Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-06 / 23. szám

1954. Június в. Féldműfái * ül A11 AMI ВИСТЮЁШ tllfiPI! A nánai állami gazdaság biztosítja a takarmányalapot A májusi esők nyomán — amelyek szaporán öntözték földjeinket, Ъо ta­karmánytermés mu.átkozik. Ha eddig sikeresen íarcoltunk e gazdag termés eléréséért, akkor most a takarmányok betakarítására kell összpontosítanunk minden erőnket. Másképpen nem tud­juk biztosítani a takarmányalapot, jó­­minőségű 'etetnivilót állatállományunk részére. Hogy több takarmányt nyel­hessünk állatállományunk számára ée alapos gondot ford'thassunk állatte­nyésztésünk szüntelen fejlődésére, ami fokozza mezőgazdasági dolgozóink jö­vedelmét és élelmiszerellátásunkat biz­tosítja, nemcsak a takermányvetések és a rétek ápolásával keil törődnünk, ha­nem a takarmányok helyes felhaszná­lásáról Í6 gondoskodnunk ell. Ez any­­. nyit jelent, hogy idejében gyűjtsük be.^ helyesen silózzuk. vagy tároljuk a ta­karmányt. Többek között erről beszélgettünk a nánai állami gazdaság dolgozóival, akik az elmúlt héten kezdték meg a takar­mányok kaszálását. Bábindeli Márton, a gazdaság dolgozója megjegyezte: — Éppen most jövünk a határból. Már négy órakor kint voltunk a földeken, hogy a harmaton összerakjuk a leka­szált lucernát. Ilyenkor legjobb a mun­ka, mivel n л peregnek 1 a lucerna levelei é- ez f ':ozza a takarmány mi­nőségét. A nánai gazdaságban a takarmányok kaszálásé1 folyimatose szervezték meg, vagyis figyelembe vették, hogy a száradás nem egyezer.e, hanem folye­­m san történik. Csizmár István cso­portvezető, aki éppé. kint volt a lu­­cematáblán, ugytncsak megemlítette, hogy nagy gondot fordítanak a kaszá­lásra és egyszerre nem ágyazzák le az összes takarmányt, mert a kedvezőtlen időjárás igen sok kárt okozhatna, kü­lönösen a lucernák és a herefélék mi­nőségében. — E ért mi úgy kaszá­lunk, — föl .atte — hogy a munka­csoportok folyamatosan megbirkózhas­sanak a takarmányok felszárításával. Tehat Nánán nagy non« fordítanak a takarmánvelap biztosítására. Err^ ugyanis a múlt tapasztalatai -tanítot­ták meg a gazdaság dolgozóit. Nagy elvtáre, agrotechnikus nem is szégyen­­li bevallani, hogy bizony tavaly az esők igen kilúgozták a lucernákat és ezzel sok tápanyagtól fosztották meg a ki­termelt takarmányokat. — De az idén ezt a fo- munkát úgy szerveztük meg — mondja — hogy idejében és minden veszteség nélkül felszáríthas­suk az etetni valót. A takar: ái.vok szárítását szárítőfákon végezzük. Ezzel a módszerre! nagymennyiségű, jólmeg­­env'szthető fehérjét mentünk meg és a takarmányt is fzletesebbé tesszük általa. Носу milyen fontos szerepet tölt be a jóminőeéjú tak irmány állattenyész­tésünkben. arról Fábián elvtárs, a gaz­daság vezetője így nyilatkozik: — Azt akarjuk, hogy minél jobb takarmánnyal láthassuk el állatai,.k'U. Ez igen fon­tos и tejhozem zei * ontjábó! is. Igaz, május, tejátlegui - még nem hozta meg a kívánt eredményt, de azért így is elértük tehenenként a 8.1 literes tej­hozamot naponta. Nem mondom, ez is szép eredmény, de nég magasabb tej­­hozam elérésért törekszünk. A tejhozam fokozása mellett azon­ban nem feledkeznek meg a takarékos­ságról sem. Nagy elvtárs ezzel kapcso­latban elmondja, hogy minden egyes állatra kiosztják az adagosat és nem etetnek feleslegesen. A takarmányada­gok mennyiségét úgy állapították meg, hogy kint a földeken bizonyos részt lekaszáltak és hazaszállítva Iemázsál­­ták. Az így megállapított takarmány­­mennyiség szolgál alapul most az ál­latok etetésénél. A takarmányalep biztosításánál azon­ban nagy mulasztást is elkövettek a nánai gazdaságban. A terv szerint u­­gyanis májusban több, mint ötszáz mé­termázsa siiótekarmányt kellett volna készíteniök, de ez*: a feladatukat nem teljesítették, holott van bőven őszi ke­verékük, melyeket már egész bátran lehetne silózni. Ferenc János elvtárs, a növénytermelési csoport vezetője megjegyezte, hogy a hiányt hamarosan pótolni fogják. Ezt annál inkább is megtehetik, mert a gazdaság valameny­­nyi dolgozója, ideszámítva az iparoso­kat és az adminisztratív munkaerőket megfogadták, hogy a takarmány beta­karításánál ők is segítenek. Az emlí­tett dolgozóktól igen nemes kezdemé­nyezés és. mint tapasztaltuk, ígéretü­ket már be is váltják, merthiszen nem egyszer már korán reggel kimentek a lucematáblákra, hogy megmentsék a takarmányok minőségét és ezzel .is elősegítsék a mielőbbi felszáradást. A nánai állami gazdasághoz tartozó ebedi részlegen ugyancsak folyik a munka. Itt nagy gonddal készülnek a silózásra is. Mindezt bizonyítja az. hogy új silógödröt építenek, amelynek hosz­­sza 14 méter, mélysége pedig 3 méter. A takarmányok betakarításán kívül igen jól folytatják munkájukat a növény­­ápolásokban. de főleg a cukorrépa mű­velésében. A répamunkában Janicsek Julianna jár az élen, aki eddig 77 ár területen végezte el az egyelést. Itt meg kell jegyeznünk, hogy már rég nem látott növésű répájuk van az ál­lami gazdaságok dolgozóinak. A leve­lek már elárasztották a földet, ami azt bizonyítja, hogy szorgalmas munkás­kezek végezték el a sarabolást, az egyelést. A nánai gazdasághoz tartozó részlegek ugyanúgy, mint maga a gaz­daság már befejezte a répa egyelését és most a soronkövetkező második ka­pálást szorgalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi átlag ' 50 mázsás hek­tárhozamukat az idén cukorrépából magasan túlteljesítik és a dolgozók megkapják szorgalmas munkájuk után a megérdemelt pótjutalmazást. Másik négy előnye a gazdag répatermésnek az, hogy 1 atékonyan elősegíti a takar­mányelap biztosítását, ami egyik leg­fontosabb előfeltétele az állattenyész­tés fejlesztésének, hasznossága növe­lésének. A gazdaság dolgozói, amikor a ta­karmányozási, a takarmány termelési tervüket elkészítették, gondoltak a má­sodnövények vetésére is. Az őszikeve­rékek lekaszálása után, ugyanazokon a területeken most ismét takarmányt ve­tettek be. Eddig több, mint öt hektá" mohert sikerült a földbe tenniök. Ez­zel egy év alatt két termést nyernek egyazon területről. Nemzetgazdaságunk szempontjából ez igen szép eredmény, rnivel.jól kihasználjuk a talajt a ta­karmánytermelésre, ami után igen szép gabonatermésre számíthatunk. A nánai állami gazdaságban igen fon­tos, hogy a vezetőség a szocoiists munka verseny értékelésére több fi­gyelmet szenteljen mint eddig Ez még jobban elősegíti a dolgozók igye­kezetét, akik minden törekvésükkel a nagyobb hozamra és hasznosságra irá­nyítják figyelmüket. A gazdaság ed­digi hírneve pedig még inkább erre kötelezi* őket. SZOMBATH A. Moravcsík László, Kollár Lajos és Stefankovics János, a nánai állami gazdaság traktorosai nagy segítséget nyújtottak gépeikkel a lucerna és a berefélék kaszálásában. Tervüket naponta mintegy 25 százalékkal lépték túl. Hat nap alatt több, mint 150 hektáron végezték el a kaszálást. Képünk éppen azt a pillanatot örökíti meg, amikor Csizmár elvtárs csoportvezető, utasításokat ad a traktorosok további munkájához, hogy a kaszálást folyamatosan foly­tathassák. Opánszky elvtárs, új házba költözik A tavaszi napsütésben csillognak a leszenyei állami gazdaság dolgo­zóinak családi házai. A házak előtt az udvaron jól öltözött, fürge gyerekek játszadoznak. Bent a szobákban bol­dog megelégedett élet folyik. A wit Glück-féle kastélyudvaron '■zorgalmas dolgozók végzik napi mun­kájukat Opánszky elvtárs, a gazdaság tehéngondozója az istállóban a tehe­nek körül forgolódik. Erős. határo­zottjellemű alig 40 év körüli piros­arcú ember Szereti munkáját és szí­vesen beszél róla — Tizennégy tehenet bíztak gond­jaimra — mondja — A teheneket a lehető leaiohb ápolásban részesítem Különösen naöv súly. fektetek a ta­karmányozásra mert ettől függ oz állatok hasznossága. A tisztaságra és a rendre is nagy Qondot fordít Opánszky elvtárs, mely a tehenek csillogó szőrén tükröződik vissza — Sok tennivaló van a tizennégy darab tehenem körül — tegyzi meg. A hár mszori etetés és a háromszori fejes is sok munkát igényel, azonban a fáradságot a magasabb tejhozam kö­veti. Ennek viszont nemcsak - a gaz­daság, hanem magam is hasznát lá­tom, mert a túltermelés 30 százalékai pótjutalomként kapom meg. Az öröm sugárzik Opánszky elvtárs arcán, ahogy elmeséli, hogy szorgal­mas munkájáért havonta 1.400—1.600 korona pénzjutalomban részesül. Hogy még jobban kifejezésre jut­tassa megelégedését, a következőket teszi hozzá: — Régi vágyam volt, hogy csalá­dommal együtt egészséges, családi házban éljek De ez mindeddig csak álom volt. Most, amikor becsületes munkám után megkapom a megérde­melt jutalmat, jó érzéssel állapítha­tom meg, hogy még ez évben egri új családi házat kapok a gazdaságtól. A további beszélgetésből kitűnik hogy Opánszky elvtársnak a gazda­ság 36-000 korona értékben épít csa­ládi házat. Az összeget 20 év alatt köteles visszafizetni, havi 500 koronás törlesztéssel. Amikor megkérdezzük bízik-e az összeg 20 évi törlesztésé­ben. a következőket mondja­— Tíz év alatt akarom kifizetni! Hogy hogyan? Azt is mindjárt meg­mondom. Havonta az 1400—1600 ko­rona fizetésemen kívül 470 korona családi segélyben is részesülök amelyhez csak 30 koronát kell pó­tolnom és máris megvan a törlesztési 500 korona. A másik 500 koronát mely még a törlesztésre kell s mely­­lyel az adósságom hivatalos határide­jét akarom felére rövidíteni, a fize­tésemből fogom fizetni. Amint Opánszky elvtárs ezeket a szavakat mondja, múltjának nehéz napjai villannak át agyán, és a „Glück nagyságos úr” piszkos csele­kedeteire gondol: a részaratásra, a nála töltött nehéz cselédéveire. Na­gyon jól emlékszik még arra is amikor látástól vakulásig kellett ka­szálni a „nagyságos úrnál” és a fize­tés fejében azt vágta a szemünkbe ..úgy kaszálnak ezek a hitványok mint akik állandóan halhúson élnek!” — Ez azonban már a múlté — mondja a sokat tapasztalt, komoly ember. — Ma már nincs, helye a nyo­mornak és a szenxiedésnek. Éppen ez az ami jó. becsületes munkára buz­dít. Ez keltette fel bennem azt az igyekezetei hogy a napi 6 literes iej­­átlagot jóval magasabbra emeljem mert tudom, hogy ez a törekvésem az az út. amely a boldog jövő félé vezet és amely meghozza mindnyá­junk számára a sikert és a boldog­ságot. ZATYKÓ JÓZSEF A szlovákiai állami gazdaságok már kiegvelték a cukorrépa 86.8 százalékát (étk) — A izlovákiai állami gazdasá­gok dolgozói a máj .si kedvező időjá­rást a répa egyelésének mielőbbi befe­jezésére használtál fel. Az ÄG május 25-ig a cukorrépa 86.8 százalékát kie­gyelték. A nyitrai kerületben érték el a legnagyobb eredmén'-t, ahol a cukor­répa 9-1 százalékát megs -abolták és kiegyelték. Az ipolysáoi és a nagykür­tösi járásban a napokban fejezték be a cukorrépa egyelését, v összesen Szlovákiában 12 ÄG fejezte be a répa­­egyelést. Az állami gazdaságok drtgozói a töb- 1 i termékeknél is jó eredményeket ér­tek el. Május 25-ig például a kender­és az olajosmagvai.at teljes egészében elvetették. Mindezeken kívül a dohány 75.6 százalékát és : tervezett rizs­mennyiség 94 százalékát «-'vetették. A tengeri vetését befejezték és ennek négyzetes vetését 25.5 százalékkal ma­gasabban teljesítették, r>‘ azt erede­tileg tervezték. A bratislavai kerület­ben például eredetileg 112 hektár ten­geri négyzetes ültetésit tervezték, de ehelyett 703 hektárt vetettek el. A nyitrai kerületben 656 hektáron vetet­ték el a tengerit négyzetesen. A korai és késői négyzetesen vetett brugonya­­ültetés tervét 201 százalékra teljesí­tették. A tavaszi munkák állása az eperjesi kerületben A legutóbbi szép idő az eperjesi ke­rület állami gazdaságainak dolgozói számára lehetővé tette a tavaszi mun­kák elvégzésének meggyorsítását. A cukorrépa első megsarabolását és meg­­kapálását már május 15-ig elvégezték, május 29-ig pedip az elültetett cukor­répa 64 százalékát kiegyelték. A ke­rületben az őrsújfalusiak érték el a legjobb eredményt, akik az egyelés 84 százalékának elvégzésével dicsekedhet­nek. Dunajcsaka László, 19-tagú mezei munkacsoportjának minden egyes tag­ja a cukorrépa napi egyelési normáját átlagosan 143 százalékra teljesíti. Az állami gazdaságok osztályain fo­kozott figyelmet szentelnek a burgonya sorközi megművelésére is. Sivcse Jó­zsef, az őrsújfalusi gazdaság traktoro­sa Zetor 25-ös gépével a burgonya­­sarabolás napi normáját 115 százalékra teljesíti. Ugyanebben a gazdaságban a cakarmányrépa kapálását és szálalását szombaton, május 29-én befejezték, s így a tavaszi munkák versenyében az első helyre kerültek. Az őrsújfalusi és a szobránei gazda­ságokban Juska László agrotechnikus vezetésével a szőlészeti munkacsopor­tok jól dolgoznak. Május 30-án fejez­ték be a szóló permetezését, hogy ez­által a rovarok káros tevékenységét időben meggátolják. fi nyitrai kerületben kiegyelték a cukorrépát A nyitrai kerület állami gazdaságai­nak dolgozói dicséretes eredményt ér­tek el. Május 29-én befejezték a cu­korrépa egyelését. Ez a jólszervezett munkának, a X. kongresszus tisztele­tére tett vállalásoknak és a szocialista munkaverseny megszervezésének az eredménye. A cukorrépa minél gyorsabb egyelé- 6e érdekében az állami gazdaságok ál­landó alkalmazottait, valamint az irodai dolgozók családtagjait is mozgósítot­ták. A cukorrépádul őket úgy osztották fel, hogy mindenki a neki kijelölt részt műveli, és annak megműveléséről egé­szen a termés betakarításáig gondos­kodik. Most a cukorrépa megkapálása, fejtrágyázása és trágyalével való meg­­locsolása gyors ütemben halad. Az állami gazdaságok közül különösen a nánai, paiárikovói és az aranyosi gaz­daságok dolgozói értek el követésre­­méltó eredményeket. A párt X. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaikat teljesítik A rimaszombati állami g izdaság dol­gozói a múlt évhez viszonyítva sokkal nagyobb eredményeket érne kel a cu­korrépa és a takarmányrépa ápolásá­ban. Az állami gazdaság dolgozói he­lyesen értelmezik a pártnak és a kor­mánynak a mezőgazdasági termelés fo­kozására vonatkozó határozatát. Tud­ják, hogy a cukorrépa idején való és jó megkapálásával nagyobb hektárho­zamokat érhetnek el és biztosíthatják a dolgozók életszínvonalának emelését. Az állami gazdaság dolgozói példásan teljesítik a párt X. kongresszusára *ett felajánlásaikat. A legjobban Gelias elv­társ csoportj; dolgozik. A csoport 13 lányból áll, akik felajánlották, hogy a kongresszusig 10 hektár cukorrépát megkapálnak és kiegyelnek. A terv sze­rint ezt a munkát 10 nap alatt kellett volna elvégezniök, de ők a határidőt 2 nappal I rövidítették. Az előirányzott 7 áras teljesítményt napi 14 árra emel­ték. Normájukat 200 százalékra telje­sítik. Az említett csoport tagjai közül leg­jobban Tiszovszky Mária dolgozik. 47 éves és négy gyermek anyja. Normáját 300 százalékra teljesíti. A párt X. kong­resszusa tiszteletére 1.60 hektár cu­korrépaföldet a tervezett 18 nap he­lyett 7 nap alatt szándékozik megka­pálni és kiegyelni. Az állattenyésztési dolgozók is fela­jánlást tettek a párt X. 'ongresszusa tiszteletére. A felajánlást legjobban Síp elvtárs teljesíti, aki 14 tehenet gondoz. Az áprilisi tervét, 2940 liter tej kife­­jését felajánlás:, szerint 3.570 literre emelte, a valóságban pedig 5.415 litert fejt ki és így tervét 180, felajánlását 148 százalékra teljesítette. Barta János 14 tehenet gondoz. Az áprilisi terv szerint 1.449 tejet kellett volna kifejnie. A felajánlás szerint 2.112 litert. A valóságban 2.613 litert fejt ki, így tervét 180, felajánlását 123 százalékra teljesítette. Fejezzük be a cukorrépa egyelését A nagy répatermés egyik fontos feltétele, hogy megfelelő számú nö­vényt hagyjunk a földön. Ezt pedig az idejéln végzett helyes egyelés­­sel lehet elérni. Ha az egyeléssel el­késünk, a növények megnyúlnak, a levélkénződés lelassul s a gyökerek satnyák, vékonyak. Az ilyen növé­nyek rendkívül nehezen heverik ki a kései egyelés hátrányait s a tapaszta­lat az, hogy a késlelkedés naponta két-három mázsa terméskiesést okoz hektáronként. Sokan úgy gondolkoznak, hogy ad­dig nem egyelik ki a cukorrépát, amíg a sorok arasznyi magasra nem nőnek. Ügy érvelnek ezek az embe­rek, hogy „ilyenkor már nem bír a répával a barkó, meg a bolha” Ez az érvelés helytelen, mert így a fiatal növényeknek nincs meg a megfelelő ■ tenyészterüetük, nem erősödnek megfelelően. A répát négyleveles korában egyel­jük. Így tudjuk biztosítani a gyors és erőteljes fejlődését. Egyelésnél ügyeljünk hogy mindig a legerősebb növényeket hagyjuk meg. A növény­­távolság a talaj tanerejétől és a sor­közök szélességétől 'függően 18—22 cm legyen. Vigyázzunk, hogy mindig az erősebb répák maradjanak meg es arra is ügyeljünk, hogy a répákat egyesével hagyjuk. Legjobb, ha hek­táronként 100.000 répatő marad. Az egyelés munkáját hektáronként 16—18 dolgozó tudja elvégezni. De lényegesen meggyorsíthatjuk az egye­lést. ha előbb kultivátormi csokrosít­­juk. A 15 cm széles sávot vágó kul­tivátor munkájával egy Äektár egye­­lésénél 5—6 napi kézi munkaerőt ta­karíthatunk meg. Fontos az is. ho­gyan használjuk a kis egyelőkapákat. Ezekkel a korányit szerszámokkal ke­rítsük körül a csokrokat, jó mélyen vágjuk ki a felesleges növényeket s a legerősebb egyed köré — amit meghagyunk — húzzunk nyirkos, por­hanyó földet. Ha ezt elmulasztjuk, a földbe tapadt gyökerek könnyen 'ki­hajtanak. vagy pedig belefullad a cserepes talajba a meghagyott répa. Egyelés után a legfontosabb feladat a meghagyott növények fej trágyázása. A műtrágyát közvetlenül a sorok mellé szórjuk ki és kapával keverjük a talajba. A kapálással eltávolítjuk a sorközökből a gyomokat és az egye­léssel elrontott összetaposott talaj­szerkezetet is helyreállítjuk. ‘ Sz. F.

Next

/
Thumbnails
Contents