Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-30 / 22. szám
10 i&ttrmt FőidmM 1954. május 30. Fektessünk nagy súlyt a fűmagtermesztésre Л" füves vetésforgók bevezetése, ré-1 tek és legelők felújításé, töltések és[ versenypálvák befüvesltése együttjár a nagyobb fűmagsziikeéglettel. Habár e magfüvesek területi эк növelésében nagy trinke álk mögötfünk. nem ■ léqedhetünk meg az elért eredménnyel. Meg kell találnunk a hiányokét a magtermelés ezen ágáben Ls és orvosolnunk a bajokat Leginkább az EFSz és Állami Gazdaságok vetőmagszükségletein gondolok. Mindenekelőtt ' z egvsziki füveket tárgyalom. különös tekintettel a kukoricakörzetre A? évelő pülengősnövények. amilyen л lucerne, baltacím stb. külön tanulmányt érdemelnek. A vetésforg . A füve., vetésforgók bevezetésével magától felmerül a k'-dés. hogyan biztosítsuk e magtermőállományt. A fü és lucerna együttes termesztése megnek ezideig még kísérlet tárgya és az e'-vszík'" füvek ma általánosén használt szaporltóterületei nehezer illeszthetők bele i füves forgókba. Ezért a diószegi állami kfsérietügyi és növénynemesitl üzemben 60 ha területen a következő különféle vetésforgót alakítottunk ki az egész grz-, daság évelő takarmányvetőmeg szükségletének fedezésére. 1. év: napraforgó (istállótrágyázva). 2. év: árpa 'alávetés: tiszta lucerna) 3. év: lucerna (magnak) ' év: lucerna (magnak) 5. év: lucerna (magnak) 6. év: lucerna (magnak) 7. év: lucerna (utána búza) 8. év őszi búza ( 'ávetés: egyszikű fű) 9. 5v: fu (magnak) 10. év: fü (magnak), utánr istállótráqyázunk napraforgó alá. A tráqvázás. Rendesen a talajhoz igazodik. Mégis a műtrágyák alkalmazásánál következőkre figyeljünk: A Thomae-lisztet és mésznitrogént e mag füves telepítése előtt utolsó szántással forgatjuk le, ez azt jelenti, hogy a fiatal növénynek a gyökeréhez, tehát a „szájába" adjuk. A magfüves legtermészetesebb trágyája a hígított trágy lé, amit szuperfoeztáttel és kálisőval egészítünk ki. A talajelökészltés. Egyik legfontosabo előfeltétele a kifogástalan magtermő állománynak, hogy az őszi nélyszántást elöhántos ekévei végezzük és tavasszal idejében és gondosan végrehajtsuk a simítózást. A vetés. Gyakori eset, hogy előnyben részesítik a védőnövényt és elhanyagolják az alávetett füvet. — A füállománvt több év tartamára telepítjük! Gyakran és gondosé" kell gyomlálnun' mert ''ülönben elszaporodnak benne az évelő gyomok, különösen e m tei ászát (mácsonya). Mindezt gyakran elhanyagoljuk, mivel az alávetés •A' fejlett védónövény esetén elég nehezen ellenőrizhető. A „magfüves" igen tág fogalom és 10—15 füvet foglal magában, legkülönbözőbb termesztési igényekkel. Függ ez a ‘.ermcszeti környezettől Is, hiszen a füveket gyakran közvetlenül innen vesszük. így pl. nehéz magas (francia) perjét és réti eosetpázsitot géppel vetni a mag szálkássága, réti perjét az összeáll 6 gyapotszerű csomók miatt. Ugyanakkor a zöldpántlikafű magjával nehéz gazdálkodni, mivel a mag felülete rendkívül sima és csúszós. Mindezen tulajdonságok a vetésnél rendkívüli nehézséget jelentenek e magtermeeztök és szaporítók számára. Itt jól segit az az eljárás, amit az „Arvarozsnok, legjobb füvünk a szárazságban" című füzetben ismertettem. A vetógépen, (lentről fölfelé) meghagyjuk a csoroszlyát, tölcsért és spirális-csövet, utóbbit leakasztjuk és kiegészítjük egy további spirális csővel, amit dróttal « »etőláda oldalára erősítünk. Az utóbbi kiegészítő alkatrészt oly csoroszlyáról szedjük le, mely éppen nem vet. Végül még egy kartontölcsért helyezünk a felső fémtölcsé be. Ha széles (Melichar-Unicum) géppel vetünk, „álló” deszkát szerelünk a gépre, esetleg „ülő” deszkát Í6, hogy a lányok, akik kézzel szórják a magot a tölcsérekbe, munkájukat a elehető legtökéletesebben végezhessék. A csoroszlyákra 70 cm hosszú láncokat akasztunk, amelyek kígyőszerO mozdulattal kis földet húznak az elvetett magra. Jő segítséget nyújthat a könnyű símahenger és cserepesedő talajokon a kéreg megrepesztésére a Zehetmeyerfé!e hengerborona vagy a szögeshenger. Az apró fűmagot sekélyre vessük. Ezt elősegíti a vetés előtti hengerezés, vagy csúsztató-villák szerelése e csoroszlyákra, amelyek nem engedik a magot kelleténél mélyebbre. A vetőmagba nafta'mt keverhetünk, ami a drőtféreg, pajor és egyéb állati kártevő elől védi a fiatal, kikelő vetést, különösen, ha azt tisztán, védónövény nélkül vetettük. A tisztán, vagy a kapásokkal váltakozó sorba vetett magfr s rendesen jobb, mint a gabonák alá vetett. Szintén Jó védónövény. 1. a csalamádé és 2. e tavaszi keverék. Mindenekelőtt a 1 hető legkisebbre csökkentsük a védönövényként vetett gabona pergési veszteségét. Az aratás után igyekezzünk a foqatos kapálással, ameddig a fű sorai még láthatók. Ezt vegyük figyelembe e behordás megszervezésénél és ugyancsak ügyeljünk arra, hogy a szomszéd parcellák éjszakai tarlóhántása idején kár ne essék a magfüvesnek szánt parcellában. SZAMÄK ISTVÁN (Folytatjuk a jövőheti számunkban) Több mint 940 új EFSz-tag a nyitrai kerületben A szuperfoszfátot, kénsaves ammóniákot az ápolási munkákkal dolgozzuk be aratás után. A salétromtrágyáket nagyon egyenletesen elosztva kora tavasszal fejtrágyeként szórjuk ki. Eközben legyünk tekintettel arra. hogy a magnak termesztett füvek még sokkal hajlamosabbak a megdülésre és a rozsdákra. mint a termesztett gebonaneműek. Kálisőval bőségesen trágyázzuk a magfüvest, egyrészt, a felülvetett gabona védónövény. másrészt maga a termő magfüves megdűlésének megelőzésére. Évről évre szebb és meggyőzőbb eredményeket érnek el a nyitrai egységes földművesezövetkezetekben. Pénzügyileg és ga riságilag megszilárdultak, közös vagyonuk egyre gyarapszik és ugyanekkor felszín vonaluk is e^yre emelkedik. Meggyőz? példák erre ez örményi, a nový sveti, udvardi, derzsenyei, l tlsőhakai és még sok más szövetkezet is. E ?knek a szövetkezeteknek jo gazdasági eredményei meggyőző blzorvltékai ь s- és középpanasztok számára a szövetkezeti közös gazdálkodás előnyeiről. A nyitrai kerület szövetkezet ek listáján állandóan új és új jelentkezőket jegyeznek fel. A kis- és kőzépparasztok százai kérik szövetkezeti belépésüket. Az 1953-as év utolsó három hónapja alatt a nyitrai kerületben 268 és január 1- t '. április 30-iy pedig 673 tag kérte a szövetkezetekbe való belépését. A komáromi, érsekújvári, nyitrei. ógyallai, párkányi járásokban volt a legtöbb jelentkező. Az udv rdi sz vetkezet tagságának vagyona az utolsó három évben több millióval gyarapodott, s en- I ek köszönhető, hogy ez év elejétől a tagság s.áma 113 új taggal gyarapodott. A bá.orkeszi-i szövetkezetne 60, 4 nemčinybe 10 és az érsekújvári szövetkezetbe pedig 18 tag jelentkezett ugyanebben az időben. Az akácvirágzás kihasznáfása méhészkedésünk sikerének alapja Az akác legkiadósabb és legmegbízhatóbb mézelőnk A népes csa' dok az akác 10—14 tapos virágzása alatt még akkor is adnak elvehető fölösleget, ha a virágzás egy részét kedvezőtlen időjárás miatt nem tudják kihasználni. Az akác minél eredményesebb kihasználása elsőrendű kötelességünk! „Erős csaladokat tkácra!” halljuk mindenütt a figyelmeztetést. Ez a cél lebeg előttünk méhcsaládjaink kezelésében, fejlődésük egész évi irányításában. És ez így helyes! Komoly eredményt csak erős családoktól várhatunk! Akácra tehát összpontosítsuk a méhészet minden erejét arra, hogy a szinte korlátlan lehetőségeket jól kihasználjuk. Az erős családok jelentőségét mind többen és többen megértik és nem riadnak vissza állományuk hordás előtti lecsckkenté' tői. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy nem elég az erős családok munkábaállítása, hanem arra is lehetőséget kell adni nekik, hogy a hordást valóban kiha ználhassák. Az akáchordást a rövid időtartam ellenére a nagy napi eredmények (1—15 kg) jellemzik. Az егбэ családok által 1 nap alatt begyűjtött nektár elraktározásához sok hely kell. Sokkal több, mint az érett méz tárolásához. Miért? Először azéri, mert a nektár sokkal több vizet tartalmaz, mint az érett méz. Másodszor azért, mert a nektárt, illetve friss mézet a méhek, a fölösleges víz elpárologtatásánao meggyorsítása végett a sejte’ ben elszórják, szétkenik. A cellákat nem töltik tele. Taranov szerint a begyűló nektár zavartalan elraktározásához (50 százalék víztartalom mellett) háromszor annyi lép kell, mint amenynyib.rn az érett méz elfér. Ez a megállapítás éles fényt vet az általánosan elterjedt méhészkedesi módunk egyik nagy hiányosságára. Ez a hiba az, hogy melleinknek a méz elraktározásához kevés helyit adunk. Igen gyakran hallunk ilyen kijelentéseket: „Minek 2 méztér a kaptárra? örülök, ha egy is megtelik.” — „Én csak egy mézteret használok, de tele is van pergetésre mindig. Léctől lécin lepecsételik a méhek.” — „Én hordás alatt "em zavarom a melleket, de tele Is van végére a méztér minden ísztendőben." — Vagyis megelégszünk azzal, hogy a családok az általunk rájuk kényszerítést lakás méreteihez alkalmazkodjanak akkor is, ha a természet által nyí jtott lehetőségek ki ználására nagyobbra lenne szükség. í z a felfogás lehet kényelmes, de nem helyes! Feladatunk az, hogy harcoljunk a minél nagyobb hozamért, hogy családjainknak minden segítséget m-gadjunk a hordás maradéktalan kihasználására. Nézzük, hogy fest családjaink helyzete akacvirágzáskor Tararov megállapítása fényében. Vegyük egy általánosan használt 10-keretes N-kaptár esetét. Az első nap L iz-tna a fészekbe úerül, ezt hagyjuk számításon kívül. A méztérben a legderűlátdhban számolva, 30 kg méz fér el. A hordás 5. napján mondjuk 5 kg-os eredményt mérünk. Ennek elraktározásához érett állapotban csaknem 2 teljes lép kell. Friss állapotban tehát Taranov szerint 6 lépet foglal el. A 6. napon 9 kg-osra ugrik fel a hordás. Ennek a nektármennyiségnek a befogadására 3X3 = 9 lépre lenne szükség. Ennyi azonban mar nincs, mert az előző napi, még éretlen méz töbo mint 2 lépet lefoglal. Tízkeretes N-kaptárban tehát már a hordás 6. napján beállhat a helyhiány. Mi lesz, ha a 7. nap is jól sikerül? Vájjon !esz-e helyük a méheknek a 10 kg körüli nektár elraktározásához? Nem lesz. Erre a következtetésre kell jutnunk, mert ezt a tények bizonyítják. Mit kell tehát t-mni, hogy a családok teljes munkaerejét, teljesítőképességét kihasználjuk és a gyűjté lendületét csökkenni ne engedjük? A családokat teljes lépkészlettel szükséges ellátnunk. A hordás alatt fontos munkájukat ellenőrizni, és ha szükségesnek látszik, akkor a begyülő nektárnak helyet kell készíteni. Hogyan csináljuk ezt? Rakodókban: Mikor a család már a méztér 2 .zélső lépjébe kezd hordani, második mézteret kell adni neki. Ezt a költőtér és a teli mézkamra közé tesszük. Fekvőkben: Amikor a család már a szélső lépeket kezdi meghordani, mézes lépjeink egy részé elvesszük. Az érett mézet veszsziik el. A k* ett keretek helyére üres lépeket teszünk. Ügy rakodóban, mint fekvőben megtehetjük, hogy az erősebb családoktól elvett mézet továbbérlelésre "vengébbekhez tesszük be. Helyettük az erős családoknak üres lépek, t adunk. A családok árnál hamarabb megszorulnak, minél népesebbek, minél kisebb a kaptár és minél jobb a hordás. U- gyeljünk hát rájuk és biztosítsuk az akác teljes kihasználását. Családjaink jó tápellátásával is harcoljunk a magasabb hozamért. ■> Szakszerű kukoricaápolás, gazdagabb termés Müven kaptárakkal méhészkedjünk ? A ku' orica egyelését akkor végezzük, amikor 4—5 levele kifejlődött. Nagy hiba, ha a rosszúlvégzett munka során a kukoricanövénykék közepébe föld szóródik. Nagyobbmérvű a károsodás est vagy harmatszállás után, amikor vízzel telik meg a növény közepe. Ilyenkor a belehullott föld a melegtől megszárad és gátolja a növény további fejlődését; a kukorica megsárgul és elsatnyul. A tenyészterület meghatározásánál tekintettel kell lenni az egyes fajtákra. Az augusztus hónapban és szeptember elején beérő fajták részére 50X50 cm, a szeptember végén érőknél 60 X 50, a később érő fajtáknál pedig 80X60. vagy 80X70 cm tenyészterületet kell biztosítani. Ezzel tesszük lehetővé, a nagyüzemi táblákon a négyzetes művelést. Nagyon fontos, hogy a növényápolási munkákkal egyidejűleg elvégezzük a kukorica pótbeporzását, amely az eddigi kísérletek alapján többmázsás terméstöbbletet jelent. A KUKORICÁT NE TÖLTÖGESSÜK FEL A kukorica síma művelése mindinkább elterjed, 4e az elmúlt évben — különösen dolgozó oarasztságunk körében — sok helyen 'ehetett látni, hogy töltögetek a kukorica-területeket, sőt még az is előfordult, hogy a napraforgó t Iáját is feltöltögették. Az elmondotiak mutatják, hogy mennyire káros ez a módszer. A feltöltött kukorica járulékos gyökerei ugyanis a töltés alatti sekély talajrétegben helyezkednek el. A nagy területen lévő, vékony talajréteget a s*.él és a nap gyorsan kiszárítja és ennek következtében elszáradnak a kifejlődött járulékos gyökerek Ilyenkor a növény kevesebb tápla'ékhoz jut és nem azomjan, hanem éhen pultul, nert a kevesebb gyökér nem tud számára a fejlődéshez elegendő ‘ápanyagot kioldani. Ezzel szemben a sima művelésben részesített területeken a növények összes gyökerei a talaj felszí e alatt helyezkednek el é kedvezőtlenebb időjárás esetén is jobban tudnak eleqendő tápanyagot juttatni a kukorica számára. A sima művelés előnye még az is, hogy a gyom b ását alaposabban tudjuk végezni, különösen akkor, ha négyzetesen vetettünk. A kézikapálások megkezdése előtt, lehetőleg minden esetben járassuk végig a területeket sarabolóval. Az időközben megtömődött talajt a sorok között a népi kapa meglazítja, ezáltal a К zi kapálás munkája sokkal könnyebbe válik, sőt minőségileg is értékesebb lesz. Kezeljük az isfállótrágyát szakszerűen A trágya helyes kezelésére frágyatelepre var. szükség. A trágyáiéiért lehetőleg széltől és napfénytől védett helyen létesíts»1'- Ez okból célszerű a trágyetelepet fá' kai körülkeríteni. A helyes kezelésre többféle módszert Ismerünk. Eddig legjoban ez ú. n. nemes erjesztés vált be. Ez röviden úgy történik, nagy az ístáilőtrágyát minden nap »rissen kihordjuk és kb. 1 méter magasra lazán felrakjuk, a napi adagokat egymás mellé helyezzük, hogy a levegő teljesen átjárhassa. így az erjedés egyszerre megindul és a trágya 3—ч nap múlva 60—65 Celsius fokra felmelegszik. Ez n.iyit jelent, hogy a trágya a főerjedési folyamaton keresztül ment. Utána a gyors erjedés megakadályozása végett a irányából a lev’göt ki kell szorítani. Ezért a begyulladt trágyára újabb friss trágyát rakunk, amelv saját súlyánál fogva tömöri. és a begyulladt trágyából a levegőt kiszorítja. Az ilymódon nemesen erjesztett istállőtrágyáben fejlődő magas hőmérséklet miatt a gyommagvak, az állati kártevők petéi a káros baktériumok elpusztulnak. Ezen felül alig van szárazanyag és nitrogénveszteség. A n. mesen erjesztett trágyáknál a szárazanyag-veszteség 25 százalék, a nitrogénveezteség pedig 20 százalék. Ezz<' szemben közönségesen kezelt iolállótrágya szárazanyag-vesztesége eléri e 45 százalékot, nitrogénvesztesége pedig а 4C százalékot. Az érett trágyát ki kell hordani, lehetőleg annak a táblának a közelébe, ahol majd használni akarják. Ott 2—2.5 méter megesra „szarvasba" rakjuk, miközben töbh-zör letapossuk A szarvas tetejét és oldalát 30—40 cm vastagon földdel befödjük, hogy a trágyát a túlzott l°vegözéstö! és csapadéktól megóvjuk. v Nagyidai Balázs. Ez a .-térdés minden kezdő méhésznek szögét üt a fejébe, a mézűrkérdés még kényesebb dolog. Másképpen rendezi ezt a vándorméhész, másképpen az. aki nem vándorol. Komolyan foglalkoztatja a méhészeket, vájjon, jó-e az anyeracs, a költötér és mézür között. Én mindenkinek azt válaszolom, hogy inkább hasznos, mint káros. Ezzel az állításommal a szlovák egységes kaptár terjesztéséhez Utam. Írásaim az ország különböző részeibe eljutnak és azokat kezdők és gyakorlott méhészek komolyan megvita- ják. Hogy ez Így van, bizonyltja az, hogy sokan felkeresnek levél útján sokan pedig személyesen meglátogatnak Azt azonban meg kell mondanom, hogy én enyarács nélkül, boconádí-kaptárral méhészkedőm. A költőtérben 42X3b cm-es keretek ve mák. A mézűrben 42X18 cm-es hizlalt lépek vannak. Sokan megkérdezték, miért nem méhéezkedem az egységes szlovák kaptárral? Azért, mert kezdő koromban Boconádi-keptárt kaptam ajándékba elhalt tanítóm özvegyétől. (22 évvel ezelőtt). A kaptárhoz kaptam egy méhészkönyvet Is. Szerencsés kezdő voltam azért, mert a vágyat, a tudást belémoltotta. A könyv pedig, amit Boconádi Szabó Imre írt. az ó kaptártlpusát szerettette meg velem. így teljesen az ő követője lettem. Az idő múlt, s azóta már sokat kísérleteztem másrendszerű képtárakkal és rájöttem, hogy az én kaptáraimtól sokkal jobbat lehetne házüag is elkészíteni. Hogy eddig nem tértem át Boconádiról mastípusú kaptárra, esnak oka az, hogy 36 családom Boconádi-kaptárban van elhelyezve ée az összes méhészfelszerelésemet is ehhez vásároltam. Száz szónak is egy a vége, nem a kaptár hordja a mézet, hanem a méh. Az sem vitás, hogy a kaptár is fontos tényező a méh és a méz gyarapodásában. Azt mondja a közmondás: „Más kárán tanul az okos”. Sajnos én a magam kárán tanultam a legtöbbet. Hogy a Szabad Földműves olvasói a mások l'-án tanuljanak, leírom, hogyan fizettem rá ez éven is a keptárkérdésre. Micsurin kévetője vegyek. Igyekszem a természet titkait kifürkészni és kincseit kicsikarni. A méhek 4 'étén, a természetén és főképpen я méhek tulajdonságain az ember nem sokat változtatott. A méh rajzik, mézet, virágport hord és beporozza az általa bejárt virágokat. Egyszerűen mordva, a méh ddtermészetű. Gazdát, jóbarátot nem ismer. Ellensége a méh még a tulajdon fajtájának is, mert sokszor kirabolja egyik család a másikat. Ezektől a megfigyelésektől serkentve, kísérletképpen csináltam a méhek természetes életmódjához régi kaptárt. Az erdőből hoztam -gy kétágú tölgyfatuskőt, kibeleztem é6 ezt használtam fel kaptárnak. A kibelezett részt két részre osztottam fel. A költötér 40X40 cm-es, a mézűr pedig 40X20 cm-es. A kaptáron van egy szabályozh- ' felső és egy alsó kijárónyílás. Bármelyiken működhetik a család. Egyezerre két kijárót is alkalmazhatok. Tehát, a tölgyfa belseje alkotja a kaptárt. A külsejéről ítélve senkisem mondaná meg, hogy nem ott nőt ki, ahol most áll. A múlt éven háromezor pergettem belőle. A negyedik pörgetést visszaadtam a költőtérben etetés útján. E tavaszra azonban a család elpusztult. Az egerek tönkrefpfték. Az egyik röpnyílást teljesen lezártam légmentesen, a másiket anyaráccsal láttam el az egerek ellen. Az egerek azonban a kaptár aljdeszkáját rágták át, s a méheket tavaszra anynyira elpusztították, hogy csak egy félmarokre való maradt meg, az is anya nélkül. Tehát, egy jól peth ző anya is a kísérlet áldozata lett. Négyéves kísérletem alatt annyi vészéi» fenyegette az en természetes képtáramat, hogy a többi együttvéve sem adott ennyi bajt és gondot. A hangyák e’sőnek keresték fel és utolsónak hagyták ei védekezésem ellenére. A cinke, harkály, molylepke is szívesebben kutat a természetes kaptárban, mint máshol. A méhek ellenségeit mágnesként vonzotta. Én ebből a kísérletezésemből sokat tanultam és más is levonhatja ebből e megfelelő következtetéseket. _____ у Csurilla József
