Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-27 / 26. szám

fíattma

Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelveiből

*_____________________________________________Fňldmflw*__________________________ 1954. Június 27.

(Folytatás a 3. oldalról.)

7. ) Ki kell bővíteni a tyúkfélék és a víziszárnyasok tenyésztését, különösen az EFSz-ekben növelni kell a méhészetet.

8. ) Intézkedéseket kell tenni arra, hogy minden EFSz-be és állami gazdaságba bevezessék a- állattenyésztési termelés munkamegszervezésének, az igazságos munkai utal mazásnak nelyes módszereit, nevezetesen a termelési feladatok túlteljesítéséért való pótjutalmazást — Megfelelő feltételek mellett meg kell kezdeni a két műszakban végzett állattenyésztési termelés bevezetését.

9. ) 1955-ben három állandó kiképzőközpontot kell létesíteni a sertésetetők oktatására, valamint három kiképzőközpontot a fejük és a tehéngondozók oktatására. E kiképzőközpontok 30 hellvel rendelkezzenek a rövid tanfolyamok keretében való utólagos gyakorlati és elméleti oktatás megvalósítására.

10. j Erősíteni kell szakképzett munkatársakkal a zootechnikai-állatorvosi szolgálatot és biztosítani kell az EFSz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok állattenyésztési termelésének növelésében nyújtott hatékony segítséget. Fokozni kell oltással a gazdasági állatok preventív védelmét a fertőzőbetegségek ellen. Meg

kell javítani a mesterséges megtermékenyítés sei foglalkozó állomások munkáját.

11. j Rendszeresen fokozni kell a takarmánvtermelést úgv hogy 1957-ben 1953-hoz viszonyítva. 32 százalékkal növekedjék, emellett a rétekről begvűitött széna és az évelt! takarmányok teimelése 90 százalékkal, a nedvdús takarmánvnöv vek termelése U százalékkal, a takarmánygabonáé 12 százalékkal, a hüvelyes takarmánvnövénveké 158 százalékkal, a takarmánvburgonváé 123 százalékkal növekedjék A rétek és legelők hektárhozamait 50 százalékkal az évelő takarmánvnövénvek hektárhozamait 24 százalékkal kell növelni. A rétek és legelők terméshozamainak növelésére jobban fel kell használni a trágyáiét az istállótrágvát. a komposztot. a meszet. a Thomas-salakot és tekintetbe kell venni a rétek vízviszonyainak rendezését.

1. ) A munkaerők számának emelkedését, a korarány meg.i rvítását és a minősítés fokozását valamint a mezőgazdaságban dolgozó személyek anyagi és kultúrál" viszonyainak megjavítását, a mezőgazdasági termelés lényeges emelésének biztosításához szükséges alapfeltételek egyikének kell tekinteni a legközelebbi években.

2. ) Az 1954-57-ig terjedő években összesen

320.000 állandó, főleg ifjúsági dolgozót kell megnyerni a mezőgazdaságba, ebből az 1954 évben 105.000. az 1955. évben 85.000, az 1956. évben 70 000 és az 1957. évben 60.000 dolgozót. Ebből a célból ki kell szélesíteni, jobban megszervezni és támogatni a Micsurin-köröket ez iskoleügyi minisztérium hatáskörébe tartozó iskolákban, mivel ez fontos tényező az ifjúságnak e mezőgazdaságba való megnyerése szempontjából.

3. A mezőgazdaságban tartósan dolgozók számát a határmenti járásokban az 1953. évhez viszonyítva legkevesebb 70.000 személlyel kell növelni. Ki kell dolgozni a határvidék betelepítésének mindenegyes évi tervét, amely mssgeMfa « termelés, beruházás;. lalsíe, Äelmezés, egészségügy és

A határmenti körzetekben az 1954. évben biztosítani kell a lakóházak gyors tatarozását, azzal, hogy e körzetekbe összpontosítjuk a helyi gazdasági és az építőipari minisztériumok szakmai dolgozóit, biztosítjuk a nemzeti bizottságok részéről nyújtandó mindennemű technikai segítséget, és e feladatra összipontosítjuk az állami munkaerőtartalékok végzett növendékeinek és tanulóinak munkáját és a tömegszervezetek kezdeményezését.

4. A pártszervezeteket, a tömegszervezeteket és az állami szerveket utasítani kell, tekintsék elsőrendű feladatuknak a szakmai és politikai téren egyaránt fejlett dolgozók toborzását a gép- és traktorállomások számára, folytassanak széleskörű felvilágosító munkát a gép- és traktorállomások hivatásáról és jelentőségéről, amelyek anyagi-technikai alapjai a mezőgazdasági termelés irányításának és magyarázzák meg, mily nagy hazafias feladatokat tűz pártunk és kormányunk a gép- és traktorállomások elé. E célból különösen:

a) meg kell erősíteni a gép- és traktorállomások vezetőségét politikailag és szakmailag fejlett ipari és mezőgazdasági dolgozókkal;

b) biztosítani kell az 1954. és 1955. év folyamán a gép- és traktorállomások részére történő toborzást 4200 szakmai dolgozó erejéig, ebből: 3100 magasabb- és alacsonyabbfokú szakmai képzettséggel bíró zettséggel bíró mérnöki-technikai dolgozót;

c) az 1957. évig a gép- és traktorállomások dolgozóinak számát 27.000-rel kell emelni A gép- és traktorállomások dolgozóinak kiválasztását a mezőgazdaság gépesítése céljából elsősorban az iparban kell végrehajtani, főleg az ipari és más olyan ágazatok dolgozóinak soraiból, akik falun laknak és gazdálkodnak.

A hegyvidékeken évente legalább 14 hegyigazdaságot kell létesíteni az állami gazdaságokban és EFSz-ekben

12. ) Népszerűsíteni és terjeszteni kell a takarmánvvetési eljárások bevezetését: nagyobb mértékben kell kihasználni a sorközi takarmánvnövénvek termesztését, úgymint a tarlórépa és a hűvel veskeverékek vetését takarmánygabonába. Az egv hektáron a legtöbb zabegységet és élvezhető fehériét adó takarmánvnövénvek termesztésével biztosítani és fejleszteni keli a takarmánvalapokat. kell vezetni új. nagyhozamú takarmánynövények, főleg a takarmánykáposzta és a szudáni fű termesztését, bővíteni kell a kutatást más. különösen szárazabb vidékeken.

Rendkívül nagv igyekezetét kell kifejteni értékes és nagvhozamú szilázsnövénvekből való téli szilázstartalékok létesítésére. Főleg hüvelyes-gabonakeverékekből kell silótartalékokat készíteni a tavaszi siiózásra, kukoricából, vagypedig kukorica-napraforgó hüvelyes keverékekből a téli és őszi silózásra. A sertések hizlalására a legnagyobb mértékben be kell vezetni a burgonya silózását Minden fejőstehénre legalább 25 mázsa télisilókészlet. minden fiatal marhára 10 mázsa silókészletet kell számítani. Valamenvnyi közös marhaistállóban be kell fejezni négy mázsa silóanvagot befogadó, legalább egv köbméter terjedelmű silóhelv építését.

13. ) Takarmányozási célokra teljes mértékben fel kell használni minden megfelelő ipari hulladékot. főleg Írót. savót. lefölözött tejet, vért, kukoricaélesztőt, szulfitlugot és más hulladékot. Fel kell használni a közös étkeztetési üzemek hulladékait és meg kell szervezni a konyhai hulladékok összegyűjtését. Az állami gazdaságokban és EFSz-ekben be kell vezetni az acidofil tei etetését az állatokkal.

14. ) Saiát forrásokból hizlaldákat kell létesíteni az ipari üzemek, hivatalok, katonai alakulatok. nemzetbiztonsági szervezetek és egyéb intézmények étkezdéi mellett, és biztosítani kell, hogy minden más módon fel nem használt ételmaradékot felhasználjanak.

d) kötelezni kell a minisztériumokat és az egyes vállalatokat, hogy segítsenek e kiválasztásnál és hogy akadály nélkül tegyék szabaddá a szakembereket és minősített munkásokat a mezőgazdaságba való átlépés céljából;

e) át kell dolgozni a gép- és traktorállomások bér-, fizetés- és prémiumrendszerét, hogy megfeleljen fokozott jelentőségüknek és hogy biztosítva legyen a minősítés és a termelési eredmények szerinti jutalmazás;

f) azon dolgozók számára, akik más ágazatokból mennek át a gép- és traktorállomásra, begyakorlásuk időszakára biztosítani kell, eddigi fizetésük magasságát, azonban legtovább egy év időtartamára.

5. Az állami birtokokat el kell látni a megfelelő számú szakképzett mezőgazdasági szakemberekkel és dolgozóik számát 1957-ig körülbelül 8500-al kell emelni.

S. A? 4<ldig tnűködő egységes földműves- SEöwtkezetek t igállományát a más ágazatokból visszatérd dolgozókkal és a vidéki lakosság soraiból megnyert egyéb dolgozókkal kell növelni, 1957-ig összesen körülbelül

72.000 személlyel.

Ebből a célból:

a) meg kell nyerni az EFSz-ek tagjaivá az ipari dolgozókat és a népgazdaság más ágazatainak falvakon lakó dolgozóit, és egyszeri juttatásban részesíteni őket, azok részére pedig, akiknek nincs mezőgazdaság guk, biztosítani kell a háztáji gazdálkodást és a tehénvásárlási hitelt:

b) meg kell nyerni az EFSz-ekben végzendő munkára a vidéki asszonyokat és más falunélő személyeket, akik nem dolgoznak a mezőgazdaságban;

c) szükség szerint segíteni kell az EFSzeket szakemberek-szervezők beosztásával a gép- és traktorállomások költségére.

7. Rendszeresen fokozni kell a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság szaktudását. Ebből a célból:

a) meg kell szervezni az EFSz-ek és a mezőgazdasági állami szektor részére az utánpótlás nevelését a mezőgazdasági tanulóiskolák látogatásával, továbbá a falusi iparosoknál való tanulás révén és végül téli iskolákban kell nevelni azt a mezőgazdasági ifjúsági utánpótlást, amely az. EFSzeken vagy szüleinél marad munkára.

b) lényegesen meg kell javitani a mezőgazdasági tanulóiskolákban a nevelést és az oktatást és az iskolákat rendesen el kell látni taneszközökkel és a szükséges berendezésekkel. Teljes mértékben ki kell használni a mezőgazdasági tanulóiskolák összes eddigi berendezésének kapacitását és a kiválasztott EFSz-ekben és állami birtokokon a mezőgazdasági tanulóiskolák keretében meg kell szervezni az utánpótlás csoportnevelését nevelők vezetésével, hogy a mezőgazdasági tanulóhelyeken még az 1954. évben 13.600 fiút és iányt lehessen elhelyezni és a következő években is legalább

ugyanennyi fiút és lányt kell biztosítani évente a mezőgazdaság részére. Ebből a célból a szövetkezetek és állami birtokok részére feltétlenül biztosítani kell a szükséges eszközöket az elszállásolási és más berendezések kiépítésére;

c) lehetővé kell tenni a tanulók egyéni oktatását bevált mestereknél a gép- és traktorállomásokon, állami birtokokon, EFSz-ekben, esetleg az erre a célra kiválasztott magániparosoknál is, 1954-ben körülbelül 2000 tanuló; és így kell kiküszöbölni a kovácsok és patkolókovácsok, kerékgyártók és szíjgyártók, esetleg más falusi iparosok érezhető hiányát;

d) a többi mezőgazdasági ifjúság részére téli iskolákat kell létesíteni a mezőgazdasági szakiskolák, esetleg más iskolák mellett. Ezeket az iskolákat mindig november

1-től április 30-ig terjedő időszakban kell megszervezni két évi időtartamra;

e) a mezőgazdasági ifjúság részére elsősorban a tanonciskolákban kell megszervezni a téli rekreációt, a Központi Szakszervezeti Tanács és a földművelésügyi minisztérium eszközeiből.

8. A mezőgazdasági termelés irányításának jobbátétele érdekében elegendő számú szakkádert kell biztosítani. E célból:

a) fokozatosan emelni kell a mezőgazdaság részére iskolázott szakemberek számát, hogy az 1957. évben legkevesebb 1800 személyt vegyenek fel a főiskolák első évfolyamaiba a mezőgazdasági-techniikai iskolákba pedig legkevesebb 2900 személyt és a mezőgazdasági mesteriskolákba 6600 személyt;

b) az 1954/57-ig terjedő években a földművelésügyi minisztérium technikai és főiskoláin;

3500 agronómust (ebből 850 főiskolást, beleszámítva az iskolaügyi minisztérium főiskoláiról átvett hallgatókat is),

2074 zootechnikust (ebből 475 főiskolást),

765 állatorvost (ebből 710 főiskolást) és

437 gépesítőt (ebből 148 főiskolást) Sell kitanítani és a mezőgazdaságban elhelyezni;

c) ezenkívül 1957-ig a mezőgazdasági termelés részére az iskolaügyi minisztérium főiskoláin legkevesebb 150 gépészmérnököt és 70 növényorvost kell iskolázni;

d) biztosítani kell 800 főiskolai és négyéves mezőgazdasági szakképzettséggel bíró szakembernek más szakokból való átlépését a mezőgazdasági termelésbe. Biztosítani kell számukra a nemzeti bizottságok segítségével az előnyös elszállásolást és egy év tartamára az esetleges fizetéskülönbözet kiegyenlítését anyaüzemeik részéről;

e) más szakokból való áthelyezéssel a különböző rövidtartamú mezőgazdasági iskolák és tanfolyamok legkevesebb 2000 végzett növendékét kell megnyerni a mezőgazdasági mesteriskolákba;

f) 1955-ben meg kell kezdeni két mezőgazdasági főiskola építését, az 1955/57-ig terjedő években pedig három mezőgazdasági technikai iskola építését. Lényegesen meg kell javítani az összes mezőgazdasági iskolák, iskolabirtokok és műhelyek berendezését, főleg a legújabb gépesítő eszközökkel és taneszközökkel való ellátásukat;

g) lényegesen emelni kell a felnőtt mezőgazdasági dolgozók oktatásának színvonalát. Fokozatosan három 1—3 éves iskolát kell kiépíteni az EFSz-ek elnökei részére. Meg kell javítani a dolgozóknak a mezőgazdasági mesteriskolákba való kiválasztását, hogy ezek az EFSz-ek vezető munkacsoportjait előkészítő iskolák alaptípusúvá váljanak és fokozatosan korlátozni kell a tanfolyamokon való iskolázást; a felnőtt dolgozókat és családjaikat a mezőgazdasági iskolákban és tanfolyamokban való iskolázásuk időszakára anyagilag biztosítani kell;

h) biztosítani kell a mezőgazdasági dolgozók esetében a mezőgazdasági termelés és gyakorlat legújabb ismereteinek elsajátítását rendszeres kiegészítő iskolázással.

IV. A mezőgazdaságnak munkaerőkkel és szakemberekkel való megerősítéséről

V. A mezőgazdaság gépesítése és a gép és traktorállomások feladatai

1. Az 1957. év végéig átütően kell fokozni a fő mezőgazdasági munkák gépesítését; az állattenyésztési termelésben teljes mértékben gépesíteni kell a fárasztó munkákat. Az EFSz-éknél az őszi szántás gépesítését 90 százalékra, az őszi vetés gépesítését 70 százalékra, a kapásnövények sorközötti megmunkálásának gépesítését 65 százalékra, a gabonafélék kombájnokkal való betakarításának gépesítését 50 százalékra, a cukorrépa betakarításának gépesítését 90 százalékra, a burgonya betakarításának gépesítését 50 százalékra és a len betakarításának gépesítését 92 százalékra kell emelni. A növényi és állattenyésztési termelésben a gépesített munkák számát lényegesen bővíteni kell. A gép- és traktorállomásokat fokozatosan el kell látni a betakarításra és a silózásra alkalmas növények feldolgozásához szükséges gépekkel.

2. A kapásnovények sorközötti megmunkálása gépesítésének biztosítása céljából az 1955—57-ig terjedő években a mezőgazdaság részére 9500 kultiváló traktort és 18.000 darab kultiválóeszközt kell szállítani. )A.z istállótrágya felrakásával és szétszórásával kapcsolatos fáradságos munka kiküszöbölése céljából 1957-ig a mezőgazdaság részére 9000 trágyarakodó gépet és 12.100 istállótrágyaszóró gépet kell a mezőgazdaságnak szállítani.

3. 1957-ig az egy traktorra eső átlagteljesítmény 15 HP-vel kell emelni a gép. és traktorállomásoknál 342 átlaghektáron; a gabonaneműeknek kombájnnal történő betakarításánál 185 hektárnyi teljesítményt kell elérni egy 15 lapátos kombájnnal.

4. A közös istállókat itatókkal, a takarmány gépesített elkészítéséhez szükséges berendezéssel és az istállótrágya elszállítására szükséges berendezéssel kell ellátni. A körzös tehénistállókat fejőgépekkel és hűtőberendezésekkel kell ellátni a tej kezelése céljából.

5. Az 1955—57-ig terjedő években a szállítás biztosítása céljából 6100 teherautót és 3900 traktorvontatta kocsit kell a mezőgazdaságnak szállítani.

6. A gép- és t rak tor állom á s oka t jómimőségű és technikailag egyre tökéletesebb gépekkel kell ellátni. Az 1955—57-ig terjedő években újabb gép- és traktorállomásokat kell üzembe helyezni és meg kel! kezdeni további gép- és traktorállomások építését. A gép- és traktorállomásokat elegendő térséggel kell ellátni a javítások megvalósítása céljából, az állomások központjaiban garázsokat és szérűket, valamint fedett helyeket kell építeni az összes kombájnok és mezőgazdasági gépek rendes elhelyezésére. A gép- és traktorállomások központjai részére tankokat kell biztosítani a hajtóanyagok raktározása céljából. 780

új traktorbrigádközpontot kell építeni és be kell fejezni a gép- és traktorállomások 18 kerületi javítóműhelyének és 600 központjának épitését.

7. Lényegesen növelni kell a gépesítő eszközök kihasználását a javítások idejének megrövidítésével és a pótalkatrészekben előforduló hiányosságok kiküszöbölésével. A gép- és traktorállomások kerületi javítóműhelyeit úgy kell fölszerelni, hogy 1957- ben elvégezhessék a traktorok összes generáljavításait. A kerületi javítóműhelyekben meg kell teremteni az agregátok cserealapját a traktorok 8—lOo/o-os évi átlagszáma erejéig.

8. Meg kell javítani az életföltételeket és csökkenteni kel] a gép- és traktorállomások dolgozóinál a munkaerőhullámzást azzal, hogy a gép- és traktorállomások és központok mellett a traktorosok részére szálláshelyek épüljenek; ezeket el kell látni a szükséges egészségügyi és segélynyújtási berendezésekkel és kultúrsarkokkal.

Az 1955—57-ig terjedő években a gép- és traktorállomások dolgozói részére 3230 lakásegységet kell építeni és lehetővé kell tenni 1900 családiház egyéni építését.

9. Csökkenteni kell a gép- és traktorállomás munkaköltségeit, be kell tartani és el kell mélyíteni a gazdaságosság szigorú rendszerét és következetesen érvényesíteni kell a személyes felelősség elvét a végzett munkáért és a rábízott gépekért.

1957-ig az 1953-évhez viszonyítva egy átlaghektár megmunkálására eső költségeket körülbelül egynegyedével kell csökkenteni és lényegesen csökkenteni kell az egy átlaghektárra eső hajtóanyagfogyasztást is.

10. Meg kell javítani a gép- és traktorállomások agronómus szolgálatát és teljes felelősséget kell rájuk hárítani az EFSz-ben végrehajtott összes agronómiái intézkedésekért. A géppark működésének irányításáért és a gépek teljes kihasználásával járó felelősséget a gép- és traktorállomás főgépésztechnikusára kell hárítani. _

A szakaszagronómusok hálózatéi úgy kell bővíteni és kiegészíteni, hogy 1957-ig minden egyes traktorbrigádközpontra egy szakaszagronómus essék. 1956-ig az összes gép- és traktorán omáson meg kell teremteni az agronómiái laboratóriumokat és ezekben elsősorban a talajelemzésre, valamint a vetőmag és ültetményellenőrzésre kell Összpontosítani a figyelmet.

11. Ki kell szélesíteni a gép- és traktorállomások technikai segélynyújtását az egységes földművesszövetkezetek részére. Az

1954. év folyamán nyolcvan különleges brigádot kell kiépíteni a növényvédelemre, az

1955. évben pedig minden egyes gép- és

(Folytatás az 5. oldalon.')’