Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-13 / 24. szám

8 tkaOnd Földműves ’“'Bl június 13. traktora I loMasatti k к í ret Több fegyelmet a szakemberek kiképzésének Jozef Martaus mérnök, Alfonz Markó mérnök, a braitislevai mezőgazdasági ku­tatóintézet gazdasági osztályá­nak doloozói. A gép- és traktorállomások nagy szociális te mezőgazdasági vállalatok, amelyeknek feladatuk teljesítéséhez szakmailag és politikailag fejlett dol­gozókra van szükségük. Segítségük nél­kül ma már nem tudunk elképzelni korszerű mezőgazdaságot, amelynek feladata a termelés és minőségének állandó fokozása. Ezt a tényt újból kihangsúlyozza a párt X. kongresszusa elé terjesztett javaslat, amely a mezőgazdasági ter­mések jelentős emelését javasolja a legközelebbi 2—3 évben. Ezek tehát olyan feladatok, amelyeknek teljesíté­se nagy feladatokat ró a gépállomá­sokra. A javaslat részletesen megmu­tatja, hogy mire kell fordítani a gép­állomások vezetőségének a legnagyobb figyelmet. Különös figyelmet szentelnek a gé­pesítés fokozására, a mezőgazdasági munkák kiterjesztésére és, minőségére. Ezzel összefüggésben a legkomolyabb formában nyomul előtérbe a szakkép­zett erők képzettségének kérdése. Néz­zük csak meg, ezzel összefüggésben milyen kérdéseknek a mérlegeléséről van szó. A bretislevai mezőgazdasági kutató­intézet gazdaságtan! osztá.yának lol­­gozói a gépá’lomások működését el­lenőrizve, többek között figyelmüket a szakerők alkalmazására, de főképpen a szakerők képzettségére irányították. A mezőgazdasági szakerők hiányos képzettsége folytán a földmüvesszövet­­kezetek, traktorai brigádok és így ter­mészetesen maguknak a gépállomások­nak a tervei is fogyatékosak. A ter­veket késve készítik és ,a tényeknek nem megfelelően. A gépállomás agro­­nómusai nincsenek tisztában a szövet­kezet szervezeti és termelési kérdései­vel. Az agronómiái szolgálat egyik ko­moly fogyatékossága az, hogy a be­vált szovjet tapasztalatokat a föld­művelésben és a munka megszervezé­sében nem érvényesítik. Nem alkal­mazzák kellőképpen az előhántós eké­ket, nem vezetik be a kérészt- és szűksoros vetési rendszert, megfeled­keznek a szemcsésműtrágya készíté­séről, az előcsiráztatásról, a tavaszia­­sításról, nem szorgalmazzák az óra­ütemterv szerinti munka megszerve­zését, sem pedig a Bredjuk-féle csép­­lési módszer bevezetését, stb. Az állat­­tenyésztési. termékek termelésének gé­pesítésében csak kezdetleges lépéseket tettek, amely így sok fölösleges mun­kaerőt vesz igénybe. Sokkal nagyobb figyelmet kell szen­telni a traktorosok kiképzésére is. A képesítés fokát főképpen a gépállomá­son eltöltött időtartama mutatja meg. A múlt évben éppen a munkaerőhul­lámzás következtében a galántai gép­állomáson 53.59 a kóbölkúti 57.69, a dunaszerdehelyi 33.73, a csallóközcsü­­törtöki 20.11 és a veiké csanikovce: gépállomáson pedig 68.66 százalékos kiesés mutatkozik. Éppen ezért a trek­­torállomások munkája még mindig nem kielégítő és az üzemfenntartási költ­ségek is jelentősek. A kutatók megállapították, hogy e­­zeken a gépállomásokon a traktorosok túlnyomó észe 1—2 éves gyakorlattal rendelkezik és csak alacsony százalék­nak van 3 évi gye orlata. Hogy ez a fogyatékosság miként mutatkozik meg a munkateljesítményben és az üzem­­anyagfogyasztásban. a következőkben szem!« .tjük: A gépállomáson alkalmazott traktoro­sod szolgálatának id je A megfigyelt traktorosok száma: egy traktorra eső átleghektárteljesít­­mény 10 nap alatt: időszükséglet átlaghektáronként: átlaghektáronkénti üzemenyagszükség­­let: Ha az egy évig terjedő munkaidőt. kitöltött traktorosok teljesítményét 100 százalékban állapijuk meg, akkor az 1—2 éves traktorosok csoportja 131.17 százalék, a 2—3 éveseké 179.08 és a 3 és többéve, traktorosok csoportja pedig 204.10 százalékos teljesítményt ér el. A bedől oz >tt traktorosoknál kedve­­z en alakul az idő- és az tzemenyag­­szükséglet is. Ha egy átleghektár meg­művelésére szükséges időt az egy évig alkalmazott traktorosoknál 100 száza­lékban állapítjuk meg, akkor az 1—2 évig alkalmazott traktorosok időszük­séglete 78.06 százalék, a 2—3 éveseké 66.16 százalék, a 3 éven felülieké pe­­di" csak 50.90 százalék. Az alkalma­zás Idejének tartamától függ az ü­­zemanyagfogyasztás is. Ha az egy évig évig 1-2 évig 2-3 évig 3-tól és több évig 7 6 6 7 26 30 34.50 47.10 53.68 4.84 3.02 2.54; 1.92 16.53 12.07 9.78 7.83 alkalmazott traktorosok egy átlaghek­tárra eső üzemenyegszükségletét 100 százalékban állapítjuk meg. akkor az 1— 2 éves traktorosok 73 százalék, a 2— 3 éves traktorosok 50.16 száza’ék és a 3 vagy több évesek üzemanyag­­fogyasztása pedig 47.30 százalékot tesz ki. Ebből a példából világosan látható, hogy a traktorosok gyakorlata milyen jelentős befolyással van a teljesítmény emelésére, az idő és üzemanyagszük­séglet csökkentésére. Most pedig azt közöljük, hogy mi­lyen hatással van a traktorosok gya­korlata a karbantartási költségek ala­kulására és a pótalkatrészek szükség­letére. A jelet, példában egy Z 25-ös és egy 5 30-as traktorról van szó: A gépállomáson alkalmazott traktoro­sok szolgálatának ideje: 1évig 1—2 évig 2—3 évig 3—tói több évig A megfigyelt traktorosok száma: Zetor 25-ös gép javításának ás, pót­5 5 5 5 alkatrészeinek költsége új pénzben Š 30-as gép üzemanyag- és pótalkat­23.657 12.993 3.774 3.245 rész költsége 32.332 14.221 4.520 3.840 Ha az egy évig alkalmazott trakto­rosoknál az egy személyre eső kar­bantartási költségei 100 százalékban ál­lapítjuk meg, akkor az 1—2 évig al­kalmazott traktorosok üzemköltsége 48.60 százalék, a 2—3 évig alkalmazott traktorosoké 14.81 és a 3 vagy több­éves gyakorlattal rendelkezőké 12.07 százalék. Ez a példa is világosan mu­tatja, hogy a begyakorlott traktorosok kisebb üzemköltséggel magasabb telje­sítményt érnek el. Amit a fentiekben a műszaki erőkről, az agronómusokró’. gépészekről, javítókról és traktorosok­ról mondottunk, fokozottabb mértékben érvényes a géoállomások igazgatóira is. A szovjet gépállomások ... munka tö­kéletes megszervezésében és az állo­mások igazgatásában jelentős sikereket értek el az utolsó években. Ezt csak begyakorlott, szakképzett traktorosok­kal, kombájnosokkal, gépészekkel, ag­­ronómusokkal és zootechnikusokkal ér­hették el, akik magasfokú képesítéssel és bosszú évek tapasztalatával bírnak. Ezt bizonyítja a Szovjetunió miniszter­­tanácsának a gép- és traktorállomások munkája megjavításáról „zó!ó rendele­té i6, amely szerint a jövőben a gép­állomások igazgatóivá csak gépészmér­nököket és cgronómus mérnököket ne­vezhetnek ki. A főmérnökök és a fő­­zootechnikusok helyére pedig csak "ő­­iskolei szakképzettséggel rendelkezői, kerülhetnek. Ezzel szemben mi a helyzet a mi gépállomásainkon? Ha ezt a kérdést szlovákiai viszonylatban mérlegeljük, megállapíthatjuk, hogy az igazgatók közül csak kettőnek van felsőiskolai képzettsége, három igazgató pedig csak középiskolai szakképzettséggel ■rendelkezik. A többinek alacsonyabb vagy semilyen képesítése sincs. Főagronómusaink közül csak kettő­nek van felsőiskolai képzettsége, öten középisivolei képzettséggel rendelkez­nek a többinek pedig még alacsonyabb, vagy semilyen képesítése sincs. Még rosszabb a helyzet a főgépészek soraiban. Közülük egyiküknek sincs felsőbb szakiskolai képzettsége. Közép­iskolai műveltséggel pedig csak négyen rendelkeznek. A többinek még alacso­nyabb a képzettsége, vagy esetleg csak felszabadulólevéllel rendelkezik. Meg kell említenünk, hogy sok eset­ben nem állöndő'munkaerőkről van szó ,és ezen a téren a munkaerőhullámzás állandóan naprenden van. Látjuk tehát, hogy a gépállomás ve­zetőinek szakkét zettsége elégtelen. Önként adódik a feladat, hogy oldjuk meg ezt a kérdést? Mindenekelőtt a traktorosok és a vezető szakértők eddigi hullámzását a legalacsonyabb fokra kell leszorítani. Megfelelő intézkedések útján gondos­kodni kell anyagi és szociális jólétük­ről. Ezen a téren az új jutalmazási rendszer bevezetésével már megtették az első lépéseket. A vezető szekértők hiányának megoldásához a további út: a jelenlegi vezetők folyamatos oktatá­sa. valamin1 a közép és felsőmezőgaz­dasági szakiskolák tananyagának elsa­játítása. Uher elvtárs nemrégen elhangzott beszámolójából kitűnik, hogy a nem mezőgazdasági iparágakban összesen 5.328 mezőgazdasági szakember dolgo­zik. Ezeket a munkaerőket meg kell nyerni a szövetkezetek, állami gazda­ságok, de főképpen a gépállomások számára. Ezenkívül a szovjet gépállo­mások példája nyomán — amelyek sok­kal jobb munkaszervezéssel és szak­erőkkel rendelkeznek, mint a mi gép­állomásaink — a gépállomások tevé­kenységének fokozása érdekében más ipari vállalatodból további mérnököket és szakértőket kell szereznünk. E kér­dés helyes megoldásával nagyban hoz­zájárulunk a szövetkezetek és a gép­állomások gazdasági megerősítéséhez. Az Agrostroj-üzem új mezőgazdasági gépeket gyárt A jióini Agrostroj dolgozói ebben az évben nagyon fontos és felelősségtel­jes feladatot kaptak: Többezer darab mezőgazdasági gépet kell készíteniük háromféle kivitelben, mégpedig olya­nokat, amilyeneket eddig még nem gyártottak. Ebben í üzemben az év elején megkezdték a „Novites”-mintá­­jú mütrágyaszőró gépek és a „Cert"­­mintájú vontatott burgonyakiszántók gyártását. A dolgozókat ezzel újabb feladatok elé állították: Földműveseink részére az aratás megkezdéséig folya­matosan 180, háromsoros „SKE 3” kombájnt kell készíteniük. A gépek gyártásában eddig semmi tapasztalatot nem szereztek. Ezek a szovjet gépek a mi földjeinken nagyon jól beváltak és lehetővé tették a cukorrépa sokkel gyorsabb és fáradtságmentes betaka­rítását. Az Agrostra’ és a többi n. v. dolgozóinak — akik ebben a munkában szintén résztvesznek — nagy gondot jelentett a gépminták gyártásának be­vezetése. Jíóinbeti eddig ilyen nehéz mezőgazdasági gépeket nem gyártot­tak. Ezek gyártása most is csak annak köszönhető, hogy a Szovjetunió az összes szükséges rajzokat- és költség­­vetést készségesen rendelkezésünkre bocsátotta. Műszaki dolgozóink a terv teljesítéséhez nagy kedvvel fogtak hozzá. A kombájn gyártásához több­ezer acélöntvény-részlegre és alkat­részre van szükség. Az acélművek — amelyet az öntvények gyártásával meg­bíztak — gyenge teljesítménye folytán a feladatnak nem tud idejében elege! tenni. Éppen ezért Sloboda főmérnök és Madérié öntőmester kísérletet tet­tek, hogy az öntvényeket a jíéini üzemben önthessék. Fáradtságukat si­ker koronázta és most már az acél­­öntvényeket saját öntödéjükben készí­tik és további megmunkálásra előké­szítik. A jíéini Agrostroj dolgozói elhatá­rozták. hogy vállalásaikat maradékta­lanul teljesítik és a szükséges cukor­répa-kombájnokat még a betakarítás megkezdéséig elkészítik. Az év végéig pedig mezőgazdasági dolgozóinknak •újabb 220 magas teljesítményű gépe; juttatnak. D mezőgazdasági gépgyárak a X. kongresszus tiszteletére meggyorsítják a gépek gyártását A krnovi 2-es szá ,ú üzem dolgozó; április óta a műtrágyaszóró gépek és a burgonyakiszántó ekék számára önt­vényeket készít, amelyeket ezután a jicsini Agrostroj nemzeti vállalat dol­gozóinak küldenek. Ezt a megrende­lést nem számították be eredeti ter­vükbe, éppen ezért eleinte nagy aka­dályokkal kellett megküzdeniök, ame­lyeknek következtében a megrendelés­nek csak késve tudtak eleget tenni. Az alkalmazottak azonban elhárították a fennálló akadályokat. A X. kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, amelyben mindenekelőtt a termelés fokozására, a szállítási határidő betar­tására, a minőség emelésére, valamint a selejt csökkentésébe kötelezték ma­gukat. A vállalt kötelezettségek betar­tásához nagyban hozzájárult František Nemec öntőmester és Adolf Kosár mintaasztalos módosító javaslata, akik új öntési módszert vezettek be, amely az öntést alaposan leegyszerűsíti. A módosítás folytán elesik 16.000 szek­rény öntése, amit eddig a burgonya­­kiszántó ekék öntéséihez használtak. A Strojosvit üzem — alkalmazottjai jó szervezéssel állandóan jobb és jobb eredményeket érnek el. Az Agrostroj n. v.-nek áprilisban és májusban a burgonyakiszántó ekék készítéséhez 2.700, a mütrágyaszőró gépek készíté­séhez pedig több mint 302.000 önt­vényt szállítottak. A terv szerint az év végéig kb. 263 tonna vegyesönt­vényt kel! még leszállítaniok. A X. kongresszus tisztel U-re tett vállalá­sukban ígérik, hogy ezeket még határ­idő előtt leöntik. A nagvfödémesi EFSz egyetemes gépesített aratással 54.500 koronát megtakarít A mezőgazdasági miniszter utasítá­sa alapján a nagyfödémesi szövetke­zeti tagok is készülnek az aratásra. Ezen a téren már tavaly gazdag ta­pasztalatokat sze azték. Különösen a kombájnnal végzett aratással és cs«áp­­léssel voltak megelégedve. Éppen ezért az idén ismét kombájnokkal aratnak, süt az aratási és eséplési munkákat a szerzett tapasztalatok figyelembevéte­lével még jobban megszervezik és így az egyetemes gépesített aratás mel­lett döntöttek. Sebők László szövetkezeti elnök és Szántai János agronómus a mezőgaz­dasági kutató-intézet gépesítési dolgo­zóival együtt kidolgozták az egyetemes gépesített aratás — cséplés elvégzésé­nek pontos tervét és költségvetését. Az aratás megkezdését július 6-ára tervezik. Hatszázötven hektár gabo­nából 467.97 hektárt egyetemes gépe­sítéssel aratnak. A többit önkötöző­gépekkel aratják. A szenei gépállo­mással már szerződést kötöttek, ahon­nan 5 kombájnt kapnak. A kombájnoK- tól a gabonát pótkocsikkal a mezőn létesített eséplési térre szállítják, ahol a gabonát kitisztítják. A tisztítógépe­ket a szenei gépállomás dolgozói kész1- tik. Innen a szemet 2 szárítóba szál­lítják, majd a gabonát egyenesen az államnak juttatják. A megmaradt ga­bonát a szövetkezeti magtárakban he­lyezik el Az aratási tervben nem feledkeztek meg a szalma összehárításáról sem. A gépállomás kelk’számú hárítót bocsá­tott rendelkezésükre. A szövetkezeti tagokkal az aratási tervet alaposan megtárgyalják. A ter­vet egyénekre osztják és így mindenki fogja tudni, milyen feladattal bízták meg. Az előzetes számítások szerint a szövetkezeti tagok a gépesített egye­temes aratással 54.000 koronát meg­takarítanak. Gábriska Mihályt, a szenei , épállomás főagronómusát a KNV „a kerület legjobb agronómusa” címmel tüntette ki. Gábriska Mihály a kombájnokkal végzendő aratást a szövetkezetekkel 100 százalékban szerződésileg biztosí­totta, a gépállomáshoz tartozó szövetkezetékkel hozamszerződést kötött és a gépállomás dolgozói az elvégzett munkáért természetbeni jutalmazásban részesülnek. Mindezeken kívül teljes mértékben bevezette a szovjet tapasz­talatok széleskörű alkalmazását.-----­­'-v • • , ■ ~ч—r-­­ЭДО«я*. A szenei traktorosok a helybeli szövetkezet heréjét kaszálják. Kapusiák Jó­zsef és Baliga Antal traktorosok gépenként 1 nap alatt 12—13 hektárt Is lekaszálnak. > Elmunkáshét a nyítraí kerületben A nyitrai kerületben lévő gépállo­mások június 5-én e X. kongresszus tiszteletére élmunkáshetet rendeztek. Ezt a kezdeményezést a gépállomások agronómusai indították el, akik pén­teken Beladicén tanácskozásra gyűltek és megvitatták э mezőgazdasági mi­niszter aratásról és cséplésről szóló rendeletét. Az élmunkáshéten egyes trektorál­lomások, traktorosbrigádok és trakto­rosok versenyeznek a cukorrépa, vala­mint mát. egyéb ipari növény sorköz; megművelésének mielőbbi befejezésé­ért. A gépállomások javítói ezenkívül az aratógépek gyors megjavításának érdekében keltek versenyre és válla’­­ták, hogy azokat június 10-ig meg je vítsák.

Next

/
Thumbnails
Contents