Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-16 / 20. szám

1954 május 16. T t&amrď' .... A szövetkezet megerősödése volt próbaköve fej löd esem nek is Bertái Károly elvtérs szegény nap­számos családból származik Mindössze 35 esztendős, de máris négy ragyogó egeszséanek örvendő gyermek apja Otthon, amint hazaérkezik a munká­ból. gyermekei körülveszik belécsim­­paszkodnek, állandóén kivácsiskodnak és neki felelnie keH. És ő felel is rendkívül szívélyesen, türelemmel és szeretettel, mert megtanult«, hogy az életben a kérdésnek és feleletnek ko­moly szerepe van Ezt foglalkozásánál is tapasztalhatta, mert esztendőn át szülőfalujában, Ipolyvisken e HNB tit­kára volt. Ott pedig az emberek eleget kérdeztek tőle, me pedig ez Ipolysági járási nemzeti bizotts„a dolgozója .. Tehát amint látjuk Bartal elvtárs éle­te. mind otthon, mind hivatalában kér­dések és fedeletek köz- t mozog as ha hivatását jól akarja teljesíteni, akkor alaposan fel kell készülnie arra. hogy a felmerülő kérdc-.ekre helyes választ adhasson. Hogy Bartal elvtárs állan­dóan készül tanul, es hogy munkáját közmegelégedésre végzi, bizonyítja az a tény. hogy a járási nemzeti 'bizott­ságbe jelölték és Ipoly vísk dolgozói jelölését egyhenoúan jóváhagyták \mtknr élete és munkájf felöl érdek­lődünk a következőket mondja: — őszintén szólva, amikor 1952-ben arrő értesültem, hogy szülőközségem­ben « HNB titkárává neveztek ki, bi­­- >nyos idegenkedéssel fogadtam ezt a feladnál, mert hiszen az olyan em­bernek, mint nekem, aki mindössze 8 elemit végzett ée valójában az áső­­kapa kereléoéhez ért, nehéz a köz­igazgatás bonyolult ügyeibe belenyúlni Mégis, mert e párt állítctt oda. meg­fogadtam, hogy feladatomat jó! vég­zem el Teh miután tudtam, hogy nekem kötelességem tudatosítani a párt s kormányhatározatok jelentősé­gét a nép széles rétegeiben, elsőrendű feladatomnak tartottam, hogy először én ösmerkedjem meg ť .pasán pártunk és kormányunk célkitűzéseivel. Csakis % móaon adhatom át tudásomat a népnek. Kitartó szorgalmamnak az vök az eredménye, hogy munkámat, ha hibátlanul nem is, de a dolgozók megelégedésére végeztem el. így ér­tein el azt. hogy a járási kiértékelé­seknél az első tie árok közé vereked­tem fel magam. — Hiú «1, szívből örültem ennek az eredménynek — folytatja — mert lát­tam, iogy azok a hosszú órák. amikor végakarattal tanulmány-ztam a rende­leteket és azok az órák. amikor sok­szor éjfél után is vir -isztottem. hogy alaposan átvegyem a nap-sajtó esemé­nyeit, mind mind meghozták e maguk gyümölcsét. Vbban a tényben, hogy ma az "polyviski «"»övetkezet szilárd alapo­kon nyugszik, nekem " részem van, mert a helyi íemzeti bizottságnak mindenütt döntő szerepe volt a község fejlődésében, ha kezöser együttműkö­dött a párttal. Már pedig nálunk a nemzeti bizottság nemcsak a párttal, hanem a szövetkezet vezetőségével is szorosan együtt ’olgozott A mi köz­ségünknek. t hát a szövetkezetnek is az erőssége, hogy dolgozóink célkitű­zése egysénes. Nálunk egyetlen szövet­kezeti taq sem mondhatja, hogy be­­kényszerítettük volna a szövetkezetbe Mi alapos megfontoltsággal szem előtt tartottuk, a párt utasítását, a meggyő­ző munkát, az önkéntesség elvét Volt rá gondom, hogy a nemzeti bizottság valamennyi tagját 'ktivizáljam. Mi nemcsak házakba jártunk agitálni, ha­nem úton-útfélén terjesztettük a szö­vetkezeti eszméi és a f, lekkel is. akik naponta eljöttek hozzánk ügyes-bajos dolgaikkal, ösmerte ’ a közös munka jelentőségét. így alakult ki nálunk nemcsak au elvtársak, hanem a szö­vetkezeti dolgozók között az az egy­ség, amely a közös vagyon megbecsü­lésében ragvogően érvényesül. Az új tagok, akik 1952 végéi és 1953-ban léptek a szövetkezetbe, munkájukkal érdemelték ki a régi tagok megbecsü­lését és emellett megtalálták számítá­saikat is. Meggyőződtek arról, hogy amikor f ilvilágosító munkát végez­tünk. nem hasból beszéltünk, hanem a valóságot tártuk fel. azt a valóságot, hogy közös összefogással sokkal na­gyobb eredményeket érhetünk el. mint egyéni gazdálkodással. A tavalyi évvé­­e 11 koronás osztalék egy ledolgozott munkaenység után fényesen bebizonyí­totta állításunkat. — Ez’ az eredmény — folytatja Bartal elvtárs — engem büszkeséggel tölt el, mert az ipolyviski szövetkezet erősödése próbaköve volt az én fejlő­désemnek is. Ma szilárdak, erősek let­tünk mindketten. Ma teljes határozott­sággal mondha om, hogy mindenütt, ahová a nép állít engem, megállóm a helyemet. Ha megválasztanak most a járási nemzeti bizottságba, akkor fel­tétlenül szükséges, hogy még felelős­ségteljesebben. méo odeadóbban dol­gozzam, mint eddig. Szeretném, elérni azt, hogy kiküszöböljék a járásban az eddigi hibákat Nem akarom lebecsülni a JNP »ddlgi komoly munkáját, de néhány hibájára rá kell mutatnom. Így például jddig azok a községek, ame­­'yeket nem képviseltek e JNB-ben. háttérbe szorultak Sok esetben a vil­lany bevezetésénél, vagy iskolák épí­tésénél olyan községek részesültek előnyben, amelyek munkájukkal ezt nen érdemelték rr.eg, amelyek pedig megérdemelték volna, azoknak fejlő­désével nem törődtek kellő mértékben Nézetem szerint ennek nem szabad megismétlődnie. Zápotocky elvtárs sza­vaira gondolok most. aki egyik beszé­dében azt mondotta, hogy mindenkit <-rvégzett nunkája szerint kell jutal­mazni. Ehhez kell igazodnunk, mert ez a mondás nemcsak egyes szemé­lyekre. hant.m községekre is érvényes. Bartal Károly elvtárs, aki most az ás^-kape nyele helyett a hatalom vég­rehajtó rúdjához jutott, befejezésül még a következőket mondja: — örülök annak, hogy legjobb dol­gozóink kiülnek a nemzeti bizottsá­gokba Elvezet lesz velük együtt dol­gozni. merf velamen" -iei. lelkiismere­tesek. Tapasztalatból azonban tudom, hopv eleinte lesznek nehézségeink, de mindezekkel erős akarattal és szorgal­mas tanulással meg lehet küzdeni. így biztos, hogy minden öntudatos dolgozó le is küzdi. Tanulni kell mindeny­­nyiunknak. ez a legsürgősebb felada­tunk. ha a szovje emberek példáját követve építeni akarjuk hazánkban a szocializmust. Ezt a tanulásvágyat ér­zem állandóan az élet komoly és dön­tő kérdéseinél Szabó Béla Nagy János nemes cselekedete Mitlik Kornél magángazdálkodó a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire szavaz Az esős idő ellenére a szelócei ut­cák eléggé népesek Már az első per­cekben feltűnik, hogy az emberek job­bára kettesével járnak-kelnek. Nyom­ban arra a megállapításra jutunk, hogy ezek népnevelők Nem is téved­tünk. A dolgozókat meglátogatják otthonainkban, elbeszélgetnek velük e rohamosan közelgő választásról és meghívják őket я jelölt-bemutatkozó gyűlésekre Mi is a népnevelőkhöz csatlakozunk és Mitlik Kornél egyéni gazdálkodói keressük fel saját lakásában. Persze a házigazda nem a szobában üldö­gél, hanem hátúi az udvarban az ál­latokkal bajlódik. Felesége a konyhá­ban tesz-vesz. foglalatoskodik Érke­zésünkre egy csöppet sem lepődik meg Barátságosan fogad, hellyel kí­nál bennünket. — Mi járatban? — kérdi jóságom asszonyt hangján. — Kornél bácsival szeretnénk egy­­'öl-másról elbeszélgetni, — válaszol­juk. Pár percre magunkra maradunk a szobában Az asszony rövid idő el­teltével már jön is a férjével. — Adjisten! — köszöntünk rá. — Adjisten.. válaszolja — Erőt egészségei! — mondja Ven­­esik József népnevelő, majd kezeífog a házigazdával. — Egészség.. — egészség... jó is volna. Rosszak már a ,,kerekek", új ..tengelyekre" volna szükség — s a lábaira mutat... Mitlik .bácsinak 2 családja van A lánya már férjhez ment a fiú pedig most van serdülő kosban aki kise­gíti öt minden munkájában. — Es hogy állunk a tavaszi mun­kákkal? — kérdezzük — A kukoricámat mát meg is fo­­gasoltam. — válaszolja — ugyanak­­kor egyeseké még a zsákban van. — A cukorrépa? — az pedig olyan fej­lett már. hogy akár ma is hozzáfog­hatnék a ritkításához. A sok esőtől átázott talaj azonban olyan puha hogy rá sem lehet menni. A sarabo­­lási munkát már ennekelőtte elvégez­tem. Mitlik Kornél egyéni gazdálkodó nemcsak a tavaszi munkában, hanem a beadási kötelezettség teljesítésében is jó példával jár elöl. Egész évi be­adásának már eddig 85—90 százalék­ban eleget tett. És külön ki kell e­­melnünk. hogy sertéshwsbeadását 133 százalékra teljesítette. — 5 mit szói az úi választáshoz? — tesszük fel újra a kérdést. — őszintén megvallom, nagyon о­­rülök annak, hogy a fejlődésben már odáig jutottunk, hogy állami szervein­ket saját magunk választhatjuk a nép legjobbjaiból. Mitlik bácsi maga is aktívan kive­szi részét a választási előkészületek munkájából, mint az egyik körzeti válaszióbizottság tagja. —Azt is megmondhatom — mond­ja kérdezés nélkül, — hogy nagy örömmel és lelkesedéssel várom a vá­lasztás napját, amikor a Nemzeti Arc­vonal jelöltjeire leadhatom szavaza­tomat. Hogy miért szavazok a Nem­zeti Arcvonal jelöltjeire? — Ha össze­hasonlítjuk a múltat boldog jelenük­kel — itt kis szünetet tart, majd jolylatja — a különbség szinte fel­mérhetetlen. Melyik államrendszer be­csülte meg például úgy a földműve­seket, hogy jólvégzett munkájukért üdülési lehetőséget biztosított volna számukra? Erre csak azt válaszolha­tom, hogy mai népi demokratikus rendszerünkön kívül egyetlen egy sem. A magam tapasztalatairól be­szélek amikor ezt mondom Ugyanis ?ebruárban egy hétig a Magas Tátrá­ban voltam — mondja örömtől su­gárzó arccal. Megjegyzi, hogy a múlt­ban ezen a helyen csak addig tar­tózkodhattak a dolgozók míg egy-egy üdülőt, vagy szanatóriumot fel nem építettek, — ami egyéni tulajdon­ban volt — utána pedig a here mód­jára élősködő urak henyéltek benne. Színesen, elevenen mesélte el Kor­nél bácsi üdülési élményeit Olyannyi­ra jó volt hallgatni, hogy szinte gon­dolatban mi is ott éreztük magunkat a Magas Tátrában. Mitlik bácsi emlékezetében felcsil­lantak az utazása alkalmával látott újonnan épült hatalmas gyárak, üze­mek és vízierőművek képei, és élége­­detten gondolt arra hogy ö is meg­tette a kötelességét dolgozó népünk­kel szemben, ezért emelt fővel járul majd az urna elé. mert ő is a ta­vaszi munkák példás elvégzésével és a beadás túlteljesítésével hozzájárul a munkásparasztszövelség megszilár­dításához. Es KoméI bácsi mit vár az új nem­zeti bizottságtól? — kérdezzük. — Hiszem — válaszolja. — hogy az új nemzeti bizottság, amely a nép bizalmát élvezi, olyan emberekből fog állani, akik a dolgozó nép legjobb fiaiból lesznek megválasztva, felelős­ségteljes munkájukat becsülettel tel­jesítik is. К, 1. A gépi kapálás jobb és olcsóbb Кади Jánossal, a nagymegyeri szö­vetkezet kertészével a virágzó paradi­csomok között találkozunk. Az üveg­­házban szép sorjában nyúlnak a ma gasba a haragoszöld paradicsomtövey s a levelek között már ott díszelegnek a sárgaszínű viráqocskák. — Ег már a harmadik termés - mondja Nagy elvtárs. Először kala­­rábpalánta volt benne, azután saláta most pedig paradicsom. Most mar megy a munka, de mi volt itt két év­vel ezelőtt? Hetven darab üvegtáb­lánk volt mindössze, azt is én hoztam magammal a szövetkezetből. Azóta pe­dig 2.200 darab üvegünk van s amel­lett eqv fillér adósságunk sincs, mert a kertészetből eredő bevételekből mind kifizettük. Gyere s nézz körűi a kertben. Kilépünk az üvegházból, körüljár­juk a melegágyakat, amelyek egy hek­tárnyi területet foglalnak el. A palán­ták tízezreit látjuk. Van bőven papri­ka, paradicsom, s egyéb palánta . 4 dupla félmelegágyakban tízezer da-ab katarábé lapul, s a halványzöld gom­bocskák szinte szemlátomást fejlőd­nek, növekednek. Sok van már kö­zöttük. amehj teljesen megérett a piacra. — E napokban 5000 darabot szállí­tottunk a prosba, — mondja Nagy elvtárs. Az árusított zöldségből annyi jövedelemre tettünk szert, hogy ápri­lis hónapra a magunk erejéből biztosí­tottuk az előleg kifizetését a szövetke­zeti tagoknak. A melegágyakon feítnfl egy dared seév zöld területet látunk. Közelebb érve. felismerjük, hogy kahrábé is káposzta. — Csodálatos — mondjuk léagy ehv­­társnak, hogy я hideg nem ártott a palántáknak. ö erre elmosolyodik, s örül. hogy mi ezt és evettük. — Ezeket a palántákat — mondja — mind egy szálig kigikíroztuk. Erős. edzett palánták ezek. Ezenkívül nfm siettünk a kipdántázással sem, így a nagy hidegeken a melegágyban töl­tötték — Hol tanulta a mesterségét? — kérdezzük Nagy Jánostól. — Hát azt nem dyem egyszerű el­mondani — mondja. Tanultam én sok helyen Három évig voltam Bratisla­­itóban kertészinas. Utána Dunaszer­­dahelven majdnem 3 évig mint segéd dolgoztam. Két évig Budapesten gür­cöltem. Azután jött a háború- Romá­niába kerültem, ahol в hónapig, az­után Moszkvába, ahol i évig dolgoz­tam kertészetben. Mikor hazaértem, beléptem a szövetkezetbe. Amint mai mondtam, majdnem semmivel kezd­tük. Nagynehezen sikerült megal.i oitanom u kertészcsopurtut. s nekifog­tunk a munkának. Bíztam ludásomnar, es csoportom becsületes munkájában A siker nem is naradt el. Jó termést értünk el. lehetett a melegágyi és ön­tözőberendezést bővíteni. Most már i üvegházunk is van és az őszön те,: hármai építünk. A munka megu mim a karikacsapás Bevezették nálunk •' pótjutalrmzást és ez nagyszerű hajtó erő a munkában Engem szeretnek и csoport tagjai, de én is szeretem őket Mindezt az eredményt elősegítette Nagy elvtárs nemes cselekedete v- Ez úgy történt, hogy már 1952-ben megígérte a szövetkezet vezetősége hogy a terven felüli termésből ad pót­­jutalmat. A tervet túllépték, de <­­pótjutalom nem született meg. Nagy elvtárs azonban nem nyugodott, ad­dig köiietelt. míg végre 5000 korona jutalmat kapott. Igen ám. de a pénz égette Nagy elvtárs zsebét, mert igaz­ságtalannak tartotta azt, hogy ö ka­­pott, viszont csoportja tagjai nem ré­szesültek jutalomban. Nem gondolko­dott sokat és az irodából nem haza hanem a kertészetbe vette az irányt A munkások serényen dolgoztak, m.it sem sejtettek, összehívta őket s meg­mondta nekik, hogy „kaptam ötezer koronát s úgy érzem, ebből nektek is jár, mert én csak irányiilak bennete­ket és ti dolgoztok." Ezután szétosz­totta közöttük a pénzt ahogy tellett. Persze 1953-ban már másként volt. A ■ csoport tagjai látták, hogy vezető­jük valóban velük érez. s azt akarja, hogy minél több jutalékhoz jussanak, ezért lelkiismeretes és pontos mun­kát végeztek, amit a kerti növény meg is követel Ennek az lett az ered­ménye hogy WU 000 koronával túltel­jesítették a tervet, amely összegnek 20 százalékát pótjutalomként a csoport megkapott. így tehát 20.000 koronát osztott szét Nagy elvtárs csoportja között Nemcsoda tehát, hogy szere­tik és bíznak benne. A kertészetet ezek szerint Nagy elvtárs fellendítette s ez lett egyik legjobb pénz'orrása a szövetkezetnek Tehát tettekkel bizo­nyította be húségét a szövetkezel, pártunk és kormányunk iránt. Be­csületes odaadó munkáját látva. :e­­'ölték a járási nemzeti bizottságba. Úgyt ahogy küzd csoportja jólétéért, küzdeni fog nemcsak a szövetkezet es a falu hanem az egész járás dolgo­zóinak egyre fokozódó életszínvonala emeléséért is. A szavazók, akik őt ja­vasolták jelöltnek, büszkén járulhat­nak az urnákhoz, mert Nagy elvtárs bebizonyította, hogy nem a maga zse­bét, hanem a köz érdekét nézi. Mivel a kertészcsoport ez évben a túlterme­lésnek 30 százalékát kapja pótjutal­­mul, még jobb munkát fog végezni es még nagyobb ragaszkodással fogja vég­rehajtani csoportvezetője. Nagy János utasításait. S. G. A gyorsabb mozgás következtében jobban porhanyul a talaj felszíne. A jól beállítod gépi-kapák mozgása a talajban egyenletesebb. Kézikapával nem lehetne biztosítani — különösen a hegyesvégűekkel — a legkedvezőbb néhány cm mélységű finom porhamfi­­tást. A kapák hegye mélyen vág bele a talajba megsérti a gyökereket, t - kozza a talajvíz elpárolgását. A kézzel kanálgató ember sokat „topog" a nö­vény körül, lábnyomaival tömöríti rontja a talaj szerkezetét. Négyszög­ölenként a lábnyomok száma legalább ötszörösét teszi ki a gépi kapálás nyo­mainak. A gyorsabban mozgó toló­kapa, lókapa, de főképpen a motoros kapa „átszalad" a talajon, nem tö­möríti, nem rombolja annak szerkeze­tét. Kézi erővel egy ember negyed hol­dat, ipari növényeknél pedig még annyit sem tud elvégezni egy nap. - Tolókapával egy, lókapával 2—3, mo­toros kapával pedig 8—10 kát. hol­dat is. Az egy kát. hold kézi erővel való megkapálásának „árából” géppel két, sőt háromszori kapálás költsége is kifutja. Ha a termésátlag emelke­dése alapján nézzük a többszöri ka­pálás értékét és figyelembe vesszük, hogy a termésátlag 100 százalékkal is emelhető, a kapálásból eredő haszon A cséplőgépek javításánál nagyrészt ugyanazokat a szempontokat kell fi­gyelembe venni, mint a kombájn csép­­löszerkezetének javításánál. A oséplő legfontosabb része a dob. Itt is lényeges a tökéletes kiegyen­súlyozás. A kosárbeállításnál különös figyelmet érdemel a több típusnál ;s használatos központi kosárbeállító szerkezet. Ez gyorsítja a kosarak be­állítását, mert egy emelökar elmozdí­tásával, a teljes kosárszerkezet állí­tása elvégezhető A gép összeszerelé­sekor azonban ügveliünk arra, hogy a kosárállító szerkezet egyes részeinek egymáshoz való beállítása megfelelő legven. mert ezen múlik az egész szerkezet használhatósága. к Az etetüasztalnál, dobvédőfedélnél és a karzatnál főleg arra ügyeljünk, hogv azok ba'esetelhárítási szempont­­bó’ megfelel” ál'apotban legyenek. - Amennyiben a törekrázó tengelyhez úi haitórudakaí készítünk, ügyeljünk arra. hogv az ín darabnak a hossza a régivel megegyező legyen, illetve az két oldalról jelentkezik. Egyrészt a munkaerőmégtakarítással, másrészt a terméseredmény növelésénél. Csak így tudjuk termésünket olcsóbbá tenni. A kézi kapálás — különösen a rö­­vidnyelű háromszögletes kapákkal — egyike a mezőgazdaság legnehezebb, legembertelenebb munkáinak. A gép felszabadítja az embert ez alól a fá­rasztó, elcsigázó munka alól. A gyor­­saság, a géppel való jó munka és na­gyobb teljesítmény emeli a dolgozó emberben a versenyszellemet, a munka megjavításának törekvését és ütemét. A lassú, kis teljesítménnyel járó ké­zikapálás fásultságot, közömbösséget eredményez. A kapálás gépekkel való elvégzésénél egyaránt gondolunk a kézi tolókapákra, a fogatos eszközök­re és a traktor által vontatott kapáló­gépekre. A gépállomások, földműves­­szövetkezetek, de az egyénileg dolgozó parasztok kezén lévő kapálógépeket a növényápolás legfontosabb időszaká­ban, május és június hónapban fog­lalkoztatni kell. Nem lehet, hogy ezek a fontos eszközök kihasználatla­nul heverjenek, vagy eg. Wc nem jutva hozzá, a gépekhez, a kapálást kézi erővel legyenek kénytelenek el­végezni. együttdolgozó hajtórudak egyenlő hosszúak legyenek. Különben a hajtó­­rudak által mozgatott részek ferdén állanak, — illetve mozognak. A serleges felhordószerkezet felsze­relésénél és beállításánál arra ügyel­jünk, hogy a serlegek simán, akado­zás nélkül haladjanak. A nagy tisztí­tószerkezet alsó elmogzó része a ser­leges emelőszerkezethez viszonyítva, akadozás- és ütődésnoentesen mozog­jon, viszont hézagok ne forduljanak elő. A szíjak hibátlan állapotát vizsgál­juk meg. A sérült, vagy repedt fa­rugókat feltétlenül cseréljük ki Be­állításnál ügyeljünk arra. hogy terhe­lésmentes állapotban a rúgok közép­­helyzetben legyenek. Végezetül ne hagyjuk figyelmen kí­vül, hogv a cséplöiavításon tulajdon­képpen a komplett cséptőgarnitúra ja­vítása értendő, azaz nemcsak magát a csépi őszekrénvt. hanem az összes tar­tozékokat is ki kell javítani. Radi László Cséplőgépek előkészítése aprómagcséplésre agy János január «lején az üvegházi palántákat gondozza

Next

/
Thumbnails
Contents