlalá­sára a legnagyobb mértékben be kell vezetni a burgonya silózását Minden fejőstehénre legalább 25 mázsa télisilókészlet. minden fiatal marhára 10 mázsa silókészletet kell számítani. Valamenv­­nyi közös marhaistállóban be kell fejezni négy mázsa silóanvagot befogadó, legalább egv köb­méter terjedelmű silóhelv építését. 13. ) Takarmányozási célokra teljes mértékben fel kell használni minden megfelelő ipari hulla­dékot. főleg Írót. savót. lefölözött tejet, vért, kukoricaélesztőt, szulfitlugot és más hulladékot. Fel kell használni a közös étkeztetési üzemek hulladékait és meg kell szervezni a konyhai hulladékok összegyűjtését. Az állami gazdasá­gokban és EFSz-ekben be kell vezetni az aci­­dofil tei etetését az állatokkal. 14. ) Saiát forrásokból hizlaldákat kell léte­síteni az ipari üzemek, hivatalok, katonai ala­kulatok. nemzetbiztonsági szervezetek és egyéb intézmények étkezdéi mellett, és biztosítani kell, hogy minden más módon fel nem használt ételmaradékot felhasználjanak. d) kötelezni kell a minisztériumokat és az egyes vállalatokat, hogy segítsenek e ki­választásnál és hogy akadály nélkül te­gyék szabaddá a szakembereket és minősí­tett munkásokat a mezőgazdaságba való átlépés céljából; e) át kell dolgozni a gép- és traktorál­lomások bér-, fizetés- és prémiumrendsze­rét, hogy megfeleljen fokozott jelentősé­güknek és hogy biztosítva legyen a minő­sítés és a termelési eredmények szerinti jutalmazás; f) azon dolgozók számára, akik más ága­zatokból mennek át a gép- és traktorállo­­másra, begyakorlásuk időszakára biztosíta­ni kell, eddigi fizetésük magasságát, azon­ban legtovább egy év időtartamára. 5. Az állami birtokokat el kell látni a megfelelő számú szakképzett mezőgazdasá­gi szakemberekkel és dolgozóik számát 1957-ig körülbelül 8500-al kell emelni. S. A? 4<ldig tnűködő egységes földműves- SEöwtkezetek t igállományát a más ágaza­tokból visszatérd dolgozókkal és a vidéki lakosság soraiból megnyert egyéb dolgozók­kal kell növelni, 1957-ig összesen körülbelül 72.000 személlyel. Ebből a célból: a) meg kell nyerni az EFSz-ek tagjaivá az ipari dolgozókat és a népgazdaság más ágazatainak falvakon lakó dolgozóit, és egyszeri juttatásban részesíteni őket, azok részére pedig, akiknek nincs mezőgazdaság guk, biztosítani kell a háztáji gazdálkodást és a tehénvásárlási hitelt: b) meg kell nyerni az EFSz-ekben vég­zendő munkára a vidéki asszonyokat és más falunélő személyeket, akik nem dolgoznak a mezőgazdaságban; c) szükség szerint segíteni kell az EFSz­­eket szakemberek-szervezők beosztásával a gép- és traktorállomások költségére. 7. Rendszeresen fokozni kell a mezőgaz­daságban dolgozó ifjúság szaktudását. Eb­ből a célból: a) meg kell szervezni az EFSz-ek és a mezőgazdasági állami szektor részére az utánpótlás nevelését a mezőgazdasági ta­nulóiskolák látogatásával, továbbá a falusi iparosoknál való tanulás révén és végül téli iskolákban kell nevelni azt a mezőgaz­dasági ifjúsági utánpótlást, amely az. EFSz­­eken vagy szüleinél marad munkára. b) lényegesen meg kell javitani a mező­­gazdasági tanulóiskolákban a nevelést és az oktatást és az iskolákat rendesen el kell látni taneszközökkel és a szükséges beren­dezésekkel. Teljes mértékben ki kell hasz­nálni a mezőgazdasági tanulóiskolák összes eddigi berendezésének kapacitását és a ki­választott EFSz-ekben és állami birtoko­kon a mezőgazdasági tanulóiskolák kereté­ben meg kell szervezni az utánpótlás cso­portnevelését nevelők vezetésével, hogy a mezőgazdasági tanulóhelyeken még az 1954. évben 13.600 fiút és iányt lehessen elhe­lyezni és a következő években is legalább ugyanennyi fiút és lányt kell biztosítani évente a mezőgazdaság részére. Ebből a cél­ból a szövetkezetek és állami birtokok ré­szére feltétlenül biztosítani kell a szüksé­ges eszközöket az elszállásolási és más be­rendezések kiépítésére; c) lehetővé kell tenni a tanulók egyéni oktatását bevált mestereknél a gép- és traktorállomásokon, állami birtokokon, EFSz-ekben, esetleg az erre a célra kivá­lasztott magániparosoknál is, 1954-ben kö­rülbelül 2000 tanuló; és így kell kiküszö­bölni a kovácsok és patkolókovácsok, ke­rékgyártók és szíjgyártók, esetleg más fa­lusi iparosok érezhető hiányát; d) a többi mezőgazdasági ifjúság részére téli iskolákat kell létesíteni a mezőgazda­­sági szakiskolák, esetleg más iskolák mel­lett. Ezeket az iskolákat mindig november 1-től április 30-ig terjedő időszakban kell megszervezni két évi időtartamra; e) a mezőgazdasági ifjúság részére első­sorban a tanonciskolákban kell megszer­vezni a téli rekreációt, a Központi Szak­­szervezeti Tanács és a földművelésügyi mi­nisztérium eszközeiből. 8. A mezőgazdasági termelés irányításá­nak jobbátétele érdekében elegendő számú szakkádert kell biztosítani. E célból: a) fokozatosan emelni kell a mezőgazda­ság részére iskolázott szakemberek számát, hogy az 1957. évben legkevesebb 1800 sze­mélyt vegyenek fel a főiskolák első évfo­lyamaiba a mezőgazdasági-techniikai isko­lákba pedig legkevesebb 2900 személyt és a mezőgazdasági mesteriskolákba 6600 sze­mélyt; b) az 1954/57-ig terjedő években a földművelésügyi minisztérium technikai és főiskoláin; 3500 agronómust (ebből 850 főiskolást, beleszámítva az iskolaügyi minisztérium főiskoláiról átvett hallgatókat is), 2074 zootechnikust (ebből 475 főiskolást), 765 állatorvost (ebből 710 főiskolást) és 437 gépesítőt (ebből 148 főiskolást) Sell kitanítani és a mezőgazdaságban elhelyez­­ni; c) ezenkívül 1957-ig a mezőgazdasági ter­melés részére az iskolaügyi minisztérium főiskoláin legkevesebb 150 gépészmérnököt és 70 növényorvost kell iskolázni; d) biztosítani kell 800 főiskolai és négy­éves mezőgazdasági szakképzettséggel bíró szakembernek más szakokból való átlépését a mezőgazdasági termelésbe. Biztosítani kell számukra a nemzeti bizottságok segítségével az előnyös elszállásolást és egy év tarta­mára az esetleges fizetéskülönbözet ki­­egyenlítését anyaüzemeik részéről; e) más szakokból való áthelyezéssel a különböző rövidtartamú mezőgazdasági is­kolák és tanfolyamok legkevesebb 2000 végzett növendékét kell megnyerni a me­zőgazdasági mesteriskolákba; f) 1955-ben meg kell kezdeni két mező­­gazdasági főiskola építését, az 1955/57-ig terjedő években pedig három mezőgazda­­sági technikai iskola építését. Lényegesen meg kell javítani az összes mezőgazdasági iskolák, iskolabirtokok és műhelyek be­rendezését, főleg a legújabb gépesítő esz­közökkel és taneszközökkel való ellátásu­kat; g) lényegesen emelni kell a felnőtt me­zőgazdasági dolgozók oktatásának színvo­nalát. Fokozatosan három 1—3 éves iskolát kell kiépíteni az EFSz-ek elnökei részére. Meg kell javítani a dolgozóknak a mező­­gazdasági mesteriskolákba való kiválasztá­sát, hogy ezek az EFSz-ek vezető munka­­csoportjait előkészítő iskolák alaptípusúvá váljanak és fokozatosan korlátozni kell a tanfolyamokon való iskolázást; a felnőtt dolgozókat és családjaikat a mezőgazdasági iskolákban és tanfolyamokban való iskolázá­suk időszakára anyagilag biztosítani kell; h) biztosítani kell a mezőgazdasági dol­gozók esetében a mezőgazdasági termelés és gyakorlat legújabb ismereteinek elsajátítá­sát rendszeres kiegészítő iskolázással. IV. A mezőgazdaságnak munkaerőkkel és szakemberekkel való megerősítéséről V. A mezőgazdaság gépesítése és a gép és traktorállomások feladatai 1. Az 1957. év végéig átütően kell fokozni a fő mezőgazdasági munkák gépesítését; az állattenyésztési termelésben teljes mérték­ben gépesíteni kell a fárasztó munkákat. Az EFSz-éknél az őszi szántás gépesítését 90 százalékra, az őszi vetés gépesítését 70 százalékra, a kapásnövények sorközötti megmunkálásának gépesítését 65 százalékra, a gabonafélék kombájnokkal való betaka­rításának gépesítését 50 százalékra, a cu­korrépa betakarításának gépesítését 90 szá­zalékra, a burgonya betakarításának gépe­sítését 50 százalékra és a len betakarításá­nak gépesítését 92 százalékra kell emelni. A növényi és állattenyésztési termelésben a gépesített munkák számát lényegesen bő­víteni kell. A gép- és traktorállomásokat fokozatosan el kell látni a betakarításra és a silózásra alkalmas növények feldolgozá­sához szükséges gépekkel. 2. A kapásnovények sorközötti megmun­kálása gépesítésének biztosítása céljából az 1955—57-ig terjedő években a mezőgazda­ság részére 9500 kultiváló traktort és 18.000 darab kultiválóeszközt kell szállítani. )A.z istállótrágya felrakásával és szétszórásával kapcsolatos fáradságos munka kiküszöbölé­se céljából 1957-ig a mezőgazdaság részére 9000 trágyarakodó gépet és 12.100 istálló­­trágyaszóró gépet kell a mezőgazdaságnak szállítani. 3. 1957-ig az egy traktorra eső átlagtel­jesítmény 15 HP-vel kell emelni a gép. és traktorállomásoknál 342 átlaghektáron; a gabonaneműeknek kombájnnal történő be­takarításánál 185 hektárnyi teljesítményt kell elérni egy 15 lapátos kombájnnal. 4. A közös istállókat itatókkal, a takar­mány gépesített elkészítéséhez szükséges berendezéssel és az istállótrágya elszállítá­sára szükséges berendezéssel kell ellátni. A körzös tehénistállókat fejőgépekkel és hű­tőberendezésekkel kell ellátni a tej keze­lése céljából. 5. Az 1955—57-ig terjedő években a szál­lítás biztosítása céljából 6100 teherautót és 3900 traktorvontatta kocsit kell a mezőgaz­daságnak szállítani. 6. A gép- és t rak tor állom á s oka t jómimő­­ségű és technikailag egyre tökéletesebb gépekkel kell ellátni. Az 1955—57-ig terje­dő években újabb gép- és traktorállomá­­sokat kell üzembe helyezni és meg kel! kezdeni további gép- és traktorállomások építését. A gép- és traktorállomásokat ele­gendő térséggel kell ellátni a javítások megvalósítása céljából, az állomások köz­pontjaiban garázsokat és szérűket, valamint fedett helyeket kell építeni az összes kom­bájnok és mezőgazdasági gépek rendes el­helyezésére. A gép- és traktorállomások központjai részére tankokat kell biztosítani a hajtóanyagok raktározása céljából. 780 új traktorbrigádközpontot kell építeni és be kell fejezni a gép- és traktorállomások 18 kerületi javítóműhelyének és 600 központ­jának épitését. 7. Lényegesen növelni kell a gépesítő eszközök kihasználását a javítások idejének megrövidítésével és a pótalkatrészekben elő­forduló hiányosságok kiküszöbölésével. A gép- és traktorállomások kerületi javító­műhelyeit úgy kell fölszerelni, hogy 1957- ben elvégezhessék a traktorok összes ge­neráljavításait. A kerületi javítóműhelyek­ben meg kell teremteni az agregátok cse­realapját a traktorok 8—lOo/o-os évi átlag­száma erejéig. 8. Meg kell javítani az életföltételeket és csökkenteni kel] a gép- és traktorállomások dolgozóinál a munkaerőhullámzást azzal, hogy a gép- és traktorállomások és köz­pontok mellett a traktorosok részére szál­láshelyek épüljenek; ezeket el kell látni a szükséges egészségügyi és segélynyújtási berendezésekkel és kultúrsarkokkal. Az 1955—57-ig terjedő években a gép- és traktorállomások dolgozói részére 3230 lakásegységet kell építeni és lehetővé kell tenni 1900 családiház egyéni építését. 9. Csökkenteni kell a gép- és traktorál­lomás munkaköltségeit, be kell tartani és el kell mélyíteni a gazdaságosság szigorú rendszerét és következetesen érvényesíteni kell a személyes felelősség elvét a végzett munkáért és a rábízott gépekért. 1957-ig az 1953-évhez viszonyítva egy átlaghektár megmunkálására eső költsége­ket körülbelül egynegyedével kell csök­kenteni és lényegesen csökkenteni kell az egy átlaghektárra eső hajtóanyagfogyasztást is. 10. Meg kell javítani a gép- és traktorál­lomások agronómus szolgálatát és teljes felelősséget kell rájuk hárítani az EFSz-ben végrehajtott összes agronómiái intézkedé­sekért. A géppark működésének irányítá­sáért és a gépek teljes kihasználásával járó felelősséget a gép- és traktorállomás főgé­pésztechnikusára kell hárítani. _ A szakaszagronómusok hálózatéi úgy kell bővíteni és kiegészíteni, hogy 1957-ig min­den egyes traktorbrigádközpontra egy sza­­kaszagronómus essék. 1956-ig az összes gép- és traktorán omáson meg kell teremteni az agronómiái laboratóriumokat és ezekben el­sősorban a talajelemzésre, valamint a vető­mag és ültetményellenőrzésre kell Összpon­tosítani a figyelmet. 11. Ki kell szélesíteni a gép- és traktor­állomások technikai segélynyújtását az egy­séges földművesszövetkezetek részére. Az 1954. év folyamán nyolcvan különleges bri­gádot kell kiépíteni a növényvédelemre, az 1955. évben pedig minden egyes gép- és (Folytatás az 5. oldalon.')’

Next

/
Thumbnails
Contents