Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-23 / 21. szám

10 T P54. máju* 23 A burgonya többszöri kapálásával, töl tünetesével magasabb hektár­hozamot érünk el Ha a kikelés előtt a burgonya esőt kapott, sekélyen meg kell ťogasolni. Ezzel a fogasolással egyrészt a lehul­lott csapadék megőrzését biztosítjuk, másrészt a talaj '.icserepesedését előz­zük meg és ezáltal a gyors kelést se­gítjük elő. Amikor a burgonya sorol, szintén se­kélyen kell boronálni. A soroláskor végzett sekély fogasolással a talaj por­­hanyősságát és qyomtalanítását to­vábbra is biztosítjuk és így jó előfel­tételeket teremtünk a -oronkövetkező kapáláshoz. A fogasolásokat mindig könnyű fo­gassal, a sorok Irányára rézsútosan kell végrehajtani Ha a gumókat meg­tételei mélyen ültettük, a sekély foga­solással a burgonyában nem teszünk kari Лmikor a növény az 5—7 cm ma­gasságot elérte, meg kell kezdeni a kapálást. A sorokat az első kapálás al­kalmával kézi kapával kell megkapál­ni. a sorközök művelésére pedig gép-, vagy fogatos eszközöket használjunk. A kapálás célja ugyancsak a talaj­­nedvesség megőrzése és a gyomok el­pusztítása, továbbá a talaj porhanyós­­ságának fenntartása, hogy ezáltal a gumókötéshez szükséges levegőt a ta­lajban biztosítsuk. Eső után a sorközök sekély kapálá­sát — sarabolását — feltétlenül is­mételjük meg, hogy minden lehullott csapadékot megőrizhessünk a gumókö­tés idejére. A sorközi kapálások biztosítják, hogy a töltögetéshez mindig porhanyó és megfelelően nedves föld áll rendelke­zésre. Amikor a növény elérte a 12—15 cm magasságot, meg keli kezdeni a töitögetést. A tbltögetést virágzásig 3 ízben fokozatosan kell 'lvégezni. A töltögetéssel nem szabad késle­kedni, mert az elfásodott, elöregedett szártöveken már >em várhatunk föld­alatti hajtásokat és így gumókötést sem. Bár kétségtelenül előnyösebb, ha esc után, nedvesebb földdel töltöge­tünk, mégsem szabad esővárás miatt késlekedni, különösen akkor, ha a föld cserepesedni kezd, vagy a gyomnövé­nyek megjelennek. Az idejében végre­hajtott fogasolásokkal és az ezt köve­tő sor- és sorközi kapálással meg tu­dunk annyi talajnedvességet őrizni, hogy eső bevárása nélkül is, bármi­kor töltögethetünk. Ilyenkor ügyelni kell azonban arra, hogy a töitögetést borús napokon vagy a reggeli órákban hajtsuk végre, hogy a szártövekhez hűvös földet húzzunk. A töltögetés következtében a szár földdel betakart részén, a szártöveken levő rügyekből a fölt feletti hónalj­hajtások helyett, földalatti száraz — stólók — és azokon gumók keletkez­nek. A töltögetéssel tehát a gumók száma növelhető. A töltögetésnél szem előtt kell tar­tani, hogy a töltés gerince ne legyen háztetöszerű, mert erről minden csa­padék lefolyik, hanem teknőalakú, ami felfogja nemcsak a lehulló csapadékot, hanem a dúsabb harmatot is. A helyes táplálkozás az erő és az egészség forrása Az embernek naponta bizonyos tneny­­nyiségü alaptápanyagokra van szük­sége. Ez a mennyiség elsősorban az em­ber súlyától, elvégzendő munkájától, nemétől és korától függ. A táplálko­zás biztosítja a test sejtjeinek, szöve­teinek felépítéséhez szükséges anyago­kat és ugyancsak a szervezet műkö­déséhez és a munka vegaéséhez szük­séges energia termelését. Rendszerint a tápanyagok mennyiségét, amelyekre a szervezetnek szüksége v n az élelmi­szerekben a fehérjék mennyiségével szokták mérni. Az energiát pedig kaló­riákban fejezik ki. Ezenkívül fontos figyelembe venni я vitaminok és ásványi sók szükséges­ségét is. Felnőtt embernek (6u—70 kg súly­ban) átlagban 1 kg súlyra 1—>1,5 gr teljesértékű fehérjére és 2800—5000 kalóriára van naponta szüksége, A ka­lóriaszükségletet az elvégzett munka szerint számítják. Az egész világon közismert Pavlov szovjet tudós szerbi' az ételek íze és illata igen fontos tényezői az emész­tésnek. Az elé-séges, kiegyensúlyozott és él­vezetes néptápláicozás biztosítása a riai társadalom egyik legfontosabb tö­rekvése. fi kielégítő és kiegyensúlyo­zott táplálkozás biztosítható, ha a he­ti étkezéshez szükséges élelmiszereket felosztjuk 5 egvenlö csoportra éspedig 1. főzelékre és zöldségre, 2. tejre és tejtermékekre, 3. kenyérre és liszttermékekre, 4. húsra, halra, tojásra, 5. zsírra, cukorra, cukorkákra, cuk­rászkészítményekre. Az ilyen megosztás mellett, ba biz­­! tosítva van a napi kalóriaszükséglet, egyben biztosítva van a kiegyensúlyo­zott táplálkozás. A nálu„k érvényben levő t ilálkozási viszonyok alapján a napi kalóriat’ogyasztasból kh 15 szá­zalékot fehérjével, 55^-60 százalékot szénhidráttal és 25—30 százalékot zsír­ral kellene fedezni. Ismeretes az is, hogy a túlzott hús­­fogyasztásnak gyakori következménye az érelmeszesedés, amely betegség fő­leg' idősebb korban jelentkezik. így a helyes táplál'-ozás érdekében, úgy nemzetgazdasági, mint egészségi okok­ból ajánlatos a kissé túlzott húsfo­gyasztás mérséklése. A tehéntej és tejt rmékek a legér­tékesebb fehe rje, kalcium-, vitamin-és egyéb védőanyagforrásaink. A sajtok biológiailag szinté" teljesértékű táp­anyagok, pzért már régebben állandó napi élelemnek számítanak. Különböző fajták szerint zsírtartalmuk 60 száza­lékot is kitesz, de különösen feltűnő az aránylag magas mésztartalmúk. A teljes zsírtartalmú tejből készített sajt zsírtartalma szerint sokkal értékesebb, mint a legjobb hús és éppen ezért ajánlható pótlásul a hús helyett. A tej és tejtermékek kalóriaértéke a vegyi összetételük szerint a következő te, jék zsír %-ban fölözetlen tej szénhidrát 3.5 3.5 kalória 4.5 635 lefölözött tej 3.6 0.1 4.7 341 kemény sajt 29 35 1.9 4310 vaj édes tejfölből 1.0 84 fi --7610 édes tejföl 2.5 18.5 4.0 1925 fagy. krém 4 12 20 2040 zsíros túró 20 15 — 2150 ezzel szemben a marhahús: 15.8 28.5 _ 3197 sertéshús 16.6 30.1--3373 borjúhús 2.0 0.0 — 1520 A fenti alaptápanyagokon, ásványi sókon kívül a tej helyes fejese mellett a vitaminok összes fajtáját tartalmazza. 100 gramm tartalmaz: C-vitamint tehéntej 1—2,2 kemény-sajt — hús (átlag) — А-vitamin egységet mg-ban 160— 225 1700—4000 Ez a táblázat bizonyítja, hogy a hús nem tartalmaz vitaminokat,, A vitamin­szükséglet fedezését e.ek szerint kizá­rólag a kevert étrend biztosítja.-GI­A viasz helyes feldolgozásával több műlépet nyerünk Két termés egy év alatt! Pártunk március 29-i határozata a legkomolyabb figyelmeztetés minden mezőgazdasági szakember és dolgozó számára állattenyésztésünk hasznos­ságának fokozása, annak megjavítása ég növelése terén. Már számos nagy­üzemi gazdaság. EFSz és több egyéni gazdálkodó is időben felkészült a ta­­karmányalap biztosítására másodve­­téssei és silózással. Azonban ez m4g nem kielégít?! ezért minden talpalat­nyi földet hasznosítsunk. Falvainkban a kedvezővé vált idő­járás hatása alatt az őszi takarmány­­keverékek folyamatos betakarítását megkezdik. Kérdés, mit fogunk csi­nálni azután? A válasz világos. Az utana felszabadult földet a legeredmé­nyesebben másodvetésű növényekkel hasznosítjuk Ebben az időben az. 'ís/i takarmánykeverék után letakarítoU föld még kellő víztart^mú. ezért idő­ben elvetett másodvetésű növények magvai gyorsan és tói kk-síráznak és gyorsan meg is erősödnek. He az őszi takarmánykeveréket na­gyobb táblákon termeltük és naponta rendszeresen nagyobb mennyiséget használunk fel takarmányozásra — azaz nem egyszerre takarítjuk ie — akkor — két-háromnapi takarmányo­zásra elegendő mennyiség levágása után. azonnal szántsuk fel a :'"taka­rított földet. A másodvetések alá 16- 20 cm mély nyári vetőszántást kelt végezni. A szántással nem szabad késnünk, mert a talaj kiszárad és el­veszíti a jó magágvkészítés lehetősé­gét. Szabályul kel! felállítani: a msg ágyat úgy készítsük, hogy minél ke­vesebbszer- forgassuk a fö'det. minél kisebb fe!ü!eten érintkezz n a levegő ve? a szánté? -'én pzonna? készít sünk fogassal szigetelő réteget a talaj­­nedvesség elpárolgásának megakadó- . lyozására. Melvek lesznek a másodvetésű ta­karmán у növények ? Elsősorban kukoricát, napraforgót vessünk magnak. A felszabadult talajt felhasználjuk továbbá nyáriburgonya vetésére is. Másodsorban takarmány­növényeket, v tünk. hogy állatainknak takarmányellátását biztosítsuk siló­kukoricával. csalamádéval, silónapra­forgóval. mohánál, takarmánykáposz­tával és egvéb. alkalmas takarmány­­félével. már aszerint, milyen vető­magra tehetünk szert. Ezen a téren a Mezőgazdasági szükségletek (Krajský podnik pre poľnohosp. zásobovanie N V.) nemzeti vábaiat kerületi és járási egységeire mint a Vetőmagel­látó N, V.-га (Krajský podnik pre osivo a sadbu) komolv feladatok há­rulnak a szükséges - vetőmag biztosí­tása érdekében Nagyon természetes, hogy kukori­cából csak rövídtenvészídejú', korán Vi butákat vessünk négyzetesen Ha­sonlóan a napraforgóból is e rövid te­nyészidejű, alacsony törzsüt csuk négyzetesen vessük, mert keresztben —hosszában történő gépi kapálás nél­kül a megfeleld ápolást nem tudjuk biztosítani. Talán nem szükséges külön kiemel­ni, hogy a takarmánvtermelés céljára hasznosítandó letakarított őszi takar­mánykeverékek földjét, elsősorban .si­lótakarmányokkal hasznosítsuk. A ku­koricát és a napraforgót ikersorosun vessük siJótakarmónvnak, hogv leg­alább kétszer megkapálva jó termest biztosíthassunk. Külön szükséges kihangsúlyozni hogv vetés előtt a szántott földet hengerezzük, hogy a vetőmagvak egyenlő mélyre, kellő mértékben tó­­mődött magágyba kerüljenek. Vetts után feltétlenül fogasoljunk könnyű magtakaró fogassal vagv tövisboroná­val. Vetés után — ha a talaj csere­­uesedik — azonnal járassuk meg a földet küllös kapával. A kikelés után szükség szerint fogasoljuk. illetőleg ■iaraboljuk a talajt, hogv a kultunvi vénvek másik igen nagv ellenségét „ gyomot kiirtsuk és teljesen gyom mentes területet tudjunk biztosítani a kultúrnövények számára. Hrádocky J., Lelesz. A méhésznek ilyenkor égető szüksé­ge van mülépre, mert új kaptárakat és mézkamrákat akar betölteni. Igen ám, de lectnhb esetben műlépe sincs, vagy nem kielégítő. Ilyenkor a mé­hész fűböz-fához kapkod, sokszor na­gyon helytelenül csak műlépcsíkokkai, vágj öreg lép bekötésevei helyettesíti az egész műlépet. S ennek mi méhé­szek magunk vagyunk az okai. Hogyan legyen a kezdőnek műlépje, amikor a már régóta több családdal rendelkező méhésznek sincs elegendő. Ennek tő­oka az, hogy öreg lépjeinket nem ol­vasztjuk ki, s ha ezt megtesszük, a kiolvasztott íépből helytelen eljárással csak fele viaszt kapunk, különösen, ha nem rendelkezünk viaszpréssel. Ezen­kívül méheinkkel keveset, vagy sem­mit sem építtetünk. Az is hiba, hogy sok méhész a viaszt házilag maga nyom; ki műléppé kezdetleges mulép­­préssel. Itt van a nyitja annak, hogy nincs elegendő műlépünk A házilag kinyomott műlép vastag, távolról sem közelíti meg a gyári műlépet. Erről akárki bármikor meggyőződhet. Egy bizonvos, hogy ha gyárban dolgoztat­juk fel a viaszt, egyszerannyi műlép­­hez jutunk. A. is lz r.yos, hogy a vastag, vagy a vékony múlép egyfor­­•• céh szolgál. Már a fejlettebb méhé­szek felismerték ennek jelentőségét és a viasznak szánt lépet, illetve kiolvasz­tott viaszt elküldik vagy elviszik az üzembe, ahol azt feldolgozzák Hogy ezen a téren megkön tsüt- méhészeink A méhcsalád legfontosabb egyede ez anya. Sokszor olvassuk a régi méhész­könyvekben, hogv az enye a méhcsalád lelke s ez valóban így is van.' Az anya jó vagy rossz tulajdonságától függ a család élete, fejlődése, sőt a mézhoza­­ma. Előfordul, főleg azon években, me­lyek nem a legkedvezőbbek a mézhor­dásra, hogy az egyik család a rossz­­hordá.sos időkben is mézzel rendelke­zik, a másik méhcsalád pedig teljesen üres, a legcsekélyebb hordást sem iátjuk nála. Ezt a megfigyelést nem is olyan régen tettem. Az ’52-es év eléggé száraz volt. A hosszantartó, tik­kasztó meleg teljesen kiszárította a földeket, a virágok igen gyatrán néz­tek ki, semmi remény nem volt arra, hoc még nektárt is termeljenek. Nem mertem benézni a kaptáikba. Mégis csodálkozz láttam, hogy minden csa­ládom hord; október végéia mindegyik behordta a téli eleségt . Sőt a jobbak­nál felesleges mézet is találtam, átlag 8.8 kg-ot pergettem. És éppen ezek a bizonyos „egyes" családok érdekeltek, amelyek felesleget adtak. Mikép tör­ténhetett meg, hogy a jobbak tele vol­tak mézzel, holott a hordási és egyéb viszonyok teljesen -i-onosak voltak? Ezt a jótulajdonságot csakis az anyá­ban kereshetjük. A jó anya először is jói népesít, a családban sok a dolgozó­méi). Másodszor, a jó anya saját szor­galmát átviszi a csaHdra, a munka­beosztás ennél tökéletes, a szorgalmas gyűjtés a legmagasabb. Ezeknél a „jobbaknál” nem láttam méheket kint ülni a kantár bejárójánál, itt nem volt idő a henyélésre. A jó anya tulajdonsága kedvező időben is megmutatkozott. Itt van előttem a méhészeti törzskönyvem, mely az 1953. évi eredményeket mu­tatja Legnagyobb hozamot mutat a 19. számú méhcsalád: 50.40 kg-mal. Az anya 1952. évi születésű. Ez a ma­ga hozam csakis a jó és fiatal anya javára irandfl. A legtöbb méhész nem törődik az aiiyanevelésse!. Azt mondják, hogy a néhek vagy zajoznak, s akkor kicse­rélik az anyát, vagy anyacserét haj­tanak végre, amikor az anya már nem felel meg a méhcsaládnak. Ez mind gaz De nem mindegy, hogy a méhész beavatkozik-e az anyenevelésbe vagy i méhekre hagyja. Az sem mindegy, hogy melyik családtői származnak az anyák. Tavaszi anyehiány nálam évek óta nem fordult elő. A ;.övebkezőkkel ma­munkáját, ellátogattunk a pőstyéni viaszfeldolgozó üzembe, ahol tájékoz­tattak bennünket a következőkről. Az üzem legszívesebben olyan Iépe­­ket fogad el, amit nem olvasztottak ki. Részünkre ez a leg ólszerűbb azért, mert nem kell a lépet otthon kiolvasz­tani, s így nem is lehet semmi vesz­teségünk. Ha a lépet kiolvassuk, a viaszt önt­sük formába és úgy küldjük el. Mind­két eset >n a lép, ille e a viasz ép­ségétől és tisztaságától függ, hogy a beküldött viaszból hány százalékot fog­nak le. Ha tiszta a viasz, akkor csak 3 százalékos a levonás. Minden kilog­ramm műlép után 6 ' oronát kell fi­zetni a feldolgozásért. A gyári műlép vékony és élesek, szabályosak a sejteeskék. Ezenkívül pontos méretre készítik, ezért abból egy darabka sem megy kárba. Tehát, ha valaki postán küldi a lépet vagy viaszt, írja meg pontosan, hogy milyen nagyságra kívánja vágatni a műlépet. Stefkovics Károly, az üzem vezetője megígérte, hogy a méhészeket bár­mikor, azonnal és pontosan kiszolgálja. Használjuk ki tehát a kedvező alkal­mat, mert ezáltal elérjük azt, hogy nemcsak magunk lépsz vségletét tud­juk biztosítani, hanem jut eladásra is, aminek a kezdőméhészek örülni fog­nak. Az üzem címe: Podnik na spracovanie vosku, Piešťany, Mlynská ul. 7. S. G. gyerázom. Ismerem az összee anyái­mat, azok születési évét. Törzskönyve­zek, feljegyzek minden jó vagy rossz tulajdonságot. Csakis szorgalmas, npgy­­hozamű méhcsaládoktól nevelek anyá­kat. Nem várok arra, hogy a méhek maguk cseréljék ki az anyát, kicseré­lem időben én magam. Anyanevelő kaptáraim vannak, ahol állandóan fo­lyik a kiváló anyák nevelésé, így — főleg tavasszal — tartalékenyákkal rendelkezem. Tapasztalatom az, hogy minden méhésznek egyben enyaneve­­léssel is kell foglalkoznia, úgyhogy a méhátlományának egynegyede erejéig legyenek kitenyésztett termékeny anyái. Ettől sokan azért félnek, mert ezt hallják, hogy az anyanevelés sok pepecselő munkával jár s erre nem ér­nek rá. Az én eljárásom semmiféle többletmunkát nem ad. Olyan kaptárt készítek, mely háromrészes. Kijáró e­­lől, jobb oldalon és a baloldalon. Min­den részlegnek 4 rendes költőfészek­­beli kerete van. Akácvirágzás előtt erős, egészséges és nagyhozamú méh­családtól kap egy mézes, egy friss pe­­tés és egy kötött fiasításos lépet mé­hekkel együtt, anya nélkül. Akáchordás alatt gyönyörű anyákat nevelnek ki, a negyedik keretet műléppel ellátva ki is építik. Mielőtt az anyabölcsőket be­fednék, a gyöngéket, óreg Hasításra építetteket és a feleslegeseket levágom, a három legszebbet meghagyom. Egy hét alatt a kikeléstől számítva a fiatal anya meg is termékenyül és elindul hivatását teljesíteni. A szép ás felesle­ges anyabölcsöket szétoszthatom más enyenevelőknek, vagy családoknak, Ezt az anyanevelést folyathatom egész nyáron, szeptember közepéig. Azonban bordástalan, vagy gyenge hordással bí­ró időben az anyanevelő családot — kizárólag mézzé! — etet, kell, annyi­ra bőségesen, hogy ez fokozza építő­kedvüket. Az építésnek ilyenkor fon­tos szerepe van az anyabölcsök kikép­zésénél. Cukorral csak szükségből sza­bad etetni, de ezt rendszeresíteni nem szabad. A méhek igazi tápláléka a méz. Az anyának készített valódi táp­lálék csakis mézből készülhet, mely alkalmas arra, ’’ogy a jótule.jdonságo­­k- i kifejlessze. Ezek a négykeretes anyanevelő méhcsaládok rendesen be­hordják a téli eleséget, jól kitelelnek, a legnagyobb hideget - kibírják és így állandóén vannak tartalékanyáink, nem kell félni az anyátlan családok pusz­tulásától. Szombath Antal Az anyanevelés ie^egyszerűbb módja

Next

/
Thumbnails
Contents