Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-16 / 20. szám
ízatrad Földműves 1954. május 16. Alkalmazzuk a szovjet mezőgazdaság élenjáró módszereit Burgonya-kúrárd fogott tehenek — Egy érdekes tapasztalat története — Moszkvától északkeletre, a Volga felső folyásánál fekszik Kosztroma városé. Ma már az egész világon smerik ezt a nevet. Slejmen, a hideg borjúnevelés mestere a közeli Karavajevo szovhozban kitenyesztette a világhírnevet szerzett kosztromai szarvasma rhafajtát. A rrult év szeptemberében az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén N. S7. Hruscsov megemlékezett Rraszkovje Meiinyináról, a Kosztroma-területi' „Október 12" kolhoz elnöknőjéről. Mivel érdemelte ki Praszkovje Malinyina és az .Október 12” kelhoz ezt a kitüntető megemlékezést? Praszkovja Malinyina magas, szépszál asszony. Kissé talán szigorúbb a kellejénél. De csak olyankor, ha valami hanyagságot tapasztal. Hangja ilyenkor hidegen cseng. Egy cseppet sem beszédes természetű, mindig csak a lényeget mondja és félbeszakítja azt a brigádvezetőt, aki jelentésében eltér i lényegestől. Mégis mindenki tudja a kolhozban, hogy ez látszólagos érdes 'mod r meleg szívet, sok-sok hozzáértést takar. Bár furcsán hangzik: hangjának fémcsengését éppúgy megszerették, mint a meleg tónus: szavaiban. Mert ahhoz nem férhet kétség, hogy Praszkovja Malinyina nemcsak erélyes kézzel, hanem hozzáértéssel is vezeti a bonyolult, sokágú gazdaságot. Állattenyészté sei és emellett zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Régebben is ezt tették, de szeptember óta az érté' -sítésnek új tormáját találta fel Malinyina. Így is mondhatnánk: kitágult a látóköre. És szoszerint értendő. Ugyanis két ember a kolhozból állandóan úton van, a zöldségben szegény északi kerületekbe c-állítják a koszlromai káposztát, hagymát, uborkát, de még a burgonyát is. „A szerencse a bátrakat segíti”. Sokszor igazolódott már be ennek a közmondásnak igazsága Malinyina életében, de sohasem annyira kézzelfoghatóan, mint a nagy volgai áradás idején. Egy nap arra ébredtek az „Október 12" kolhozban, hogy a rétekről elúsztak a szénaboglyák. Az állatgondo-cnők kétségbeesetten tördelték a kezüket: „Mn adunk most a teheneknek?" Mindenki az elnoknőtől várt va-Praszkovia A. Mnb'nvina feiésí és takarmányozási módszerét már nálunk is több állami birtokon és EFSz-ben nagy sikerrel alkalnr zzák. iarni okos megoldást, pedig ő is megszeppent az óriási kár láttára s gondolatban fűhöz-fához kapkodott, hogy kisüssön valamit, amivel t elúszott takarmányt pótolhatja. Végülis kikötött a burgonyánál. A fejőnők féltették a tejhozemot, de Malinyina erélyes voit. mint mindig, így kerültek a messzeföldön híres törzstehenek „krumplikúrára”. Néha a kényszerűség pattintja ki a legregyogóbb ötleteket. Ezt történt Praszkovja Malir кий ... S magát Maiinyinát is meglepte, hogy a tehenek milyen jóízűen csámcsogják v -.rumplit, de az meg inkább, hogv a tejhozam nem hogy apadt volna, hanem egyenesen emelkedett. A „Plennyice” nevű előhasi üsző az első napokban 18 kilogramm burgonyát kapott, ezt a porciót fokozatosan felemelték es az elles után már a napi 35 kilónál tartott. így nőtt a porcióval envenes arányban a „Plennyica” tejhózama is. Napi 30 literről felment 35 literre, majd később 40 literre Malinyina ösztönös eljárását később a tudományos vizsgálatok eredménye támasztotta alá. A burgonya nagymennyiségű keményítőtartalma helyettesíti a koncentrált takarmányt. Hogy milyen tápértékű, az egy kis összehasonlításból is kiviláglik: 40 kiló burgonya 120 kiló répával ér fel. S ez olyan nagy mennyiség, hogy a jószág egy nap alatt nem is tudja elfogyasztani. De „ burgonyaetetés más vonatkozásban is gazdaságosnak bizom-ull. Olcsóbbá tette a tejet. Kiderült, hogy a tej előállításának önköltsége az összes tehenek után literenként 24 kopejkáról 12 kopejkára cső .ént, a „Volsebnyica” nevű tehénnel meg egyenesen 3 kopejkára. Hát ez hogyan történhetett? Egyszerű a magyarázat. Az erőtakarmány drága eleség, A burgonya lényegesen olcsóbb és különösen ott. ahol hektáronként 300—400 mázsát takarítottak be. Praszkovja Malinyina azóta a Tudományos Akadémia nagytermében is beszámolt' a krumplitakarmány jelentőségéről. Hozzá kell tennünk' ez a beszámoló már a tudományos vizsgálatok eredményeit is összefoglalta, mégpedig Malinyinára jellemző alapossággal. A kievi állattenyésztési kutatóintézet kísérleti telepén .api 1 kilós súlygyarapodást érnek el a borjaknál a Stejman-féle hidegneveléssel. Trolibusz a kolhozban Belorussziában két városnak van trolibuszjárata. Az egyik Minszk, a másik a mi ^Cosz.inónk.... — ígb tréfálkozott az Ogonyok képesújság munkatársával a loqojszki kerületben lévő „Reramoga” kolhoz tejgazdaságának vezetője. Koszino ugyan még messze van attól. hogy város légyen, sőt a kolhoznak is csak az egyik tanyáját nevezik igy, trolibuszjárata azonban tényleg van. A gazdaságban ugyanis igen magas fokon áll a gépesítés és az. állatok takarmányát hordja szét a trolibusz a különleges kombájntól, Az állattenyésztütelep és a tejgazdaság fölött keresztül-kasul húzódnak az áramvezetékek. Maga a trolibusz szokatlan formájú, jóval kisebb városi társánál. Az utasfülke helyét jókora teheriáda foglalja el. A helyszínre érve, másodpercek alatt kibillen a szállítmány — s a trolibusz már robog is a konyha felé, a ,.második fogásért.” A jó sertésgondozás eredményei Irta: T. E. Vö k Tizennégy esztendő óta sertésgondozónö vagyok a „Lenin Ütja" szibériai kolhozban és ez idő alatt sokezer fiatal állatot neveltem. Az utóbbi öt év alatt 990-et malacoztak az általa i gondozott kocák. A tavalyi eredmények külünösen jók: 275 főnyit tett ki a szaporulat. Öt koca háromszor, a többiek kétszer fiadztak. A legjobb koca 43-at malacozott, s ebből tizenkilencet az utolsó fiadzásnál. Nyolc kocánál 31 malac volt az, átlagos szaporulat. A fenti eredményeket úgy értem el, hogy tenyésztésre a szapora állatokat válogattam !:i. Ezeknek a legfejlettebb malacaiból válogattam ki az új anyakocákat, amelyeknek szintén a legjobb szaoorulata közül válogattam tovább a tenyésztésre legmegfelelőbb egyedeket. Döntő fontosságú a takarmányozás. Ügy osztom be az adagokat, hog,, az anyakocák az év minden szakában változatos, tápláló és vitamindús takarmányhoz jussanak. A burgonyán és tökön kívül még száraz takarmányt is adok, a fiad zás élőt, pedig főtt darával táplálom őket. Az este elkészített táplálékukat reggelig az üstb'n hagyom, hogy miko kiosztom még meleg legyen. A zemhes kocák közül előbb a nagyobbaknak adok enni, amelyeknek nagyobb adagot i- osztok, majd a fiatalabbaknak, amelyek szintén bővebb táplálékot kapnak. A többi koca a rendes adagot kapja. Természetesen szem előtt tartom, hogy hány malacot szoptat az anyaállat. Tizenöt nappal a malacozás előtt a kocákat külön rekeszekbe viszem, hogy szokják meg az új környezetet. Itt folyékony táplálékot k:pnak, rózsás korpalisztet elkeverve vízbe; ez idő alatt meghíznak az állatok. Egyes sertésgondozónők, sőt egyes szakemberek azon a véleményen vannak, hogy a hízott kocák kevés tejet adnak. Ez csak az első kéthárom napban van így, azután anynyira bő tejük lesz, hogy akárhány malacot szoptatnatnak. Ha szükséges, ellés után megmasszírozom a koca emlőjét. A kocák kövérségétől függ későbbi állapotuk. Az anyaállatokat fiazás után 14 nappal pároztatni viszem. Ha az állat nem elég kövér, akkor több mim egy hónap is eltelik a fiazástól a fogamzásig. A malacok ugyanis nagymennyiségű tápanyagot szívnak el anyjuktól, ami befolyásolja a következő pároztatást. A sovány kocát csak a malacok elválasztása után lehet újra pároztatni és ilyen körülmények között majdnem lehetetlen évi három fiaztatást elérni. A malacok nagy jgyeimet igényelnek. A gyengébbeket az első emlőkhöz helyezem és ha az emlőbímbí száma kevesebb, mint a malacok száma, akkor, miután kétszer-háromszor az anyjuk szoptatta őket, a fölös malacokat olyan koca alá he- j lyezem, amelynek több emlöbimbója van és ugyanazon, a héten fiadzott. Öt nap múlva bővebben etetem a malacokat: tehéntejet, pirított rozsot kapnak, ami elősegíti fejlődésüket és ellenállóbbá Uazi őket. Eleinte krétát, csontlisztet, égetett és őrölt téglaport, jó szénát „dók nekik, majd savóban főtt rozsdarát kapnak. Ebben az időszakban a kan is több élelmet kap és naponta kétszer-háromszor megjártatom. Főként rozsliszt és buzakorpa képezi élelmüket, amihez szecskázott és leforrázott szénát vegyítek. Remélem, hogy a vemheskocák az idén átlag 35 malac fognak f! ' l. Elhatároztuk, hogy a kolhozban egyforma sertésólakat építünk és növeljük a sertések számára fontos növények vetési területét. Mindenkinek érdekében áll a sertéstenyésztés fejlődése. Eddig én tizenkétszer részesültem jutalomban. Tavaly 16 darab kéthónapos rr lacot kaptam és 600 munkaegységet írtak javamra Ezenkívül januárban újabb 300 munkaegysé et írtak javamra az eléri szaporulatért. A munkaegységekén és az eladott malacokért nagymenynyisépi gabonát és jelentős pénzösszeget kaptám. Kultúrverseny gördült a nehéz brokátügyöny. A nézők előtt az Oroszországi Szövetségi Köztársaság hatalmas, az egész színpadot betöltő zászlaja bontakozott ici. A zászlót, mintha csak a szél lobogtatta volna. Élő zászló: a nagy egyesített kórus minden tagja egy selyemdarabot tartott maga előtt. A teremben mindenki visszafojtott lélekzettel figyelt, még a taps is kérőbb hangzott fel. Ilyen képeket idéznek a szovjet újságok, melyek beszámolnak az összoroszországi falusi kultúrverseny moszkvai befejező hangversenyéről. A kultúrverseny hónapokig tartott, Moszkvában is letekig szerepeltek a verseny legjobbjai. ilyen nagyszabású kultúrverseny még nem volt a Szovjetunióban. Egyszerű a magyarázata: megnövekedett a kultúr csoportok száma. Az Oroszországi Szövetségi Köztársaság falvaiban 120 ezer színjátszókor, énekkar, zene- és táncegyüttes működik, munkájukban több mint másfélmillió embrr vesz - részt. Q hogy e számok nem csupán formai, látszatnövekedést jelentenek, va’>i erre egy nagyon jellemző eset. Hat esztendőve} ezelőtt az akkori összoroszországi falusi kultúrverseny en egy kis zenei együttes vett részt. A csitai kerület Ürulg nevű falujából küldték. Hat tagja volt, mind a hat A. Makkavejev falusi tanító családjának tagja. Most Moszkvában a záróhangversenyen fellépett ez az együttes is, csakhogy most már szimfonikus tnekar gyanánt. A zenekar 33 tagból áli, még most is a lelkes Makkavejev vezényli. Vano Muradeli írja az Izvesztyijában, hogy 'a zenekar elég bonyolult műsort ad elő. Megjegyzi, hogy a zenekart kitűnő összjáték és a hangzás hajlékonysága jellemzi. Д versenyen éppúgy, mint a záróelőadáson, resztvettek a nemzetiségi kultúr csoportok is. A bevezetőben említett tömegjelenethez hasonló kép rajzolódott a táncosokból. A moszkvai esten különösen erőteljesen megmutatkozott, hogy az Oroszországi Szövetségi Köztársaság milyen gazdag a népi táncokban. A mítsorban a merész orosz táncok, a hetyke kozák táncok éppen úgy szerepeltek, mint a temperamentumos dagesztáni lezgingák. Felemelő látvány volt a zárókép, mely az Oroszországi Szömtségi Köztársaság népeinek épségét, a párttal való összefonoitsá ■ gát mutatta be. A hatalmas egyesített kórus ,,A szovjet hazafiak indulóját’’ énekelte. A Szovjetunió mezőgazdaságának fejlődését nagymértékben gyorsítják e különböző, újabbnál újabb típusú gazdasági gépek. A képen egy szovjet gyártmányú faültetőgép látható munka közben. Növeljük a zöldségfélék hektár! ozamát! Irta: O. A. PONOMAREVA Kolhozunk Molotov város környékén terül el. Burgonya-, zöldség- és tejgazdasággal rendelkezik. 2.90,0 hektár földön gazdálkodunk. Ebből 1.150 hektár szántóföld, ľ ,-gy mezei és három zöldségtermesztő ' rigádunk von. A megművelt föld 22.5 százalékán burgonyát és zöldséget termesztünk. Tizenkét éve vagyok a zöldségtermesztő ' igád vezetője. Szeretem a munkám. Ez idő alatt nagy figyelmet fordítottam a zöldségtermesztés szervezésének és agrotechnikájának tanulmányozására. Brigádom minden egyes tagja elvégezte a hároméves agrotechnikai tanfolyamod Kolhozunkat gyakran meglátogatják a molotovi mezőgazdasági intézet tudományos dolgozói. A brigád tagjai igyekeznek minden újat, élenjárót megvalósítani. Ezt a törekvést a kolhozvezetőség is támogatja. A brigádban 50 ember dolgozik. 60 hektár szántóföldet, 8 hektár kertet, valamint 2.300 к etes melegágyat művelnek meg. Egy 150 tonnát befogadó tárolónk és egy másik 20 tonna befogadóképességű tárolónk van a hagyma részére. 1953-ban az előír* hektáronkénti 172.5 mázsa átlagos zöldségtermés helyett 266 mázsát takarítottunk be. Mind a négy csoport túlteljesítette termelés: tervét. Csak fizetéspótlék gyanánt 1688 mázsa zöldséget kaptak összesen a csoporttagok. Bevezettük a hatéves zöldséges vetésforgót. A helyi trágyafélék közül a brigád hamut, tőzeget és melegágy: televényt használ fel. A hamut és az ásványi trágyákat xoiatavasszel az ültetés előtt hordjuk ki, ültetéskor pedig jói érett melegágyi földet szórunk minden ültetőgödörbe. A növényt fejlődése idején ásván": trágyával tápláljuk. Tavaly hektáronként 735 mázsa sárgarépát takarítottunk be átlagban, Hogyan sikerült ilyen termést elérnünk? Huszonöt centiméter ‘ mélyen szántottuk fel a teri'letet, ahová t sárgarépát vetettük. Koratavasszal megboronáltúk, hogy a talaj megőrizze nedvességét, majd kultivátoroztuk. A vetés előtt a .óidét simára hengereltük. A magokat 2 cm mélységre ültettük. Hektáronként 6 kg vetőmagot haszná.’lünk el. A nyár folyamán négyszer kapáltunk és egyszer töltögettünk. A második kapálás előtt kézzel gyomláltunk. A nyár száraz volt, de amikor augusztus második felében esni kezdett, hamar növekedésnek indult a sárgarépa. Észrevettük, hogy a gyökerek kezdenek kibújni. Ez ártott volna minőségének. Mi dezt megbeszéltük az agronómussal és elhatár jztuk, hogy feltöltögetjük a vetést. A feltöltögetés után a sárgarépa gyors fejlődésnek indult és a betakarításkor, szeptember 10-én hektáronként 735 mázsa termést adott. Ugyancsak tavaly a brigád hektáronkénti parad'csomten.ése 226 mázsa, ká) jsztatermése átlagban 298 mázsa volt, a hagyma 106, a répa pedig 279 mázsát adott hektáronként. Biztosak vagyunk abban, hogy ezután még. jobb zöldség- és burgonyatermést érünk el. A brigád tagjai vállalták, hogy az idén minden hektárról 300 rnázso zöldséget és 250 mázsa burgonyát takarítanak be.
