Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-17 / 3. szám

A szocialista faluéri! IzalH ad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. január 17. Ára 40 tillér V. évfolyam 3. szám Lapunk tartalmából: Törvényjavaslat a nemzeti bizottságokról A földművelésügyi miniszter utasítása Mi a magántulajdon A gyivai asszonyok sikeresen építik szövetkezetüket A magas terméshozamok mestere Az olasz baloldali pártok programmja a kormányválság megoldására Idejében es jól készítsék el a mezőgazdasági termelési terv szétfrását Beléptünk az 1954-es évbe, amely év a mezőgazdasági termelés fokozásában fontos határkövet jelent. Mindannyian örülünk az első gottwaldi ötéves terv építő sikereinek, amelyek főleg az ipar terén mutatkoztak meg. Nem lehetünk azonban megelégedve mezőgazdasági termelésünk eredményeivel, mert a mezőgazdaság elmaradt a nemzetgaz­daság többi ágazatai mögött. A hibák okaira Uher, Krosnár és Baeílek elv­társak nagyjelentőségű beszédeikben rámutattak. A nemzeti bizottságok dolgozóinak főleg most, a mezőgazdasági termeiési terv szétírása idejében, tudatosítaniok kell a terv eddigi nemteljesítésének okait. Az egyik ilyen főok éppen a termelési terv helytelen szétírása volt. Hogy mit jelent a helytelenül felállí­tott termelési terv, azt népi közigaz­gatásunk minden dolgozójának, de fő­leg a mezőgazdasági előadóknak tud­­niok kell. A rosszul felállított terv egyrészt a tervfeladatok összhangjában okoz zavart, nincs meg például az összhang a termelés és beadási felada­tok között, másrészt az ilyen terv nem mozgósít, mert a dolgozók, akiknek a tervfeladatok teljesítését biztosítaniok kell, már előre meggyőződtek, annak lehetetlenségéről. A szövetkezetekben további kedvezőtlen következménye az, hogy csak formálisan dolgozzák :i a pénzügyi termelési terveket, s így az egészévi termelési terv végső eredmé­nye, a munkaegység értéke, már az elejétől fogva nem reális. Az 1954. évi mezőgazdasági terme­lési tervet, a kerületi nemzeti bizott­ságokra a valóságos termelési lehető­ségek alapján írtá'; ki, figyelembe véve a traktorállomások segítségének állan­dó fokozódását a műtrágyajuttatások emelését és a hektárhozamok, 'ala­­mint az állatállomány hasznossága fo­kozásának lehetőségeit, a jól bevált szovjet módszerek és a mi élenjáró dolgozóink módszereinek bevezetésével. A nemzeti bizottságok minden dol­gozójának fontos feladata, hogy bizto­sítsa a terv egyes részeinek összhang­ját és realitását a szétírás' munkáknál, mégpedig kezdve a legfelsőbb szervek­től, egészen a mezőgazdasági üzeme­kig. Elképzelhetetlen például, hogy a kassai kerületi zootechnikus nem dol­gozik szorosan együtt a járási nemzeti bizottságokkal, hogy például a rozs­­n.vóf járás többszöri figyelmeztetés el­lenére is a juhállomány tervét, az egyes fajták szerbit, éppen ellenkező arányban kapta meg, mint amilyen a rozsnyói járás tenyésztési lehetősége. A főfelelösséget a reális terv felál­lításáért a járási nemzeti bizottságok dolgozói viselik, mert a járások egye­nesen az EFSz-ekre, vagyis az épülő szocialista falu alappilléreire írják szét a termelési tervet. A valóságtól mindén eltérés és bárminemű zavar a felada­tok egybehangolásában, csökkenti az EFSz termelési kapacitását, zavart idéz elő a terv mozgósító erejében. Ilyen esetben a terv nem főirányvonal sze­repét tölti be, hanem terhet jelent a szövetkezeti tagok számára. Ki bizto­sítsa tehát a járáson, hogy a tervek reálisak legyenek. Erre a felelősségtel­jes feladatra semmiesetre sem elég, ha egy dolgozót kijelölünk, mint ahogy azt például a sztropkovi, szepsi, kassai és más járásokban tették, amelyekben múltév december 30-ig, amikor már nagyjában készen kellett volna lenni a szétírásnak, ebbe a munkába egyedül a tervezöosztályok drlgozóit kapcsol­ták be. E járások vezető dolgozóinak tudatosítaniok kell, hogy a termelési osztályok dolgozói, mint az agronómu­­sok, zootechnikusok, építkezési okta­tók, sőt a traktorállomások agronómu­­sai éppen a termelési terv szétírásánál érvényesíthetik legjobban azokat a ta­pasztalataikat, amelyeket a multévi tervek teljesítésének biztosítása köz­ben szereztek. Más szempontból nézve a dolgot, azért is fontos, hogy a ter­melési osztályok dolgozói résztvegye­­nek a tervszétírásban, mert itt megis­­medkedhetnek azokkal a feladatokkal, amelyeket teljesíteniük kell az ideji termelési terveink betartásával Meg­gondolta például a szvidnik’' iárási zootechnikus azt, hogy helytelen, ha az állatállományt az egyes EFSz-re a 100 hektár mezőgazdasági földre eső állatsűrűség szerint irta ki? Nem lehet így eljárni a tervszétírásnál, mert ez az állatok hasznosságának csökkenté­sét, a takarmányalap hiányos biztosí­tását vonja maga után. Napjainkban befejeződik a mezőgaz­dasági termelési tervek szétírása a já­rási nemzeti bizottságokon. Az EFSz­­ek és helyi nemzeti bizottságok tudják már, hogy milyen termelési feladatok várják őket és így meggyorsítva vé­gezhetik az egészévi termelési terv kidolgozását, a helyi nemzeti bizottsá­gok pedig a terv szétírását az egyéni­leg gazdálkodó földművesekre. A terv­szétírásnál az EFSz-ek és a földműve­sek megkapják az állami tervből a rá­juk eső feladatokat. Ezek a feladatok azt a irányvonalat képezik, amely sze­rint az egész év folyamán gazdálkod­nak kell. E tervek teljesítésétől függ, hogyan fog emelkedni a szövetkezeti tagok életszínvonala, de egyben egész dolgozó népünk életszínvonala, mert mezőgazdasági termelésünk lényeges fokozása nélkül nem tudunk több cuk­rot, tejet, húst adni közellátásunknak és nem tudjuk több nyersanyaggal el­látni könnyűiparunkat. Rá kell mutatni arra is, hogy a mezőgazdasági terme­lés fokozásától függ a kiskereskedelnv árak további csökkentése is. Nagyon -fontos az, hogy népi igaz­gatásunk dolgozói a vetésterületek megállapításánál szem előtt tartsák a vetésforgók és a vetési eljárások za­vartalan biztosítását, meri ellenkező esetben a hektárhozamok nem emel­kedni, hanem csökkeni fognak. Hason­lóképpen az állatállományok és a ta­karmányalap összhangjában lévő hibák sem az állatállomány hasznosságának emelését, hanem csökkenését vonják maguk után. Ha például a szövetkezet­nek, a helyi viszonyokat és az addig állományt figyelembe nem véve, ’rjuk elő állattenyésztési feladatait, azzal csökkentjük a szövetkezet tervezett bevételeit. Figyelembe keli venni a munkaerőkészletet is. Ha nincs, aki megművelje a cukorrépát, vagy lines, aki ápolja az állatokat, akkor hiába írunk ki magas termelési feladatokat. Ezzel szemben, ha a szövetkezet, vagy az egyénileg gazdálkodó terve reális, akkor örömteli légkör fog uralkodni dolgozó parasztságunk körében, a szö­vetkezeti tagok szívesen vetik latba minden erejüket a terv teljesítése és túlteljesítése érdekében, amiből nem­csak nekik, de egész dolgozó népünk­nek haszna származik. Hogy a tervszétírási munkák zavar­talanul menjenek, hogy a terv reális legyen, ahhoz a legjobban bevált mód­szer. hogy a járási nemzeti b'zottságok tárgyalják meg az egyes feladatokat az EFSz-ek küldötteivel, a községekben pedig a földművesekkel. Ezen a téren megint a kassai kerület járásaiban tör­téntek hibák, ahol előre meghívták a szövetkezetek küldötteit, vagyis már akkor beidézték őket, amikor még nem dolgozták szét az anyagot. így nem tudták megokolni az egyes szövetkeze­teknél, hogy miért állapították meg a kiírt terjedelemben a vetésterületet, vagy az állatállományt. Bratislava kör­nyéke szintén időelőtt hívta meg a szövetkezetek küldötteit. így aztán csupán egy szövetkezet elnöke tudott hozzászólni a szétíráshoz, mert a többi küldöttnek az volt a benyomása, hogy nem arról van szó. hogy a tervet most megtárgyalják, hanem, hogy tudtukra adják a feladatokat, amelyeken változ­tatni már nem lehet. Ez természetesen nagyon helytelen eljárás Ezért az ilyen járások vegyenek példát a nyitrai és a besztercebányai kerületek járásaitól, amelyek példásan és következetesen megtárgyalták a termelési feladatokat a szövetkezetekkel. Fontos tehát, hogy a járási nemzeti bizottságok az egyes szövetkezetek Cs községek termelési lehetőségeit és kö­rülményeit figvelembevéve, hagyják jóvá a tervszétírásokat és hogy a jó­váhagyásnál tartsák szem előtt azt, hogy előzetesen megtárgyalták-e a feladatokat az egyes EFSz-ekkel és községekkel, mert csak így tudnak szi­lárd kiinduló pontot adni szövetkeze­teinknek és községeinknek az egészévi tervek kidolgozásában. A Csehszlovák Köztársaság kormánya országos vitára bocsátja a nemzeti bizottságokról szó!ó törvényjavaslatokat Polgárok, munkások, parasztok, értelmiségiek! A Csehszlovák Köztársaság kormánya elé­tek terjeszti országos megvitatásra a nem­zeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat. Mindkét javaslat elmélyíti a nemzeti bizott­ságok néppel való kapcsolatának elvét, ki­fejezésre juttatja a dolgozók demokratikus jogait és vívmányait népi demokratikus köz­társaságunkban. a csehek és szlovákok, vala­mint a többi nemzetiségek egységét és meg­teremti az előfeltételeket a polgárság leg­szélesebbkörű részvételére az állami igazga­tásban. A nemzeti bizottságok egész működése mé­lyen érinti az összes dolgozók érdekeit. A kor­mány ezért elvárja, hogy az összes dolgozók részt vesznek ebben a vitában és hogy a két javaslattal kapcsolatos hozzászólásaikkal és indítványaikkal hozzájárulnak a nemzeti bizott­ságok munkájának megjavításához úgy, hogy a nemzeti bizottságok jobban teljesítsék fel­adataikat hazánk gazdasági és kulturális épí­tésében, a dolgozó ember jólétéről való gon­doskodásban és a béke biztosításában. A kormány nagy fontosságot tulajdonít az országos vitának, amelyben tevékenyen részt vesznek a nép; legszélesebb rétegei a városok­ban, falvakban, üzemekben, hivatalokban és iskolákban megtartott nyilvános gyűléseken. A kormány a vita irányítására, figyelemmel kísérésére és eredményeinek feldolgozására bi­zottságot jelölt ki a következő összetételben: a bizottság elnöke — V. Široký, miniszter­­elnök, a bizottság tagjai — A. Novotný, a CsKP KB első titkára, V. Kopecký, miniszterelnök­helyettes és közművelődésügyi miniszter, J. Plojhár, egészségügyi miniszter, E. Šlechta, építkezésügyi miniszter, J. Kyselý, helyi gaz­dálkodási miniszter és V. Skoda, igazságügy­miniszter, a bizottság titkára. Népi demokratikus hazánk, a békevilágtábor szilárd része, amelyet polgárainak erős aktivi­tása, alkotó kezdeményezése és hazafiassága tesz erőssé, a testvéri nagy Szovjetunióval szo­ros szövetségben és barátságban halad további hatalmas felvirágzása és boldogsága felé. A Csehszlovák Köztársaság kormányának elnöksége. + ★ Dolgozó parasztságunk építő munkájából Akik elősegítik szocialista mezőgazdaságunk felépítését A dunaszerdahelyi .árásban a versenyértékelü bizottság értékelte az EFSz-ek közötti multévi versenyt. Az elsil helvet a nagyudvarnoki szövet­kezet nyerte el. Jutalmul a iárási nemzeti bizottságtól irodai berendezést kapott. A legjobb dolgozók értékelésénél kitűnt, hogy Fodor József a felsőpatonvi EFSz agronómusa. Jambura Gyula és Brozsek János bösi agronómusok, Színek János felbári agronómus, Oravec Rozália a vásárúti EFSz növény­­termelési csoportjának vezetője és Fekete Lajos a várkonvi EFSz tagja ér­ték el a legjobb eredményeket a szövetkezet felvirágoztatásában. Az állattenyésztési dolgozók közül Hrdý János talázsfai zootechnik its. Molnár Vince dunaszerdahelyi sertésetető. Bitera Ignác egyházkarcsai te­héngondozó. Póda József pódafai sertésetető. Косо István kisfal udi zoo­technikus. Mozoli István géléi állatgondozó és Kozma Júlia felsővámusi szövetkezeti tag tűntek ki kiváló munkával. Ezek az élenjáró dolgozók ér­tékes díjakat kaptak, ami még jobban serkenti őket további sikerek elé­résére. , __________Kraicsovics N. Dunaszerdahely. A homonnai gépállomás vezet a gépek téli javításában Gyönyörű Tátránkból írom a levelem ... Az utóbbi hetei ven száz meg száz szövetkezeti dolgozó vett részt tátrai üdülésben. Most új esztendő elején nekiiň'. да i amszentgyörgyi szövetke­zeti tagoknak lutott az a megtisztelte­tés, hogy a gyönyörű Tatra-Lesná-i üdülő központon kipihenhettük mult­évi fáradalamainkat és új erőt szerez­zünk a következő évre. Bevallom őszintén, eleinte azt gondoltam, hogy nem fogom magamat Ю1 érezni, тлп ismeretlen emberek lesznek itt, s mi­vel nem tudok szlovákul, mégcsak be­szélni sem fogok tudni velük. Most már elmondhatom, hogy ezek a félel­meim alaptalanok voltak. Akik itt üdülünk, akár szlovák, cseh, vagy magyar dolgozók, nagyon jól megért­jük egymást, mert egy a célunk, hogy mielőbb felépítsük a szocializmust. Napjaink nagyon változatosak. So­kat pihenünk és csodáljuk a Tátra szépségeit. Esténként fiatalos kedvvel szórakozunk Tudom. > müyen hálá­val tartozom én, s mindazok, akik 'tt vagyunk pártunknak és kormányunk­nak Fogadalmat teszünk, hoqy haza­tértünk után még szívósabban és bát­rabban fogunk dolgozni szövetkeze­tünkért, hazánkért. FÜRY JÁNOS, A téli gépjavításokban szlovákiai viszonylatban a homonnai gépállomás érte el a legnagyobb sikereket. A gépállomás dolgozói a gépek 51 szá­zalékát már megjavították, a mező­­gazdasági megmunkáló gépeket 78 százalékra, gépesítési eszközöket és a tavaszi földműveléshez szolgáló vontatott berendezést 33.17 százalék­ra javították meg. A munkát még jobban megszervezik. A napokban átalakítják a csarnokot is és a téli gépjavítást 12 részlegben szervezik meg. Ezáltal a javításokat meggyor­sítják és a tervvel szemben 7—10 nappal hamarabb akarják befejezni. A traktorok javításánál Balázs Mi­hály öttagú csoportja eredményesen dolgozik. Napi tervüket átlag 130 százalékra teljesítik. Bednárik Ernő nyolctagú cséplőgépeket javító cso­portja is jól dolgozik.A cséplőgépek 48 százalékát már rendbehozta. Kö­telezte magát, hogy a javítások ide­jét 1 hónappal megrövidíti. Uj er6t adott pártunk és kormányunk gondoskodása Uher és Krosnár elvtársak beszá­molója a mi szövetkezetünkbe is szinte új vért hozott. Pártunk és kormányunk újabb r oítsége hozzá­segíti szövetkezeteinket a megszi­lárduláshoz. Amikor az újságok kö­zölték Uher és Krosnár elvtársak beszédét, az vo az első dolgum, hogy asztalhoz ültünk és a mult­­évben elért terméshozamukhoz vi­szonyítva. kiszámítottuk mit is je­lent nálunk Csu- n a begyűjtési normák csökkentése. Ha a növény­­termelésben elérjük az 1953. évi hektárhozamokat - már pedig min­den erőnket latba vetjük, hogy eze­ket túllépjük, — akkor ez szövet­kezetünknek 1 millió 300.000 Kčs lovedelmct jelent Gabonafélénél 640 000 dohánynál 230 000. cukor­répánál 260 000 cirok, borsó, ken der stb.-nél 200.000 Kčs-f tesz ki az az összeg amit szövetkezetünk a beadási normák csökkentése ко vetkeztében a multévi eredmé­nyekhez viszonyítva nyer. A cu­korrépánál meg kell jegyeznem, hogyha az idén is túlteljesítjük a termelési tervet, mint az elmúlt évben akkor újabb jövedelemre számíthatunk, sőt még 38 mázsa cukorral is többet kapunk. A be­adási normák csökkentése révén z állattenyésztésben bevételünk 200 ezer koronával emelkedik. Pártunk­nak és kormányunknak ez a gon­doskodása a mi szövetkezetünket tehát konkréten 1 mülió 530.000 korunávul gazdagítja A beadási normák csökkentése tehát valóban hatásos segítség min­den szövetkezetnek' és örömet le­­lent minden dolgozó paraszt szá­mára Nem szabad azonban elfelej­tenünk hogy a továhhi sikerek el­érése a szövetkezeti dolgozók és minden dolgozó paraszt kezében van. Állattenyésztési, dolgozóink is ennek tudatúban jártak el, amüc.y jó munkájuk révén odahatottak, hogy szövetkezetünk január 4-én a begyűjtési szerveknek 60 darab hí­zót átadhatott. Ehhez meg kell je­gyeznem, félreértés elkerülése vé­gett, hogy az 1953-as sertéshúsbea­dási kötelezettségünket rendesen teljesített■' , tehá, a 60 hízót nem a réai adósság törlesztésére adtuk be. Az 1954-es termelési tervek elké­szítése szövetkezetünkben folyamat­ban van. A termelés irányszámait már megkaptuk, de a beadási kö­telezettség irányszámait méo nem adta meg a járás. A tervek kidol­gozásánál ügyelünk arra hogy ter­veink reálisak legyenek, hogy szö­vetkezetünk az 1954-es esztendő­in még jobb eredményeket érjen el. PAPP JOLÁN. Csúz.

Next

/
Thumbnails
Contents