Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-25 / 17. szám

9 1954. április 25. Каяв»'--------_____ FAIdnrfträ* ___А\7/ A\III A\ÍMIII ИВНЖСК HÍBH . A növénytermelés példája nyomán az állattenyésztést is karolják fel a tornai állami gazdaságban Lassan pöfög a vonat Kassáról a végállomás. Torna község felé. Az utasok tornavidéki parasztok, eső­­köoen /es munkások halkan beszélget­nek. estiről, munkájukról és a nani eseményekről, ahogv már az ilyen vo­­natismerettségeknél azt számtalanszor tapasztalhattuk. Közben az egyes ál­lomásokon.- Nagyida, Csécs, Szepsi és Somogyi, fokozatosan csappan az uta­sok száma. Szepsi után már alig né­­hánvan maradnak. Hiszen a végállo­másig már csak egy falu van hátra: Somogyi. A sokféle beszélgetés egy­beolvadó zümmögését most élesen el­váló érthető mondatok váltják fel. — No, már nemsokáig kell a mun­kásoknak Zólyomból olyan nagy utat megtenniök. mint eddig, mert nem­sokára készen lesz az almási alagút, és Kassáról közvetlen vonat köti ma.id össze a tájat az eddig csaknem telje­sen elzárt vidéki városokkal, mmt Rozsnyó. Fülek, Zólyom és a többi­ekkel. mondogatják egymás között az utasok. A beszélgetés közepette érkezik meg a vonat Tornára, ahol az állomás képe is igazolja, hogy nagy munka folyik ezen a tájon a Kassa—Rozsnyói új vasútvonal felépítésén A munka lázában ég a táj Az épülő új vasúti töltés mellett se­rény munka folyik, ám a szántófölde­ken is. Dolgozó parasztságunk a tava­szi munkák elvégzését sietteti. No, hiszen ezen a kopár sziklákkal öve­zett tájon kell is igyekezni a talaj - munkákkal, mert a száraz, tavaszi, hideg szelek bizony mostanában egy­könnyen felszippantják azt a kis ned­vességet is. ami a talajban még meg­maradt. Itt. ezen a tájon, a vasúti töltés kö­zelében terül el a tornai állami gaz­daság birtoka is. amely bár egyenlő éghajlati és termelési. feltételekkel rendelkezik a szomszédos községek határával, mégis kiválik a többiek közül. András bácsi, a gazdaság fe­hérhajú idős vezetője bizony nem álí­­hatja szó nélkül. — Lám — a szorgalmas munka, az agrotechnikai intézkedések pontos be­tartása most meglátszik földjeinken Mi nem sajnáltuk sem az időt. sem a vele járó fáradságot, minden őszi ve­tésünket jól megmú'trágváztuk. süt. ahol a szükség úgv kívánta, fogassal is megjárattuk dúsnövésű gabonáin­kat. A gazdaság jó! megművelt parcel­lái egyébként maguk helyett is be­szélnek. Sötétzöld színükkel szinte új képet' adnak ennek a dombok közé szorult tájnak. Hiszen, állami gazda­ságainkra fontos szerep vár, amelvet különösen a példaadás terén kell be­­töiteniök. Mint szocialista nagyüze­mek a szocialista állam eröretolt bás­tyái a faluban. Ügy -kell gazdálkod­tok a gépesítés magasfokú emelése­vei. az új módszerek alkalmazásával olyan eredményeket kell elérniük, hogy mintagazdaságokká váljanak. — Ezektől nemcsak az egyénileg gazdál­kodó parasztok, de szövetkezeteink is gyakorlatban kell, hogy megtanul­ják. miiven is a nagyüzemi gazdá'ko­­dás! A tornai gazdaság a gyors növeke­désből származó nehézségek ellenőre is, — mind sikeresebben kezdi ezt a hivatását betölteni. Gépesítettsége ma már jóval előtte jár a szomszédos szövetkezeteknek. Az idén a tavaszi munkákat is idejében és példásan el­végezte. úgv, hogy 100 százalékosan alkalmazta a szüksoros vetési eljárást Ez pedig gazdag terméseredmények­­betb mutatkozik majd meg a legjob­ban. Galkó András, a gazdaság egyik dolgozója ezzel kapcsolatban felsorolta az új munkamódszerek tavalyi pró­bálkozásainak eredményeit. — Az elmúlt évben — folvtatja -­­a szfíksorosan elvetett árpánk átlag 33 75 mázsás termést nyújtott hek­táronként. A keresztsoros vetésünk pedig 28 mázsa körül mozgott. — A szfíksorosan elvetett árpánk még na­gyobb termést adott volna, ha ide­haza megszerkesztett vetőgépünk mélvebbre teszi a magot a talajba. T)e az idén már gyárilag előállított vet "géppel vetettük el a koratavaszi ­akat. s minden jel arra mutat, hogy ezidén még bőségesebb termést taka­ríthatunk be. Semmisem bizonyítja jobban az új termelési módszerek előnyét, mint az. hogy a gazdaság közönségesen el­vetett búzája mindössze 23—24 má­zsát termett hektáronként. Ez pedig arra ösztönözte a gazdaság dolgozóit, hogv az idén még bátrabban alkalmaz­zák az úi munkamódszereket Minden erőt a növényápolások elvégzésére A tornai állami gazdaság határa te hát mint a valóság is mutatja, a dolgozók hihetetlen nagy szorgalmá­ról tesz tanúbizonyságot. Bár a ta­vaszi nr-nkák első szakaszát sikerrel és idejében elvégezték, ezután sincs egy percnyi megállás sem, — legalább is az előttük álló elvégzendő f.eladatok ezt támasztják alá. A tavalyi terme­lési tervüktől eltérően ezidén több kapásnövénvt kell termelniük; csak­nem 10 hektárral növekedett meg a kapások területe. Babból 2 hektárral, szójából 3 hektárral, míg takarmányré­pából mintegy 5 hektárral kell többet termelniök. A nagyobb kiterjedésű parcellákon való termelés a másik ol­dalon több munkát, gondot és törek­vést követel a gazdaság minden dol­gozójától. Az elkövetkezendő napok mind a növényápolás jegyében fognak állani. A tornai gazdaságban pedig erre a munkára alaposan felkészültek. Hiszen ettől függ majd. hogy milyen termés­eredményeket érnek el cukorrépából, kukoricából és a többi kapásnövény­ből. Eredeti terv szerint a cukorrépa sarabolásának munkái kerülnek elő­térbe. amelyet április 1-vel mind egy szálig bevetettek. Kristovcsik elvtárs szerint ezt a munkát lókapákkal fog­ják elvégezni, míg a cukorrépa egye­­lését sajátkészítménvű gépek segítse gével, valósítják meg. A munkák mi­előbbi elvégzésére, főképpen a kapás­növények ápolására, minden dolgozó egész családjával együtt vállalkozott Ezek között egyenlően szétosztják a megművelendő területeket, hogy az egyéni felelősségérzet tudatában pon­tosan végezzék el feladataikat. — A munka után járó jutalmazást illetően a gazdaság vezetői az elért hektárho­zamok szerint fizetik ki a dolgozókat A tervenfelü! elért eredmények után pedig pótjutalmazással értékelik a rln'no7óJ- törpkv''' szolgaimat. A hibákat mielőbb el kell távolí­tani Azt hinné az ember, hogy ott, ahol a növénytermelésben figvelemremeltó eredmények egész sorát megtalálhat­juk: úgyszólván semmi hiba nem ’e- - hét. Pedig hiányosság bőven van itt is, a tornai gazdaságban. Még pedig az állattenyésztés körül. Galló Pál, fejő­­gulyás például ezeket mondja: — Az utóbbi időben igen csökkent a tejhozamunk — az elmúlt havi tei­­átlagunk csupán 4.5 liter volt. gazda­sági méretben, tehenenként és na­ponként . — És' mivel magyarázható mindez? Hiszen az igazgatóság adatai szerint úgy tudjuk, minden előfeltételük megvan a tejtermelés fokozására: van még bőven takarmány, annyi van be­lőle, hogv kora tavasszal csaknem 150 mázsával segítették ki a zsarnói gaz­daságot is? — Hát nem mondom — folytatja egykedvűen — szál as takarmány un к csak volna elég, de az a legnagyobb baj. hogv abraktakarmányból kevés van és ígv ebbő! keveset adagolha­tunk. — Igen ám. — vetjük közbe — ne­szen mint fejőgulyásoknak tudnink kell, hogy a tejhozamot nem a sze­mes, hanem a iédús takarmányok se­gítik elő. mint például a siló: ebből pedig úgv hisszük van bőven a gaz­daságban. — Csak volt — veszi át ismét a szót Galló elvtárs — de hát 120 darab állatnak ennie kell... novembei 1-től, ugyanis akkor kezdtük el etetni a silót, csak március közepéig tartott ki. pedig több mint 2000 mázsát készí­tettünk az ősszel. A közmondás azt tartja, hogy a ta­karmánnyal akkor keli takarékoskod.­A nagykürtösi gazdaságok dolgo­zói nagy fontosságot tulajdonítanak a tejtermelés fokozásának. Ezért min­dén igyekezetük odairányul, hogy a tavaszi hónapokban is megtartsák a mostani tejátlagukat. Pártunk X. kongresszusa tisztele­tére ezzel kapcsolatosan értékes kö­telezettségvállalásokat tettek. Terven felül több. mint 60 ezer liter tejet adnak be közellátásunknak. Ez a gazdagság az év elejétől fogva ‘jól tel­jesíti te.jtermelési feladatait^ és a be­adásban is 105 százalékot ért eh ami szavakban kifejezve 11.113 liter te­jet jelent nemzetgazdaságunknak. E tejmennyiség kitermelésében nagy érdemei vannak Bús Vilmos 'e­­iőgulyásnak. aki az általa gondozott 11 tehénnél következetesen alkalmaz­za Malinvinová módszerét. Ez pedis hozzásegítette öt ahhoz, hogy ma 11 literes teiátlaggal dicsekedhetik. A fejéshozamot pedig, mióta kötelezeU-nunk, amikor abból bőven van még És ezt kellett volna tennie a tornai gazdaságnak is. A szálastakarmánnyal persze óvatosan bántak, mert erre megtanította őket a múlt. A porciókat Szoroka elvtárs mérte ki mindennap pontosan az állatoknak. Ezzel az el­járással csaknem két hónapra való etetnivalót takarítottak meg. Hason lóan kellett volna takarékoskodniok a silótakarmánnval is és még az ősszel ió előre kellett volna gondolniok arra is, hogy minden állatra legalább ?0 köbméter jusson. Ez a mennyiség az­tán fedezte volna egészévi lédústakar­­mányszükségletüket, vagyis legalább addig tartott volna, amíg ismét elérke. zik a zöld takarmányozás ideje. Ennek eredményeként pedig ma nem 4.5. hanem sokkalta magasabb tejhozam­mal dicsekedhetnének. Vezessék be Malinyinova módszerét A gazdaság fejőgulyásai ugyan na naszkodnak az alacsony tejhozamra, de még maguk úgyszólván semmit nem tettek ennek feljavítása érdekében Szinte hihetetlen, hogy mindmáig nem vezették be Malinyinova etetési és íc­­’ jési módszerét. A látszat arról győz­­meg bennünket, mintha a fejögulyá­­sok idegenkednének az új módszerek­től. Ezideig csupán Kocsis István gu­lyás próbálkozott e módszer beveze­tésével. A kezdeményezés bár még nem járt kellő sikerrel,, mégis igazolta a módszer gyakorlati előnyét. Hiszen saját maga is kijelentette: — Bizony sok igazság rejlik az új etetési technika és a tőgymasszizs alkalmazásában. Ezt már saját mun kámban is tapasztaltam, hiszen aml­­kor .e módszer szabályait betartottam, félliterrel is emelkedett a tejhozam. Ami az alacsony tejhozamot illeti, mentségéül szolgáljon a gazdaság iol gozóinak az a tény, hogy tehénállo­mányuk még az elrnu't év folyamán is, csaknem 90 százalékban fertőző el­vetélésben, Bárig betegségben szenve­dett. Ezt viszont fokozatosan sikere­sen igyekeznek kiküszöbölni, mégpe­dig oltás segítségével. Ma már igery csekély azoknak a teheneknek a szá­ma. amelyek vemhességük folytán el ■ vetélnek. Ez pedig egy lépés előre, a magas teihozam elérése felé. Izsó János, a nemzeti bizottság jelöltje Magastermetű, barna szépszál em­ber Izsó elvtárs. A gazdaság kivaló kertésze. A kedvezőtlen időjárás el­lenére tavaly is több mint 100 száza­lékra teljesítette termelési feladatát Munkáját az idén úgy szervezte meg hogy a tavalyitól eltérően, még több zöldséget termeljen közellátásunknek. A korai édes. zöldsalátát már beadta A retket úgyszintén. Most pedig a többi palánták kiültetésére vár. mivel a melegágvi kertészet mellett csaknem 5 hektár területen mezei kertészettel is foglalkozik. A gazdaság dolgozóinak szeretetni mindenekelőtt jó munkájával, sze­rénységével és igazságosságával érde­melte ki. Ez indította arra őket, hogy a nemzeti bizottságba jelöljék. Izsó elvtárs méltóképpen fogja képviselni­­a dolgozók ügyét tisztségében, meg­tanította arra őt a múlt, a szenvedés és az, hogy élete során ki volt szol­gáltatva a kizsákmányolóknak, hogy most tevékenyen résztvegyen új éle­tünk kialakításában. 5 munkafronton szerzett tapasztalatai még jobban elő­segítik a gazdaság fejlődését és ezzel hatásosan hozzájárul a helyi szövet­kezet felvirágoztatásához is. Szombath Ambrus. séget vállalt a X. kongresszus tisz­teletére, állandóan emeli, hiszen az utolsó két hónap atlatt hét literiül 11 literre emelte a tehenek tej hoza­mát. Jól végzi munkáját Mráz Mihály elvtárs fejőgulyás is, aki arra' törek­szik, hogy Bús elvtárshoz méltó eredményt érje nel. Még nem is egy hónappal ezelőtt csaknem a leg­rosszabb állatokat vette gondozás alá, főképpeen olyan tehenek kerül tek állományába, amelyek az összes birtokról ki lettek válogatva, Az összoontosítás után ezek a tehenek átlagosan egy liter tejet adtak Mive Mráz elvtárs becsületesen megtartja szavát, egv hónapon belül 6.7 litei átlagfejést ért el egy tehéntől. Ha­sonló fejőgulyásokban nincs hiány a nagvkürtösi birtokon. Valamennyien arra ‘^rekednek hogv minél több ť jet juttassanak dolgozóink ellátására sára. A nagykürtösi gazdaságok dolgozói emelik a tejhozamot sOH^KöOraí<^iK»csoKisC&cSHOac&OHisc&OH^i<^cwgcscKíK!soH2íG&cycecscKec»oj Állami gazdaságok dolgozói! Vezessétek be az új haladó módszereket a mezőgazdasági termelésbe! Növeljétek a nö­vényi és állattenyésztési termelést! A termelési önköltségek csökkentésével járuljatok hozzá az élelmiszerek árának csökkentéséhez! (A nemzeti arcvonal május 1. jelszavaiból) fi szocialista építés sikerei Szlovákiában A - statisztikai hivatal jelentése a Csehszlovák Köztársaság népgazdasa­gának fejlesztésére irányuló ötéves terv szlovákiai eijedményei a kommu­nista párt által vezetett munkásosz­tályunk elért eredményeiről számol be. Az ötéves terv évei egyúttal hatal­mas iskolapéldául szolgálnak szá­munkra, melyeknek tapasztalatai a a további előrehaladásunkban elősegí­tenek kiküszöbölni a nemzetgazdasá­gunkban eddig észlelt hiányosságokat. A nemzetgyűlés által 1948. október 27-én jóváhagyott törvény kitűzte Szlovákia gyors gazdasági fejlesztései, gazdasági és szociális összetételének megváltoztatása útján: A megkezdeti, iparosítás folytatása, az iparban és mezőgazdaságban végzett munkater­melékenységnek növelése, a vala­mennyi gazdaságokban működő szak­képzett dolgozó káderek VJribővítése, különösen az ipari fejlődést előmoz­dító káderek kibővítése, a természeti kincsek összes forrásainak, különösen a nyersanyaglelőheiyek intenzív fel­kutatása útján, hogy ezzel biztosítsuk a dolgozók anyagi és kulturális, szín­vonalának állandó emelkedését. Ennek alapján tovább kellett szilárdulnia a munkásosztály, a kis- és középparaszt­­ság és a dolgozó értelmiség szövetsé­gének. Az ötéves terv Szlovákia iparosítá­sával az iparilag fejlett cseh ország­részek és a gazdaságilag elmaradt Szlovákia között fennálló különbség megszüntetésére irányult. Szlovákia iparosítása a marxi—lenini politika alapelveinek szellemében lerakta a szlovák és a cseh nemzet egyenjogú­ságának és baráti szövetségének szi­lárd alapját. Az ötéves terv az elmaradt agrár­­országból korszerű iparral rendelkezi! ipari-mezőgazdasági országgá tette Szlovákiát. Üzembehelyeztünk 125 új üzemet és termelőhelyet, kibővítettünK és átépítettünk további 109 nagyobb üzemet. Az ipari termelés volumene 1953-ban 1937-hez viszonyítva négy és félszeresére, 1948-hoz viszonyítva 2.4-szeresére növekedett. Az ipari nyerstermelés része az ipar és a me­zőgazdaság nyerstermelésében együtt­véve 1937-ben 40 százalék, 1948-ban 55 százalék volt, 1953-ban pedig 70 százalékra növekedett. Szlovákia ipa­rának kiépítésével egyidejűig szer­kezete is lényegesen megváltozott. No-' vekedett a nehézipar és különösen a gépipar része, amelv az 1953. évi ipa­ri nyerstermelésben az 1948. évi .12,7 százaiéi hoz viszonyítva elérte a 25.5 százalékot. A termelő berendezések jobb fel­­használásával és új termelési kapaci­tások beruházási építésével fejlődött a termelési eszközök és a közszükségleti cikkek termelése. Az ötéves terv ide­jén az ipari beruházások része az ál­talános befektetések 40 százalékát ké­pezte. Az ötéves terv idején a nép­gazdaság valamennyi ágában növeke­dett a termelés. A mezőgazdaságban nem értük el a növénytermelés és ал állattenyésztési termelés tervezett gva. rapodását, úgv, hogy ezek nem fede­zik teljesen lakosságunk gyorsan fo­kozódó igényeit. A szocialista szektor a mezőgazda­ság kivételével, ahol már szintén megkezdődött a szétaprózott kisüzemi termelésről a sokkal termelékenyebb szövetkezeti nagyüzemi termelésre va­ló áttérés, a népgazdaság valamennyi ágában döntő fontosságúvá vált. A szocialista szektor része a mezőgazda­ságban az összes szántóterületek 42 százalékára terjedt ki az ötéves terv végén. Népgazdaságunk összes ágában el­ért eredmények alapján lényegesen emelkedett a dolgozók életszínvonala. Eddig ismeretlen mértékben növeke­dett a személyi fogyasztás. A társa­dalmi fogyasztás terén az állam, jelen­tős anyagi eszközöket fordított az egészségügyre, a szociális intézmé­nyekre. az iskolákra és a kultúrára. A mezőgazdasági nyerstermeiés 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 25 százalékkal növekedett, ebből az ál­lattenyésztés 30, a növénytermelés pe­dig 23 százalékkal. A tervezett gya­rapodást azonban nem értük el. Mindennél azt látjuk, hogy a nö­vénytermelésben csökkentek a gabo­nával bevetett területek és bővültek az ipari növényekkel bevetett terüle­tek, hogv ilymódon a könnyűipar lé nyegében több. régebben importált nyersanyagot kapjon. Bővültek egyes fakaimánvfélék vetésterületei is. Je­­pntősen nagyobbodott a ióminőségű 'etőmagok termelése és ezenkívü Szlovákiában sikerrel' hozzáfogtunk a rizs termesztéséhez is. Jelentős mértékben növekedtek a hektárhozamok is. Búzából, rozsból és árpából elértük a tervezett hozamo­kat. Ennél tapasztalataink az), mutat­ják, hogy a szocialista szektor na­gyobb terméseredményeket mutatott fel az egyénileg gazdálkodóknál. A több emberi munkát igénylő termé­nyek hektárhozamaiban azonban le­maradtunk a terv teljesítésében. Az állattenyésztés része az egész ■mezőgazdasági nyerstermelésben az ötéves terv folyamán növekedett és 1953-ban elérte a 33 százalékot A gazdasági állomány 1948-hoz viszo­nyítva ilyenformán növekedett: szarvasmarha 22, sertés 53, juh ЬЗ százalékkal. A szaivasmarhaállomány tervének előfeltételeit teljesítettük, süt sok esetben túl is léptük. A tehenek száma a szarvasmarha­­áliományban az ötéves terv végén el­érte az 52 százalékot. A tehenek sza­ma ugyanekkor 18, az anyasertéssek száma ugyancsak 18 százalékkal emel­kedett. A szocialista szektor közös te­nyésztésében levő gazdaság állatai összállománrónak 33 százaléka szarvas­­marha, 53 százaléka pedig sertés. Ezzel szemben a takarmányalap biz­tosításában lemaradtunk mivel az ál­latállomány szaporodásának megfele­lően nem szélesitettük ki a takar­mány vetésterületeit. így érthető te­hát. hogv az állatok hasznosságának fokozását sem tudtuk a terv szerint megvalósítani. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az ötéves terv éveiben a falvak szo­cialista átépítésénél komoly sikereket értünk el. ami magával vonta a mun­kások és a dolgozó parasztok szövet­ségének megszilárdulását. A kis- es középparasztság nagy részét megnyer, tűk közös szövetkezeti nagyterme­lésre. Ezzel párhuzamosan pedig meg­változott falvaink osztályösszetétele. Az ötéves terv végén 1.464 III. és ív’, típusú EFSz gazdálkodott Szlovákiá­ban. E szövetkezetekben tjjbb, mint 110.000 kis- és középparaszti gazda­ság tömörült. Az EFSz-ek része a me­zőgazdasági összterületen 30. a szán­tóföldeken 33 százalékot tesz ki. Szövetkezeteinkben az ötéves terv ideje alatt emelkedett a gazdálkodás színvonala. Az évi pénzügyi-terme­lési tervek kidolgozása nagvban elő­segítették ezt a fejlődést. Nem kisebb részük van ebben az állandó munka­­csoportok megszervezésének és a le­dolgozott munkaegységek száma sze­rinti jutalmazásnak. A jól gazdálkodó szövetkezeteinkben nagymértékben gyarapodott a dolgozók pénz- és ter­mészetbeni jövedelme. Gép- és traktorállomásaink ugyan­csak hozzájárultak mezőgazdasági ter­melésünk fokozásához. Egyebek között bővült és tökéletesedett a gép- és traktorállomások hálózata is kerüle­teinkben és á járásainkban. Teljesít­ményük az 1949. évi 288.000 normál­­hektárról 1953-ban 3,280.00 normál­hektárral növekedett. A traktorok szá­mának növekedésével egyidejűleg át­­lagos teljesítőképességük is növeke­dett. Nagyobb lett a hernyótaloas traktorok száma, a kombájnok is lé­nyegesen gyarapodtak. Az állami gazdaságok ma Szlovákia egész mezőgazdasági területének hat százalékát, szántóterületének pedig hét százalékát művelik meg. Gazda­ságaink évről-évre nagyobb sikereket érnek el a haladó agrotechnikai és az új munkamódszerek bevezetésével. A.: állami gazdaságok szarvasmarhaállo­mánya az ötéves ..terv idején ötszörö­sére, sertésállománya tizenegyszeresé­re, tyúkállonü^iya pedig tizenhétszere­sére emelkedett. Ennek ellenére azon­ban nem teljesítették kielégítően az ötéves tervben kitűzött feladatokat, hogy a munka megszervezésében a gazdaságosságban és a jövedelmező­ségben példát mutassanak a többi me­zőgazdasági üzemeknek. - A hiányosságokat pedig haladékta­lanul ki kell küszöbölnünk,‘T mivel ezek nagymértékben hátráltatják to­vábbi fejlődésünket. A munka min­den szakaszán be kell vezetnünk a szigorú takarékosságot és gazdaságos­­sabbá keli tennünk a termelést, mert csakis ezáltal érhetjük el életszínvo­nalunk további emelkedését. Csakis népgazdaságunk arányos fejlesztésé­vel biztosíthatjuk ezeket a feladatain­kat. Ehhez elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy üzemi munkásaink mellett a mezőgazdaságban dolgozók is fokoz­zák építő igyekezetüket, szélesítsék ki egyéni kezdeményezésüket ts május 1.. valamint a kongresszus előtt munkáversen segítségével biztosítsak hazánk szocialista fejlődését.

Next

/
Thumbnails
Contents