Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-06 / 23. szám

I 1954. június 6. „CSENDÉLET" KÁLÓN DAN A kép, amit Kalonda május vé­gén, látogatásunk napján nyújtott, tipikus csendélet volt. A nap sütött, enyhe aranyszínnel vonta be a ha­tárban hajlongó sötétzöld, gabonát és közel a községhez hatalmas területen férfiak, asszonyok szorgos mozdula­tokkal ápolták a kapásnövényeket. Miután egy-egy meghatározott terü­leten ketten, hárman dolgoztak, az első pillanatok meggyőztek minket arról, hogy a szövetkezet kapásnö­­vényeit ápolják a tagok egyénekre 'eloszt tt területeken. A csend, a napsütés, a szorgalmasan dolgozó ta­gok megnyugtató képet nyújtottak .. Ekkor akadtunk rá a kapálok kö­zött a szövetkezet elnökére, Tóth Bence János elvtársra, aki nyomban felvilágosított bennünket, hogy a f-öi'etkezeti tagok ezt a napot a.,<él­­hektárok megmUvelésére fordítják Abban a pillanatban a kalondai ta­vaszi csendélet hirtelen, mintha vesz­tett volna megkapó varázsából, úgy tűnt, mintha valaki követ hajított volna egy csöndes, aranyszínű tóba és a sima tükör egyszerre gyűrűzni kezd... a tó tükrében lévő fák moz­gásnak indulnak, a kéri zavarossá vá­lik. hogy pár perc r Jva újra elren­­de'ö-’iön minden. Т/ alóban el is rendeződött, az els.'j ' tündéri benyomás azonban el­tűnt. hooy helyet adjon a valóságnak, hegyet adjon azoknak az ellentétek­nek, amelyek között a sz'övetkezct vívja a maga harcát a fejlődéséért, hogy megtalálja az utat a szocializ­mus felé. Kevés szövetkezeti elnök áll oly szilárdan a lábán, mint Tóth Bence János elvtárs, aki páratlan türelem­mel és odaadó hűséggel irányítja en­nek a szövetkezetnek a fejlődését Bár tisztában van az előtte tornyo­suló nehézségekkel, lankadatlan szor­galommal végzi el segítőtársaival el­nöki feladatát és egyetlen pillanatig sem kételkedik benne, hogy a szövet­kezeti eszme teljes szépségében dia­dalmaskodni fog Kalondán és mint ahogy a szövetkezeti cukorrépa meg­szabadul a gyomoktól, úgy szabadul meg a szövetkezet is a kulákoktól. Mert a kalondai szövetkezetben kulákok vannak, mégpedig 30—40 hektáros kulákok. A cukorrépatáb­lák csakis a közös munka révén sza­badulnak meg a gyomoktól, a kulá­koktól is csak közös összefogással, közös elhatározással szabadulhat meg n szövetkezet. A kristályosodás fo­lyamata már megindult, a tagok már tudják, hogy hét kulák van a szö­vetkezetben és a megállapítás két­ségtelenül már fejlődést jelent. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagy­ni. hogy Kalonda lakásai többsége középparasztokból és kulákokból áll -1 község egykor zöldségtermesztéssé1 foglalkozott és bizony e munkák el­végzéséhez nagyon sok középgazda i." tartott segítő erőt, hogy versenyké­pes legyen és fenntarthassa magát a kulákokkal folytatott versenyben. A kulákok persze azzal érvelnek, hogy hát nemcsak ők, hanem a 10 és hektárosok között is voltak, akik zz idénymunkákra munkaerőket alkal­maztak. A válasz azonban az, hogy éppen azért, mert a kulákok 2—3 cse­lédet is tartottak, kénytelenek voltak ők is idénymunkást alkalmazni, kü­lönben elmerültek volna az adóssá­gokban. mintahogy az a községben néhánu középgazdával meg is tör­tént. Ezek a viták azonban nem hi­vatalosak és nem hangosak, csönde­sen és szívósan folynak, egyre hatá­rozottabb formát öltenek, amit a ki­alakult közvélemény is igazol, hogy heten vannak köztük kulákok, akár csak a gonoszok. 'Dubint Dezső sertésetető, aki ^ nyolc és fél hektárral lépett a szövetkezetbe, azt mondja, hogy már ideje lenne ezt a társaságot kizárni a szövetkezetből, „csak zavart okoz­nak nekünk. Nem közénk valók es kész...” Ugyanakkor azonban az ap­jának Rubint Kockának az a vélemé­nye, hogy éljünk ,,békességben”. - - Minek bántani Okét, hisz dolgoznak ... Igen, dolgoznak, ezt mondja Da­lian József is, egykori kulákcseléd. Neki az az álláspontja, hogy a ka­londai szövetkezetben nincsenek ku­lákok, mert hisz nekik sincs több földjük, mint neki, nekik is csak fél hektárjuk van és „dolgoznak” ... így mondta „dolgoznak”, ezt a szót olyan hangsúllyal ejtette ki, mintha ezért a kulákok glóriát érdemelnének. Dalian nagyon vidám és nagyon ha­tározott. Hangján érezni, hogy alap­jában véve, örül, hogy most azokkal dolgozhat együtt, akik neki egykor parancsolgattak. A2 egyik Simon fi­vér is azt a nézetet vallja, hogy mi­nek csinálunk ott problémát, ahol nincs, minek beszélünk betegségről, ha nincs betegség. A másik Simon fi­vérnek ellenkező a véleménye, az az álláspontja, hogy igen is vannak ku­lákok. de eddig nem sikerült rámu­tatni, hogy ellenségei a szövetkezei­nek, nem sikerült meggyőzni a tago­kat., arról, hogy a kulákoknak semmi helyük a szövetkezetben. Szívük mé­lyén vagyonukat őrzik-és legsziveseo­­ben újra kizsákmányolnák a falu dol­gozó népét. így folyik a beszélgetés majdnem az éjféli órákig.к A hozzászólásokból kiderü', hogy a kulákprobléma érik. tisztázódik a szövetkezetben, de az i-' kiderül, hogy a kulákok valóban szor­­galnvisan és Szívósan „dolgoznak.” ■ Kiderül, hogy a vetésnél, amikor az egyik tag megkérdezte, hogy hány zsák gabonát'vigyenek egy bizonyos területre és az egyik tag azt vála­szolta, hogy 4 zsák helyett inkáig vigyenek ötöt, Tóth Bence Bajos 4? hektáros kulák közbeszólt és azt mon­dotta: „Mit törődsz vele, vigyenek csak négyet.... elég lesz annyi is. Úgy is mindegy, ne törd rajta a te­jed”. Tóth Géci József 30 és félhek­táros ku'ák, amikor arról veit szó, hogy az asszonyoknak is be kell kap­csolódni a kapálási munkákba, dühö­sen beleszólt, hogy 0 bizony n-m küldi a feleségét a határba. Mindezek látszólag jelentéktelen jelenségeknek tűnnek, mégis olyanok ezek, mint a finom, láthatatlan hajszálerek, ame­lyek keresztül-kasul szövik a szövet­kezet munkáját és kétségte'enül olyan hatással is vannak a munka fegyelem­re, akárcsak a hajszálerek a növény fejlődésére. ДJ em csoda, ha Kalondán nem si-4- V került eddig egyénekre felosz­tani a kapásnövényeket.. A gyűlésen, ahol tárgyalták, elemezték ezt о kér­dést olyan felszólalások, hogy hát bi­zony Ók nem hajlandók annyi részt vállalni a kapásnövény ékből, mint amennyi a kulákoknak jutna, akik 30—40 hektár földdel léptek a szövet­kezetbe. E felszólalásokból kiderül, hogy a tagság még nem érzi teljesen magáénak a földet, ha. ott vannak köztük azok a kulákok, akik a felsza­badulás előtt a község vezetőségét a markukban tartották, Ha egy cseléd annyit összeícuporgatott, hogy háztel - két vásárolhasson, összefogtak ellem és megakadályozták a telek megszer­zését, mint ahogy azt is megakadá­lyozták, hogy a községben a dolgozók kulturházat építhessenek. Ma már persze, hogy nincs a kulákok kezé­ben a hatalom. Kalondának nemcsak kultúrháza van. hanem gyermekott­hona is, ahol azoknak az asszonyok­nak a gyerekeit gondozzák egész nap, akik kijárnak a szövetkezeti földekre dolgozni. A z elnök, Tóth Bence János elv­■4^-társ semmit sem titkol. Nyíltan feltárja a szövetkezet hibáit, de ugyanakkor rámutat, hogy a hibák ellenére a szövetkezet mégiscsak fej­lődik. Rámutat, hogy minden törek­vése, amely arra irányult, hogy egyé­nekre osszák fel a kapásnövényeket, eddig kudarcba fulladt, holott nyil­vánvaló, hogy a növényápolás minő­ségileg sokkal kiválóbb lenne, mint így, hogy csoportosan végzik ezt a munkát. Az elnök szemléltető példá­nak hozza fel ezt a mai napot is. — Amíg a félhektárokon a tagok a nö­vényápolást szorgalmasan és odaadóan végzik, addig a szövetkezet tábláin a két csoport között állandó ellentétük robbannak ki és neki mint elnöknek résen kell lennie, hogy veszekedések­ké ne fajuljanak. Márpedig nyilván­való, hogy a kis szövetkezetnek, — amely 228 hektár szántóval rendelke­zik és ebből a területből több mint 80 hektáron termelnek kapásnövényt — nagy gondot keli fordítania a nö­vényápolás minőségére. Éppen ezért, ha most még nem sikerült az egyé­nekre való felosztás, eltökélt szándé­ka, hogy továbbra is szorgalmazni fogja ezt a módszert és nem nyug­szik addig, amíg azt végre nem haji­ja, mert a szövetkezet és tagok kö­zös érdekéről van itt szó, arról, hogy a tagság valólan megkapja a 20 koro­nát egy munkaegység után. — igyekvő, szorgalmas emberek a szövetkezet tagjai — hangsúlyozza az elnök. — Aj asszonyok és a fér­fiak szorgalmasan dolgoznak. A „0 hektáron nagyrészt elvégezték a sa­­rabolási és egyelési munkákat. A ka­szálás is rendszeresen, tervszerűen folyik. Ennek köszönhető, hogy a zödtakarmányozás óta a tejhozam mégegyszer annyira növekedett és minden feltétel meg van adva ahhoz, hogy két hónapon belül behozzák a lemaradt tejbeadást, amit eddig csak 70 százalékosan teljesítettek. VJ ucsina János elvtárs, a zoote h­­nikus nagy segítségére van a vezetőségnek abban, hogy a szövetke­zet lépést tarthat a fejlődéssel. így a borjaknál bevezették a szeli ős-ne­velést. Nagy munka volt, amíg sike­rült a fejőket meggyőzni ennek a módszernek a helyességéről, de sike­rű11, mégpedig oly módon, hogy . a zóotechnikus rámutatott arra, hogy a szeilös-nevelésse' nemcsak a borjú szervezete erősödik, de gyarapodik a dobozó munkaegységének a száma is, mert i a kifejt tej után. amellyel a borját, szoptatja, jár neki munka­egység, viszont ha a borjú egyenesen a tőgyből szopja a tejet, elesik a tej után járó munkaegység egy részéről. A zootechnikus egyébként most veze­ti be a hizlaldában a Surikov-m d­­szert. Rczsdarából készült cipókkal fogják etetni a hízókat. — Kétségtelen — mondja az el­nök — ha a kulákok nem lennének a szövetkezetben, sokkal messzebb tartanánJc már a fejlődésben. Minap olvastam Bátky László cikkét az új Szó május 23-i számában. Ebben a cikkben igen helyesen mutat rá a ku­lákkérdés problémájára. Helyesen rá­világít a helyi, viszonyok, körülmé­nyek fontosságára, amit nálunk Ka­londán különösen tekintetbe kell ven­nünk, hogy tudatosítsuk tagjainkban mi a helyes, mi a helytelen, tudato­sítsuk 'tagjainkban, hogy csak akkor lehet jó termésünk, ha a konkolyt elválasztjuk a búzamagtól, csak akkor lehet jó a szövetkezetünk, ha a ku- Iákot elválasztjuk a középgazdától. SZABÓ BÉLA A falu bőséges áruellátásáért ! Szövetkezeti áruház nvilt Vásárúton Régi vágyé teljesült аг elmúlt szom­baton Vásárút község dolgozóinak — megnyitották e korszerűen berendezett áruházat. A körülbelül 3 millió korona értékű árukészlettel rendelkező áru­házra méltán lehetnek büszkék a vá­sárút ak. A megnyitó ünnepségre többszáz főnyi közönség gyűlt egybe, s egyre büszkébben szemlélgették a vendéglő­ből átalakított tágas áruházat. Két asszony beszélgetésére felfigyelünk: — De jó dolog lesz ez ez áruház ... nem kel! már ezytán az autóbuszon összezsúfolten Szerdah _h're menni, ha kel! a házhoz valami — így az egyik. — És a Bognár mennyire fog puk­kadni — mondja a másik. — De irigyelheti is... hiszen raj­tunk gazdagodott meg. — S ki az a Bognár? — kérdi egy közelálló nő, akin látszik, hogy nem vásárúti, mert még a hanghordozása is elárulja. — Hát 6 volt Itt annak idején a vendéglős — válaszol a bátrabbik. A falu dolgozói visszaemlékeznek azokra az időkre, amikor még korlát­lanul élösködhettek a gazdagok — ezek kezében volt a kocsma is — s összehasonlítják ezt az időt a jelennel. Látják ezt a szerető gondoskodást, amellyel pártunk és kormányunk gon­doskodik a falusi dolgozók minél jobb áruellátásáról. Házi Vince, a HNB elnöke megkö­szönte a járási szervek, a helyi EFSz és az Állami Gazdatág támogatását azirányben, hogy az áruház — a falu dolgozóinak régi vágya — megvalósul­hatott. Majd utána emlékeztette a je­lenlevőket a 30-as évekre, amikor ugyanezen a helyen csendőrszuronyok­­kJ állottak szemben. — Itt biztosított nekünk az „ura­­ság" 5 koronás napi éhbért, ma pedig ugyanitt a dolgozók sokoldalú szük­ségleteit kielégítő ái uház megnyitását ünnepelhetjük. Az ünnepi beszédeket kultúrműsor követte. Röviddel az áruház átadása "tán megindult a vásárlók áradata Egy szép. barnára lakkozott, kétszá-nyas ruhaszekrény előtt idősebb, 60 év kö-I szinai EFSz а X. kongresszus tiszteletére teljesiti a beadást A szövetkezeti mmtaalapszabályzatok betartásával, a csoportok jó munka­­szervezésével, az állattenyésztési termelésben bevált dolgozók munkájának segítségével a szinai szövetkezet sikeresen teljesíthette а X. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségét. Ezt meg tudta termi annak ellenére, hogy munkaerőhiányuk van,. de igyekezetükkel mégis egyre több eredményt érnek el a közös gazdálkodásban. A szinai szövetkezet tagjai többek között kötelezték magukat, hogy emelni fogják állataik hasznosságát, túllépik a tej­hús- és gyapjúbeedást. Májusban, amikor a fejőstehenek takarmányát őszi zöldbükkönnyel pótolták, az átlagos napi tejhozamot 6,5 literre emleték s így a közellátás céljaira naponta 835 liter tejet adtak be. A sertéstenyésztésben elért sikerek Buchla sertésgondozót dicsérik, aki az 1954-es évben vállalta, hogy anyánként 13 malacot választ el. Az első malecozás alkalmával átlag 6 darabot választott el. A szinai szövetkezetben nem maradtak le a sertéshús­termelésben sem. Köteles sertéshúsbeadásukon kívül 27 mázsa sertéshúst ad­tak be az állami felvásárló szerveknek, melyért 37.000 koronát kaptak. Már a gyapjúbeadásban is teljesítették vállalt kötelezettségüket, hiszen a tavaszi első nyírásból 2.000 kilogrammal többet adtak textiliparunknak, mint tervük előírta. А X. pártkongresszus tiszteletére vállalt feladataik túllépése, mind a termelésben, mind a beadásban, csak a szövetkezet nagyabb jövedelmének a kútforrása, s lehetővé teszi, hogy a szövetkezet a munkaegységek teljes 50 százalékát, tehát 11 koronát kifizethessen, a tavalyi 4-koroná6 munkaegy­ségekkel szemben. rüli néni álldogál, karján kisgyereket tart, s e szekrényt mustrálgatje ... — Nem is hittem volna, hogy ennyi sokféle áru lesz ebben a boltban — mondja szinte csodálkozó hangon Mo­­ravecz Terézia, akiről később tudtuk meg, hogy így hívják. Nősülni szándé­kozó kisebbik fiát szeretné ezzel a szekrénnyel megajándékozni, ez előre gondoskodó Terka néni. Becsületes, fáradságot nem ismerő munkával 5 órától 7-ig i-ngeteg vevőt szolgáltak ki az elárusítók. Különösen nagy keletje volt a kerékpár alsó- és felsögurrinak a félliteres poharaknak, stb. Az első napi vásárlás szép ered­ménnyel járt. mert a két órás nyitva­tartási idő alatt 15,220 korona értékű áru cserélt gazdát. Ahhoz, hogy a dolgozók bőséges áruellátását továbbra is biztosi'hassák szükséges, hogy a falu dolgozó min­dent elkövessenek ' a többtermelés ér­dekében. Több mezőgazdasági termé­­annyit jelent, hogy a falusi áruházak­ban több fogyasztási és iDari cikk á1 majd a dolqozók rendelkezésére. Kovács, István A jó legelő sokat ér A medovarcei szövetkezet e na­pokban 52 növendékmarhát és 45 te­henet hajtott ki a legelőre. Mivel a téli időre elegendő takarmányról, különösen silótakermányról gondos­kodtak, így az állatok hasznosságát a tél folyamán is növelték. Saját ta­pasztalataikon tanulták meg azt, hogy az állattenyésztési hasznosság növelésének alapfeltétele a jó takar­­mányalap. Éppen ezért ezévben is biztosították a takarmányalap eme­lésének feltételeit. Elsősorban 30 hektáron elvégezték a legelők fel­színi javítását. További 10 hektár nemtermő legelőt felszántottak, meg­trágyázták és bevezettek tavaszi ke­verékkel. Ez 222 mázsa takarmány­többletet jelent a :erv szerint. Az őszi keverékeket, lóherét és napra­forgót zöldtakarmányozásra használ­ják, 20 hektár őszikeveréket pedig lesilóznal:. Az őszi keverékek beta­karítása után a talajt mégegyszer kihasználják. Silókukoricát és napra­forgót vetnek bele. így a medovar­cei szövetkezet minden fejőstehenére 25 mázsa takarmányt, a növendék­­marhái a 15 mázsát, és minden ser­tés részére pedig 5 mázsa silót biz­tosít. A 72 hektáron elvetett lóheré­ből és herefélékből száraz takar­mányt készítenek. A takarmányok szárítására szárítókat készítettek. A bereki állami gazdaság sertéstenyésztői а X. kongresszus tiszteletére vál­lalták, hogy malacelválasztási tervüket idő előtt teljesítik. Képünkön Kerék Lajos, csoportvezető, Matus, Horváth és Mácsay elvtársakkal közli az ered­ményt: Május végéig anyánként átlagosan 5 malac. Tudjátok bocpj'­... a legtöbb lombos fa a tenyész­tési időszak alatt naponta legalább annyi vizet párologtat el, mint ameny­­nyi lombjának a súlya. Kiszámították pl., hogy l hektár, 7-20 törzzsel bíró — tehát gyér — 60 éves bükkerdő na­ponta körülbelül 12.960 kg vizet el­párologtat. A tenyészidő alatt, vagyis június elsejétől október végéig, azaz 153 napon át. 1,982.880 kg-ot, ami a területet elbontó 200 mm magas víz­rétegnek felel meg. * * * ... egyetlen kólorádóbogár szapora és falánk ivadékai egy év folyamán mintegy három holdnyi területen ké­pesek a burgonyát teljesen elpusztí­tani. * * * ... egy kiló gyümölcslekvár tápér­téke nagyjából egy kiló marhahúséval egyenlő. * * * ... a hörcsög téli élelmiszükségle­tét az idénynek megfelelően hordja össze és külön-külön készít raktárakat az árpának, a búzának, a babnak, a kukoricának. Készletei sokszor az i mázsát is túlhaladják. * * * ... a meleg, a megfelelő nedves­ség a rovarok fejlődését elősegíti. Ezért van az. ha korábban tavaszodik nagyobb rovarkárokra lehetünk elké­szülve. mint abban az esetben, ha a tavasz csak később köszönt be. * * * .... a fekete himlő, mely régen tíz ezerszámra szedte áldozatait, már rég­óta veszélytelen, mert 1796-bayi felta­lálták a himlőplleni védőoltást. * * * .. ha a villanyvezetéken ülő ma­dár hozzáér a szomszédos vezetéken iVő társához, akkor mindketten elpusz­tulnak. mert rajtuk is átfut az árum. ... a katica bogár nemcsak szép, hanem igen hasznos is, mert kártékony levéltetvekkel. pajzstetvekkel és azok petéivel táplálkozik. • * » ... a nap 150 millió kilométer mész­­szeséqböl küldi el hozzánk éltető su­garait. Olyan nagy ez a távolság, hogy az 1000 kilométeres óránkénti sebes­séggel száguldó lökhajtásos repülőgép is csak 17 év alatt jutna el a naphoz. * * * ... a középkori törvények a legtöbb országban a földesúr számára biztosí­tották az „első éjszaka jogát”, vagyis, ha a jobbágy megnősült, akkor a nász­éjszaka a földesurat illette. . * * * ... a hernyók egy nap alatt sajat súlyuk kétszeresének megfelelő nö­vénytáplálékot is meg tudnak enni., * * * ... a részeg ember azért fagy meg előbb, mint a józan, mert a szesz ha­tására az agy hőszabályozó képessége megbénul. * * * .... az ember szervezetében ‘évö foszformennyiségből három doboz gyű-' fát állíthatnánk elő. * * * ... egyes gabonamagvak száz évig tartó lappangó élet után is csírázóké­pesek. * » * ... az ember szíve óránként ötezret dobban, évenként tehát körülbelül M milliót. Ezzel a teljesítménnyel a_ svv másodpercenként egy deciliter, órán­ként tehát 360 liter, egy esztendő alatt ■pedig több mint 3 miüto liter vért pumpál ereinkbe. A vércseppek na­ponta 268 millió kilométer hosszú utót tesznek meg az ereinkben.

Next

/
Thumbnails
Contents